Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-30 / 204. szám
A legnagyobb élmény: a szovjet ember Beszélgetés Sipos Géza elvtárssal a szegedi küldöttség odesszai látogatásáról Több mint tíz éve, hogy a két testvérváros, Odessza és Szeged minden esztendőben megtiszteli egymást hivatalos delegációval is. Legutóbb — mint jelentettük — Sipos Géza elvtársnak, a Szeged városi pártbizottság titkárának vezetésével járt ott, a Fekete-tenger partján szegedi küldöttség. Hazaérkezésük óta talán még arra sem volt idő, hogy minden üzenetet átadjanak, minden élményt szálára szedjenek. De a sajtónak engedtessék meg, hogy először kérdezze: mi hír Odesszában? Mi van az emlékek, élmények csomagjában? Egy szó varázsereje . Ez a tíz esztendő, a közvetlen barátkozás évei igen széles körűvé és bensőségessé tették a két város kapcsolatait. Azzal kezdődött, hogy ugyanúgy, mint az idén is, küldöttséget cserélt Odessza és Szeged, ma viszont már társadalmi méretű ez a kapcsolat, ez a barátkozás — mondja Sípos Géza. — Üzemek, intézmények, egyetemek, iskolák keresték meg egymást a barátkozás és együttműködés szándékával, s ma már kölcsönösen érzik a kapcsolat melegét és közvetlen hasznosságát. S ami még ennél is több: kollektívák és személyek barátkozásává szélesedett a testvérvárosi viszony; érdeklődő és egymásra figyelő közösségek, családok, személyek levélváltásai, kölcsönös látogatásai váltak rendszeressé, érzelmileg is meghitté. — Odesszában már mindenki tud Szegedről, s az emberek nagyon komolyan tisztelik ezt a barátságot. Amerre csak jártunk, mindenütt tudtak a küldöttségről, érdeklődtek, kérdezősködtek Szeged iránt. És ezzel a magatartással nemcsak hivatalos küldöttséget tüntetnek ki, hanem nagy figyelemmel vannak a szegedi turistacsoportokra is. Szeged, szegedi — varázsereje van ott ennek a szónak. Aki innen utazik oda, biztos lehet abban, hogy élvezi az odesszaiak bizalmát, vendégszeretetét, azt a készséget, hogy mindent megmutassanak neki. Elhalmozzák kedves figyelmességekkel, dús asztalt terítenek. rff* f • r • Uj, UJ, u;... — Hogy mi hír Odesszában? A gyorsan fejlődő város jegyeit hordozza, szüntelen az építkezés, a fejlődés. Magam többször is jártam már ott, s így mérni tudom a változások arányait Új lakónegyedek, gyárak, hatalmas új kikötő, talán a legnagyobb a Szovjetunióban. Pár év után rá sem lehet ismerni egykori üzemekre, úgy megnőttek, megfiatalodtak. Évről évre nagyobb a forgalom, a város élénksége. A hétszázezernyi lakosság nyáron egymilliónál többre szaporodik a turistákkal, üdülőkkel. S ez mind-mind új szín. Az alföldi embernek újra meg újra nagy élménye a tenger a maga nyüzsgő életével, hatalmas hajóival, s külön is kellemes, hazai hangulatot teremtő a Ganz-daruk erdeje a rakparton. A legnagyobb, legszebb élmény minden között mégis maga a szovjet ember. A melegszívű, kifogyhatatlan kedélyű, barátságos és magabiztos munkások, tengerészek. Azt hiszem, sohasem felejtjük el az Ifjú Lenin elnevezésű hajó személyzetével való találkozásunkat, gyárlátogatásainkat és beszélgetésünket Jurzsenko elvtárssal, az egyetem rektorával. Rendkívül gazdag érzelmi világú a szovjet emberek nemzeti közössége, s ezekből az érzelmekből a magyarokra szinte pazarlóan sok jut. Az embernek az az érzése támad, hogy akiért sokat áldoztak, az nagyon a szívükhöz nőtt. — Olyan tulajdonsága ez a szovjet népnek, amelyet örökölt. Megfigyelhettük generációról generációra gyermekinézményekben, úttörőtáborokban, hogy a szovjet fiatalok nevelésében igen sok az érzelmi elem. Ünnepségeik bensőségesek, melegek, a felnövő nemzedékek szemében a legtermészetesebb érzés a haza szeretete, a szocialista haza polgárának lenni erkölcsi rang, amely ehhez méltó magatartást, öntudatot követel. Azt hiszem, ebben nagyon sokat tanulhatunk szovjet barátainktól. A jubileum jegyében — Odessza most, miként az egész Szovjetunió, az Októberi Forradalom nagy jubileumának lázában ég. Legnagyobb és egyúttal legbensőbb ünnepük közeledtének jegyében zajlik minden: a munka, az építés, a teljes élet. Valamennyi közösség igazán méltót akar produkálni, s az ettől indíttatott igyekezet erdeményei szemmel láthatók. Új üzemeket, lakónegyedeket avatnak, most újítják fel gyönyörű operaházukat, versengenek az elsők erkölcsi rangjáért. Készülődésükről, sikereikről és gondjaikról szívesen és optimizmussal beszélnek, barátaikkal megosztják örömeiket és gondjaikat. Így például Szeged is kapott még egy meghívást: valamennyi testvérvárosának küldöttségét meghívta Odessza a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepségsorozatára a hős városba. — Az emlékek, élmények csomagjában igen sok az elmondanivaló. De hadd említsek meg még csak egyetlen momentumot: küldöttségünk látogatása ismét elősegítette a két nép, a két város barátságának további fejlődését. Sok-sok régi baráttal találkoztunk és sok új barátot szereztünk mind Szegednek, mind a népeink közötti barátság eszméjének. Sokszor közbe kérdeztem, míg Sípos Géza ezeket elmondta. Ilyeneket is: Nem találkoztak-e véletlenül a Budapest tankhajó kapitányával? Voltak-e a Csernomorec halászkolhozban? És az a fiatalember, az a Komszomol-titkár ott Iljicsovszkban...? S kiderült: ők ott, az odesszaiak ugyanígy kérdeznek szegedi ismerőseikről, barátaikról. Ezek az apróságok is mondanak valamit, ha meggondoljuk, hogy tizenkét éve, a barátkozás kezdetén, még lexikonokból, meg baedekerekből kezdtünk egymásról tájékozódni. SZ. S. I. (J. Levita felvétele) Az odesszai gyerekeknek az udvarokban játszótereket nyitottak. A Marx Károly utca 20. számú ház udvarán úttörő-játszóteret létesítettek. Nagy gonddal, szeretettel foglalkozik a gyerekekkel a háztanács vezetője, a nyugdíjas Jevgenyij Konsztantyinovics Karetnyikov. Felvételünket mutatja be a gyerekek körében Szeged — Odessza intervíziós műsor A Nagy Októberi Szocialista Forradalom közeledő 50. évfordulója tiszteletére a magyar és az odesszai televízió-stúdió kétórás műsort sugároz a két testvérváros barátságáról. A szeptember 24-én délután 4 órakor kezdődő adást az Intervízió is átveszi. A műsorra már mindkét városban folynak az előkészületek. Az érdekesnek ígérkező adásban ugyanis felváltva láthatunk majd képsorokat, riportokat, műsorszámokat Szegedről és Odesszából, sőt a televízió képernyőjén a két város lakosai közül beszélgetéseket is folytatnak majd. A televíziós kamera ellátogat a szegedi Odessza városnegyedbe és az odesszai Szeged utcába egyaránt. A két város több testvérintézménye köszönti majd egymást, s kölcsönösen műsorszámokat küldenek. Ezeket a Szegedi Nemzeti Színház zenekara és balettegyüttese, az ÉDOSZ népi tánccsoportja, a Szegedi Tanárképző Főiskola női kara, a Radnóti Miklós gimnázium énekkara, a Hulin dzsessz trió mutatja be. Köszönti a két város lakosságát dr. Biczó György, a Szeged mj. városi tanács vb elnöke és Lázár Zajarnij, az odesszai tanács vb elnöke, a két város ifjúságát pedig dr. Földi Gábor, a KISZ szegedi városi bizottságának titkára és Jurij Petropavlovszkij, a Komszomol odesszai titkára Külön érdekessége lesz a közvetítésnek, hogy az odesszai tv-stúdióba meghívnak több olyan egykori szovjet katonát, akik résztvettek Szeged felszabadításában. A műsort magyar részről Békés József, a televízió ifjúsági osztályának h. vezetője szerkeszti, rendezője pedig Pauló Lajos, tv-rendező. Az összekötő szövegkönyvet dr. Lökös Zoltán, a Dél-Magyarország főszerkesztője írja. Riporterként Moldoványi Ákos, a televízió közismert fiatal munkatársa működik közre. Közelebb az igényekhez AZ ÜZLETHÁLÓZAT fejlesztési tervével kapcsolatban beterjesztett jelentés és a vitában részt vevő felszólalók is hangsúlyozták, hogy ez a munka jelentős várospolitikai kérdés, mivel amellett, hogy kihat az áruforgalom alakulására, szoros összefüggésben van a városrendezés és a városfejlesztés célkitűzéseivel is. Az utóbbi évtizedben, de különösképpen az elmúlt egy-két évben a korábbi esetlegességet egyre inkább a tervszerűség váltotta fel. Ennek eredménye, hogy felépültek olyan korszerű üzletek, mint amilyen az Odessza-lakónegyedbeli ABC, a Tisza Áruház, s több új vendéglő, valamint az is, hogy elterjedt az önkiszolgáló rendszer. Ez a fejlődés azonban még mindig elmaradt a forgalom fejlődésétől. Az élelmiszerüzletek egy része kicsi, kevés az iparcikkeket — különösen a villamossági és műszaki, az illatszer, az üveg és a papírárukat forgalomba hozó üzlet a városban. Zsúfoltak a vendéglők, cukrászdák, tejivók. Kevés a szállodai szoba is. A magánházakkal beépült városrészekben alig van bolt. A kereskedelmi hálózat további fejlesztésénél tekintettel kell lenni arra, hogy Szeged gyors ütemben iparosodik, a város lakóinak száma évről évre növekszik. Tehát az eddiginél átgondoltabb, tervszerűbb munkára van szükség a harmadik ötéves terv hátralevő éveiben. Új lehetőségek is rendelkezésre állnak a gazdasági mechanizmus reformja irányelveinek megfelelően. Ezek között első helyen áll a többszektorú kereskedelem behatolása a kereskedelmi életbe: az a vállalkozás részesül előnyben, amely jobb árufelhozatalt és gazdaságosabb kereskedelmi ellátást eredményez. A többszektorú kereskedelem már meg is jelent Szegeden: ipari üzemek, nagykereskedelmi vállalatok, értékesítési szövetkezetek, termelőszövetkezetek nyitottak üzleteket a közelmúltban. Előnye elsősorban a több és jobb minőségű áru, nagyobb választék. A Dél-Magyarországban már több ízben szószólói voltunk annak, hogy a többszektorú kereskedelem révén kibontakozó egészséges verseny az eddigieknél jobban alkalmas a vásárlók igényeinek mind tökéletesebb kielégítésére. Nyilvánvaló azonban, hogy gyors eredményt nem várhatunk, bár a változás első jelei máris érzékelhetők. Természetesen szükség van ezentúl is új üzletek nyitására. A külső városrészekben elsősorban olyan boltok kellenek, melyekben árusítják az összes alapvető élelmiszert és az apró iparcikkeket is, melyekért 70. évi tervjavaslatát, majd nem érdemes a városba beszaladgálni. A közlekedési kulcspontokon jöhetnek számításba az ABC-áruházak, a belvárosban pedig elsősorban a boltok specializálására van szükség, hiszen egész Szegeden nincs például tűszaküzlet, hiányzanak a tej-, a hús- vagy a sütőipar valamennyi termékét árusító boltok is. Az újszerű kiszolgálási módszerek — s ezeken nem szabad csupán az önkiszolgálást érteni — elősegíthetik, hogy az emberek kényelmesebben, gyorsabban vásároljanak. A HÁLÓZATFEJLESZTÉSNEK több útja-módja képzelhető el. Minden bizonnyal a legolcsóbb közülük a meglevő üzletek teljesebb kihasználása. Csak nemrég írtuk meg lapunkban, hogy például különféle ürügyekre hivatkozással a Szőke Tisza fedélzetén nem szolgálnak fel ételeket, a Tisza-étterem galériáját egyáltalán nem is használják. Nagyon vontatottan halad a régen üzletként szolgáló, de manapság másra használt helyiségek visszaalakítása, holott ezzel szintén aránylag gazdaságosan és gyorsan lehetne üzleteket nyitni. DRÁGÁBB MÓDSZER, de feltétlenül szükséges új üzletek építése és berendezése. A harmadik ötéves terv idején, tehát 1970-ig a tervek szerint ABC-áruház kerül a Tarjánban épülő új nagy lakótelepre, valamint a Klapka térre és az Odesszai körútra. Élelmiszerüzlet nyitására készülnek a Petőfi Sándor sugárúton és az Oskola utcában. A városellátó szövetkezet a Széchenyi téren és a Kossuth Lajos sugárúton szándékozik boltot nyitni. A Marx téri piacra pavilonsort terveznek. Gyarapszik a vendéglátóhelyek száma is: a Károlyi utcában és a Bécsi körúton bisztró, a Tarjántelepen és az Odesszai körúton étterem-eszpresszó, a Csap utcában kisvendéglő, a Bécsi körúton cukrászda épp egyéb ügyeket tárgyalt, tése került szóba. Idén ősszel kezdik meg a Royalszálló felújítását és bővítését. A vendéglátó és az idegenforgalmi hivatal motelek építésére készül. A végrehajtó bizottság tegnapi ülésén úgy határozott, hogy a MÉSZÖV az általa kért feltételek figyelembevételével is felépítheti új vendéglőjét a partfürdőn. Ezzel tehát pontot tettek annak a vitának a végére, melyről éppen keddi lapunkban számoltunk be olvasóinknak. Érdemes felsorolni a belvárosba tervezett új iparcikk boltokat is. A Lenin körúton üveg- és sportszerboltot, a Bajcsy-Zsilinszky utcában rövidáru üzletet, a Mikszáth Kálmán utcában papírboltot, valamint népművészeti boltot szánnak a már felépült, illetve a majd felépülő új lakóházak földszintjére. A Minőségi Cipőgyár a Széchenyi téren, a MÉSZÖV a volt Párizsi áruház helyén rendez be üzletet. Utóbbi gyermekruházati cikkeket árusít majd. A Kárász utcai lakástextil üzlet helyére villamossági szakboltot szándékoznak helyezni. Az elképzelések szerint a BÚTORÉRT a Kárász utcából tovább költözik a Dugonics térre, a cipőnasykereskedelmi vállalat által eddig elfoglalt üzlethelyiségbe, s helyén esetleg a Luxus Áruház rendezkedik be. ELŐSEGÍTI majd az üzlethálózat fejlesztését az is, hogy a BÚTORÉRT, valamint a Csongrád megyei Vegyesiparcikk Kiskereskedelmi Vállalat a közeljövőben raktárakat épít magának. Az így felszabaduló helyiségeket is hasznosítani kívánják: a DÉLTEX Kelemen utcai központja helyén reggelizőhely, a Híd utcai konfekcióraktár helyén vegyesiparcikkeket árusító boltot rendeznek be. Készülnek a Virág-cukrászda további bővítésére is, ha az állami szabóságot megfelelő helyre tudják költöztet Fehér Kálmán A kereskedelmi hálózat fejlesztéséről tárgyalt a városi tanács vb ülése A Szeged m. j. városi tanács végrehajtó bizottsága tegnap, kedden ülést tartott. Az ülésen részt vett Perjési László, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára is. A végrehajtó bizottság Farsang Lászlónénak, a tanács vb kereskedelmi osztálya vezetőjének előterjesztésében megtárgyalta a szegedi üzlethálózat 1970-ig szóló fejlesztési tervének célkitűzéseit. Az ülés a tervezetet elfogadta, és utasította a kereskedelmi osztályt, hogy a fejlesztés pontos, időben is meghatározott tervezetét a következő ülés elé terjessze be. A végrehajtó bizottság ezután jóváhagyta a tanács 1968— Községpolitika a járásban A Csongrád megyei tanács vb ülése A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi, keddi ülésén megtárgyalta a szegedi járási tanács vb legutóbbi két évben végzett szervező, irányító és ellenőrző tevékenységét. A megyei tanács végrehajtó bizottsága a jelentés és az elhangzott felszólalások alapján megállapította hogy a szegedi járás területén a kívánalmaknak megfelelően érvényesül a párt és a kormány politikája és a felettes szervek határozatainak végrehajtása. A megyei tanács végrehajtó bizottsági ülésén a legtöbb szó esett a községpolitikai munkáról és a községfejlesztési tevékenységről, ezzel kapcsolatban az e célra létesített pénzügyi alapok felhasználásáról. S bár 1965 óta a szegedi járás községeiben a KÖBA 80 százalékát kommunális beruházásokra fordították, az eredmények nem kielégítőek. Ugyanis különböző okokból a felhasznált összeg évek óta jóval kevesebb annál, mint ami rendelkezésre áll. A járási tanács végrehajtó bizottságának jelentése szerint a községek évről évre 10—12 millió forintot visznek át a következő évekre s ez az akkumuláció ellentétben áll a községfejlesztési alapok rendeltetésével. A KÖFA-val való ésszerűbb gazdálkodást több intézkedés segíthetné elő. Lehetővé kellene tenni mindenekelőtt, hogy a felhasználási tervet, illetve annak jóváhagyását a községek időben, a gazdasági év elején megkapják. Mert ha csak az év második negyedében van meg a jóváhagyás, már sem építési anyaghoz, sem a kivitelezést elfogadó vállalkozóhoz nem jutnak hozzá egykönnyen. Egyébként is — s ez szintén súlyos gond — a községek járdáinak, utainak, közműveinek és középületeinek megépítéséhez, felújításához és bővítéséhez alig akad kivitelező. Szórványosan alakulgatnak a járásban úgynevezett házilagos brigádok — a kisteleki már a környékben is vállal munkát — azonban hasonló kivitelező egységek szervezése megfelelő biztatás híján vontatottan halad. Tápén, Bordányban és Mórahalmon vették tervbe legújabban ilyen brigádok létrehozását. Célszerű lenne — s erre javaslat hangzott el a megyei tanács vb-ülésén — ha a járási tanács végrehajtó bizottsága járási szintű kivitelező vállalatot vagy társulást hozna létre, amely a községek kommunális igényeit szervezetten elégítené ki. Ehhez az elképzeléshez lehetne kapcsolni azt a másikjavaslatot is, hogy tegyék lehetővé a községfejlesztési alapon levő összegek kölcsönadását a községek között. K. J. Szerda, 1967. augusztus 30. DÉL-MAGYARORSZÁ € 3