Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-07 / 288. szám
Jelentkezik a H18XC7 Amatőr rádiósok között Egy kiállítás hívta fel a figyelmet rájuk. Az MHS rádiósainak kiállítása, amely többek között hírt adott a Tisza-parti gimnázium diákjainak „hokijáról” is, az újdonsült rádió adó-vevő készülékről. Születéséről Lővei György műhelyfőnök, matematikafizika szakos tanár tájékoztatott, aki a legszenvedélyesebb amatőr rádióssal, Bähr János postai főfelügyelővel bábáskodott a készülék születésénél. TÖKÉLETESÍTVE — Tulajdonképpen csak a hagyomány folytatói vagyunk. Ezelőtt az MHS megyei elnöksége adott helyet és lehetőséget a rádiós körnek. Nagyon megszerettük. Iskolánk egyébként elméletileg és gyakorlatilag is felkészíti diákjait az amatőr rádiózásra — kezdi mesélni Lővei György. — De nemcsak az oktatás elmélyítését szolgálja, hanem a honvédelmi nevelésben is nagy szerepet kap, növeli a nemzetközi kapcsolatainkat, fejleszti a nyelvtudást, a műszaki ismereteket, mert — tudja, a műszaki nyelv eszperantójának is hívják ezt a rádiózást. De — ami fűszerezi és motorja az egésznek — a gyönyörűség, hogy az ember a maga által készített szerkezeten óriási távolságokat hidalhat át, teremthet kapcsolatokat. Márpedig itt mindenki segítkezett. Egy évig építették, újra és újra javítva, tökéletesítve az adót — már a hullámhosszon érkező segítséget is felhasználva. TA-TI-TAK végtelen SORA Az adó ugyanilyen okból most sem működött Tökéletesítik. De a vevőkészülék amatőr sávjain ezer és ezer kilométereket kötött össze a távolság. A sípoló, fütyülő tá-ti-ti-ták végtelen sorából pillanatokon belül kihámoztuk, illetve Lővei tanár az üzenetet: általános hívás, általános hívás. Itt UÁ4KT hívja Y02IX-et s lezajlott egy szovjet—román beszélgetés. Aztán egy japán lány s egy francia fiú váltottak így üzenetet. A 40 méteres hosszon egy olasz és egy német amatőr rádiós olasz nyelvű búcsúzását hozták a kereső gombok: — Nagyon köszönöm a riportot, a lapot küldöm, nagyon jó volt az összeköttetésünk ... — Milyen lapot emlegetett? — kérdem a belemelegedett Lővei Jánost — Ezek nyugtázó lapok, amnelyek igazolják az összeköttetést. De megmutatom a gyűjteményünket Lent az irodában egy halom borítékot tesz az asztalra: — Tizenhat országgal van már kapcsolatunk, és ebben ezer állomással szereztünk összeköttetést. A Szovjetunióból például rengeteg kapcsolatot ismeretséget szereztünk, nagyon jó erős adóik vannak. Aztán van itt minden — önti ki a borítékok tartalmát. — Bolgár, román, osztrák, francia, német norvég, finn, svéd, csehszlovák, angol, amerikai. Ezeken a kártyákon az állomás hívójele, a beszélgető neve s a beszélgetési idő szerepel. A miénken HA8KCZ hívószám mellett Bandi, János, Iván szerepel, tehát mindig azé, aki beszélt. NEMZETKÖZI JELRENDSZER — Nehéz a kezelést * 3 ®* lehet megtanulni? — Van egy nemzetközi kódszabvány-jelrendszer, amiből egész beszélgetéseket össze lehet állítani. Persze a nyelvtudás sokat segít. — S a gyerekek? — Éjjel-nappal ott ülnének mellette, de csak az kezelheti, aki tudja a jelzéseket, az illető nyelvet Két negyedikes toporog a szobában, ők már rutinos rádiósoknak számítanak. — Nekem sikerült például összeköttetést találnom egy jugoszláv elektrotechnikai gimnázium amatőr rádiósaival — mondja Lovászi Jóska. — Nagyon érdekes volt. — Azt sem lehet kihagyni — szól közbe Megyeri Zoltán —, amikor bemutattuk az amatőröknek az elkészült adó-vevő készüléket , egyébként egy dunaújvárosi amatőr rádióssal teremtett kapcsolatot barátságot — Szegediekkel is beszélgetünk, ez a próba — mondja Zoli —, de szoktunk nemzetközi körösszeköttetést is teremteni. Tájékoztatjuk egymást rádiónkról, iskolánkról, munkánkról. A NYELVTUDÁS haszna — Milyen nyelven tudtok beszélni? — Én például oroszul és angolul — így Zoli. — Oroszul könnyű románokkal, jugoszlávokkal, csehszlovákokkal, lengyelekkel beszélni — mondja Jóska —, mindenütt megértik, sőt a németek, franciák, olaszok is szeretnek oroszul beszélgetni, hogy ők is tanulják. Ezt a tanárok is megerősítik. Csengő vetett véget a beszélgetésnek, helyesebben Bähr tanár úr. Órára invitálta a buzgó rádiósokat Jakab Ágnes Utóvizsga — j egyre” Megjelent a művelődésügyi miniszter rendelkezése az utóvizsga- és különeljárási díjakról. Az egyetemi, illetve főiskolai hallgatónak, aki utóvizsgára jelentkezik, úgynevezett utóvizsgajegyet kell váltania a dékáni, illetve az igazgatói hivatalban. A gyakorlati jegy pótlására gyakorlatonként, illetve a kollokvium pótlása esetén tantárgyanként 25 forint, a szigorlatjegyért tantárgyanként 50, a javító államvizsgajegyért 100, és az ismételt államvizsgajegyért 400 forintot fizet. Amennyiben a pótvizsgán is elbukik és újabb pótvizsgára jelentkezik, az előbbi díjak kétszeresét, a kivételes rektori (igazgatói) engedéllyel tett harmadik utóvizsga esetén a díjak háromszorosát fizeti. Külön eljárási díjat fizet az a hallgató is, aki nem tesz eleget határidőn belül tanulmányi ügyei elintézésének. A rendelkezés 1967. január 1-én lép hatályba. (MTI) Hímet karmester Szegeden Nagyon ízlésesen muzsikáló, temperamentumos karmesterként mutatkozott be a szegedi Bartók Béla filharmonikus zenekar hétfő esti hangversenyén Fritz Müller, a thüringiai állami szimfonikus zenekar főzeneigazgatója. Kevésbé tetszett viszont a kompozíció, amit mint mai alkotást hozott magával, s mutatott be a szegedi közönségnek. Hans Georg Corner Ostinato risoluto című darabja — a koncert nyitószáma — mind stílus, mind tematika, mind pedig kompozíciós technika tekintetében előadásra méltatlan, hangszerelési gyakorlat. Vaszy Viktor II. Szvit-je értékes alkotás. Minden lokálpatriotizmus nélkül állíthatjuk, hogy a Bartók—Kodályt követő zeneszerző generáció termésének egyik reprezentáns darabja ez a finoman hangszerelt, minden mozzanatában zenekarszerű, népzenei ihhletettségű kompozíció. Harmadik tételének nagy ívben feszülő zenei anyaga drámai fokozásával ragadja meg a hallgatót, a gyors részek pedig üde és színes dallamvilágukkal hatnak ma is. Az előadás szempontjából elismerés illeti a vendég karmestert, aki — ha nem is százszázalékosan — de igen jól megérezte és éreztette Vaszy művének a németektől általában oly távol álló magyar világát. A hangverseny legsikerültebb produkciója Haydn: D- dúr szimfóniájának előadása volt Fritz Müller tökéletes otthonossággal mozgott a nagy osztrák zeneszerző stílusában, s természetes könnyedséggel hozta felszínre a mű drámai és lírai mozzanatait, illetve végtelenül kedves szellemességét. Ugyancsak tetszett R. Strauss Don Juan című művének megszólaltatása. Ha a kényes zenekari állások kicsiszolására is lett volna idő, minden bizonnyal emlékezetes Strausselőadásban lett volna részünk. Vántus István Venveremiés új módon A Veszprémi Vegyipari Egyetem analitikai kémiai tanszékének munkatársai új vegyelemzési módszert dolgoztak ki. Ceruzányi nagyságú elektródát merítenek meg abban a folyadékban, amelynek összetételét meg akarják állapítani. Az elektróda által kiváltott elektromos jelenségekből állapítják meg a vegyület összetevőit. Ez a módszer sokkal gyorsabb és pontosabb, mint a hagyományos elemzés. Az eddig tizenkét országban szabadalmaztatott módszer széles körű érdeklődést keltett, amint a külföldi megrendelések is igazolják. Öntödei pia1i emberek tanácskoztak Szegeden A szegedi vasöntödében idén márciusban avatták fel az Uhlmer rendszerű, úgynevezett forrószeles olvasztókemencét. A berendezés igen korszerű, konstrukciójánál számos új technikai megoldást alkalmaztak tervezői. A néhány hónapos termelési eredmények és a kemence műszaki tulajdonságainak felmérésére tegnap, kedden országos tanácskozást rendeztek Szegeden, amelyen részt vett Horváth Ferenc, az Öntöde Vállalat vezérigazgatója, valamint a vállalat 15 gyáregységének több vezetője, szakembere. Feiner Sándor mérnök előadása után működés közben tekintették meg az új olvasztót, majd megtárgyalták az eddigi tapasztalatokat és eredményeket. Megállapították, hogy a berendezés jól bevált, segítségével gazdaságosan és kevés selejttel végezhető a vasöntés. Mi maradt decemberre? Nőtt az építőipari termelés • Határidőre elkészült minden idei munka Jelenleg 39 nagyobb építkezés található a megyében és Szegeden. Ezek közül 17-et az idén be is kell fejezni. Költségvetési értékük mintegy 1,3 milliárd forint Az év utolsó negyedéig a beruházások 94 százaléka megvalósult 58 százalékát üzembe helyezték. Előreláthatólag a még hátralevő 17 beruházás is elkészül az év végéig. A Vásárhelyen épülő Alföldi Porcelángyár építkezése a legfontosabb ipari beruházás a megyében. A tavalyi lemaradás felét az idén behozták, de mintegy 10 millió forint értékű berendezés nem készült el. A második ütemben tervezett edénygyár beruházása az ütemezéshez képest jobban áll. Az építők 4 millió forint értékű munkával előnyre tettek szert, 3,5 millió forint értékű importgép pedig előszállításként érkezik meg. A 31-es Építőipari Vállalat építi Szegeden az AKÖV komplex telephelyét. Ez sem idei átadású munka, mégis szóvá kell tenni az éves terv gyengeségét. Az építőipar termelése nagymértékbe növekedett az idén. Az év első 9 hónapjában a megye építőipara 12 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. Az építőipari létszám összességében három, a termelékenység kilenc százalékkal növekedett. Jelentősen emelkedett a megkezdett munkák száma és értéke, ami részben a harmadik ötéves terv új beruházásainak tudható be. A négy építőipari vállalat, a Csongrád megyei, a 33-as, a megyei tanács és a szegedi varasi tanács vállalata 1966 első felében 16 millió forint tiszta jövedelmet ért el, s valamennyi nyereséges volt. Egy évvel azelőtt, közülük három veszteséggel zárta a félévet. A Csongrád megyei Építőipari Vállalat idei kivitelezésű munkáinak nagy részét november végéig befejezte. Eddig 67 szerződéses munkát adott át, többségük teljes, kisebb részük részberuházás volt. Lapunkban folyamatosan hírt adtunk az átadásra kerülő ipari és lakásépítkezésekről. Decemberre alig maradt olyan munka, amit még ebben az évben át is kell adniuk. A műszaki átadással vannak elfoglalva jelenleg a Bécsi körúti lakóház építkezés D jelű épületénél, ahol 75 új lakás készült el; a Kátay közben felépült százszemélyes lányszálláson; a kisteleki új sütőüzemben, a makói új gimnáziumban. Hátra van még négy munka átadása: a szegedi kenderfonógyár TMK műhelye; a vásárhelyi Divat Kötöttárugyár tisztító üzemrésze és szociális épülete; Szentesen 48 lakás; Szegeden — a Bécsi körúti építkezés második üteméből előrehozott — 1 épület egy lépcsőházának húsz lakása. Míg a kendergyári műhely átadását két nappal a szerződéses határidő előtt, december 13-án megkezdik, a J jelű épület lakásaiba csak akkor költözködhetnek be még az idén a lakók, ha a gázvezeték a tó időben elkészül. Albérlet „nagyüzemi” módon Aki Szegeden, a Bajcsy- Zsilinszky utca 23. szám alatt keresett és talált albérletet özv. Megyelka Imréné szobakonyhás, kamrás emeleti lakásában, alapos ismereteket szerzett arról, hogy a vak hiszékenység sose vezetett jóra. Igaz, ők nem olyan alapos tájékozódással nyitottak be Megyerkánéhoz, mint én, másodmagammal. — Itt lakunk majd magánál, asszonyom — mondtam —, ha megegyeznünk. A szobában lakó fiatal párral, S. J.-ékkel már megbeszéltük: ők úgyis elmennek, mi pedig kifizetjük nekik azt a pénzt, amit több hónapra előre leguberáltak magának. Majd mii azt lelakjuk. „Csak kölcsön kértem14 — Lelakják’ Hogy-hogy? Kik maguk? Jaj, jaj nekem, rámszabadultak a bíróság emberei! — si pakolta. — Dehogy, jámbor utazók vagyunk és sok a pénzünk, de ritkán leszünk majd itthon — próbáltam meggyőzni. A pénz hallatára tetőtől talpig le és feljártatta tekintetét rajtunk, majd rosszallóan ránézett a szűk konyhában lakó másik albérlő fiatalasszonyra, mint aki avatatlan fültanúja lett bizalmas dolgoknak. — Gyerünk csak a másik szobába! — invitált. — Itthon van az albérlő — akartam lebeszélni és az előszobába szorítani az egyezkedést. Bent aztán felfedte inkogni témait Megyerkáné: — Tudom már, kicsodák maguk. Újságírók. He? No, milyen a megérzésem? — ördöge van, asszonyom. Hát akkor, ne is kerülgessük a lényeget Sok a panasz magára, mert szinte minden albérlőjét megkárosította, vagy igyekezett rászedni. — Én? Nahát még ilyet! Csak kölcsön kértem tőlük, de törlesztgettem is — szabadkozott Egymás után — Az utóbbi három-négy évben hányan laktak magánál albérlők a szobában, és külön a konyhában? — Fene tudja. Sokan. Meg se tudnám számolni — felelte. — És mennyi pénzzel tartozik nekik? — Semennyivel. Itt vannak a papírjaim is, nézzék. —• Hátha ilyen tiszta az ügyvezetése, asszonyom, akkor elmegyünk érdeklődni máshová — hagytuk magára nem alaptalan ijedelmével. Beszélnek az áldozatok — Az igazmondásra történt figyelmeztetést megértettem — mondotta rendőrségi tanúkihallgatásán K. I.né szegedi lakos. Böngészte a lakást hirdető táblát, amikor mellélépett Megyerkáné és lakására invitálta. Havi 200 forintjával 10 hónapra előre fizettette ki vele az albérletet májusban. K. I-né közben megbetegedett, kórházba került, s mikor novemberben kijött, a helyén már más lakott. Megyeikáné a maga ágyába szorította a hoppon maradt albérlőt, aki három napig bírta, aztán elment. Pénzét azonban máig sem kapta vissza. A következő áldozat dr. H. V. G-né volt, öthónapi bérleti díjat fizetett ki előre, aztán el kellett költöznie, mert a házat felújította az IKV. Ezt Mgyelkáné jó előre tudta, mégis kiadta az albérletet, hogy a pénz a zsebében maradjon. Így is történt. Sz. Sándor és felesége már havi 500 forintért lakott elődjei helyén, a kőmyhában. A házat közben felújították, viszont Mesvekáné bérleti díja az egész lakásra változatlanul 35 forint 50 fillér maradt havonta. A párnál hatezer forintot fizettetett ki előre. Azokat hitegette, hogy majd a nagyobb szoba albérlői lehetnek, őket is becsapta, 3 ezer 73# forinttal tartozik nekik Dr. D. F. és felesége SS évet laktak ott, amikor Megyeikáné — számítva a fiatalasszony gyenge idegzetére — azzal állt elő, hogy őt késsel, baltával akarják betenni láb alól. A megfélemlítés hatott, és a hideg lakás is, mert Megyeikáné a megállapodás ellenére sem fűtött rájuk. Háromezer forintjuk bánja, pedig nekik tet kezükben az elismervény, miszerint a lakhatás feltételeként Megyerkánénak egy évre előre kifizettek hatezer forintot Még ki sem hűlt a helyük, jött a másik, a harmadik, a tizedik, az isten tudja hányadik albérlő. A megkárosítás módszere, az albérlők elleni rafinált mesterkedés, a bosszantás szinte egy és ugyanaz mindegyik esetnél. Az itt fel nem soroltakkal együtt 12 ezer 656 forintot siratnak Megyeikáné volt albérlői. Egyiket a másik pénzével S mit mond a rendőrségen Megyerkáné, akibe annyi rafinéria szorult, hogy száz jámbornak is elég lenne egy életre szóló érvényesüléshez? — Magam sem tudom — írta alá vallomását —, hogy miként állok az ügyemmel. Olyan sok albérlő fordult meg lakásomban, hogy nem tudom, kitől, mikor mennyi összeget vettem fel és fizettem vissza. Egyszerre volt három-négy albérlőm is. Egyiket a másik pénzével akartam kártalanítani, mert csak így tudtam magam a feljelentésektől megmenteni. A módszeresen kidolgozott manőverezés a hiszékeny emberek megkárosítása mégsem mehetett tovább. A megszorult emberek vámszedőjét leleplezték. Ezek után úgy véljük, Megyerkáné „nagvüzeme” albérleti rendszerét megzavarja majd az igazságszolgáltatás. Lődi Ferenc Az Országos Béketanács 1967-es programjá nak tapasztalatait és formálják az új esztendő tennivalóinak programját. Az új esztendő tavaszán, a hitleri Németország fölött aratott győzelem évfordulóján — a tervek szerint — ismét kibontakozik majd békemozgalmunk hagyományos tavaszi demonstrációjának eseménysorozata. Folytatják a népek közötti barátság erősítését szolgáló összejövetelek sorozatát. Előreláthatólag a jövő év tavaszán megrendezik Budapesten a Duna menti országok fővárosainak békekonferenciáját. Tervbe vették, hogy a Hazafias Népfronttal együtt nagyszabású eseménysorozattal köszönti a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulóját. (MTI) Az Országos Béketanács vezetői megbeszélések sorozatán összegezik békemozgalmunk idei tevékenységé- G—35-ös üzemképes vontatót ajánl megvételre készpénzért a Szegedi Konzervgyár Ügyintézői Wo nar Telefon: 21-55 - 110 Szerda, 1966. december 7. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 V