Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-02 / 284. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam, 281. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1966. december 2. Folytatja tanácskozását a IX. pártkongresszus Szirmai István, Péter János és Gáspár Sándor elvtársak felszólalása A testvérpártok több delegációjának vezetője köszöntötte a kongresszust Csütörtökön reggel az első négy napirendi pont vitájával folytatta tanácskozását az MSZMP IX. kongresszusa, az Építők Rózsa Ferenc művelődési házában. Az elnöklő Er­dei Lászlóné elvtársnő bejelentette, hogy eddig összesen 962 üdvözlet érkezett a kongresszus titkárságára. Több üzem jelentette, hogy a kongresszus időtartama alatt dolgozói vi­etnami műszakot tartanak. Ezután folytatódtak a felszólalások. Szirmai István elv­társ, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. Rapai Gyula elvtárs, a Baranya megyei pártbizottság első titkára. Szabó István elvtárs, termelőszövetkezeti elnök, Havasi Ferenc elv­társ, a Komárom megyei pártbizottság első titkára szólalt fel. A délelőtti szünet után Ilku Pál elvtárs, a Politikai Bi­zottság póttagja, művelődésügyi miniszter elnökölt. Felszó­lalt: Péter János elvtárs, külügyminiszter. Andorka Mag­dolna elvtársnő, bősárkányi általános iskolai tanár. Pák Szol Cson elvtárs. a Koreai Munkapárt PB tagja. J. C. Aguilera elvtárs. a Kubai KP Központi Bizottságának tagja. Franci­­szek Waniolka elvtárs, a LEMP Politikai Bizottságának tagja. Jean Kill elvtárs, a Luxemburgi KP KB titkára. Dem­­csigijn Molomzsame elvtárs. a Mongol Népi Forradalmi Párt PB tagja, a KB titkára és David Bowman elvtárs. Nagy-Britannia Kommunista Pártja KB végrehajtó bizott­ságának tagja. A délutáni ülésen Somogyi Sándor elvtárs, az I. kerületi pártbizottság első titkára elnökölt. Felszólalt: Czinege La­jos elvtárs, a Politikai Bizottság póttagja, honvédelmi mi­niszter, Friedrich Ebert elvtárs, a Német Szocialista Egység­párt Politikai Bizottságának tagja, Bodnár Ferenc elvárs, a Borsod megyei tanács vb-elnöke, Végh László elvtárs, a Pamutnyomóipari Vállalat vezérigazgatója. A délutáni szünet után Nemes Dezső elvtárs, a Politi­kai Bizottság tagja elnökölt. Felszólalt: Max Reimann elv­társ, a Német KP Központi Bizottságának első titkára. Ga­rai Gábor elvtárs, író, Boros Ottóné elvtársnő, a szolnoki közgazdasági szakközépiskola igazgatóhelyettese. Hans Mahle elvtárs, a nyugat-berlini Német Szocialista Egység­­párt elnöksége titkárságának tagja, Eivind Wik elvtárs, a Norvég KP titkárságának tagja, Arturo Colombi elvtárs, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja és Salvatore Corallo elvtárs, a Proletár Egység Olasz Szocialista Pártja Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának tagjai A kongresszus ma reggel 9 órakor folytatja tanácsko­zását. (Mai számunkban Szirmai István, Péter János, Gáspár Sándor felszólalását, valamint a külföldi pártküldöttségek vezetőinek tegnap délig elhangzott felszólalásait ismertet­jük.) Szovjet-magyar barátsági gyűlés Budapesten Komócsin Zoltán és leány ó Brezsnyev emv­arsak bestelle Forró hangulatú barátsági gyűlésen találkozott az MSZMP IX. kongresszusán résztvevő szovjet delegáció csü­törtökön a Beloiannisz Híradástechnikai G­ár dolgozóinak kollektívájával. I«. I. Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkárát és a többi szovjet vendéget, valamint a társaságukban levő magyar vezetőket — köztük Komócsin Zoltánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Köz­ponti Bizottság titkárát és Németh Károlyt, a budapesti pártbizottság első titkárát — a gyár kapujában dr. Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter, fogadta. A vendégek a gyár tanácstermében közvetlen hangula­tú beszélgetést folytattak a házigazdákkal, majd a gy­ár nagytermében barátsági gyűlést tartottak, amelyen Kanczler Gyula megnyitó szavai után Komócsin Zoltán mondott be­szédet. KOMÓCSIN ZOLTÁN: A kínai vezetők politikája az imperialistáknak kedvez Miután forró szeretettel köszöntötte a szovjet delegá­ció tagjait, élén L. I. Brezs­­nyev elvtárssal, az SZKP KB főtitkárával, majd arról az elvi, politikai egységről beszélt, amely az MSZMP-t és az SZKP-t összefűzi. A kongresszus tanácskozásairól szólt ezután Komócsin Zol­tán. Kiemelte: Pártunk IX. kongresszusa nagy tüntetés, a testvéri szolidaritás teljes megnyilvánulása, a szabad­ságáért harcoló vietnami nép mellett, nagy tiltakozó de­monstráció az amerikai im­perialisták barbár agresszió­jával szemben. Kongresszu­sunkon határozottan kifeje­zést kapott, hogy pártunk és népünk egységesen áll a megtámadott vietnami nép oldalán, s lehetőségeinkhez mérten támogatjuk vietna­mi testvéreink harcát poli­tikai, diplomáciai, gazdasági és katonai eszközökkel. Vitathatatlan tény, hogy a vietnami nép mellett, az im­perializmussal szemben a testvérpártok akarják az egységes fellépést — mon­dotta . Kivétel a kínai és az albán párt vezetősége Ők még a vietnami nép har­cának támogatásában sem hajlandók velünk akcióegy­ségbe tömörülni. A kínai vezetők álbalol­dali, szovjetellenes nézetei és szakadár tevékenysége az egész világon egyre inkább lelepleződik és elszigetelő­dik. Ennek ellenére a kínai vezetők szakadár politikáju­kat a legutóbbi hónapokban az állami politika rangjára emelték. Egyre gyakoribb, hogy a kínai párt- és álla­mi vezetők nyilvánosan is hitet tesznek szakadár poli­tikájuk, szovjetellenes lépé­seik mellett. Fokozzák a többi pártot sértő propagan­dakampányukat. Jelenleg már a kínai vezetők politi­kájában és cselekedeteiben a Szovjetunió elleni harc az első helyre került, az impe­rializmus elleni harcból már csak a frázisok puffogtatása maradt. E tények alapján világot mindenki számára, hogy a kínai vezetők politikája és magatartása gyakorlatilag az imperialistáknak kedvez, sú­lyos kárt okoz a szocializ­mus, a nemzeti függetlenség és a béke erőinek. A Kínai Kommunista Párt vezetői a legutóbbi hóna­pokban újabb politikai kampányt kezdtek, szervezik az úgynevezett nagy prole­tár kulturális forradalmat. Ez a kampány annak a vál­ságos helyzetnek a kifejező­dése, amely a Kínai Kom­munista Pártban és a Kínai Népköztársaságban kialakult. Az úgynevezett nagy pro­letár kulturális forradalom­ban különböző erők vannak jelen. A hatalmat a kezük­ben tartó, a személyi kul­tuszt az abszurdumig felfo­kozó vezetők, az úgyneve­zett vörös gárdába szerve­zett, éretlen, többségükben 14—18 éves középiskolás gyerekeket éppúgy felhasz­nálják riválisaikkal szem­ben, mint azok ellen, akik helytelenítik az álbaloldali, szov­jetellenes, szakadár po­litikát. A Kínában lejátszó­dó eseményekből arra is kö­vetkeztetni lehet, hogy a párt káderei között vannak, akik felismerik az álbalol­dali, szov­jetellenes, szakadár irányvonal rossz útra vitte a Kínai Kommunista Pártot, s vissza akarnak térni a kommunista és munkáspár­tok közösen elfogadott irány­vonalához. Bizonyosak va­gyunk abban, hogy a jövő — bármilyen megrázkódta­tások, áldozatok árán is — azokat a kínai elvtársakat fogja igazolni, akik a szaka­dással szemben az egységet, a nagyhatalmi sovinizmus­sal szemben a proletár in­ternacionalizmust, a Szov­jetunióval és a többi szocia­(Folytatás az 5. oldalon.) Szirmai Itván: Tíz éve alkalmazott lenini politikánk felszabadította a szellem erőit Érdemes vizsgálgatni, ho­gyan alakult, fejlődött-e az elmúlt években a nép tár­sadalmi-politikai tudatja. Vé­leményem szerint jelentősen fejlődött. A közgondolkodás­ban, a nép tudatában előre­törtek a szocialista elemek, szélesedett az ismeretanyag és növekedett a politikai érettség. Tanúsítja, hogy a nép túl­nyomó többsége ragaszkodik a munkáshatalomhoz, egyet­ért a szocializmus építésével, hazánk békepolitikájával, ol­vas, tanul, képezi magát, tudja, mi az imperializmus és gyűlöli azt, érti a népek testvériségének gondolatát és szívből szolidáris a meg­támadottal. Nem ennyire egyértelmű a kép az egyéni és társadalmi érdek összhangját nézve, de itt is sok már az olyan je­lenség, a tömegek tudatos megnyilatkozása, amely arra mutat, hogy az érdekek azonosságának felismerése felé haladunk. Erről tanús­kodik közéletünk élénkülése, a nagy szocialista célok el­érését szolgáló utak, módsze­rek körül kialakult, némely­kor szinte össznépi viták, eszmecserék Ezt bizonyítja a jobb munkafegyelem, a termelékenység emelkedése és nem utolsó sorban a dol­gozók mind erőteljesebb igé­nye arra, hogy beleszólásuk legyen a termelés irányításá­ba a munkafeltételek kiala­kításába és erősödjék fellé­pésük hatékonysága a társa­dalmi tulajdon védelmében, a pazarlás, a fegyelmezetlen­ség ellen. Nem azonos ezzel a kép, ha az emberek világnézetét nézzük. Ebben a vonatkozás­ban is nagyot léptünk előre, teret hódított a marxista vi­lágnézet. Az emberek világ­nézetének formálására jelen­tősen hatottak — nem vol­nánk marxisták, ha ezt ta­gadnánk — az olyan társa­dalmi folyamatok, mint a munkásosztály számszerű nö­vekedése, a mezőgazdaság szocialista átalakítása, a me­zőgazdasági munka jellegé­nek megváltozása, a techni­kai forradalom, milliók is­kolázása, a burzsoázia kultu­rális monopóliumának meg­szüntetése, a kultúra magas csúcsainak meghódítása. Sommázva: a tíz éve al­kalmazott valóban lenini, eredményes politika radiká­lis fordulatot hozott a ma­gyar szellemi életben is, fel­szabadította a szellem erőit. Ma a magyar nép büszke hatalmára. Arra, hogy íme urak nélkül 21 év alatt cso­dákat tett: nemcsak gyára­kat épített, mezőgazdaságot korszerűsített, hanem igazán, végre nemzetté lett. Nem is akármilyen nemzetté, mert megvalósult Bessenyei „jám­bor szándéka”, hogy „len­nénk tudós nemzetté”, meg­valósult Széchenyi nemes szenvedélyű álma, hogy a nemzet legyen „a kiművelt emberek sokasága”. És ha a nemzeteket népeik szabad­ságjogain, a társadalmi hala­dásért folyó harcban elfog­lalt helyük, kulturális szín­vonaluk alapján rangsorol­juk, akkor a magyar nem­zetnek a világban az első sorokban van a helye azonban nem azt a konklú­ziót vonom le, hogy a köve­telményekhez viszonyítva a társadalmi tudat fejlődésében nincs elmaradás. De jelentős a fejlődés és ezt is regiszt­rálnunk kell ahhoz, hogy helyesen állapítsuk meg jö­vőbeli feladatainkat. Van még a mi közéletünk­ben sok múltbeli maradvány, polgári, kispolgári hordalék néptől, céljainkból idegen szemlélet.. Gondolatokat azonban nem lehet puska­golyóval kilőni az emberek fejéből, a gondolatszegénysé­­get sem lehet erőszakkal vagy ráolvasással pótolni. Az idegen szemléletek, a rossz magatartás ellen hos­­­szú, türelmes eszmei harcot­­ kell vállalnunk. Az ideológiai munkában nagyon sok a tennivalónk, de haladni csak türelmes meg­győzéssel, cáfolhatatlan ér­vekkel és logikával tudunk, arra kell törekednünk, hogy az eddiginél is sokkal na­gyobb igényességgel megér­tessük a dolgozó tömegekkel terveinket elképzeléseinket, nagyobb betekintést, több jogot kell biztosítani szá­mukra az állami és egyéb (Folytatás a 2. oldalon.) Türelmes eszmei harcra van szükség Szirmai István ezután kul­turális közvéleményünk ki­­szélesedéséről, igényességé­nek növekedéséről szólott. Az irodalom és a művé­szetek termékeit — mondot­ta — mind többen igénylik, mind többen kritizálják és kulturális forradalmunk leg­nagyobb vívmánya, hogy ma már nemcsak szűk értelmisé­gi rétegeknek van olyan tá­jékozottsága, ideológiai fel­készültsége, határozott ízlése, esztétikai igényessége, ami feltétele az aktív vélemény­formálásának Találóan írta nemrégiben Benedek Mar­cell, hogy a magyar közön­ségről ..regényt kellene írni, mert olyan mennyiségi és minőségi változáson ment keresztül az utóbbi 20 esz­tendőben, amilyent a könyv­nyomtatás óta nem látott e világ”. Az elmondottakból

Next