Délmagyarország, 1967. október (57. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-19 / 247. szám

A szabad munkavállalás Erről beszélnek a legtöbbet, amikor az új munkatör­vényről esik szó. Úgy vélem, hogy ez teljesen érthető is, hiszen a munkaviszony létesítését, módosítását vagy meg­szüntetését szabályozó rendelkezések közvetlenül és sze­mély szerint érintenek minden embert. A szabad munka­vállalás joga a személyiség szabadsága is egyben, amely végül is a szocialista társadalmi közegben bontakozhat ki igazán. Az erős megkötöttségek, az adminisztratív sza­bályozások ellentétesek társadalmunk alapelveivel. Ugyanakkor ezek az új rendelkezések összhangban vannak a gazdaságunk mechanizmusában végbemenő vál­tozásokkal, reformokkal. Az e körbe tartozó munkaügyi rendelkezések fejezik ki leghívebben az új törvény cél­jait, törekvéseit, az önállóbb vállalati élet kibontakozásá­nak segítését és a munkások jogainak kiterjesztését. Per­sze a szabályok újszerűsége, a régitől való eltérése bizo­nyos meg nem értésre néha vitára is alkalmat ad. Az új rendelkezés értelmében a munkaviszony léte­sítése, módosítása és megszüntetése a dolgozó, illetve a vállalat szabad elhatározásától függ. „Ez a nagy önálló­ság önkényeskedést, kiszolgáltatottságot von maga után a dolgozó rovására.” — hallani itt-ozt a megjegyzést. Most, hogy ismertté vált a Munka Törvénykönyvének minden rendelkezése, az aggodalom is elcsendesedhet. A gazdasá­gi mechanizmus reformja, s az annak szellemében megfo­galmazott rendelkezések nem öncélúak, nem önmagukért valók, hanem éppen a dolgozó emberekért születnek. Bizonyít az új munkatörvény, hogy nincs kiszolgálta­tottságról szó, nem jogos az aggodalom. A törvény számos rendelkezése inkább a garanciát jelenti a munkások szá­mára, hogy jogaikat nem csorbíthatja senki. De nézzük sorjában, hogy melyek azok a rendelkezé­sek, amelyek szabályozzák a munkaviszony létesítését, módosítását és megszüntetését. Különösebb változás nincs a munkaviszony létesítésével kapcsolatban, ezután is munkaszerződésben kell rögzíteni a vállalat és a munká­ba lépő dolgozó megállapodását. A szerződésben meg kell határozni a dolgozó munkakörét és személyi bérét, s azt is, ha változó munkahelyre alkalmazzák. Felvételnél előnybe kell részesíteni a terhes és a szülő nőket, vala­mint a csökkent munkaképességű embereket. Korlátozás annyi, hogy a nőket és a fiatalkorúakat nem szabad olyan munkakörbe helyezni, amely ártalmas egészségükre, s megterhelést jelentene fizikumukra. Új rendelkezés, hogy a 14—15 év közötti fiatalokat csak szülői beleegyezéssel lehet felvenni munkára. A próbaidőre vonatkozó szabá­lyok is megmaradtak, de annak tartalmát nem írja elő a törvény, hanem csak annyit, hogy legfeljebb három hó­nap lehet A legnagyobb figyelem a 26. §-ra irányul, amely sze­rint a dolgozó és a vállalat felmondással bármikor meg­szüntetheti a munkaviszonyt. Ezt a „szabad kéz” lehető­séget vitatják a legjobban, s az aggályok is e tekintetben születnek. Pedig nincs ok aggodalomra, a törvény védi a dolgos emberek jogait, mert a vállalatnak ezután is meg kell indokolni a felmondást. Az indokolás módja eltér a régi szabályozástól, mert ezentúl bármely indok alapján felmondhat a vállalat, de a felmondás okát köteles közöl­ni a dolgozóval. Ha a vállalat jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyt, vissza kell állítani az eredeti állapotot. Persze, fordítva is érvényes a tétel, ha a dolgozó szünteti meg a munkaviszonyt jogellenesen, akkor úgy kell tekin­teni a helyzetet, mintha fegyelmileg küldték volna el munkahelyéről. Az áthelyezés kizárólag közös megegye­zésen alapulhat. Ha a dolgozó nem ért egyet az áthelye­zéssel, akkor minden következmény nélkül kiléphet. A dolgozók védelmét több paragrafus is rögzíti. Nincs ok aggodalomra, félelemre; a becsületes munkásokat megvédi a törvény is. Felmondási tilalom védi a terhes és a szülő nőket, ezenkívül kiterjed a védelem a sor-, vagy tartalékos katonai szolgálatra bevonult dolgozókra, illetve feleségükre, a csökkent munkaképességűekre vagy a külföldi tanulmányúton levőkre. Védi az új törvény a nagycsaládos dolgozókat is: csak indokolt esetben lehet felmondani annak, akinek négy, vagy több eltartott csa­ládtagja van és a családban nin­cs több kereső. Annak is csak indokolt esetben lehet felmondani az állását, akinek öt esztendő hiányzik a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez. Ugyanez vonatkozik az egyedülálló nőkre, akiknek gyer­meke még nem töltötte be a 18. évet. Hasonló lehetőséget biztosít a törvény azokra a dolgozókra, akik hosszú ideje egyhelyben végzik munkájukat és az átlagosnál jobb munkát végeznek. Ezt helyileg határozhatják meg a kol­lektív szerződésekben. Például kiváló munkásnak számít az, akinek Kiváló Dolgozó kitüntetése van, vagy más el­ismerése a jó munkáért. Ezek a rendelkezések azt bizonyítják, hogy az új munkatörvény a dolgozók érdekeit, sőt jogait helyezi szé­lesebb alapokra. A felmondás idejét is megváltoztatja az új törvény: a felmondási idő 15 naptól 6 hónapig terjed. Azonnali hatállyal csak fegyelmi büntetésként szüntetheti meg a munkaviszonyt a vállalat. Természetesen a munka­­vállaló is megszüntetheti a munkaviszonyt azonnali ha­tállyal, ha a munkaköre közvetlenül és súlyosan veszé­lyezteti életét, egészségét vagy testi épségét. Pontosan szabályozza az új munkatörvény a túlórát, a munkaidőt és a pihenőidőt, illetve a szabadságolás körét. A jó dolgo­zóknak külön is adható pótszabadság, jutalomképpen. Nem lesz önkényesség ezután sem a vállalatoknál, biztosíték erre a törvénykönyv, amely a dolgozók érde­kében született és biztosíték erre a mi humánus rendsze­rünk, a szocialista társadalom. GAZDAGH ISTVÁN Magyar küldöttség az Észt SZSZK-ban Dr. Dimény Imre mező­­gazdasági és élelmezésügyi miniszter vezetésével ma­gyar küldöttség vett részt Leningrádban a KGST me­zőgazdasági állandó bizott­ságának 24. ülésszakán. A magyar delegáció az ülés­szak után, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság me­zőgazdasági miniszterének meghívására tanulmányozta az észt mezőgazdaságot. A magyar küldöttség szerdán hazaérkezett a Szovjetunióból. 57. évfolyam, 247. szám Ára: 50 fillér Csütörtök, 1967. október 19. Célba a cbiibs~4 Négyhónapos, 350 millió kilométeres kozmikus út A második szovjet címer az Esthajnalcsillagon Adatok 80 millió kilométerről A VENUS—4 SZOVJET AUTOMATIKUS ŰRÁL­LOMÁS SZERDÁN HAJNALBAN LESZÁLLT A VE­NUS BOLYGÓ FELÜLETÉRE ÉS ADATOKAT SZOL­GÁLTATOTT A BOLYGÓ LÉGKÖRÉRŐL. A Venus–4 a második kozmikus sebességgel jutott be a Venus bolygó légköré­be szerdán, moszkvai idő sze­rint reggel hét óra 34 perc­kor. Az űrállomásról levált egy tudományos laboratóri­um, amely aerodinamikai lefékeződés és ejtőernyő­rendszer működésbe lépése A Venusra érve az űrál­lomás műszerei megállapí­tották, hogy a bolygónak nincs számottevő mágneses mezeje, a bolygót nem ve­szi körül sugárzási övezet. A műszerek gyenge hidro­génburkot jeleztek. A Venus—4 pályájának befejező, leereszkedési sza­kaszán az űrállomás műsze­reinek mérési adatai szerint a légkör hőmérséklete 40 Celsius-fok és 280 Celsius­­fok között, a légköri nyo­más 1—15 atmoszféra között ingadozott. A mérések azt mutatták, hogy a légkör majdnem teljesen széndi­oxidból áll, oxigén- és víz­gőztartalma körülbelül más­fél százalék, nitrogénnek észrevehető nyomai nem voltak tapasztalhatók. A műszerek 25 kilométe­res pályaszakaszon végeztek állandó méréseket és más­fél órán át továbbították a Földre a Venus légkörének adatait. Az adatok feldolgozása fo­lyik és közzétételükre sor kerül majd. A Venus—4 a bolygó fe­lületére leereszkedve eljut­tatott oda egy emblémát, amely a Szovjetunió címe­rét ábrázolja. Ez már a má­sodik ilyen eset. Az első emblémát a szovjet címer­rel a Venus—3 juttatta er­re a bolygóra, amikor 1966. március 1-én becsapódott a Venus felületére. A Venus—4 szovjet auto­mata űrállomás által vég­zett tudományos kísérletek a szovjet tudomány és tech­nika újabb kiemelkedő győ­zelmét jelentik, igen fontos szakaszt a naprendszer boly­góira vonatkozó kutatások során. Az űrállomás június 12- én indult el célja felé egy Föld körüli pályára felbo­csátott szputnyikról, ugyan­eredményeképpen ereszke­dett le a Venus felszínére. Az űrállomás körülbelül 350 millió kilométert tett meg, míg eljutott az égi­testre. Négyhónapos útja során sok érdekes adatot szolgáltatott a világűr fizi­kai tulajdonságairól, úgy, mint három szovjet elődje. Amikor leereszkedett a Venus bolygóra, az körül­belül 80 millió kilométerre volt a Földtől. A Venus bolygóra vonat­kozó tudományos kutatások 1961. február 12-én kezdőd­tek, amikor a Szovjetunió felbocsátotta a Venus—1 jel­zésű automatikus űrszon­dát. Ennek súlya 643,5 ki­logramm volt. A Venus—1 a számítások szerint száz­ezer kilométer távolságban haladt el a bolygó mel­lett. A szovjet tudósok az e kísérlet során szerzett ada­tok alapján 1966. február 27-én felbocsátották a 963 kilogramm súlyú Venus—2 automatikus űrállomást, s ez már csak 24 000 kilomé­ter távolságban haladt el az Esthajnal-csillag mellett. A Venus—3, amelyet 960 ki­logrammos súllyal küldtek fel, három és fél hóna­pos repülés után 1966. már­cius 1-én elérte a Venust és eljuttatta a bolygó felületé­re a Szovjetunió címerét. Az első szovjet szputnyik 1957. október 4-én történt felbocsátása óta eltelt tíz év alatt a Szovjetunió körül­belül 250 objektumot jut­tatott el a Föld, a Nap és a Hold körüli pályára. A hordozórakéták utolsó foka­A Manchester közelében levő Jodrell Bank-i csillag­­vizsgáló intézet, amelyet a szovjet tudósok felkérték, hogy kísérje figyelemmel a Venus–4 szovjet űrrakéta jelzéseit, megfigyeléseiből tegnap reggel azt a követ­keztetést vonta le, hogy az űrrakéta szerdán a kora reggeli órákban leszállt a Venuson. Bernard Lovell professzor, a csillagvizsgáló igazgatója nyilatkozott a TASZSZ tu­dósítójának. „Semmiféle kétség nem fér ahhoz — mondotta —, hogy közép-eu­rópai idő szerint 4.38 órakor 1967. június 14-én — két nappal a Venus—4 fellövé­se után — az amerikaiak útnak indították a Mariner —5 jelzésű űrállomást, amelynek a jelentések sze­rint október 19-én kell el­repülnie a Venus bolygó mellett, zatát is beleértve, együttes súlyuk meghaladta az 1300 tonnát. Több mint húsz mesterséges égitestet gyorsí­tottak fel második kozmikus sebességre, ami lehetővé tet­te kijutásukat a bolygók közötti térségbe. a Venus—4. leszállt a Venuus bolygóra". A Jodrell Bank több mint másfél órán át vette a Venus—4 jelzéseit és magnetofonszalagra rögzí­tette azokat. Most folynak a megbeszélések arról, hogy az angol intézet átadja eze­ket a szalagokat Keldis aka­démikusnak. A kísérlet jelentőségéről szólva Lovell kijelentette: óriási és csodálatos ese­mény! Két szempontból is nagyszerű eredménye a tu­dománynak. Először is a Föld felszínétől 50 millió mérföld távolságra sikeres (Folytatás a 2. oldalon.) Információsugárzás másfél órán át Már 1300 tonna a szovjet kozmikus „teher »»Óriási és csodálatos“ Nemzetközi tudományos szimpózium Varsóban • Varsó (MTI) Varsóban nagy nemzetkö­zi tudományos szimpózium kezdte meg munkáját, amelynek középpontjában a magfizika, az elemi részek fizikája, a radioaktív anya­gok kémiájának és a nuk­leáris kémiának a fejlődési távlatai állnak. Ezzel a szimpóziummal hódol a tu­dományos világ Maria Sklo­­dowska Curie, a 100 évvel ezelőtt született nagy len­gyel tudósasszony emléké­nek, aki korszakalkotó munkásságával megvetette ezeknek a modern tudo­mányágaknak az alapjait. A tanácskozáson részt vesznek a modern fizika és kémia legjobb képviselői, nagy tudományos intézetek nemzetközi hírű vezetői. Jelen van a tanácskozá­sokon nyolc Nobel-díjas tu­dós,­­ Pavel Cserenkov és Ilja Frank (Szovjetunió), Maria Goeppert Mayer, Ro­bert Hofstadter, Edwin CcMillan, Glenn Seaborg (USA), Hans Jensen (NSZK), Alfred Kas­tier (Franciaor­szág). Háborúellenes hét az USA­-ban A kaliforniai Oaklandban több, mint ötezer egyetemi hallgató nagyszabású tüntetésen tiltakozott a vietnami agres­­­szió és a háborús katonai szolgálat ellen. A tüntetők elégették sorozási igazolvá­nyukat. A rendőrség brutálisan rátört a fiatalokra és közülük 125 tüntetőt letar­tóztatott Oakland csupán az egyik a harminc észak-amerikai nagyváros közül, ame­lyekben nagyszabású háború ellenes tün­tetésekre került sor ezekben a napokban — a Vietnammal való szolidaritás nem­zetközi hetén. Bostonban kétszázötven fiatal égette el katonai sorozási igazol­ványát, s ezrek tagadták meg a behívó­­parancsok teljesítését. A háború­ellenes hetet a vietnami ag­resszió befejezését követelő amerikai szervezeteknek az a csúcsbizottsága szer­vezi, amely az idén áprilisban a több­­százezres New York-i tüntetést rendezte. A hét végén az Egyesült Államok vala­mennyi vidékéről repülőgépeken, autó­buszokon és különvonatokon a tüntetők tízezrei érkeznek Washingtonba, ahol — éppen akkor, amikor a Pentagon az esz­kaláció kiszélesítésével és a VDK elleni szárazföldi invázió tervével foglalkozik — követeljék a háború befejezését. (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszol­gálat) A képen: Oaklandben a rendőrök gumibotokkal támadják a tüntetőket

Next