Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-27 / 202. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam, 202. szám Ára: 80 fillér Vasárnap, 1967. augusztus 27. Az ellenőrzés lop - a segítés kötelezettsége ágaink növekedése egyet jelent kötelességeink bővü­lésével, s csakis akkor élünk jól e jogokkal, ha azokat hatékony eszközöknek tekintjük, olyan esz­közöknek, amelyeket például a kapkodás megszüntetésére, a túltengő levelezgetés­ adminisztrálgatás felszámolására, a lélektelen, mechanikus ügyintézés ma még meglevő gya­­­­korlatának erőteljes megváltoztatására használunk föl. A mondat egyik hivatali pártszervezetünk taggyűlésén a ve­zetőség beszámolójában hangzott el. Felelet volt ez, és ma­ga az egész beszámoló azoknak, akik a párt IX. kongres­­­szusának határozatát, a hivatali pártszervezetek ellenőrzé­si­, beszámoltatási jogáról, enyhén szólva is különösen ér­telmezték. Akadt ugyanis néhány párttag aki úgy vélte, hogy a jogok növekedése a hivatal irányításának kormány­­rúdját „átcsúsztatja” majd a vezetőség kezébe, azaz ettől kezdve a pártvezetőség „dirigál”. A hivatal, ahol az említett eset megtörtént, egyike azoknak, amelyek nap mint nap állandó kapcsolatban áll­nak a lakossággal, s ha valahol, itt igazán döntő kérdés, milyen az ügyintézés stílusa, tartalma, milyen eszközök szolgálják — vagy éppen akadályozzák — a sokat emlege­tett „ügyfelet”. A pártszervezet eddig is igyekezett segít­séget adni a munka javításához, ám nem volt meg az a joga, hogy ne csak adjon, hanem kérjen is, mégpedig szá­­monkérjen helyes, de elsikkadt intézkedéseket, félúton megtorpant ügyviteli egyszerűsítést. A párt vezető szere­pének minden területen való erősítése, továbbfejlesztése logikusan magával vonta a korábbi, üzemi és hivatali-in­tézményi pártszervezetek jogkörére vonatkozó megkülön­böztetések megszüntetését, annak egységes kimondását, hogy a pártszervezetek joga és kötelessége a területükön folyó munka átfogó ellenőrzése, a vezetők beszámoltatása Az említett pártszervezet tehát jogot kapott arra, hogy ne csak segíteni igyekezzék, hanem segíthessen, ha kell, a vezető beszámoltatásával, ha kell, átfogó és alapos ellen­őrzéssel, a jó értelmű­ tartalmú közbeavatkozással. A kom­munisták észrevételei, javaslatai eddig sokszor elsikkadtak, s ha megpróbálkoztak azzal, hogy a hivatal néhány osztá­lyán felmérjék, megvizsgálják az újra és újra felbukkanó hibákat, s azok okait, akadtak, akik „okvetlenkedést” lát­tak benne. Ha nem is egy az egyhez, de nagyjából hasonló gondokkal küzdöttek másutt is a hivatali-intézményi párt­szervezetek, s most e gondok feloldása „zöld utat” nyit a hasznos, előrelendítő, munkát javító elképzeléseknek, te­vékenységnek. A pártszervezet jogainak növekedésével a hivatal, in­tézmény vezetőjének hatásköre, felelőssége jottányit sem csökken, sőt, erőteljes támogatást kap a pártszervezettől, valamennyi kommunistától ahhoz, hogy az irányítása alá tartozó intézmény, hivatal jól valósítsa meg a maga terü­letén a párt politikáját, még hatásosabban végezze rendel­tetésszerű munkáját. E segítség és támogatás fejében azon­ban időről-időre ,a kommunisták vezető testülete előtt számot kell adnia arról, amit tett, s arról is, mit mulasz­tott. Oda kell figyelnie a kommunisták véleményére, ja­vaslataira, fel kell használnia a pártszervezet ellenőrző munkájának tapasztalatait, de m­indez olyan többlet, ami nemhogy nehezítené, hanem jelentősen megkönnyíti hely­zetét A jogok kiterjesztése pártszervezeteink számára fele­lősségük erőteljes fokozódásával jár: tudniok kell, hogy mi a lényeges, s mi a lényegtelen kérdés, nem szabad ös­­­szetéveszteniök a hathatós ellenőrzést az apró ügyekbe va­ló eltemetkezéssel, s a vezetők beszámoltatása sem lehet formális aktus, hanem nagyon is lényegretörő, a csomópon­tokat megragadó, elismerést és bírálatot egyaránt alkal­mazó eszmecserének kell lennie. Hivatali és intézményi pártszervezeteink e feladataiknak úgy tudnak igazán jól eleget tenni, ha már munkatervükben, a pártvezetőségi ülések, taggyűlések napirendjének meghatározásakor nagy alapossággal, körültekintéssel járnak el, ha nem akarnak túl sokat markolni, mindennel foglalkozni, hanem erejük ésszerű koncentrálásával elsősorban területük legégetőbb, megoldás esetén tehát legtöbb haszonnal járó kérdéseivel foglalkoznak. A kutatóintézetekben vizsgálni lehet például az új eljárások ipari alkalmazásának mértékét: a hivatal­ban lényeges kérdés lehet például, hogy eléggé tisztázot­tak-e a különböző osztályok hatáskörei, vannak-e párhuza­­mossságok, átfedések a szakosztályok tevékenységében, s így tovább, azaz mindig a sajátos helyzet szabja meg, hol lehet, hol kell kamatoztatniok pártszervezeteinknek a kom­munista közösség kollektív bölcsességét, kezdeményező­készségét, jobb me­goldásokat kínáló erőfeszítéseit, lenini mondás, az inkább kevesebbet, de azt jól, nélkülözhetetlen útmutatás az új körülmények kö­zött tevékenykedő hivatali, intézményi pártszerve­zeteink számára. Ne csak éljenek, hanem célszerűen éljenek jogaikkal, ne csak szándékuk legyen a segítés, hanem ölt­sön valós alakot felelősséggel és ellenőrzéssel megoldást adó javaslatokkal, mert ezzel adják a legbiztosabb erkölcsi alapot ahhoz, hogy jogaik gyarapodása a pártszervezet te­kintélyének, rangjának gyarapodását is jelentse a hivatal­ban vagy intézményben. mészáros Ottó J A Több mint százmilliós beruházás Új tankönyvek || Polietilénüzem Magyar nap Moszkvában Mai számunkból: Az első áruszállítási szerződés megkötése óta Több mint ötvenszeresére emelkedett a magyar—szovjet áruforgalom Ezerkilenszáznegyvenöt augusztus 27-én írták al az első magyar—szovjet kölcsö­nös áruszállításokat szabá­lyozó egyezményt, amely 36—36 millió rubel értékű áru exportjára,importjára vonatkozott. Ez az egyez­mény a háború befejezése után a gazdasági kapcsola­tok első fontos okmánya volt és a már korábban megindult áruszállítások ki­­szélesítését, normalizálását jelentette. Az első magyar—szovjet áruszállítási egyezményt számos nagyfontosságú meg­állapodás követte. A felsza­badulás előtt Magyarország külkereskedelmi forgalmá­ban a Szovjetunió mindössze 0,1 százalékkal részesült. Jelenleg a Szovjetunióval bonyolódik a magyar kül­kereskedelem áruforgalmá­nak egyharmada. A felszabadulás utáni első szerződés­kötés óta a forga­lom több mint ötvenszere­sére emelkedett. A Szovjet­unióval bonyolódó magyar export-import értéke ez év­egymilliárd rubelt. A most érvényben levő, 1970-ig szóló hosszúlejáratú megállapodás újabb nagy távlatokat nyit; öt év alatt a kölcsönös szállítások értéke megkö­zelítette az 5,5 milliárd ru­belt, s ez azt jelenti, hogy a for­galom mintegy 70 százalék­kal növekszik. Ez az ütem jóval gyorsabb a magyar külkereskedelem összforgal­mának növekedésénél, 1970- ig ugyanis az átlagos forga­lom 50 százalékos emelkedé­sére számítanak. A magyar—szovjet gazda­sági kapcsolatok eredménye­it olyan nagy létesítmények teste­sítik meg, mint például a Dunai Vasmű a Székesfehérvári Könnyű­fémmű, a Debreceni Gördü­lő csapágygyár, a Pécsi Hő­erőmű, a most épülő Dunai Erőmű, továbbá a Tiszai ve­gyi Kombonát, a Szegedi Textilm­űvek új fonodája és szö­vödé­je, ahol a Szovjet­unióból vásárolt gépek dol­goznak, illetve ahol a szov­jet­ technológiákat alkalmaz­nak. A MÁV legújabb két­ezer lóerős Diesel-elektromos mozdonyai, a MALÉV repü­lőgépei szintén a Szovjet­unióból származnak és on­nan érkezik a személygép­kocsik, az építőipari és me­zőgazdasági képek nagy ré­sze is. A most folyó ötéves tervidőszakban például elő­reláthatólag több mint tízezer traktort és ötezer kombájnt vásá­rol külkereskedelmünk a Szovjetunióból. A hosszú lejáratú és az éves kereskedelmi megálla­podásokon kívül számos más nagy jelentőségű szerződés is megalapozza a magyar— szovjet gazdasági kapcsola­tok továbbfejlesztését. Ezek közé tartozik az az alumínium-timföld szál­lítási egyezmény, az első atomerőmű létesíté­sére vonatkozó megállapo­dás, a kohászati, a gyógy­szeripari és az orvosi mű­szergyártási együttműködési szerződés, továbbá a gyü­mölcs- és zöldségszállítási egyezmény. Ez utóbbi alap­ján például az 1965. évi 16 ezer tonnával szemben 1970- re elérik a 160 ezer tonnát a Szovjetunióba irányuló magyar gyümölcs- és zöld­ségszállítmányok, a konzer­­vek mennyisége pedig évi 90 ezer tonnáról 165 ezer tonnára emelkedik. A szov­jetunióba irányuló magyar autóbuszexport 1970-re elér­heti a négyezret. A Szovjetunióval kötött megállapodások a nyers­anyagellátáson, a nagy léte­sítményekhez szükséges be­rendezések beszerzésén kívül azt is jelentik, hogy a Szovjetunió biztos, ál­landó piacot nyújt a magyar exportcikkek te­kintélyes részének értékesí­téséhez. (MTI) flz EMERGÉ-ben „megtört a jég“ Nyereséggel zárták a fél évet — Jobb technológiát alkalmaznak — További kísérlet A szegedi EMERGÉ gu­migyár életében először je­lentős nyereséggel zárta termelési időszakát. Az el­ső fél évben „megtört a jég”, a gyár az előirányzott 187 millió 131 ezer forint helyett 189 millió 036 ezer forint értékű különféle mű­szaki árut állítottak elő a dolgozók. Az eredmény azért különösen szép, mert az el­múlt évben a kulcsfontossá­gú üzemrészekben milliós elmaradások keletkeztek. A helyzeten alapos, az üzem­részek technológiáját is­ érintő reformokkal változ­tattak. A KISZ-fiatalok segítségé­vel először az úgynevezett terméklistát állították ös­­­sze azzal a céllal, hogy rendszerezzék az előforduló gyártmányokat. Ezután a technológiai folyamatokat vették gondosan szemügyre. A tömlő üzemrészben egy vegyészmérnököt bíztak meg azzal a feladattal, hogy mindennapos vizsgálatokat végezzen, derítse fel a se­­lejtet okozó leggyakoribb okokat A lemezüzemben is ha­sonló módszert vezettek be: a gyári szakemberek itt a Gumiipari Kutató Intézet munkatársainak segítségét is igénybe vették. Mindkét fontos üzemrészben teljes sikerrel jártak a selejtana­­lízisek. Ennek alapján új technológiát, új keverési re­­ceptúrákat dolgoztak ki. A gumigyárban összességében mintegy 5 század százalék­kal csökkentették a felhasz­nált alapanyagot. Jelentősen csökkent a selejt is, az el­lenőrzések megszüntették a gyakori hibákat. Mindebből csaknem 2 millió forint szár­mazott az EMERGÉ-nek. A javuló termeléssel a gumi­gyár az idén már teljesíti fontos megrendeléseit. Kitűnően dolgozott a mélyfúrótömlő-részleg az el­múlt időszakban. Az elő­irányzat 37 ezer helyett 39 ezer méter készterméket ál­lítottak elő, s ezzel 4 mil­lió forint értékű túlteljesítés született A termeléssel együtt fontos kísérletet is folytatnak: a mélyfúrótömlő olajálló változatát kívánják létrehozni. A munkát az OGV több szakemberének segítségével végzik. Szege­den a minőségi ellenőrző osztályon belül külön szak­­felügyelő csoport foglalkozik a témával. Szoros kapcsola­tot tart az EMERGÉ a sze­gedi kőolajfúrási üzemmel, ahol kilenc, eddig legyártott tömlőt a gyakorlatban is megvizsgálnak. A tervek szerint a mély­­fúrótömlő-részleget is to­vább fejlesztik, a még Bu­dapesten működő részlege­ket is Szegedre telepítik. Ha sikerül kidolgozni a szigorú követelményeket kiálló olaj­álló tömlőket , az Orszá­gos Gumiipari Vállalat na­gyobb tételeket szállíthat ebből a termékből a KGST- országoknak, főként a Szov­jetuniónak. Matkó István Jereván ■ ■ Üzem a mikrokozmosz titkainak megismeréséhez Örményországban, a Jere­váni Fizikai Intézet dolgo­zói megkezdték egy hatmil­­liárd elektronvoltos részecs­kegyorsító üzembehelyezését. Az üzembehelyezés első sza­kaszának befejeztével odáig jutottak, hogy a jereváni szinkrotron minden másod­percben 1000 milliárd ré­szecskét ad, amelyeknek mindegyikét a szinkrotron 2,7 milliárd elektronvolt energiára gyorsította fel. A részecskegyorsító teljes üzembehelyezése november­re várható. Petroszjanc, a Szovjet Atomenergia Bizott­ság elnöke a TASZSZ tudó­sítójának elmondta, hogy az új részecskegyorsító egyedül áll a maga nemében. Az atomok bombázásához álta­lában használt nehéz nuk­leáris részecskék — proto­nok — helyett a gyorsító­ban könnyű részecskéket, elektronokat használnak. Ez újabb távlatokat nyit meg a mikrokozmosz titkainak megismerésében. / v>L/v Megnyílt a khartou­mi értekezlet Szudán fővárosába az arab külügyminiszterek sorra megérkeztek. Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter a szombatra virradó éjszaka szállt le a khartoumi repü­lőtéren. Az egyiptomi dele­gáció tagja Hasszán Szabri El Kholi, Nasszer elnök sze­mélyes képviselője is. Sza­­úd-Arábia delegációja, ame­lyet Omár Szahaff külügy­­minisztériumi államtitkár vezet, szombaton délben ér­kezett meg a szudáni fővá­rosba. Elfoglalta szállását a Nílus-parti Sudan Hotelben a marokkói, a kuvaiti, az iraki, a jordániai, a líbiai és a jemeni küldöttség is. Vár­ják a Szíriai, a libanoni és a tunéziai delegációk meg­érkezését is. Az utóbbit Monzsi Szlim, Burgiba el­nök személyes képviselője vezeti majd. Buteflika algé­riai külügyminiszter vasár­nap érkezik. Mahgub szudáni miniszter­­elnök és külügyminiszter rövid beszédével szombaton este 19 óra 40 perckor meg­kezdődött Khartoumban az arab külügyminiszterek ér­tekezlete. Mahgub megnyitó beszé­dében határozott gyakorlati lépésekre és egyöntetű hatá­rozatok meghozatalára szólí­tott fel, amelyek — mondot­ta — kiküszöbölik majd a közel-keleti háború követ­kezményeit. Román—VDK egyezmény Bukarestben befejeződtek a Románia és a Vietnami Demokratikus Köztársaság közötti gazdasági tárgyalá­sok, amelyek eredményeként aláírtak három egyezményt. Az egyik szerint Románia 1968-ban segítséget nyújt a VDK-nak, valamint teljes ipari berendezéseket szállít. A másik egyezmény a két ország­­ közötti árucsere­forgalmat és fizetést szabá­lyozza, míg a harmadik ok­mány értelmében Románia halasztást ad a VDK-nak eddigi fizetési kötelezettsé­geire. flz NDK helyesli az atomsorompót A Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszté­riuma nyilatkozatban üdvöz­li az atomsorompó-szerződés tervezetének a 18­ hatalmi leszerelési bizottságban tör­tént benyújtását. A nyilatko­zat megállapítja, hogy a ter­vezet benyújtása új fontos szakaszt nyitott meg a szer­ződés megkötésének előké­szítésében. A német nép kü­lönleges felelősséget érez a béke biztosításáért és ezért kötelességének tartja min­den olyan törekvés támoga­tását, amely ezt a célt szol­gálja. A Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszté­riuma elítéli a bonni kor­mány álláspontját, vagyis azt, hogy ellenzi az atomso­rompó-szerződés megkötését, s befejezésül újból leszögezi, hogy a Német Demokratikus Köztársaság a béke biztosí­tása érdekében határozottan síkraszáll a szerződés meg­kötéséért. (MTI)

Next