Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-15 / 191. szám

57. évfolyam, 191. szám Ára: 50 fillér Kedd, 1967. augusztus 15. Elfinyesebb árak, nagyarányú korszerűsítés Fellendülés előtt a termelőszövetkezeti állattenyésztés A közelmúltban a Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kor­mány döntése alapján ismét jelentősen emelték a hízott sertés és a hízott marha fel­­vásárlási árát, méghozzá a fogyasztói árak változatlanul hagyása mellett. A Csong­­rád megyei Állatforgalmi Vállalat szakemberei már az új feltételekkel kö­tik az 1968-ra szóló érté­kesítési szerződéseket. Ezek szerint a háztáji gaz­daságok a 125 kilogrammnál nem nagyobb húsjellegű ser­téseikért 19, a zsírjellegű­­ekért pedig 18 forintot kap­nak kilogrammonként. A kedvezményes takarmány­juttatással vagy az 1 forin­tos takarmánypótló felárral együtt a sertéshizlalásban a 20 forintos egységárat is elérhetik a háztáji gazda­ságok. A tsz-eket is ezekkel az alapárakkal számolják el, ezekhez azonban még továb­bi három forint kilónkénti nagyüzemi felárat kapnak. A nagyüzemi felárból a ház­táji gazdaságok is részesül­hetnek, ha a tsz-eken ke­resztül közösen értékesítik állataikat. Most tehát a tsz-eken, s a háztáji gazdaságokon a sor. A kedvező értékesítési feltételeket azonban csak ak­kor tudják igazán kihasznál­ni, ha korszerűsítik a nagy­üzemi tenyésztés, hizlalás munkáját. A korszerűtlensé­get ugyanis sem a népgaz­daság, sem pedig a fogyasztó nem tudja, nem is fizetheti meg. Lobkovitz Sándor, a Csongrád megyei Állatfor­galmi Vállalat igazgatója és Tóth Imre főkönyvelő mon­dották el, hogy eddig a megye 18 tsz-ében lát­tak hozzá a sertéstenyész­tés, -hizlalás generális kor­szerűsítéséhez. E célra ezek a gazdaságok összesen 7 millió 200 ezer forint kedvezményes, csu­pán 1 százalék kamattal ter­helt hitelt kértek és kaptak. A szegedi Felszabadulás Tsz például 800 ezer forint korszerűsítési hitelt vett igénybe az idén. Ennek se­gítségével terv szerint az ed­digi 30 százalékról 8 száza­lékra csökkenthető az évi malacelhullás. Csupán a két százalék érték­­különbsége 185 ezer forint önköltség-megta­karítást jelent évente. A jobb tenyésztési felté­telek jobb takarmánygaz­dálkodást is lehetővé tesz­nek. Ezáltal további 36 ezer fo­rint önköltségcsökkenés ígér­kezik a Felszabadulás Tsz­­ben. Ezt a várható ered­ményjavulást azonban még a régi, 3 forinttal alacso­nyabb felvásárlási árakkal tervezték. A legfigyelemreméltóbb a megyében e tekintetben az árpádhalmi Árpád Tsz pél­dája. 288 ezer forintot köl­tenek csupán az egyik, már meglevő hizlaldájukra. Az eddigi korszerűtlen feltéte­lek mellett négy év alatt ebben az épületben 3 mil­lió 450 ezer forint értékű hízott sertést tudtak előál­lítani, most a viszonylag je­lentéktelen összegbe kerülő korszerűsítés révén ugyan­ebben a gazdasági épületben régi áron számítva is 4 mil­lió 788 ezer forint értékű sertéshús előállítása lehetsé­ges a négyéves hitelidőszak­ban, tehát 1 millió 338 ezer forint többletjövedelemre számít­hat a közösség. Az újszentiváni Magyar— Csehszlovák Barátság Tsz­­ben abban az esetben, ha a mostani 18 százalékos ma­lacelhullás 9 százalékra csökken, az egyik 24 férő­helyes fiaztatóban 12 ezer forinttal javul évente a te­nyésztés gazdaságossága, ami a hizlalásra való kihatásá­ban további 45 ezer forint­hoz juttatja a tsz-t. A korszerűsítési tervekre mindenütt az óvatosság jel­lemző, s még így is nagyobb távlatban 10 milliókkal mérhető az önköltség csökkentéséből eredő haszon. Tulajdonképpen ettől, s nem elsősorban a magas fel­­vásárlási áraktól válik gaz­daságossá a nagyüzemi ser­téstenyésztés, -hizlalás. Ünnep Csongrádon Kiállítások, versenyek a csongrádi napokon Ünnepi napokon mutatja be Csongrád város augusz­tus 13. és augusztus 20. kö­zött saját lakosságának és az oda sereglő vendégeknek történelmi múltját és jele­nét, fejlődését a szocializ­mus építésének körüményei között. Kiállításokat rendez­nek, melyeken a látogatók megismerhetik a város híres háziiparát, a csongrádi ter­melőszövetkezetek termései­nek legjavát, a híres borvi­dék márkás borait, de ren­deznek bútor és lakberende­zési bemutatókat, képzőmű­vészeti, zenei és bélyegkiál­lítást is. Már az első napokban sok vendéget vonzott e ked­ves alföldi város ünnepe. Vasárnap odalátogatott Ko­mócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottágának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság t­t­­olső titkára, Perjési László, a Szeged városi pártbizott­ság első titkára is. A vendégek — akik Gőg Mihálynak, a városi párt­­bizottság titkárának kísére­tében tekintették meg a csongrádi napok első ren­dezvényeit —, elismeréssel szóltak a kiállításokról, ar­ról, hogy igen hűen tükrözik a város fejlődését. Hosszab­ban időztek az ipari kiállí­táson és a Tisza Bútoripari Vállalat bemutató termé­ben. Ugyancsak vasárnap ren­dezték meg Csongrádon, a városi tanács dísztermében a „Harcoló Vietnam" ki­állítást, melyet dr. Pesta László, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének alelnöke nyitott meg. A megnyitóra Csongrádra látogatott és üd­vözölte a megjelenteket Phung Manh Cung, a Viet­nami­­ Demokratikus Köztár­saság magyarországi nagy­­követségének első titkára. A dokumentum és képzőmű­vészeti kiállításnak már az első napon is nagy közönsé­ge volt. Mai számunkból: A SZVIRSZK ELHAGYTA A KÍNAI KIKÖTŐT AZ ASZTAL IS FONTOS, DE... KORSZERŰSÖDIK A BETONELEM­­GYÁRTÓ FESZTIVÁLVÁROSOK TAPASZTALAT­CSERÉJE SZEGEDEN SPORTEREDMÉNYEK A légiháború kiterjesztése Amerikai bombatámadások a kínai határ közelében A VDK vasúti közúti há­lózatának kulcspontjai elleni koncentrált támadásoknak vasárnap négy célpontja volt. Az első támadás Lang Son térsége ellen irányult, csaknem ezzel egyidejűleg támadás ért egy fontos hi­dat a 4-es számú út és vas­útvonal mentén. A hídpálya a Cu Kong folyóba omlott. Támadás érte Lang Giai és Lang Gidan rendező, illet­ve teherpályaudvarát. • A hanoi rádió közlése sze­rint az amerikaiak vasárnap, amikor megtámadták a kí­nai határtól mindössze 16 kilométernyire fekvő Lang Son-i rendezőpályaudvart, a légvédelem tüzében két re­pülőgépüket elvesztették. Amerikai vadászbombázók hétfőn ismét megtámadták a Lang Son-i vasúti létesítmé­nyeket­­, jelentette be egy katonai szóvivő Saigonban. Az amerikai közlemény szerint a Lang Son-i rende­­zőpályudvartól és főhídtól egy kilométernyire keletre fekvő kisegítő vasúti hidat bombázták. A kisegítő híd déli ívét használhatatlanná tették. Az újabb támadás része annak a négynapos sorozatnak, amelynek célja az északra vezető közutak és vasútvonalak megrongá­lása. Az amerikai parancs­nokság azt állítja, hogy a pénteken megkezdődött légi­támadás-sorozattal — leg­alábbis egyelőre — megsza­kította a vasúti összekötte­tést Hanoi és Kína között. J. William Fulbright, az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke, „veszé­lyesnek és ostobának” mi­nősítette, hogy Johnson el­nök engedélyt adott a VCK elleni légiháború újabb ki­­terjesztésére, mindenekelőtt a kínai határ mentén levő települések bombázására. A légiháború kiterjesztésére Johnson elnök a múlt hé­ten adott engedélyt és lap­jelentések szerint személye­sen ő jelölte ki az újabb célpontokat Mint a UPI írja, John­son által jóváhagyott listán — washingtoni hírforrások szerint — számos közleke­dési és gyáripari létesítmény szerepel Hanoiban és Hai­­phongban egyaránt vala­mint a Hanoi és a kínai ha­tár között húzódó fontos vasútvonal. Nem tudják, hogy Johnson jóváhagyta-e Haiphong kikötőjének bom­bázását. Phil G. Goulding, a Pen­tagon államtitkára és szó­vivője újságíróknak azt mondotta, hogy a vietnami —kínai határon húzódó „üt­köző övezetet” nyilvánosan a washingtoni kormány so­hasem ismerte el. „Mi soha semmit nem minősítünk po­litikai változásnak, taktikai változásnak, vagy eszkaláci­ónak — mondotta. — Ezt mindenki maga döntse el. A támadások maguk helyett beszélnek”. Az Humanit­é hétfői szá­mának vezércikke megálla­pítja: a legharciasabb ele­mek nyomásának engedve, Johnson azt válaszolta, hogy még inkább belemerül a háborúba. A bombatámadások cél­pontjainak kiterjesztését kommentálva a Combat megállapítja, hogy az ame­rikaiak célja nyilvánvalóan elvágni az összekötettést Észak-Vietnam és Kína kö­zött és megbénítani Hanoit. Budapesten a Vosztok űrhajó és hordozórakétái Hétfőre virradóra meg­érkezett a Budapesti Nem­zetközi Vásár területén szep­tember elsején „A szovjet tudomány és technika 50 éve” címmel megnyíló ki­állítás egyik legérdekesebb, s egyben legnagyobb kiállí­tási tárgya, a Vosztok űr­hajó. A Vosztok űrhajó hordo­zórakétáit, a két fékező ra­kétát és magát az űrkabint hét óriási, acélcsövekből ki­képzett, egyenként több mint húsz méter hosszú, nagy teherautókkal vontatott traillerrel hozták a szovjet­magyar határtól Budapestre, a BNV főterére. Az egyen­ként több mint húsz méter hosszúságú szivar alakú hordozórakéta-testek, a hen­ger alakú fékező rakéták és az űrhajó-kabin egyelőre még védőköpenyben nyug­szanak a traillereken. Ös­­­szeszerelésükre valószínűleg még a héten sor kerül, amennyiben addig megérke­zik vonaton a több darabra szétszerelt indító torony. A kiállításra rengeteg kü­lönböző műszer, berendezés, stb. érkezik vonaton is. Hétfőn, a délelőtti órákban 23, kiállítási anyaggal meg­rakott vasúti vagon várt in­dításra Záhonyban. A gabonabetakarítási verseny győztesei Országos e­stf: Szakta Sándor A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumban zárójelentést készítettek a gabonabetakarítási verseny eredményeiről. Megállapí­tották, hogy a kombájnosok, gépkezelők kiváló helytál­lással dolgoztak az ország kenyerének gyors és vesz­teség nélküli betakarításán. Az országos verseny első helyezettje Szakta Sándor lett, a Kaposvári Állami Gazdaság kombájnosa, aki 20 013 mázsa gabonát adott át gépe alól a szállítóbri­gádoknak. Az állami gazda­sági kombájnosok közül má­sodik a mezőfalvi Kovács Ferenc 11 054 mázsás telje­sítményével, harmadik Ba­kos László, a Pankotai Ál­lami Gazdaságból 10 700, negyedik Száraz Lajos, a Kaposvári Állami Gazda­ságból 10 434, az ötödik pe­dig Böröcz István, a Mező­falvi Állami Gazdaságból 10 388 mázsás teljesítményé­vel. A gépjavító állomások kombájnosai közül Megyik Sándor orosházi kombájnos került az élre tizenkilenc­ezer-háromszáz mázsás tel­jesítményével, aki egyúttal az országos verseny második helyezettje lett. Szebenyi Lajos mezőkovácsházi kom­bájnos 14 600, Hofecker Já­nos, a cserkúti gépjavító ál­lomás kombájnosa pedig 13 400 mázsás teljesítményt ért el. Az állami gazdasági kom­bájnosok közül kilencven­egyen haladták túl a het­venöt vagonos teljesítményt, nyolcan pedig a száz va­gont is. A bálázógépek kezelői kö­zül első Heller István, a Kemenesaljai Állami Gaz­daság traktorosa, aki ezer hold szalmatermését kötöt­te bálákba. A második he­lyezett Tóth István 900, a harmadik pedig Elek Fe­renc 828 holdas teljesítmé­nyével, mindketten a Hor­tobágyi Állami Gazdaság gépkezelői. Jellemző, hogy a szalmabálázó gép kezelői­nek tavalyi versenyében az idei harmadik helyezett Elek Ferenc hétszáz holdas teljesítménnyel volt az első. (MTI) Szeptember 9: Hiúsági nap az országos mezőgazdasági kiállításon Vásár. A kiállítás a falu fontos társadalmi, politikai, szakmai eseménye, s mint ilyen, nagyszerű alkalom arra, hogy bemutassa a mezőgazdasági üzemekben dolgozó ifjúság életét, mun­káját — mondotta hétfőn megtartott sajtótájékoztatón Molnár György, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára. A KISZ-bizottságok és szervezetek sok ezer munkás, paraszt és diákfia­tal látogatását szervezik a kiállítás megtekintésére. Szeptember 9-e a kiállítás ifjúsági napja lesz, s a programot az ifjúság ér­deklődésének megfelelő ren­dezvényekkel gazdagítják. Dokumentumok illusztrál­ják majd, hogy országszerte mintegy ezer ifjúsági bri­gád működik. Az előadó ezután az ifjú­sági nap eseménysorozatáról szólott. Elmondotta, hogy az Express ifjúsági utazási iro­da szervezésében mintegy 20 000 falusi fiatal 11 kü­­lönvonattal érkezik a fővá­rosba a kiállításra. A gaz­dag eseménysorozatból ki­emelkedik a 60 úttörő me­zőgazdasági szakkörvezető konferenciája és az orszá­gos pályázat eredményhir­detése. Augusztus 25-én nyitja meg kapuit a 66. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Tito Bagdadban Tito jugoszláv elnök hét­főn délelőtt folytatta meg­beszéléseit Atasszi Szíriai államfővel. A tanácskozá­sok során elemezték az im­perialista támadást, hangsú­lyozták összébb kell zárni minden haladó erők sorait és szükséges az arab felsza­badító harc folytatása. Ti­to tájékoztatta a szíriai tár­gyalófeleket azokról a kap­csolatokról, amelyeket a ke­leti és nyugati hatalmak képviselőivel létesített kö­zel-keleti körútja előtt. A damaszkuszi látogatás során Tito meghívta Atasszi elnö­köt Jugoszláviába, a látoga­tás időpontját később hatá­rozzák meg. Aref iraki elnök hétfőn elutazott Ammanból, ahol kétnapos tárgyalást folyta­tott Husszein jordániai ki­rállyal. Aref elnök meghí­vására Joszip Broz Tito ju­goszláv köztársasági elnök Damaszkuszból hétfőn dél­után Bagdadba érkezett. Az iraki tárgyalások után Tito visszatér Kairóba, ahol szerdán folytatja megbeszé­léseit Nasszer elnökkel. (Rádiótelefotó - MTI Külföldi Képszolgálat) Tito jugoszláv elnök Damaszkuszban Atasszi szíriai elnökkel tárgyalt

Next