Délmagyarország, 1967. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

1967-04-20 / 92. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam, 92. szám Ara: 50 fillér Csütörtök, 1967. április 20. Termelőszövetkezetek kongresszusa Gondos előkészületek, felelős tanácskozások után ma ül össze a termelőszövetkezetek I. országos kongresszu­sa, hogy megvonja a szocialista úton járó falu eredmé­nyeinek mérlegét elhatározza a további fejlődés érde­kében szükséges intézkedéseket és tennivalókat. Már a nagy tanácskozást megelőző párbeszéd során világossá vált, hogy a parasztság zöme nem csupán érti, hanem mind otthonosabban éli is a szocializmust építő kö­zösség életét, és növekvő felelősséggel vesz részt a kö­zös gondokból. A viták heve és komolysága is bizonyí­totta, hogy a parasztság eszével és érzéseivel is az új élet pártján ál. Érti és helyesli a párt politikáját, há­lás a sokasodó figyelemért, melyben e politika révén részesül és a bevált, jó politika szellemében akarja sorsát tovább formálni. A párt falun is jól politizált, ez a vélemény csendült ki a kongresszust megelőző ta­nácskozások felszólalásaiból, ezt igazolták a szocialista úton megtett néhány esztendő eredményei. S ezek az eredmények teszik lehetővé, hogy az új élet szeretetében már megerősödött, a szocialista jövőben szilárdan bízó tsz-parasztok tovább haladjanak a kipróbált úton, len­dületesebben, nagyobb igénnyel, gazdagabb eredmé­nyekkel építsék a maguk világát Nehéz próbatételek ellenére is eredményes esztendők igazolják: a parasztság képes arra, hogy az eddiginél ön­állóbban, tágabb képzelőerővel gazdálkodjon a szocialista mezőgazdaság nagyüzemeiben. Nem kétséges, hogy a kö­zelmúlt kiemelkedő intézkedései, a nyugdíjtörvény, a hi­telrendezés, a betegellátás szabályozása és társadalmunk számtalan, más irányú segítsége megkönnyítette a falu né­pének helyzetét De az erőfeszítések a parasztság hálás megértése folytán gyümölcsözőnek bizonyultak, s most már nem kétséges, hogy a szocialista mezőgazdaság előtt kitáruló újabb távlatoknak javát látja egész népünk. A lehetőségek, melyekről a kongresszus tanácskozik, igen változatosak. A szövetkezetek megértek arra, hogy legjobb belátásuk szerint önállóan tervezhessenek, a kor színvonalán vállalatszerűen gazdálkodhassanak, garantált munkadíjazással tegyék még biztonságosabbá a tagság mindennapjait, a helyi adottságoknak, igényeknek megfe­lelően a tsz-demokráciát kiteljesítve intézzék a közösség dolgait. A kongresszus egyik fő témája a területi tsz-szö­­vetségek megalakítása. Ez a tett, ha kellő megfontoltság­gal látnak hozzá, hatalmas lépést jelent mind a gazda­sági, mind a politikai fejlődés útján. A tsz-szövetségek a szövetkezeti önállóságnak, kezdeményezésnek, a millió­­kat érő ötletek felkarolásának, a tsz-érdekek képviseleté­nek helyi központjai lesznek. Nem csupán az érdekvédel­met biztosítják, nem csupán a segítség forrásaivá vál­hatnak, hanem ösztönözni fognak, élesztik a jó hagyomá­nyokat, táplálják a helyes új törekvéseket is. Az eredmé­nyes gazdálkodási rend fejlesztésén kívül feladatuk lesz a kulturált, a külsejében és tartalmában egyaránt új és szín­vonalas falusi életforma egyengetése, a szocialista falu er­kölcsi, politikai, kulturális egységének, egészséges közvé­leményének munkálása is. A küldöttek abban a biztos tudatban tanácskozhatnak, hogy az egész ország figyelme kíséri a kongresszus min­den mozzanatát A párt s az egész társadalom segítőké­szen áll mellettük a döntések pillanataiban. A munkás­­osztály és minden dolgozó ember barátsággal és együtt­érzéssel köszönti a tsz-kongresszust és kíván további si­kereket szocializmust építő parasztságunknak. K. Gy. Ötszáz küldött A termelőszövetkezetek­­­ országos kongresszusán 518 küldött és 200 meghívott vendég vesz részt A há­romnapos kongresszus meg­nyitása előtti napon, szer­dán dr. Dimény Imre me­zőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter elnökletével ülést tartott az Országos Termelőszövetkezeti Tanács. Az ülésen részt vett és fel­szólalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Dr. Nagy Sándor, a kong­resszus előkészítő bizottságá­nak titkára beszámolt a ter­melőszövetkezeti küldött­közgyűlések és a megyei tsz-tanácskozások tapaszta­latairól. Végül a tanács felkérte a mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi minisztert, hogy a ter­melőszövetkezetek 1966. évi országos termelési versenyé­ben legjobb eredményt el­ért közös gazdaságokat ki­tüntetésre terjessze fel a magyar forradalmi munkás­paraszt kormányhoz. Kitüntetések a tsz-kongresszus alkalmából Elutaztak a Csongrád megyei küldöttek A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a ter­melőszövetkezetek I. országos kongresszu­sa alkalmából kitüntetéseket adományo­zott a termelőszövetkezeti mozgalom arra legérdemesebb dolgozóinak. A kitüntetéseket szerdán délután a par­lament kupolacsarnokában Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. A kitün­tetésnél jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, Tock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Dobi István, Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Cseterkis Lajos, az Elnöki Tanács titkára és Di­­mény Imre mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter. Csongrád megyei tsz-vezetők közül a Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Molnár Lajos, a szentesi Május 1 Tsz el­nöke, a Munka Érdemrend ezüst fokozatá­val tüntették ki Busa Vilmost a kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnökét Janovszki Józsefet, a hódmezővásárhelyi Szántó Kovács János Tsz elnökét Szili Antalt, a szegedi Móra Ferenc Tsz elnö­két, a Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta: Bordás József, a makói Lenin Tsz elnöke, Gyovai Mihályné, a mindszenti Tiszavirág Tsz brigád vezető­je, Mitykó Pál, az ambrózfalvi Dimitrov Tsz elnökhelyet­tese és Tari Henrik, a csongrádi Petőfi Tsz brigádvezetője­• Tegnap reggel indult a termelőszövetke­zetek első országos kongresszusára a Csongrád megyei szövetkezeti parasztság 30 küldötte. A küldöttekkel együtt utazott a kongresszusra meghívottként Rózsa Ist­ván, az MSZMP Csongrád megyei bizott­ságának titkára, Paczuk István, a megyei tanács vb elnökhelyettese, a megyei ter­melőszövetkezeti tanács elnöke, Szabó Sándor, a megyei pártbizottság mezőgaz­dasági osztályának vezetője és Sas Béla, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője. Szeged város és a szegedi járás szövet­kezeti gazdáit a következő küldöttek kép­viselik az országos tanácskozáson: Szili An­tal, a szegedi Móra Ferenc Tsz elnöke, Busa Vilmos, a kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Tsz elnöke, Fülöp János, a pusz­taszeri Petőfi Tsz elnöke, Sándor Tibor, a forráskúti Haladás Tsz elnöke, Vass Lajos, a tápéi Tiszatáj Tsz elnöke, Tanács Imre, a röszkei Kossuth Tsz elnöke, Fodor Jó­zsef, az ásotthalmi Egyetértés Tszcs elnö­ke, Balogh Ferenc, a domaszéki Szőlős­kert Tszcs elnöke, Kis Péter Imre, a do­maszéki Béke Tszcs elnöke, Papp István, a zákányszéki Homokkultúra Tszcs tagja, Csanádi Ádámné, az ásotthalmi Szabad­ságharcos Tsz tagja, Becsei Károly, a ba­­lástyai Móra Ferenc Tsz főagronómusa, Pelle László, a tiszaszi­geti Búzakalász Tsz főkönyvelője. Előre az Októberi Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére indult munkaverseny sikeréért! TEGNAP TÖRTÉNT Szeged életéből Kihirdették a szegedi „olajváros“ Szabad a telek a tízszintes háznak tervpályázat eredményeit Az Építési és Városfejlesz­tési Minisztérium, a Nehéz­ipari Minisztérium és Sze­ged város tanácsa múlt év decemberében közös pályá­zatot hirdetett a szegedi olaj­központ megtervezésére. A pályázati kiírás alapján a város egyik legszebb te­rületére, a Felső Tisza-part­­ra — a Lenin körút és a József Attila sugárút sar­kától egészen a szalámigyá­rig terjedő részen — építik fel az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt „olajvárosá­nak” 1000 személyes mun­kásszállodáját, 600 szemé­lyes irodaházát, 150—300 la­kásos lakótelepét a kommu­nális építményekkel. A pályázatra 26 pálya­munkát küldtek a tervezők, a bíráló bizottság a pályá­zat 80 000 forintos díját Töreky Dezsőnek és munka­társainak , a KÖZTI dol­gozóinak ítélte. Ezenkívül tíz tervet megvásárolt, ös­­­szesen 220 000 forint érték­ben, közöttük a Csongr­ád megyei Tanácsi Tervező Vállalat kollektívája — Novák István és Balogh Boldizsár építészek és mun­katársaik — által készített pályamunkát is. A Középülettervező Vál­lalat díjnyertes tervezői máris megbízást kaptak az olajváros első építési ütemé­hez szükséges kiviteli ter­vek kidolgozására. Így az első ütemben előirányzott munkásszálló és irodaház kiviteli terveit már no­vember 10-ig elkészítik. Lapunkban korábban már hírt adtunk arról, hogy a Pe­tőfi Sándor sugárút és a nagykörút sarkán lebontásra ítél­tek egy régi földszintes házat. Ennek helyére épül fel a Jó­zsef Attila Tudományegyetem és a Szegedi Orvostudomá­nyi Egyetem (KISZ bizottsága által szervezett ifjúsági tár­sasház. A Petőfi Sándor sugárút 42. számot viselő régi há­zat már teljesen lebontották, s tegnapra végeztek a régi alap eltávolításával. Több vagonra becsülhető az a tégla­mennyiség, amelyet a volt alapokból megmentettek. Most már szabad a házhely a tízszintes társasház építésének meg­kezdéséhez. Nyomáspróba a III. vízműnél • Az ipari üzemek bekap­­csolása a városi vízvezeték­hálózatba jelentősen meg­emelte a napi vízfogyasz­tást: idén az I. negyedév­ben átlag 4 ezer köbméter­rel több vizet kellett szol­­­gáltatnia a Szegedi Víz- és Csatornamű Vállalatnak, mint 1966 hasonló idősza­kában. Várható, hogy a nyá­ri csúcsfogyasztás idejében ez a napi többletszükséglet 6 ezer köbméterre növek­szik. Ezért is végzik nagy erő­vel az Öthalom utcai III. számú vízmű építését. Mi­után befejezték a vízmű szívó oldalán levő tároló­­medencék betonozását, teg­nap elvégezték a nyomás­próbát, ami jól sikerült, így tehát máris hozzáfoghattak a vízmű építői a szigetelési és csőszerelési munkálatok­hoz. Az eddigi eredmény újabb lépés ahhoz, hogy a nyáron ne legyen fennaka­dás a vízellátásban. I t Új üzemrész épül a vágóhídon A Csongrád megyei Hús­ipari Vállalat mintegy 2 millió forintos beruházás­sal új, korszerű feldolgozó üzemet épít a szegedi vá­góhídon. A munka, amely még a múlt évben kezdő­dött, igen jól halad. A vál­lalati építőbrigád tegnap már az üzemház belső vá­laszfalain és a szellőző csa­tornákon dolgozott Minden jel arra mutat, hogy az új üzemet határidőre, június 30-ra, kipróbálhatják. Ezt a beruházást a leg­gazdaságosabb építkezésnek tartják számon a Csongrád megyei Húsipari Vállalat­nál. Mind a terveket, mind a kivitelezést saját erőből, saját emberekkel végzik. A gépi berendezést is a vágó­híd műszakijai tervezték , így lényegesen csökkentették a költségeket Fakadó víz az újszegedi udvarokon A magas tiszai árhullám következtében a védőtölté­sek mindinkább eláznak. Erre vall, hogy Csongrád megyében a töltések védett oldalán mintegy 2300 hold került víz alá. A Bertalan­­szobornál a Kikindai és a Zsombolyai utcában több ház udvarára és a mélyebb fekvésű pincékbe beszivár­gott a fakadó víz. Noha a tűzoltóság és az Alsó-tisza­­vidéki Vízügyi Igazgatóság a nagyobb víztől megmentette a házakat, további szivat­­­tyúzásra nincs mód. A teg­nap kapott jelentések sze­rint 5-6 ház udvara került víz alá. Kész a járda Március 1-én kezdtek a járdaépítéshez az Öthalom utcában a városgazdálkodási vállalat dolgozói. A II. ke­rületi tanács 650 ezer forint költséget szánt erre a mun­kára. Tegnap — tíz nappal a kitűzött határidő előtt — az utca mindkét oldalán el­­­készült az új járda. Ezzel a kerületi tanács által meg­rendelt munkák közül az öt­halom utcán fejeződött be először az idén. A sikeres teljesítéshez hozzájárult a földmunkáknál a lak­oság segítsége is. Az első zöldpaprika igazi tavaszi piac volt teg­nap a Marx téren. Az őster­melők és a magánárusok soraiban már messziről virí­tott a sok friss zöld- és fe­jes saláta, a zöldhagyma, a paraj és piroslott a retek. A sláger mégis az a pár darab zöldpaprika volt, amely teg­nap jelent meg először a Marx téri piacon. A helybeli és a környék­beli tsz-ek több száz pár szép, rántani való csirkét adtak el a szegedi háziasszo­nyoknak. Egyedül tojásból volt gyenge a felhozatal és az ár is kicsit magasabb volt, mint az eddigi: darab­ja átlagosan 1,30 forintért kelt el A kétezredik autóbuszjárat Szeged és Szabadka között tavaly május elsején indult meg a rendszeres, menet­rendszerinti autóbuszközle­­k­edés. Azóta­­ a nagy idegenforgalomra való te­kintettel a 10. AKÖV sűrí­tette a napi járatok számát. Mint az összesítésből most ki­derült, tegnap már a két­ezredik autóbuszjáratot számlálták a két testvérvá­ros között, az utasok száma pedig meghaladja a 90 ezret. Szalámi, zakuszka exportra Ausztria régi vevője a sze­gedi szaláminak, több mint 20 éve rendszeresen vásárolja a híres szegedi élelmiszercik­ket. Tegnap nem kevesebb, mint 90 mázsa csemegeszalá­mi indult útnak nyugati szomszédunkhoz. A régiek mellett azonban egyre több új vásárló is jelentkezik, pél­dául Venezuela, Anglia, Svédország, Svájc. Tegnap összesen 25 mázsa kitűnő minőségű szalámi indult út­nak ezekbe az országokba is. A Szovjetunióban gyorsan nép­szerűvé vált a zöldséggel töltött paprika, a zakuszka. Bizonyítja ezt, hogy termelé­sére 1966 júliusában 580 va­­gonos szerződést írt alá a Szegedi Konzervgyár. A mi­nőséggel, a szállítási határ­időkkel egyaránt elégedett volt a szovjet kereskedelmi cég, és a gyártás is jó ütem­ben halad. Így a Szegedi Konzervgyár minden valószí­nűség szerint jóval a határ­idő előtt, már május 10-re teljesíti az exportfeladatot. Tegnap — az előírt program­nak megfelelően — négy va­gon zakuszkát küldtek el, s ezzel a gyár már 440 vagon erejéig eleget is tett vállalá­sának. Zmm­éncedény­kiállítás A Tisza Áruházban tegnap nyílt meg a Zománcipari Művek és a Csongrád—Békés megyei Vas-Műszaki Nagy­kereskedelmi Vállalat zo­­máncedény-kiállítása. Az árusítással egybekötött be­mutatót igen sokan keres­ték fel, s vásároltak is a süllyesztett fedővel, műanyag fogan­tyúval ellátott pasz­tell színű edényekből. A ki­állítás­ egyben piackutatásra is szolgál. A kiállítást április 29-ig tartják nyitva.

Next