Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-08 / 289. szám

Tanárjelöltek a katedrán Olykor eltűnődöm, melyik az a pillanat, amelytől va­laki érett szakembernek szá­mít. Mondják, hogy ez a munka során szinte észre­vétlenül következik be. Arról a pillanatról... A Ságvári Endre gyakorló gimnáziumban és az Árpád téri általános iskolában 140 ötödéves bölcsész és 117 ugyancsak végzős termé­szettudományos képzettségű egyetemi hallgató folytatja pedagógiai gyakorlatát. A zárótanítás — a tanárjelöl­tek általában utolsó órája — 45 perce az, amelyben el­méletileg összegeződni kel­lene a 4 évi szakmai-peda­gógiai felkészülés és a 3—4 hetes gyakorló tanítás ered­ményeinek. Logikusan és matematikailag talán ez volna a percről percre el­tervezett bizonyos pillanat — a tanárrá válás küzdel­mes folyamatában. Valóban kész szakemberré válhat a tanárjelölt 8—22 órából álló gyakorlata során? — Nem. Ahhoz legalább öt év kell — válaszol Gáb­ris Ida, a gyakorló gimná­zium orosz—német—latin szakos tanára és egyben egyik szakvezetője. Itt csu­pán bepillantás nyílik az ok­tató-nevelő munkába, a mű­helytitkokba. Mindez előké­szület csak az anyag feldol­gozására, a gyerekekkel való bánásmódra. Ami előtte történik A tanárjelölt vizsgatanítá­sa előtt legtöbbször izgul. Valami meghatározhatatlan, eléggé át nem gondolt ok rendszerint idegessé teszi a tanári hivatást választott 22 —25 éves „kartársakat”. Csak már ezen túl legyek — sóhajt fel az orosz—német szakos Tokodi József. „Zár” a II/B-ben. Hogy mit, mi­ért, hogyan és mikor csinál majd, azon ilyenkor már nincs értelme töprengeni. Még a felelőket is kijelölte. Esetleg nem jut eszébe egy név... És ismétli magában az oktatási és nevelési cé­lokat precízen feltüntető óravázlat menetét, az előre összeállított kérdéseket, a „délutáni napirend" tartal­mát, amit az órán feldolgoz . Nehogy elakadjak! — magyarázza. Ki mire kíváncsi? Az órát, állítólag, ugyan­úgy végigizgulja a szakveze­tő tanár, akár a jelölt. Sőt a tanulók is. Ők úgy tud­ják, hogy ilyenkor „osztá­lyozzák a kis Jancsit”. — Mi is drukkolunk — állítja Rázsó Lajos másodi­kos gimnazista. — A jelöl­tek ilyenkor általában sietni szoktak... Harmath Márta orosz—né­met—angol szakos hallgató a csoporttárs szemével ké­szül megfigyelni és megbí­rálni a leendő órát. — Az ember kiváncsi ar­ra — közli —, milyen taná­rok lesznek diáktársaiból. És mire kíváncsi a záró­tanításnak a szakvezető után legfőbb bírája, a szakmód­szertannal foglalkozó egye­temi előadó? — Először is az érdekel — mondja Rosta Sándor ad­junktus —, hogyan valósul meg mindaz, amit a hallga­tó négy éven keresztül az egyetemen elsajátított és amit itt a gimnáziumban hallott. Kíváncsi vagyok to­vábbá a jelölt pedagógiai egyéniségére: hogyan viszo­nyul az osztályhoz, a hely­zetekhez, az anyaghoz. S nem utolsósorban, hogy mit valósít meg óratervezetéből, mert amit előre megkapok papíron, az majdnem min­dig jó... így gondolkodnak a ta­nulók és ők négyen, akik beléptek a jelölt utolsó oroszórájára szombaton 11 óra ötven perckor a II/B osztályba. Géza Ferenc 85 millió — az élővizek tisztaságáért Világprobléma az ivóvíz, az édesvíz biztosítása, az ipartelepek vízellátása. Ért­hető tehát, ha világszerte arra törekednek, hogy az élővizek tisztaságát, szen­­­nyezetlenségét biztosítsák. Elvileg minden lakott hely­nek és ipartelepnek saját szennyvíztisztító teleppel kel­lene rendelkeznie. Magyarországon már sok tisztítótelep épült, sőt, vidé­ken, a budapesti szennyvíz­tisztító telep tapasztalatait felhasználva, létesítettek ki­sebb berendezéseket. Az ország legnagyobb és legmodernebb szennyvíztisz­tító telepét Budapesten a Kis-Dunaág és a Soroksári út közti mélyedésben létesí­tette a Fővárosi Csatornázá­si Művek. Alig néhány hó­napja készült el a kísérleti létesítmény, de a szakembe­rek körében már jól ismert Korábban — tisztítás nél­kül — a Dunába folyt a szennyvíz, nagy károkat oko­zott. Most napi 40—45 ezer köbméter szennyvizet tisztít a teljesen automatizált kí­sérleti telep. A hatalmas gépház minden berendezését a vezérlőteremből irányítják, s maguk a dolgozók itt már alig kerülnek fizikailag kap­csolatba a föld alatti csa­tornák termékeivel. Érthető, ha a szakembe­rek nagy figyelemmel kísé­rik a nyolcvanötmillió fo­rintos költséggel épült telep működését, hiszen az itt szerzett ,­a­pasztai átok alap­ján építik majd meg a napi 1 millió köbméter kapacitá­sú budapesti központi tisz­títótelepet is. A tisztító működése ugyan­akkor segítséget ad ahhoz is, hogy vidéki városaink fel­építendő szennyvíztisztítói valóban korszerűek legye­nek. Háziasszonyoknak való... Az üzletek nyitvatartási rendje A­z Ili> városi tanács ke­reskedelmi osztálya határozat­ban szabályozta az üzletek de­cember KM és ezüstvasárnapi nyitvatartási rendjét. December 19-én, szombaton az élelmiszerboltok, vendéglátóipa­ri üzletek és piacok a szokott szombati rendnek megfelelően, az egyéb kereskedelmi tevé­kenységet végző boltok 18 óráig tartanak nyitva. A vegyesipar. cikk kiskereskedelmi vállalat Kárász utca S. szám alatti já­ték-, a Kárász utca «. szám alatti illatszer- és ajándék-, a Kárász utca 13. szám alatti pa­pír-írószer-, a Széchenyi tér 16. szám alatti üveg-porcelán-, a Klauzál tér 2. szám alatti rádió­­villamossági és a Lenin körút 55. szám alatti vas-edénybo­tjai 18 óráig; a ruházati kiskereske­delmi vállalat Lenin körút 38. szám alatti gyermekcipő-, a Ká­rász utca 8. szám alatti női konfekció-, a Kárász utca 12. szám alatti férfidivat-, a Kárász utca 18. szám alatti férfikonfek­ció-, a Kárász utca 12. szám alatti különleges méteráru-, a Kárász utca 15. szám alatti gyer­mekruházati, a Kárász utca 14. szám alatti bútortextil-, a Ká­rász utca 16. szám alatti férfi­­női­ gyermekkonfekció-, a Ká­rász utca 5. szám alatti női kö­zött-, a Széchenyi tér 6. szám alatti cipő-, a Széchenyi tér 14. szám alatti darabáru-divat-, a Nagy­ Jenő utca 4. szám alatti gyermekruházati boltja 18 óráig, a Tisza Állami Áruház összes osztályai 18 óráig tartanak nyit­va. ___________________ December 11-én, esfleeeeeí na­pon e vasárnap nyivatartó élel­miszer-, édesség- és dohánybol­tok, valamint az összes ven­déglátóipari üzletek, piacok a szokásnak megfelelően, az egyéb kereskedelmi tevékenységet vég­ző boltok 10—1S óráig tartanak nyitva. A ruházat kiskereske­delmi vállalat szombatra felso­rolt árudái 10-18 óráig, a Tisza Állami Áruház összes osztályai 10—18 óráig tartanak nyitva. A vegyesiparcikk kiskereskedelmi vállalat Lenin körút 39. szám alatti vas-edény­, a Lenin körút 34. szám alatti vas-edény-, a Lenin körút 34. szám alatti vas­edény-, a Marx tér 1-3. szám alatti vas-edény-, a Kárász utca 10. szám alatti rádió-villamossá­gi, a Nagy Jenő utca 4. szám alatti rádió-villamossági, a Marx téri sport-játék-, a Kálvin tér 2. szám alatti vegyi-háztartási, a Széchenyi tér 7. szám alatti il­latszer-, a Lenin körút 44. szám alatti vegyi-háztartási boltjai 9— 13 óráig; a Mikszáth Kálmán u. 5. szám alatti rádió-villamossá­gi, a Klauzál tér 3. szám alatti rádió-villamossági, a Klauzál tér és a Kárász u­tca 13. szám alatti papír-. Írószer-, a Kárász utca 3. szám alatti hangszer-, a Kárász utca 5. szám alatti játék-, a Lenin körút 55. szám alatti vas­edény-, a Kárász ut­ca 18. szám alatti sport-, a Ká­rász utca 6. szám alatti aján­dék-, az Oskola utca 8. szám alatti ajándék-, a Széchenyi tér 16 szám alatti üveg-, a Lenin körút 38 és a Kárász utca 6. szám alatti illatszerboltjai 9—18 tartanak nyitva. üzemképes vontatót ajánl megvételre készpénzért a Szegedi Konzervgyár Ügyintézői Mo­bit Telefon: 21-55 xS. 116 Egy ígéret nyomában A szocialista brigád teljesítette vállalását A tavaszon egy ígérettel távoztam a szegedi Móra Fe­renc Tsz csirkeházaiból. — Hamarosan szocialista brigádot szervezünk a csibe­­gondozókból. Jó szakembe­rek, a berendezés korszerű, minden feltétele megvan te­hát a szocialistabrigád-moz­­galom sikerének — mondták a gazdaság vezetői. Közeledik az év vége, ide­je megérdeklődni: teljesült-e az ígéret? Igaz, már cím nélkül is szocialista brigádhoz méltóan dolgoztak a csibegondozók. A termelésben, szaktudásban tavaly is rangot szerzett a brigád. Országos rekordnak számított, hogy egy kiló hús előállításához 2 kiló 60 deka takarmányt használtak fel. Az elhullás minimális volt. Kellett-e kedvezőbb „start” egy mozgalom indításához, mint ezek az eredmények. Ilyen termelési sikerekkel aligha dicsekedhet újonc szo­cialista brigád a mezőgazda­ságban. A csirkeházakban korszerű berendezés, központi fűtés, és automatikus ki-bekapcsoló ventillátorok biztosítják az állandó hőmérsékletet és a tiszta levegőt. Gépesített ön­etető: újszerű megoldású ön­­itatók szolgálják a csirkék fejlődését. A fehérköpenyes gondozók tapasztalt, lelkiis­meretes szakemberek. Kíván­ni sem lehetett volna jobb feltételeket a brigádmozga­lom sikeréhez. A brigádnapló őrzi a szo­cialista brigád megalakulá­sakor tett vállalásokat és az azóta elért eredményeket. A gondozók az alakuló gyűlé­sen ígérték, hogy a pecsenye­csirkék átlagsúlyánál elérik a másfél kilót, a felhasznált takarmány 2 kiló 60 dekánál nem lesz több egy kiló hús előállításához. A takarítási időt csökkentik, az épületek és berendezések épségére vi­gyáznak. Bajbajutott társai­kon segítenek. Az eddigi eredmények biz­tatóak. A csibegondozó szo­cialista brigád mintegy 306 ezer darab pecsenyecsirkét értékesített. Az elhullás 0,5 százalék alatt van, egy kiló hús előállításához 2 kiló 57 deka takarmányt (vagyis a tavalyi országos rekordnál is kevesebbet) használtak fel.­­ A naplóba bejegyezték: január—április között hizlalt 108 ezer csirke átlagsúlya 1 kiló 52 deka volt, a június­­szeptember között leadott 66 ezer 680 pecsenyecsirke átlagsúlya pedig 1 kiló 53 dekára emelkedett. Az ólak nagytakarításának idejét 10 napról 7 napra csökkentet­ték. Természetesen nem az emberi erő megfeszített ki­használásával érték el, ha­nem gépesítéssel. A gondozók élet- és mun­­­kakörülményeit tovább ja­vítja a Móra Ferenc Tsz. Épül az a helyiség, ahol megfelelő öltözők, tusolok állnak majd a brigádtagok rendelkezésére. Mind a ter­melési sikerek, mind a munkakörülmények méltóak a szocialistabrigád-mozga­­lomhoz. B. O. A Tragédia franciául Nem először fordították le franciára Madách halhatat­lan remekművét: Az ember tragédiáját. Legutóbb 1963- ban már a negyedik fordító­tól, Roger Richardtól jelent meg francia nyelven. Mind­ezek azonban csak prózában kísérelték meg visszaadni nagy gondolati költőnk ví­zióit és töprengéseit az em­beriség sorsa, célja és ren­deltetése fölött. A legújabb: Jean Rousselot fordítása az, amely versben teszi élvezhe­tővé a francia nyelvű olvasó számára a művet. Most e fordítás a Corvina Könyvkiadó gondozásában ízléses kivitelben látott nap­világot, a fordító még 1964­ végén írt előszó-tanulmányá­val. E fordítás azért is je­lent örömet számunkra, mert talán előszele lehet egy franciaországi Tragédia-be­mutatónak is. Ennek valószí­nűségéről Illyés Gyula tett említést egy ugyancsak 1964- ben adott interjújában (amely idén a Szives kalauz című kötetében jelent meg). Azt írta, hogy Rousselot költészetének tömör dikcióit szeretik a Theatre Popu­­laire-ben, amely a legna­gyobb befogadóképességű, de egyben legnépibb színháza Párizsnak. Könnyen megle­het ezért is, hogy műsorra tűzik a Rousselot fordította Tragédiát Mi, szegediek, akik a sza­badtéri játékok révén kicsit e városhoz tartozónak is érezük a nagy művet, csak örömmel vennénk e pályafu­tást. ■ ■Ügyek és sorsok Fogadóórán a rendőrségen — Nyugdíjazásom előtt kellemetlen nekem kisipa­rostársam orgazdasága, amiért a bíróság is felelős­ségre vonta — panaszolta Sz. Z. kisiparos. — Üzemből kilopott nyersanyagot vásá­rolt. Nem szeretném, hogy emiatt rám is gyanakodva nézzenek hivatalos helyen. Kérnék igazolásul pár sort, hogy nekem semmi közöm az ügyhöz. Okosabb ilyen esetben, ha az illető hivatal kéri az iga­zolást Még jobb, ha a pana­szos erkölcsi bizonyítványt kér, amely mindent tisztáz, mindenütt. Ezt a tanácsot tartotta a leghelyesebbnek ez a panaszos is. A kölcsönadott pénz S. D.-né egy ismerősének ötezer forintot adott köl­csön. A kölcsönvevő viszont a határidő után is mind a mai napig „sáros” maradt 750 forinttal. — Mit tegyek, hogy visszakapjam a pén­zem? — kérdezte az as­­­szony. — Tudja igazolni a köl­csönadást? — Igen. — Akkor szólítsa fel aján­lott levélben. Ha annak sem lenne foganatja, forduljon keresettel a bírósághoz. Gyanakvás — Ez csak egyszerű jogi tanácsadás. Különb ügyek, kényes problémák nem lesz­nek? — kérdezem a harma­dik panaszos után. — Vala­mi izgalmas bejelentés kel­lene, aminek a kiderítésére máris kocsiba ülhetnénk. — Sose lehet tudni... Nyugtával dicsérjük a na­pot, tartja a szólás-mondás — nyugtatott meg dr. Ko­vács Lajos őrnagy, a kapi­tányság vezetője fogadóórá­ján. Az ajtón kopognak. No, most jön az én emberem! — gondoltam. Hát nem az volt, de majdnem. Egy idős em­ber arra gyanakszik, hogy 70 esztendős bátyját behá­lózta egy alig fiatalabb nő, aki a másik testvérét is dé­delgette annak idején, nem éppen semmiért .. — Ott van még a házrész — panaszolta —, aranyne­mű és 150 ezer forint kész­pénz. Az a gyanúm, hogy rontják a bátyám egészsé­gét. Utaltassák be a klini­kára, hogy megmentsük a rontástól. Ebben a kérésben a kör­zeti orvos szerepét aligha lehet mellőzni. Az ő megíté­lésére tartozik a beteg gyó­gyításának módja, a bonyo­lult családi ügyet pedig majd tisztázza annak idején a végrendelet. Minek azt siettetni? Kinek milyen ér­deke fűződik ahhoz ... ? Ki mi­ért? A Kárász utcából érkezett több lakó panasza a ház­mester durva magatartására sem rejt riporttémát. A ház­mester figyelmeztetése az IKV-ra, a becsületsértési, rá­galmazási ügy pedig a bíró­ságra tartozik. Az eset így is szokványos lenne, hiszen akad még ilyesmi manapság. T. I.-nét viszont, Szatymaz IV. kerületéből őszintén le­het sajnálni. Idős, nyugdíjas korára kiszorítja a férje a családi tűzhely melegéből, a közösen szerzett vagyonból, annak jövedelméből is. A konyhára egy fillért sem ad, de azért ott eszik. Ez az eset arra vall, hogy vannak férjek, akik túl a hatvanon veszekednek meg olyan ko­rú menyecskéért vagy lá­nyért, aki apjának is szó­líthatná. Ebben az esetben is a jogi tanácsadás a bíró­sági kereset benyújtására szorítkozott. Domaszékről nagyon is zsebbevágó D. M. panasza, miszerint az SZTK-nál nem találták munkaviszonya nyo­mát 1945-től 1947-ig, s emi­att kevesebb a nyugdíja. Kérheti ügye ismételt ki­vizsgálását, megfellebbezheti a bírósági döntést is. A meditáló A fogadóórák utolsó szín­foltja J. I., szegedi lakos meditálása. — Kell-e — kérdezte — a kerékpáromra első és hát­só világítás, holott minden esetben csak világos nappal karikázok vele? Nem aka­rom, hogy esetleg megbír­ságoljanak. Megítélésem szerint, kár volt a válaszért bekarikáz­ni a város másik végéről. Akármelyik körzeti megbí­zott megmondta volna a he­lyes választ, azt, hogy mind­két világítás kell a kerék­párra, mert a lámpák annak fontos tartozékai. Az igazán nagy ügyeket tehát hiába vártam. Úgy jártam, mint az a kollegám, aki egy fizetéses napon es­tétől hajnalig várt az URH- nál, hogy „valami” történjék a városban. Még olyan em­ber sem akadt, aki talon túl felöntött volna a garat­ra. Hiába, szegeden jó a közrend és közbiztonság, s inkább legyenek csak olyan meditálok, mint J. I. a ke­rékpárlámpákkal. L. F. Négy megyére szóló program 1967-ben a Borsod, Heves, Nógrád és Pest megyei ta­nácsok művelődési osztályai együttesen rendezik meg az észak-magyarországi palócna­pokat. öt hónap alatt a négy megye tíz városában és köz­ségében — mint például Salgótarjánban, Balassagyar­maton, Egerben, Miskolcon, Parádon, Vácott és Szent­endrén — 29 nagyobb ren­dezvényre kerül sor. Holló­kőn rendezik meg a palóc népi együttesek szín­pompás találkozóját. Abaúj­szán­tón a palóc népi énekesek és hang­szeresek bemutatóját, Parád­­fürdőn pedig a néprajzi ki­állítást „Ínyenc mesterek“ találkozója A Hungária Szállo­da és Étterem Vál­lalat nemzetközi hi­degkonyhai és cuk­rászati bemutatója tegnap este jugo­szláv és magyar me­legétel specialitások bemutató­jával ért véget a Tisza Szál­lóban. „Vadat, halat, s mi jó fa­lat, szem szájnak ingere...” — Menthetetlenül a régi me­moriter jut az ember eszébe, az ínycsiklandó ételek láttán. Régi szakácskönyvek mélyé­ről előhalászott és különle­ges ételek felvonultatása ez a bemutató. Mindenki ki­tett magáért. Mi, magyarok, s jugoszláv vendégeink egy­aránt, mert a vendégek biz­tos, megnyalták szájukat az 1200 féle (ezt is most tudtam meg) tojásétel közül előva­rázsolt tápéi töltött tojás, a bajai ponty halászlé, a do­rozsmai bicskásshús után, hogy a „böllér” módi sertés­­roládról, boros párolt ká­posztával ne is beszéljek. Minden bizonnyal többször szerepelnek majd étlapun­kon. Jugoszláv testvérváro­sunknak, Szabadkának három szakácsa és két cukrásza aratott sikert finom, de ná­lunk szokatlan fűszerezésű nemzeti ételeivel: a szerb gibanica nevű meleg előétel­lel, a cserépkorsókban fel­szolgált Kis Marmit nevű le­vessel, rostonsültjeikkel, az erős csevabscsicsával, razs­­nyicsával, a csácsaki vjesali­­cával, amikkel remélhetőleg máskor is találkoznak a ma­gyar vendégek. Hiszen az egész bemutató célja: meg­ismertetni a jugoszláv és magyar ételspecialitásokat, s gazdagítani velük választé­kunkat. S hogy ilyen „él­ményben” Szabadkának is része legyen, a Tisza Szálló szakácsai márciusban ott ad­nak ízelítőt szakácstudomá­nyunkból, ezzel is erősítve az együttműködést, a ven­dégnek kijáró kölcsönös fi­gyelmességet. J. A. Csütörtök, 1966. december S. QEL-MAGYARORSZA4 5

Next