Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-25 / 304. szám

gy „Fogas kérdések A statisztikai kimutatá­sok szerint a fogszuvasodás (Caries) olyan méreteket öl­tött, hogy a teljesen egész­séges fogazat ma már rit­kaság számba megy. Egy másik adat viszont arról ta­núskodik, hogy a fog- és szájápolási cikkek forgalma nem növekszik olyan mér­tékben, mint ahogy az egész­ségügyi szempontból kívána­tos lenne. A romlásnak induló, eset­leg gennyesedő fog igen sok betegség okozója lehet, nem szólva arról, hogy rendkívül károsan befolyásolja egész megjelenésünket, a társadal­mi érintkezést. A fog és száj alapos tisztítása tehát elengedhetetlen. A fogkrémekre vonatkozó mai igények azonban már túlhaladnak e követelmé­nyen: a fogak romlásának megakadályozására egyre több biológiai hatóanyagot használnak fel. Az újabb tö­rekvések a szájflórában le­vő, savképző baktériumok szaporodásának meggátlását célozzák, például enzimgátló anyagokkal, klorofillal. A hazai fogkrémek közül a Sanodent és a Dentofil töltik be ezt a szerepet, de termé­szetesen minden fogkrémnél érvényesül az antiszeptikus hatás. Gyermekek részére általában a „Hófehérke” a legjobb, mert kellemes íze folytán alkalmas arra, hogy megkedveltessük vele a fog­ápolást. A szájvíznek kellemes il­lant és aromájú, frissítő ha­tású, a lehellet javítására, a szájüreg tisztítására és fer­tőtlenítésére alkalmas alko­holos készítmények. Külö­nösen az ínyszövetekben okoznak vérbőséget; haszná­latuk mindenképpen ajánla­tos. Albert Józsefné HOBI Erre a kérdésre a választ az érvényben levő madárvé­delmi törvény adja meg. Vannak azonban esetek, amikor a lelkiismeret törvé­nye szabja meg tennivalóin­kat amikor nem mi választ­juk meg a fajt amit megfi­gyelni, tenyészteni akarunk, hanem a fészekből kihullott, ragadozó által elejtett fióká­ról vagy beteg, sérült, ápo­lásra szoruló madárról van szó. Ilyenkor segítségünktől függ a madár életbenmara­­dása. Nem felesleges tehát ismernünk az ún. lágyevők, és a magevők igényeit, a be­etetés, a kalitkához szoktatás technikáját, a betegségek okait és gyógymódjait, a táplálékokat és a madár ter­mészetrajzát élettani jelleg­zetességeit. Több évszázados szokás Az első könyvek a madár­tartásról, egyes fajok gondo­zásáról már több évszázada napvilágot láttak. Wolf 1727- ben már a sárgarigó gondo­zásáról értekezett. A lágy­evők királya — a fülemüle — védelmében 1832-ben Greitz-Thüringenben „Ma­dártenyésztő Egyesület" ala­kult, s 1809-ben már a második kiállítást rendez­te, ahol nagy számban sze­repeltek pintyek, tengelicek, kenderikék, csízek, süvöltők, keresztcsőrűek, díszfácánok, díszrécék, ludak, pávák és külön volt ezekben hullámos papagájok is. Érdekes, hogy az egykorú közlés kanárikról nem tesz említést... A legkedveltebb fajok Ma már az éghajlatunk alatt honos valamennyi ma­­dárfajta tartása megoldható. Beszámoltak már kecskefejő, jégmadár, gyurgyalag, füsti­fecske, sarlós fecske, király­ka, őszapó, vízirigó és más tarthatatlannak kikiáltott madár sikeres tenyésztéséről. Természetesen a legtöbb madárfaj tartását csak tu­dományos célok indokolhat­ják. Egy zöldike családnak a generációit, több mint egy évtizeden át kalitkában te­nyésztette egy neves madár­barát, aki ezenkívül sikere­sen tenyésztett már erdei pintyet, t­engelicet, csízt és süvöltőt is. Ilyen eredmény­hez természetesen sok ta­pasztalat, nagy hozzáértés szükséges. Általános az a vélemény, hogy tartásra az összes mag­evő faj alkalmas. Sokkal korlátozottabb a lágyevők tartási lehetősége. Ehhez több szakismeret, gondozás, idő- és anyagi áldozat, szük­séges. Ezek a madarak az elhelyezésre is igényesebbek és általában érzékenyebbek­nek mondhatók. Külföldön gyakrabban tartott fajok: se­regély, a fekete- és az éne­kes rigó, a vörösbegy, a po­száták és a fülemülék. Szívesen tartott, szép tol­lú, kedves hangú madarak az exoták is. közülük első­sorban a magevő pintyfélék terjedtek el. Tartásuk nagy­mértékben függvénye az im­port utánpótlásnak! Változatos táplálék könnyen tarthatóknak mi­nősíthetők a kanárik és az utóbbi időben Magyarorszá­gon nagyon elterjedt hullámos papagájok. Nem okoz különösebb nehézséget a többi kis, közepes vagy nagyobb papagájfaj tartása, gondozása sem. Itt kell megemlíteni, hogy különösen sok gyönyörűséget szereznek és könnyen tart­hatók a diszfácénok, díszga­lambok, gerlék, pávák, hat­­­tyúk és nem sokkal több gondot okoz a diszrécék tar­tása sem. A megfelelő és változatos táplálék előterem­tésének nehézségei miatt ne­hezen tarthatók a vízima­darak, különösen azok a fa­jok, amelyek csak élő elesé­­get­ fogyasztanak. Ezért, ezek a dísz- és állatkerteknek is ritkább példányai­­ vöcsök­fajok. Általános igazságként le­szögezhetjük, amennyiben módunk van bármely madár természetszerű tartását és táplálását biztosítani, azaz a természetet mesterségesen minél jobban megközelíteni, akkor nevelése és életben maradása megoldott, és te­nyésztése elé is reménység­gel tekinthetünk! Dr. Pásztor Lajos Milyen madárfajok tarthatók fogságban? ■ ■ Kedveltek a mintás pulóverek pulóverek rusztikus kete-fehér készült­ se. puha, meleg pulóverek évek óta kedveltek. Mégis van változás, mert a mintásak. Itt is hódít az op-art és a mértani minta. Kötésben pedig a mintás kötés az újdonság. A közölt pulóverek színei merészek: az első fc­­a második zöld-lila, a harmadik pedig ciklámen-fekete összeállításban 8 OÍL-rrtAGtARQRSZAQ Vasai nap, I960, december 33. Ünnepi libapecsenye Kell hozzá: egy pecsenyé­nek való fiatal liba és ízlés szerinti töltelék. Elkészítési mód: húzzuk ki a liba belsejéből a hájat, és olvasszuk ki. A libát mos­suk lehetőleg folyó víz alatt és jól szárítsuk le. Varrjuk össze nyakán a bőrt és dör­zsöljük be kívül-belül sóval és borssal. Kanállal tegyük a tölteléket a libába, de ne­m­ sokat, hogy sütéskor meg ne repedjen. Ezután varrjuk össze a combokat és a szár­nyakat szorosan kössük a testhez. Majd mérjük le a li­bát. A súlya mutatja, med­dig kell sütni. Az első kiló­ra számítsunk egy órát, és minden további kilóra egy negyedórát adjunk hozzá. A libát hátával felfelé tegyük a rostra, két csésze forrás­ban levő vizet öntsünk rá és a tepsit a rosttal és a libá­val együtt tegyük az előme­legített sütőbe. Egy óra múl­va megforgatjuk a libát és két csésze forró vízzel újból megöntözzük. Tíz perccel az­előtt, hogy a liba kész, ken­jük be sós vízzel, ettől szép ropogós lesz­ a bőre. Tálalás előtt húzzuk ki a szálakat, és vegyük ki a tölteléket. A töl­teléket a libával együtt te­gyük meleg tálra. Mellé krumpligombócot és vörös­káposztát adhatunk. ízletes a pecsenye mellé a borban párolt alma és hagyma is. Almás libatöltelék. Hozzá­valók: 1 vagy 1,g kg savany­ítás alma, 1 fél citrom leve, 125 g mazsola és majoránna A liba nagyságától függ hogy 1 vagy 1,5 kg alma kell-e a töltelékhez. Az al­mát meghámozzuk, darabok­ra vágjuk és leöntjük a cit­rom levével. Ezután a gon­d­osan megmosott és megszá­­rított mazsolát is hozzáad­juk Ha ezt a tölteléket ké­szítjük, akkor a libát belül bors helyett majoránnával fűszerezzük, ezután megtölt­jük. Ez a töltelék nem na­gyon laktat, azonban a sa­­vanykás almától finom és könnyen emészthető lesz a pecsenye. Sonkás töltelék. Hozzáva­lók: 2—3 alma, citromlé, a liba, gyomra, mája, szíve, so­vány főtt sonka, 1 lev­eses­­kanál libazsír, 1 gerezd fok­hagyma. 3—4 szál petrezse­­lyemzöldje, 1 száraz zsemle 1 pohár tej, 1 tojás, só, sze­recsendió, 1 pohárka ko­nyak. A hámozott almát kockára vágjuk, leöntjük a citrom­lével, hogy világos marad­jon, a zsemlét tejbe áztat­juk, a gyomrot apróra va­rrassuk, ugyanúgy a májat és a szívet, valamint a sonkát és a zsírt, s a fokhagymát és a petrezselyem zöldjét is. A zsemlét kinyomkodjuk, a tojással és a többi hozzáva­lóval jól összegyúrjuk. Ez a töltelék igen tápláló, külö­nösen nagyobb családnak fe­lel meg, mert szaporítja a pecsenyét. A virágoskertben — télen A falu nélküli szép téli na­pokat kihasználhatjuk arra, hogy a bevetetlen virágágyakat fölássuk és ha lehetőségünk van rá. ló érett istállótrágyával vagy trágya lével m*.*ß is trágyáz­hatjuk. A pázsitokat mpp pkv­­sz­er meggerebl­yézzük és meg­tisztítjuk a hulladékoktól. A díszcserjéket és fákat tisz­títsuk m­eg az elszáradt­ Gallyak­tól (a betegség által megtáma­dott és elszáradt gallyakat tá­volítsuk el, mert a növényy­be­tegségek hordozójává válhat­nak). A csetenes virágokat, amelye­ket átteleltetés végett a ninrék­­be és más fedett helyiségekben heheztünk el. hetente legalább kétszer-háromszor nézzük meg, a helyiséget időnként szellőz­tessük, és szükség esetén ön­tözzük meg a növényeket. Azo­­kat a cserepes növényeket, ame­lyeket fűtött szobában tartunk, a hőmérséklethez megfelelően sűrűbben öntözzük. A kaktuszo­kat legtöbb olyan helyiségekben tartani ahol a hőmérséklet nem haladhtt meg » fl-R Celsius fo­kot és csak nagy rikán öntöz­zük A cseren*K növényeket, ame­lyek a tél folyamán elvirágoz­­nak. ne dobjuk el (ciklámen, urimula lácint) hanem a vi­­rághagymákat, gumókat tegyük el megfelelő helyre, és a kö­vetkező évben újból elültethet­jük. A bundadivat újdonságai Divat a szőrme a fejen, a galléron, a kézelőn, a ruha, kabát alján, a csizma szá­rán. Tehát divat tetőtől tal­pig szőrmébe öltözni. Ha zárakban a szőrmedivatot a Bőripari Tudományos Egye­sület irányítja, s nem kis büszkeséggel mondhatjuk hogy a szűcsök hírnevét s szőrmeipar az utóbbi évek­ben még fokozta. A magyar szőrme világhírű, s a Pano­­fix értékes exportcikkünk. Mi a pano­fix ! Különleges, magyar eljá­rással kidolgozott bárány prém. Puha, hosszú szőrű, fénylő, vetélkedik a nemes szőrmékkel. Sokféle színben készítik, a feketétől a zsem­leszínig, sőt, külföldi kíván­ságra — világoskék, rózsa­szín színekben is. Világszerte kedvelt a mintás panofix, azaz a zebracsíkos, a tigris­­mintás, a leopárd és az oce­lot mintás. Érdekes eljárás­sal, filmnyomással viszik a szőrmékre. A panofix bundák szabása általában egyenes, s inkább a gallér változatos: felgom­bolható, lekerekített, vagy sálgallér. Az új divatigény szerint a bundákat egyszínű, barna, fekete gallérral és kézelővel készítik. Ez világ­divat. Az irhakabát Elődje a szűrszabók, gubá­sok kezéből kikerült pehely könnyű, színesen hímzett ir­hájú báránybunda volt. Az irhadivat is változó. Még évekkel ezelőtt a több darab­ból összedolgozott, loknis bunda volt a divat, most négerbarnára festett, egye­nes, sportos, de kétsoros gombolású változat a legked­veltebb. Afrikából, Mongóliából ér­kezik hazánkba a kikészítés­re váró bárányprém. Külön­leges eljárással készül a mevluska, ez festve a per­zsához hasonlít. A göndörí­tett curlifix (körlifix) és a nyitot­tnémű römer alap­anyaga is a bárányprém. Ezek szintén divatosak a zsemleszíntől, a nutria, a bézs árnyalatokon keresz­tül a feketéig. Könnyebb sú­lyúak, mint a panofix bun­dák, és szabásuk­­ karcsúsí­tott, lefelé bővülő. Az új évad divatja szerint sok bunda gallérját, elöl a gom­­boláspontot, a kézelőt más, sötétebb vagy világosabb színű szőrmével szegik. A félnemes szőrmék A hörcsög a drágább szőr­mékhez tartozik. Keresztben és hosszában dolgozzák fel, s ugyanúgy, mint a panofix szőrmét, egyenes szabás meg­oldással készítik. Divatos a combközépig érő karcsúsított bunda, ezt leg­inkább hosszú nadrághoz ajánlják. Az irhából, mer­­luszkából, curlifix prémből téli kosztümöket, is készítet­­tek, s bemutattak. Természe­tesen a karcsú nőknek illik, mert bármilyen vékony a prém, erősít. Gallérnak a róka, a festett, hosszabb szőrű nyúl és macska prém divatos. Ismét előtérbe került a nyest, hi­szen nemcsak a kabátot dí­szítik, hanem sok esetben a ruha gallérját is szőrméből készítik, sőt a ruha aljára is tesznek szőrmecsíkot. Kovács Margit Háromnegyedes fehér eurli fix bunda, fekete gallérral Négerbarna molluska kabát Bézs színű irhakosztüm, fel­kele kötött gombbal, gallérral

Next