Délmagyarország, 1967. január (57. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-10 / 8. szám
Eltemették Komor Imrét Hétfőn a Farkasréti temetőben mély részvéttel kísérték utolsó útjára Komor Imre újságírót, a párt- és a munkásmozgalom régi harcosát. A ravatalnál munkásőrök díszegysége állt sorfalat Ott volt a gyászolók sorában Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Barcs Sándor, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, a budapesti pártbizottság több vezető munkatársa, valamint a magyar újságíró-társadalom számos vezető személyisége. Budapest kommunistái ne vében Szerényi Sándor vett búcsút Komor Imrétől. Az újságíró-társadalom és a Nyomda, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete nevében Siklósi Norbert, a MUOSZ főtitkára búcsúzott: a barátok, hozzátartozók utolsó üdvözletét dr. Benedikt Ottó Kossuth-díjas akadémikus, egyetemi tanár tolmácsolta. A gyászbeszédek elhangzása után a koporsót végső nyughelyére kísérték, s az Internacionálé hangjai mellett bocsátották a sírba. Váratlanul jött-e a Természetes, hogy télidőben az előrelátó ember hidegre is számít — tehát megtölti a kamráját szénnel —, a hóra is felkészül — tehát kéznél tart lapátot, seprőt s némi borocskát, hogy udvar- és járdatakarítás közben felhörpinthessen egyegy bögre forró italt. De a fekete karácsony, a még feketébb szilveszter és újév mégis megzavart bennünket, s az optimistábbjai már arról lelkendeztek, hogy „rendhagyó” észleléseink közé ezidén bevonul a hónélküli tél is. A bölcsek hallgattak, nem akarták ingerelni a kedélyeket holmi konzervatív szólás-mondásokkal, hogy például „a kutya nem eszi meg a telet", meg miegymás. S most azon ujjonghatunk, a hóembert készítő s ródlival száguldozó gyerekekkel együtt, hogy mégse bomlott meg a természet rendje: megjött a hó, s egyszerre olyan adagban zúdult a nyakunkba, mint más években három hónap alatt. Tényleg: a múlt hét péntekén, hajnaltól délutánig negyedméternyi fehér réteg hullt Szegedre, de este 10-kor, mire végül is kifogyott az égi dunnák tartalma, már 40 centimétert mért a helyi meteorológia. Máskor ennyi hó novembertől februárig szokta megörvendeztetni a szegedieket No, de most már néhány nap múltán megnyugodva mondhatjuk, hogy — a fentebb emlegetett irreális bizakodókat kivéve — még ez a nagy hó se lepte meg azokat, akiknek a gondját éppen a hó szokta megnövelni. A városi tanács építési és közlekedési osztálya — mint az offenzíva parancsnoki harcálláspontja — hótábornok förgeteges megjelenésének legeslegkezdetén ellentámadást rendelt el. Jó előre kidolgozott terv szerint megindult a gépezet, s emberek százai, a birtokukban levő technikai eszközök segítségével már pénteken reggeltől egész napon és éjjelen át s azutáni napokban is munkálkodtak a hóeltakarításon, így azután sem a gyalogos-, sem a villamos- és az autóbusz-közlekedésben nem volt említésre való fennakadás, sőt a fontosabb utakon mindenféle járművek zavartalanul mozoghattak. A városgazdálkodási vállalat a hóeltakarításhoz több helyről is kapott segítséget: a helyőrség katonáitól, a vízügyi igazgatóságtól, az AKÖV teherfuvarozási részlegétől s egyéb vállalatok is ajánlották támogatásukat, de ezek igénybevételére már nem volt szükség. Az utak átjáróit, a villamos- és az autóbusz-megállókat még mindig takarítják a hótól, most már inkább az úttesteket kotró gépi járművek okozta torlaszoktól. Ez a munka is befejeződik egy-két napon belül, ha közben újabb hó nem jön. Fokozott ütemben megkezdték az összedúrt hókupacok kiszállítását is a városból. Ezen tehergépkocsik, lovas kocsik sokasága munkálkodik. Remélhetőleg a két nagy piactér, a Marx tér és a Szent István tér árusainak sem kell már sokáig — helypénzfizetés mellett — hóban toporogniok. Ugyancsak az időben megszerkesztett intézkedési terv szerint indultak ki a város közeli-távoli részeire a kerületi tanácsok ellenőrei is, akik bezörgettek a házfelügyelők, háztulajdonosok, intézmények ajtaján, hogy felhívják a figyelmet a járdatakarításra. Az volt a megállapításuk, hogy más esztendőkben nem volt olyan foganatja a figyelmeztetésnek mint ez alkalommal: most a legtöbb helyen rendet tettek az épületek előtt. Ahol pedig nem használt a jó szó — nyilván ezek az emberek nem hittek a hónak még akkor sem mikor szemükbe sodorta a szél — okos módon előkerült a vastag ceruza. Több lusta magyar pénzbírsággal adózott, s ez a néhány nyilván csak a következő hózukénál tudja ezek után bebizonyítani, hogy mégse alaptermészete a közös dolgoktól való vonakodás. Valószínű, hogy a bizonyítási alkalom sem késlekedik. Éppen ezért azoknak, akik kezdettől fogva s most is a hó ellen állnak csatasorban, a következő hóesések idejére is legalább hasonló eredményeket, a fizetőknek pedig a jövőre kamatmentes tanulságot kívánunk. Kondoros János Hétfő reggel Szeged élelmiszerellátásához hozzátartozik a hétfő reggel is. Hiába lehet az élelmiszereket beszerezni egész héten át, ha a munkaszüneti napot követő reggelen üresen tátonganak éppen azok a polcok, amelyek áruira a legnagyobb szükség lenne. Mert ritka az a háztartás, ahol éppen vasárnap este fogy el a cukor, de a legtöbb helyen kenyér már hírmondónak sem marad. Tegnap reggel utánanéztek munkatársaink, volt-e minden, elsősorban kenyér, péksütemény, tej a szegedi üzletekben. Párizsi körút A Szűcs utca és a Párizsi körút sarkán levő élelmiszerbolt előtt már a reggeli 6 órás nyitást megelőző percekben gyülekeztek a vásárlók. Közülük legtöbben még mielőtt munkába mentek, elkészítették a család reggelijét. Ez a bolt nagy forgalmat bonyolít le, hiszen már több mint egy fél éve bezárták — az épület veszélyessége miatt — a közeli másik üzletet, amely a Pacsirta utca és a Jakab Lajos utca sarkán árusított. Nem könnyű biztosítani tehát a szükséges árumennyiséget. Különösen azért nem, mert a raktár is, az eladótér is szűkre szabott De az üzlet dolgozói — négy nő és egy férfi — nem sajnálják a fáradságot, az utánajárást, csakhogy panasz ne legyen rájuk. Nincs is. Hétfőn reggel éppen úgy, mint más napokon, hat órára már a Mihályteleken lakó eladó is, a többi is ott volt a munkahelyén és friss áruval várta a vevőket. Tegnap is 6-kor elkezdték a tejkimérést, az időben szállított péksütemények és a kenyér árusítását. Fél 7-től 8-ig csúcsforgalom volt, ez alatt a másfél óra alatt több mint 150 vevőt szolgáltak ki. Természetesen nem csupán tejjel, süteménnyel, kenyérrel. Széchenyi tér Az Anna-kút melletti csemegebolt is 6 órakor nyitott. Ebben az üzletben ugyan nem árusítanak kimért, kannás tejet, de a szokásos mennyiségű palackozott tej ezen a reggelen is rendelkezésre állt. Hasonlóképpen elegendő friss péksütemény és kenyér is volt, s már a reggeli órákban megérkezett az utánpótlás a hentesárukból, a cukrászsüteményekből és a különböző gyümölcsökből. Gutenberg utca A Gutenberg utca környékének lakói is szeretik a friss kenyeret, péksüteményt. A Szegedi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat itt levő árudáját már reggel fél 6-kor nyitja. Péksüteményben nem is volt hiány, hiszen nyitás előtt ott sorakozott a kosarakban a jó illatú, ropogós zsemle és kifli. Aki azonban kenyeret akart vásárolni, annak csak az jutott, ami szombatról megmaradt Az üzletvezető szerint általában 6 órakor érkezik hétfőn reggel a friss kenyér, de péntek óta 10—20 perces késés is előfordul. Valóban: csak 6 óra 20-kor érkezett meg a finom-fehér kenyér. Marx tér A Marx tér környékének lakói a Mikszáth Kálmán utca sarkán levő boltban vásárolnak leginkább, mely munkaszüneti napokon is kinyit néhány órára. Most vasárnap több mint 200 kiló kenyeret adtak el. Hétfőn reggelre nem is nagyon maradt nyitó készlet, mindössze 6 kiló kenyérrel várták az első vásárlókat. A tej, a friss péksütemény itt is már nyitás előtt megérkezett. Aki azonban kenyeret keresett, és főleg friss kenyeret, annak várnia kellett. Hét óra után érkezett meg az első szállítmány a kétkilós kenyerekből. Az egykilós finom-fehér kenyeret a szerződés szerint lekötött déli órákban kapták meg. —, tej — a hűtőpulton félliteres palackokban is. Moszkvai körút Az ember azt hinné, hétfőn reggel a legkorábban a Szegedi Sütőipari Vállalat Moszkvai körúti üzletében kaphat friss kenyeret, hiszen a vállalat keze hajolhat annyira önmaga felé, hogy saját üzletét az elsők között látja el áruval. Háromnegyed 7-kor azonban se kenyér, se péksütemény nem volt még ebben az üzletben. Aki kenyérhez akart jutni, az a szomszédos, Petőfi Sándor sugárúti élelmiszerüzletben kaphatott, de csak szombatit. Nemestakács utca A Petőfi Sándor sugárút és a Nemestakács utca sarkán levő kis fűszerüzletben 7 órakor már friss kenyeret és péksüteményt árultak, s időben ott volt a tej is. A Dugonics téri 30-as önkiszolgáló boltban viszont még fél 8 előtt öt perccel sem volt friss kenyér. A szombati 750 kilogrammos rendelésből maradt 20 kilónyi, abból vásárolhattak a vevők. A péksütemény, a tej ide is időben megérkezett az élelmiszerüzletekben GERMAN VAKÁCIÓ Nem lehet eleget hangsúlyozni, nem lehet eleget beszélni róla, mert nagyon fontos, nagyon lényeges, harcolni, küzdeni kell ellene, még az írmagját is ki kell irtani. Igen, a fasizmusról beszélni kell, mindennap le kell győznünk! Marcello Venturi ma élő olasz író Germán vakáció című novellájában egy fasiszta múltú orvos és fiatal felesége házasságának egy részletét bemutatva vetíti elénk a második világháború banditáit, akik közül jó néhányan még ma sem nyugodtak bele a vereségükbe. A jó anyagi körülmények között élő doktor nem érzi jól magát a viszonylag békés német kisvárosban és „korhű” jelmezben, oldalkocsis motorkerékpáron utazik el feleségével Olaszországba, húsz évvel korábbi tetteinek színhelyére. Ott akarja jól érezni magát. Az idillikusnak várt vakáció azonban kellemetlenül végződik: a szolgalelkűnek tartott olaszok leütik a kihívóan viselkedő egykori fasiszta tisztet, a múltra pedig eddig sem szívesen gondoló fiatal feleség végleg kiábrándultan otthagyja férjét. Makk Károly rendező jó érzékkel kereste és találta meg a történés lényeges csomópontjait, feszült légkört teremtett, s ez a feszültség semmit sem ernyedt a tvfilm végére. Básti Lajos az orvos szerepében és a villanásnyi fasiszta tiszt szerepében azt a figurát formálta meg, amely még napjainkban is élesztgeti magában a régi illúziókat. Váradi Hédi a csak néhány tollvonással megrajzolt feleség szerepében a tőle megszokott játékot nyújtotta. A darab bemutatásának aktualitását bizonyították a képernyőn megjelenő Marcello Venturi bajorországi választásokra utaló szavai is. Farkas István Odessza lakónegyed A város egyetlen élelmiszer kisáruházában, az ABC- ben még a legnagyobb forgalom is csak a pénztáraknál tűnik szembe, az üzlet akkor sem zsúfolt. Hétfőn reggel egyébként sem sokan szokták felkeresni: a felvevőképességet a már teljesen kiépült új városrészhez méretezték. A környék lakói általában elégedettek az áruválasztékkal, s nem volt okuk csalódásra tegnap reggel sem: volt zsemle, kifli, kenyér , kilós is Nyugtalan ház Új film Egy ilyen cím, hozzá az infantilis aláírás: egy család válságáról — máris tenyérnyi helyen, mégpedig milyen szerencsétlenül a reklámot szolgáló plakáton, sikerült egybekonstruálni holmi madárijesztőt az érdeklődésnek. Cseppet sem csodálatos, ha az effajta információ után üres ház tátong a moziban. Üres, „nyugtalan” ház. Az elégedetlenség azonban nem csupán a bolgár film bosszantó hibáinak, közhelyeinek és kiaknázatlan lehetőségeinek szólhat, hanem annak is, hogy azért csak többet kap a néző annál, amit előzetesen elég szerencsétlenül szervíroztak. Pavel Vezsinov észrevehetően nagyobb lélegzetű feldolgozásra szánta forgatókönyvét, legalábbis mélyebb, hitelesebben kidolgozott, pszichológiailag alaposabb megmunkálást kívánt a sokszor és sokféle formában megírt témája. Jakim Jakimov rendezése pedig inkább horizontálisan nyúlt az anyaghoz, elsősorban annak cselekményességét hangsúlyozva. Ha viszont olykorolkkor valamely szituációban leragadt — ez legtöbbször nem éppen a legalkalmasabb pillanatban, legjellemzőbb helyen történt, így a film egésze számára haszontalanná vált. Paradoxon, hogy mindezek ellenére pontosan ilyen képsorokban bizonyította képességeit a stáb, ezekben a momentumokban — mint például a bravúrosan fényképezett bárjelenet — tudott valami megmaradót nyújtani. N. L Félév az iskoláiban Tegnap, a második félév első tanítási napján, a szegedi általános és középiskolákban is kiosztották a félévi érdemjegyeket. A már néhány éves gyakorlatnak megfelelően ezúttal is csupán az egyes tantárgyakból szerzett érdemjegyeiket írták be az ellenőrzőkönyvekbe, melyeket a szünidő alatt osztályozó és tantestületi értekezleteken állapítottak meg a pedagógusok, így ezek az osztályzatok csupán tájékoztató jellegűek a diákok első félévi munkájáról, s az iskolai anyakönyvekbe sem jegyzik be. A 24 szegedi általános lakóiéban tegnap az utolsó tanítási órán mintegy 12 ezer 064 tanuló kapott „félévi ellenőrzőt” osztályfőnökeitől. A 13 középiskolában — technikumokban, gimnáziumokban és szakközépiskolákban — közel 6106-an vették kézbe a friss keletű dokumentumokat, hogy házi ellenőrzésre benyújthassák színeiknek, akiknek aláírásukkal kell igazolniok tudomásulvételét .., Gyár, repülőtér, híd Az UVATElV idei feladatai Kereken 2 milliárd forint értékű létesítmény terveit készítik el az idén az Út- és Vasúttervező Vállalat mérnökei. Dolgoznak a miskolci repülőtér, a debreceni és a nagykanizsai autóbuszpályaudvar tervein. Automatikus betonalj-gyárakat terveznek Budapestre, Szolnokra, Debrecenbe, Pécsre és Győrbe, postaépületet Pécsre és 300 méteres vasúti felüljárót Debrecenbe. Terveket készítenek 5110 kilométernyi út építésére, illetve korszerűsítésére, ezek közül a legfontosabb, az M 7-es autópálya Székesfehérvár és Siófok közötti szakasza, legérdekesebb hazai feladatuk a badacsonyi kötélpálya tervezése. A négy személyes kabinok a balatoni kikötőtől eleinte 1200 méteres távolságra, a Kisfaudy házig közlekednek, később a pályát meghosszabbítják, egészen a hegy keleti csúcsáig. Ez lesz az orszá első „lanovkája”. Exportfeladataik listája található öt vasbetonaljgy tervezése a Szovjetunió részére. Pozsonyban három nagy létesítményt: a kongresszusi palotát, kikötői épületet és Duna-hidat terveznek. Szó van arról, hogy szerepük lesz a berlini földalatti egy viszonylag rövid, de igen bonyolult új szakaszának tervezésében is, az osztrákokkal pedig kikötői berendezések tervezéséről tárgyalnak. Egyiptom számára Nílus-hidat terveznek. (MTI) az új esztendő feladatairól — ír a januári Pártélet Az új esztendő fontos eseményeihez, fokozódó feladataihoz kapcsolódik — a segítés igényével — a Pártélet januári száma. Ezek sorában többek között a kongresszusi határozatok megvalósításával, a közelgő választásokkal, s a gazdaságirányítás reformjával foglalkozik a Központi Bizottság folyóirata. A IX. kongresszus által kitűzött célok gazdasági és politikai feladatairól dr. Orbán László cikkében megállapítja: „az új esztendő sok tömegpolitikai összejövetele nagyon hasznosan szolgálhatja a kongresszusi határozatok ismertetését s erősítheti ily módon is a párt irányítóvezető szerepét’’. Az egyes területek előtt álló tennivalókról a szerkesztőség interjúkat közöl — megyei, városi, üzemi, egyetemi, falusi pártmunkások gondolataival, terveivel ad helyzetképet a pártmunka új, élénkülő vonásairól. Ebben a sorozatban szólal meg Garai Gábor Kossuth-díjas költő, a Központi Bizottság új tagja, aki kívánatosnak tartja a szocialista irodalom közéleti súlyának növelését. Másik fontos feladatunkat a márciusban sorra kerülő országgyűlési és tanácstagválasztásokat Bugár Jánosné, a Hazafias Népfront országos tanácsának főtitkárhelyettese méltatja „A párt népfront- készített írását, politikája” című írásában. Hangsúlyozza, hogy e fontos tömegmozgalom minően szinten a párt szövetségi politikájának megjelenési formája, s a demokratizmus erősítésének, fejlesztésének eszköze. Hasonlóképpen ezt segíti a lakóterületi pártmunka megnövekedett feladatairól szóló okik, amely városi pártmunkások tapasztalatait és kezdeményezéseit foglalja össze. A közéleti gondolkodás növekedésére utal a szocialista demokrácia fejlesztésének mozgalmi, filozófiai, közjogi stb. vonatkozásairól szóló írás. A Tények és tanulságok s a karcolatok, megjegyzések rovatok járási, üzemi, községi példák elemzésével gazdagítják négy év eredményeinek felmérését. Közli a Pártélet a „Le Courtier du Vietnam” című lap mellékletét, amely konkrét tényekkel leplezi le az amerikai agresszorok embertelen gaztetteit. Végül az 1967-es esztendő fontos népgazdasági feladatait, a gazdasági reform problémáit boncolgatják az új esztendő gazdasági teendőiről, a kommunisták szakszervezetekben végzett tevékenységéről, s a pártszervezetek gazdaságszervező munkájáról szóló egyéb írások. A folyóirat közli dr. Forgó István elvtársnak a makói járási tanács eredményeiről t Kedd, 1967. január 10. Dél-Magyargr$zA<í 5