Délmagyarország, 1968. szeptember (58. évfolyam, 205-229. szám)

1968-09-17 / 218. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNK 58. évfolyam, 318. szám Ara: 10 fillér Kedd, 1968. szeptember 17. Amit elvett az aszály, pótolta a nyárutó Megkezdődött az őszi haj­rá a földeken. Tart a szüret, a kukoricatörés, a cukorré­paszedés, s egyre nagyobb ütemben halad a vetés. Szállítják a fűszerpaprikát, sokszázezer mázsányi lédús­­takarmány kerül ezekben a napokban a kazlakba. A nyáreleji rossz termés­kilátásokat a legtöbb szö­­v­etkezetben helyrehozta az esős, párás augusztus, a szép nyárutó. A tiszaszigeti Bú­zakalász Tsz-ből például már a cukorrépát is elszál­lították, 270 mázsa termett holdanként,­­ s ez még aszály nélkül is kifogástalan ter­més. Molnár Imre főagronó­­mus örömmel mutatta be a széles nagy szövetkezeti ha­tárt. Van már zöldvetésük is. Szépen, buján kelt ki az elsőként vetett őszi takar­mánykeverék. Földben van az őszi árpa és a kétszeres szemestakarmány legnagyobb része, összesen 850 holdon fejezték be mostanára a talajmunkát a kalászosok alá. Ezekben a napokban a legtöbb munkát itt is a fűszerpaprika betakarítása adja. Igen jól fizet. Az első szedés holdanként megköze­lítette a 15 mázsát. Remélik, a gazdák, hogy végülis meg­lesz a 40 mázsa. Szőregen, az Egyetértés Tsz-ben Boldog Gyula el­nök mondotta el, hogy 12 féle növény termesztésével foglalkoztak az idén, s ezek között egyetlen egy sincs, amelyik „csak annyit”­ ad­na, amennyit terveztek be­lőle. Az utóbbi számbavétel szerint a terven felüli ter­més értéke eléri Szőregen a 6 millió forintot. Azaz nem 32,5 millió lesz a gazdaság évi bevétele, hanem valahol S9 millió körül alakul majd. Például szemeskukoricából 13 mázsa májusi morzsolt állagot terveztek, most már bizonyos, hogy meglesz a 22 is. A szőregi szövetke­zeti gazdáknak 1750 hold kalászos gabonát kell el­vetni az idén, mostanáig 1500 holdon fejezték be a talajmunkát. Közben már készülnek az új gazdasági évre is. 350 hold olyan terü­leten végeztek most bőséges istállótrágyázást, melyre a szövetkezet fennállása óta még nem jutott szervestrá­gya. Újszentivánon a silótakar­mányok évi elraktározása most a legfontosabb. Balla Pál, a Magyar—Csehszlovák Barátsági Tsz elnöke mon­dotta el, hogy mintegy 12 ezer mázsa lédústakarmányt kell ezekben a napokban feldolgozniuk. Örömükre szolgál, hogy szerencsésen elmúltak a nyári nyomasztó gondok, kielégítő lesz a kö­zös állatállomány téli ellá­tása. A balástyai Alkotmány Tsz gazdáit „becsapta” a do­hány. Régi tapasztalat sze­rint ugyanis minden három­­holdnyi dohányhoz szüksé­ges egy pajta, s most az idei példátlanul nagy termésnek talán a fele sem fér be a pajtákba. A szokásosnál hó­napokkal előbb kell megkez­deni a gyárnak a termés át­adásái, hogy szabaduljanak a pajták, s még az őszi fagyok előtt fedél alá ke­rüljön a termés utója is. Az Alkotmány Tsz köztu­dottan igen gyenge futóho­­mok-talajon gazdálkodik. Ennek ellenére itt is bőséges most az őszi szálastakar­­mány-termés. „Befutottak” a másodvetések. Több hely­ről is gépeket kellett bérel­ni, mert a sajátjaik nem győzik a munkát a betakarí­tásban. A szegedi termelőszövet­kezetek ugyancsak a leg­jobbak között startoltak az őszi munkákban. A szegedi határban 3300 hold őszi ka­lászos gabonát kell majd elvetni, s a terület 55 szá­zaléka máris teljesen készen várja a vetőgépeket. Csu­pán azért nem vetettek ed­dig még nagyobb területe­ken, mert saját tapasztala­taik alapján úgy ítélik a gazdák: korai még. A Ha­ladás Tsz-ben törik a kuko­ricát, a többi gazdaságokban még az előkészületeknél tar­tanak. Hovorka István,­­ a megyei jogú városi tanács vb mezőgazdasági és élel­mezési osztályának vezetője mondotta el: ellenkezőleg azzal, amit vártunk Szege­den is, jó lesz a kukorica­­termés. 20—50 mázsa kö­zött várható a májusi mor­zsolt átlag. A Felszabadulás Tsz tábláin beérett a rizs, készülnek a 400 holdnyi ter­més aratására, 12—14 mázsa holdankénti átlagot ígérnek a parcellák, s nem elégedet­lenek a gazdák. Általános most a véle­mény a földművelő embe­rek körében: amit elvett az aszaly­, visszahozta a szép nyárutó. Ám nem minden­kinek, csak azoknak, akik kezdettől fogva derekasan megküzdöttek az időjárás gonoszságaival. Balástyai dohánypajta,­­ mit „kinőtt” a termés Két csata Dél-Vietnamban a leg­utóbbi 24 óra alatt lezajlott harci cselekmények közül a legjelentősebb két összecsa­­­­pás volt, az egyik Hoi An­g város közelében, mintegy 28­­ kilométernyire délre Da Nang-tól. A hírügynökségi jelentések által az utolsó hónap leforgása alatt leg­nagyobb csatának minősített harcban a dél-vietnamiak 17 j halottat vesztettek és 41 ka­tonájuk sebesült meg. A fel­szabadító hadsereg tüzérsé­­­­ge két 122 milliméteres ra­­­­kétát lőtt Da Nang-ra, ame­­­­lyek közül az egyik a dél­­vietnami csapatok főhadi­szállásának közelében esett le Da Nang belvárosában. A másik csata színhelye a Mekong deltájában fekvő Kien Hoa tartományban volt, ahol az amerikaiak fo­lyami csónakokon szállított megerősítést küldtek a haza­fias erőkkel harcban álló­­ egységeiknek. Néhány órás harc után a hazafias erők­­ végül visszavonultak a szá­­­­razföld belsejében levő rizs­­földekre. Amerikai és dél-vietnami­­ katonaság, amely fokozott­­ igyekezettel őrzi Saigont a­­ szabadságharcosok várható offenzívájával szemben, hír­­­­ügynökségi jelentések sze­rint vasárnap mintegy 27­­ tonna lőszerkészletet találn­i különböző rejtekhelyeken a­­ főváros körül.­­ A kambodzsai határ köze­­­­lében levő Loc Ninh térsé­gében öt nappal ezelőtt megkezdődött hadműveletek során szombaton este hasz­nálhatatlanná vált a Loc Ninh-i repülőtér kifutópá­­­­lyája. Mint a VNA hírügynökség j jelenti, szeptember 11-én, 12-én és 13-án a dél-vietna­mi hazafiak elleni harcban Tay Ninh tartományban több mint 400 amerikai ka­tona esett el Árvíz Angliában Több mint 40 órás szüntelen felhőszakadás követ­keztében óriási méretű árvíz öntötte el az Anglia délke­leti sarkán elterülő megyéket. A pusztítás kiterjed Lon­don több elővárosára. A Themze torkolata környékén forgószél vonult végig, Hoo, Wainscott és Chattenden falvakon, háztetőket ragadott el, fákat szaggatott ki tö­vestül és gazdasági épületeket döntött romba. Kentben az utakat tönkretevő földcsuszamlások súlyosbították a helyzetet. A délkelet-angliai árvíz eddig legalább három halá­los áldozatot követelt, s meg nem erősített­­ jelentések szerint eg­y asszonyt, gépkocsijával együtt elsodort az­t Surrey megyében. Szakszervezeti találkozó Szeptember 15-én Buda­pesten, Bulgária, Csehszlová­kia, Lengyelország, Magyar­­ország, az NDK és a Szov­jetunió szakszervezeti köz­pontjainak vezetői találkoz­tak Renato Bitossival, az SZVSZ elnökével, és Pierre Gensous-sal, az SZVSZ főtit­kárhelyettesével, és tájékoz­tatták őket a hat ország szak­­szervezeteinek szeptember 14-én folytatott megbeszélé­seiről és az azon elfogadott nyilatkozatról. (A nyilatkoza­tot a 2. oldalon ismertetjük). A hat szakszervezeti köz­pont és az SZDSZ képviselői konzultációt folytattak azok­ról a feladatokról, amelyeket közös erővel, az SZVSZ ak­tivistáinak fejlesztése érde­kében kell megoldani. Az SZVSZ és a hat szo­cialista ország szakszervezeti központjainak képviselői megerősítették azon elhatáro­zásukat, hogy hozzájárulnak a világ valamennyi szakszer­vezete közötti testvéri kap­csolatok és együttműködés fejlesztéséhez és erősítéséhez, a proletár internacionalizmus elvei alapján. (MTI) Szegedi pártmunkás-delegáció utazott Odesszába Az Odessza városi párt­munkásdelegáció ez év nyári szegedi látogatásának viszon­zásaképpen az Ukrán Kom­munista Párt Odessza városi bizottságának meghívására tegnap, hétfőn Szeged városi pártmunkás küldöttség uta­zott hétnapos baráti látoga­tásra Szeged szovjet testvér­­városába. A küldöttség ve­zetője Deák Béla, a Szeged városi párt-végrehajtó bizott­ság tagja, a városi pártbi­zottság osztályvezetője. Tag­jai: Balassy Sándor, a Ken­derfonó és Szövőipari Vál­lalat MSZMP üzemi bizott­ságának titkára és Liptai Ve­ronika, a Minőségi Cipő­gyár szegedi gyáregysége MSZMP csúcsbizottságának titkára, a Szeged városi párt­bizottság tagjai, valamint dr. Komáromi László, a Szeged városi pártbizottság osztály­­vezetője. Százmilliós üzletek az őszi vásáron A Budapesti őszi Vásár eredményét összegezve a Hungexpo vezetősége megál­lapította, hogy az érdeklődés igen nagy volt, al1 nap alatt csaknem félmillióan tekintet­ték meg a magyar ipar és ke­reskedelem sokfajta termé­két. A vásárt a legtöbben szeptember 15-én, vasárnap keresték fel, ezen a napon 79 300 látogatója volt a BKV- nek. A Magyar Nemzeti Bank kimutatása szerint a vásár­­látogatók több mint 20 millió forintot költöttek. A Budapesti őszi Vásár al­kalmából az ipar és a keres­kedelem több százmillió fo­rintos üzletet kötött. „Elfogult" epilógus U­a elfogult vagyok — s mi más lehetnék, ha szegedi ** iparról van szó —, a tegnap zárult Budapesti Őszi Vásárról akkor is csak hét idevalósi kiállítót tudok felso­rolni. A legteljesebb még az élelmiszeripar volt, mindhá­rom jelentős üzeme: a konzervgyár, a paprikafeldolgozó és a szalámigyár is képviseltette magát termékeivel. A textil­iparból — a Pamutnyomóipari Vállalat révén — egyedül a textilművek, a szövetkezeti iparból a Tömegcikk Ktsz és a Szerszámkovács Ktsz, a magánkisiparból özv. Bárkányi Ist­vánná papucsos állította ki áruit. És több senki. A vásár egyik sajtótájékoztatóján nagyon világosan el­mondták, hogy két okból lehetett erről a „találkozóról” tá­­volmaradni. Az egyik: ha az illető üzem főképpen export­ra termel, vagy ha gyártmányai már egyébként is le van­nak kötve a kül- vagy belföldi piacokon. A Minőségi Cipő­gyár miért húzta volna el a mézesmadzagot a vásárlók orra előtt, úgysem tud annyi cipőt gyártani, hogy a hazai keresletet teljes egészében fedezze. A másik ok: sok válla­lat nem ismerte még fel, hogy az új gazdasági mechaniz­mus körülményei között nem érdemes tovább begubózni, s kihagyni egy olyan kitűnő alkalmat a kereskedelemmel és a vásárlóközönséggel való közvetlen véleménycserére, mint amilyet ez az őszi vásár nyújtott. Mentség persze akad: későn tudták meg, hogy lesz ez a vásár, nem bírták elő­­­­teremteni hirtelenjében a résztvételhez szükséges anyagi­­ eszközöket, így messziről nehéz eldönteni, melyik szegedi üzem­­ miért maradt távol? A résztvétel különben is önkéntes volt.­­ De hogy nem hétnek, hanem tizenhétnek kellett volna ez lennie, az bizonyos. Hogy csak néhány példát vegyünk: a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat, a Fémfeldolgozó és Finommechanikai Vállalat, az Április 4. Cipész Ktsz, a Fel­­szabadulás Asztalos és Kárpitos Ktsz is közszükségleti cik­keket gyárt! S még folytathatnám sorukat. Miskolcról a tervező intézet is vette magának a fáradságot, hogy kiál­lítsa munkáit, ilyen széles körben, az ország nyilvánossága előtt mutassa be szellemi termékeit. Mivel elfogult vagyok, mégpedig Szeged ipara mellett,­­ bánt az aktivitás hiánya, a részvétlenség. Az sem tetszett­­ már, hogy a Kiváló Áruk Fórumának tavaszi pályázatára­­ mindössze egy szegedi üzem nevezett be. S most majd ' szorongva lesem, hogy az őszi pályázat mit hoz? Egyszer már rá kellene kapcsolni itt, nálunk is, ez a dolog végső soron zsebbe vágó! Az él meg a piacon, aki nemcsak gyártja termékeit, hanem meg is ismerteti, meg is szeret­teti a vásárlókkal, s ha kell, hozzá is igazítja őket kíván­­t sasaikhoz, igényeikhez. ‘ FEHÉR KALMAN R 9

Next