Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-06 / 184. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam, 184. szám Ára: 80 fillér Vasárnap, 1967. augusztus 6. KÉT ÉVTIZEDES ISKOLA Az új gazdaságirányítási rendszer közelsége a kü­­lönböző nézetek, állásfoglalások valóságos lánc­reakcióját indította el a közvéleményben. Ezen azonban csak az lepődhet meg, aki nem számol eleve a vízbe do­bott kő természetes és egymásra torlódó hullám mozgásá­hoz hasonló gondolati gyűrűzéssel. A gazdasági reformmal kapcsolatos kérdőjelek, aggo­dalmak között van egy, amelyről azért is fontos egyértel­mű nyíltsággal beszélni, mert az új mechanizmus lényegét érinti. Ez pedig, röviden összegezve, az a kétség, hogy vajon a vállalatok különböző posztokon dolgozó mai irá­nyítói megfelelnek-e majd az újszerű gazdálkodás köve­telményeinek? Aki erre a kérdésre általánosan érvényes igennel vagy nemmel próbál válaszolni anélkül, hogy a gazdálko­­kodás tényleges folyamatait vizsgálná, az legfeljebb jósol, de nem felel az aggodalomra. A vállalati vezetést csupán azoknak a tényezőknek az elemzésével lehet megítélni, amelyek azt a bizonyos veze­tői stílust, magatartást folyamatosan alakították. E ténye­zők összegezett, sűrített kifejezve pedig: a gazdasági me­chanizmus, az irányítás ilyen vagy olyan struktúrája. Ez azt jelenti, hogy a „régi” mechanizmus történelmileg szük­ségszerű periódusa a feladatokhoz „szabott” vezetést és stílust érvényesített, s ebben csak akkor jelentkeztek új tünetek, új követelmények, amikor a gazdaságirányítás rendszerében is sokasodtak a ko­mszerűsítés irányába mu­tató jelek. Ami azonban a „régi” mechanizmus követelményrend­szerét illeti, ebben a gazdálkodási atmoszférában a benne működő vállalati, minisztériumi vezetők teremtették meg az irányítási feltételeit annak, hogy a nemzeti jövedelem — nemzetközi méretekben is kimagasló ütemben —, 1949 —1965 között évi 6,7 százalékkal növekedjék, hogy az ipar a háború előtti szint hatszorosát termelje, s hogy ebben a félfeudális-félkapitalista elmaradott országban modern ipari ágazatok egész sora alakuljon ki. S tegyük hozzá: mindezt azok a vezetők irányították, akik annak idején egyik napról a másikra, minden tapasztalat híján vették át ipari nagyüzemek, ágazatok vezetését. Közben, tudjuk, a gazdaság fejlődött, a kereslet diffe­renciálódott, fokozatosan bekapcsolódtunk a nemzetközi kereskedelem árrendszerébe, és mindez, meg tucatnyi té­nyező történelmi értelemben napirendre tűzte a gazdaság­­irányítás rendszerének korszerűsítését. E roppant hatású gazdasági változásokkal együtt formálódott a vállalati ve­zetők zöme is — bár természetesen nem valamennyi. S itt nemcsak arra utalunk, hogy e vezetők számottevő ré­sze időközben — a tapasztalatok mellé — a tárgyi tudást, a képzettséget is megszerezte. De talán ennél is fontosabb az a gazdasági körökben ismert tapasztalat, hogy a válla­latok vezetőinek egy része már jó néhány esztendeje kor­­látnak érzi a gazdaságirányítási kötöttségeket, hogy oly­kor még különböző furfangos eljárásokkal is megkísérelte érvényesíteni ötleteit, gondolatait, vagyis: sokan alig vár­ják, hogy önállóan, elvi és gyakorlati tapasztalataikra ala­pozva dolgozhassanak.­­Természetes, hogy ez nem vonatkozik kivétel nél­­kül minden vezetőre. Az új irányítási rendszer egész sor új ismeretet is követel — a nálunk még szokat­lan piackutatási módszerektől a matematikai modellekig, az elektronikus termelésprogramozás alkalmazásától az iparszociológia előnyeinek hasznosításáig. Megalapozatlan és tudománytalan feltételezés lenne azt állítani, hogy en­nek minden vezető megfelel majd. Csakhogy figyelembe kell venni az új mechanizmusnak azt az alapvonását, hogy sok mindent — a vezetői készséget, rátermettséget is — ■„letisztítva” mutatja fel; amíg ugyanis a tervalkudozás rejthette olykor az alacsonyabb színvonalú irányítás kö­vetkezményeit, a jövőben a vállalati nyereség voltakép­pen egyetlen és bárki által leolvasható „műszerskálán” fe­jezi ki majd a vezetés színvonalát. Nyilvánvaló viszont, hogy itt sem vezethet eredményre a kapkodás, a türel­metlenség, hiszen olyan méretű változás teljes „fordulat­­sebességének” eléréséhez, amilyen az új mechanizmus, nemcsak az anyagi javak felhalmozásában, de az új irá­nyítási mód­szerek-is­me­retek tekintetében is időre van szükség. Két évtized gazdálkodási eredményei, tényei bi­zonyítják azonban, hogy a vállalati irányítók zöme képes a legnehezebb feladatok megoldására is. TÁBORI ANDRÁS Szabadságharcos sikerek Saigonban Vizes ügyek Holnaptól: nyári vásár Magyar marad-e a fűszerpaprika? Mai számunkból: Épül, szépül Szeged Sem a rekkenő meleg, sem a város ünnepi forgata­ga nem akadályozhatja, hogy az utcákon dolgozza­nak a kubikosok csőfekte­tők, aszfaltozók, hogy — mint minden évben — idén nyáron is tovább szépítsék Szegedet, s még kényelmesebbé tegyék lakói számára. Építkezés, újdon­ság van elegendő. Sokan szurkoltak az útépí­tőknek július elején, kész lesznek-e a szabadtéri játé­kok kezdetére a Somogyi Béla utca felújításával? El­készültek vele, sőt a Dugo­nics tér északi oldalával is. Jelenleg a tér déli felén dol­goznak, csatornát fektetnek, majd utat, járdát építenek. A szabadtéri befejezése után tovább folytatják a Somogyi Béla utca átalakítását, egé­szen a Tisza-partig. A Dóm mögött, egészen a klinikákig — a feleslegesen széles járda rovására — autóparkolót képeznek ki. Nagy erővel dolgoznak je­lenleg a Tolbuhin sugárút felújításán is, a két körút között. A közművezetékek cseréjét még tavasszal elvé­gezték, csak a gázcsöveket fektetik most Átalakították a villamos légvezetéket és a hozzá tartozó egyenáramú magasvezetéket is. A Tolbu­hin sugárút belső szakaszán sokkal rendezettebb lesz a közlekedés, mint volt eddig: a járdákat 3 méteresre szű­kítik, de ennyi elég is, vi­szont az új úttest szélessége 14 méter lesz. A villamos­pálya továbbra is az út kö­zepén marad. A 4 millió fo­rintba kerülő beruházás no­vember közepére készül el. Az újszegediek számára is van több újdonság. Miután az Odessza körút aszfalt­­burkolata elkészült a Nép­kert sor és a Tisza-part kö­zött, a Fürj utcai KISZ-la­­kóházak alapközműveit és belső úthálózatát is elkészí­tették. Újszeged legalacso­nyabban fekvő útszakaszának, a Rózsa Ferenc sugárút kül­ső részének és a Tököly­ út­­nak a rendbehozásához is hozzáfogtak. Ezt a munkát több ütemben végzik: a mint­egy kétkilométeres útsza­kaszból idén 400 métert újí­tanak fel. A második kerületben az év első felében elkészült az Öthalom utca és a Vajda ut­ca aszfaltjárdája, a Jakab Lajos utcában pedig az út­burkolat felújítását fejezték be. A Felső Tisza-parton végig átrakták az évek során erősen megrongálódott, fel­lazult tégla gyalogjárót. A kerület kellemes színfoltja a gedói pihenő­park még nincs teljesen készen, de a parkot átszelő aszfaltjárda építését itt is befejezték már. A Petőfi-telep egy ré­szén több mint 300 ezer fo­rint költséggel bevezették a magasnyomású vizet. Az egész telepen egycsapásra nem tudják elvégezni a munkát, folyamatosan ha­ladnak tovább utcáról utcá­ra. Az algyői út jobboldali járdájának aszfaltozását a közelmúltban kezdték el, s a Tabán utca is jó minőségű járdát kap mindkét oldalon. Gedó és Fodortelep lakossá­ga régóta kéri már a Töl­gyes utca járdájának aszfal­tozását. Hamarosan erre is sort kerítenek. Még egy építkezés, mely nemcsak a felsővárosiak, ha­nem az egész várost érdek­li: a Tarjántelepen a napok­ban­­ fejezik be a második ház alapozását. A 111-es és a 110-es jelű épületek 4 emeletesek lesznek, s 80—80 lakás kap helyet bennük. Az alapozással igen hamar, alig több, mint egy hét alatt vé­geznek, mivel helyét árokásó géppel alakítják ki, s az épí­téshez transzport-betont használnak. Rövidesen hoz­záfognak az első két ház falazásához is. A falakat téglablokkból emelik. Közel 4 és félmillió forin­tot költenek a XII. kerület­ben út- és járda, víz és csa­torna építésére. Egy millió 300 ezer forintból építenek utat a Marx tér középső szakaszán, a Mikszáth Kál­mán utca és a Cserzy Mi­hály utca között. A város­gazdálkodási vállalat kivi­telezésében a tervek szerint decemberig készülnek el a munkával, de az is lehetsé­ges, hogy hamarabb. Tavalyról áthúzódó mun­kaként befejezték a Tolbu­hin sugárúttól a Csáktornyai utcáig vivő gyalogjárda épí­tését, ugyanígy a Rákóczi utcának mindkét oldalán a Petőfi Sándor sugárúttól a Mátyás térig. Hasonló mun­kát fejeztek be a Bálvány, a Galamb, a Lumuba utcá­ban és a Mátyás tér északi oldalán. A Hunyadi János sugárúti belső telken épülő KISZ-lakások közművesítése után kerül sor az Alföldi utca közútjának, gyalogjár­dájának korszerűsítésére. Most épül a Hajnal utca mindkét oldalának új gya­logjárdája a Móra utcától a Korda utcáig. Erre a kor­szerűsítésre közel 700 ezer forintot fordítanak. A jár­daépítéssel egyidőben rend­be­hozzák a felületi és csapa­dékvíz elvezetését szolgáló árkokat is. Soron következik István telepen, a II-es kór­háztól a Szél utcáig tartó Lendvai utca baloldalának aszfaltjárda építése is. A ságváritelepi új telepü­lés magasnyomású vízháló­zatot kapott, s ennél, vala­mint a gyalogjárda építés­nél sok tízezer forintra te­hető a lakosság társadalmi munkája. Községfejlesztési alapból mintegy 700 ezer forintot fordítanak Alsóvá­ros vízellátásának további tökéletesítésére, a csatorná­zás korszerűsítésére. Átépítik a Tolbuhin súgd­rutát Alapozzák a tarjántelepi lakóházakat Új járdák, csatornák városszerte Újabb külügyminiszteri értekezlet és csúcstalálkozó Khartoumban Szombaton este véget ért az arab külügyminiszterek rendkívüli értekezlete. Az ünnepélyes záróülésen Mah­­gub szudáni kormányfő és külügyminiszter, az értekez­let elnöke ismertette a ta­nácskozásról beszámoló saj­tónyilatkozatot, amely össze­foglalja a külügyminiszterek ajánlásainak főbb pontjait. A sajtóközlemény szerint a külügyminiszterek sok szempontból megvitatták az arab világban kialakult hely­zetet és egyetértettek abban, hogy erőfeszítéseket kell tenni az izraeli imperialista agresszió következményei­nek felszámolására. A külügyminiszterek elha­tározták, hogy augusztus 15-re Bagdadba összehívják az arab országok pénzügy­­minisztereinek, gazdasági minisztereinek és olajipari minisztereinek értekezletét az arab gazdasági helyzet megvitatására és gazdasági intézkedések kidolgozására. Elhatározták, hogy au­gusztus 26-án Khartoumban ismét külügyminiszteri érte­kezletet tartanak, hogy meg­vizsgálják a bagdadi konfe­rencia határozatait. Ezen az értekezleten készítik elő az arab államfők csúcsértekez­letét, amelyet ugyancsak Khartoumban tartanak. A külügyminiszteri tanács­kozás leglényegesebb dönté­se: az elvi megegyezés a csúcstalálkozó szükségességé­ben és összehívásában. A találkozó időpontját azért nem tűzték ki, mert ebben nem tudtak megegyezni. A csúcstalálkozó idejét a kö­vetkező khartoumi külügy­miniszteri értekezleten rög­zítik. A várakozással ellentétben nem tették közzé a csúcsta­lálkozó napirendi javaslatát. HúfTPrer vender Srpwrfen Komócsin Zoltán Ia Hunyadi búcsúelőadásán Tegnap este forró sikerű eladáson búcsúzott az idei szabdatéri játékoktól Erkel Ferenc örökbecsű operája, a Hunyadi László. Az opera harmadik, utolsó előadása és az ünnepi hetek más ese­ményei tegnap is sokezer vendéget vonzottak a vá­rosba. Húszezer látogatót fogadott szombaton Szeged, s az idei vendégjárás ezzel a forgalommal „tetőzött”. Kilenc belföldi és három külföldi autóbusz, valamint három különvonat szállítot­ta — a menetrendszerinti járatokon kívül — a vendé­geket Szegedre. A legtöb­ben Székesfehérvárról, Bu­dapestről, Miskolcról érkez­tek, külföldről pedig Jugo­szláviából és Csehszlovákiá­ból, de igen sok látogató jött Franciaországból és az NDK-ból is. A tegnapi húsz­ezer vendéggel együtt eddig 234 ezer — köztük 25 ezer külföldi — látogatója volt a Szegedi Ünnepi Hetek gaz­dag eseménysorozatának. A Hunyadi László tegnapi előadását megtekintette Ko­mócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Cseterki Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, az Elnöki Tanács titkára, Sándor József, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizott­ság titkárságának vezetője, Púja Frigyes, az MSZMP KB külügyi osztályának ve­zetője, Rappai Gyula, az MSZMP KB tagja, a Bara­nya megyei Pártbizottság első titkára, Gyenes András, az MSZMP KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője. A vendégeket elkísérte az előadásra Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Perjési László, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának első titkára, Sí­pos Géza, a Szeged városi pártbizottság titkára és dr. Biczó György, a szegedi m. j. városi tanács vb-elnöke. A szabadtéri játékok ma a Cigánybáró bemutatójával folytatódnak. (Erről és az ünnepi hetek más esemé­nyeiről lapunk negyedik ol­dalán közlünk tudósításo­kat.) Elutaztak a belga parlament elnökei A belga parlamenti elnö­kök — Paul Struye, a sze­nátus és Achille Van Acker, a képviselőház elnöke — akik Kállai Gyulának, az országgyűlés elnökének meg­hívására feleségükkel együtt öt napot töltöttek hazánk­ban, szombaton elutaztak Budapestről. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Kállai Gyula és felesége, dr. Keresztóczy Miklós, az országgyűlés al­­elnöke, valamint az ország­­gyűlés tisztikarának több tagja, a külügyminisztérium és az országgyűlés irodájá­nak munkatársai búcsúztat­ták. Ott volt P. Vanheers­­wynghels belga nagykövet és felesége, valamint a nagykövetség több munka­társa.­­ Paul Struye, a szenátus el­nöke, aki többször megfor­dult nálunk a két világhábo­rú közötti időben, elmondot­ta: — A második világháború óta első alkalommal jöttem el ide. Meglepett az itt ta­pasztalt fejlődés. Különösen a lakásépítkezés, az idegen­­forgalom fejlesztésére tett erőfeszítések, az új ipartele­pek tanúskodnak a magyar nép alkotó erejéről. A látoga­tásunk közvetlen célja az volt, hogy kapcsolatot teremt­sünk a két parlament kö­zött. Ezt fontos eszköznek tekintjük a népek közötti kölcsönös megismerés és barátság elmélyítésében. Achille Van Acker, a bel­ga képviselőház elnöke most látogatott elsőízben Magyarországra. Megállapí­totta: Kállai elnök úrral folyta­tott megbeszéléseink nagy megelégedéssel töltenek el bennünket. Itteni találkozá­saink is hozájárultak a két parlament és ország kapcso­latainak fejlesztéséhez. A különböző társadalmi rend­szerben élő népeknek is szükségük van arra, hogy összeköttetést, érintkezést tartsanak fenn egymással. A tárgyalóasztal mellett meg­növekszenek a kölcsönös megértés esélyei. Patolicsev Kanadában Patolicsev szovjet külke­reskedelmi miniszter sajtó­­értekezletet tartott az On­tario állambeli Niagarában. Javasolta, hogy a jelenlegi­nél szélesebb méretűvé és sokrétűbbé fejlesszék a Szovjetunió és Kanada kö­zötti árucsereforgalmat. „Úgy gondolom, hogy min­denekelőtt jobban meg kell ismernünk egymást” — fűz­te hozzá. A szovjet államfér­fi tegnap Vancouverből To­rontóba repült, ma pedig Winnipegbe látogat, mielőtt visszatérne Ottawába, ahol folytatja tárgyalásait a ka­nadai vezetőkkel.

Next