Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-19 / 247. szám
A szabad munkavállalás Erről beszélnek a legtöbbet, amikor az új munkatörvényről esik szó. Úgy vélem, hogy ez teljesen érthető is, hiszen a munkaviszony létesítését, módosítását vagy megszüntetését szabályozó rendelkezések közvetlenül és személy szerint érintenek minden embert. A szabad munkavállalás joga a személyiség szabadsága is egyben, amely végül is a szocialista társadalmi közegben bontakozhat ki igazán. Az erős megkötöttségek, az adminisztratív szabályozások ellentétesek társadalmunk alapelveivel. Ugyanakkor ezek az új rendelkezések összhangban vannak a gazdaságunk mechanizmusában végbemenő változásokkal, reformokkal. Az e körbe tartozó munkaügyi rendelkezések fejezik ki leghívebben az új törvény céljait, törekvéseit, az önállóbb vállalati élet kibontakozásának segítését és a munkások jogainak kiterjesztését. Persze a szabályok újszerűsége, a régitől való eltérése bizonyos meg nem értésre néha vitára is alkalmat ad. Az új rendelkezés értelmében a munkaviszony létesítése, módosítása és megszüntetése a dolgozó, illetve a vállalat szabad elhatározásától függ. „Ez a nagy önállóság önkényeskedést, kiszolgáltatottságot von maga után a dolgozó rovására.” — hallani itt-ozt a megjegyzést. Most, hogy ismertté vált a Munka Törvénykönyvének minden rendelkezése, az aggodalom is elcsendesedhet. A gazdasági mechanizmus reformja, s az annak szellemében megfogalmazott rendelkezések nem öncélúak, nem önmagukért valók, hanem éppen a dolgozó emberekért születnek. Bizonyít az új munkatörvény, hogy nincs kiszolgáltatottságról szó, nem jogos az aggodalom. A törvény számos rendelkezése inkább a garanciát jelenti a munkások számára, hogy jogaikat nem csorbíthatja senki. De nézzük sorjában, hogy melyek azok a rendelkezések, amelyek szabályozzák a munkaviszony létesítését, módosítását és megszüntetését. Különösebb változás nincs a munkaviszony létesítésével kapcsolatban, ezután is munkaszerződésben kell rögzíteni a vállalat és a munkába lépő dolgozó megállapodását. A szerződésben meg kell határozni a dolgozó munkakörét és személyi bérét, s azt is, ha változó munkahelyre alkalmazzák. Felvételnél előnybe kell részesíteni a terhes és a szülő nőket, valamint a csökkent munkaképességű embereket. Korlátozás annyi, hogy a nőket és a fiatalkorúakat nem szabad olyan munkakörbe helyezni, amely ártalmas egészségükre, s megterhelést jelentene fizikumukra. Új rendelkezés, hogy a 14—15 év közötti fiatalokat csak szülői beleegyezéssel lehet felvenni munkára. A próbaidőre vonatkozó szabályok is megmaradtak, de annak tartalmát nem írja elő a törvény, hanem csak annyit, hogy legfeljebb három hónap lehet A legnagyobb figyelem a 26. §-ra irányul, amely szerint a dolgozó és a vállalat felmondással bármikor megszüntetheti a munkaviszonyt. Ezt a „szabad kéz” lehetőséget vitatják a legjobban, s az aggályok is e tekintetben születnek. Pedig nincs ok aggodalomra, a törvény védi a dolgos emberek jogait, mert a vállalatnak ezután is meg kell indokolni a felmondást. Az indokolás módja eltér a régi szabályozástól, mert ezentúl bármely indok alapján felmondhat a vállalat, de a felmondás okát köteles közölni a dolgozóval. Ha a vállalat jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyt, vissza kell állítani az eredeti állapotot. Persze, fordítva is érvényes a tétel, ha a dolgozó szünteti meg a munkaviszonyt jogellenesen, akkor úgy kell tekinteni a helyzetet, mintha fegyelmileg küldték volna el munkahelyéről. Az áthelyezés kizárólag közös megegyezésen alapulhat. Ha a dolgozó nem ért egyet az áthelyezéssel, akkor minden következmény nélkül kiléphet. A dolgozók védelmét több paragrafus is rögzíti. Nincs ok aggodalomra, félelemre; a becsületes munkásokat megvédi a törvény is. Felmondási tilalom védi a terhes és a szülő nőket, ezenkívül kiterjed a védelem a sor-, vagy tartalékos katonai szolgálatra bevonult dolgozókra, illetve feleségükre, a csökkent munkaképességűekre vagy a külföldi tanulmányúton levőkre. Védi az új törvény a nagycsaládos dolgozókat is: csak indokolt esetben lehet felmondani annak, akinek négy, vagy több eltartott családtagja van és a családban nincs több kereső. Annak is csak indokolt esetben lehet felmondani az állását, akinek öt esztendő hiányzik a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez. Ugyanez vonatkozik az egyedülálló nőkre, akiknek gyermeke még nem töltötte be a 18. évet. Hasonló lehetőséget biztosít a törvény azokra a dolgozókra, akik hosszú ideje egyhelyben végzik munkájukat és az átlagosnál jobb munkát végeznek. Ezt helyileg határozhatják meg a kollektív szerződésekben. Például kiváló munkásnak számít az, akinek Kiváló Dolgozó kitüntetése van, vagy más elismerése a jó munkáért. Ezek a rendelkezések azt bizonyítják, hogy az új munkatörvény a dolgozók érdekeit, sőt jogait helyezi szélesebb alapokra. A felmondás idejét is megváltoztatja az új törvény: a felmondási idő 15 naptól 6 hónapig terjed. Azonnali hatállyal csak fegyelmi büntetésként szüntetheti meg a munkaviszonyt a vállalat. Természetesen a munkavállaló is megszüntetheti a munkaviszonyt azonnali hatállyal, ha a munkaköre közvetlenül és súlyosan veszélyezteti életét, egészségét vagy testi épségét. Pontosan szabályozza az új munkatörvény a túlórát, a munkaidőt és a pihenőidőt, illetve a szabadságolás körét. A jó dolgozóknak külön is adható pótszabadság, jutalomképpen. Nem lesz önkényesség ezután sem a vállalatoknál, biztosíték erre a törvénykönyv, amely a dolgozók érdekében született és biztosíték erre a mi humánus rendszerünk, a szocialista társadalom. GAZDAGH ISTVÁN Magyar küldöttség az Észt SZSZK-ban Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter vezetésével magyar küldöttség vett részt Leningrádban a KGST mezőgazdasági állandó bizottságának 24. ülésszakán. A magyar delegáció az ülésszak után, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság mezőgazdasági miniszterének meghívására tanulmányozta az észt mezőgazdaságot. A magyar küldöttség szerdán hazaérkezett a Szovjetunióból. 57. évfolyam, 247. szám Ára: 50 fillér Csütörtök, 1967. október 19. Célba a cbiibs~4 Négyhónapos, 350 millió kilométeres kozmikus út A második szovjet címer az Esthajnalcsillagon Adatok 80 millió kilométerről A VENUS—4 SZOVJET AUTOMATIKUS ŰRÁLLOMÁS SZERDÁN HAJNALBAN LESZÁLLT A VENUS BOLYGÓ FELÜLETÉRE ÉS ADATOKAT SZOLGÁLTATOTT A BOLYGÓ LÉGKÖRÉRŐL. A Venus–4 a második kozmikus sebességgel jutott be a Venus bolygó légkörébe szerdán, moszkvai idő szerint reggel hét óra 34 perckor. Az űrállomásról levált egy tudományos laboratórium, amely aerodinamikai lefékeződés és ejtőernyőrendszer működésbe lépése A Venusra érve az űrállomás műszerei megállapították, hogy a bolygónak nincs számottevő mágneses mezeje, a bolygót nem veszi körül sugárzási övezet. A műszerek gyenge hidrogénburkot jeleztek. A Venus—4 pályájának befejező, leereszkedési szakaszán az űrállomás műszereinek mérési adatai szerint a légkör hőmérséklete 40 Celsius-fok és 280 Celsiusfok között, a légköri nyomás 1—15 atmoszféra között ingadozott. A mérések azt mutatták, hogy a légkör majdnem teljesen széndioxidból áll, oxigén- és vízgőztartalma körülbelül másfél százalék, nitrogénnek észrevehető nyomai nem voltak tapasztalhatók. A műszerek 25 kilométeres pályaszakaszon végeztek állandó méréseket és másfél órán át továbbították a Földre a Venus légkörének adatait. Az adatok feldolgozása folyik és közzétételükre sor kerül majd. A Venus—4 a bolygó felületére leereszkedve eljuttatott oda egy emblémát, amely a Szovjetunió címerét ábrázolja. Ez már a második ilyen eset. Az első emblémát a szovjet címerrel a Venus—3 juttatta erre a bolygóra, amikor 1966. március 1-én becsapódott a Venus felületére. A Venus—4 szovjet automata űrállomás által végzett tudományos kísérletek a szovjet tudomány és technika újabb kiemelkedő győzelmét jelentik, igen fontos szakaszt a naprendszer bolygóira vonatkozó kutatások során. Az űrállomás június 12- én indult el célja felé egy Föld körüli pályára felbocsátott szputnyikról, ugyaneredményeképpen ereszkedett le a Venus felszínére. Az űrállomás körülbelül 350 millió kilométert tett meg, míg eljutott az égitestre. Négyhónapos útja során sok érdekes adatot szolgáltatott a világűr fizikai tulajdonságairól, úgy, mint három szovjet elődje. Amikor leereszkedett a Venus bolygóra, az körülbelül 80 millió kilométerre volt a Földtől. A Venus bolygóra vonatkozó tudományos kutatások 1961. február 12-én kezdődtek, amikor a Szovjetunió felbocsátotta a Venus—1 jelzésű automatikus űrszondát. Ennek súlya 643,5 kilogramm volt. A Venus—1 a számítások szerint százezer kilométer távolságban haladt el a bolygó mellett. A szovjet tudósok az e kísérlet során szerzett adatok alapján 1966. február 27-én felbocsátották a 963 kilogramm súlyú Venus—2 automatikus űrállomást, s ez már csak 24 000 kilométer távolságban haladt el az Esthajnal-csillag mellett. A Venus—3, amelyet 960 kilogrammos súllyal küldtek fel, három és fél hónapos repülés után 1966. március 1-én elérte a Venust és eljuttatta a bolygó felületére a Szovjetunió címerét. Az első szovjet szputnyik 1957. október 4-én történt felbocsátása óta eltelt tíz év alatt a Szovjetunió körülbelül 250 objektumot juttatott el a Föld, a Nap és a Hold körüli pályára. A hordozórakéták utolsó fokaA Manchester közelében levő Jodrell Bank-i csillagvizsgáló intézet, amelyet a szovjet tudósok felkérték, hogy kísérje figyelemmel a Venus–4 szovjet űrrakéta jelzéseit, megfigyeléseiből tegnap reggel azt a következtetést vonta le, hogy az űrrakéta szerdán a kora reggeli órákban leszállt a Venuson. Bernard Lovell professzor, a csillagvizsgáló igazgatója nyilatkozott a TASZSZ tudósítójának. „Semmiféle kétség nem fér ahhoz — mondotta —, hogy közép-európai idő szerint 4.38 órakor 1967. június 14-én — két nappal a Venus—4 fellövése után — az amerikaiak útnak indították a Mariner —5 jelzésű űrállomást, amelynek a jelentések szerint október 19-én kell elrepülnie a Venus bolygó mellett, zatát is beleértve, együttes súlyuk meghaladta az 1300 tonnát. Több mint húsz mesterséges égitestet gyorsítottak fel második kozmikus sebességre, ami lehetővé tette kijutásukat a bolygók közötti térségbe. a Venus—4. leszállt a Venuus bolygóra". A Jodrell Bank több mint másfél órán át vette a Venus—4 jelzéseit és magnetofonszalagra rögzítette azokat. Most folynak a megbeszélések arról, hogy az angol intézet átadja ezeket a szalagokat Keldis akadémikusnak. A kísérlet jelentőségéről szólva Lovell kijelentette: óriási és csodálatos esemény! Két szempontból is nagyszerű eredménye a tudománynak. Először is a Föld felszínétől 50 millió mérföld távolságra sikeres (Folytatás a 2. oldalon.) Információsugárzás másfél órán át Már 1300 tonna a szovjet kozmikus „teher »»Óriási és csodálatos“ Nemzetközi tudományos szimpózium Varsóban • Varsó (MTI) Varsóban nagy nemzetközi tudományos szimpózium kezdte meg munkáját, amelynek középpontjában a magfizika, az elemi részek fizikája, a radioaktív anyagok kémiájának és a nukleáris kémiának a fejlődési távlatai állnak. Ezzel a szimpóziummal hódol a tudományos világ Maria Sklodowska Curie, a 100 évvel ezelőtt született nagy lengyel tudósasszony emlékének, aki korszakalkotó munkásságával megvetette ezeknek a modern tudományágaknak az alapjait. A tanácskozáson részt vesznek a modern fizika és kémia legjobb képviselői, nagy tudományos intézetek nemzetközi hírű vezetői. Jelen van a tanácskozásokon nyolc Nobel-díjas tudós, Pavel Cserenkov és Ilja Frank (Szovjetunió), Maria Goeppert Mayer, Robert Hofstadter, Edwin CcMillan, Glenn Seaborg (USA), Hans Jensen (NSZK), Alfred Kastier (Franciaország). Háborúellenes hét az USA-ban A kaliforniai Oaklandban több, mint ötezer egyetemi hallgató nagyszabású tüntetésen tiltakozott a vietnami agresszió és a háborús katonai szolgálat ellen. A tüntetők elégették sorozási igazolványukat. A rendőrség brutálisan rátört a fiatalokra és közülük 125 tüntetőt letartóztatott Oakland csupán az egyik a harminc észak-amerikai nagyváros közül, amelyekben nagyszabású háború ellenes tüntetésekre került sor ezekben a napokban — a Vietnammal való szolidaritás nemzetközi hetén. Bostonban kétszázötven fiatal égette el katonai sorozási igazolványát, s ezrek tagadták meg a behívóparancsok teljesítését. A háborúellenes hetet a vietnami agresszió befejezését követelő amerikai szervezeteknek az a csúcsbizottsága szervezi, amely az idén áprilisban a többszázezres New York-i tüntetést rendezte. A hét végén az Egyesült Államok valamennyi vidékéről repülőgépeken, autóbuszokon és különvonatokon a tüntetők tízezrei érkeznek Washingtonba, ahol — éppen akkor, amikor a Pentagon az eszkaláció kiszélesítésével és a VDK elleni szárazföldi invázió tervével foglalkozik — követeljék a háború befejezését. (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) A képen: Oaklandben a rendőrök gumibotokkal támadják a tüntetőket