Délmagyarország, 1967. szeptember (57. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-17 / 220. szám
MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 57. évfolyam, 220. szám Ára: 80 fillér Vasárnap, 1967. szeptember 17. N ólét ülésszak közöl N yugatról jött politikusokat és újságírókat élénken foglalkoztatja és érdekli a magyar parlamenti élet. Nem tagadják, hogy ők furcsának tartják a mi országgyűlésünk munkáját, hogy a képviselők évenként csak két-három alkalommal tartanak plenáris ülést, s az év többi időszakában nincsen semmi dolguk, feladatuk. Amikor kérdéseikre felelünk, őszintén beszélünk azokról az évekről is, amelyekben az országgyűlésnek valóban kevés volt a szerepe, s tényleg nem lehettünk tanúi élénk, izgalmas parlamenti életnek. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy mi a képviselők munkáját sem akkor, sem most nem abból ítéljük meg, hogy évente hányszor jönnek a fővárosba és mennyit vitatkoznak az eléjük terjesztett törvényjavaslatokról. A törvényhozás munkájának csak egy része zajlik az Országház épületének falai között. Különösképp megváltozott a helyzet a múlt esztendőben elfogadott új választójogi törvénnyel, amely alapjaiban módosította az országgyűlési képviselők státusát, feladatait. Politikusok és alkotmányjogászok körében még a választójogi törvény elfogadása előtt érdekes vita alakult ki az országgyűlés tevékenységének fejlesztéséről, a parlament szerepének és tekintélyének növeléséről. Ez a téma úgy került szóba, mint a szocialista demokrácia szélesítésének egyik fontos tényezője. Mind politikai életünk vezetői, mind a választópolgárok jogosan hangoztatták azt az igényt, hogy a parlamentnek több és nagyobb feladatot kell vállalnia a közélet irányításában, az államigazgatási szervek ellenőrzésében. Az új választójogi törvény, az egyéni választókerületek rendje még inkább aláhúzza a képviselői munka megbecsülésének fontosságát. Az a közvetlen és állandó kapcsolat, amely a képviselő és választói között kialakult, és amely a kölcsönös bizalom alapján mind termékenyebbé, gyümölcsözőbbé válik, feltételezi azt is, hogy a képviselőnek, amikor a törvényhozás falain kívül választói nevében jár el, mindig és mindenhol meg kell kapnia a szükséges segítséget és támogatást. Ezért is van különös jelentősége és szerepe annak a munkának és tevékenységnek, amelyet a képviselők a parlamenti ülésszakok között végeznek. Az ország vezetésének átfogóan kell vizsgálnia az életet, a fejlődést, mert különben döntései és intézkedései nem lehetnek általános érvényűek. De ahhoz, hogy általános érvényűek és hatékonyak legyenek, feltélenül szükség van az olyan jelzésekre, amelyek gyakran a bonyolult és ellentmondásos fejlődés tényeiről, az élet távoleső sarkaiból is hírt adnak. Ahhoz, hogy az átfogó elhatározások helyesek legyenek és előremozdító erejűvé váljanak, az ilyen figyelmeztetéseknek minden esetben el kell jutniuk a vezetőkig. Ezért is volt szükséges az országgyűlés, a képviselők munkáját továbbfejleszteni, hogy a törvényhozás testülete még inkább fórumává legyen a dolgozó nép tapasztalatai közkinccsé tételének. Most éppen a parlament két ülésszaka között vagyunk, de már tanúi lehetünk annak, miként telnek meg élettel, válnak gyakorlattá a képviselők munkájával kapcsolatos elhatározások. Az eddiginél jóval sűrűbben üléseznek az országgyűlési bizottságok, s a képviselők már a törvények előkészítésének időszakában módot kapnak arra, hogy kellő alapossággal foglalkozhassanak a eléjük terjesztett javaslatokkal. Erre adott példát a közelmúltban a Munka Törvénykönyve tervezetével foglalkozó vita, s később az országgyűlés két bizottságának — a joginak és mezőgazdaságinak együttes ülése, amely a termelőszövetkezeti törvényt és a földtörvényt tárgyalta meg, még mielőtt azok a képviselők plénuma elé kerülnének. Ez a módszer azért is bizonyult jónak, mert a képviselők, mint az állandó bizottságok tagjai tevékenyen bekapcsolódhattak a törvénytervezetek előkészítésébe. A bizottságban folytatott vita alkalmat adott arra, hogy az országgyűlés a későbbiek során ne csak egy tervezetbe foglalt javaslatot vitasson meg, hanem több változathoz is hozzászólhasson. A törvényelőkészítés korai időszakába történő bekapcsolódás — mint éppen az említett tervezetek vitája tanúsította — a törvényhozás részére több előnnyel járt. Egyrészt a megyei, a fővárosi képviselők, választóik javaslatai és megyéjük, a városok igényeinek tükrében tárgyalhattak a tervezetekről, másrészt a választókat előzetesen is tájékoztatni lehetett, hogy az országgyűlés elé kerülő javaslatok mit tartalmaznak. Ma már valóban kevesen vélekednek úgy, hogy a törvényhozói megbízás arra a néhány ülésszakra szól, amelyet az Elnöki Tanács esztendőnként háromszor-négyszer összehív. Képviselőink a munka javát tulajdonképpen nem is a parlamentben végzik. Ott csak a tervek, az elképzelések összegezése történik, a törvény születése, melyre csak akkor mondhat jó szívvel, egyetértésben igen minden törvényhozó, ha választói véleményét jól ismeri, gondjaikban jártas. Képviselőink népszerűsége nemcsak abból táplálkozik, hogy jó és hasznos törvényeket hoznak, hanem hogy a parlamenten kívül éppolyan felelősen foglalkoznak választóik problémáival — az apró-cseprő gondokkal éppúgy, mint országos jelentőségű kérdésekkel —, mint amikor az Országházban szavazásra emelik a kezüket. ÉRY JÓZSEF A magyar ENSZ-bizottság elutazott New York-ba A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa jóváhagyta az ENSZ-közgyűlés XXII. ülésszakán résztvevő magyar küldöttség összetételét. A küldöttség vezetője Péter János külügyminiszter, tagjai: Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese, Csatorday Károly nagykövet, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselője, Beck János nagykövet, Bakonyi-Sebestyén Endre nagykövet, hazánk állandó képviselője az ENSZ genfi irodája mellett és Lőrincz Tamás főosztályvezető. Brezsnyev megbeszélése a DHFF állandó moszkvai képviselőjével A DNFF új programjának jelentősége Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára szombaton fogadta Dang Quang Minh-t, a DNFF állandó moszkvai képviseletének vezetőjét. „Az SZKP és az egész szovjet nép — mondotta a beszélgetés során vendégének Brezsnyev — sokrétű segítséget nyújtott és nyújt a jövőben is mind a dél-vietnami hazafiaknak, mind a VDK-nak a szabadságáért és függetlenségéért vívott harcában”. Dang Quang Minh tájékoztatta az SZKP vezetőjét a DNFF rendkívüli kongresszusáról, amely új politikai programot fogadott el. Leonyid Brezsnyev kijelentette: az SZKP Központi Bizottsága igen nagyra értékeli azt a tényt, hogy a Délvietnami Nemzeti Felszabadítási Front az ország minden rétegéhez szóló, fontos politikai dokumentumot fogadott el. Ez az okmány — mondotta — kétségtelenül elősegíti az ország lakosságának további összefogását az amerikai agresszorok és saigoni kiszolgálóik elleni küzdelemben. A beszélgetésben részt vett Borisz Ponomarjov, az SZKP Központi Bizottságának titkára. Épül az új közép Sok és sokféle tégla kell Szegeden most, a Tarjántelepi munkálatok, az eddigi legnagyobb arányú építkezés megindulásakor. Különös fontosságú az úgynevezett B—29-es, nagyméretű téglák gyártása s az ezeket felhasználó középfalblokk-üzem termelése, a Tarjántelep új házaihoz ugyanis ez az üzem adja a téglablokkokat. Ismeretes, hogy a Szeged 1-es téglagyárban idén nagyszabású rekonstrukció kezdődik. 37 millió forintos beruházással teremtik újjá az öreg üzemet, ennek során többek között korszerű földgáztermelésű alagútkemencét építenek. Egyidejűleg azonban hozzákezdtek a középfalblokk-üzem bővítéséhez is. Az üzemet a téglagyár mellett nagyobb területen építik fel, s a növekedést nagyfokú műszaki fejlesztéssel, korszerűbb technológiával párosítják. A terep feltöltéséhez már tavaly hozzáfogtak, s idén áprilisban fejezték be. Hosszas elhúzódás után szeptember elsejét megkezdték az építkezést is. novemberre várható, hogy részlegesen, a régi blokküzem munkáját kiegészítve itt is megkezdődik a termelés. Az új téglablokk-üzem teljes munkába állását jövő március elsejére tervezik. Mivel 1968 első fél évében a •z üzem rekonstrukció miatt szünetel majd az 1-es gyárban a munka, idén kellene elegendő B—29-es téglát gyártani, anyagot biztosítani a termeléshez, a gyár ezért jelenleg szinte kizárólag ezt a téglafajtát gyártja. Azon felül, hogy idei kötelezettségüket teljesítik — 9 ezer köbméteres mennyiséget gyártanak, ami 666 ezer téglának felel meg, — mintegy 5—6 ezer köbméternyi téglát akarnak gyártani, hogy elegendő tartalék, átmenő készlet legyen a blokküzem első fél évi munkájához. Az EM Csongrád megyei Állami Építőipari Vállalata is segít ebben a téglaiparnak: az érintett területen két hónappal később lát csak munkához — november helyett január elsején — viszont így is megteremtik a lehetőségét annak, hogy a tervezett időben, 68 július elsején megindulhasson a termelés. Jövőre a második félévi blokktermelés csak úgy lesz zavartalan, ha a rekonstrukció valóban beléphet július elején. A Csomgrád megyei Építőipari Vállalat bizonyára mindent megtesz majd az egyezség betartásáért, hiszen ő a termékek felhasználója, közvetlenül is érdekelt a gyártás mielőbbi megindulásában. A rekonstrukció teljes elkészülte azonban jó néhány szerv és vállalat pontos munkáján, együttműködésén is múlik. Egy-egy láncszem kiesése jelentős elcsúszást okozhat. Most tehát a téglaipari vállalat vezetői mindent megtesznek a jó összehangolás, az elcsúszások megelőzése érdekében, másrészt azonban az esetleges szükségmegoldásokról is gondoskodnak. A termelést mindenképp időben kell megkezdeni, szükség esetén a kieséseket ideiglenesen a régi berendezések működtetésével fogják pótolni. Tizennyolcezer köbméter középfal-blokkot gyárt majd a rekonstrukció befejezése után egy év alatt az 1-es téglagyár. Ez 800 szegedi lakás felépítéséhez elegendő. Természetes hát, hogy a tégla- és blokkgyártás fontos közérdek, s a vállalat tevékenységét reflektorként kíséri a közérdeklődés. De kíséri a pártés állami szervek hatékony támogatása is, s remélhetőleg intenzívebb lesz az érdekelt üzemek közreműködése is ennek hatására. Sipró Antal Bács-Kiskun megyében Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese pénteken kétnapos látogatásra Bács-Kiskun megyébe érkezett. Tájékoztatta a megyei, városi és járási pártvezetőket a kül- és belpolitikai helyzetről, majd felkereste a Duna—Tiszaközi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetet. A körút következő állomása a Zománcipari Művek kecskeméti gyára volt. A látogatás másnapján, szombaton Erdősi Józsefnek, az MSZMP Bács-Kiskun, megyei bizottsága titkárának társaságában felkereste a Hosszúhegyi Állami Gazdaságot, a csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezetet, végül pedig a Bajai Állami Gazdaság vaskúti üzemegységét tekintette meg. (MTI) Dobrinyin—Rusk megbeszélés Dobronyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete, aki szabadságáról a napokban érkezett vissza az Egyesült Államokba, háromórás megbeszélést folytatott Dean Rusk amerikai külügyminiszterrel. Megvitatták az ENSZ-közgyűlésre váró feladatokat, a közel-keleti helyzetet, az atomstopegyezmény problémáját és szóba került Rusk és Gromiko találkozása a közgyűlés alkalmával. Épülő társasházak Somokri Károlyné felvétele Négy, összesen 86 lakásos társasház épül a Bécsi körút és a Petőfi Sándor sugárút által bezárt tömbbelsőben. A két egyetem KISZ bizottságai által szervezett társasház építési akciónak ezen első ütemében készülő lakásokba a számítások szerint még az idén beköltözhetnek tulajdonosaik