Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-01 / 206. szám

0 € o­ co&ói*vh ifijük Három levél — három észrevétel Cyenes Ágnes és Csókász Edit, Szent László utca 10/b­­ből írja: „A szegedi ifjúság egyik legnépszerűbb szórakozó­helye a Móra Művelődési Otthon, amely rövidesen megkezdi idényszerű műkö­dését. Mivel ide többnyire csak diákok járnak, megle­hetősen soknak tartják a 6 forintos belépődíjat. Tudjuk, hogy a zenekar tartása költ­séges, de egy kevésbé is­mert, tehetséges fiatalokból álló együttes nem ugyanezt a célt szolgálná?” Ágoston Sándor, Gém ut­ca 11/b szám alatt lakó ol­vasónk írja: „A gőzfürdőben járva hallottam egy embert mél­tatlankodni, hogy az életbe többé nem szólhat a váro­si tanácsház harangja, mert Az Olvasóink írják ro­vatban adtuk közre nemré­giben két budapesti termé­szetjáró panaszát az alsóvá­rosi Mátyás-templomban szerzett tapasztalatairól. Ez­zel kapcsolatban kaptunk le­velet a templom plébánosá­tól, Pozsgay Páltól. Levelé­ben egyebek között a kö­vetkezőket írja: „A szegedi ünnepi hetek véget értek, a turistaforga­lom igen nagy volt Szeged város vezetősége és lakói most is szépen helytálltak. A turistapanaszok írásban, szóban gyakran előjönnek. Szeretnének bármikor fel­menni a Dóm tornyának ko­sarába; szeretnének a Dóm orgonáján bármikor játsza­ni; jó lenne a szerb temp­lom műkincses kapuján bár­mikor bemenni. Miért nincs a mozarab stílusú zsidó templomban naponta orgo­nahangverseny nyáron? Az alsóvárosi műemlék temp­lomban minek a vasrács? Miért nem lehet Maulberts festményeihez bármikor be­­menni? Az ötvös műkincsek miért nincsenek a kapu kö­zelében? A fa­ reliefes sek­restye miért nincs mindig nyitva? Műemlék és templom két fogalom. A templom műem­lék, műkincs, kulturális ér­ték és istentiszteleti kultusz helye egyben. A műemlék nemzeti kincsek, állami köz­értékek, kulturális és stí­­lusművek. Egy műemlék templom évi fenntartása, ha működtetnék, a torony összedőlne. Hogy másokban is eloszlassam az esetleges tévhitet: ha a harangot vil­lamos úton működtetnék, akár 100 évig is szólhatna”. Székesfehérvárról a Ba­latoni utca 3-ból küldte el észrevételét Lőrincz Ernő­­né: „Augusztus 12-én svájci vendégünkkel Szegeden, szü­lővárosomban jártun­k. Töb­bek között a híd újszegedi oldalán levő disznótoros csárdába is betértünk. Kí­vánságunkat, hogy meleg disznótoros vacsorát kérünk, a felszolgálónő nem teljesí­tette, s negyvenperces hiá­bavaló várakozás után tá­voztunk a vendéglőből. Az ilyen esetek bizony nem öregítik a szegedi vendéglá­tás hírnevét”, karbantartása meglehetősen drága. A turistapanaszokra egy­háztanácsunk, gondnoki hi­vatalunk, püspöki hivata­lunk, szolgálati személyek szerény válaszát közlöm. Éppúgy, mint más intézmé­nyeknek, a műemlék temp­lomoknak is van rendje, nyitvatartási ideje. A múze­umokban belépőjegy bizto­sítja a megfelelő viselkedés vállalását is, máshol a por­tás őrködése és felelőssé­ge. A szegedi műemlék templomok anyagi viszonyai nem teszik l­ehetővé őrsze­mélyzet alkalmazását A fentebb említett 20 százalék turista anyagi kárt is okoz. Például az alsóvárosi temp­lom áldozható tálcái az idén eltűntek, mikrofonjai elvesz­tek. Emberi fekáliát találtak sötétebb helyeken. A zsidó­­templom mártírtermében táskarádió slágerzenéje mel­lett cigarettáztak; fiatalem­berek a Dómba­ing nélkül mentek be; a szerb templom ikonosztáziájának párká­nyán égő cigarettát hagytak, mely a faragott fafüggöny­be beleégett stb. Az idegenforgalmi hivatal, a műemléki felügyelőség, a püspöki hivatal, az egyház­tanácsok, a templomgond­nokságok a vezető lelkészek keresik a módját, hogy össz­hangot teremtsenek a város templomainak műemléki és szakrális, hitéleti és turista összhangja között A jövő­ben talán ez majd jobban sikerül”. Válaszolnak az illetékesek Nagyobb lesz a rend A partfürdőről tett észre­vételeket a közelmúltban Sopronyi Piroska, Malom utca 15. szám alatt lakó ol­vasónk. Levelét megküldtük a Fürdők és Hőforrás Válla­latnak, ahonnan Bárdos Miklós igazgató válaszolt: „Megvizsgáltuk a levél tartalmát és megállapítot­tuk, hogy a panaszok jogo­sak. Megszüntetésükre vál­lalatunk az 1968-as strand­szezonban több intézkedést hoz. A beömlő részen hálót feszítünk ki, hogy az ülő­medencében a beömlő vizet ne tudják felfogni egyes vendégek. Bevezetjük a strandra az újszegedi hévi­zet, mellyel elérjük, hogy a vízhozam lényegesen meg­nő. A szükséges hűtőtornyot már meg is vásároltuk. Szi­gorúbban lépünk fel a ren­detlenkedő gyerekek ellen, de ki nem tilthatjuk őket a medencéből, hiszen a fiata­labb korosztálynak is szük­sége van a gyógyvíz igény­­bevételére”. A vizes ügyekről Lapunk augusztus 6-i szá­mában közöltük Vizes ügyek című cikkünket, melyben többek közt szó volt a sze­gedi szökőkutakról is. Ezzel kapcsolatban Tóth József, a Szeged m. j. városi tanács vb építési és közlekedési osztályának vezetője vála­szolt „A városi szökőkutak problémáját osztályom meg­vizsgálta. A Móra parkban levő szökőkútnál a vízköpők más módon való lezárására nincs mód. Az esztétikai lát­ványt igyekeztünk javítani a nagyobb szelvényű köpeny­cső beépítésével és a csővé­gek befektetésével. Műanyag csővég nem kapható, de nem is tartjuk célszerűnek a mű­anyagos csővéglezárást, azért sem, mert esztétikailag nem kedvezőbb, és hamarább el is használódna Az Anna-kú­­ti csobogón a csővégre szű­kítőfej felszerelése lehetsé­­ges, így a jelenleg csak túl­folyó víz ezen a nyomáson a szelvényszűkítés hatására szökővé változik. Ezen leve­lünk egy példányát meg­küldtük a Szeged I. kerületi tanács vb építési és közle­kedési csoportjának is, hogy a fenti elveket figyelembe véve a szükséges intézkedést szeptember 30-i határidővel megtegye”. Templom és műemlék tVM Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalat Szeged, Bocskai u. 10—12. felajánl megvételre 47 db 1760x1670 mm méretű U-acéltokos, KÜFÍJM 1016 f­­alu. Üvegszorítós kétrétegű fix ablakot, üvegezésre alkalmas kivitelben. Ára: 1523 Ft/db. Ügyintéző: Testért János. t­elefon: 12­0*0/187. H. K. 340 Szerkesztői üzenetek K. L. nyugdíjas: Köszön­jük szíves figyelmeztetését A Szeged a hazai Lapokban című összeállításunk azon­ban csak a szegedi tárgyú és vonatkozású cikkeket tartal­mazza. A levelében említett írások pedig azon túl, hogy szegedi írók tollából valók, nem szegedi vonatkozásúak. Pálinkás János építész, Da­ni János utca 7.: Észrevétele egyezik a mi tapasztaltaink­kal is, éppen ezért ezúton hívjuk fel a Víz- és Csator­naművek figyelmét, hogy az utcai illemhelyek ajtajainak csukódását mielőbb meg kellene oldani. Üveges An­tal, Párizsi körút 39.: Itt adjuk közre panaszát, há­zukba 12 lakó számára fel­szerelték a postaszekrénye­ket, csupán önnek nem ju­tott Bizonyára a posta ha­marosan segít a bajon. Ko­vács György, Párizsi körút 39.: A levélben felvetett igen érdekes várospolitikai kérdésekre lapunkban feltét­lenül visszatérünk. A Tolbu­­hin sugárút korszerűsítéséről már olvashatott a Dél-Ma­­gyarországban: mivel a vil­lamosforgalom kicsi, elejtet­ték a második vágány le­fektetésének tervét. Közöljük ked­ves vendégeinkkel, hogy a partfürdő szeptember 1-től naponta 10—18 óráig tart nyitva. A Tiszavirág mikrovízibusz csak szombaton és vasárnap közlekedik 10—18 óráig. Szegedi Fürdők és Hőforrás Vállalat DK. Az utolsó rúzsai bőrdudás A rúzsai Kuki II. számú iskolában Egri Zoltánt, az is­kola vezetőjét a méhesben találjuk. Tőle kérdezem: — Hol találhatnánk Csáti Antalt, az utolsó bőrdudást? — Itt lakik a soron talán éppen a másodvetést kapál­ja.A tanyavilág íratlan törvé­nyei szerint kivárjuk a déli pihenőt, hogy ne zavarjuk a munkát. Délben aztán Csóti Antal bácsit az akácfák alatt érjük, miközben hevenyészett ebédjét fogyasztja. A bőrdu­da irányában érdeklődöm. Szívesen emlékezik, és ha­mar előkerül a hangszer a közeli tanyából. Hangja be­tölti az elcsendesült vidéket. Soós János az üllési műve­lődési otthon honismereti szakkörvezetője fedezte fel és hívta fel rá a figyelmet. Azóta az Akadémia népzene­kutató csoportja is készített hangfelvételeket. Már fény­képek is vannak a híres ze­neszerszámról és Antal bácsi híressé kezd válni múzeum­ba illő hangszerével, egye­dülálló tudományával. Hatvanhét éves, de jól em­lékezik. Nagyapja juhász volt a csorvai járáson és a birkák után kullogva 10 lyu­kú nádfurulyával ütötte el az időt Könnyíteni akart ma­gán, amikor az egyik elhul­lott állat bőréből tömlőt ké­szített. Így könnyebben te­kinthetett szét a nyájon és a tüdejét is kímélte. Aztán a fújtatóval gyarapította a két­séget majd a bőgőjét a réz­művessel csináltatta meg. Három éves lehetett ami­kor először látta a tutajház­ban, ahol édesapjáék laktak, amikor a disznótoron a nagy­apa ezzel muzsikált. Tányé­­rk­aszárból, répából és haris­nyaszárból próbálta megszer­keszteni a bőrdudát. Huszonhat éves volt, ami­kor az első igazi bőrdudát készítette, amilyen most is a kezében van. A sípszár sár­gabarackfából, a bordópipa szilvafából, a feje diófából készült. A bőgőjét irányítás­sal a rézműves készítette. A tömlőnek bárány, nyúl vagy kutyabőr a legjobb. A futta­­tót irhabőrből kell csinálni.­­ Olyan a hangja, hogy a hegedű utol nem érheti. Al­kalmasint hangolni kell és aki nem tudja, ne is próbál­kozzon se a muzsikával, se a hangolással. Az a fontos, hogy a kontra és a príma passzoljon, öregapjától tanult meg a bőrdudán játszani, ő azon­ban már nem tudta tovább adni. Sok disznótort, lakodalmat kiszolgált egymaga. Díjat so­hasem kért előre, a jókedvű mulatozók dobálták össze a bérét. Ha akárcsak egy tíz forintost a zsebébe dugtak mindent kimuzsikált a bőr­duda, a mulatósat és a fris­set is. Nem is a pénzért, ha­nem a megbecsülésért, amit az kifizetett. Legutoljára 1963-ban szol­gált ki egy lakodalmat. Ek­kor sem alkudott ki előre bért, mégis 350 forint jött össze. Nagyon elégedett volt, hiszen sokáig kell aratni vagy fordítani ennyi pén­zért. A harmonika és a rezes hangszerek nagy konkuren­ciát jelentenek. Antal bácsinak jól esik az emlékezés a régebbi időkre, jól esik a bőrduda iránti ér­deklődés. Szinte simogatva takargatja a kockás kenyeres ruhába. Senki sem nyúlhat hozzá, még a fia sem. Tízezer forintért sem eladó. — De Antal bácsi! A nép­művészek találkozóján csak muzsikál majd valamit! — Ha megérjük! Búcsúzásul megszólaltatja népünk találékonyságát rep­rezentáló, öreg zeneszerszá­mát: „Belefújja búját a birka­­ bőrébe, Szélnek ereszti belőle ... ” Börcsök Vince A múmia közbeszól Elsőfilmes rendező­k mentették fel az eddig meg­jelent kritikák Oláh Gábort, A múmia közbeszól író-ren­dezőjét. Valahol ez a bizta­tásnak felérő kritikusi szó erős válaszvonalat­­ tett a forgatókönyv-szerző és ren­dező Oláh Gábor közé, di­csérve előző, elmarasztalva Utóbbi tevékenységét. Per­sze az írott szövegre apellál­ni amolyan szerecsenmosda­­tás, a közönség számára lát­hatatlan marad a szándék, csupán a végeredmény kerül mérlegre. S ez a mérleg ép­­penhogy kileng, serpenyőjé­ben alig érzékelhető film­gyártásunk legújabb termé­se. Szükségszerűen magán viseli az útkeresés tétova­tanácstalan meditációját, alig tud szabadulni félévszá­zados krimielődei polipcsáp­jainak bűvköréből, jóllehet tisztességesen igyekszik ma­gának valamiféle modort ki­alakítani. Pusztán ez a ma még pirrhuszinak tűnő igyekezet rokonszenves ben­ne — a biztató ígéret, ami holnap izmosabb, értékesebb munka lehet. Mert a magyar múmia semmivel sem több a fran­cia fantom­filmek sápadt sziluettjénél, importált kri­miötlet. Legfontosabb hibá­ja, hogy szétszórt, mozaik­­szerű, hóbortosan kapkodó, excentrikus. Két nyugati kémfőnökség igyekszik meg­szerezni valamely fontos magyar találmány mikro­filmre rögzített tervét, ami­ről annyit tudni: ha megva­lósul, milliók védelmét szol­gálja. A találmány eléggé misztikus, legalábbis ember­öltővel későbbi generációra sejtet, ám a banda egyik tagja a királyságot álmodja vissza, amiből rendszerelle­nes ízt sejt a néző az egész akcióról. Mondanom sem kell, szó sincs róla. A mú­mia, aki időnként közbeszól, aligha befolyásolja generáli­san a dolgok menetét, csu­pán a végkifejletben kap je­lentősebb szerepet. Határo­zottan krimiszerű viszont, hogy olykor, gyakran és nagy általánosságban az egész kavarodás indítékaiból keveset érteni, s mikor a szálak valamelyest összeáll­nának, ismét akad valami disszonancia. Hogy ezt a bi­zonyos valamit csak ritkán okozza a múmia, bízvást el­ Uj filmek hanyagolható. Hanem hogy a paródia önmagába ütközik, s voltaképpen érthetetlenné válik, mi minek a görbe­tükre, hol szorít a cipő, vagy bizonyos jelzések mö­gött mi bújik — meglehető­sen nehézkessé teszi az egész filmet. A bűnügyi izgalmak­ból pusztán a statikus lövöl­dözést, szüntelen és hellyel­­közzel értelmetlen üldözge­­tést örökíti át, s ezeket nincs mihez kötni, nem ér­teni a kilőtt golyók irányát, az üldözők és üldözöttek vi­szonyát — az egésznek ke­vés az értelme. Ha irodalomból kérnék kölcsön kifejezést a film jel­lemzésére, habozás nélkül az izmusok valamelyikéhez for­dulnék. Talán a dadaizmus­hoz, ahol halomra zsúfolt szavak zsákból hozott spon­tán sorrendisége jelenti az alkotás egészét. Ennek a magyar múmiafilmnek kép­sorai néha kísértetiesen em­lékeztetn­ek a dadaizmus mesterkéltségére. S ha fel­mentést keresnék számára, a kémelhárító főnök szobájá­ban találnám meg, a hatal­mas filmtablókon. Mintha ez jelezné, a filmben minden lehetséges. Bár alaposabban meggondolva, könnyen lehet, hogy tévedek .... N. I. RÁDIÓM­ŰSOR Kossuth Rádió 4.30 Hírek. időjárás. 4.32 Haj­naltól reggel ii .. . Zenés műsor. 4.4á Falurádió. 5.01 Hírek. Idő­járás. 5.30 Reggeli krónika. 6.00 Hírek. Időjárás. 6.30 Hírek. Idő­járás. 7.00 Reggeli krónika II. 7.1 ä Körzeti időjárás. 7.50 Új könyvek 8.00 Hírek. Időjárás. 8.05 Tilosor JK menetén­. 8.22 Titok a „Világ Tetején"*. Fantasztikus Ját­ék folytatásokban. III. rész. 8.47 Az a­nykakap. Részletek tilmszkij-Kondrakov operájából. 9.21 Édles anyanyelvünk. 9.26 Kedvelt régi melódiák. 30.00 Hí­rek. Hazai lapszemle. 10.10 A Gyermekrádió műsora. 10.30 Ze­nekari muzsika. 10.59 Lottóered­mények. 11.00 Családi körben 12.00 Hírek. Időjárás. 12.15 Tánc­zenei koktél. 13.00 A budapesti Színházak műsora 13.03 Beszél­jük meg! 1967 Idegenforgalmi év. Orbán Attila írása. 13.08 Mindenki kedvére. 14.20 Róka Móka bábszínháza. A Gyermek­­rádió műsora. 15.00 Hírek. Idő­járás. 15.15 Üzenetek. 15.55 Vá­laszolunk hallgatóinknak. 16.10 Rose Brunpton és Kim Borg éneke­. 16.37 Szovjet népek da­­l*1. 16.57 Hallgatóink figyelmébe. 17.00 Hírek. Nemzetközi lar­ OTremlo. 17.15 Hangverseny a Rtúdióban. 17.45 Negyedóra Ha­t­­duböezörményben. Kapusi Rózsa riportja. 18.00 Új zenei újság 18.30 Hozzo n egy dalt Buda­pestre . 13.35 Kónák Gábor Jó­zsef népi zenekara játszik. 19.00 Pisti krónika. 19.25 Sporthíradó. 19.35 Operettrészletek. 20.05 A kontaktus, Kemény Dezső rá­diójáték*. 21.05 Hírek. Időjárás 31.10 Rudolf Serkin zongorázik. 21.34 Charles Aznavour új felvé­­teleiből. 22.00 Hírek. Időtár* 22.20 Puccini: Gianni schlecht. Egyfelvonássofi opera. 23.22—0.2 Zenés játékokból. Közben 24.00 —0.10 Hírek. Időjárás. Petőfi Rádió 4.30—7.57 Azonos a Kossuth Rádió műsorával. 10.00—12.30 Ze­nei műsor üdülőknek. 12.30 Ka­marazene. 13.10 A szovjet iro­dalom Magyarországon Urbán Nagy Rozália előadása. I. rész. 13.25 Rácz Béla népi zenekara játszik. 13.47 Vízállásjelentés. 14.00 Kettőtől hatig. A Petőfi Rá­dió zenés délutánja. 18.00 Hírek. Időjárás. 38.05 Csárdások. 18.15 Szocialista bérezés az Új mecha­nizmusban. Dr. Garam József közgaöása iráeo. 18.30 Közvetítés Rómából. A Római Rádió szimh­­­onikus zenekarának hangver­senye. 19.53 Jó estét, gyerekek! 28.00 IQsti króniká­n. 20.25 sport­­híradó. 20.85 Bing Crosby éne­ke­. 21.05 Országjárás. Szerkeszti: Holakovszky István. 22.0p Hol­nap közvetítjük. A BBC szimfo­nikus zenekarának sztravinsz.kis­­hangversenye. *2.20 Láttuk, hal­lottuk. 22.40 Verbunkosok, kato­na dalok. 23.06—23.15 Hírek. Idő­járás. TELEVÍZIÓMŰSOR M»í>ar WíVlfW IP.»0 Vvefltl. tiseytpi] t>esfé-10 am «rutai film. asm.) ae éven felülieknek:) U.IS Első napok. Magyar kisfilm. 11.30 Telesport. (Ism.) Jugoszláv televízió 11.35 Hírek. 17.30 Rejtvénymű­­sor. 18.00 Tv-úJ dem Ságok. 18.15 Ifjúsági műsor 19.05 panoráma. 19.M Ja éisaatort­ gyerekeit! $0.00 Tv_W4d6. joio Hir<jelf*Ak. 30.40 Játékfilm. 27-10 Tv-hírad­ó. 23.30 Dubrevniki Nyár­i Játékok. Román televízió 18.30 Birkózó VB. 18.30 Tv-hír­­adó. 19.00 Zenés stúdió. 19.30 Ri­­ponműsor. 20.00 Reflektor. 20.15 Magyar játékfilm. 21.35 Pano­ráma, 21.50 Tv-híradó Szüzet a hercegnek! Úgy látszik Machiavelli szerelmi témájú kiapadha­tatlan leleménye megbabo­názta Festa Campanile, a Szüzet a hercegnek! című olasz—francia film rendező­jét. Így a Mandragora után ismét kosztümös filmet lát­hatunk, ezúttal egy igaznak kikiáltott történelmi legen­da megelevenítésével. A történet hőse a daliás, kakaskodó és éppen szegé­nyedni készülő Don Vincen­zo Gonzaga herceg, a cse­lekmény pedig — hogy is mondjuk — férfiassága kö­rül bonyolódik. Rendkívül szellemesen, mulattatóan. De hogy ne csak nevessünk ta­nuljunk is, a forgatókönyv ügyesen építgette a „konflik­tus" köré a korabeli társa­­dalom kritikáját: a pénzért, aranyért mindenre kész uralkodókat, hercegeket, az alázatos, erkölcsöt hirdető egyház fejet hajtó amoralitá­­sát — s a pénzzel nehezeb­ben kormányozható „embe­ri-biológiai” törvényeket. A jól szerkesztett, termé­szetes hangvételű rendezés, s nem utolsó sorban a szí­nészi játék, kikerülte a téma adta sikamlós buktatókat. A hexxeg, Vittorio Gassman „testreszabott” alakítása; a címben szereplő hölgy — aki a Mediciekkel való gazdag házasság közbeeső és igen­csak jelentős állomása — Virna Lisi. Sőt, hogy na­gyobb birodalmunk legyen az ügy iránt, még a Mandra­gora hasonló cipőkben járó hőse, Philippe Leroy is lát­ható a filmben Ippolit ®, a hercegi barát szerepében. J. A­ Áramszünet Az AramszoiRállszó vona­li­ közli, hogy 1967. szep­tember 3-án 6—16 óráig Repülőtéren és a Fonó­gyári út, Gyári út men­tén, továbbá Szabó János V­, Gera Sándor u., Új­vidéki u., Moholi u., Apa­­tin u., Zombori u., Sza­badkai u. által határolt területen áramszünet lesz. Áramszünet Az­ Arc­mazogáltató Vállalat közli, hogy 1967. szeptem­ber 3-án 7—16 óráig Béke­­telepen éa­ a Rókusi ptj. területén áramszünet lesz. k. 24 545 Péntek, 1967. szeptember 1. DÉLAAAGYARORSZAG 5

Next