Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-07 / 288. szám

Jelentkezik a H18XC7 Amatőr rádiósok között Egy kiállítás hívta fel a figyelmet rájuk. Az MHS rádiósainak kiállítása, amely többek között hírt adott a Tisza-parti gimnázium diák­jainak „hokijáról” is, az új­donsült rádió adó-vevő ké­szülékről. Születéséről Lővei György műhelyfőnök, matematika­fizika szakos tanár tájékoz­tatott, aki a legszenvedélye­sebb amatőr rádióssal, Bähr János postai főfelügyelővel bábáskodott a készülék szü­letésénél. TÖKÉLETESÍTVE — Tulajdonképpen csak a hagyomány folytatói va­gyunk. Ezelőtt az MHS me­gyei elnöksége adott helyet és lehetőséget a rádiós kör­nek. Nagyon megszerettük. Iskolánk egyébként elméle­tileg és gyakorlatilag is fel­készíti diákjait az amatőr rádiózásra — kezdi mesélni Lővei György. — De nem­csak az oktatás elmélyítését szolgálja, hanem a honvé­delmi nevelésben is nagy szerepet kap, növeli a nem­zetközi kapcsolatainkat, fej­leszti a nyelvtudást, a mű­szaki ismereteket, mert — tudja, a műszaki nyelv esz­perantójának is hívják ezt a rádiózást. De — ami fű­szerezi és motorja az egész­nek — a gyönyörűség, hogy az ember a maga által ké­szített szerkezeten óriási tá­volságokat hidalhat át, te­­remthet kapcsolatokat. Márpedig itt mindenki se­­gítkezett. Egy évig építették, újra és újra javítva, töké­letesítve az adót — már a hullámhosszon érkező se­gítséget is felhasználva. TA-TI-TAK végtelen SORA Az adó ugyanilyen okból most sem működött Tökéle­tesítik. De a vevőkészülék amatőr sávjain ezer és ezer kilométereket kötött össze a távolság. A sípoló, fütyülő tá-ti-ti-ták végtelen sorából pillanatokon belül kihámoz­tuk, illetve Lővei tanár az üzenetet: általános hívás, ál­talános hívás. Itt UÁ4KT hívja Y02IX-et s lezajlott egy szovjet—román beszél­getés. Aztán egy japán lány s egy francia fiú váltottak így üzenetet. A 40 méteres hosszon egy olasz és egy né­met amatőr rádiós olasz nyelvű búcsúzását hozták a kereső gombok: — Nagyon köszönöm a ri­portot, a lapot küldöm, na­gyon jó volt az összekötte­tésünk ... — Milyen lapot emlege­tett? — kérdem a belemele­gedett Lővei Jánost — Ezek nyugtázó lapok, amnelyek igazolják az össze­köttetést. De megmutatom a gyűjteményünket Lent az irodában egy ha­lom borítékot tesz az asz­talra: — Tizenhat országgal van már kapcsolatunk, és ebben ezer állomással szereztünk összeköttetést. A Szovjetuni­óból például rengeteg kap­csolatot ismeretséget szerez­tünk, nagyon jó erős adóik vannak. Aztán van itt min­den — önti ki a borítékok tartalmát. — Bolgár, román, osztrák, francia, német nor­vég, finn, svéd, csehszlovák, angol, amerikai. Ezeken a kártyákon az állomás hívó­jele, a beszélgető neve s a beszélgetési idő szerepel. A miénken HA8KCZ hívószám mellett Bandi, János, Iván szerepel, tehát mindig azé, aki beszélt. NEMZETKÖZI JELRENDSZER — Nehéz a kezelést * 3 ®* lehet megtanulni? — Van egy nemzetközi kódszabvány-jelrendszer, amiből egész beszélgetéseket össze lehet állítani. Persze a nyelvtudás sokat segít. — S a gyerekek? — Éjjel-nappal ott ülné­nek mellette, de csak az ke­zelheti, aki tudja a jelzése­ket, az illető nyelvet Két negyedikes toporog a szobában, ők már rutinos rádiósoknak számítanak. — Nekem sikerült például összeköttetést találnom egy jugoszláv elektrotechnikai gimnázium amatőr rádiósai­val — mondja Lovászi Jós­ka. — Nagyon érdekes volt. — Azt sem lehet kihagyni — szól közbe Megyeri Zol­tán —, amikor bemutattuk az amatőröknek az elkészült adó-vevő készüléket , egyébként egy dunaújvárosi amatőr rádióssal teremtett kapcsolatot barátságot — Szegediekkel is beszél­getünk, ez a próba — mond­ja Zoli —, de szoktunk nem­zetközi körösszeköttetést is teremteni. Tájékoztatjuk egymást rádiónkról, isko­lánkról, munkánkról. A NYELVTUDÁS haszna — Milyen nyelven tudtok beszélni? — Én például oroszul és angolul — így Zoli. — Oroszul könnyű romá­nokkal, jugoszlávokkal, cseh­szlovákokkal, lengyelekkel beszélni — mondja Jóska —, mindenütt megértik, sőt a németek, franciák, olaszok is szeretnek oroszul beszélget­ni, hogy ők is tanulják.­­ Ezt a tanárok is megerősí­tik. Csengő vetett véget a be­szélgetésnek, helyesebben Bähr tanár úr. Órára invi­tálta a buzgó rádiósokat Jakab Ágnes Utóvizsga — j­ egyre” Megjelent a művelődés­ügyi miniszter rendelkezése az utóvizsga- és különeljá­­rási díjakról. Az egyetemi, illetve főiskolai hallgatónak, aki utóvizsgára jelentkezik, úgynevezett utóvizsgajegyet kell váltania a dékáni, illet­ve az igazgatói hivatalban. A gyakorlati jegy pótlására gyakorlatonként, illetve a kollokvium pótlása esetén tantárgyanként 25 forint, a szigorlatjegyért tantárgyan­ként 50, a javító államvizs­­gajegyért 100, és az ismételt államvizsgajegyért 400 fo­rintot fizet. Amennyiben a pótvizsgán is elbukik és újabb pótvizsgára jelentke­zik, az előbbi díjak kétsze­resét, a kivételes rektori (igazgatói) engedéllyel tett harmadik utóvizsga esetén a díjak háromszorosát fizeti. Külön eljárási díjat fizet az a hallgató is, aki nem tesz eleget határidőn belül tanulmányi ügyei elintézésé­nek. A rendelkezés 1967. ja­nuár 1-én lép hatályba. (MTI) Hímet karmester Szegeden Nagyon ízlésesen muzsi­káló, temperamentumos kar­mesterként mutatkozott be a szegedi Bartók Béla filhar­monikus zenekar hétfő esti hangversenyén Fritz Müller, a thüringiai állami szimfoni­kus zenekar főzeneigazga­tója. Kevésbé tetszett viszont a kompozíció, amit mint mai alkotást hozott magával, s mutatott be a szegedi közön­ségnek. Hans Georg Corner Ostinato risoluto című da­rabja — a koncert nyitószá­ma — mind stílus, mind te­ma­tika, mind pedig kompo­­zíciós technika tekintetében előadásra méltatlan, hang­szerelési gyakorlat. Vaszy Viktor II. Szvit-je értékes alkotás. Minden lo­kálpatriotizmus nélkül állít­hatjuk, hogy a Bartók—Ko­dályt követő zeneszerző ge­neráció termésének egyik reprezentáns darabja ez a fi­noman hangszerelt, minden mozzanatában zenekarszerű, népzenei ihhletettségű kompo­zíció. Harmadik tételének nagy ívben feszülő zenei anyaga drámai fokozásával ragadja meg a hallgatót, a gyors részek pedig üde és színes dallamvilágukkal hat­nak ma is. Az előadás szem­pontjából elismerés illeti a vendég karmestert, aki — ha nem is százszázalékosan — de igen jól megérezte és éreztette Vaszy művének a németektől általában oly tá­vol álló magyar világát. A hangverseny legsikerül­tebb produk­ciója Haydn: D- dúr szimfóniájának előadása volt Fritz Müller tökéletes otthonossággal mozgott a nagy osztrák zeneszerző stí­lusában, s természetes kön­­­nyedséggel hozta felszínre a mű drámai és lírai mozzana­tait, illetve végtelenül ked­ves szellemességét. Ugyan­csak tetszett R. Strauss Don Juan című művének megszó­laltatása. Ha a kényes zene­kari állások kicsiszolására is lett volna idő, minden bi­zonnyal emlékezetes Strauss­­előadásban lett volna ré­szünk. Vántus István Venveremiés új módon A Veszprémi Vegyipari Egyetem analitikai kémiai tanszékének munkatársai új vegyelemzési módszert dol­goztak ki. Ceruzányi nagy­ságú elektródát merítenek meg abban a folyadékban, amelynek összetételét meg akarják állapítani. Az elekt­róda által kiváltott elektro­mos jelenségekből állapítják meg a vegyület összetevőit. Ez a módszer sokkal gyor­sabb és pontosabb, mint a hagyományos elemzés. Az eddig tizenkét országban szabadalmaztatott módszer széles körű érdeklődést kel­tett, amint a külföldi meg­rendelések is igazolják. Öntödei pia1i emberek tanácskoztak Szegeden A szegedi vasöntödében idén márciusban avatták fel az Uhlmer rendszerű, úgynevezett forrószeles olvasztóke­mencét. A berendezés igen korszerű, konstrukciójánál szá­mos új technikai megoldást alkalmaztak tervezői. A néhány hónapos termelési eredmények és a kemen­ce műszaki tulajdonságainak felmérésére tegnap, kedden országos tanácskozást rendeztek Szegeden, amelyen részt vett Horváth Ferenc, az Öntöde Vállalat vezérigazgatója, valamint a vállalat 15 gyáregységének több vezetője, szak­embere. Feiner Sándor mérnök előadása után működés közben tekintették meg az új olvasztót, majd megtár­gyalták az eddigi tapasztalatokat és eredményeket. Megál­lapították, hogy a berendezés jól bevált, segítségével gaz­daságosan és kevés selejt­tel végezhető a vasöntés. Mi maradt decemberre? Nőtt az építőipari termelés • Határidőre elkészült minden idei munka Jelenleg 39 nagyobb épít­kezés található a megyében és Szegeden. Ezek közül 17-et az idén be is kell fejezni. Költségvetési értékük mint­egy 1,3 milliárd forint Az év utolsó negyedéig a beru­házások 94 százaléka megva­lósult 58 százalékát üzembe helyezték. Előreláthatólag a még hátralevő 17 beruházás is elkészül az év végéig. A Vásárhelyen épülő Al­földi Porcelángyár építkezése a legfontosabb ipari beruhá­zás a megyében. A tavalyi lemaradás felét az idén be­hozták, de mintegy 10 millió forint értékű berendezés nem készült el. A második ütem­ben tervezett edénygyár be­ruházása az ütemezéshez ké­pest jobban áll. Az építők 4 millió forint értékű mun­kával előnyre tettek szert, 3,5 millió forint értékű i­m­­portg­ép pedig előszállítás­ként érkezik meg. A 31-es Építőipari Válla­lat építi Szegeden az AKÖV komplex telephelyét. Ez sem idei átadású munka, mégis szóvá kell tenni az éves terv gyengeségét. Az építőipar termelése nagymértékbe növekedett az idén. Az év első 9 hónap­jában a megye építőipara 12 százalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. Az építőipari létszám összességé­ben három, a termelékenység kilenc százalékkal növeke­dett. Jelentősen emelkedett a megkezdett munkák száma és értéke, ami részben a harma­dik ötéves terv új beruházá­sainak tudható be. A négy építőipari vállalat, a Csong­­rád megyei, a 33-as, a me­gyei tanács és a szegedi va­rasi tanács vállalata 1966 első felében 16 millió forint tiszta jövedelmet ért el, s va­lamennyi nyereséges volt. Egy évvel azelőtt, közülük három veszteséggel zárta a félévet. A Csongrád megyei Építő­ipari Vállalat idei kivitelezé­sű munkáinak nagy részét november végéig befejezte. Eddig 67 szerződéses munkát adott át, többségük teljes, kisebb részük részberuházás volt. Lapunkban folyamato­san hírt adtunk az átadásra kerülő ipari és lakásépítkezé­sekről. Decemberre alig ma­radt olyan munka, amit még ebben az évben át is kell ad­niuk. A műszaki átadással van­nak elfoglalva jelenleg a Bécsi körúti lakóház építkezés D jelű épületénél, ahol 75 új lakás készült el; a Kátay köz­ben felépült százszemélyes lányszálláson; a kisteleki új sütőüzemben, a makói új gimnáziumban. Hátra van még négy munka átadása: a szegedi kenderfonógyár TMK műhelye; a vásárhelyi Divat Kötöttárugyár tisztító üzem­része és szociális épülete; Szentesen 48 lakás; Szegeden — a Bécsi körúti építkezés második üteméből előreho­zott — 1 épület egy lépcső­házának húsz lakása. Míg a kendergyári műhely átadását két nappal a szerződéses ha­táridő előtt, december 13-án megkezdik, a J jelű épület lakásaiba csak akkor költöz­ködhetnek be még az idén a lakók, ha a gázvezeték a tó időben elkészül. Albérlet „nagyüzemi” módon Aki Szegeden, a Bajcsy- Zsilinszky utca 23. szám alatt keresett és talált albérletet özv. Megyelka Imréné szoba­­konyhás, kamrás emeleti la­kásában, alapos ismereteket szerzett arról, hogy a vak hiszékenység sose vezetett jóra. Igaz, ők nem olyan alapos tájékozódással nyitot­tak be Megyerkánéhoz, mint én, másodmagammal. — Itt lakunk majd magá­nál,­ asszonyom — mondtam —, ha megegyeznünk. A szo­bában lakó fiatal párral, S. J.-ékkel már megbeszéltük: ők úgyis elmennek, mi pedig kifizetjük nekik azt a pénzt, amit több hónapra előre le­guberáltak magának. Majd mii azt lelakjuk. „Csak kölcsön kértem14 — Lelakják’ Hogy-hogy? Kik maguk? Jaj, jaj nekem, rámszabadultak a bíróság emberei! — si pakolta. — Dehogy, jámbor utazók vagyunk és sok a pénzünk, de ritkán leszünk majd itt­hon — próbáltam meggyőzni. A pénz hallatára tetőtől tal­pig le és feljártatta tekintetét rajtunk, majd rosszallóan ránézett a szűk konyhában lakó másik albérlő fiatalas­­­szonyra, mint aki avatatlan fültanúja lett bizalmas dol­goknak. — Gyerünk csak a másik szobába! — invitált. — Itthon van az albérlő — akartam lebeszélni és az előszobába szorítani az egyezkedést. Bent aztán fel­fedte inkogni témait Megyer­­káné: — Tudom már, kicsodák maguk. Újságírók. He? No, milyen a megérzésem? — ördöge van, asszonyom. Hát akkor, ne is kerülgessük a lényeget Sok a panasz magára, mert szinte minden albérlőjét megkárosította, vagy igyekezett rászedni. — Én? Nahát még ilyet! Csak kölcsön kértem tőlük, de törlesztgettem is — sza­badkozott Egymás után — Az utóbbi három-négy évben hányan laktak magá­nál albérlők a szobában, és külön a konyhában? — Fene tudja. Sokan. Meg se tudnám számolni — fe­lelte. — És mennyi pénzzel tar­tozik nekik? — Semennyivel. Itt vannak a papírjaim is, nézzék. —• Hátha ilyen tiszta az ügyvezetése, asszonyom, ak­kor elmegyünk érdeklődni máshová — hagytuk magára nem alaptalan ijedelmével. Beszélnek az áldozatok — Az igazmondásra tör­tént figyelmeztetést megér­tettem — mondotta rendőr­ségi tanúkihallgatásán K. I.né szegedi lakos. Böngészte a lakást hirdető táblát, ami­kor mellélépett Megyerkáné és lakására invitálta. Havi 200 forintjával 10 hónapra előre fizettette ki vele az al­bérletet májusban. K. I-né közben megbetegedett, kór­házba került, s mikor no­vemberben kijött, a helyén már más lakott. Megyeikáné a maga ágyába szorította a hoppon maradt albérlőt, aki három napig bírta, aztán el­ment. Pénzét azonban máig sem kapta vissza. A következő áldozat dr. H. V. G-né volt, öthónapi bér­leti díjat fizetett ki előre, aztán el kellett költöznie, mert a házat felújította az IKV. Ezt Mgyelkáné jó előre tudta, mégis kiadta az al­bérletet, hogy a pénz a zse­bében maradjon. Így is tör­tént. Sz. Sándor és felesége már havi 500 forintért lakott elődjei helyén, a kőmyhában. A házat közben felújították, viszont Mesve­káné bérleti díja az egész lakásra válto­zatlanul 35 forint 50 fillér maradt havonta. A párnál hatezer forintot fizet­tetett ki előre. Azokat hite­­gette, hogy majd a nagyobb szoba albérlői lehetnek, őket is becsapta, 3 ezer 73# forinttal tartozik nekik­ Dr. D. F. és feleség­e SS évet laktak ott, amikor Me­gyeikáné — számítva a fia­talasszony gyenge idegzetére — azzal állt elő, hogy őt késsel, baltával akarják be­­tenni láb alól. A megfélem­lítés hatott, és a hideg lakás is, mert Megyei­káné a meg­állapodás ellenére sem fű­tött rájuk. Háromezer forint­juk bánja, pedig nekik te­t kezükben az elismervény, miszerint a lakhatás feltéte­leként Megyerkánénak egy évre előre kifizettek hatezer forintot Még ki sem hűlt a helyük, jött a másik, a har­madik, a tizedik, az isten tudja hányadik albérlő. A megkárosítás módszere, az albérlők elleni rafinált mes­terkedés, a bosszantás szinte egy és ugyanaz mindegyik esetnél. Az itt fel nem so­roltakkal együtt 12 ezer 656 forintot siratnak Megyeikáné volt albérlői. Egyiket a másik pénzével S mit mond a rendőrségen Megyerkáné, akibe annyi ra­finéria szorult, hogy száz jámbornak is elég lenne egy életre szóló érvényesülés­hez? — Magam sem tudom — írta alá vallomását —, hogy miként állok az ügyemmel. Olyan sok albérlő fordult meg lakásomban, hogy nem tudom, kitől, mikor mennyi összeget vettem fel és fizet­tem vissza. Egyszerre volt három-négy albérlőm is. Egyiket a másik pénzével akartam kártalanítani, mert csak így tudtam magam a feljelentésektől megmenteni. A módszeresen kidolgozott manőverezés a hiszékeny emberek megkárosítása még­sem mehetett tovább. A megszorult emberek vámsze­dőjét leleplezték. Ezek után úgy véljük, Megyerkáné „nagvüzeme” albérleti rend­szerét megzavarja majd az igazságszolgáltatás. Lődi Ferenc Az Országos Béketanács 1967-es programjá­ nak tapasztalatait és formál­ják az új esztendő tenniva­lóinak programját. Az új esztendő tavaszán, a hitleri Németország fölött aratott győzelem évforduló­ján — a tervek szerint — ismét kibontakozik majd bé­kemozgalmunk hagyományos tavaszi demonstrációjának eseménysorozata. Folytatják a népek kö­zötti barátság erősítését szolgáló összejövetelek soro­zatát. Előreláthatólag a jö­vő év tavaszán megrendezik Budapesten a Duna menti országok fővárosainak béke­­konferenciáját. Tervbe vették, hogy a Hazafias Népfronttal együtt nagyszabású eseménysoro­zattal köszönti a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulóját. (MTI) Az Országos Béketanács vezetői megbeszélések soro­zatán összegezik békemoz­galmunk idei tevékenységé- G—35-ös üzemképes vontatót ajánl megvételre készpénzért a Szegedi Konzervgyár Ügyintézői Wo­ nar Telefon: 21-55 - 110 Szerda, 1966. december 7. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 V

Next