Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-04 / 182. szám
Teljes szakítást sürgetnek Khartotiiban Jemen az arab összefogás és csúcstalálkozó kulcsa Az arab külügyminiszterek szerda éjszaka is folytatták tanácskozásukat. A nap folyamán három, egyenként két-kétórás ülésen vitatták meg az arab világ helyzetét, s ezen belül behatóan tanulmányozták az egyes arab országoknak az ENSZ-közgyűlésén tanúsított magatartását. Értekezleti források szerint Egyiptom, Szíria és Irak küldötte sürgette valamennyi arab országot, szakítsák meg kapcsolataikat az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Nyugat-Németországgal és vonják ki betéteiket ezen országok bankjaiból. Az arab külügyminiszteri értekezlet válaszút elé érkezett csütörtökön. A pénteki tanácskozástól függ, sor kerül-e a jemeni konfliktus rendezésére és az újabb arab csúcsértekezletre. Az EAK küldöttsége úgy véli, hogy az izraeli agresszió következményeinek felszámolására szükség van az arab országok összefogására, következésképpen az arab országokat megosztó problémák rendezésére. A legélesebb ilyen viszály Jemenben állítja szembe egymással az EJAK-ot és Szaud- Arábiát. A jemeni kérdés rendezése tehát megnyitná az utat a széles körű arab összefogás, a csúcsértekezletek megújítása előtt. Ezért javasolta az EAK, hogy hajtsák végre a Nasszer—Fejszálféle dzsiddai megállapodást. Riad egyiptomi külügyminiszter közölte, hogy az EAK elfogadná 3 arab állam ellenőrző misszióját Jemenben. Az egyik verzió szerint a háromhatalmi jemeni ellenőrző bizottság egyik tagját az EAK, másik tagját pedig Szaud-Arábia javasolná, elnöke pedig egy semleges arab állam képviselője lenne. Elnöki tisztre Szudán a legesélyesebb. Nasszer elnök személyes képviselője kijelentette, hogy az EAK és az értekezlet várja Szaud-Arábia válaszát az egyiptomi kezdeményezésére. Kedvező válasz esetében meg lehet állapodni a jemeni ellenőrző bizottság összetételében. Mahgub szudáni miniszterelnök és külügyminiszter, az értekezlet szóvivője a csütörtök délelőtti tanácskozás után kijelentette: a külügyminiszterek folytatták azoknak a gyakorlati intézkedéseknek a megvitatását, amelyek az agresszió következményeinek felszámolásához szükségesek. „Valamennyien reméljük, hogy igen rövid időn belül kidolgozhatjuk a csúcstalálkozó napirendi javaslatát, amelyet a külügyminiszterek együttes ajánlásaként terjesztünk majd az államfők elé” — jelentette ki. Az értekezlet részvevői közül, jól értesült körök szerint eddig tízen foglaltak állást a csúcsértekezlet mellett, s csupán három küldöttség nem közölte még véleményét: az algériai, a Szíriai és a szaud-arábiai delegáció. Megfigyelők szerint a jemeni kérdésben hozandó döntés meghatározza a csúcstalálkozó sorsát is. A pénteken várható szaudi válasz tehát hosszú időre eldönti az arab államok politikáját A csúcstalálkozót augusztus 25-re várják Khartoumba. A Tanjug tudósítójának legfrissebb értesülései szerint kairói jól tájékozott körökben nem tartják kizártnak Nasszer elnök és Fejszál szaud-arábiai király találkozóját, amelynek az lenne a célja, hogy véget vessenek a két ország nézeteltérésének Jemennel kapcsolatban. Kairóban kijelentették, hogy az említett találkozóra rövidesen sor kerülhet (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Valamennyi arab ország részvételével ülésezik Khartoumban, Szudán fővárosában az arab külügyminiszteri értekezlet Negyvenöt tsz igennel szavazott A szegedi járás tsz-eiben javában folynak a gazdaközösségek megbeszélései: csatlakoznak-e a területi szövetséghez, mit várnak a gazdaságok ettől a fórumtól? Járásunk 70 tsz-éből eddig 46 tsz-ben és termelőszövetkezeti csoportban vitatták meg közgyűlésen, illetve küldöttgyűlésen a területi szövetségekhez való csatlakozás problémáit. Csizmás Sándor, a szegedi járási pártbizottság titkára tájékoztatta lapunk munkatársát, hogy valamennyi közösség igenli és sürgeti a szövetség létrehozását, s az új gazdaságirányítás feltételei közt sokat várnak, ettől. Eddig csupán egyetlen tsz jelentette be, hogy a szövetség kapuin kívül marad. Az elkövetkező napokban 24 gazdaság szövetkezeti parasztsága beszéli meg, illetve határozza el, belép-e a szövetségbe, vagy nem. Augusztus 20-ig járásunk valamennyi tsz-ében és termelőszövetkezeti csoportjában megtartják az e témával foglalkozó gyűléseket. A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam, 182. szám__________ Ára: 50 fillér Péntek, 1967. augusztus 4. Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A külügyminiszter előterjesztése alapján úgy határozott, hogy a kambodzsai királyi kormány felhívására kormánynyilatkozatban válaszol. A Minisztertanács megtárgyalta az országgyűlés legutóbbi ülésszakán a képviselők felszólalásában elhangzott észrevételeket és javaslatokat. Felhívta az illetékes minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg a javaslatok megvalósításának lehetőségeit, s tegyék meg a szükséges intézkedéseket. A művelődésügyi miniszter előterjesztésére a kormány határozatot hozott arra, miként alkalmazzák az új gazdasági mechanizmus elveit a művelődésügy terén. A Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője, a pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal elnöke együttes előterjesztése alapján a kormány határozatokat hozott a tanácsok végrehajtó bizottságai szakigazgatási szerveinek irányításáról, a tanácsok gazdasági tevékenységével összefüggő hatósági jellegű feladatok jogszabályi rendezéséről, valamint a különböző szintű tanácsok és tanácsi szervek gazdasági feladatairól. A kormány megtárgyalta és tudomásul vette a Magyar Honvédelmi Sportszövetség országos elnökségének azt a javaslatát, hogy a Magyar Honvédelmi Sportszövetség jogutódaként megalakul a Magyar Honvédelmi Szövetség. A Minisztertanács köszönetét és elismerését fejezte ki az MHS szerveiben dolgozó aktivistáknak fáradságot nem ismerő, lelkes munkájukért, s felkéri őket, hogy a Magyar Honvédelmi Szövetségben folytassák tovább értékes tevékenységüket. A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének javaslatára a kormány módosította a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjára vonatkozó jogszabályok egyes rendelkezéseit. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter beszámolt a szociális követelményeknek meg nem felelő lakótelepek fokozatos felszámolására tett intézkedésekről. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette és az ilyen telepeken élő családok lakáshelyzetének, élet- és munkakörülményeinek további javítására határozatot hozott. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. oktatásban a szakmunkásképzés és a dolgozók általános iskolai oktatása. Az alsó és középfokú oktatásban — a szociális juttatások (diákotthon, tanulószoba, menza, napközi otthon, stb.) jelenlegi térítési szintjének fenntartása mellett — biztosítani kell, hogy a szülők a térítést anyagi helyzetükhöz mérten differenciáltabban fizessék. A felsőoktatásban a tandíjak, tanulmányi ösztöndíjak és szociális támogatások olyan új rendszerét kell kialakítani, amely jobban ösztönöz a tanulásra, amellett inkább figyelembe veszi a hallgatók szociális helyzetét. A társadalmi tanulmányi ösztöndíj — megfelelő észszerűsítésekkel — továbbra is fennmarad. A művelődésügyi miniszter a kultúrába területeken árhatósági jogkört gyakorol. Meghatározza a kulturális termékek és szolgáltatások árképzésének alapelveit, szabályozza a hatósági árakat, a többi árat pedig ellenőrzi. A kultúrpolitikai célkitűzések megvalósításának elősegítésére a művelődésügyi miniszter rendelkezése alatt álló kulturális alapot kell létesíteni. Ennek egyik anyagi forrása a főleg szórakoztató jellegű kultúrtermékekre és szolgáltatásokra kivethető kulturális járulék. A kulturális alap rendeltetése, a kultúrpolitikailag értékes művek létrehozásának, terjesztésének, népszerűsítésének, valamint a dolgozók műveltségét növelő szemléletét gazdagító kulturális tevékenységnek az ösztönzése. A kulturális termékek színvonalának védelmében a művelődésügyi miniszter előzetes engedélyhez kötheti bizonyos kulturális termékek előállítását. Az új gazdaságirányítási rendszerben is biztosítani kell az állami és társadalmi szervek, a vállalatok és a szövetkezetek anyagi hozzájárulását és közreműködését a kulturális feladatok megvalósításában. A magyar kormány nyilatkozata Kambodzsa területi sérthetetlenségéről A Magyar Népköztársaság kormánya a nemzetközi béke és biztonság erősítését szem előtt tartva, nagyra értékeli a Kambodzsai Királyság következetes semlegességi politikáját A magyar kormány teljes mértékben egyetért a Kambodzsai Királyság és a khmer nép erőfeszítéseivel, hogy megvédi szuverenitását függetlenségét és területi integritását az agresszív imperialista mesterkedésekkel szemben. Ez az állásfoglalás jutott kifejezésre a magyar országgyűlés külügyi bizottságának a kambodzsai királyi tanács és nemzetgyűlés felhívására 1964. június 12-én közzétett nyilatkozatában is. A Magyar Népköztársaság kormánya támogatja a kambodzsai királyságnak a délkelet-ázsiai népek tartós békéje és biztonsága megteremtésére irányuló törekvéseit, s a kambodzsai királyi kormány felhívására válaszolva, kinyilatkoztatja: teljes egészében elismeri a kambodzsai királyság területi sérthetetlenségét jelenlegi határain belül. A művelődésügy és az új gazdasági mechanizmus A művelődésügyi miniszternek a kormány ülésén megtárgyalt előterjesztése megállapította, hogy a kulturális ágazatnak az oktatásnevelést, a népművelést és a művészeti tevékenységeket felölelő szakterületein az új gazdasági mechanizmus módszereit a sajátos feladatoknak megfelelően kell alkalmazni. A költségvetési (oktatási, népművelési) intézmények irányítását — a népgazdaság tervezési és pénzügyi rendszeréhez alkalmazkodva — korszerűsíteni kell, a kulturális vállalatok területén pedig megfelelő reform végrehajtására van szükség. Az előterjesztés alapján hozott kormányhatározat a következő főbb rendelkezéseket tartalmazza: A művelődésügyi miniszter, mint ágazati miniszter kidolgozza a kultúrpolitikai célkitűzéseket, közreműködik a kultúrpolitika és a gazdaságpolitika összehangolásában. Külön jogszabályok alapján ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek az ágazati szakterületen működő, más szervek alá tartozó intézmények, vállalatok tekintetében reá hárulnak. A művelődésügy területén is a népgazdasági tervezés új rendjének megfelelően kell a feladatokat meghatározni és megvalósításuk eszközeit biztosítani. A művelődésügyi célokat szolgáló beruházásokat a tanácsok, a társadalmi- és tömegszervezetek és a vállalatok — a központi juttatásokon kívül — saját eszközeikből, továbbá bankhitelekből fedezik. Központi (költségvetési) juttatást kell biztosítani a felsőoktatási, központi művészeti és népművelési intézmények létesítésére és fejlesztésére, a középfokú oktatásra, a gyermek- és ifjúságvédelemre, valamint az alsófokú oktatási intézmények, továbbá a tanácsi népművelési és művészeti intézmények fejlesztésének egy részére. A művelődésügyi intézmények működésére fordítható eszközök mértékének megállapításánál alapvető követelmény a jelenlegi ellátás szintjének tartása, a kulturális tervekben szereplő fejlesztési célok és az anyagi eszközök összhangjának a biztosítása. Továbbra is ingyenes marad (a tankönyvek és a tanszerek kivételével) az általános iskolai, a gyógypedagógiai, valamint a középfokú A tanácsok gazdasági feladatai A különböző szintű tanácsok és tanácsi szervek gazdasági feladatairól szóló kormányhatározatnak a lakosságot érdeklő főbb előírásai a következők: A tanács mint testület a saját területére meghatározza a távlati és a középtávú gazdaságfejlesztési koncepciókat. Megvitatja és jóváhagyja a tanácsnak a lakosságot szolgáló gazdasági és ellátási terveit, ezeket összehangolja a népgazdasági igényekkel és lehetőségekkel, valamint a területén levő nem tanácsi irányítás alatt működő vállalatok és intézmények fejlesztésével. A végrehajtó bizottság a népgazdasági tervet és a központilag meghatározott szabályozó eszközöket figyelembe véve a helyi sajátosságoknak megfelelően érvényesíti a kormány és az ágazati minisztériumok, valamint a tanács gazdaságpolitikai célkitűzéseit, s szervezi a művelődésügyi és az egészségügyi politikai megvalósítását. Irányítja a község, illetve városfejlesztést, dönt az ilyen célokat szolgáló beruházásokról. Koordinálja a vállalatoknak, valamint a szövetkezeteknek a lakosság érdekében végzendő tevékenységét — különösen az iparfejlesztés és a város-, illetve településfejlesztés összehangolása érdekében. A jogszabályok alapján dönt tanácsi vállalatok alapításáról, költségvetési üzemek és intézmények létesítéséről (átszervezésükről, megszüntetésükről, stb.) irányítja és ellenőrzi a szakigazgatási szervek tevékenységét, öszehangolja munkájukat, gondoskodik a kormányhatározatok és rendeletek, valamint az ágazati és funkcionális miniszterek által kiadott rendeletek és utasítások végrehajtásáról. A szakigazgatási szervek szervezik a tanács és a végrehajtó bizottság határozatainak megvalósulását. A jogszabályok rendelkezéseinek megfelelő hatósági jogköröket látnak el. A fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanácsszervek azokat a tanácsi költségvetési szerveket, intézményeket, vállalatokat irányítják, amelyeknek tevékenysége kiterjed a fővárosra, a megyére, illetve főváros, vagy a megye ellátására hivatottak. A megyei szintű tanácsszervek szervezik az egészségügyi és szociálpolitikai, valamint a művelődéspolitikai feladatok egységes végrehajtását. A járási tanácsszervek tartják fenn és fejleszik azokat az intézményeket, költségvetési üzemeket, amelyek az egész járás vagy több község igényeit elégítik ki. Feladataik közé tartozik a járás községei fejlesztésének differenciált támogatása, valamint a községi tanácsszervek gazdálkodási tevékenységének a felügyelete és ellenőrzése. A városi tanácsszerveknek — mint a várospolitika szervezőinek és kialakítóinak — feladatkörébe tartozik: a városfejlesztés és rendezés — ezen belül a lakásépítés —, a kommunális vállalatok üzemeltetése, a kereskedelem és a szolgáltatások fejlesztése, az alap- és középfokú ellátást biztosító egészségügyi és szociális, valamint oktatási és kulturális intézmények irányítása. A járási és a városi kerületi tanácsszervek látják el a teljes elsőfokú hatósági jogkört. A községi tanácsszervek a község fejlesztése érdekében saját üzemeket (brigádokat, építő részlegeket), közüzemet, vagy költségvetés szervezetet hozhatnak létre, illetve — a szolgáltatások kibővítése érdekében — a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel, földművesszövetkezetekkel, kisipari termelőszövetkezetekkel társulásokat alapíthatnak. Ilyen üzemet, vagy társulást több kisközség közösen is szervezhet. A községi tanács gondoskodik a helyi kulturális és egészségügyi intézmények fenntartásáról és fejlesztéséről. Bővíteni kell a községek — különösen a nagy lélekszámú községek — hatósági jogkörét. A tanácsok gazdasági tevékenységével összefüggő hatósági feladatok rendezésére a kormány az alábbi főbb irányelveket határozta meg: A tanácsok és szakigazgatási szerveik rendelkezzenek azokkal a hatósági jogkörökkel, amelyek szükségesek ahhoz, hogy működési területükön hatékonyan elősegítsék a kormány gazdaságpolitikájának és a gazdasági mechanizmus reformjának érvényesülését, az áll folytatás az oldalon.)