Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-27 / 202. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam, 202. szám Ára: 80 fillér Vasárnap, 1967. augusztus 27. Az ellenőrzés lop - a segítés kötelezettsége ágaink növekedése egyet jelent kötelességeink bővülésével, s csakis akkor élünk jól e jogokkal, ha azokat hatékony eszközöknek tekintjük, olyan eszközöknek, amelyeket például a kapkodás megszüntetésére, a túltengő levelezgetés adminisztrálgatás felszámolására, a lélektelen, mechanikus ügyintézés ma még meglevő gyakorlatának erőteljes megváltoztatására használunk föl. A mondat egyik hivatali pártszervezetünk taggyűlésén a vezetőség beszámolójában hangzott el. Felelet volt ez, és maga az egész beszámoló azoknak, akik a párt IX. kongresszusának határozatát, a hivatali pártszervezetek ellenőrzési, beszámoltatási jogáról, enyhén szólva is különösen értelmezték. Akadt ugyanis néhány párttag aki úgy vélte, hogy a jogok növekedése a hivatal irányításának kormányrúdját „átcsúsztatja” majd a vezetőség kezébe, azaz ettől kezdve a pártvezetőség „dirigál”. A hivatal, ahol az említett eset megtörtént, egyike azoknak, amelyek nap mint nap állandó kapcsolatban állnak a lakossággal, s ha valahol, itt igazán döntő kérdés, milyen az ügyintézés stílusa, tartalma, milyen eszközök szolgálják — vagy éppen akadályozzák — a sokat emlegetett „ügyfelet”. A pártszervezet eddig is igyekezett segítséget adni a munka javításához, ám nem volt meg az a joga, hogy ne csak adjon, hanem kérjen is, mégpedig számonkérjen helyes, de elsikkadt intézkedéseket, félúton megtorpant ügyviteli egyszerűsítést. A párt vezető szerepének minden területen való erősítése, továbbfejlesztése logikusan magával vonta a korábbi, üzemi és hivatali-intézményi pártszervezetek jogkörére vonatkozó megkülönböztetések megszüntetését, annak egységes kimondását, hogy a pártszervezetek joga és kötelessége a területükön folyó munka átfogó ellenőrzése, a vezetők beszámoltatása Az említett pártszervezet tehát jogot kapott arra, hogy ne csak segíteni igyekezzék, hanem segíthessen, ha kell, a vezető beszámoltatásával, ha kell, átfogó és alapos ellenőrzéssel, a jó értelmű tartalmú közbeavatkozással. A kommunisták észrevételei, javaslatai eddig sokszor elsikkadtak, s ha megpróbálkoztak azzal, hogy a hivatal néhány osztályán felmérjék, megvizsgálják az újra és újra felbukkanó hibákat, s azok okait, akadtak, akik „okvetlenkedést” láttak benne. Ha nem is egy az egyhez, de nagyjából hasonló gondokkal küzdöttek másutt is a hivatali-intézményi pártszervezetek, s most e gondok feloldása „zöld utat” nyit a hasznos, előrelendítő, munkát javító elképzeléseknek, tevékenységnek. A pártszervezet jogainak növekedésével a hivatal, intézmény vezetőjének hatásköre, felelőssége jottányit sem csökken, sőt, erőteljes támogatást kap a pártszervezettől, valamennyi kommunistától ahhoz, hogy az irányítása alá tartozó intézmény, hivatal jól valósítsa meg a maga területén a párt politikáját, még hatásosabban végezze rendeltetésszerű munkáját. E segítség és támogatás fejében azonban időről-időre ,a kommunisták vezető testülete előtt számot kell adnia arról, amit tett, s arról is, mit mulasztott. Oda kell figyelnie a kommunisták véleményére, javaslataira, fel kell használnia a pártszervezet ellenőrző munkájának tapasztalatait, de mindez olyan többlet, ami nemhogy nehezítené, hanem jelentősen megkönnyíti helyzetét A jogok kiterjesztése pártszervezeteink számára felelősségük erőteljes fokozódásával jár: tudniok kell, hogy mi a lényeges, s mi a lényegtelen kérdés, nem szabad összetéveszteniök a hathatós ellenőrzést az apró ügyekbe való eltemetkezéssel, s a vezetők beszámoltatása sem lehet formális aktus, hanem nagyon is lényegretörő, a csomópontokat megragadó, elismerést és bírálatot egyaránt alkalmazó eszmecserének kell lennie. Hivatali és intézményi pártszervezeteink e feladataiknak úgy tudnak igazán jól eleget tenni, ha már munkatervükben, a pártvezetőségi ülések, taggyűlések napirendjének meghatározásakor nagy alapossággal, körültekintéssel járnak el, ha nem akarnak túl sokat markolni, mindennel foglalkozni, hanem erejük ésszerű koncentrálásával elsősorban területük legégetőbb, megoldás esetén tehát legtöbb haszonnal járó kérdéseivel foglalkoznak. A kutatóintézetekben vizsgálni lehet például az új eljárások ipari alkalmazásának mértékét: a hivatalban lényeges kérdés lehet például, hogy eléggé tisztázottak-e a különböző osztályok hatáskörei, vannak-e párhuzamossságok, átfedések a szakosztályok tevékenységében, s így tovább, azaz mindig a sajátos helyzet szabja meg, hol lehet, hol kell kamatoztatniok pártszervezeteinknek a kommunista közösség kollektív bölcsességét, kezdeményezőkészségét, jobb megoldásokat kínáló erőfeszítéseit, lenini mondás, az inkább kevesebbet, de azt jól, nélkülözhetetlen útmutatás az új körülmények között tevékenykedő hivatali, intézményi pártszervezeteink számára. Ne csak éljenek, hanem célszerűen éljenek jogaikkal, ne csak szándékuk legyen a segítés, hanem öltsön valós alakot felelősséggel és ellenőrzéssel megoldást adó javaslatokkal, mert ezzel adják a legbiztosabb erkölcsi alapot ahhoz, hogy jogaik gyarapodása a pártszervezet tekintélyének, rangjának gyarapodását is jelentse a hivatalban vagy intézményben. mészáros Ottó J A Több mint százmilliós beruházás Új tankönyvek || Polietilénüzem Magyar nap Moszkvában Mai számunkból: Az első áruszállítási szerződés megkötése óta Több mint ötvenszeresére emelkedett a magyar—szovjet áruforgalom Ezerkilenszáznegyvenöt augusztus 27-én írták al az első magyar—szovjet kölcsönös áruszállításokat szabályozó egyezményt, amely 36—36 millió rubel értékű áru exportjára,importjára vonatkozott. Ez az egyezmény a háború befejezése után a gazdasági kapcsolatok első fontos okmánya volt és a már korábban megindult áruszállítások kiszélesítését, normalizálását jelentette. Az első magyar—szovjet áruszállítási egyezményt számos nagyfontosságú megállapodás követte. A felszabadulás előtt Magyarország külkereskedelmi forgalmában a Szovjetunió mindössze 0,1 százalékkal részesült. Jelenleg a Szovjetunióval bonyolódik a magyar külkereskedelem áruforgalmának egyharmada. A felszabadulás utáni első szerződéskötés óta a forgalom több mint ötvenszeresére emelkedett. A Szovjetunióval bonyolódó magyar export-import értéke ez évegymilliárd rubelt. A most érvényben levő, 1970-ig szóló hosszúlejáratú megállapodás újabb nagy távlatokat nyit; öt év alatt a kölcsönös szállítások értéke megközelítette az 5,5 milliárd rubelt, s ez azt jelenti, hogy a forgalom mintegy 70 százalékkal növekszik. Ez az ütem jóval gyorsabb a magyar külkereskedelem összforgalmának növekedésénél, 1970- ig ugyanis az átlagos forgalom 50 százalékos emelkedésére számítanak. A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok eredményeit olyan nagy létesítmények testesítik meg, mint például a Dunai Vasmű a Székesfehérvári Könnyűfémmű, a Debreceni Gördülő csapágygyár, a Pécsi Hőerőmű, a most épülő Dunai Erőmű, továbbá a Tiszai vegyi Kombonát, a Szegedi Textilművek új fonodája és szövödéje, ahol a Szovjetunióból vásárolt gépek dolgoznak, illetve ahol a szovjet technológiákat alkalmaznak. A MÁV legújabb kétezer lóerős Diesel-elektromos mozdonyai, a MALÉV repülőgépei szintén a Szovjetunióból származnak és onnan érkezik a személygépkocsik, az építőipari és mezőgazdasági képek nagy része is. A most folyó ötéves tervidőszakban például előreláthatólag több mint tízezer traktort és ötezer kombájnt vásárol külkereskedelmünk a Szovjetunióból. A hosszú lejáratú és az éves kereskedelmi megállapodásokon kívül számos más nagy jelentőségű szerződés is megalapozza a magyar— szovjet gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztését. Ezek közé tartozik az az alumínium-timföld szállítási egyezmény, az első atomerőmű létesítésére vonatkozó megállapodás, a kohászati, a gyógyszeripari és az orvosi műszergyártási együttműködési szerződés, továbbá a gyümölcs- és zöldségszállítási egyezmény. Ez utóbbi alapján például az 1965. évi 16 ezer tonnával szemben 1970- re elérik a 160 ezer tonnát a Szovjetunióba irányuló magyar gyümölcs- és zöldségszállítmányok, a konzervek mennyisége pedig évi 90 ezer tonnáról 165 ezer tonnára emelkedik. A szovjetunióba irányuló magyar autóbuszexport 1970-re elérheti a négyezret. A Szovjetunióval kötött megállapodások a nyersanyagellátáson, a nagy létesítményekhez szükséges berendezések beszerzésén kívül azt is jelentik, hogy a Szovjetunió biztos, állandó piacot nyújt a magyar exportcikkek tekintélyes részének értékesítéséhez. (MTI) flz EMERGÉ-ben „megtört a jég“ Nyereséggel zárták a fél évet — Jobb technológiát alkalmaznak — További kísérlet A szegedi EMERGÉ gumigyár életében először jelentős nyereséggel zárta termelési időszakát. Az első fél évben „megtört a jég”, a gyár az előirányzott 187 millió 131 ezer forint helyett 189 millió 036 ezer forint értékű különféle műszaki árut állítottak elő a dolgozók. Az eredmény azért különösen szép, mert az elmúlt évben a kulcsfontosságú üzemrészekben milliós elmaradások keletkeztek. A helyzeten alapos, az üzemrészek technológiáját is érintő reformokkal változtattak. A KISZ-fiatalok segítségével először az úgynevezett terméklistát állították össze azzal a céllal, hogy rendszerezzék az előforduló gyártmányokat. Ezután a technológiai folyamatokat vették gondosan szemügyre. A tömlő üzemrészben egy vegyészmérnököt bíztak meg azzal a feladattal, hogy mindennapos vizsgálatokat végezzen, derítse fel a selejtet okozó leggyakoribb okokat A lemezüzemben is hasonló módszert vezettek be: a gyári szakemberek itt a Gumiipari Kutató Intézet munkatársainak segítségét is igénybe vették. Mindkét fontos üzemrészben teljes sikerrel jártak a selejtanalízisek. Ennek alapján új technológiát, új keverési receptúrákat dolgoztak ki. A gumigyárban összességében mintegy 5 század százalékkal csökkentették a felhasznált alapanyagot. Jelentősen csökkent a selejt is, az ellenőrzések megszüntették a gyakori hibákat. Mindebből csaknem 2 millió forint származott az EMERGÉ-nek. A javuló termeléssel a gumigyár az idén már teljesíti fontos megrendeléseit. Kitűnően dolgozott a mélyfúrótömlő-részleg az elmúlt időszakban. Az előirányzat 37 ezer helyett 39 ezer méter készterméket állítottak elő, s ezzel 4 millió forint értékű túlteljesítés született A termeléssel együtt fontos kísérletet is folytatnak: a mélyfúrótömlő olajálló változatát kívánják létrehozni. A munkát az OGV több szakemberének segítségével végzik. Szegeden a minőségi ellenőrző osztályon belül külön szakfelügyelő csoport foglalkozik a témával. Szoros kapcsolatot tart az EMERGÉ a szegedi kőolajfúrási üzemmel, ahol kilenc, eddig legyártott tömlőt a gyakorlatban is megvizsgálnak. A tervek szerint a mélyfúrótömlő-részleget is tovább fejlesztik, a még Budapesten működő részlegeket is Szegedre telepítik. Ha sikerül kidolgozni a szigorú követelményeket kiálló olajálló tömlőket , az Országos Gumiipari Vállalat nagyobb tételeket szállíthat ebből a termékből a KGST- országoknak, főként a Szovjetuniónak. Matkó István Jereván ■ ■ Üzem a mikrokozmosz titkainak megismeréséhez Örményországban, a Jereváni Fizikai Intézet dolgozói megkezdték egy hatmilliárd elektronvoltos részecskegyorsító üzembehelyezését. Az üzembehelyezés első szakaszának befejeztével odáig jutottak, hogy a jereváni szinkrotron minden másodpercben 1000 milliárd részecskét ad, amelyeknek mindegyikét a szinkrotron 2,7 milliárd elektronvolt energiára gyorsította fel. A részecskegyorsító teljes üzembehelyezése novemberre várható. Petroszjanc, a Szovjet Atomenergia Bizottság elnöke a TASZSZ tudósítójának elmondta, hogy az új részecskegyorsító egyedül áll a maga nemében. Az atomok bombázásához általában használt nehéz nukleáris részecskék — protonok — helyett a gyorsítóban könnyű részecskéket, elektronokat használnak. Ez újabb távlatokat nyit meg a mikrokozmosz titkainak megismerésében. / v>L/v Megnyílt a khartoumi értekezlet Szudán fővárosába az arab külügyminiszterek sorra megérkeztek. Mahmud Riad egyiptomi külügyminiszter a szombatra virradó éjszaka szállt le a khartoumi repülőtéren. Az egyiptomi delegáció tagja Hasszán Szabri El Kholi, Nasszer elnök személyes képviselője is. Szaúd-Arábia delegációja, amelyet Omár Szahaff külügyminisztériumi államtitkár vezet, szombaton délben érkezett meg a szudáni fővárosba. Elfoglalta szállását a Nílus-parti Sudan Hotelben a marokkói, a kuvaiti, az iraki, a jordániai, a líbiai és a jemeni küldöttség is. Várják a Szíriai, a libanoni és a tunéziai delegációk megérkezését is. Az utóbbit Monzsi Szlim, Burgiba elnök személyes képviselője vezeti majd. Buteflika algériai külügyminiszter vasárnap érkezik. Mahgub szudáni miniszterelnök és külügyminiszter rövid beszédével szombaton este 19 óra 40 perckor megkezdődött Khartoumban az arab külügyminiszterek értekezlete. Mahgub megnyitó beszédében határozott gyakorlati lépésekre és egyöntetű határozatok meghozatalára szólított fel, amelyek — mondotta — kiküszöbölik majd a közel-keleti háború következményeit. Román—VDK egyezmény Bukarestben befejeződtek a Románia és a Vietnami Demokratikus Köztársaság közötti gazdasági tárgyalások, amelyek eredményeként aláírtak három egyezményt. Az egyik szerint Románia 1968-ban segítséget nyújt a VDK-nak, valamint teljes ipari berendezéseket szállít. A másik egyezmény a két ország közötti árucsereforgalmat és fizetést szabályozza, míg a harmadik okmány értelmében Románia halasztást ad a VDK-nak eddigi fizetési kötelezettségeire. flz NDK helyesli az atomsorompót A Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma nyilatkozatban üdvözli az atomsorompó-szerződés tervezetének a 18 hatalmi leszerelési bizottságban történt benyújtását. A nyilatkozat megállapítja, hogy a tervezet benyújtása új fontos szakaszt nyitott meg a szerződés megkötésének előkészítésében. A német nép különleges felelősséget érez a béke biztosításáért és ezért kötelességének tartja minden olyan törekvés támogatását, amely ezt a célt szolgálja. A Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztériuma elítéli a bonni kormány álláspontját, vagyis azt, hogy ellenzi az atomsorompó-szerződés megkötését, s befejezésül újból leszögezi, hogy a Német Demokratikus Köztársaság a béke biztosítása érdekében határozottan síkraszáll a szerződés megkötéséért. (MTI)