Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-02 / 284. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam, 281. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1966. december 2. Folytatja tanácskozását a IX. pártkongresszus Szirmai István, Péter János és Gáspár Sándor elvtársak felszólalása A testvérpártok több delegációjának vezetője köszöntötte a kongresszust Csütörtökön reggel az első négy napirendi pont vitájával folytatta tanácskozását az MSZMP IX. kongresszusa, az Építők Rózsa Ferenc művelődési házában. Az elnöklő Erdei Lászlóné elvtársnő bejelentette, hogy eddig összesen 962 üdvözlet érkezett a kongresszus titkárságára. Több üzem jelentette, hogy a kongresszus időtartama alatt dolgozói vietnami műszakot tartanak. Ezután folytatódtak a felszólalások. Szirmai István elvtárs, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. Rapai Gyula elvtárs, a Baranya megyei pártbizottság első titkára. Szabó István elvtárs, termelőszövetkezeti elnök, Havasi Ferenc elvtárs, a Komárom megyei pártbizottság első titkára szólalt fel. A délelőtti szünet után Ilku Pál elvtárs, a Politikai Bizottság póttagja, művelődésügyi miniszter elnökölt. Felszólalt: Péter János elvtárs, külügyminiszter. Andorka Magdolna elvtársnő, bősárkányi általános iskolai tanár. Pák Szol Cson elvtárs. a Koreai Munkapárt PB tagja. J. C. Aguilera elvtárs. a Kubai KP Központi Bizottságának tagja. Franciszek Waniolka elvtárs, a LEMP Politikai Bizottságának tagja. Jean Kill elvtárs, a Luxemburgi KP KB titkára. Demcsigijn Molomzsame elvtárs. a Mongol Népi Forradalmi Párt PB tagja, a KB titkára és David Bowman elvtárs. Nagy-Britannia Kommunista Pártja KB végrehajtó bizottságának tagja. A délutáni ülésen Somogyi Sándor elvtárs, az I. kerületi pártbizottság első titkára elnökölt. Felszólalt: Czinege Lajos elvtárs, a Politikai Bizottság póttagja, honvédelmi miniszter, Friedrich Ebert elvtárs, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, Bodnár Ferenc elvárs, a Borsod megyei tanács vb-elnöke, Végh László elvtárs, a Pamutnyomóipari Vállalat vezérigazgatója. A délutáni szünet után Nemes Dezső elvtárs, a Politikai Bizottság tagja elnökölt. Felszólalt: Max Reimann elvtárs, a Német KP Központi Bizottságának első titkára. Garai Gábor elvtárs, író, Boros Ottóné elvtársnő, a szolnoki közgazdasági szakközépiskola igazgatóhelyettese. Hans Mahle elvtárs, a nyugat-berlini Német Szocialista Egységpárt elnöksége titkárságának tagja, Eivind Wik elvtárs, a Norvég KP titkárságának tagja, Arturo Colombi elvtárs, az Olasz Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja és Salvatore Corallo elvtárs, a Proletár Egység Olasz Szocialista Pártja Központi Bizottsága végrehajtó bizottságának tagjai A kongresszus ma reggel 9 órakor folytatja tanácskozását. (Mai számunkban Szirmai István, Péter János, Gáspár Sándor felszólalását, valamint a külföldi pártküldöttségek vezetőinek tegnap délig elhangzott felszólalásait ismertetjük.) Szovjet-magyar barátsági gyűlés Budapesten Komócsin Zoltán és leány ó Brezsnyev emvarsak bestelle Forró hangulatú barátsági gyűlésen találkozott az MSZMP IX. kongresszusán résztvevő szovjet delegáció csütörtökön a Beloiannisz Híradástechnikai Gár dolgozóinak kollektívájával. I«. I. Brezsnyevet, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárát és a többi szovjet vendéget, valamint a társaságukban levő magyar vezetőket — köztük Komócsin Zoltánt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát és Németh Károlyt, a budapesti pártbizottság első titkárát — a gyár kapujában dr. Horgos Gyula, kohó- és gépipari miniszter, fogadta. A vendégek a gyár tanácstermében közvetlen hangulatú beszélgetést folytattak a házigazdákkal, majd a gyár nagytermében barátsági gyűlést tartottak, amelyen Kanczler Gyula megnyitó szavai után Komócsin Zoltán mondott beszédet. KOMÓCSIN ZOLTÁN: A kínai vezetők politikája az imperialistáknak kedvez Miután forró szeretettel köszöntötte a szovjet delegáció tagjait, élén L. I. Brezsnyev elvtárssal, az SZKP KB főtitkárával, majd arról az elvi, politikai egységről beszélt, amely az MSZMP-t és az SZKP-t összefűzi. A kongresszus tanácskozásairól szólt ezután Komócsin Zoltán. Kiemelte: Pártunk IX. kongresszusa nagy tüntetés, a testvéri szolidaritás teljes megnyilvánulása, a szabadságáért harcoló vietnami nép mellett, nagy tiltakozó demonstráció az amerikai imperialisták barbár agressziójával szemben. Kongresszusunkon határozottan kifejezést kapott, hogy pártunk és népünk egységesen áll a megtámadott vietnami nép oldalán, s lehetőségeinkhez mérten támogatjuk vietnami testvéreink harcát politikai, diplomáciai, gazdasági és katonai eszközökkel. Vitathatatlan tény, hogy a vietnami nép mellett, az imperializmussal szemben a testvérpártok akarják az egységes fellépést — mondotta . Kivétel a kínai és az albán párt vezetősége Ők még a vietnami nép harcának támogatásában sem hajlandók velünk akcióegységbe tömörülni. A kínai vezetők álbaloldali, szovjetellenes nézetei és szakadár tevékenysége az egész világon egyre inkább lelepleződik és elszigetelődik. Ennek ellenére a kínai vezetők szakadár politikájukat a legutóbbi hónapokban az állami politika rangjára emelték. Egyre gyakoribb, hogy a kínai párt- és állami vezetők nyilvánosan is hitet tesznek szakadár politikájuk, szovjetellenes lépéseik mellett. Fokozzák a többi pártot sértő propagandakampányukat. Jelenleg már a kínai vezetők politikájában és cselekedeteiben a Szovjetunió elleni harc az első helyre került, az imperializmus elleni harcból már csak a frázisok puffogtatása maradt. E tények alapján világot mindenki számára, hogy a kínai vezetők politikája és magatartása gyakorlatilag az imperialistáknak kedvez, súlyos kárt okoz a szocializmus, a nemzeti függetlenség és a béke erőinek. A Kínai Kommunista Párt vezetői a legutóbbi hónapokban újabb politikai kampányt kezdtek, szervezik az úgynevezett nagy proletár kulturális forradalmat. Ez a kampány annak a válságos helyzetnek a kifejeződése, amely a Kínai Kommunista Pártban és a Kínai Népköztársaságban kialakult. Az úgynevezett nagy proletár kulturális forradalomban különböző erők vannak jelen. A hatalmat a kezükben tartó, a személyi kultuszt az abszurdumig felfokozó vezetők, az úgynevezett vörös gárdába szervezett, éretlen, többségükben 14—18 éves középiskolás gyerekeket éppúgy felhasználják riválisaikkal szemben, mint azok ellen, akik helytelenítik az álbaloldali, szovjetellenes, szakadár politikát. A Kínában lejátszódó eseményekből arra is következtetni lehet, hogy a párt káderei között vannak, akik felismerik az álbaloldali, szovjetellenes, szakadár irányvonal rossz útra vitte a Kínai Kommunista Pártot, s vissza akarnak térni a kommunista és munkáspártok közösen elfogadott irányvonalához. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a jövő — bármilyen megrázkódtatások, áldozatok árán is — azokat a kínai elvtársakat fogja igazolni, akik a szakadással szemben az egységet, a nagyhatalmi sovinizmussal szemben a proletár internacionalizmust, a Szovjetunióval és a többi szocia(Folytatás az 5. oldalon.) Szirmai Itván: Tíz éve alkalmazott lenini politikánk felszabadította a szellem erőit Érdemes vizsgálgatni, hogyan alakult, fejlődött-e az elmúlt években a nép társadalmi-politikai tudatja. Véleményem szerint jelentősen fejlődött. A közgondolkodásban, a nép tudatában előretörtek a szocialista elemek, szélesedett az ismeretanyag és növekedett a politikai érettség. Tanúsítja, hogy a nép túlnyomó többsége ragaszkodik a munkáshatalomhoz, egyetért a szocializmus építésével, hazánk békepolitikájával, olvas, tanul, képezi magát, tudja, mi az imperializmus és gyűlöli azt, érti a népek testvériségének gondolatát és szívből szolidáris a megtámadottal. Nem ennyire egyértelmű a kép az egyéni és társadalmi érdek összhangját nézve, de itt is sok már az olyan jelenség, a tömegek tudatos megnyilatkozása, amely arra mutat, hogy az érdekek azonosságának felismerése felé haladunk. Erről tanúskodik közéletünk élénkülése, a nagy szocialista célok elérését szolgáló utak, módszerek körül kialakult, némelykor szinte össznépi viták, eszmecserék Ezt bizonyítja a jobb munkafegyelem, a termelékenység emelkedése és nem utolsó sorban a dolgozók mind erőteljesebb igénye arra, hogy beleszólásuk legyen a termelés irányításába a munkafeltételek kialakításába és erősödjék fellépésük hatékonysága a társadalmi tulajdon védelmében, a pazarlás, a fegyelmezetlenség ellen. Nem azonos ezzel a kép, ha az emberek világnézetét nézzük. Ebben a vonatkozásban is nagyot léptünk előre, teret hódított a marxista világnézet. Az emberek világnézetének formálására jelentősen hatottak — nem volnánk marxisták, ha ezt tagadnánk — az olyan társadalmi folyamatok, mint a munkásosztály számszerű növekedése, a mezőgazdaság szocialista átalakítása, a mezőgazdasági munka jellegének megváltozása, a technikai forradalom, milliók iskolázása, a burzsoázia kulturális monopóliumának megszüntetése, a kultúra magas csúcsainak meghódítása. Sommázva: a tíz éve alkalmazott valóban lenini, eredményes politika radikális fordulatot hozott a magyar szellemi életben is, felszabadította a szellem erőit. Ma a magyar nép büszke hatalmára. Arra, hogy íme urak nélkül 21 év alatt csodákat tett: nemcsak gyárakat épített, mezőgazdaságot korszerűsített, hanem igazán, végre nemzetté lett. Nem is akármilyen nemzetté, mert megvalósult Bessenyei „jámbor szándéka”, hogy „lennénk tudós nemzetté”, megvalósult Széchenyi nemes szenvedélyű álma, hogy a nemzet legyen „a kiművelt emberek sokasága”. És ha a nemzeteket népeik szabadságjogain, a társadalmi haladásért folyó harcban elfoglalt helyük, kulturális színvonaluk alapján rangsoroljuk, akkor a magyar nemzetnek a világban az első sorokban van a helye azonban nem azt a konklúziót vonom le, hogy a követelményekhez viszonyítva a társadalmi tudat fejlődésében nincs elmaradás. De jelentős a fejlődés és ezt is regisztrálnunk kell ahhoz, hogy helyesen állapítsuk meg jövőbeli feladatainkat. Van még a mi közéletünkben sok múltbeli maradvány, polgári, kispolgári hordalék néptől, céljainkból idegen szemlélet.. Gondolatokat azonban nem lehet puskagolyóval kilőni az emberek fejéből, a gondolatszegénységet sem lehet erőszakkal vagy ráolvasással pótolni. Az idegen szemléletek, a rossz magatartás ellen hosszú, türelmes eszmei harcot kell vállalnunk. Az ideológiai munkában nagyon sok a tennivalónk, de haladni csak türelmes meggyőzéssel, cáfolhatatlan érvekkel és logikával tudunk, arra kell törekednünk, hogy az eddiginél is sokkal nagyobb igényességgel megértessük a dolgozó tömegekkel terveinket elképzeléseinket, nagyobb betekintést, több jogot kell biztosítani számukra az állami és egyéb (Folytatás a 2. oldalon.) Türelmes eszmei harcra van szükség Szirmai István ezután kulturális közvéleményünk kiszélesedéséről, igényességének növekedéséről szólott. Az irodalom és a művészetek termékeit — mondotta — mind többen igénylik, mind többen kritizálják és kulturális forradalmunk legnagyobb vívmánya, hogy ma már nemcsak szűk értelmiségi rétegeknek van olyan tájékozottsága, ideológiai felkészültsége, határozott ízlése, esztétikai igényessége, ami feltétele az aktív véleményformálásának Találóan írta nemrégiben Benedek Marcell, hogy a magyar közönségről ..regényt kellene írni, mert olyan mennyiségi és minőségi változáson ment keresztül az utóbbi 20 esztendőben, amilyent a könyvnyomtatás óta nem látott e világ”. Az elmondottakból