Délmagyarország, 1967. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-25 / 173. szám

Az egyiptomi nép nem adja meg magát Nasszer • Kairó (MTI) Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke vasárnap a kairói egyete­men ötezer főnyi hallgató­ság előtt nagy beszédben emlékezett meg az egyip­tomi forradalom 15. évfor­dulójáról. Nasszer elnök beszédét valamennyi arab rádió és televízió közvetítette és vi­lágszerte sok állomás átvet­te a Telstar révén. Az elnök kijelentette: „Az egyiptomi nép nem adja meg magát, folytatja a har­cot­’. Majd így folytatta: Az agresszorok és cinkosaik szándéka az volt, hogy vé­get vessenek a társadalmi forradalomnak Egyiptom­ban. Minden eszközzel erre törekedtek: a gyilkossági kísérletekkel, a muzulmán testvérek segítségével, ös­­­szeesküvésekkel, gazdasági zsarolással. Amikor mindez kudarcot vallott, csak egy eszközük maradt: Izrael. Azt hitték, hogy az izraeli agresszió után repedések ke­letkeznek majd a rendsze­r­ünk épületén. Most politikai, gazdasági és talán katonai nyomást terveznek, hogy a megsé­ beszéde­ sült épületet rombadöntsék. De tizenöt éven át nem tud­ták lerombolni az egyiptomi forradalmat és most sem si­kerülhet nekik. Nasszer elnök hangsú­lyozta, hogy most a fő fel­adat a belső front megerő­sítése, majd állást foglalt az arab államfők csúcsértekez­lete mellett. Ismertette az arab államfők kairói ta­nácskozásainak történetét és bírálta a szaúd-arábiai új­ságok ezzel kapcsolatos ma­gatartását. Az elnök sorra vele, kik bizonyultak az EAK barátainak és ellensé­geinek. A barátok sorában részletesen méltatta a Szov­jetunió és a szocialista or­szágok segítségét. — A Szovjetunió mellet­tünk állt, segített politikai síkon, gazdasági síkon és segít fegyveres erőink meg­szilárdításában — mondotta az elnök. — Amikor Pod­­gornij szovjet államfő itt járt, azt mondtuk neki, nem kívánjuk, hogy ezen­felül a Szovjetunió fegyve­resen is harcoljon az olda­lunkon, képesek vagyunk a harcra, elvesztettünk ugyan egy csatát, de nem vesztet­tük el a­­ háborút. az NDK kölcsönt nyújt az EBK-nak •Kairó (MTI) A kairói sajtó jelentése szerint, a Német Demokra­tikus Köztársaság összesen UK­ millió dollár értékű kölcsönt nyújt az Egyesült Arab Köztársaságnak. A kölcsönt Egyiptom ipari fejlesztésére fordítják. A kairói sajtó szerint az említett összegből 70 millió dollárt hosszú lejáratú, 30 millió dollárt pedig közép lejáratú kölcsön formájá­ban folyósít a Német De­­mokratiku­s Köztársaság. Minden nemzet felelős a világ sorsáért Ceausescu beszéde • Bukarest (MTI) A román nagy nemzetgyű­lés hétfői ülésén Nicolae Ceausescu, a Román Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára külpo­litikai beszámolót­­ tartott. Rámutatott, hogy a szocia­lizmus világot átfogó erői folytatták kibontakozásukat, újabb sikereket értek el a gazdasági és társadalmi ha­ladás útján. Napjainkban — mondotta — minden állam, minden nemzet — nagy vagy kicsi egyaránt — fe­lelősséget visel a világ sor­sáért és köteles tevékenyen elősegíteni az új háború megakadályozását, a nemzet­közi enyhülést, a népek kö­zötti barátság és együttmű­ködés erősítését. Ceausescu kijelentette, hogy a Román Kommunita Párt és a román kormány szüntelenül nagy figyelmet szentel a közvetlen kapcso­latok fejlesztésének vala­mennyi szocialista ország párt- és állami vezetőivel. A barátság, a szolidaritás és a testvéri együttműködés kapcsolatai országunk és a Szovjetunió között régi ha­gyományokkal rendelkeznek és mély történelmi gyökerei vannak — mondotta, majd rámutatott: szüntelenül fej­lődnek a testvéri együttmű­ködés kapcsolatai Románia és a Kínai Népköztársaság között. Ceausescu hangoztatta, hogy a KGST pozitív szere­pet játszik a tagországok gazdasági kapcsolatainak fejlesztésében, majd kijelen­tette, hogy Románia, mint a Varsói Szerződés részve­vője és mint szocialista or­szág, minden tőle telhetőt megtesz védelmi képességé­nek erősítésére. Az európai enyhülés lehe­tőségeivel foglalkozva Ceau­­sescu hangoztatta: kétségkí­vül igen kedvező hatással lenne, ha kivonnák Euró­pából a nem európai csapa­tokat, minden állam a saját határai mögé vonná vissza csapatait, felszámolnák a ka­tonai támaszpontokat, a ka­tonai tömböket. De Gaulle jövőre halasztja romániai látogatását A Párizs (MTI) Illetékes körök tájékozta­tása szerint De Gaulle tá­bornok rendkívül zsúfolt programja miatt úgy dön­tött, hogy a jövő évre ha­lasztja látogatását Romá­niába, amelyet ez év októ­berére tervezett. Az úttal kapcsolatban egyébként semmiféle hivatalos bejelen­tés nem történt és a jövő évi időpontot sem tűzték ki. De Gaulle tábornok — mint ismeretes — szeptem­ber 6-tól 12-ig Lengyelor­szágba látogat. Az államfő útját Pompidou miniszter­nek és Couve de Murville ausztriai látogatása követi szeptember 13-tól 16-ig. A tub Khan pakisztáni ál­lamfőt októberben várják hivatalos látogatásra Fran­ciaországba éppúgy, mint a csehszlovák miniszterelnö­köt. Nem kizárt, hogy az ír miniszterelnök látogatására is sor kerül. 2 OIL.nntAgyarohszap Kedd, 1967. július 25. felajánlotta lemondását . Bonn (MTI) Schröder bonni hadügy­miniszter a múlt csütörtö­kön felajánlotta lemondását Kiesinger kancellárnak. Schröder és­ Strauss pénz­ügyminiszter közötti ellen­tétekről már hosszú ideje szállingóztak hírek a nyu­gatnémet fővárosban. Az el­lentétek a hadügyi költség­­vetés csökkentése körül rob­bantak ki. Kiesinger kancel­lár csütörtökön és pénteken megbeszélést folytatott Schröderrel és nyilvánvaló­an ezeken a tárgyalásokon tisztázták, legalábbis időle­gesen, a félreértéseket. Von Hase államtitkár, a kormány szóvivője hétfőn sajtóértekezleten kijelentet­te, hogy a kancellár lezárt­nak tekinti az ügyet. 0 „vörösgárdisták“ japánokat inzultáltak 0 Tokió (MTI) Hétfőn reggel 300 „vörös­­gárdista" egyenruhás biz­tonsági emberek vezetésével behatolt Peking egyik szál­lodájába, amely a Peking­­ben működő japán kereske­delmi küldöttség, üzletembe­rek, japán újságírók szállás­helye. A „vörösgárdisták’­ átkutatták a japánok lakta szállodaszobákat. A kulturális forradalom kezdete óta első ízben je­lentenek a hírügynökségek ilyen jellegű incidenst, amelynek középpontjába japánok kerültek. Csembe hívei is megmozdultak a Johannesburg (MTI) A Sunday Tribune című dél-afrikai lap vasárnap azt jelentette, hogy egy ameri­­kai nemzetiségű pilóta, aki valaha Kongóban szolgált és nevét titokban tartja, egy 50 főnyi csoport élén heli­kopterrel Csembe kiszaba­dítására készül. A lap szerint a pilóta „jól ismert Kongóban” és jelenleg pénzt gyűjt a vál­lalkozáshoz. A­­ terv a lap szerint abból áll, hogy Csombét helikopterrel ra­bolnák el, mialatt a föl­dön a különítmény más tag­jai nyújtanának fedezetet — aztán eltűnnének a dzsungelben, hogy előre meghatározott helyen talál­kozzanak ismét a helikop­terrel. A helyszínt nem köz­li a lap. Előzőleg meg nem erősí­tett jelentések szerint Csembe felesége egy meg­bízottat küldött Dél-Afri­­kába és fejenként több mint 110 ezer dollárt ajánlott fel egy 15 főből álló zsoldos csoportnak Csembe kisza­badítására. 0 New York (MTI) Hivatalosan közölték,­hogy Csembe felesége táviratban kérte U Thant ENSZ-főtit­­kárt, ,,jószolgálatokra"’ férje szabadon bocsátása érdeké­ben. Az ENSZ szóvivője hétfőn bejelentette, hogy a táviratot a világszervezet központja emberi jogokkal foglalkozó osztályának to­vábbították. Magyarország ifjú barátainak klubja A szovjet embereknek a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus szellemében történő nevelé­sét az SZKP programja úgy tartja számon, mint a párt egyik legfontosabb felada­tát. Éppen ezért a fiatalság kommunista nevelésében je­lentős helyet foglal el a nemzetköziség gondolata. A formák és módszerek hatal­mas fegyvertárára van szük­ség. Ebben a cikkben a ta­nulók internacionalizmusra való nevelésének néhány ta­pasztalatáról­­ szeretnénk be­számolni. Az elmúlt hat év alatt nagy munkát végzett ezen a téren az Odesszai 58. számú középiskolában a történe­lem- és társadalomtudomá­nyi ismeretek tanárainak kollektívája. A nemzetközi kapcsolatok területén tör­­ténelmi-tájkutatási munká­ját nagy odaadással végző, az Ukrán Szocialista Köz­társaság­ érdemes tanítónője címet viselő E. A. Kulik ve­zetése alatt a tanulóknak a szovjet hazafiságra és a szo­cialista internacionalizmus­ra való neveléséről sok ér­dekes tapasztalatot gyűjtöt­tek össze, és tettek köz­kinccsé. A klub alapszabályzata Ekkor teremtődött meg az a gondolat, hogy szervezzük meg a nemzetközi barátság klubját. Ez 1961-ben jött lét­re. Ugyancsak 1961 októbe­rében kezdte meg működé­sét „Magyarország Ifjú Ba­rátainak Klubja’’. Alapját egy kicsiny, de jól felké­szült aktívahálózat és né­hány önképzőköri tag képez­te. Elhatározták, hogy a klub munkáját egy tanács intézi a legjobb, legtapasz­taltabb önképzőkörösök egyi­kének vezetésével. A klub­tanács ülésén kidolgozták és megerősítették az első alap­­szabályzatot. 1. „Magyarország Ifjú Ba­rátainak Klubja” — az in­ternacionalista tanulók elv­­tárai egyesülése. 2. A klub tagjai .olyan ta­nulók lehetnek, akik a szo­cialista tábor országainak diákjaival, baráti kapcsola­tokat kíván kiépíteni. 3. Minden olyan tanuló, aki részt vesz a klub mun­kájában, tanulmányozza a magyar nép életét és kultú­ráját, újságok és folyóiratok által megismerkedik Ma­gyarország szocialista építé­sének ütemével, információ­kat cserél saját hazájának eseményeiről. 4. A klub tagjai kötelesek levelezni a magyarországi testvériskolák és más szo­cialista országok iskoláinak tanulóival. 5. A klub minden tagja köteles elsajátítani a ma­gyar nyelvet. 6. Leveleivel, amelyekben barátainknak a mi szovjet hazánkról, annak békeszere­tő politikájáról ír, az inter­nacionalista diák, hozzájá­rul a békéért vívott harchoz. Hamarosan megszületett a klub jelmondata­ is: „Állj a sorba mellém, Váll a vállhoz: [jóbarátom, [kommunizmus vár. Lángolj barátságunk [fáklya fénye: Világíts és égj [kiolt­hatatlan!” A klub jelképe az égő fáklya lett, amely barátsá­gunk útján világít, s amely klubunk újságjában is lát­ható. A szépen illusztrált lap, a „Fákéi druzsbi” (A barátság fáklyája — a ford. megjegyzése. —) havonta egyszer jelenik meg, és be­mutatja az egész klub mun­káját. A magyar múlt és jelen tanulmányozása A klub széles körű és sok­oldalú munkája különböző szekciókban folyik: ilyen a Magyarország történelmét és szocialista építését tanulmá­nyozók szekciója; a magyar vendégek fogadását s a ve­lük való találkozást szerve­ző szekció, a magyar diá­kokkal kialakuló levelezést segítő szekciók. Felsorolni is sok lenne mindannyit. A klub tagjainak tevékeny hozzájárulásával klubszobát rendeztünk be, amelynek fa­lán színes táblázatok függ­nek: „Magyarország a szo­cializmust építi”, „A Ma­gyar Népköztársaság ipará­nak fejlődése”, „A magyar mezőgazdaság alakulása", „Tehetségek versenye”. Ezek jól mutatják a magyar mun­kásság eredményeit, a szo­cialista tábor többi országá­val való viszonylatban is. A baráti társaság klubszobájá­ban külön sarkot szenteltünk a társaság tiszteletbeli tag­jának, az MSZMP első tit­kárának, Kádár János elv­társnak. Különösen szép táblázat jutott Szeged baráti városá­nak. Vannak olyan vitrine­­ink is, amelyekben „Magyar barátaink írják nekünk” cím alatt megtalálhatók lefor­dítva azok a levelek, ame­lyeket Magyarországról ka­punk. A klub szekciói rend­szeresen leveleznek a Rad­nóti Miklós Gimnázium és a Jurij Gagarin iskola klub­jával. Emellett sok tanuló külön is levelezési kapcso­latban áll magyar diákokkal. Rádió-Összeköttetés szegedi diákokkal Az odesszai és szegedi is­kolák nemzetközi barátsági klubjainak kezdeményezésé­re nevezetes évfordulók al­kalmával rádióösszeköttetés is létesül. Nagy érdeklődést váltottak ki az odesszai is­kolások körében azok a ma­gyar diákok által küldött albumok, amelyek Buda­pest, Szeged, Eger történel­mi emlékeit és nevezetessé­geit mutatják be. Külön öröm volt látni a Radnóti Miklós Gimnázium albumát, amelyből a tanulók iskolai és iskolán kívüli életéről egyaránt értesültünk. Soro­zatokat kapunk olyan köny­vekből, amelyek gazdagon illusztrálják a magyar bará­taink életét, megismertetnek a magyar írók műveivel, a magyarországi szocialista építést bemutató fotoösszeál­­l­íásokból, amelyekből meg­ismerhetjük a magyar úttö­rőket, a csillebérci nemzet­közi úttörőtábort Ez a nemzetközi klub kez­deményezte Magyarország történelmének, kultúrájának és művészetének tanulmá­nyozását is. Nagy sikert ara­tott esteket ihletett a kiváló magyar költő, Petőfi Sándor, a drámaíró Madách Imre, az antifasiszta költő, Rad­nóti Miklós, aki egyike volt a magyar nép leghűségesebb fiainak. Sikerült összejöve­teleken beszélgettek a tanu­lók a szocialista Magyaror­szág művészetéről, a magyar zenei kultúráról: Lisztről, Bartókról. Amikor a klub aktivistái a budapesti Nemzeti Múze­umban jártak, és a magyar festők képeiben gyönyör­ködtek, maga az idegenve­zető is elcsodálkozott, majd fellelkesült tájékozottságu­kon. Liszt II. rapszódiájának lemezfelvételét nem ismerte mindegyik tanuló, de azóta, hogy a budapesti „Duna” együttes előadásában meg­hallgatták, a II. rapszódia lett legkedvesebb zenemű­vük. A magyar földdel tör­tént csodálatos találkozásról az odesszaiak filmet készí­tettek „Vendégségben szegedi barátainknál” címmel, ame­lyet a nézők százai figyel­nek ma is elragadtatással. Törökországi földrengés Megérkeztek az első fényképfelvételek a Kelet-Ana­­tolia-i (Törökország) földrengésről. A földlökések a leg­erősebben Adapazariban fejtették ki hatásukat. A halot­tak számát még nem lehet megállapítani, de az épüle­tek nagy része leomlott, illetve megrongálódott. A kör­nyékbeli kórházak megteltek a földrengés sebesültjeivel. Isztanbulban ugyancsak sok épület megrongálódott. (MTI Külföldi Képszolgálat) Tekintse meg most érkezett maradék áruinkat Karton 2p,— Ft-tól 30,— Ft-ig Pikevászon 22,— Ft-tól 33,— Ft-ig Bútorvász­on 22,­— Ft-tól Bútorszövet 90,— Ft-tól 147,— Ft-ig Azonkívül függöny, ruha- és kabátszövetek nagy választékban MARADÉKBOLT Horváth Mihály utca 7. sz. 94 925 Üdvözlet a Fekete-tenger mellől Eg­y újságcikk keretében nehéz lenne visszaadni a klub egész, sokoldalú mun­káját. Hiszen tevékenysége városunk határain túl is is­mert, s a köztársaság leg­jobbjai közt tartják szá­mon. Tagjai megkértek ben­nünket­, hogy­ adjuk át ma­gyar barátainknak Fekete­tengeri üdvözletüket. Az üd­vözletet, amely égő és fény­teli, mint a nap, lágy és kedves, mint a mi magas, déli egünk kékje, és olyan tisztán gyöngyöző, akár a Fekete-tenger kövein meg­törő hullámok. A. P. Csered­nyicsenkó — P. I. Hunijuk (Fordította: Veress Miklós)

Next