Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-02 / 180. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam, 180. szám­ára: 50 fillér Szerda, 1967. augusztus 2. A tettek becsülete A méltán híres termelő­­szövetkezet elnöke, s a ma is sok nehézséggel küzdő, mostoha természeti adottsá­gok között gazdálkodó pa­raszti közösség kommunis­táinak titkára egy országos tanácskozáson kötött isme­retséget. Az ismeretségből barátság lett. Nemcsak sze­mélyes sorsukat gazdagító, hanem a közösséget is hasz­nosan gyarapító barátság. A párttitkár, az „elnökisme­­rős’’ szövetkezetében szer­zett tapasztalatokat össze­gezve egy természetesnek tűnő, s mégis sűrűn figyel­men kívül hagyott tanulsá­got vont le. Ott — mondta —­ a kommunisták szemé­ben rangja van az aprómun­kának. A mérleghiányos szövet­kezetek számának jelentős csökkenése, a gazdálkodás színvonalának növekedése, a termelés anyagi feltételei­nek fokozatos javulása, a jövedelmezőség emelkedése mind-mind fontos lépcsőfok az új paraszti osztály for­málódásában, de legalább ilyen fontosak voltak, s lesz­nek azok a lépcsőfokok is, amelyeket a kommunisták a politikai munka sajátos esz­közeivel teremtettek, illetve teremtenek meg­­­ Legalább olyan szükség v van most az aprómunka, s a nagy tettek összhangjá­nak megteremtésére, mint az átszervezést követő időkben. Mire gondolunk? Arra pél­dául, hogy a termelőszövet­kezetek kizárólagos jogává teszik termelési szerkezetük kialakítását, változtatását, lényeges jog ez, s nagy fe­lelősség! Az elhamarkodott döntés a tagság egészét sújtja, veszélybe sodorhatja a jövedelmezőséget. Elsősor­ban a kommunistáknak, a pártszervezeteknek kell te­hát állást foglalni ebben, s megértetni a tagsággal, mit miért akarnak vagy nem akarnak, az az — s ez már az aprómunka — magya­rázni, megértetni, elfogad­tatni a közgyűléseken, kül­döttgyűléseken felvetett és megoldásra váró problémá­kat. Hasonló példát, pontosab­ban szólva teendőt most nem keveset produkál az élet. Elvi és gyakorlati mun­ka egészséges összhangjának megteremtését igényli mind­ez. A vita, a nézetek, a vé­lemények pontos ismerete a helyes döntések meghozata­lához elengedhetetlen, a tag­gyűléseken tehát vitatkozni, határozni és dönteni kell. Ha jó, megalapozott a pártszervezet elvi, irányító munkája, nem lehet más a napi, aprómunka sem. A köl­csönösség e fontos folyama­tának felismerése tehát az, hogy az aprómunka a jó mai és holnapi tervek alapja, s az, hogy ezek visszahatnak, mégpedig kedvezően a napi teendőkre, egyben biztosíté­ka a politikai munka foko­zódó „jövedelmezőségének”. Mészáros Ottó Megnyílt az arab külügyminiszteri értekezlet Egybehangolják az agresszió következményeinek felszámolását szolgáló erőfeszítéseket A szudáni fővárosban, a Nílus-parti köztársasági pa­lotában megnyílt az arab országok külügyminiszterei­nek rendkívüli értekezlete. Kedd délután 17 órakor egyedül az algériai küldöt­tek számára fenntartott szé­kek maradtak üresen a köz­társasági palota nagy ta­nácstermében. (Az algériaiak csak ma, szerdán érkeznek.) Sorra helyet foglaltak a pat­kó alakú asztal mellett az arab országok külügyminisz­­terei, köztük Mahmud Riad egyiptomi, Ibrahim Amk­­husz szíriai, Georges Hakim libanoni külügyminiszter. A tunéziai delegációt Monzsi Silim, az elnök személyes képviselője vezeti. Részt vesz az értekezleten megfi­gyelőként Hasszuna, az Arab Liga főtitkára és Sukeiri, a Palesztinai felszabadítási szervezet elnöke is. Várják a tanácskozásra Makkavit is, a megszállt Dél-Jemen felszabadítási frontja (Flosy) vezetőjét. Mohamed Ahmed Mahgub szudáni miniszterelnök és külügyminiszter megnyitójá­­ban rámutatott arra, hogy a június 5-én az arab országok ellen indított izraeli fegyve­res agresszió nemcsak arab területek ellen irányult, ha­nem az arab nemzetet is tá­madta. Kijelentette, hogy Szudán az arab államfők jö­vendő csúcstalálkozójától várja a közös intézkedéseket az arab nemzet tekintélyé­nek helyreállítására. Ezután Sukeiri javasolta, hogy a rendkívüli tanács­kozás elnökévé a szudáni kormányfőt válasszák meg. A javaslatot egyhangú taps­sal elfogadták. A rendkívüli tanácskozást ezután zárt aj­tók mögött folytatták. Az arab külügyminiszte­rek tanácskozásának napi­rendjén a kairói Al Abram szerint a következő pontok szerepelnek: O Az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszaká­nak eredményei. O Az arab országok erő­feszítéseinek egybe­hangolása az agresszió kö­vetkezményeinek felszámo­lására. O Az olaj­embargó fenn­tartása az Izraelt tá­mogató országokkal szem­ben. O A külföldi katonai tá­maszpontok felszámo­lása az arab országok terü­letén. O Hosszú lejáratú terv kidolgozása az arab országok katonai, gazdasági és politikai együttműködé­sének erősítésére. Az AFP jelentése szerint a külügyminiszteri értekez­leten Ahmed Sukeiri, a Pa­lesztinai felszabadítási szer­vezet vezetője benyújt egy határozati javaslatot, amely sürgeti a népi ellenállási mozgalom támogatását a megszállt palesztinai terüle­teken. Sukeiri indítványozza majd gazdasági és kulturá­lis kapcsolatok teljes meg­szakítását az Egyesült Álla­mokkal, Nagy-Britanniával, az NSZK-val és minden olyan állammal, amely el­lenséges magatartást tanúsí­tott az ENSZ közgyűlésén az arab államokkal szemben. Sukeiri javaslatai között sze­repel a Német Demokra­tikus Köztársaság diplomá­ciai elismerése és az, hogy az arab országok sürgessék az ENSZ székhelyének áthe­lyezését a francia fővárosba. A csatorna az araboké Viktor Majevszkij, a Prav­da hírmagyarázója írja a lap keddi számában. Az izraeli agresszorok a csatorna mentén végrehaj­tott provokációikkal az amerikai és angol olajkirá­lyoknak tesznek szolgálatot. De nagyon téved az, aki úgy gondolja, hogy az arab világ sorsát Tel-Avivból, Washingtonból, vagy Lon­donból dönthetik el. A Szu­­ezi-csatorna az Egyesült Arab Köztársaság népének tulajdona, és a gyarmatosí­tók soha nem állíthatják vissza a régi rendet Jugoszláv kezdeményezés Joszip Djerdja, a jugo­szláv parlament tagja, a JSZSZK volt kairói nagykö­vete javasolja, a Biztonsági Tanács követelje az izraeli agressziós csapatoknak a ki­indulási pontra való vissza­vonását és indítványozza, hogy az izraeli—arab határ mindkét oldalán ENSZ-csa­­patokat állítsanak fel. A javaslat segítségével „ki lehetne kerülni a holtpont­ról” és az események a kö­zel-keleti feszültség csökke­nésének irányában haladhat­nának. Politikai „hidegfront" Párizs és Ottawa között Megosztó vélemények a De Gaulle-ügyben Ottawai kormánykörökben egyelőre nem kommentálják a francia minisztertanács ál­lásfoglalását De Gaulle el­nök kanadai útjával kapcso­latban. A Reuter-iroda jelentése szerint a párizsi nyilatkoza­tot Kanadában úgy fogják fel, hogy Franciaország nem támogat semmiféle „különle­ges politikai változást Fran­­cia-Kanadában, habár álta­lában a változtatások párt­ján van”. Ottawai kormány­körökben elmondották, hogy a párizsi nyilatkozat egyik­­másik része magyarázatra szorul. Diefenbaker volt minisz­terelnök, a konzervatív el­lenzék vezére, hétfőn este követelte, hogy a kormány tiltakozó jegyzékben ítélje el a párizsi nyilatkozatot Ugyanakkor Daniel Johnson québeci miniszterelnök úgy vélte, hogy a közlemény utalása a „szabadságra” egyet jelent azzal a joggal, hogy Franciaország és a francia ajkú tartomány ön­álló kulturális megállapodá­sokat köthet. A kedd reggeli párizsi saj­tó kritikus hangú cikkekben kommentálja a kormány­nyilatkozatot. A szélsőjobb­­oldali Aurore szerint „De Gaulle újraélesztette a fran­cia—kanadai válságot”. A Combat szerint De Gaulle tudatosan kavart botrányt, amely nevetségessé teszi Franciaországot és rontja az elnök hitelét. A konzervatív Figaro úgy vélekedik, hogy ellentmondás van De Gaulle tábornok politikájában, ami­kor egyfelől a más országok belügyeibe való be nem avatkozást hirdeti, másfelől beavatkozik más országok belügyeibe. A londoni Times olyan zsonglőrhöz hasonlítja a tá­bornokot, aki a tányérokat sorra leejti. Yves Moreau írja az Hu­­manité vezércikkében: az a nyilatkozat, amelyet De Gaulle tábornok tett a mi­nisztertanács ülésén, csak­úgy, mint a kanadai útján elhangzott beszédei, két kü­lönböző természetű problé­mát vetnek fel. Az első a kanadai franciák sorsára vonatkozik: az nehezen vi­tatható, hogy ez a nép ki­áltó egyenlőtlenség áldozata. Moreau szerint, Pearson ka­nadai miniszterelnök kije­lentésével ellentétben, nem­csak kulturális és nyelvi problémákról, hanem a ka­nadai franciák politikai és gazdasági helyzetéről is szó van, valamint arról, hogy­­ óváiról sem tartják tiszte­letben a kanadai franciák elidegeníthetetlen jogait. Drezda főpolgármestere Szegeden Kedden — Bulgáriába át­utazóban — látogatást tett Szegeden Gerhard Schill, Drezda főpolgármestere. Lá­togatása alkalmával megbe­szélést folytatott dr. Biczó Györggyel, Szeged m. j. városi tanács vb-elnökével a Szeged és Drezda közötti testvérvárosi kapcsolatok továbbfejlesztéséről. Köl­csönös egyetértéssel álla­podtak meg abban, hogy a több mint egy évtizede fennálló kapcsolatokat a jö­vőben tovább szélesítik. A drezdai főpolgármester elfo­gadta a szegedi városi ta­nács végrehajtó bizottságá­nak meghívását hivatalos drezdai delegáció fogadásá­ra. Az NDK-beli testvérvá­ros küldöttsége előrelátha­tólag novemberben érkezik Szegedre, s látogatásukat a szegediek jövőre viszonoz­zák. Gerhard Schill főpolgár­mester szegedi tartózkodása alkalmával látogatást tett — dr. Biczó György kíséreté­ben — az MSZMP Szeged városi bizottságán is, ahol Perjési László, a városi pártbizottság első titkára és Sípos Géza, a városi párt­­bizottság titkára fogadta, s folytattak közvetlen hangu­latú beszélgetést. (Somogyi Károlyné felv.) Beszélgetés a városi pártbizottsá­gon. Balról Jobbra: Sípos Géza, dr. Biczó György, Gerhard Schill és felesége Teljes szezon a konzervgyárban Eredményesen dolgoztak a szegedi konzervgyár munká­sai az első félév során. A tervezett termelési értéket 23,6 százalékkal túlteljesí­tették, amely viszont 45,7 százalékkal magasabb, mint a tavalyi első félév termelé­si értéke. A nagyobb telje­sítésben komoly szerepet játszott, a termelékenység javulása, amely a tervezett­nél 18 százalékkal, a tava­lyi hasonló időszakénál pe­dig 23,5 százalékkal volt ma­gasabb. Az export­tervek­nek is rendben eleget tet­tek: 3,4 százalékkal több árut szállítottak külföldre, mint amennyit előzetesen ígértek. A tavalyi első fél­évhez viszonyítva pedig 46,2 százalékkal emelkedett a külföldön értékesített kon­­zervek mennyisége. A kitűnő eredményeket elősegítette a konzervgyár jó felkészülése a szezonra és azok az új beruházások, amelyek ebben a félévben növelik a gyártás kapacitá­sát. A zöldborsó feldolgo­zása már befejeződött, s el­készült a gyári termelés gyorsmérlege. A szegedi konzervgyár történetében re­kordnak számító eredmény született. Az eddigi évek so­rán legfeljebb 300 vagon zöldborsót dolgoztak fel egy-egy szezon idején. Ugyanakkor ebben az évben 736 vagon zöldborsó került üvegekbe, közel 300 vagon­nal több, mint amennyit el­képzeltek. A zöldborsó feldolgozásá­ban nem volt fennakadás, mivel egy új feldolgozó gép­sort állítottak üzembe a tél folyamán. A magas teljesí­tést elősegítette az idei jó zöldborsótermés is. Azért is dicséretes a többlet ter­més gyári feldolgozása, mert a zöldborsó konzervek iránt nagy az érdeklődés a kül­földi piacokon, és minden mennyiséget el tudnak ad­ni. A zöldborsóval egyidő­­ben befejeződött a földieper és a meggy, valamint a cse­resznye feldolgozása. Meggy­ből és cseresznyéből gyen­gébb termés volt, s így a tervezett mennyiséget nem sikerült felvásárolniuk és feldolgozniuk. Annál jobbnak ígérkezik az őszibarack és a sárgaba­rack termése. Jelenleg a ba­rack feldolgozása jelenti a munka dandárját a szegedi konzervgyárban, de mellette nagy mennyiségű csemege­­uborka is üvegekbe kerül. Az őszibarack feldolgozásá­ban már segít az az automa­tikus gépsor is, amelyet Hol­landiából vásároltak 6 mil­lió forintért. A gép ketté­vágja a barackot, meghá­mozza és a magját eltávo­lítja. Igen gyors és nagyon szép munkát végez az új gépsor, kézzel lehetetlen len­ne „utánozni”. Barackokból túlteljesítés­re számítanak a gyárban. A zöldbab feldolgozás is befe­jezéshez közeledik, a­ terve­zett mennyiséget sikerül tel­jesíteni. Most kezdődik, a paradicsom-szezon. Egyelőre még kisebb mennyiség ér­kezik naponta a gyárba, de két-három hét múlva bekö­szönt a paradicsomfeldolgo­zás főidénye és egy nap alatt 60 vagonnal dolgoznak fel. Érdeklődtünk a gyár új­donsága iránt is: mennyi konzervfagylaltot szállítot­tak a kereskedelemnek? Az első félévben 200 vagon ori­­ginál szegedi fagylalt ke­rült a belföldi megrendelők­höz. Elsősorban a dunántúli és a budapesti vendéglátó­­ipar vásárolja a szegediek specialitását. Kár, hogy Sze­geden kevésbé rendelnek be­lőle, s az is kár, hogy ki­sebb méretű üvegekben nem lehet kapni, hogy a házias­­­szonyok is készíthetnének zúzmara gépeiken fagylal­tot. A szegedi konzervgyár eb­ben az esztendőben 4200 va­gon terméket készít. Az el­ső félév produktumához tar­tozik, hogy ebből a mennyi­ségből már 1800­ vagonnal teljesítettek. Jó ez az ered­mény, hiszen a nagyobb mennyiségű termék — ba­rack, paradicsom — a má­sodik félévben kerül feldol­gozásra. A munkasikerekben ko­moly szerepet játszik a dol­gozók szocialista versenye, azok az értékes felajánlások, amelyek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére születtek. A jubileumi mun­kaverseny célja, hogy no­vember 7-re befejezzék egész évi tervüket. E szép siker­ben — az első fél év ered­ményei alapján — joggal bíznak a szocialista brigá­dok és a gyár minden dol­gozója. 736 vagon zöldborsót dolgoztak fel Kevés volt a meggy és a cseresznye Üzemel a holland IMC gépsor November 7-re éves terv

Next