Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-16 / 192. szám

Vállalatokká alakulnak a megyei beruházási irodák A mai szervezeti kereteik között három-négy éve működő megyei beruházási irodák gazdálkodási formájának megváltoztatásáról határozott a Gazdasági Bizottság, s elrendelte, hogy az irodák 1968. január 1-től vállalatként működjenek. A megyék beruházási szervei eredetileg azzal a céllal alakultak, hogy a mezőgazdasági beruházások megvalósításában, a kivitelezés, művezetés technikai előkészítésében segítséget nyújtsanak a műszakilag erre fel nem készült szövetkezeteknek. Feladatkörük időközben bővült és még inkább kiszélesedik a jövőben, miután vállalati keretek között működnek. Az eddig költségvetési szervként működő irodák a jövő év elejétől mint önálló vállalatok kötelesek fenntartani magukat abból az összegből, amit megbízóiktól munkájuk ellenértékeként kapnak. A megbízó, megrendelő bonyolítási költségként a beruházás összegének bizonyos százalékát fizeti azért, hogy a létesítményt kulcsra készen megkapja. A vállalatok lényegében mint fővállalkozók koordinálják a beruházás szervezését, kivitelezését, s anyagilag felelősséget vállalnak annak a munkának az elvégzéséért, amelyre vállalkoznak. A megyei beruházási vállalatok továbbra is elsősorban a mezőgazdasági üzemeknek nyújtanak segítséget, de tevékenységi körük a mezőgazdaságon kívül terjed a kommunális, sőt egyéb beruházásokra is. Jogosultak a járási és községi tanácsok, illetve azok intézményei részére félmillió forint értékhatár feletti beruházások lebonyolítására. Az Országos Takarékpénztár megbízása alapján vállalhatják az öröklakás építkezések előkészítését, kiviteleztetését is. A vállalatok — kapacitásuktól függően — más szerveik beruházásaiban, például idegenforgalmi létesítmények, társasházak építésében is részt vehetnek. (MTI) Gondoskodás az öregekről Beváltak a napközi otthonok • Új forma: a házi gondozás A szociálpolitikai gondoskodás szegedi fejlődését a legszembetűnőbben a költségvetési adatok szemléltetik. Ezek szerint 1961-hez képest idén 45 százalékkal több pénzt fordít a tanács ilyen célokra, ami összegszerűen 2,5 millió forintos növekedést jelent. A gondoskodásnak több formája van. Ilyen például a rendszeres segélyezés, melyben jelenleg 479-en részesülnek Szegeden, azután a rendkívüli segélyezés és a vakok rendszeres segélyezése. Rendkívül hasznos megoldás az idős emberek intézeten kívüli gondozása. Ennek egyik új módja a házi gondozás, mely országszerte csak most van kialakulóban. A szegedi I. kerületi tanács egészségügyi csoportja fél év óta alkalmaz — öt órai munkaidővel — egy szociális gondozónőt, akinek az a feladata, hogy elsősorban a szociális otthonba beutalt, de férőhely hiányában még fel nem vett öregeket látogassa. A II. és a III. kerületben hivatásos házi gondozónő még nincs, ezt a munkát egyes esetekben igen áldozatos munkával vöröskeresztes aktivisták végzik, azonban folyamatosan nem tudnak társadalmi módon házi gondozást biztosítani. Éppen ezért — több fővárosi kerület és Pécs példájára — Szegeden is mielőbb ki kell fejleszteni a nyolcórás munkaidővel dolgozó hivatásos házi gondozói hálózatot . Aránylag új, de máris bevált módszer az öregek napközi otthonának megszervezése. Előnye a házi gondozással szemben, hogy enyhíti az egyedülálló idős emberek társtalanságát azáltal, hogy klubszerű társaséletre, kulturált szórakozásra ad lehetőséget. Az I. kerületi napközi otthon jelenleg a II. kerületi Móra Ferenc klubbal működik közös helyen, meglehetősen mostoha viszonyok között. III. kerületi otthonának helyisége sem alkalmas a célra. Legjobban a II. kerület áll: két napközi otthonában 106 személyt tud kényelmes, szépen berendezett környezetben fogadni. A sokgyermekes családok támogatásának alapformája az anyák jutalmazása. Azokat az anyákat, akiknek hat vagy több gyermekük van, az újabb gyermek születésekor ezer-kétezer forint illeti meg. A sokgyermekes családok számának és életkörülményeinek felderítésére részletes szociológiai felmérést tervez a tanács egészségügyi osztálya, hogy ennek alapján a továbbiakban segítségüket program szerint végezhessék. Az ingyenes gyógykezelés biztosítására igazolvánnyal láttak el az első fél évben 169 rendszeres szociális segélyben részesülőt. A szociálpolitikai feladatok megoldásában nagy segítséget adnak a tanács illetékeseinek az állandó bizottságok, valamint a vöröskeresztes aktivisták, a népfront, a vakok, valamint a siketek szövetsége. Miután a Szeged m. j. városi tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta a nem intézetekben élő gondozásra szoruló betegek és öregek helyzetét, határozatban intézkedett arról, hogy az illetékes tanácsi szervek a szükséges vizsgálatok alapján keressenek módot az arra rászorulók szociális segítésének bővítésére. 57. évfolyam, 192. szám Ára: 50 fillér Szerda, 1967. augusztus 16. A törzsgárda tagjainak jutalma kedden délután a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat központi gyárában, Újszegeden aktívaülést tartottak. Az ülésen 53 üzemi dolgozónak nyújtották át a húsz éves munka jutalmaként a vállalati törzsgárda-jelvény arany fokozatát és 300 forint jutalmat. Ma a Szegedi Kenderfonógyárban rendeznek hasonló ünnepséget. Itt 41-en, a jutaárugyárban pedig öten kapnak arany fokozatú jelvényt. Mindazok, akik 15 éve dolgoznak a vállalat kebelében ezüst és a 10 éve dolgozók pedig bronz fokozatú jelvényt kapnak az üzemrészekben rendezett termelési tanácskozásokon. Milliókat költenek a gátakra Ár- és belvízvédelem aszálykor A Tisza és mellékfolyóinak viszonylag kis vízállása lehetővé teszi, hogy az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság elvégezhesse az árvízvédelmi szempontból oly fontos partvédelmi munkákat A folyók tavaszi nagy áradása erősen próbára tette a védelmi töltéseket, s a víz nyomása azt is megmutatta — különösen a buzgárok feltörésénél — hol kell a töltéseket megerősíteni. A mindszenti kompról lefelé, az úgynevezett levelényi töltést erősítették meg mintegy 2 ezer köbméter föld beépítésével. Erre a munkára mintegy 2 millió forintot fordítottak. Ugyanilyen munkára került sor a Tiszán az atkai sziget előtt 600 ezer forintos költséggel. A marosi bökényi szakaszon erősen megkopott a töltés teteje, s ez a tavaszi nagy áradáskor különösen problémát okozott, hogy megfelelő védelmet tudjanak biztosítani. Mintegy 2 kilométer hosszan 2 és fél millió forint ráfordításával magasították meg a töltés tetejét, amely most már teljes biztonságot nyújt a Maros maximális vízállásánál is. Tápénál és Algyő alatt a korábbi nagy vízállás miatt elmaradt munkákat fejezett be az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság, hasonlóképpen Csanytellknél is. Mindhárom helyen több kilométer hosszan úgynevezett kőszórással, rőzsepokrócozással erősítették meg a Tisza-part omló szakaszait. Hasonló munkát fejeztek be a Maroson Szegedtől az 5-ös és 6-os kilométer között. A szeszélyes, nem hajózható folyó szakadó partjait kötötték meg. A három helyen végzett munkára közel 2 és fél millió forintot fordítottak. Érdekes, újszerű munkába fogott az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság a Tiszán, az úgynevezett hódmezővásárhelyi régi rakodó fölött, a jobb part mentén. A hajózó utat ezen a szakaszon elzárták azok a hatalmas, vízbe dőlt nyárfák, amelyek a part szakadásával kerültek a folyóba. A Sasér nevű tuskószedő hajó most felszínre hozza a hajózást gátló, sok év óta vízben levő hatalmas fákat, s egy kisegítő uszályon azokat rögtön fel is dolgozzák. E munkával egyidőben a Tisza Csongrád megyei szakaszán — tekintettel az alacsony vízállásra — végig bólyákat raktak le, hogy a hajók biztonságosan közlekedhessenek. a Tiszára, a Marosra és a Körös egyes szakaszára fordított árvízvédelmi költségek összege a tervezéssel együtt meghaladja a 14 millió forintot. A belvízvédelemre 11 millió forintot fordít a vízügyi igazgatóság Csongrád megyében, a többi között 4 millió forintos költséggel felújítják az algyői főcsatornát a budapesti úttól végig. Bővítik a szelvényt, kicserélik az elavult berendezéseket, átereszeket, hidakat és bújtatókat újítanak fel. E csatornarendszer vízáteresztő képességét növelik azzal, hogy 1 millió forint ráfordításával felújítják az úgynevezett kiskundorozsmai—majsai főcsatornát is. Az itt kifejtett munkával lehetőség nyílik arra, hogy a mellékcsatornák is kielégítően szállítsák tovább a tavaszi belvizeket, csapadékot. Az úgynevezett torontáli részben, Ószentiván környékén, Tiszaszigetnél is problémát okozott tavasszal a nagymennyiségű belvíz elvezetése, éppen ezért most Tiszaszigetnél mintegy másfél millió forint költséggel folytatnak korszerűsítési munkát a főcsatornán. Szegedet, különösen Petőfitelep felől az úgynevezett szilléri-bakóti főcsatorna vízelvezetése érintette. Hogy a tápéi szivattyútelep kapacitása teljes mértékben kibontakozhasson, a már korábban ezen a főcsatornán megkezdett munkát most befejezték, 2 millió forint ráfordításával. Kotrást végeztek ezen a főcsatornán, s régi műtárgyakat cseréltek ki. Tápé és Petőfitelep belvizének elvezetése ezzel a munkával biztonságosabbá vált A vizek gyorsabb levezetésével megmenekült az időszakos elöntéstől a Szeged előtti olajmező is. Jelentős az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnak a tsz-eknek nyújtott munkája is, hogy ahol öntözéses gazdálkodás folyik, a folyamatos vízellátást ne gátolják közbeeső tényezők. Különösen a hosszantartó nagy szárazság idején volt és van nagy szerepe, hogy a Tiszából és a Körösből nyert folyóvizet eljuttassák a közös gazdaságok öntözéses területeire, a vizet biztosító szivattyúművek fenntartására, a folyamatos munka ellátására mintegy 6 millió forintot fordított a vízügyi igazgatóság. Megnyílt az arab gazdasági értekezlet Az ülésen Tito is részt vett Abdel Rahman Aref iraki köztársasági elnök meghívta a Bagdadban tartózkodó Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnököt, hogy vegyen részt az ara miniszterek kőolaj-értekezletének megnyitásán. Tito elnök a meghívást elfogadta. Aref iraki elnök és Tito jugoszláv elnök kedden három órán át tanácskozott a két küldöttség jelenlétében — jelenti a Mena. A két fél áttekintette a közel-keleti helyzetet és az agresszió következményei felszámolásának módjait. Az iraki hírügynökség közli, hogy közleményt adnak ki Tito elnök iraki látogatásáról. A jugoszláv elnök szerdán visszatér Kairóba, hogy folytassa megbeszéléseit Nasszerrel. Tito valószínűleg pénteken utazik haza Alexandriából a Galeb hajón. Tito elnök meghívta Atasszi elnököt, viszonozza látogatását. Bagdadban úgy tudják, hogy Tito ugyancsak meghívást intézett Aref iraki elnökhöz. Aref egyébként szíriai és jordániai látogatásáról adott nyilatkozatában bejelentette, hogy más arab országokba is ellátogat, még a tervezett csúcstalálkozó előtt. Az iraki elnök közölte, hogy a jemeni kérdésben fennálló nézetkülönbségekért kívánja elsimítani, hogy szorosabbra lehessen zárni az arab országok sorait. Az iraki államfő nyitotta meg kedden este a bagdadi olajkonferenciát is. Ezen az arab országok gazdasági, pénzügyi és olajipari miniszterei vesznek részt. Az értekezlet egy hétig tart. Az Ahram szerint ettől az értekezlettől függ a közös arab politika sorsa. A kairói lapok bagdadi különtudósítói szerint Irak a khartoumi konferencián előterjesztett javaslaton túlmenően újabb gazdasági intézkedéseket javasol az értekezletnek. Ezeket még nem hozzák nyilvánosságra, de lényegük az, hogy az agressziót támogató nyugati hatalmak ellen irányulnak. A Gumhurija tudósítója jelenti, hogy az arab országokon kívül meghívták Bagdadba az arab öböl olajban gazdag emirátusait is. Országos csúcseredmény a szegedi medencében Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem szegedi üzemegységének dolgozói újabb nagyszerű eredményt értek el Tóth Gyula főfúrómester és brigádja hétfőn az algyői 28-as fúrási ponton RD—14-es berendezés segítségével, tizenkét és egynegyed colos szelvénnyel 1063 méteres mélységet ért el egy nap alatt. Ezzel az eredménnyel megdőlt az Újvári Béla és kollektívája által 1961-ben Pusztaföldváron felállított magyar fúrási rekord. Az új magyar csúcseredmény mindössze 43 méterrel marad el a Franciaországban felállított Európa-rekordtól. Hingl József, a szegedi kőolajfúrási üzem vezetője elmondotta, hogy Tóth Gyula és brigádja hosszú ideig készült a rekordmunkára. Kitűnően felkészítették szerszámaikat, alaposan kidolgozták a technológiát is. Hingl József arról is adott tájékoztatót, hogy a sikeres kísérlet alapján valószínűleg még ebben az évben megdöntik a francia rekordot is a szegedi medencében. Az első félévben jól alakult a felvásárlás a megyében Az élőállatok és állati termékek első félévi felvásárlási előirányzatának teljesítéséről, az éves előirányzatok szerződéses fedezetének alakulásáról, a kenyérgabona, a zöldség és a gyümölcs felvásárlásának eredményeiről tájékoztatta tegnap a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságát. A tanácsi szektorban az első fél év folyamán 277,5 millió forintért vásároltak fel mezőgazdasági termékeket, s ezzel az árumennyiséggel közel 15 százalékkal teljesítették túl az előirányzatot. A vágósertés felvásárlásának tervezésénél eleve figyelembe vették az 1964-ben kezdődött és tavaly mélypontot elért tenyésztési visszaesés következményeit, így bár az előző évhez lényeges a csökkenés, a tervet mind darabszámban, mind súlyban túlteljesítették. Az éves előirányzat teljesítése még így sem várható, mert a szerződésben lekötött sertésállomány egy részét csak 1968 elején tudják megfelelő hízott állapotban átvenni. Vágómarhából csaknem 10 százalékkal nagyobb mennyiséget vettek át az előirányzatnál, de különösen jó eredményeket lehet elkönyvelni a vágóbaromfi felvásárlásánál, amit 24 százalékkal teljesítettek túl. A piacokra a közös és a háztáji gazdaságokból 32 százalékkal több baromfit hoztak idén, mint a múlt év hasonló időszakában, ez mintegy 5 százalékos árszínvonal-csökkenést eredményezett. Étkezési tojásból az egész évi felvásárlási előirányzatot július végére teljesítették, s a kínálat nagymértékű növekedése következtében ennél a cikknél hasonlóan árcsökkenés tapasztalható. Tejből az első félévi előirányzatot 28 százalékkal, az eddigi rekordot jelentő 1966 első félévi mennyiségnél pedig több mint 21 százalékkal nagyobb mennyiséget vásároltak fel. A gabonafélékre kedvező időjárás és a jól szervezett mezőgazdasági munkák, illetve átvétel eredményeként a legfrissebb adatok szerint augusztus 13-ig a tanácsi szektorból 6990 vagon, állami gazdaságokból pedig mintegy 110 vagon kenyérgabonát vásároltak fel. Az eddigiek alapján várható, hogy az idén közel 2 ezer vagonnal több kenyérgabonát vásárolnak fel, mint tavaly. Az időjárás alakulása ugyanakkor kedvezőtlenül hatott valamennyi zöldségféle és az újburgonya időbeni beérésére. Ez a körülmény rontotta a primőrök exportlehetőségeit — s tekintve, hogy a megye az országos zöldségfelvásárlás több mint 20 százalékát adja — problémákat okozott főleg a korai karalábé, a korai káposzta és a kelkáposzta felvásárlásánál. A konzervipari termeltetésű zöldségekből az első fél évben a zöldborsó felvásárlása volt a döntő, ez sikerült legjobban. Az időjárás okozta késedelem miatt viszont a konzervgyár az uborka és a zöldbab felvásárlását júniusban nem tudta megkezdeni. A gyümölcsfelvásárlás az idén vált kettőssé: a szövetkezeti szervezet mellett ebben az évben a konzervipar közvetlenül is vásárolt a termelőktől mintegy 29 vagon gyümölcsöt. A megyei tanács végrehajtó bizottsága tudomásul vette a tájékoztató jelentést s a további, főleg a vöröshagyma-felvásárlás megkönnyítésére teendő intézkedésekre utasította a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályt.