Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-26 / 174. szám

■ ■Ünnepi Amatőr gitárosok vetélkedője Esőfelhők ijesztgették, lel­kes fiatal rajongói biztatták amatőr tánczenekarok hétfő esti döntő vetélkedőjét az újszegedi szabadtéri színpa­don. A megyei, a városi KISZ-bizottság, valamint a vendéglátó vállalat KISZ- szervezete három estéből ál­ló versenysorozatot rende­zett, 11, zömmel szegedi ze­nekar részvételével. A jú­lius 14. és 21-i selejtezőkről a szegedi November 7 Mű­velődési Otthon, a Kristály, a Móra Ferenc Művelődési Otthon és a Budapesti Mű­szaki Egyetem gitáregyütte­se jutott a hétfő esti dön­tőbe. A döntőben elhangzott­­ 1— 8 szám aztán elég egyértel­műen bizonyította: legkép­zettebb közülük a Kristály és a Móra-együttes, a zsűri nekik juttatta a megosztott első díjat A Molnár Gyula vezette „kristályosok” eré­nye változatlanul a számok lendületes, ízig-vérig beat­­szerű feldolgozási módja, előadása, ami nemcsak teenagereknek tetsző, hanem zeneileg is magasfokú, tar­talmas, fantázia-gazdag. Né­hány produkciójukon azon­ban esetlegesség, olykor he­venyészett harmonizálás ront, ami következetesebb felkészüléssel elkerülhető. A Móra-zenekar igen plaszti­kus, kultúrált és csiszolt hangszerkezeléssel, harmo­nikus benyomást keltő együttes játékával tűnt ki, viszont játékuk — ha sza­kít a helyenkénti konzerva­tív stílussal — még színe­sebb, változatosabb, mozgal­masabb lehet, övék volt a legjobb saját szerzemény is. A harmadik helyezett fővá­rosi együttes előnyösen mu­tatkozott be Szegeden, de néhány gyatra adaptáció rontotta összteljesítményü­ket. A közelmúltban ala­kult November 7 zenekar alig tudott felülemelkedni az összeszokottság érezhető hiányán, néhány szép mo­mentumot azonban így is kaptunk tőlük. A műsorban versenyen kí­vül fellépett a polbeat sze­gedi Robinsonja, Dinnyés József , aki néhány tetsze­tős új számát is bemutatta. N. L Ma ismét Hamlet A bemutatón nagy sikert aratott Hamlet kerül ma is­mét műsorra a Szegedi Sza­badtéri játékok színpadán. Képünkön a tragédia két ki­váló szereplője: az Oféliát alakító Vass Éva és Laertes, Löte Attila. „Az embert keresem minden szerepben..." Beszélgetés Avar Istvánnal Emberség. Ezt a jellemzésként papír­­ra vetett szót forga­tom jegyzetfüzetem­ben. Avar Istvánra várakozva — két je­lenése közt — az öl­tözőben. Erről árul­kodnak színpadi fi­gurái, a filmekben formált szerepek, ezt keresem most Hora­­tióban, ahogy zengő hangján józanságra inti Hamletet, hogy állva és hallgatva végig kíséri a tragé­diát; ezt figyeltem benne, ahogy „festet­­len” maszkkkal ült a tükör előtt, s be­szélgettünk. Szerepéről ő maga így vall: az egész darabban Ho­ratio a legegészségesebb gondolkozású, a legtisztább ember, ember a szó szoros értelmében. — Ezért is sze­retem. — Hányadszor lép szín­padra most Horatio szere­pében? — Kétszázhetvenszer ját­szottam eddig a társulattal. Utoljára Moszkvában. Ki­csit izgulok. Első szabadtéri szereplésem ez. Másképpen kell itt beszélni, mozogni. Erőteljesen, mégis egyszerű­en akarok játszani. Gyerekkorában papnak készült , aztán Thália pap­ja lett. Főiskola után, 1954- ben Pécsre került, hat év után a Madách Színházba, s újabb hat év után, tavaly a Nemzetibe. De vonzó, ro­konszenves egyéniségét is­meri a mozilátogató, tévé­néző közönség is. Szerepei közül — legalább 60 darab­ban játszott már — Ruy Blas-t, Ljubov Jarovaja Svángyáját, Liliomfit, Mág­nás Miskát emlegeti szíve­sen — és persze a Vágy vil­lamosa Stanley-ét. Filmen Avar István, mint Horatio pedig a legelsőt, a Vasvirá­got. — De — nagyon izgatott az Isten őszi csillaga, mint műfaj a Tilos a szerelem, és a legújabb, A múmia közbeszól című film fősze­repe is — mondja. — A vígjátékokat külön­ben is nagyon szeretem, bár sokszor nehezebb feladatot jelentenek, mint a stabilabb vonalvezetésű drámák. A vígjátékot is csak komolyan lehet játszani, ugyanúgy nevel, alakít, ha ezt is őszintén csinálják. — Majd nyomatékosan hozzáteszi: — Ugyanis még mindig nem mondtam le arról, hogy a színházat a közön­ségnek kell játszani, közért­hetően, hogy minden réte­ge megtalálja benne a szó­rakozást, tanulást, egyfor­mán értsen belőle. — Ezek szerint a színpa­dot szereti jobban? — Igen. Az élő ember va­rázsában jobban hiszek. Filmen a technikának job­ban ki van szolgál­tatva az ember. — Milyen figurá­kat szeret alakítani? — Minden nekem való drámai és víg­játéki szerepet — és a sztereotip-válasz után, mikor leteszem a tollat — Otellót és Jágót emlegeti, meg Biberachot, aki mert „lézengő ritter”-nek írták — ember, és­­szel és hibákkal is megáldva. — Szeretek az egyéniségemtől távol álló figurát is alkot­ni, mint például Stanley, aki brutá­lis, primitív, s aki Elia Kazan szavaival él­ve, ha izzad és büdös, nem azon igyekszik, hogy ő ne legyen ilyen, hanem hogy más is hozzá váljék hason­lóvá. Sok Stanley él a vi­lágon, akik mindezt palás­tolják. Az én hősöm nem... És p­éldául szeretnék Mol­nár-vígjátékokban is játsza­ni... — Nyári programja? — A szabadtéri szereplés után Siófokon pihenek egy keveset, aztán filmet forga­tok. Csupán annyit róla, hogy olyan háborúellenes film lesz, amiben nincs há­ború. A balladisztikus hang­vételű történet öt katona­­szökevényről szól, akik kö­zül én játszom az egyiket. A mikrofon újra színpad­ra szólítja. Már Horátió — akinek színészi ars poétiká­ját jól megjegyeztem: — Elsőrangú feladatom­nak tartom az embert meg­keresni minden szerepben. Jakab Ágnes Mindannyiunkat örömmel tölthet el, hogy a képzőművészeti és ipar­­művészeti főiskolák részben hagyo­mányos, részben most fejlődő kap­csolata egyre erősebbé, egyre szerve­sebbé válik Dél-Magyarországgal, je­lesül Szegeddel és Vásárhellyel. E kapcsolat szervezett formája a nyári művésztelepi gyakorlat. A Kép­zőművészeti Főiskola növendékei már másfél évtizede járnak Vásárhelyre Szabó­ Iván szobrászművész, főiskolai tanár vezetésével. Az Iparművészeti Főiskola növendékei pedig ez évben már negyedszer — ezúttal több mint százan — vesznek részt Szegeden nyári művésztelepi gyakorlaton. A művésztelepi gyakorlat termését ki­állításban tárták a mű­vésze­tkedvelő közönség elé. A képzőművészeti főiskolások Vá­sárhelyen, a Tornyai János Múzeum­ban megnyílt kiállítása számszerű gazdagságán — közel 70 mű — felül érdekes, változatos, friss anyagot fog­lal magába. A témakör adott: a vá­ros és környéke, a mártélyi Tisza­­part és természetesen az itt élők. Az azután, hogy a táji, természeti és emberi világból ki mire reagál, egyé­ni hajlam, látás és alkotói készség dolga. A főiskolások érdeklődésének széles skáláját bizonyítja a figurális kompozíciók, tájképek, portrék egy­mást váltó gazdagsága. Mind szélesebb körűen ismerjük fel, hogy a művészetek múlt század­ban darabokra tört egységének hely­reállításában, új szintézisének meg­teremtésében, az építészet mellett a környezetünk esztétikai hatását ala­kító iparművészetre hárul a legjelen­tősebb feladat. Ezért is, de emellett a város és az ország, benne a főváros művészeti vérkeringésének összekap­csolása miatt különös jelentőségű az iparművészeti­­ főiskolások szegedi nyári gyakorlata. Az iparművészeti főiskolások kiál­lítása kétféle anyagot foglal magába: egyrészt a nyári művésztelepi gyakor­lat során itt készített rajz- és szín­vázlatokat, másrészt diplomamunká­kat, illetőleg év közben megoldott feladatok tárgyi eredményét. A váz­latok közül elsősorban a fatanulmá­nyok érdemelnek fokozott figyelmet. A táj és alakrajzok néhányánál köz­vetlen Barcsay hatás érezhető. A színvázlatok a felvetett ötletnél, saj­nos, alig jutottak tovább. A tárgyi anyag érdekes, változatos és az adott lehetőségeken belül jól rendezett. A funkciót tisztelő, zárt, egyszerű kávéfőző, a régi és modern formakincset egybeötvöző üvegpohár és kancsó éppúgy elismerést érdemel, mint a szellemes-derűs gyermekruha anyag, vagy a végsőkig egyszerűsí­tett, de mégis merész ülőbútorok. Vi­dám gyermekzsebkendők, hatásos és artisztikus csomagolási megoldások, nagyvonalú, kínai ihlet­forrást idéző szövetminta, finom és mértéktartó ruhák, újszerű cipők váltják sorban egymást. Néhány rusztikus egyszerű­séggel faragott kőfej szerencsésen egészíti ki az iparművészeti anyagot. Egyet kell érteni Az építészet és em­beri környezet című pályázat diplo­materveinek kiállításával is, melyek Reimholz Péter, Csomay Zsófia és Detre Villő munkásságát dicsérik. Sajnos más munkák alkotójáról név szerint nem szerez tudomást a tárlat­látogató, mert a kiállított művek „személytelenek”. Az alkotó megjelö­lését nem a korai művészi becsvágy érvényre jutása, hanem éppen a műért való egyéni felelősségvállalás érdekében hiányoljuk. És végül még egy megjegyzés: a főiskolások a negyedik nyarat töltöt­ték az idén Szegeden, másodszor ren­deztek kiállítást és már ez a második tárlat is kinőtte a Tömörkény gim­názium 3. emeleti helyiségét. Bízunk benne, hogy a jelenlegi zsúfoltság a jövő évtől megfelelő hely biztosításá­val megszűnik és ezzel a kiállítás je­lentősége és hatósugara is tovább bő­vül. Dömötör János Pártnapok Szegeden Július 27-én, csütörtökön, az Öntödei Vállalat szegedi gyáregységében (az üzem dol­gozói részére) 14.30 órakor, előadó: Sípos Géza; a Pan­nónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat szegedi gyáregységében (az üzem dolgozói részére) 13.45 órakor, előadó: dr. Biczó György; a Szegedi Ruha­gyárban (a gyár dolgozói ré­szére) 14.30 órakor, előadó: Csakmag György. Július 28-án, pénteken, a megyei tanácsháza nagyter­mében (a megyei tanács, a megyei és a városi rendőr­­kapitányság, a KSH dolgo­zói részére) 15 órakor, elő­adó: Jakab Sándor. Csak átmeneti a lehűlés Az Atlanti-óceánról hét­főn érkezett új hűvöshullám keddre elborította a Kár­pát-medencét. Kiszorította a kánikulai hőséget és meg­ülepedett. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztá­lyán közölték, hogy az új hűvöshullám csak átmeneti­leg mérsékelte a hőséget. Az óceáni levegő beáramlá­sa kedden lelassult, az után­pótlás elapadóban van. Számottevő csapadékra te­hát egyelőre nincs kilátás. Sőt, szerdán valószínűleg túljutunk már a viszonyla­gos lehűlés mélypontján és — a mindjobban érvényesü­lő napsugárzás révén — is­mét további lassú felmele­gedés kezdődik. ítélet a sportrepülő tiltott határátlépési ügyben A Központi Kerületi Bíró­ság kedden délután hirde­tett ítéletet a jogellenesen külföldre távozott Szerem­­lei Szabó Huba, 27 éves vegyipari munkás és fele­sége, valamint társai bűn­ügyében. Szeremlei Szabó Hubáné az Ausztriában elhunyt édes­apja után jelentős vagyont örökölt, amelyet külföldön kívánt felhasználni. Férjé­vel együtt hosszabb ideje elhatározták, hogy disszi­dálnak. Szeremlei Szabó Hubáné Ausztriában élő sógorával, Nemeskéri Mik­lóssal beszélte meg a szö­kési tervet. Nemeskéri ma­gyarországi látogatásakor előzetes terepszemlét is tar­tottak. Május 23-án hajnal­ban Nemeskéri sportrepü­lőgéppel Ausztriából Ma­gyarországra repült, s Lövő körzetében felvette a műút közelében várakozó Szerem­lei Szabó Hubát, feleségét és két gyermekét, majd ve­lük együtt visszarepült Ausztriába. Szeremleiék tervük végre­hajtásához anyagi segítséget kértek és kaptak a férfi öccsétől, Szeremlei Szabó Csaba 26 éves műszerész­től. A bíróság együttesen el­követett tiltott határátlépé­sért a külföldön tartózkodó Szeremlei Szabó Hubát négyévi, Szeremlei Szabó Hubánét háromévi szabad­ságvesztésre, s mindkettőjü­ket teljes vagyonelkobzásra ítélte. Szeremlei Szabó Csa­bát, mint bűnsegédet hathó­napi szabadságvesztésre, til­tott határátlépés feljelenté­sének elmulasztásáért pedig Héder Jánost négyhónapi Horváth Imrét háromhóna­pi felfüggesztett szabadság­vesztésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. (MTI) A führer és anyja: unokatestvérek voltak Hitlernek és anyjának ugyanaz a személy volt a nagyapja és ily módon uno­katestvérek voltak — írja a Spiegel című nyugatnémet hetilap legújabb száma egy történész kutatásait ismer­tetve. Dr. Werner Naser 12 évig kutatta Hitler múltját és olyan okmányokra talált, amelyek szerinte alátá­masztják azt a meggyőző­dést, hogy Hitler apja sa­ját unokahúgát vette felesé­gül. Gyakorlatilag így a történészprofesszor szerint Hitler és a mamája első unokatestvérek voltak. RÁDIÓMŰSOR Kossuth Rádió 4.30 Kiről?. Időjárás. 4.32 Haj­­naltól reggelig. . . Zenés műsor. Közben 4.45 Falurádió 5.0­1 Hí­rek. Időjárás. 5.30 Reggeli kró­nika. 6.00 Hírek. Időjárás. 6.30 Hírek. Időjárás. 7.00 Reggeli krónika II. 7.15 Körzeti Időjá­rás. 7.30 ÚJ könyvek. 8.09 Hí­rek. Időjárás. 8.05 Műsorismer­tetés. 8.2? Az Idegen tehén. Fantasztikus elbeszélés VII rész. ».34 Vízparton. Könnyűze­­ne. 9.05 Orvosi tanácsok. 9.10 Cluck operáiból. 9.34 Történész­szemmel Bécsben 10.00 Hírek Időjárás. 10.10 Lakatos Vince népi zenekara játszik. 10.40 Ze­nekari muzsika 11.30 A Szabó család. 12.00 Hírek. Időjárás. 12.15 Tánczenei koktél. 13.00 A budapesti színházak műsora. 13.02 Válaszolunk hallgatóinknak. 13.17 Operafinálék. 14.10 Mesélő múzeumok. Legendák a bihari remetéről. Riport. 14.25 Történe­tek dúrban és mollban Albert István összeállítása. 14.45 Élet­érzések. Balla Anna műsora. 15.00 Hírek. Időjárás. 15.10 Gaz­dasági rentabilitás és egészség­védelem. Orbán Attila írása. 15.15 Oláh Kálmán népi zeneka­ra játszik. 15.39 Szeleburdiék nyaralnak. Rádiójáték gyerme­keknek. 16.14 Dinszov: Kamara­kantáta. 10.37 a kékszemű Dá­­vidkáné. Gárdonyi Géza regé­nye folytatásokban XT­C befeje­­zői rész. 16.57 Hallgatóink fi­gyelmébe! 17 00 Hírek. időjárás. 17.15 Könnyűzene, tánczene, dzsessz. 17.50 Glu­tetta Simiana. to énekel. 18.10 Van itt a nap Ma­var Rádió él alatt! 18.25 Televízió n­r. ______ szik. 19.00 Esti krónika. 19.31 Hruno Walter vezényel. 20.21 Másfél év a hatodik kontinen­­sen. Baráth József kutatóval be­­szélget dr. Eke Károly. 20.43 Is­­mert-e? Könnyűzenei rejtvény, műsor. 21.20 Gondolat. 22.00 Hí­­rek. Időjárás. 22.15 Sporthírek 22.20 Elisabeth Schwarzkopf éne­­kel. 23.06 Randevú. Könnyűzene tánczene baráti rádiók műsorá­ból. 24.00 Hírek. Időjárás. 0.10-0.23 A Svájci Olasz Rádió ének­­kara énekel Petőfi Rádió 4.30—7.57 Azonos a Kossuth Rádió műsorával. 10.00—12.30 Ze­­nés műsor üdülőknek. 12.30 Da­­lok. 13.02 Könnyűzenei híradó 13.32 Gazdaszemmel a nagvvilás mezőgazdaságáról. 13.47 Vízállás. Jelentés. 14.00 Kettőtől halig . . A Petőfi Rádió zenés délutánja 18.00 Hírek. Időjárás. 18.10 A dzsessz kedvelőinek. 18.38 A XX század nagy írói. A császár Gorkij írása. 19.00 Orlando lo­vag. Részletek Haydn operájá­ból. 19.30 Közép- és Kelet-Euró­­pa és az integráció. Dr Berenc T. Iván professzor előadása 19.40 Tekeres Sánd­or magyar nótákat énekel. 19­54 Jó estét try,Tekék! 20.00 Esti krónika Ti 20.30 Hát nem nevetséges hogy?... Rendező: Gál Péter 21.08 Fritz Busch vezényel 31.33 Egy év a vidéki színházakban. Ambrus Tibor Jegyzete. 91..“4 Kedvelt operettmelódiál­. 22.54 uvetőverseny-eredmé­nyek­ Ni —23.15 Hírek. Időjárás. TELEVÍZIÓMŰSOR Magyar televízió 10.05 A Magyar Hirdető műso­ra. 1810 2000 szavazaton felül. 18.40 Mérnökök, technikusok, figyelem ! Riportműsor. 19.05 Stop! Közlekedési műsor. 19.25 Hazai tükör. 19.30 Parabola. 19.50 Esti mese. 20.00 Tv-híradó 20.20 Angyal kalandja. Magyarul beszélő angol film. (14 éven felülieknek!) 21.10 Tizenkét szék... 21.50 Tv-híradó. II. ki­adás. Jugoszláv televízió 1ä.15 Tour de France. Kerek. E^?n­?ny- 17­00 Hitek. 17.OS Bábjáték. 17.23 Expedíció. 17.53 Műsorismertetés. 18.00 Tv-újdon­­ságok. 18.15 Ezer miért 19.00 Riportműsor. 19.30 A tv postái. 19.34 Hirdetések. 20.38 Filmom­­nibusz. Román televízió 77-#9 Gyermekműsor. 18.10 if. műsor.­­.8.30 Tv-híradó 20.00 Bemutató előtt. 21.15 Játék, film. 22.05 Tv-híradó Szerda, 1967. Július 26. VÉL:MAGYARORSZÁG 5

Next