Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)

1969-08-06 / 180. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! L Koszigin hazánkban Fock Jenőnek, a Minisz­tertanács elnökének m­eghí­vására magyarországi üdü­lésre kedden Budapestre ér­kezett Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai fogadták. Az érkezésnél jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete is. Elutazott a szovj­et parlamenti küldöttség Tegnap elutazott Buda­pestről a Szovjetunió Leg­felső Tanácsának küldöttsé­ge, amely — mint ismeretes — a magyar országgyűlés meghívására hivatalos, ba­ráti látogatáson egy hetet töltött hazánkban. A kül­döttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az országgyű­lés elnöke, Kisházi Ödön, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának helyettes elnöke, Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke, Papp János, az országgyűlés hon­védelmi állandó bizottságá­nak elnöke, valamint F. J. Tyitov a Szovjetunió buda­pesti nagykövete is. A szovjet parlamenti küldöttség magyarországi lá­togatásáról közleményt ad­tak ki. A szovjet küldöttség a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa nevében meghívta a magyar országgyűlés kül­döttségét, hogy 1970-ben te­gyen hivatalos, baráti láto­gatást a Szovjetunióban. A meghívást köszönettel elfo­gadták. Tegnap az esti órákban hazaérkezett Moszkvába a szovjet parlamenti küldött­ség. Megújulnak a szegedi utak és járdák Harmincmillió forint idén a munkálatokra • Lesz harmadik körút — Fejlődnek a külterületek is A város útjai és járdái csak az utóbbi években fej­lődtek megfelelően. Tízszer ennyi pénz se lenne elég az igények kielégítésére, pedig ebben az évben a tanácsok jelentős összeget, 30 millió forintot költenek arra, hogy újabb utak és járdák szé­püljenek meg. Ennek az összegnek több mint a felét az I. kerületben használják fel: 18 millió fo­rintot költenek 1969-ben út­felújításra, építésre, kátyú­zásra. Az első fél évben kü­lönösen a Belváros csinoso­­dott: a Lenin körút újabb szakaszát, s az Árpád tér környékét korszerűsítették. A kiskörút SZTK és Dugo­nics tér közötti szakaszának felújításával lezárult a több évre tervezett teljes átalakí­tás első üteme: az útvonal harmadrésze készült el. En­nek a 400 méteres szakasz­nak, valamint a Földvári ut­cának az átépítése négy és fél millió forintba került. Július elején ért véget a másik belvárosi csomópont, az Árpád tér és környéke felújítása is. A több mint kétmillió forintos összegből nemcsak a teret varázsolták újjá, hanem a Jókai, a Toldi utcát, és az Eötvös utcának egy részét. A két nagy útépítés szinte elterelte a figyelmet azokról az ugyancsak tavasszal meg­kezdett munkákról, amelyek­nek az a célja, hogy a Szent István teret és környékét hozzák rendbe. A Szent Ist­ván tér és a Vidra utca ko­­csiútjának és gyalogjárdájá­nak felújítására 3 millió fo­rintot irányzott elő a tanács, de a munka sajnos vonta­tottan halad, mert a DÉGÁZ nem tudta idejében befejez­ni a csőlerakást. Az első fél­évben — szinte terven fe­lül — még egy újszegedi ut­cában kezdődött meg az építkezés: a tanács, az erdő­­gazdaság és a KISZ együtt határozta el, hogy rendbe hozatja a Szövetség utcát. Az útépítések nagyobbik része tehát lezárult az első félévben. Most már csak az újszegedi Középkikötő sor el­ső szakaszának meg a Török utcának út- és gyalogjárda építése van hátra. Az újsze­gediek kérésére a tanács egymillió forintot hasított ki a költségvetési összegből hat újszegedi utca járdájának megépítésére. A szegedi ol­dalon öt utca, illetve tér járdájának felújítására kerül sor még ebben az évben. A II. kerületi tanács terü­letén az eddigi években a járdák felújítása volt a leg­fontosabb feladat, most az utaké. Nem kisebb terv meg­valósítása kezdődött meg, mint az északi körútból ki­alakítandó úgynevezett har­madik körúté. Ezzel függ össze az északi körút egy részének ideiglenes átépítése, és a Gladics utca felújítása, amely hozzájárul a gedói ré­szek közlekedésének megja­vításához. Készen vannak már azok a tervek is, amelynek alap­ján két éven át — nagyrészt 1970-ben — a Kereszt utca — Etelka utca építésével részben kialakítják a har­madik körút egyik szakaszát is. A Csillag tértől a Felső Tisza-partig, a tarjáni körút folytatásaként, mintegy egy kilométeres szakaszon hét méter szélesen a majdani körút egyik oldala épül meg. Megszépült az Eszperantó utca is az elmúlt hónapok­ban. Jelentős megtakarítás után a 135 méteres útszakasz felújítása háromnegyed mil­lió forintba kerül. Előbbre lennének a Hétvezér utca építésével is, ha a DEGÁZ nem késleltette volna a mun­kát. Ezt a fontos útvonalat fél kilométer hosszan építik most át: hét méter széles, korszerű út épül két és fél millió forintos beruházással. Valószínűleg megtakarítással zárul az építkezés, hiszen a lakosság és a diákság jelen­tős munkát végzett a kocka­kő burkolat bontásakor. Negyvenezer forint értékű társadalmi munkával gazda­gították önmagukat. A III. kerületi tanácsnál is átfogó programot dolgoztak ki az idei út- és járdaépítés­re. Az utak és a járdák fel­újítására hárommillió forint hitelt kaptak. Legalábbis ennyivel indultak az év ele­jén. A programból elkészült a több kilométer hosszú Al­sónyomás sor járdájának aszfaltozása, 471 ezer forint költséggel. A móravárosiak­nak régi kívánságuk volt a Répás utca gyalogjárdáinak aszfaltburkolása. Ez az utca is meglehetősen hosszú és nagyforgalmú, átszeli a vá­rosrészt a viszonylag új te­lepítésű Lendvai utcáig. Er­re a munkára 486 ezer forin­tot költött a kerületi tanács. Meglehetősen elavult volt a Bem tábornok utca lakta­nya felőli oldalának gyalog­járdája. Erre és a Fűrész ut­ca mindkét oldalának asz­faltozására 10 ezer forint hí­ján 400 ezer forintot költöt­tek. Az Alsóvároson átmenő autóbuszút meglehetősen kanyarog, a Bem tábornok utcától tart Ságváritelepig, miközben érinti a Szécsi ut­cát, a Szabadság teret és a Csonka utcát stb. Az erős forgalomtól az úttest sok helyen megrongálódott. E vonal kátyúzása 230 ezer fo­rintba került az idén. A program jelentős részét képezi a forgalmas Rákóczi utca rendezésének költsége, amely 3 millió forint. Az ott megkezdett munkára az idén 1 millió forintot fordítanak, s jövőre folytatják a kocsiút építését a Hámán Kató utcá­tól a Petőfi Sándor sugar­útig. A macskaköveket mo­dern aszfaltút váltja fel. Hátra van Hattyastelepen a Szent Imre és a Pancsovai utca gyalogjárdáinak aszfal­tozása. Mihályteleken a Fel­­szabadulás utcán eddig még nem­­ volt gyalogjárda. Ezt községfejlesztési alapból épí­tik még az idén 650 ezer fo­rint költséggel. A 10-es AKÖV és a III. kerületi tanács összefogásá­val épül modern kocsiút a Vásárhelyi Pál utcában, s a kábelgyár vállalta a Huszár utca kocsiútjának átépítési költségeit. A Pulcz utca út­építési költségéhez — a Te­réz utcától a Vásárhelyi Pál utcáig — 100 ezer forintot adott a szegedi gázmű. A korszerű útviszonyok meg­teremtéséhez ezen a részen vállalati fejlesztési alapból járul hozzá a konzervgyár is. Mindent összevetve: hét és fél millió forintot fordítanak az idén a III. kerületben közutakra, gyalogjárdák kor­szerűsítésére. TÁVVEZETÉK 59. évfolyam, 180. szám 1969. AUGUSZTUS 6., SZERDA Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: Magyarország tagja len a genfi leszerelési bizottságnak Kormánynyilatkozat tagságunkkal kapcsolatban A Magyar Népköztársaságot a genfi leszerelési bizottság két társelnöke, a Szovjetunió és az Egyesült Államok — a bizottsággal egyetértésben — meghívta, hogy a bizottság munkájában tagként vegyen részt. A Magyar Népköztársaság kormánya a meghívást elfogadta. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a bizottságba a Magyar Népköztársaság képviselőjéül dr. Kőműves Imre rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet kinevezte. A küldöttség tagjait a külügyminiszter jelöli ki. A fentiekkel kapcsolatban a Magyar Népköztársaság kormánya megállapítja, hogy a genfi leszerelési bi­zottság megalakulásától fog­va rendkívül nagy felelőssé­get hordoz. Napirendjén az emberiség jövőjét közvetle­nül érintő kérdések szere­pelnek. A bizottságot az Egyesült Nemzetek Szerve­zete közgyűlésének egyetér­tésével, a két nukleáris nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok hoz­ta létre 1961-ben. A Szov­jetunió javaslatai alapján az ENSZ közgyűlése az álta­lános és teljes leszerelésre, a fegyverkezési hajsza meg­fékezésére és a háborús ve­szély elhárítására irányuló kezdeményezések sorát utal­ta a bizottság elé. A lesze­relési bizottság zártkörű tárgyalásaival és a nyilvá­nosság számára tett meg­nyilatkozásaival egyrészt megoldásra érleli a fegy­verkezés korlátozásával és a leszereléssel kapcsolatos igen bonyolult kérdéseket, másrészt segít éleszteni a nemzetközi közvélemény éberségét a fegyverkezési hajsza veszélyeivel szem­ben. Mindezek mellett elő­segíti, hogy a két nukleáris nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodásra jusson a le­szerelést előmozdító intéz­kedések megtételében. A Magyar Népköztársaság most annak következtében kapcsolódik be a leszerelési bizottság munkájába, hogy a két társelnök — a bizott­ság tagjaival és az ENSZ- tagállamok széles közvéle­ményével egyetértésben, te­kintettel a független álla­mok számának az elmúlt évek során bekövetkezett nagy­arányú megnövekedésére, megállapodott a bizottság jelentős kibővítésében, az államcsoportok és földrajzi tájegységek arányos képvi­seletében. A Magyar Népköztársaság kormánya, a nemzetközi béke és biztonság erősítésére irányuló törekvéseinek meg­felelően, készségesen részt vesz minden olyan kezde­ményezésben, amely a nem­zetközi feszültségek csök­kentését, a háborús veszély elhárítását, az általános és teljes leszerelés előmozdí­tását szolgálja. Az elsők kö­zött írta alá és ratifikálta a moszkvai részleges atom­­csend-egyezményt, az atom­­sorompó-szerződést és más, a leszerelést elősegítő meg­állapodásokat, sőt kezdemé­nyezéseivel maga is hozzá­járult ezek kidolgozásához. A leszerelési bizottság ed­digi tevékenysége iránti meg­becsülése kifejezésével egy­­időben a Magyar Népköz­­társaság kormánya várako­zással tekint a bizottság to­vábbi munkája elé, melynek során a Magyar Népköztár­saság a többi tagállammal szorosan együttműködve kí­ván hozzájárulni az emberi­ség békéjének és biztonsá­gának erősítéséhez. Egészségügyi mérleg . Az Egészségügyi Minisz­tériumban arról tájékoztat­tak, hogy júliusban országo­san kedvezően alakult az egészségügyi mérleg. Az ed­dig beérkezett adatok sze­rint a nyári szezon legjel­legzetesebb fertőző beteg­ségei, mind a tavalyinál, mind a tízéves átlagnál jó­val ritkábban fordultak elő. A hastífusz és a paratífusz csak egészen szórványosan jelentkezett. A szakembe­rek ennek egyik okát abban látják, hogy a kezdetben hűvös, csapadékos nyár szá­raz melegre változott át. Ez pedig korántsem kedvez annyira a baktériumok el­szaporodásának, mint a nedves meleg. „Megcsapolták” a tavat A két hete tartó kániku­lában megapadt a Bódva vízhozama, másodpercen­ként másfél köbméter alá esett a szállított vízmen­­­nyiség. Ez pedig kevés a Sajó völgyében települt ipari üzemek és a csaknem harminc, nagyobbrészt bá­nyásztelepülés ellátására. A hiány pótlására „megcsa­­­polták” a rakacai tavat, amelyben a tavaszi esőz­­­é­sek során több mint ötmil > köbméter vizet gyűjtött­­ össze. A 320 hold kiterjedé­sű mesterséges tó zsilipjeit­­ szükség szerint nyitják meg,­­ s a vizet a Bódván át en­gedik le.

Next