Délmagyarország, 1969. június (59. évfolyam, 124-148. szám)

1969-06-24 / 143. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A M­AG­Y­A­R S­Z­O­C­I­A­L­I­STA MUNK­Á­S­P­Á­R­T L­APJA A magyar delegátusok tevékenység a tatai béke-világtalálkozón A berlini béke-világtalál­kozón résztvevő 70 szervezet több mint 800 képviselője szombat óta a konferencia öt főbizottságának különbö­ző albizottságaiban tanács­kozik. Miután a fő- és albizott­­sági ülések — az előkészítő bizottság megállapodása alapján — zártak, a sajtó képviselőit saját országaik delegátusai tájékoztatják a bizottságokban folyó mun­káról. Bugár Jánosné, a béke­világtalálkozón résztvevő magyar küldöttség vezetője elmondotta, hogy a 13 tagú magyar delegáció tagjai ak­tív tevékenységet folytatnak valamennyi fő- és albizott­ságban. Mint a bizottságok munká­jában résztvevő magyar küldöttek elmondották: a találkozó résztvevői nagy jelentőséget tulajdonítanak az európai biztonsági kon­ferencia összehívását szor­galmazó budapesti felhí­vásnak és minden erővel tá­mogatják egy összeurópai értekezlet összehívását. Ér­deklődéssel fogadta a 2. szá­mú bizottság Mátyás László­nak, az európai biztonságra vonatkozó magyar álláspon­tot kifejtő felszólalását. A vietnami főbizottság, nemzetközi jogi problémák­kal és az amerikaiak hábo­rús bűncselekményeivel fog­lalkozó albizottságában dr. Réczey László egyetemi ta­nár, az albizottság társelnö­ke, felszólalásában a Dél-vi­etnami Köztársaság ideigle­nes forradalmi kormányának nemzetközi jogilag megala­pozott törvényességéről be­szélt. A kettes számú albizott­ságban Máté György újság­író konkrét javaslatokat ter­jesztett elő a vietnami szoli­daritási mozgalom fokozot­tabb koordinálására, a Viet­namnak nyújtott társadalmi segítség hatásfokának növe­lésére, s nemzetközi együtt­működés kialakítására. A közel-keleti kérdéssel foglalkozó bizottságok fő törekvése, hogy a világköz­vélemény mozgósításával elősegítsék a Biztonsági Ta­nácsnak a megszállt arab területek kiürítéséről szóló 1967 novemberi, továbbá az ENSZ-nek a Palesztinai me­nekültek helyzetének rende­zésével kapcsolatos határo­zatainak végrehajtását. A Biztonsági Tanács határoza­tának második évfordulójá­ra — ez év novemberére — arab szolidaritási hónap megrendezését javasolják. A gyarmatosítással, neo­­kolonializmussal és kolonia­­lizmussal foglalkozó főbi­zottság egyik magyar tagja, dr. Simai Mihály egyetemi tanár elmondotta, hogy a neokolonializmus elleni küz­delem fokozását szorgalmazó magyar javaslatoknak igen pozitív visszhangjuk volt a küldöttek körében. A bi­zottságok vitájában igen fontos helyet kapott az a kérdés, hogy a kialakult fel­tételekhez alkalmazkodva, új alapokra kell helyezni a nemzetközi békemozgalom gyarmatosítás elleni tevé­kenységét és a békemozga­lom egyik központi felada­tává kell tenni a neokolo­nializmus elleni harcot. A leszerelési főbizottság titkára, dr. Nagy Gábor történész rámutatott, hogy a bizottságok igen reálisan közelítik meg a leszerelés nehéz problémáját és a ple­náris ülés elé terjesztendő dokumentumban helyet kapnak a magyar javaslatok is. Az egyes fő- és albizott­ságokban hétfőn délután is szorgos munka folyt, hogy végső formába öntsék a keddi plenáris ülés elé ter­jesztendő dokumentumokat. A­ bizottsági munkákkal párhuzamosan a béke-világ­­találkozó sok kiemelkedő résztvevője sajtókonferen­cián találkozott az akkredi­tált újságírókkal. Hans Jochen Bothe, a mexikói olimpia aranyérmes evezőbaj­noka átadja Isabelle Blum asszonynak, a berlini nemzetközi bé­ketalálkozó elnöksége koordináló elnökének azt a ládikát, amely a balti országoknak a békére és az európai biztonságra vonat­kozó üzenetét tartalmazza. A ládikát staféta hozta, amely Hel­sinkiből indult és a Szovjetunió és Lengyelország területén át érkezett az NDK­ fővárosába. Középen, fekete szemüveggel Gün­ther Drefahl professzor, az NDK Béketanácsának elnöke Készülődés a Szegedi Ipari Vásárra Működő gép a pavilonban Ismét a mosogató Bemutatkozik a kötőautomata Négy hét múlva ismét megnyílik a Szegedi Ipari Kiállítás és Vásár, amely az előzményeket tekintve gaz­dagabb, rendezettebb lesz elődeinél. A hátralevő időt azonban készülődéssel, válo­gatással töltik a résztvevő vállalatok, szövetkezetek. Még egyszer gondosan szemügyre veszik termékei­ket, válogatják a bemuta­tóra szánt példányokat. Ér­dekes, hogy az elmúlt esz­tendő hagyományaival szemben most eggyel keve­sebb szegedi vasas üzem je­lenik meg, hiszen a Kézi­szerszámgyár Szegedi Gyár­egysége először az idén ma­rad távol a szegedi vásár­tól. A Szegedi Tömegcikk Ktsz ügyes, ötletes meglepe­téseket tartogat nézőinek. Pavilonjában kis vákuum­csomagoló gépet állít majd föl, amelyet a látogatók működés közben is meg­szemlélhetnek. A tervek szerint a szövetkezet gyer­mekjátékait, külföldre ké­szített barkácskészleteit sokféle aprócikkét majd ez­zel a géppel a helyszínen csomagolják. A tömegcikk kész­i, hogy méltón kép­viselje magát — a tavalyi­nál jóval nagyobb, áttekint­hetőbb helyen szeretne ki­állítani. A Szegedi Fémipari Vál­lalat több hagyományos cik­ke, és a BIA—6 mosogató gép mellett valószínűleg egy új gépkocsi utánfutó szervizkocsit is kiállít majd. A vállalat a tavalyi vásár­hoz képest szerencsésebb körülmények között jelent­kezik: új, 60 négyzetméte­res saját pavilont épített, amelyet a Horváth Mihály utcában helyez majd el. A szegedi vasipar talán egyik legérdekesebb gépé­nek a Vas- és Fémipari Ktsz által kiállított kötő félautomata ígérkezik. A Hídvéghy Ferenc találmá­nya alapján elkészített gép Budapesten a Nemzetközi Vásár találmányi pavilonjá­ban nagy sikert aratott, a magyar textilipari szakem­berek érdeklődésének kö­zéppontjába került. A sze­gedi kiállításon a Hl—170 kötőgép is működik majd, s a nézők szeme láttára készít pulóver „alkatrészeket”. M. I. Sajtótájékoztató a KNDK nagykövetségén Li Dong Szon, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság budapesti nagyköve­te tegnap délelőtt sajtótájé­koztatót tartott. Emlékezte­tett arra, hogy 19 esztendő telt el azóta, hogy az ameri­kai imperialisták agresszív háborút robbantottak ki az­zal a céllal, hogy megfojt­sák a fiatal Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. A nagykövet ismertette ez­után a 19 év történeti ese­ményeit és a mai helyzetet. 59. évfolyam, 143. szám 1969. JÚNIUS 24., KEDD Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Bő termés ígérkezik • Az eső visszavetette a betakarítást Fekete széna, fehér ke­nyér — tartja a paraszti bölcselet, s így igaz. Azok­ban a gazdaságokban, ahol nem szervezték meg jól, gyors ütemben a széna be­takarítást, bizony megfeke­tedtek a levágott rendek. Az elmúlt esztendővel el­lentétben esős idő járt a tájra, bőven öntözte föld­jeinket június hónapban is. Mégsem kell Péter-Pálig várnunk — általában ekkor kezdődik az aratás — az el­múlt napokban itt-ott, a partosabb, homokosabb ré­szeken kasza alá érett a rozs, az őszi árpa. Szórvá­nyosan, kisebb táblákon megkezdték az aratást, Bor­­dány, Forráskút, Mórahalom körzetében. Aztán a leg­utóbbi záporok, esőzések megakasztották a munkát, de tegnap, hétfőn már is­mét munkába állhattak a betakarító gépek, a gabona­­kombájnok. Mórahalom határában többfelé sorakoznak már a katonás keresztek, de az igazi nagyüzemi aratás a kiskundorozsmai József At­tila Termelőszövetkezetben kezdődött meg. Ebben a gazdaközösségben az egyik legfontosabb és legjövedel­mezőbb üzemág éppen a gabonatermesztés. Egy-egy jól sikerült esztendő több millió forint bevételt hozhat terven felül, csak gaboná­ból. Az idén erősen biza­kodnak, s nem hiába. A szakemberek megkezd­ték már az előzetes becs­léseket. A számok arról beszélnek, hogy ezen a nyá­ron mintegy 12 ezer vagon kenyérgabona felvásárlásra számítanak Csongrád me­gye területén. Ez rekord. Magasabb a tavalyi ered­ménynél is, pedig köztudott, hogy az aszályos időjárás ellenére is a nagyüzemek méltán állták a próbát, és igen jó eredményt értek el. Úgyannyira, hogy a tavalyi termésből már exportálni is tudtak. Az esős nyár gondokat hoz, különösen az átvételnél számíthatunk majd helyen­ként vitákra. Hiszen lénye­ges, hogy hány százalék a gabona nedvességtartalma. A 16 százalékon felüli víz­tartalmú gabonát szárítóba viszik, ugyanakkor a szárító kapacitás korlátozott. A tá­rolás csak akkor oldható meg eredményesen, ha min­denütt társadalmi ügynek tekintik. Jelentős mennyi­séget szabad tároló helyeken gyűjtenek össze. A megyé­ben mintegy 60 helyen ve­szik át az idei termést, Szegeden három helyen, a szegedi járásban pedig töb­bek között Sándorfalván, Kisteleken, Mórahalmon, Zákányszéken és Deszken. A szegedi járásban a négy városi szövetkezettel együtt 16 ezer 102 holdon vár be­takarításra a búza. Átlago­san 13,2 mázsás termést vár­nak. Rozsból igen nagy te­rületen vetettek a homoki gazdaságok és a várható termés megközelíti holdan­ként a 6 mázsát. Az őszi árpa területe nem éri el a 10 ezer holdat, 12,3 mázsás termésre számítanak a szak­emberek, triticaléból pedig, amiből 1584 hold díszlik, 7,8 mázsás átlagra. A legutóbbi napok idő­járása visszavetette a beta­karítást és helyenként meg­dőltek a kalászosok. Az in­tenzív fajták jól viselték el ezt a „csapást”, nincs­ aka­dálya a gépi betakarítás­nak. Az eső utáni jó idő azonnal az árpaföldre szólította a kiskundorozsmai József Attila Tsz három kombájnosát, Savanya Istvánt, Rutai Istvánt és Lippai Jánost. Zuhatagban ömlik a szem az arató pótkocsijába. Horváth Dezső és Somogyi Károlyné felvételei Mórahalom határában Nagy Sándor és családja vágja az őszi árpát.

Next