Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-17 / 220. szám

MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam, 220. szám Ára: 80 fillér Vasárnap, 1967. szeptember 17. N­ ólét ülésszak közöl N­ yugatról jött politikusokat és újságírókat élénken foglalkoztatja és érdekli a magyar parlamenti élet. Nem tagadják, hogy ők furcsának tartják a mi or­szággyűlésünk munkáját, hogy a képviselők évenként csak két-három alkalommal tartanak plenáris ülést, s az év többi időszakában nincsen semmi dolguk, feladatuk. Amikor kérdéseikre felelünk, őszintén beszélünk azokról az évekről is, amelyekben az országgyűlésnek va­lóban kevés volt a szerepe, s tényleg nem lehettünk ta­núi élénk, izgalmas parlamenti életnek. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy mi a képviselők munkáját sem akkor, sem most nem abból ítéljük meg, hogy évente hányszor jönnek a fővárosba és mennyit vitatkoznak az eléjük terjesztett törvényjavaslatokról. A törvényhozás munkájának csak egy része zajlik az Országház épületé­nek falai között. Különösképp megváltozott a helyzet a múlt esztendőben elfogadott új választójogi törvénnyel, amely alapjaiban módosította az országgyűlési képviselők státusát, feladatait. Politikusok és alkotmányjogászok körében még a vá­lasztójogi törvény elfogadása előtt érdekes vita alakult ki az országgyűlés tevékenységének fejlesztéséről, a par­lament szerepének és tekintélyének növeléséről. Ez a té­ma úgy került szóba, mint a szocialista demokrácia széle­sítésének egyik fontos tényezője. Mind politikai életünk vezetői, mind a választópolgárok jogosan hangoztatták azt az igényt, hogy a parlamentnek több és nagyobb fel­adatot kell vállalnia a közélet irányításában, az állam­­igazgatási szervek ellenőrzésében. Az új választójogi tör­vény, az egyéni választókerületek rendje még inkább alá­húzza a képviselői munka megbecsülésének fontosságát. Az a közvetlen és állandó kapcsolat, amely a kép­viselő és választói között kialakult, és amely a kölcsönös bizalom alapján mind termékenyebbé, gyümölcsözőbbé válik, feltételezi azt is, hogy a képviselőnek, amikor a törvényhozás falain kívül választói nevében jár el, min­dig és mindenhol meg kell kapnia a szükséges segítséget és támogatást. Ezért is van különös jelentősége és szere­pe annak a munkának és tevékenységnek, amelyet a kép­viselők a parlamenti ülésszakok között végeznek. Az ország vezetésének átfogóan kell vizsgálnia az éle­tet, a fejlődést, mert különben döntései és intézkedései nem lehetnek általános érvényűek. De ahhoz, hogy általá­nos érvényűek és hatékonyak legyenek, feltélenül szük­ség van az olyan jelzésekre, amelyek gyakran a bonyo­lult és ellentmondásos fejlődés tényeiről, az élet távoleső sarkaiból is hírt adnak. Ahhoz, hogy az átfogó elhatáro­zások helyesek legyenek és előremozdító erejűvé válja­nak, az ilyen figyelmeztetéseknek minden esetben el kell jutniuk a vezetőkig. Ezért is volt szükséges az országgyű­lés, a képviselők munkáját továbbfejleszteni, hogy a tör­vényhozás testülete még inkább fórumává legyen a dol­gozó nép tapasztalatai közkinccsé tételének. Most éppen a parlament két ülésszaka között vagyunk, de már tanúi lehetünk annak, miként telnek meg élettel, válnak gyakorlattá a képviselők munkájával kapcsolatos elhatározások. Az eddiginél jóval sűrűbben üléseznek az országgyűlési bizottságok, s a képviselők már a törvé­nyek előkészítésének időszakában módot kapnak arra, hogy kellő alapossággal foglalkozhassanak a eléjük ter­jesztett javaslatokkal. Erre adott példát a közelmúltban a Munka Törvénykönyve tervezetével foglalkozó vita, s később az országgyűlés két bizottságának — a joginak és mezőgazdaságinak együttes ülése, amely a termelőszö­vetkezeti törvényt és a földtörvényt tárgyalta meg, még mielőtt azok a képviselők plénuma elé kerülnének. Ez a módszer azért is bizonyult jónak, mert a kép­viselők, mint az állandó bizottságok tagjai tevékenyen bekapcsolódhattak a törvénytervezetek előkészítésébe. A bizottságban folytatott vita alkalmat adott arra, hogy az országgyűlés a későbbiek során ne csak egy tervezetbe foglalt javaslatot vitasson meg, hanem több változathoz is hozzászólhasson. A törvényelőkészítés korai időszakába történő bekapcsolódás — mint éppen az említett terve­zetek vitája tanúsította — a törvényhozás részére több előnnyel járt. Egyrészt a megyei, a fővárosi képviselők, választóik javaslatai és megyéjük, a városok igényeinek tükrében tárgyalhattak a tervezetekről, másrészt a válasz­tókat előzetesen is tájékoztatni lehetett, hogy az ország­­gyűlés elé kerülő javaslatok mit tartalmaznak. M­a már valóban kevesen vélekednek úgy, hogy a törvényhozói megbízás arra a néhány ülésszakra szól, amelyet az Elnöki Tanács esztendőnként há­­romszor-négyszer összehív. Képviselőink a munka javát tulajdonképpen nem is a parlamentben végzik. Ott csak a tervek, az elképzelések összegezése történik, a törvény születése, melyre csak akkor mondhat jó szívvel, egyet­értésben igen minden törvényhozó, ha választói vélemé­nyét jól ismeri, gondjaikban jártas. Képviselőink népszerűsége nemcsak abból táplálkozik, hogy jó és hasznos törvényeket hoznak, hanem hogy a parlamenten kívül éppolyan felelősen foglalkoznak válasz­tóik problémáival — az apró-cseprő gondokkal éppúgy, mint országos jelentőségű kérdésekkel —, mint amikor az Országházban szavazásra emelik a kezüket. ÉRY JÓZSEF A magyar ENSZ-bizottság elutazott New York-ba A Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa jóvá­hagyta az ENSZ-közgyűlés XXII. ülésszakán résztvevő magyar küldöttség összeté­telét. A küldöttség vezetője Péter János külügyminisz­ter, tagjai: Mód Péter, a külügyminiszter első helyet­tese, Csatorday Károly nagy­követ, a Magyar Népköztár­saság állandó ENSZ-képvi­­selője, Beck János nagykö­vet, Bakonyi-Sebestyén End­re nagykövet, hazánk állan­dó képviselője az ENSZ genfi irodája mellett és Lőrincz Tamás főosztályve­zető. Brezsnyev megbeszélése a DHFF állandó moszkvai képviselőjével A DNFF új programjának jelentősége Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára szombaton fo­gadta Dang Quang Minh-t, a DNFF állandó moszkvai képviseletének vezetőjét. „Az SZKP és az egész szovjet nép — mondotta a beszél­getés során vendégének Brezsnyev — sokrétű segít­séget nyújtott és nyújt a jö­vőben is mind a dél-viet­nami hazafiaknak, mind a VDK-nak a szabadságáért és függetlenségéért vívott har­cában”. Dang Quang Minh tájé­koztatta az SZKP vezetőjét a DNFF rendkívüli kong­resszusáról, amely új poli­tikai programot fogadott el. Leonyid Brezsnyev kije­lentette: az SZKP Központi Bizottsága igen nagyra érté­keli azt a tényt, hogy a Dél­vietnami Nemzeti Felszaba­­dítási Front az ország min­den rétegéhez szóló, fontos politikai dokumentumot fo­gadott el. Ez az okmány — mondotta — kétségtelenül elősegíti az ország lakossá­gának további összefogását az amerikai agresszorok és saigoni kiszolgálóik elleni küzdelemben. A beszélgetésben részt vett Borisz Ponomarjov, az SZKP Központi Bizottságának tit­kára. Épül az új közép Sok és sokféle tégla kell Szegeden most, a Tarjánte­­lepi munkálatok, az eddigi legnagyobb arányú építkezés megindulásakor. Különös fontosságú az úgynevezett B—29-es, nagyméretű téglák gyártása s az ezeket felhasz­náló középfalblokk-üzem ter­melése, a Tarjántelep új há­zaihoz ugyanis ez az üzem adja a téglablokkokat. Ismeretes, hogy a Szeged 1-es téglagyárban idén nagyszabású rekonstruk­ció kezdődik. 37 millió forin­tos beruházással teremtik újjá az öreg üzemet, ennek során többek között korszerű földgáztermelésű alagútke­­mencét építenek. Egyidejű­leg azonban hozzákezdtek a középfalblokk-üzem bővíté­séhez is. Az üzemet a tégla­gyár mellett nagyobb terüle­ten építik fel, s a növekedést nagyfokú műszaki fejlesztés­sel, korszerűbb technológiá­val párosítják. A terep fel­töltéséhez már tavaly hozzá­fogtak, s idén áprilisban fe­jezték be. Hosszas elhúzódás után szeptember elsejét meg­kezdték az építkezést is. no­vemberre várható, hogy részlegesen, a régi blokk­üzem munkáját kiegészítve itt is megkezdődik a terme­lés. Az új téglablokk-üzem tel­jes munkába állását jövő március elsejére tervezik. Mivel 1968 első fél évében a •­z üzem rekonstrukció miatt szünetel majd az 1-es gyárban a mun­ka, idén kellene elegendő B—29-es téglát gyártani, anyagot biztosítani a terme­léshez, a gyár ezért jelenleg szinte kizárólag ezt a tégla­fajtát gyártja. Azon felül, hogy idei kötelezettségüket teljesítik — 9 ezer köbméte­res mennyiséget gyártanak, ami 666 ezer téglának felel meg, — mintegy 5—6 ezer köbméternyi téglát akarnak gyártani, hogy elegendő tar­talék, átmenő készlet legyen a blokküzem első fél évi munkájához. Az EM Csong­­rád megyei Állami Építő­ipari Vállalata is segít ebben a téglaiparnak: az érintett területen két hónappal ké­sőbb lát csak munkához — november helyett január el­sején — viszont így is meg­teremtik a lehetőségét an­nak, hogy a tervezett időben, 68 július elsején megindul­hasson a termelés. Jövőre a második fél­évi blokktermelés csak úgy lesz zavartalan, ha a rekonstruk­ció valóban beléphet július elején. A Csom­grád megyei Építőipari Vállalat bizonyára mindent megtesz majd az egyezség betartásáért, hiszen ő a termékek felhasználója, közvetlenül is érdekelt a gyártás mielőbbi megindu­lásában. A rekonstrukció tel­jes elkészülte azonban jó né­hány szerv és vállalat pontos munkáján, együttműködésén is múlik. Egy-egy láncszem kiesése jelentős elcsúszást okozhat. Most tehát a tégla­ipari vállalat vezetői min­dent megtesznek a jó össze­hangolás, az elcsúszások megelőzése érdekében, más­részt azonban az esetleges szükségmegoldásokról is gon­doskodnak. A termelést mindenképp időben kell megkezdeni, szükség esetén a kieséseket ideiglenesen a régi berende­zések működtetésével fogják pótolni. Tizennyolcezer köbméter középfal-blokkot gyárt majd a rekonstrukció befejezése után egy év alatt az 1-es téglagyár. Ez 800 szegedi la­kás felépítéséhez elegendő. Természetes hát, hogy a tégla- és blokkgyártás fontos közérdek, s a vállalat tevékenységét reflektorként kíséri a közér­deklődés. De kíséri a párt­és állami szervek hatékony támogatása is, s remélhető­leg intenzívebb lesz az érde­kelt üzemek közreműködése is ennek hatására. Sipró Antal Bács-Kiskun megyében Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­­helyettese pénteken kétna­pos látogatásra Bács-Kiskun megyébe érkezett. Tájékoz­tatta a megyei, városi és já­rási pártvezetőket a kül- és belpolitikai helyzetről, majd felkereste a Duna—Tisza­közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetet. A körút következő állo­mása a Zománcipari Művek kecskeméti gyára volt. A látogatás másnapján, szombaton Erdősi Józsefnek, az MSZMP Bács-Kiskun, megyei bizottsága titkárának társaságában felkereste a Hosszúhegyi Állami Gazda­ságot, a csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezetet, végül pedig a Bajai Állami Gazda­ság vaskúti üzemegységét tekintette meg. (MTI) Dobrinyin—Rusk megbeszélés Dobronyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete, aki szabadságáról a napokban ér­kezett vissza az Egyesült Államokba, háromórás meg­beszélést folytatott Dean Rusk amerikai külügymi­niszterrel. Megvitatták az ENSZ-közgyűlésre váró fel­adatokat, a közel-keleti helyzetet, az atomstop­­egyezmény problémáját és szóba került Rusk és Gromi­­ko találkozása a közgyűlés alkalmával. Épülő társasházak Som­ok­ri Károlyné felvétele Négy, összesen 86 lakásos társasház épül a Bécsi körút és a Petőfi Sándor sugárút által bezárt tömbbelsőben. A két egyetem KISZ bizottságai által szervezett társasház építési akciónak ezen első ütemében készülő lakásokba a számítások szerint még az idén beköltözhetnek tulajdonosaik

Next