Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-23 / 302. szám
Egy magyar nábob . Új filmek - Kárpáthy Zoltán Jókai: siker. Nemcsak regényben — számos statisztika bizonyítja, hogy még ma is ő a legolvasottabb magyar író — hanem filmen is. Az elmúlt éveikben négy olyan filmet láttunk, amely Jókai regényeiből készült, s mind kiemelkedő közönségsikert aratott: az Aranyembert, a Szegény gazdagokat, a Rab Rábyt és A kőszívű ember fiait. Nyilván ugyanez a nagy siker kíséri majd a magyar filmművészet legújabb ilyen vállalkozását, a két népszerű Jókai-regényből, az Egy magyar nábobból és a Kárpáthy Zoltánból készült kétrészes, színes, szélesvásznú film útját is. Azt hisszük, megérdemelten. Mert ha igaz is, hogy Jókai ebben a két regényben nem mond lényeges újat a reformkorról, amelyben a cselekmény játszódik, ha anyagában nincs is semmi megdöbbentő, meglepő, nagyon sok olyan erénye van — az izgalmas, fordulatos meseszövés, az érdekes alakok —, amelyek alkalmassá teszik ezt a két regényt is a tartalmas szórakozásra. ■ Ráadásul úgy, hogy a mondanivaló ebben a két regényben feltétlenül a haladás szolgálatában áll. Az Egy magyar nábob és a Kárpáthy Zoltán filmváltozatának az a legfőbb értéke, hogy a két regénynek ezeket a vonásait jól tükrözi, hűen, magas színvonalon és a mai embertől nem távol álló módon és eszközökkel közvetíti. Se az érdekesség, az alapul vett regények romantikus izgalmassága, se a nemes társadalmi mondanivaló nem vész el benne. Stílusos, korrekt, szép munka ez a filmváltozat; az úgynevezett „szórakoztató” filmek kategóriájában igen előkelő helyen áll. Erdődy János forgatókönyve egyrészt hűen követi a szerteágazó cselekményt, másrészt jól fogja össze, jól tömöríti a sokféleséget. Jókai palettájának ragyogó színeit. A rendező Várkonyi Zoltán is igazi jókais hangulatot, atmoszférát teremt a filmkockákon; amit látunk a filmen, az tulajdonképpen tökéletesen az, amit olvasás közben elképzeltünk a nagy író világáról. Kicsit túl színes, túl érdekes, túl káprázatos ez a néhol már a mese bűvöletébe, varázslatába hajló világ, de nem így képzeltük-e, s képzeljük-e Jókait még ma is? A rendező munkájánál éppen az az egyik fő érdeme, hogy nemcsak egyszerűen Jókait vitte filmre, hanem a mi elképzeléseinket is. Abban, amit látunk, nemcsak egy nagy magyar író, hanem a mi fantáziánk is benne van, s ezért is érezzük ezt a művet hozzánk közel állónak. A filmben a magyar reformkori nemesség alakjai jelennek meg. Azok, akik az ország felemelkedését kezdeményezték, s azok is, akik szemben álltak ezzel, az a folyamat áll a középpontban, amelyben ezek a gazdag nemes urnák eljutnak a haladásig, illetve a vele szembenállók a kudarcig, a bukásig. Kitűnő színészek elevenítik meg ezeket a figurákat. Közülük mindenekelőtt Latinovits Zoltán kiemelkedő alakítását kell elismeréssel dicsérnünk. Latinovits a Párizsban mulatozó fiatal magyar grófnak a haladás szolgálatáig eljutott alakját szemléletes erővel, árnyaltan és gazdagon mutatja be; játéka a film legjobb alakítása. Kitűnő Bessenyei Ferenc robosztus erejű, szertelen, majd megcsendesedő Kárpáthy Jánosa. Darvas Iván negatív, Jókai sabellinója, Papp Éva üde, bájos, tiszta Fannyja. Rokonszenves alakításban láthatjuk Bitskey Tibort, Básti Lajost, Makláry Zoltánt és Torday Terit. A második rész címszerepét a fiatal Kovács István játssza. A két mozgalmas filmet Hildebrand István fényképezte. Képei szépek, lendületesek, nagyerejűk; jól közvetítik a cselekmény romantikusságát, színességét. Farkas Ferenc zenéje hangulatosan kíséri a cselekményt ö. L. Sakk, matt Izgalmas, érdekes bűnügyi film. Néhány sematikus mozzanata, motívuma is van ugyan, egészében azonban jól szórakoztat. A történet, amelynek során egy nagyszabású bűnügyi vállalkozásra derül fény, egy jelentéktelen esettel kezdődik. Egy üzemi balesettel kapcsolatos nyomozás közben kiderül, hogy az egyik mérnöknek valójában nincs képesítése. Diplomája hamisítvány. A rendőrség a mérnök keresésére indul, de mire megtalálják, már halott. Nyilván nagyobb bűnösök tették el láb alól, hogy hallgasson. De miért? Megkezdődik a nyomozás, s a fordulatos cselekmény egy nagyszabású bűnügy és egy nagyszabású bűnöző lelepleződéséhez vezet. A történet néhány szála a messzi múltba, a háború előtti időkbe is visszanyúlik, sőt a külföld is szerepet kap benne. Egyszóval színes, mozgalmas, érdekes és feszült a cselekmény. Haralambie Boros rendezése ügyesen vezeti a szálakat. Nem bonyolít fölöslegesen, de nem is minden magától értetődő a filmben. Van mit tippelni, találgatni, noha ez a film a krimiknek nem ahhoz a fajtájához tartozik, amelyekben az ilyenféle szellemi játék az elsődleges. Felsőbb osztályba léptek Az idézet nagyon ráillik Szegeden a Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnál folyó pártoktatásra is. Ezért is lehet megrajzolni egy magasszintű pártoktatási tanfolyam keresztmetszetét, amelyen a vállalat gazdaságvezetői vesznek részt, párttagok és pártonkívüliek. Az előadó, Horváth Sándor, a vállalat szegedi telepének vezetője örülhet is, hogy egy viszonylag kis létszámú, 16 tagú tanulócsoporttal dolgozik és vitathatja meg a tanfolyamon azt a gazdag témakört, amelyet a „Gazdaságpolitikai tanfolyam ipari és mezőgazdasági tagozata” elnevezés magában foglal az előadássorozatban. Megérteni és továbbadni Könnyű is az előadó dolga ilyen vezetőtestületű kollektívában, amelyben részt vesz az igazgató, a párttitkár, a főkönyvelő, a főosztályvezető, a terv- és statisztikus, a KISZ-titkár, az áruforgalmi osztályvezető, a szakszervezeti titkár, a jogtanácsos, a raktárvezetők és áruforgalmi előadók. Az általános műveltségnek mindegyikük olyan fokán áll, hogy a már megszerzett ismeretekhez nap mint nap újabbakat illeszt, egyszerűen azért, mert e gyarapítás nélkül nem lehetne megtenni. Politikai gazdaságtani, közgazdasági és filozófiai ismeretek bőségével kell rendelkezni ezen a tanfolyamon, hogy az új fogalmakat, kategóriákat meg lehessen érteni és magyarázni, majd aszerint cselekedni, amikor az új gazdasági tervezés és irányítás kezdetét veszi. Megérteni és továbbadni azt az átfogó képet, hogy az 1957-ig kialakított centrális tervezés és irányítás helyét hogyan, miképpen foglalja e a szocialista társadalom mai, az élethez igazodó mechanikája. Mit mondanak a hallgatók ? Az előadónak nem új a tanítás, a tudás átadása. Eddig is marxista esti középiskolát vezetett a városban, „mellesleg” pedig államvizs„Széles körű és eleven gazdaságpolitikai propagandaiurkára van szükség, amely, kellő információt nyújt a gazdasági élet menetéről, a jelenségek mélyebb összefüggéseiről, fontos és közérdekű kérdésekről.” (Az MSZMP IX. kongresszusának határozatából.) gálára készül politikai gazdaságtanból. De mit mond a hallgatók közül például Ceglédi Sándor terv- és statisztikus? — Voltam már — mondotta — olyan szemináriumnak tagja és hallgatója, hogy tényleg hallgattam, mert annyira ismert, agyonismételt témáról volt szó. Persze az unatkozás mellett is illett azon részt venni. Ez a mostani stúdium azonban egészen más. Nagyon elmaradnék, ha nem vehetnék részt rajta. Számokkal és azok sajátságos törvényeivel dolgozom. Azok pedig nagyon is beszédesek. Tükrözik népgazdaságunkat, egész életünket, a társadalom és az egyes ember boldogulását. Következésképp szakmailag is érdekel, kíváncsivá tesz a népgazdaság arculatát majd megváltoztató tervezés és irányítás általában és részleteiben is, különösen pedig, ami az én munkámat érinti. Bekapcsolódott a beszélgetésbe Seifmann Béla műszaki áruforgalmi osztályvezető. — Ha ez a tanfolyam még nem lenne, akkor vallatnánk az igazgatót. Az osztályvezetők és más gazdasági vezetők pedig beszélgetésre késztetnék egymást és a párttitkárt a minket érdeklő és érintő kérdésekről, teendőkről. Magánbeszélgetésekben eddig is szóba kerültek részletproblémák aszerint, hogy ki milyen gazdasági poszton áll. Úgy gondolja, hogy a kereskedelmet máris foglalkoztatják a szélesebben kínálkozó lehetőségek? — Igen válaszolta. — A kereskedelmet nagyon is közelről érinti az új gazdasági formák kialakítása. Az iparágaknak eddig is tolmácsoltuk a piackutatások tapasztalatait Ezt ezután méginkább megtesszük, hiszen az érdekeltségünk nagyon is zsebbevágó lesz mindannyiunk számára. Ismerni kell a vásárlóerőt — Itt van például — folytatta — a tanfolyam címében is szereplő „ipari és mezőgazdasági tagozat” elnevezés. Ha csak Csongrád megyét vesszük is, a mi területünkön eléggé dominál a mezőgazdaság. A közös gazdaságok, tsz-ek dolgozóinak jövedelemelosztását ismerni nekünk annyi, mint számbavenni a meglevő és a leendő vásárlóerőt, vagyis mikor és milyen áruért nyitnak be a boltokba. Ha úgy tetszik, ehhez nekünk ismernünk kell a gazdaságok munkáját átfogóan és részeredményeiben is. A példa jó és vehettük volna más területről, sőt egy-egy üzemre korlátozva is, például a szegedi kendergyárból, a vasöntödéből, a város tsz-einek bármelyikéből. Hiszen áruiknak, termelvényeiknek tervezésével, előállításával, azok piacra helyezésével, értékesítésével úgy vesznek majd részt a népgazdaságban, hogy számításuk előre lendítse az üzemek, a gazdaságok dolgozóinak jólétét. Mádl Ferenc Mi kerül a képernyőre? A Magyar Televízió jövő évi műsorának első negyedévéről tájékoztatta a sajtó képviselőit csütörtökön az intézmény székházában Kulcsár Ferenc, a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese. Január 1-től megváltozik a televízió híradása: az eddig 19 30-kor jelentkező tv-híradó az új évben 20 órakor kerül a képernyőre. Az új év aktuális és politikai műsorának érdekessége lesz a „Kapcsoljuk” című sorozat. E helyszíni közvetítésekből összeálló műsor minden csütörtökön 19 órakor jelentkezik. Izgalmasnak ígérkező dokumentumműsorok is képernyőre kerülnek, így többek között az „Egy világbirodalom vége" és a „Csendes amerikai" című külpolitikai összeállítások. A jövő évben ismét megkezdik a „Politikai tanfolyam"-ot. A sportkedvelőknek számos csemegét ígér az összeállított műsorprogram. Csak néhányat a gazdag választékból: műkorcsolya Európa-bajnokság Ljubljanából és világbajnokság Bécsből, kézilabda-vb Svédországból és férfitorna Európa-bajnokság a finnországi Tamperéből. Kellemes képernyő előtti időtöltést ígérnek a tv szórakoztató műsorai is. Újdonság lesz a január első napján induló „Vasárnap délutáni előadás” című műsor. Ebben az összeállításban színvonalas játékfilmeket vetítenek. Jelentős vállalkozásnak ígérkezik a Budapest— Moszkva kooprodukciós szórakoztató műsor. Januártól kezdődően „Vidám magazin" címmel híradót kap a könnyű múzsa is. 1967 első három hónapjában 28 játékfilm kerül képernyőre, köztük a „Veszélyes üdvözlőlap című angol, a „Tiziánakció” című jugoszláv bűnügyi filmek és a „Harapófogóban” című olasz filmdráma. Az ó évvel együtt Gusztáv is búcsút vesz a nézőktől — s bár néha még felbukkan a képernyőn —, szombat esténként Papey kíván majd jó éjszakát a felnőtteknek. A drámai és az irodalmi műsorokat négy tv-játék és irodalmi képeskönyv képviseli majd. Az „Oly korban éltünk" címmel négyrészes tv-filmet is sugározzák. Az ifjúsági és gyermekműsorok szerkesztőinek több érdekes elképzelése, ötlete valósul meg a jövő negyedévben. A táncklub ifjúsági klubbá alakul. Újra elindul a Ki miben tudós? történelem, földrajz és fizika témakörökből. Közvetíti majd a tv a KISZ rendezte forradalmi ifjúsági napok eseményeit. (MTI) Gyermeki örömmel „Egyre szívesebben megyünk dolgozni, mert szeretnek bennünket a gyáriak, s mi igazi örömmel segítünk nekik” — többek között ezek a sorok találhatók az Edison őrs munkanaplójában. A Guttenberg utcai iskola VIII. C. osztályának lányai közül verbuválódott a lelkes kis csoport tagjai csütörtöki napokon fel-feltűnnek a gyufagyár csarnokaiban. Társadalmi munkára jöttek a Vörös Zászló hőseinek útján mozgalom résztvevőiként a nyolcadikosok: Fábián Éva, Gazdagh Éva, Gálik Éva, Kardos Katalin, Kiss Ilona, Lajos Erzsébet, Nagy Piroska, Oldal Zsuzsanna, Tőke Katalin, s természetesen az őrsvezető és helyettese M. Kovács Gabriella és Máriás M. Magdolna. Először félénken, de aztán mind bátrabban tekintettek szét az üzem érdekes birodalmában. Hát ilyen egy gyár, ilyenek a gépek, így készül a gyufa! S hamarosan azt is megismerték, hogy az emberek milyenek a gépek között. A KISZ-titkár, Czakó Mária beszélgetett velük, tanította, irányította őket, de szinte mindenkiből ugyanez a kedvesség áradt feléjük, szemmel láthatólag örültek neki már akkor is, amikor még nem is a munkájuknak, csak az érkezésüknek szólhatott ez az öröm. Nem egyszer kifáradva, de mindig jóleső érzéssel léptek ki a kapun. A Edison névhez illően, ha nem is fel-, de megtaláltak valamit itt a gyárban; a munkát, a munka örömét és az érte járó megbecsülést S. M. 11 mezőgazdaság’ sz aVir6gzés és az agrártudományi Egyesület A Magyar Agrártudományi Egyesület országos választmánya csütörtökön, a Technika Házában ülést tartott. Dr. Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes, az egyesület elnöke beszámolt az ez évi munkáról, majd ismertette az 1967. évi feladatokat. Hangsúlyozta: rendkívül fontos, hogy a mezőgazdasági üzemekben az eddiginél nagyobb súllyal szerepeljen a szakmai képzés. Az egyesület munkáját is jórészt a szakmai képzés erősítésére, a mezőgazdasági termelés korszerűsítésére kell irányítani. Ezután ünnepélyesen átadták a Magyar Agrártudományi Egyesület által alapított Tessedik Sámuel és Hutyra Ferenc emlékérmeket. Új üzletek Szegeden Két új üzlet nyílt Szegeden a vendéglátóipar és a kereskedelem karácsonyi ajándékaként: az Éva eszpresszó az Oskola utca és a Dóm tér sarkán, valamint csillár-szaküzlet a Kárász utcában. Az Évát tegnap délelőtt avatták fel. Az ötven személy számára kényelmes elhelyezést nyújtó, első osztályú eszpresszóra 250 ezer forintot költött a Csongrád megyei Vendéglátóipari Vállalat. Kitűnő helyen van, szép a berendezése is, s bizonyára örömmel fogadják a vendégek, hogy a szokásos italokon, süteményeken kívül hidegkonyha készítményeket is árusítanak majd benne. A presszó reggel 8-tól este 11-ig tart nyitva, délután 5-től zene is van. A csillár-szaküzlet is teli találat: megnyitása óta közel 100 ezer forintos forgalmat bonyolított le. Lottis, porcelán, raffia, műanyag lámpák, csillárok kelletik magukat a boltban, s természetesen a hozzájuk tartozó villamossági felszerelések is kaphatók. Mintegy 300 ezer forintos árukészletet halmozott fel a Csongrád megyei Vegyesiparcikk Kereskedelmi Vállalat. Az áruszállítás folyamatos lesz, karácsony után még több újdonság is várható. Bolgár testvérvárosunk életéből Új paprika- és paradicsomfajták A Marica Zöldségtermelési Kutató Intézetben, Plovdivban, Szeged bolgár testvérvárosában, két új zöldségfajtát hoztak létre. Földrajzilag egymástól távol eső fajták — a bolgár Szivrija—600 és az amerikai Kalifornia csodája — hibridizációjával jött létre. Marica— 1005 paprika A szelekcionálás anyagát a verticil hervadás nevű betegség által fertőzött talajon nevelték. Minden évben olyan új formákat válogattak, melyek teljesen ellenállóképesek ezzel a nagy károkat okozó betegséggel szemben. A növényeik igen életképesek, fejlett levélzette. Magasságaik eléri a 40—60 centimétert. A gyümölcs függő, 12—18 centi hosszú, a csumánál 3,5—6 centi széles és súlya 85—90 gramm. Kónusz- formájúak, egyenesek vagy hajlottak, és két- vagy háromoldalúan laposak. Technikai érettségnél világoszöldek, botanikai érettségnél pirosak, narancssárga árnyalással. Húsos részük vastagsága 3—6 milliméter. A Marica 1005 középkorai fajta. Vegetációs időszaka a kikeléstől a technikai érettségig átlag 110—115 nap, a biológiai érettségig pedig 140 150 nap. Hozam tekintetében 15.7 százalékkal múlja felül a Szivrija a 600 fajtát, gazdasági érettség tekintetében pedig 9.8 százalékkal. Megfelelő agrotechnikával a paprikafajta hozama 40—45 mázsa átlag dekáronként, magasabb színvonalú agrotechnikával pedig dekáronként 70 mázsát is eléri (Egy dekár kb. 0,2 katasztrális holdnak felel meg, tehát a termés holdanként 200, illetve 340— 350 mázsa is lehet.) Termése édes ízű, ízbeli sajátságaiban felülmúlja a Szivrija—600 fajtát és közel áll a Kapija-fajtákhoz. Technikai érettségnél száraz anyagtartalma 6,6 százalék, 3,1 százalék cukor és 98—100 mg C-vitamin. Alkalmas friss fogyasztásra és zöldségkonzervek készítésére is. 4 145-11 paradicsom az Intézet tudományos munkatársa, Miike Jordanov kutatásaként született. A növény bokrai dús levélzetűek. A levélzet magas ellenállóképessségű azott csodással szemben. A 145,11 paradicsomfajtát palántáról nevelik a középkorai paradicsomfajtáknál szokásos időtartamban. A kiültetés kétsoros szalagokban történik. Az agrotechnika ugyanaz, mint a többi korai paradicsomfajtánál, kivéve a trágyázást — fejlődése első szakaszában ez a fajta nagyobb mennyiségű nitrogén műtrágyát igényel. A 145/11 fajta gyümölcse kerek, sima, nem repedezik fel, átlagos súlya 100—115 gramm. A botanikai érettség előtt színe egyformán világoszöld, botanikai érettségnél pedig élénk piros, zöld gyűrű nélkül. E fajta gyümölcsének az az előnye, hogy igen kemény, és ennek köszönhető jó szállíthatósága. Ha e paradicsomfajtát akár hosszabb ideig is szedetlenül hagyják, a gyümölcs nem puhul meg. A gyakorlatban igen fontos, hogy e fajta gyümölcse egyszerre érik be. Augusztus 10 —15 körül egy szedésnél dekáronként átlag kb. 35—40 mázsa érett paradicsomot (holdanként kb. 200 mázsát) lehet betakarítani. Két-három héttel később, a második szedésnél újból dekáronként átlag 20—30 mázsa (holdanként 100—150 mázsa egyformán jól érett paradicsomot takaríthatunk be. Ezt a paradicsomfajtát főleg a konzervipar használja fel. Az e fajtából készült paradicsompüré minden igényt kielégít BTI Péntek, IMS. december 13. DÉLMAGYARORSZA* 5