Délmagyarország, 1966. december (56. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-15 / 295. szám

Ifjúsági politikai akadémia A KISZ Csongrád megyei bizottsága a megye külön­böző területein működő KISZ-szervezetek vezetői számára 6 előadásból álló, aktuális politikai kérdések­ről tájékoztató ifjúsági po­litikai akadémiát szervezett. Ennek első előadására teg­nap, szerda délután került sor Szegeden a szemkli­nika előadótermében. Mor­va Tamás, az Orszá­gos Tervhivatal főelő­adója a gazdasági irányí­tás reformjának legjelentő­sebb kérdéseiről tartott elő­adást, melyben több mint 200 fiatal KISZ-vezető ré­szére ismertette az új gaz­dasági mechanizmus létre­jöttének szükségszerűségét, elméleti alapjait és legfon­tosabb ismérveit Konferencia és kiállítás A mezőgazdasági építés szakembereinek II. konfe­renciáján a Technika Házá­ban szerdán folytatódott a tanácskozás. Szőnyi László, Sós Frigyes, Kolossváry Sza­bolcs, az Agroterv mérnö­kei, Marcsinák Antal, Schmidt János, dr. Bajor Ferenc mérnökök és más hazai és külföldi felszólalók ismertették előadásaikban és hozzászólásaikban a nagyüzemi állattartó telepek műszaki fejlesztésének fel­adatait. Változatlanul nagy érdeklődés kíséri az FM Tervező Vállalat és Típus­­tervező Intézetnek a kiállí­tás idején a korszerű mező­­gazdasági épületekről rende­zett kiállítását. Raszinszkij drámájából - musical. Amikor tavaly a moszk­vai Komszomol Színház be­mutatta Edvard Radzinsz­­kijnak, a szovjet „új hul­lám” egyik legtehetségesebb költőjének 104 lap szerelem című darabját, a közönség hosszú hónapokig valóság­gal megostromolta a pénz­tárakat. A mű azóta bejárta Európa színpadait is, így már befutott darabként ke­rült Szegedre, ahol a Nem­zeti Színházban Szisz Ká­roly rendezésével Futó ka­land címmel tartják a pre­miert. — Radzinszkij a modern fiatalságról énekel, egy fiú és egy lány tragikus szerel­méről, ahol nem is annyi­ra a történet szövése kelt figyelmet, mint inkább az ábrázolás mikéntje — mondja Szász Károly. — Az író őszinte, mélyen huma­nista módon vall az ifjú­ságról, a tiszta szerelemről és a cinizmusról, mely em­beri értékek elpusztítója le­het. Azzal, hogy — a té­mát alkalmasnak érezve — az eredetileg prózai műből musical tragédit faragtunk, a darab vidám színeit erő­sítettük, s a drámai csomó­pontokat tettük hangulati­lag is kifejezőbbé. A zene megírására még korábban felkértük Aldobolyi Nagy Györgyöt, aki fesztiválszá­mát, a Bizony így van ez szívem kezdetű dalt tulaj­donképpen erre a célra komponálta. A dzsesszmu­­zsika egyébként még jó néhány olyan számot tarto­gat, ami hamarosan sláger lesz. A darab főpróbájáról a tv-híradó is felvételt készí­tett. A nagyobb szerepekben Jászai Lászlóval, Falvay Klárával, Bókay Máriával, Bordás Dezsővel, Décsy Györgyivel és Katona And­rással színre kerülő musical premierje ma este 7 óra­kor lesz a Nemzeti Színház­ban. Ma bemutató színházban Ifjúsági zenei seregszemle Szegeden A Liszt Ferenc Állami Ze­neiskola tanári és szülői munkaközössége vállalko­zott arra, hogy a Budapesti 4. számú körzeti és a Nagy­­kanizsai Zeneiskolával kar­öltve zenei találkozót ren­dez tapasztalatcserével, kö­zös növendék- és tanári hangversennyel. A Zenemű­vészeti Szakiskolában ked­den délután az ifjúság ve­télkedőjének voltunk tanúi. A fiatalok lelkes muzsi­kálása tehetségüket és a pe­dagógiai munka eredmé­nyességét dicséri. A hang­szeres tanszakok sorában a zongora és hegedű egyfor­ma arányban jutott szóhoz; a legjobbak: Környei Má­tyás, akinél a fellépés biz­tosságát és jó zenei érzékét illeti dicséret hegedűszámai­ban, a másik kitűnő tehet­ség Bajta János, aki vérbe­li hegedűs erényeket árult el. A zongoristák élén Bojt Istvánt illeti teljes elisme­rés markáns játékáért és gazdag színskálájáért. Kecs­kés Ádám előadását is egyé­ni vonások emelik: ígéretes zongoristának mutatkozott Tímár Erzsébet és Lerch István, míg a hegedűsök közül Pokorny Kornéliát, Fallai Zsuzsát, a Járdányi Concertinó­ban pedig Nagy Pétert kell kiemelnünk. Az énekesek közül Szelei Márta mutatkozott be a leg­előnyösebben a klasszikus dalirodalom két remekével. Jól állta meg a helyét Hor­váth Mária, akinek Rosina belépőjét meg is kellett is­mételni. Vers Éva Violetta áriájával hangképességeiről tett tanúbizonyságot. Tehet­séges klarinétos Révész Ist­ván, aki Bartók 3 Csík megyei népdalával hangu­latot teremtett. A gordonká­sokat a kamarazenei hatá­sokra törekvő Markó Júlia, a Popper Gavotteben zen­gő hangjával feltűnt Körös Csaba és Bittera István kép­viselte. A szakiskola nagytermé­ben összegyűlt hallgatóság sokat tapsolta a hangver­senypódium ifjú utánpótlá­sát. Sz. G. FIGYELEMRE MÉLTÓ JAVASLAT — Tessék leszállni ott kö­zépen! — Nem bérletet kérek, hanem szálljon le! Addig nem indítom a kocsit, amíg le nem száll kérem! — eré­­lyeskedik a kalauznő a vil­lamoson. Az illetőnek esze ágában sincs leszállni, örül, hogy fent van. Ha leszáll, elké­sik a hivatalból, iskolából, munkahelyről. És ez ugye­bár, kellemetlen. Gyorsan elvegyül a tömegben. A ka­lauznő mit is tehetne egye­bet? Indítja a kocsit. Köz­ben azon töprengek, hogy a fővonalon utazókkal szem­ben miért bizlamatlan a villamosvasút igazgatósága? Kitalálták a kalauz nél­küli kocsit, ahol megelég­szenek a társadalmi ellen­őrzéssel is. Elgondolkozom azon, mi lenne akkor, ha bérlettel a csuklós villamos első és középső ajtaján is le és fel lehetne szállni? Borzalmas, szentségtörő gon­dolat! Nézzük csak, mi is történne akkor? A középső ajtó nem félig lenne csak kihasználva. Nem fordulna elő, hogy hátul már mindenki régen fel­szállt, elől azonban tolong a jó nép, egymást taposva. A „lógási” lehetőség elérné a kalauz nélküli kocsik szintjét, de a tolongás csök­kenne, a közlekedés gyor­sulna — írja levelében Lo­­soncz Sándor, Bécsi körút 6. szám alatt lakó olvasónk. Érdemes lenne megvizsgál­ni javaslatát! említett napon este Ismét nekiálltunk az átjáróút el­készítéséhez. A következő napon megdöbbenve tapasz­taltuk, hogy az átjáró újra be van taposva a feneket­len sárba. Sürgős intézke­dést kérünk”. SORONKÍVÜLISÉGET AZ ÖREGEKNEK! Katona Mihályné, Kossuth Lajos sugárúti olvasónk szerkesztőségünknek kül­dött panaszlevelében azt kéri, járjunk közbe, hogy az idős embereknek adjanak soronkívüliséget a Szent Gellért utcai húsárudában. Ne kelljen hosszú ideig vá­rakozniuk a kiszolgálásra. Ez a húsbolt ugyanis elég­gé forgalmas, s több eset­ben az idős vásárlók elé tolakszanak a fiatalabbak. Az üzletvezető érvényt szerezhet idős vásárlói ké­résének. JAVÍTÓMUNKA BOSSZÚSÁGGAL Bálint Mihály, Szeged, Mérey utca 15/b szám alatti olvasónk édesanyja, özv. Csányi Istvánné, Szeged, Petőfi Sándor sugárút 7. szám alatti lakos nevében írt panaszlevelet szerkesztő­ségünknek. A tejjiek között írja: „Az egyik lakó beje­lentette az IKV-nál, hogy beázik a fáskamrája. Gyor­san ki is mentek, hogy a fáskamrát megjavítsák. Mi­vel nem vitte ki magukkal cserepet, hát szereztek. A házban, ahol édesanyám lakik, leszedtek annyi cse­repet, amennyi a fáskamrá­ra elég volt. Hát ez miféle munka? Ha bejön a hava­zás, az esős idő, az épület teljesen beázik és tönkre­megy”. LAUTENGEUBEN Illetékeseknek nagyon is figyelmébe ajánlható levelet kaptunk Kelemen Istvántól, aki az újszegedi Haladás tér lakóinak nevében is írt: „Portáinkra a Víz- és Csa­tornaművek Vállalat csak akkor vezette be a vizet, amikor — fáradtan, napi munka után hazaérve — ki­ki körülbelül 25 méter hos­­­szan kiásta portája és má­soké előtt is a csövek ré­szére az árkot. Több esetben kértünk leg­alább salakot, hogy ki tud­junk járni a sártengerből. Utat csináltunk pihenés he­lyett a nagy nehezen odahor­dott salakból, téglából. De most megint el vagyunk zárva a külvilágtól, mert valaki kitalálta, hogy a Haladás tér különböző ré­szeire betontörmeléket hord­janak, amit autóval és az autó elé kapcsolt vontatóval is alig képesek lebonyolí­tani. Ragadnak a sárban és feltörik az amúgy is rossz utakat. December 7-én a már általunk nagy nehezen elkészített átjáróidat hasz­nálhatatlanná tették. Amikor sikerült az egyik dolgozót a helyszínre kö­nyörögni, kijelentette, hogy majd azok megcsinálják az utat, akik eddig is megcsi­nálták. Tehát a lakók. Az Szegedi orvosküldöttség Szabadkán A Szabadkai Orvosi Ka­mara valamint a Kórház Műnk­­anácsának meghí­vására szegedi orvosokból és tudományos munkatár­sakból álló küldöttség járt a múlt hét végén — első íz­ben szervezett formában — a jugoszláv testvérvárosban, dr. Simon Miklósnak, a Sze­gedi Bőr- és Nemikórtani Klinika professzorának ve­zetésével. A küldöttséget, mely a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektorának, az MDT és a szegedi MOTESZ elnökének szívélyes üdvöz­letét vitte meghívóinak, megérkeztekor a szabadkai kórházban dr. Szekér Lajos igazgató és dr. F. SkenderO­­vics főorvos, a Munkata­nács elnöke fogadta. Bárkányi Pál tanácselnök fogadásán, melyre az új vá­­­­rosházán került sor, a ta­­­­nácselnök annak a remé­nyének adott kifejezést, hogy a két város kapcsola­tát még barátibbá, és állan­dóbbá kell tenni. A látogatás fő program­pontja a tudományos ülés volt az Orvosi Kamara szék­házában, melyen dr. Simon Miklós és dr. Szádeczky László adjunktus előadást tartott az általános orvosi gyakorlatot érintő bőrgyó­gyászati kérdésekről, a kli­nika orvosi kara pedig szá­mos kóresetet demonstrált színes diapozitívekről A szakmai kapcsolatok ily mó­don való felvételének jelen­tőségét kívánta hangsúlyoz­ni dr. S. Perisic, a belgrá­di Bőrklinika professzora, valamint a Vajdaság terü­letén dolgozó bőrgyógyász és más szakos orvosok meg­jelenésükkel. Az ülést élénk tudományos vita követte, mely a késő esti órákban ért véget . Bernard E. Dono­van, New York vá­ros közoktatási ható­ságainak vezetője háromszázezer dollár megszavazását kérte a várostól teherbe esett 18 éven aluliak oktatásának biztosí­tására. A hatóságok kimutatásai szerint, a tavalyi iskolaévben 1876 középiskolás di­áklány esett teherbe. A Nyugat-Berlin­­ben 100 esztendős ko­rában meghalt Paul Stacker 17 nappal azután, hogy felesé­gül vette egykori me­nyét. Az asszony 30 évvel fiatalabb nála, s 1928-ban ment fe­leségül Paul Stacker fiához, akitől 25 évi háziasság után elvált, majd 13 esztendővel később, 70 éves ko­rában, feleségül ment volt apósához. I­ Miközben egy New York-i napilap poletykarovatában bő részletességgel beszá­molt arról, hogy az 59 éves Barbara Stamwyckot egyre többször látni egy 17 éves kifutófiú társa­ságában, Ronald Rea­gan, California szél­sőjobboldali kor­mányzója különleges érdemrenddel tüntet­te ki a filmszínész­nőt, „A film tevékeny­ségén kívüli nagy­ Hogy mik vannak! szerv­ért”. magatartása­gondja lenni, hiszen egy-két száz eszten­dő múlva amúgyis mindenki kopasz lesz! Szerinte az embernek egyre kevésbé van szüksége a hajra. A kitüntetés átadás mint védelmező ré­sakor Ronald Rea­gan, aki maga is filmszínészből ved­lett át politikussá, kijelentette: „Barbara Stanwyck szívének minden kincsét a va­kokra, szegényekre, nyomorékokra és ál­talában a szerencsét­len fiatalokra paza­rolja”. Dr. Arthur C. Curtis az amerikai bőrgyógyászok orszá­gos kongresszusán kifejtette: a kopaszé­tegre, s az sem elkép­zelhetetlen, hogy év­századok múlva nem­csak a férfiak, de a nők is tar­koponyá­val fognak élni.­­ Az ausztráliai sivatagban talált óri­ás meteoritban olyan ásványt fedeztek fel, amely földünkön nem fordul elő. Ez az ás­ványi anyag, amit felfedezői troilitnak neveztek, nagy tu­dományos jelentőség­gel bír, állapította más idővel megszűnik még dr. G. J. McCall, az emberek egyik ausztráliai geológus. Osztályon felül Egy igaznak vélt panasz nyomában Meszmer Dezsőné osztá­lyon felüli női divatszalon­jában a kisiparos főnöknő is együtt dolgozik két másod­éves tanulólánnyal, a Szilá­gyi utca 1. szám alatt ön­állósodása, 1936 óta, vagy negyven tanuló szabadult fel a keze aló. Közülük többen ma is visszalátogat­nak hozzá szakmai taná­csért, avagy hogy a saját ruhájukat ott szabják és varrják meg nála. Meszmer­­né szerint soha egyetlen ta­nulójával sem fordult elő olyan baj, hogy orvoslásáért az illetékes hatósághoz kel­lett volna menni neki, vagy a növendékének. Most vi­szont nagyon is eleven a panasz ellene, mert K. Ol­ga és F. Hermina tanulólá­nyokat a megengedett mun­kaidőn túl, félórás ebédidő­vel, reggel 8-tól este 6-ig, 6 utánig dolgoztatja. Pénteken pedig este 8-ig, hogy szom­baton már délben abbahagy­hassák a munkát. A szalonban a tükör fö­lött kis tábla fityeg a ha­gyományos kisiparosi mun­kamorálnak ezen summázá­­sával: „Hiába ne tartson fel! Az idő pénz!” A munkát te­hát itt nagyon komolyan ve­szik, s ezt az alapvető tu­lajdonságot becsülni kell minden időben. A megren­delők köre is ehhez tartja magát Az itt kapott mun­ka olyan, hogy az magán­viseli az osztályon felüli je­gyet és árat Saját ruha, rezsibe Még mindig panaszod van a munkaidőre? — kérdeztem K. Olgától — Igen. Szombaton se megyünk el délben, hanem csak 4 óra felé, mert addig nyúlik a takarítás. Más na­pokon viszont 7 óra, mire hazaérek a Bárka utcába. Anyukám már kétszer is szólt ezért a főnöknőnek, de hiába. — Arról is beszélt, hogy én szabom ki, és itt varrhat­játok meg a saját ruhátokat is munkaidőben, az én re­zsimre! — szólt közbe Mesz­­memé. — Ez igaz, de akkor is... azért a szoknyáért, nyári ru­háért és nagykabátért még­is csak sok a rádolgozás — szabadkozott Olga. — És a sok kár — vágott közbe indulatosan Meszmer­­né —, amit a folytonos ügyetlenségeddel, két balke­zességeddel okozol, az sem­mi? Az és ollóimat rongál­játok, pedig azt hoznotok kellene. Nem én akartalak felvenni, anyád könyörgöm hogy vegyelek magamhoz. Azt is mondta a szerződte­tésed előtt, hogy üsselek csak pofon, csináljak belőled embert Most pedig elmer»­­tek feljelenteni. Hát meg«, érdemlem én ezt? Teljes önállóság. *, A párbeszédbe nehéz volt beleszólni. Inkább Hermi­nát kérdeztem: — Igaz, hogy októberben három hétig beteg voltál? — Igen. Vakbélgyulladás sem volt. Otthon feküdtem a Domaszéken. — Bejáró vagy? — Nem, itt lakom egyedi a szegedi házunkban. Én fő­zök, mosok, takarítok ma­gamra. — Itt vannak az orvos­ igazolásai. Egyébként való­diak, mégsem fedik az iga­zat — tett elém három cet­lit Mőszmemé. — Talán nem is voltál igazi beteg? — kérdeztem. — Hát feküdtem is..., és segítettem krumplit meg paprikát szedni anyukámék­­nak, meg főztem rájuk. Mi lesz belőlük? — Szüledi idősek? Szüksé­gük van otthon a munkád­ra? — Nem idősek, de elvár­ják a segítséget, mert csak úgy segítenek nekem is. A gimnázium első osztályából maradtam ki. Elhúztak la­tinból. Anyukám akarta, hogy tanuljak, hogy úrinő legyen belőlem. — Ezt így mondta anyu­kád? — így, így — felelt a kis­lány helyett Meszmemné. — Én biztosan nem úrinőt ne­velek belőle, hanem jó szak­embert. — Nekem nincs is bajom a főnöknővel — védekezett Hermina. — Nincs kislányom, nincs, mert becsületesen megmond­­tad, hogy miért kellett ott­hon „betegnek” lenned. S ezek után mi lesz veled, Olga? — Elmegyek Innen. Kere­sek másik helyet — vála­szolta makacsul. — Erről eddig egy szót sem szóltál. Miért nem küldted be édesanyádat, hogy beszélgessünk? — kér­dezte Meszmemé. — Azok után nem tartotta érdemesnek, mivel továbbra is túldolgoztatott. Hirtelen csönd települt négyünk közé. Néztem Meszmemé gyors, ügyes ke­zét, amint a szabászasztalon matatott. Beszélgetésünk ele­jén arról panaszkodott: fél, hogy rossz egészségével me­gint kórházba kell feküdnie, pedig csak nemrégiben épült fel. Félti tanulóit is: mi lesz velük, ha nem ő irá­nyítja a kezüket, szorgalmu­­kat? Lődi Ferenc Az üzletek nyitvatartása ipari üzletek és piacok a szo­kott rendnek megfelelően, többi üzlet 18 óráig tart nyitva. A vegyesiparcikk kiskereskedel­mi vállalat boltjai az ezüstva­sárnap előtti szombat nyitvatar­tási rendje szerint, a ruházati kiskereskedelmi vállalat Lenin körút 38. szám alatti gyermek­cipő-, a Kárász utca 8. szám alatti női konfekció-, a Marx tér 17 .szám alatti vegyes ruhá­zati, a Kárász u. 12. szám alatti férfi divat-, a Kárász utca 10. szám alatti férfi konfekció-, a Lenin körút 42. szám alatti gyermek kötöttáru-, a Kárász ut­ca 2. szám alatti különleges mé­teráru-, a Kárász utca 15. szám alatti gyermekruházati-, a Szé­chenyi tér 8., 15., 16. szám alatti cipő-, a Széchenyi tér 14. szám alatti divat-, a Kárász utca 8. szám alatti rövidáru-, a Nagy Jenő utca 4. szám alatti gyermek­ruházati-, a Széchenyi tér 8. szám alatti női konfekció-, a Kárász utca 14. szám alatti bú­tortextil-, a Kárász utca 16. szám alatti férfi, női és gyer­mekkonfekció-, a Kígyó utca 1. szám alatti méteráru-, a Kárász utca 5. szám alatti női kötöttáru és a Nagy Jenő utca 6. szám alatti alkalmi áruk bolttal 18 óráig; a Tisza Állami Áruház összes osztályai ugyancsak 18 óráig tartanak nyitva. December 18-án, aranyvasárnap az élelmiszer-, édesség- és do­hányboltok, az összes vendéglá­tóipari üzletek, a piacok a szo­kott rendnek megfelelően, a töb­bi bolt lől 18 óráig; a vegyesipar. cikk kiskereskedelmi vállalat boltjai ugyanúgy, mint ezüst­vasárnapon, a ruházati kiskeres­­kedelmi vállalat árudái közül az előző szombatra felsoroltak 10— 18 óráig, a Tisza Állami Áruház összes osztályai 10—18 óráig tar­tanak nyitva. A szegedi megyei jogú vá­rosi tanács kereskedelmi osztálya szabályozta a kö­zelgő ünnepek előtti és ünnepek alatti üzleti nyit­vatartást. Eszerint az aranyvasárnapot megelőző szombaton és aranyvasár­napon a következőképpen alak­ul az üzletek nyitva­tartási rendje: December 17-én, szombaton az élelmiszerboltok, a vendéglátó­ Csütörtök, 196«. december 15. D&L-MAGYARORSZÁG 5

Next