Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-10 / 187. szám
Műszakonként SDO pár cipő A szegedi cipőgyárban kéthetes karbantartás után működni kezdtek a gépek. A TMK-sak izgatottan lestek, megfelel-e a saját készítésű új munkaszalag, amelyet a régi, elavult helyett szereltek fel. Az eltelt egy hét elég volt a bizonyításra: az új továbbító munkaszalag jól bevált Műszakonként 900 pár cipőt gyártanak segítségével — biztonságos, nyugodt tempóban. Az új berendezés ráadásul csökkentettei a sérülésből származó selejtet is. Az új szalagon jelenleg export női cipőket készítenek. De jó hír a hazai vásárlóknak is, hogy a második félévben az eddiginél több divatos lakkcipő kerül innen az üzletekbe. Az úgynevezett lakk-velúr kombinációból 2 ezer, a tiszta lakkbőrből készült női modellekből pedig ezer párat adnak át hamarosan a kereskedelemnek . Javítóvizsgák A fővárosi és vidéki iskolákban a következő hetekben — általában augusztus közepén — megkezdik a tanév végén egy vagy két tárgyból bukott tanulók felkészítését a javítóvizsgákra. A korrepetálás az iskola által megjelölt napokon történik. A javítóvizsgákra országszerte augusztus utolsó napjaiban kerül sor. Az üzemi balesetek fő oka: Rgygisiecasé!!, a szabályok kiűzése $*a*‘ A Legfőbb Ügyészség két iparágban, a textil és vegyiiparban megvizsgálta: betartják-e az üzemek a munkavédelemre vonatkozó rendszabályokat, érvényesül-e a törvényesség a jogszabályok végrehajtásánál, s az esetleges elmulasztások esetén felelősségre vonják-e a vétkeseket. A vizsgálatban — amely az 1966 júliusa és 1967 februárja között bekövetkezett balesetekre terjedt ki — a főváros, valamint hét megye főügyészségei, s az általuk kijelölt járási, kerületi ügyészségek vettek részt és bevonták a szakszervezeti munkavédelmi felügyelőket is. Csaknem 30 ezer dolgozót foglalkoztató 13 vegyipari és mintegy 70 ezer dolgozót foglalkoztató 43 textilipari üzemben folytattak vizsgálatot. A vizsgálat időszakában a három napon túl gyógyuló üzemi balesetek ezer munkásra jutó száma a vegyiparban 24,1, a textiliparban 19,1 volt A legtöbb üzemi balesetet a figyelmetlenség, a munkavédelmi előírások mellőzése okozta. A vállalatok többsége eleget tett a munkavédelmi oktatási kötelezettségnek. Az oktatás azonban sokszor formális volt. A vállalatok az üzemi balesetekért több esetben akkor is a dolgozót tették felelőssé, amikor az véletlen volt. Sokszor nem vonták felelősségre a művezetőt, üzemvezetőt, például olyan esetekben, amikor üzemi zsúfoltság, vagy valamilyen műszaki hiba miatt következett be a baleset. A Legfőbb Ügyészség a vizsgálat anyagát átadta az illetékes főhatóságoknak, minisztériumoknak és a szakszervezeteknek. A vegyiparban a felmérés alapján máris hatékony intézkedéseket tettek. (MTI) Autóposta Zöld autóbusz nappal a Széchenyi téren, zöld autóbusz este az Aradi Vértanúk terén. Ajtaja tárvanyitva, kalauz nincs, és ha felszáll rá valaki, nem kérik tőle a menetjegyet Egy autóbuszban berendezett kis postahivatal, két mosolygós postáskisasszonnyal és egy fiúval, aki a leveleket és a táviratokat hordja a városi taposta épületébe. Rózsaligeti Béla, az autóposta vezetője: — A mi autóbuszunkról nem elég csak ennyit mondani A Budapesti Postaigazgatósághoz tartozunk, egyetlenegy van ilyen az egész országban. Mindig azokat a városokat, és a városokban ma azokat a helyeket keressük fel, ahol nagy rendezvények, kiállítások vannak, így minden nyáron a szabadtéri játékok idejére Szegedre érkezünk. — Nézzen csak ide! — szól ,az egyik postáskisasszony. — Alkalmi bélyegzőkkel bélyegzőnk, különleges bélyegeink vannak nagy festők nagy festményeiről. És a kutyasorozat, azonkívül ritka folklór-képaslapok is kaphatók nálunk. — Itt, Szegeden több ezer bélyeggyűjtő van — mondja Rózsaligeti Béla. — Akadnak, akik figyelő szemmel kísérik a kocsi mozgását, ésreggelente, meg azokban az órákban, amikor úgy gondolják, hogy új árut kaptunk, jönnek vásárolni. Az egyéb rendezvényeken és a játéknapokon kiemelkedő forgalmat bonyolítunk le. — Sokan azt hiszik rólunk — mondja Rózsaligeti Béla nevetve —, hogy így kocsival elvisszük a leveleket oda, ahová címezték, egészen a házhoz. — Eddig a zöld autóbusz —■ mondja dr. Varga József főelőadó, aki a beszélgetés közben érkezett —, benn állhatott előadásnapokon esténként a nézőtér mellett, szemben a büfékkel. Nyolc év után idén, amikor a büféket is elhelyezték onnan, a városi tanács határozata értelmében az autópotlónak is el kellett távoznia az Aradi Vértanúk terére, ahol már sokkal kevesebben keresik fel. Érdemes meggondolni a Magyar Posta 100. évében, hogy vajon valóban egyforma elbírálás illeti-e meg a gőzölgő kolbászokat, virsliket, jégbehűtött söröket — és az autópostát, mely annyi kedves, alkalmilag feladott képeslapot, táviratot indít el, ha szem előtt van. Csaplár Vilmos Kényelmesen vásárolhat OTF-re a CSMY. Iparcikk Kisker. V. szegedi bútor, villamossági, jármű és hangszer szakarádóiban, ahol OTP. hitellevél ügyintézését az áruda helyben végzi! Vásárlásaival keresse fel szegedi ssakárudáinkat K. & 85 314 Hentesáruk, zöldségfélék, borok A városellátó szövetkezet tervei Augusztus elsejével fogott munkába a legfiatalabb szövetkezet Szegeden, mint jelentettük. Pár hete született, s a szokottnál valamivel jobban örültünk ennek, mert az új gazdaságirányítás szelleme, kezdeményezése, serkentő ereje hívta életre. Mint a neve is sejteti, elsősorban a szegedieknek kedves: a városellátó szövetkezetről van szó. Három termelőszövetkezet, a szegedi Felszabadulás, a tápéi Tiszatáj és a balástyai Móra Ferenc Tsz-ek, továbbá a pincegazdaság helyi üzeme, a szegedi körzeti földművesszövetkezet fogott össze és alakított közös igazgatóságot, hogy a városi lakosságot közvetlenül a termelő egységek lássák el friss zöldségfélékkel, gyümölccsel, hússal, állati termékekkel. A cél tehát üdvös és sokra hivatott. Persze a felcseperedés gondokkal kezdődik. A városellátó szövetkezet egyelőre csak a Szent István téri pavilonban árusít zöldséget, gyümölcsöt és tejet. Hamarosan hasonló elárusító helyet nyitnak a Marx téren. Mison Nándor, a szövetkezet ügyvezető igazgatója azonban szép tervekről számolt be. Idén hozzákezdenek a Széchenyi téren egy impozáns — és főleg jó minőségű árukkal szolgáló — üzlet kialakításához, ahol házi készítésű hentesárut, tájjellegű borokat, primőr zöldségféléket, gyümölcsöt és tejterméket árusítanak majd. A több mint félmilliós költséggel átalakítandó üzletben főtt virslivel és kolbásszal, valamint presszó kávéval is kedveskednek a vásárlóközönségnek. A városellátó szövetkezet az első lépéseket már megtette a szegedi piac gazdagítására. Még amolyan „piackutató” időszakban tartanak, feltérképezik városunk területét: hol hagyott fehér foltot a kereskedelem? Ennyivel tartozunk A szegedi ifjúsági lakóház-építkezés első szülöttei az Odesszai körúton már csaknem elkészültek. Két házba meg is kapták a kulcsokat a tulajdonosok, a másik kettő is közel van a készhez. Úgy hírlik, mind a négyen kőtábla hirdeti majd, hogy a KISZ lakásépítési akciójának keretében készültek. Nagyon helyes, hadd lássa mindenki, aki arra jár, mire képes a társadalmi összefogás. Valamikor más házakat is táblákkal jelöltek Szegeden. Több régebbi épületen is olvasható egykori építőmesterek neve, s az építkezés évszáma. Felszabadulás utáni példa is van ilyesmire: a Marx téri árkádos ház falára tett táblán még az építőbrigádokat is felsorolták. Úgy látszik, azóta szerényebbek lettünk, s még az utcanévtáblákat is elfelejtjük olykor helyükre tenni. Pedig nincs semmi szégyenkeznivalónk, mi is építünk úgy, mint eleink. Sőt! Nem kerülne sokba a hagyományt feleleveníteni, s ezentúl minden újonnan épült ház falán elhelyezni az emlékeztető táblát arról, hogy ki építette, melyik vállalat emelte a falakat, s mikor. Mivel pedig a lakóházak, középületek tervezése építőművészi feladat, a tervező is megérdemli, hogy neve helyet kapjon rajta. Ennyivel tartozunk önmagunknak, s utódainknak is. F. K. „Hálóhúzás“ az éjszakában Lapunk rendőrségi híreiben is többször szerepelnek közveszélyes munkakerülők, akiknek dologtalan, henye életmódja előbb-utóbb bűncselekményekhez vezet. Ugyanígy találkozunk ,,erős” fiatalemberekkel, akik molesztálják a békés járókelőket, felboríthatják a házak elé kitett KÚKA tartályokat, rongálják a társadalom értékeit, a parkokban felállított padokat stb. Az ilyen elemektől óvni kell a társadalmat, s ezért tartott egy este ismét széleskörű ellenőrzést a Szeged városi és járási rendőrkapitányság. Miből él? Először a Móra Ferenc parkot fésülték át. A békésen sétálók dehogy is vették zaklatásnak a rendőrség ellenőrzését. Többen mondtak ilyeneket: „De jó, hogy ezt teszik, máskor is kerítsenek sort ilyesmire, hogy a huligánkodók behúzzák a nyakukat”. Éjjeli szórakozóhelyek ismert figurája G. László 24 éves, szegedi lakos. Mint kiderült róla, tavaly június óta sehol nem vállalt munkát, s abból tartotta fenn magát — ez majd kiderül —, amit a barátai adtak össze. Eddig mindig kicsúszott az ellenőrzés alól, most azonban fenakadt a „hálón”, s közveszélyes munkakerülés miatt eljárás indul ellene. Csend a ligetben A járókelők olykor arról tesznek bejelentést, hogy az újszegedi ligetben áthaladva padokon ülő suhancok durva megjegyzéseket tesznek az ama elhaladókra. Most mintha megneszelték volna, hogy az ilyesmiből baj lesz, sehol nem találkoztak renitenskedőkkel. Az ellenőrzést vezető parancsnok elé mindössze két állampolgárt vezettek. Kínos perceket éltek át, otthon hagyták személyi igazolványukat, s nem tudták magukat igazolni. Az embernek pedig ezt a legszükségesebb okmányát mindig magával kell hordania, hogy hasonló körülmények közé ne kerüljön. Ismét a Gizi Többszörösen büntetett személyt ismertek fel a rendőrök B. Istvánná 20 éves szegedi lakosban, akit szintén az éjszaka vetett ki magából. — Mit akarnak tőlem, nem tudnak semmi balhémról, nem csináltam rosszat! Mutatja a hivatalos papírt, amellyel szabadulása után a börtönből lebocsájtották. Munkahelyt azonban nem tud igazolni. Kiderül, hogy a konzervgyárban dolgozott június végétől, de a munkát önkényesen otthagyta. Budapestről 1964- ben tiltották ki, s ezt megszegte az első napon. Szegeden pénzt és ékszert lopott, s a rendőrök előtt ismertté vált nagyszabású tolvajlása egy házibulin is. — Ha most megúszom — mondta kihallgatásakor —, akkor végképp eltűnök Szegedről. Látják, hogy terhes vagyok, kedden lesz az esküvőm — A múltkor is ezzel a mesével hozakodott elő, találjon ki újabbat — mondta a kihallgatást vezető nyomozótiszt. B. Istvánnéról messziről lett a keresztneve. Jobb kezének utjain ugyanis rá van tetoválva: „Gizi”. Valamelyik „művész” vőlegénye produkálta ezt a remekművet. — Csak nem ez a szakállas M. Ferenc budapesti lakos, akivel együtt ámítottuk elő? — kérdezték tőle? — Á, ezt a fiút csak pajtásnak tekintem, jó ismerős, még korábban Pesten ismertem meg. Most véletlenül összetalálkoztam vele a szórakozóhelyen — próbált alibit igazolni a fiatalemberrel, akinek a „priuszán” már 6 hónapi szabadságvesztés szerepel. Gizi a megtévesztésig meg tudja játszani a tisztességes, jó házból való lányt, s aki nem ismeri, azon mód beugrik neki. Szülei zavaros családi élete juttatta erre az életmódra. A különvált szülők egyike sem gondoskodott róla, s már 16 éves korában nyakába szedhette a várost, ismerkedhetett, akivel akart. Nemrég kedvezménnyel szabadult a börtönből, de ha így foytatja, rendőrségi felügyelet alá helyezés vár rá. A közbiztonság jó Más érdekes Gizin és a fiúján kívül, akit még majd alaposan megnéznek, nem volt ezen az éjszakán. Másnap M. Ferencnek borotválkoznia kell, meg kell szabadulnia szakádétól, mert a személyi igazolványban a fényképen borotvált arccal szerepel. Tiltakozik, hogy ő lenne a vőlegénye B. Istvánnénak, aki még el sem vált az első férjétől. Az éjszakai adminisztráció kihallgatásukkal véget is ért. A közrendről és a közbiztonságról elmondhatjuk: jó. A város legkiesőbb pontjain sem találkoztak rendellenességgel. A mostani eredményen meglátszik az előbbi ellenőrzések nyoma, s akiknek „vaj van a fején”, számíthat rá, hogy egy következő hálóhúzáson felakad. A Somogyi Könyvtár új kiadványai Vannak olyan könyvek, amelyeket az olvasó csak ritkán kap kézbe. Szerény külsejű és szerény példányszámú munkák ezek, némelyikük néha többet érdemelne. A Somogyi Könyvtár háromszáz példányban megjelenő kiadványai is ilyenek. A Péter László szerkesztette sorozat darabjai azonban csak külsőre igénytelenek: a nemrég megjelent két kis füzet tartalmát tekintve nyugodtan mondhatjuk, hogy hézagpótló munkák. Az első Hevesi Józsefé, aki két éve tanítóképző intézetek népművelési szakkörei számára írta könyvét a legfontosabb könyvtárosi tudnivalókról. A kiadó által elfogadott, de gazdasági okok miatt meg nem jelent kéziratot közli most változatlan formában a mindössze harmincöt oldalas könyvecskében. Ennek értéke éppen az a tömörség, amelyre a szerző a helyszűke miatt rá volt szorítva, s a gazdag és értékes bibliográfia, amely a kezdő könyvtárosokat vagy érdeklődő pedagógusokat a szerző szándéka szerint útba igazíthatja. A Könyvtárosi alapismeretek című kiadvány az Írás, könyv, könyvtártudomány című fejezet elméleti jellegű útbaigazításaitól az olvasószolgálat gyakorlati kérdéseiig lényegretörően foglalja össze a könyvtárral kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. A másik kis füzet, amelynek szerzője Péter László, még fontosabb hiányokat pótol. Alú járt már a Szovjetunióban, minden bizonnyal észrevette a mindenhol megtalálható könyvárusok polcain azokat a jól illusztrált munkákat, amelyek egy-egy város történelmi, irodalmi emlékeinek pontos helyét, leírását tartalmazzák. Péter László könyve Szeged irodalmi emlékhelyeit foglalja össze a város ismerőjének gondosságával és a kutató szerénységével. Több mint nyolcvan címszót tartalmaz a háromszáz példányban megjelent kiadvány. Ady Endrétől Vörösmarty Mihályig a magyar írásművészetnek szinte minden nagyja fémjelzi nevével a mutatót. Az irodalmi emlékhelyek címszavai mellett pontos magyarázat mutatja az illető ház, szobor vagy emlékoszlop jelentőségét, egyben azt is: milyen gazdag ez a város. Csak felfedezőik kellenek. Ismét érdekes anyagokkal jelent meg a Somogyi könyvtári híradó harmadik negyedévi száma. „Vezércikke” a könyvtárat felülvizsgáló bizottság eredményeit, javaslatait tartalmazza. Sáráné Lukátsy Sarolta a gyermekkönyvtár forgalmának alakulásáról, B. Bartha Hona a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársa pedig ennek a könyvtárnak egy napjáról számol be. Az országban szétszórtan működő könyvtárosképző szaktanfolyamokról, a képzés-lehetőségekről Hevesi József írt elemzőfelmérő cikket. Gondolatok a helyismereti feltárásról címmel Gyuris György tudósítja a szakmabeli érdeklődőket. A szegedi örökség rovatban Oltvai Ferenc ír az 1537-es szovjet Sarló és Kalapács című újság szegedi könyvtári sorsáról. Bakos Lászlóné A francia cenzúra Szegeden 1917-ben címmel írt tájékoztatót. -----------------------------------------------■ Csütörtök, 1967. augusztus 10. O^L-MAGYARORSZAG 5