Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-22 / 197. szám

Felavatták a hansági emlékoszlopot Tíz éve nyitották meg az első ifjúsági építőtábort Az első nyári ifjúsági építőtáborok meg­nyitásának 10. évfordulóját köszöntötték hétfőn a Hanságban, a Sziklai Sándor önkéntes ifjúsági építőtáborban. Az ün­nepségre több mint ezer vendég érkezett az ország minden részéből. Ott voltak az ifjú társadalmi munkások nagyszerű eredményeket hozott mozgalmának alapí­tói, az idei építő­táborok 4. csoportjának­­ küldöttei, és a vakáció napjaiban hazánk­ban dolgozó külföldi diákok képviselői. Hétfőn délután Komócsin Zoltánnak, az MSZMP Politikai Bizottságának a tag­jával, és a Központi Bizottság titkárával az élen párt-, állami- és KISZ-vezetők látogatták meg a jubileumi építőtábort. Rövid sétát tettek a sátorvárosban, majd a nagygyűlésen találkoztak a fiatalokkal. Perger Lajosnak, a Győr-Sopron megyei KISZ-bizottság első titkárának megnyitója után Komócsin Zoltán mondott beszédet. Egyebek között hangsúlyozta: egy évtize­des sikersorozatról emlékezünk meg ezen a napon, olyan sikersorozatról, amelynek középpontjában a munka áll. Befejezésül az MSZMP Központi Bi­zottsága és a kormány nevében köszön­tötte a KISZ Központ Bizottságát, az if­­júkommunisták népes táborát, s mindazo­kat a fiatalokat, akik eddig is részesei voltak vagy a jövőben részesei lesznek a 10 évvel ezelőtt kibontakozott mozgalom­nak. Hogy tapssal fogadott, beszéde után Dé­gen Imre, az Országos Vízügyi Főigazga­tóság vezetője avatta fel a Hanság ifjú lecsapolóinak emlékművét, melyet Ko­­nyorcsik János tervei alapján mintáztak meg. Ezer és ezer fiatal munkájával egye­dül a Hanságban 90 kilométer hosszú csatornahálózatot építettek ki. Dégen Imre szavai után lehullt a lepel az emlékműről, felcsendült a világifjúsá­gi Induló, majd estig tartó műsor szóra­koztatta a jubileumi ünnepség részvevő­it. (MTI) Hyaga’oüiba vonult ír. Übrahám Ambrus Kossuth-dijas akadémikus Az 1967/68-as tanévben már nem találkoznak elő­adásokon­, gyakorlatokon a József Attila Tudomány­­egyetem biológia szakos és biológus hallgatói Ábrahám professzor úrral. Dr. Ábra­hám Ambrus Kossuth-díjas akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár, az egyetem Általános Állattani és Bio­lógiai Intézetének igazgató­ja nyugdíjba ment. A nyu­galomba vonult jeles egye­temi oktatónak elévülhetet­len érdemei vannak abban, hogy a szegedi tudomány­­egyetem a hazai biológus­képzés egyik legfontosabb bázisává nőtt, hogy kiváló szakemberek sokasága ke­rült ki erről az egyetemről. Az általa vezetett intézet eredményeinek, rangos, nem­zetközileg is felismert tudo­mányos munkásságának is betudható, hogy Szeged a magyar biológiai tudomá­nyos kutatások hazai cent­ruma lesz a biológiai tudo­mányos kutatóintézet létre­jöttével. Az egyetem bioló­giai intézetében bámulatos energiával, szívós és sikeres szervezőmunkával Ábrahám professzor megteremtette a tudományos munka korszerű feltételeit s az intézet elekt­ronmikroszkóp- és izotóp­laboratóriuma már eddig is sok segítséget adott más in­tézetek tudományos kutatá­saihoz is. Ábrahám professzor tu­dományos munkásságát nagyrabecsülte szocialista ál­lamunk s elismerte, értékel­te az egész világ. Több kül­földi akadémiának tisztelet­beli tagja s számos tudo­mányos társaság számítja őt tagjai sorába. Művei a bio­lógiai tudományok világ­szerte megbecsült forrás­munkái közé számítanak. A most nyugalomba vo­nuló kiváló tudós és egyete­mi oktató helyére az új tan­székvezető kinevezése folya­matban van. Új vezetőt ka­pott az egyetem szervetlen kémiai tanszéke is, amely­nek élére, a Budapestre tá­vozott dr. Szabó Zoltán aka­démikus, az egyetem volt rektora helyén dr. Csányi László egyetemi tanárt ne­vezte ki tanszékvezető egye­temi tanárrá a művelődés­­ügyi miniszter. Új főiskolai tanárok Az 1967—68-as tanévvel a művelődésügyi miniszter a Szegedi Tanárképző Főisko­lán dr. Kardos Alajos főiskolai docenst a testneve­lési tanszékre tanszékvezető főiskolai tanárrá és dr. Moh öli Károly főiskolai docenst a földrajzi tanszék­re főiskolai tanárrá nevezte ki. Turák János főiskolai adjunktus a főiskola irodal­mi tanszékén tanszékvezető főiskolai docens. Tímár András főiskolai adjunktus a műszaki ismeretek és gya­korlatok tanszéken tanszék­­vezető főiskolai docens, N­é­­meth István főiskolai ad­junktus a földrajzi tanszé­ken főiskolai docens és Mo­­sony­ Kálmán főiskolai adjunktus a matematikai tanszéken főiskolai docens kinevezést nyert. Bgépkocsi-nyereménybetétkönyvek Csongrád megyei nyertesei Szombaton rendezte meg az OTP a gépkocsi-nyere­­ménybetétkönyvek 25. sorsolását. A húzáson az április 30-ig váltott és július 31-én még érvényben volt gépkocsi-nyere­­ménybetétkönyvek vettek részt. Az alábbiakban közöljük a nyertes Csongrád megyei betétkönyvek számát a húzás után készült gyorslista alap­ján, ezért az esetleges számhibákért felelősséget nem válla­lunk. Tízezer forint összegű betétkönyvek: Sorozat Szám A kisorsolt gépkocsi gyártmánya, típusa 5 000 389 Renault 1 16 5 003 563 Moszkvics 408 5 005 752 Skoda 408 5 008 068 Moszkvics 408 5 009 887 Skoda Octavia combi 5 010 458 Skoda 1000 MB 5 012 332 Trabant Limousine 601 5 014 920 Skoda 1000 MB Ötezer forint összegű betétkönyvek: 5 520115 Moszkvics 408 5 321 047 Trabant Limousine 601 3 522 651 Wartburg de Luxe 353 3 522 722 Trabant Limousine 601 5 523 419 Skoda Octavia combi 5 525 941 Skoda 1000 MB 5 328 641 Moszkvics 408 3 530 446 Wartburg de Luxe 353 Megkezdődött a paprikaszüret Színesednek a szegedi táj jellegzetes ültetvényei, s a nyolcezerötszáz holdas pap­rikatermelő körzetben meg­kezdődött a szedés. A sze­gedi járás homokföldjein ért legkorábban pirosra a ter­més, s a pusztaszeri Petőfi Termelőszövetkezet szállítot­ta az idei első árut a Sze­gedi Paprikafeldolgozó Vál­lalat telepére. Ez még kis mennyiség, csupán hat má­zsa, de még ezen a héten további szállítmányokat vár­nak Pusztaszerről, Sövény­­házáról és Balástyáról. Az országos viszonylatban két legnagyobb fűszernö­vény termelő gazdaságban, a szegedi Új Élet és a rösz­­kei Kossuth Termelőszövet­kezetben a jövő héten lát­nak munkához a betakarító brigádok. Bár a paprika szá­razságtűrő növény, az idei aszály kedvezőtlenül befo­lyásolta a fejlődést. A szá­razság kártételeinek ellen­­súlyozására az Új Élet Tsz­­ben 415 holdból 110 holdat öntöztek, s így az egész te­rületen holdanként negyven mázsa körüli átlaghozamra számítanak. Röszkén a Kos­suth Tsz-ben — ahol 450 hold a közös és 50 hold a háztáji paprika — tíz esőz­­tető berendezés üzemelt. A termésátlag azonban alacso­nyabb lesz a tavalyinál, mert a jégverés is kiesést okozott. A Szegedi Paprikafeldol­gozó Vállalatnál az idény­kezdésre elvégezték a szárí­tó-, őrlő- és egyéb berende­zések nagyjavítását, s az üzem felkészülten fogadja az új termést. Csővezeték a Tisza alatt — öt, négy, három, kettő, egy — rajta! — hangzott a kis URH-rádió adó-vevő hangszórójából. Ek­kor öt SZ—100-as lánctalpas feszült neki az 50 tonnányi súly­nak. A Tisza partján össze­­hegesztett, 250 méter hos­­­szúságú acélcsőpár , méltó­ságteljes lassúsággal megin­dult a folyó felé. A karvas­tagságú, feszes acélkötél víz­­függönyt dobott, a traktorok dübörögve birkóztak a ho­mokon. Az acélkí­gyópár akadálytalanul haladt előre... Augusztus 20-án fél 10 előtt 7 perccel hangzott a vezényszó és 12 perccel ké­sőbb már megvolt a „folyó­­keresztezés”: az olajvezeté­kek összekötötték a Tisza jobb és bal partját, Tápé mellett. Az érdekes munkát a Kő­­olajvezeték Vállalat dolgozói végezték el. Lőrincz György fiatal vezetőmérnök, az épít­kezés területi referense ez­­erről adott tájékoztatást: — A több száz millió fo­rintos vezetéképítési progra­mon belül most mintegy 8 millió forintos nagyságren­dű feladatot fejezünk be. összesen 7 kilométeres cső­szakaszt létesítünk, ebből a kétszer 260 méteres, 8 colos vastagságú olajszállító csö­vet most vasárnap húztuk a Tisza alá. Augusztus elején láttak­ a munkához. Először azonban a Folyamszabályozó és Ka­vicskotró Vállalat ásott tíz méter széles és másfél mé­ter mély árkot, úgynevezett künetet a Tisza medrében. A vízállás nagyon kedve­zően alakult, s ezért időben elkészültek a munkával. — Mi a parton előbb ös­­­szehegesztettük a csöveket — mondta Lőrincz György —, pontosan 84 varratot készí­tettünk, amelyet azután izo­tópos módszerrel ellenőrzött az Április 4. Gépgyár anyag­vizsgáló laboratóriuma. Ez­után nyomáspróba követke­zett, összesen 76 atmoszfé­rára próbáltuk ki a vezeté­keket, majd bitumennel szi­geteltük. Az acélcsövekkel együtt híradástechnikai ká­belt is fektettünk a folyó alá. A Tisza medrét keresztező csővezetéknek az a feladata, hogy a Tiszántúli, Maros­­közi kutak olaját az algyői töltőállomáshoz vezesse. Ha majd elkészül a szegedi 23 ezer köbméteres olajfőgyűjtő állomás, ekkor oda csatla­koztatják a vezetéket.. Augusztus 20-án, ?. nagy Ünnepen is dolgoztak a cső­szerelők. Hogy miért? — er­re így válaszolt Vaskó László főépítés vezető: — Mi nem válogathatunk az ünnepek és hétköznapok között így került sor au­gusztus 20-án az első cső­fektetésre. Az első csővezetékek után még kettőt húznak a Tisza alá. A következő kereszte­zésre tíz nap múlva kerül sor, 12 colos acélcsöveket helyeznek a tízméteres árok szabadon maradt részébe. M. I. flEngeat T. felvételei A Tisza két partján mintegy 5 ezer köbméter földet, mozgattak meg a csőfektetéshez. Képünk a folyókeresztezés utolsó munkafolyamatát mutatja be, az SZ—100-as gépek helyére emelik a vezetékpár végét Séta a szegedi nyári tárlaton A televízió közvetítése Vasárnap délben szokatla­nul nagy nyilvánosság elé került az ünnepi hetek kere­tében megrendezett szegedi országos nyári tárlat. A Ma­gyar Televíziónak a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárából tör­tént félórás közvetítését az Intervízió is átvette. Papp Gyulának, a városi tanács vb elnökhelyettesének a nyá­ri tá­ rjat hivataláról, helyi és országos jelentőségéről el­mondott bevezető szavai után a riporter, Poór Klári a hódmezővásárhelyi mú­zeum igazgatójának, dr. Dö­mötör Jánosnak adta át a szót, ő pedig lendületes és a figyelmet mindvégig lekö­tő műelemzéssel mutatta be a kiállítás festészeti, grafikai és szobrászati anyagának ki­emelkedő darabjait. Megszó­lalt a kamerák előtt a váró­­­­si tanács díjainak néhány idei nyertese is. A kép gyakran illusztrál drámát. Ezúttal fordítva tör­tént: a rendező, Bánki Iván, merész ötlettel Kokas Ignác Lear király című festményét és Würtz Ádám Rómeó és Júlia rajzsorozatát Shakes­peare műveiből vett részle­tekkel elevenítette meg a Szegedi Nemzeti Színház művészeinek, Pagonyi Nán­dornak, Csíkos Gábornak és Jobba Gabriella főiskolai hallgatónak előadásában. Ez ugyan változatosságot vitt a közvetítésbe, mégis sajnáljuk, hogy sok időt vett el a képanyag bővebb bemu­tatásától, hiszen elsőrendű feladata ez volt a közvetí­tésnek és ez a nyelvi korlá­tokat is jobban legyőzhette volna, mint az élő szó. Egy zeneszerző két dala az élen Kiosztották a táncdal­fesztivál díjait Vasárnap este az Erkel Színházban 30 tagú — ne­ves hazai és külföldi szak­emberekből álló — nem­zetközi zsűri tett pontot a hetek óta „dúló” tánczenei fesztiválra. A Szinetár Mik­lós elnökletével összeült zsű­ri a tánczenei fesztivál ös­­­szevont első díját a „Rövid az élet" és a „Nem várok holnapig” című dalokért Majláth­ Júliának és Fülöp Kálmánnak ítélte. Második díjat nyert Do­bos Attila és Szenes Iván „Annál az első ügyetlen csóknál" Tomsits Rudolf és Halmágyi Sándor, „Utánam a vízözön”. Vadas Tamás és Varga Kálmán „Csak egy tánc volt" című számaiért. Harmadik díjat kapott Deák Tamás és Fülöp Kál­mán „Adóm hol vagy?", Gyulai-Dadl János és Hajnal István­­„Nappalok és éjsza­kák” című daláért. Előadói díjat kapott Amb­rus Kyri, Aradszky László, Korda György, Toldy Mária, és Zalatnay Sarolta. Hangszerelői díjat kapott Bágya András és a „Rövid az élet” című dal hangsze­reléséért — elnyerte a zene­művész szakszervezet elnök­ségének és az OSZK igazga­tóságának különdíját — Körmendi Vilmos és Presser Gábor, az Omega-együttes tagjai és hangszerelői díjat nyert. A felajánlott különdíja­­kat a következők kapták: Zorán Sztevanovicy, a Hang­lemezgyártó Vállalat külön­­díját nyerte el, mint az el­múlt fesztivál legsikeresebb hanglemezénekese. A gmun­­deni ,,Európa Slágerfeszti­­vál” főtitkára, a zsűri tag­ja Koncz Zsuzsa, Zalatnay Sarolta és Poór Péter elő­adóművészeket hívta meg a szeptemberi versenyre. A Magyar Ifjúság szer­kesztőségének Arany Mikro­fon díját Zalatnay Sarolta kapta. Az Országos Rendező Iro­da szövegírói különdíját Fü­­­löp Kálmán nyerte el, a KISZ Központi Bizottságá­nak zeneszerzői különdíját Dobos Attila kapta díjazott számáért és sikeres zene­szerzői munkásságáért A Zeneműkiadó Vállalat ze­neszerzői különdíját Gyulai- Gaál János nyerte el. A Magyar Rádió és Televízió elnökségének nagydíját a két elsődíjas dal zeneszer­zője, Majláth Júlia kapta. Egy díj sorsa még nem dőlt el. A ,,közönségdíj” sza­vazói szerda estig adhatják postára voksukat a döntő­ben szerepelt 15 szám vala­melyike mellett. (MTI) Vállalatunk „DÉLTEX 10 ELLENŐRIZTE” és „DÉLTEX 10 V” bélyegzője elveszett A bélyegzők mai nappal érvényüket vesztik Délmagyarországi Textil és Felsőruházati Nker. V. Szeged Közöljük kedves vevőinkkel, hogy 1867. VIII. hó 28- től IX. hó 2-ig feltárásuk ezen idő alatt árukiadás élelmiszer- és vegyi árukban élesztő kivételével szünetel. Göngyölegbegyűjtést nem eszközlünk,* VIII. hó 21-től. Cs. B. megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagyker V. Szeged. Kedd, 1967. augusztus 22. DÉL­ MAGY­ARORSZAG 5

Next