Délmagyarország, 1967. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-06 / 184. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam, 184. szám Ára: 80 fillér Vasárnap, 1967. augusztus 6. KÉT ÉVTIZEDES ISKOLA Az új gazdaságirányítási rendszer közelsége a különböző nézetek, állásfoglalások valóságos láncreakcióját indította el a közvéleményben. Ezen azonban csak az lepődhet meg, aki nem számol eleve a vízbe dobott kő természetes és egymásra torlódó hullám mozgásához hasonló gondolati gyűrűzéssel. A gazdasági reformmal kapcsolatos kérdőjelek, aggodalmak között van egy, amelyről azért is fontos egyértelmű nyíltsággal beszélni, mert az új mechanizmus lényegét érinti. Ez pedig, röviden összegezve, az a kétség, hogy vajon a vállalatok különböző posztokon dolgozó mai irányítói megfelelnek-e majd az újszerű gazdálkodás követelményeinek? Aki erre a kérdésre általánosan érvényes igennel vagy nemmel próbál válaszolni anélkül, hogy a gazdálkokodás tényleges folyamatait vizsgálná, az legfeljebb jósol, de nem felel az aggodalomra. A vállalati vezetést csupán azoknak a tényezőknek az elemzésével lehet megítélni, amelyek azt a bizonyos vezetői stílust, magatartást folyamatosan alakították. E tényezők összegezett, sűrített kifejezve pedig: a gazdasági mechanizmus, az irányítás ilyen vagy olyan struktúrája. Ez azt jelenti, hogy a „régi” mechanizmus történelmileg szükségszerű periódusa a feladatokhoz „szabott” vezetést és stílust érvényesített, s ebben csak akkor jelentkeztek új tünetek, új követelmények, amikor a gazdaságirányítás rendszerében is sokasodtak a komszerűsítés irányába mutató jelek. Ami azonban a „régi” mechanizmus követelményrendszerét illeti, ebben a gazdálkodási atmoszférában a benne működő vállalati, minisztériumi vezetők teremtették meg az irányítási feltételeit annak, hogy a nemzeti jövedelem — nemzetközi méretekben is kimagasló ütemben —, 1949 —1965 között évi 6,7 százalékkal növekedjék, hogy az ipar a háború előtti szint hatszorosát termelje, s hogy ebben a félfeudális-félkapitalista elmaradott országban modern ipari ágazatok egész sora alakuljon ki. S tegyük hozzá: mindezt azok a vezetők irányították, akik annak idején egyik napról a másikra, minden tapasztalat híján vették át ipari nagyüzemek, ágazatok vezetését. Közben, tudjuk, a gazdaság fejlődött, a kereslet differenciálódott, fokozatosan bekapcsolódtunk a nemzetközi kereskedelem árrendszerébe, és mindez, meg tucatnyi tényező történelmi értelemben napirendre tűzte a gazdaságirányítás rendszerének korszerűsítését. E roppant hatású gazdasági változásokkal együtt formálódott a vállalati vezetők zöme is — bár természetesen nem valamennyi. S itt nemcsak arra utalunk, hogy e vezetők számottevő része időközben — a tapasztalatok mellé — a tárgyi tudást, a képzettséget is megszerezte. De talán ennél is fontosabb az a gazdasági körökben ismert tapasztalat, hogy a vállalatok vezetőinek egy része már jó néhány esztendeje korlátnak érzi a gazdaságirányítási kötöttségeket, hogy olykor még különböző furfangos eljárásokkal is megkísérelte érvényesíteni ötleteit, gondolatait, vagyis: sokan alig várják, hogy önállóan, elvi és gyakorlati tapasztalataikra alapozva dolgozhassanak.Természetes, hogy ez nem vonatkozik kivétel nélkül minden vezetőre. Az új irányítási rendszer egész sor új ismeretet is követel — a nálunk még szokatlan piackutatási módszerektől a matematikai modellekig, az elektronikus termelésprogramozás alkalmazásától az iparszociológia előnyeinek hasznosításáig. Megalapozatlan és tudománytalan feltételezés lenne azt állítani, hogy ennek minden vezető megfelel majd. Csakhogy figyelembe kell venni az új mechanizmusnak azt az alapvonását, hogy sok mindent — a vezetői készséget, rátermettséget is — ■„letisztítva” mutatja fel; amíg ugyanis a tervalkudozás rejthette olykor az alacsonyabb színvonalú irányítás következményeit, a jövőben a vállalati nyereség voltaképpen egyetlen és bárki által leolvasható „műszerskálán” fejezi ki majd a vezetés színvonalát. Nyilvánvaló viszont, hogy itt sem vezethet eredményre a kapkodás, a türelmetlenség, hiszen olyan méretű változás teljes „fordulatsebességének” eléréséhez, amilyen az új mechanizmus, nemcsak az anyagi javak felhalmozásában, de az új irányítási módszerek-ismeretek tekintetében is időre van szükség. Két évtized gazdálkodási eredményei, tényei bizonyítják azonban, hogy a vállalati irányítók zöme képes a legnehezebb feladatok megoldására is. TÁBORI ANDRÁS Szabadságharcos sikerek Saigonban Vizes ügyek Holnaptól: nyári vásár Magyar marad-e a fűszerpaprika? Mai számunkból: Épül, szépül Szeged Sem a rekkenő meleg, sem a város ünnepi forgataga nem akadályozhatja, hogy az utcákon dolgozzanak a kubikosok csőfektetők, aszfaltozók, hogy — mint minden évben — idén nyáron is tovább szépítsék Szegedet, s még kényelmesebbé tegyék lakói számára. Építkezés, újdonság van elegendő. Sokan szurkoltak az útépítőknek július elején, kész lesznek-e a szabadtéri játékok kezdetére a Somogyi Béla utca felújításával? Elkészültek vele, sőt a Dugonics tér északi oldalával is. Jelenleg a tér déli felén dolgoznak, csatornát fektetnek, majd utat, járdát építenek. A szabadtéri befejezése után tovább folytatják a Somogyi Béla utca átalakítását, egészen a Tisza-partig. A Dóm mögött, egészen a klinikákig — a feleslegesen széles járda rovására — autóparkolót képeznek ki. Nagy erővel dolgoznak jelenleg a Tolbuhin sugárút felújításán is, a két körút között. A közművezetékek cseréjét még tavasszal elvégezték, csak a gázcsöveket fektetik most Átalakították a villamos légvezetéket és a hozzá tartozó egyenáramú magasvezetéket is. A Tolbuhin sugárút belső szakaszán sokkal rendezettebb lesz a közlekedés, mint volt eddig: a járdákat 3 méteresre szűkítik, de ennyi elég is, viszont az új úttest szélessége 14 méter lesz. A villamospálya továbbra is az út közepén marad. A 4 millió forintba kerülő beruházás november közepére készül el. Az újszegediek számára is van több újdonság. Miután az Odessza körút aszfaltburkolata elkészült a Népkert sor és a Tisza-part között, a Fürj utcai KISZ-lakóházak alapközműveit és belső úthálózatát is elkészítették. Újszeged legalacsonyabban fekvő útszakaszának, a Rózsa Ferenc sugárút külső részének és a Tököly útnak a rendbehozásához is hozzáfogtak. Ezt a munkát több ütemben végzik: a mintegy kétkilométeres útszakaszból idén 400 métert újítanak fel. A második kerületben az év első felében elkészült az Öthalom utca és a Vajda utca aszfaltjárdája, a Jakab Lajos utcában pedig az útburkolat felújítását fejezték be. A Felső Tisza-parton végig átrakták az évek során erősen megrongálódott, fellazult tégla gyalogjárót. A kerület kellemes színfoltja a gedói pihenőpark még nincs teljesen készen, de a parkot átszelő aszfaltjárda építését itt is befejezték már. A Petőfi-telep egy részén több mint 300 ezer forint költséggel bevezették a magasnyomású vizet. Az egész telepen egycsapásra nem tudják elvégezni a munkát, folyamatosan haladnak tovább utcáról utcára. Az algyői út jobboldali járdájának aszfaltozását a közelmúltban kezdték el, s a Tabán utca is jó minőségű járdát kap mindkét oldalon. Gedó és Fodortelep lakossága régóta kéri már a Tölgyes utca járdájának aszfaltozását. Hamarosan erre is sort kerítenek. Még egy építkezés, mely nemcsak a felsővárosiak, hanem az egész várost érdekli: a Tarjántelepen a napokban fejezik be a második ház alapozását. A 111-es és a 110-es jelű épületek 4 emeletesek lesznek, s 80—80 lakás kap helyet bennük. Az alapozással igen hamar, alig több, mint egy hét alatt végeznek, mivel helyét árokásó géppel alakítják ki, s az építéshez transzport-betont használnak. Rövidesen hozzáfognak az első két ház falazásához is. A falakat téglablokkból emelik. Közel 4 és félmillió forintot költenek a XII. kerületben út- és járda, víz és csatorna építésére. Egy millió 300 ezer forintból építenek utat a Marx tér középső szakaszán, a Mikszáth Kálmán utca és a Cserzy Mihály utca között. A városgazdálkodási vállalat kivitelezésében a tervek szerint decemberig készülnek el a munkával, de az is lehetséges, hogy hamarabb. Tavalyról áthúzódó munkaként befejezték a Tolbuhin sugárúttól a Csáktornyai utcáig vivő gyalogjárda építését, ugyanígy a Rákóczi utcának mindkét oldalán a Petőfi Sándor sugárúttól a Mátyás térig. Hasonló munkát fejeztek be a Bálvány, a Galamb, a Lumuba utcában és a Mátyás tér északi oldalán. A Hunyadi János sugárúti belső telken épülő KISZ-lakások közművesítése után kerül sor az Alföldi utca közútjának, gyalogjárdájának korszerűsítésére. Most épül a Hajnal utca mindkét oldalának új gyalogjárdája a Móra utcától a Korda utcáig. Erre a korszerűsítésre közel 700 ezer forintot fordítanak. A járdaépítéssel egyidőben rendbehozzák a felületi és csapadékvíz elvezetését szolgáló árkokat is. Soron következik István telepen, a II-es kórháztól a Szél utcáig tartó Lendvai utca baloldalának aszfaltjárda építése is. A ságváritelepi új település magasnyomású vízhálózatot kapott, s ennél, valamint a gyalogjárda építésnél sok tízezer forintra tehető a lakosság társadalmi munkája. Községfejlesztési alapból mintegy 700 ezer forintot fordítanak Alsóváros vízellátásának további tökéletesítésére, a csatornázás korszerűsítésére. Átépítik a Tolbuhin súgdrutát Alapozzák a tarjántelepi lakóházakat Új járdák, csatornák városszerte Újabb külügyminiszteri értekezlet és csúcstalálkozó Khartoumban Szombaton este véget ért az arab külügyminiszterek rendkívüli értekezlete. Az ünnepélyes záróülésen Mahgub szudáni kormányfő és külügyminiszter, az értekezlet elnöke ismertette a tanácskozásról beszámoló sajtónyilatkozatot, amely összefoglalja a külügyminiszterek ajánlásainak főbb pontjait. A sajtóközlemény szerint a külügyminiszterek sok szempontból megvitatták az arab világban kialakult helyzetet és egyetértettek abban, hogy erőfeszítéseket kell tenni az izraeli imperialista agresszió következményeinek felszámolására. A külügyminiszterek elhatározták, hogy augusztus 15-re Bagdadba összehívják az arab országok pénzügyminisztereinek, gazdasági minisztereinek és olajipari minisztereinek értekezletét az arab gazdasági helyzet megvitatására és gazdasági intézkedések kidolgozására. Elhatározták, hogy augusztus 26-án Khartoumban ismét külügyminiszteri értekezletet tartanak, hogy megvizsgálják a bagdadi konferencia határozatait. Ezen az értekezleten készítik elő az arab államfők csúcsértekezletét, amelyet ugyancsak Khartoumban tartanak. A külügyminiszteri tanácskozás leglényegesebb döntése: az elvi megegyezés a csúcstalálkozó szükségességében és összehívásában. A találkozó időpontját azért nem tűzték ki, mert ebben nem tudtak megegyezni. A csúcstalálkozó idejét a következő khartoumi külügyminiszteri értekezleten rögzítik. A várakozással ellentétben nem tették közzé a csúcstalálkozó napirendi javaslatát. HúfTPrer vender Srpwrfen Komócsin Zoltán Ia Hunyadi búcsúelőadásán Tegnap este forró sikerű eladáson búcsúzott az idei szabdatéri játékoktól Erkel Ferenc örökbecsű operája, a Hunyadi László. Az opera harmadik, utolsó előadása és az ünnepi hetek más eseményei tegnap is sokezer vendéget vonzottak a városba. Húszezer látogatót fogadott szombaton Szeged, s az idei vendégjárás ezzel a forgalommal „tetőzött”. Kilenc belföldi és három külföldi autóbusz, valamint három különvonat szállította — a menetrendszerinti járatokon kívül — a vendégeket Szegedre. A legtöbben Székesfehérvárról, Budapestről, Miskolcról érkeztek, külföldről pedig Jugoszláviából és Csehszlovákiából, de igen sok látogató jött Franciaországból és az NDK-ból is. A tegnapi húszezer vendéggel együtt eddig 234 ezer — köztük 25 ezer külföldi — látogatója volt a Szegedi Ünnepi Hetek gazdag eseménysorozatának. A Hunyadi László tegnapi előadását megtekintette Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Cseterki Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács titkára, Sándor József, az MSZMP KB tagja, a Központi Bizottság titkárságának vezetője, Púja Frigyes, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője, Rappai Gyula, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, Gyenes András, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A vendégeket elkísérte az előadásra Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára, Perjési László, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára, Sípos Géza, a Szeged városi pártbizottság titkára és dr. Biczó György, a szegedi m. j. városi tanács vb-elnöke. A szabadtéri játékok ma a Cigánybáró bemutatójával folytatódnak. (Erről és az ünnepi hetek más eseményeiről lapunk negyedik oldalán közlünk tudósításokat.) Elutaztak a belga parlament elnökei A belga parlamenti elnökök — Paul Struye, a szenátus és Achille Van Acker, a képviselőház elnöke — akik Kállai Gyulának, az országgyűlés elnökének meghívására feleségükkel együtt öt napot töltöttek hazánkban, szombaton elutaztak Budapestről. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Kállai Gyula és felesége, dr. Keresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, valamint az országgyűlés tisztikarának több tagja, a külügyminisztérium és az országgyűlés irodájának munkatársai búcsúztatták. Ott volt P. Vanheerswynghels belga nagykövet és felesége, valamint a nagykövetség több munkatársa. Paul Struye, a szenátus elnöke, aki többször megfordult nálunk a két világháború közötti időben, elmondotta: — A második világháború óta első alkalommal jöttem el ide. Meglepett az itt tapasztalt fejlődés. Különösen a lakásépítkezés, az idegenforgalom fejlesztésére tett erőfeszítések, az új ipartelepek tanúskodnak a magyar nép alkotó erejéről. A látogatásunk közvetlen célja az volt, hogy kapcsolatot teremtsünk a két parlament között. Ezt fontos eszköznek tekintjük a népek közötti kölcsönös megismerés és barátság elmélyítésében. Achille Van Acker, a belga képviselőház elnöke most látogatott elsőízben Magyarországra. Megállapította: Kállai elnök úrral folytatott megbeszéléseink nagy megelégedéssel töltenek el bennünket. Itteni találkozásaink is hozájárultak a két parlament és ország kapcsolatainak fejlesztéséhez. A különböző társadalmi rendszerben élő népeknek is szükségük van arra, hogy összeköttetést, érintkezést tartsanak fenn egymással. A tárgyalóasztal mellett megnövekszenek a kölcsönös megértés esélyei. Patolicsev Kanadában Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter sajtóértekezletet tartott az Ontario állambeli Niagarában. Javasolta, hogy a jelenleginél szélesebb méretűvé és sokrétűbbé fejlesszék a Szovjetunió és Kanada közötti árucsereforgalmat. „Úgy gondolom, hogy mindenekelőtt jobban meg kell ismernünk egymást” — fűzte hozzá. A szovjet államférfi tegnap Vancouverből Torontóba repült, ma pedig Winnipegbe látogat, mielőtt visszatérne Ottawába, ahol folytatja tárgyalásait a kanadai vezetőkkel.