Délmagyarország, 1969. augusztus (59. évfolyam, 176-201. szám)
1969-08-06 / 180. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! L Koszigin hazánkban Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének meghívására magyarországi üdülésre kedden Budapestre érkezett Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke és Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai fogadták. Az érkezésnél jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Elutazott a szovjet parlamenti küldöttség Tegnap elutazott Budapestről a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége, amely — mint ismeretes — a magyar országgyűlés meghívására hivatalos, baráti látogatáson egy hetet töltött hazánkban. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, Kisházi Ödön, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke, Papp János, az országgyűlés honvédelmi állandó bizottságának elnöke, valamint F. J. Tyitov a Szovjetunió budapesti nagykövete is. A szovjet parlamenti küldöttség magyarországi látogatásáról közleményt adtak ki. A szovjet küldöttség a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa nevében meghívta a magyar országgyűlés küldöttségét, hogy 1970-ben tegyen hivatalos, baráti látogatást a Szovjetunióban. A meghívást köszönettel elfogadták. Tegnap az esti órákban hazaérkezett Moszkvába a szovjet parlamenti küldöttség. Megújulnak a szegedi utak és járdák Harmincmillió forint idén a munkálatokra • Lesz harmadik körút — Fejlődnek a külterületek is A város útjai és járdái csak az utóbbi években fejlődtek megfelelően. Tízszer ennyi pénz se lenne elég az igények kielégítésére, pedig ebben az évben a tanácsok jelentős összeget, 30 millió forintot költenek arra, hogy újabb utak és járdák szépüljenek meg. Ennek az összegnek több mint a felét az I. kerületben használják fel: 18 millió forintot költenek 1969-ben útfelújításra, építésre, kátyúzásra. Az első fél évben különösen a Belváros csinosodott: a Lenin körút újabb szakaszát, s az Árpád tér környékét korszerűsítették. A kiskörút SZTK és Dugonics tér közötti szakaszának felújításával lezárult a több évre tervezett teljes átalakítás első üteme: az útvonal harmadrésze készült el. Ennek a 400 méteres szakasznak, valamint a Földvári utcának az átépítése négy és fél millió forintba került. Július elején ért véget a másik belvárosi csomópont, az Árpád tér és környéke felújítása is. A több mint kétmillió forintos összegből nemcsak a teret varázsolták újjá, hanem a Jókai, a Toldi utcát, és az Eötvös utcának egy részét. A két nagy útépítés szinte elterelte a figyelmet azokról az ugyancsak tavasszal megkezdett munkákról, amelyeknek az a célja, hogy a Szent István teret és környékét hozzák rendbe. A Szent István tér és a Vidra utca kocsiútjának és gyalogjárdájának felújítására 3 millió forintot irányzott elő a tanács, de a munka sajnos vontatottan halad, mert a DÉGÁZ nem tudta idejében befejezni a csőlerakást. Az első félévben — szinte terven felül — még egy újszegedi utcában kezdődött meg az építkezés: a tanács, az erdőgazdaság és a KISZ együtt határozta el, hogy rendbe hozatja a Szövetség utcát. Az útépítések nagyobbik része tehát lezárult az első félévben. Most már csak az újszegedi Középkikötő sor első szakaszának meg a Török utcának út- és gyalogjárda építése van hátra. Az újszegediek kérésére a tanács egymillió forintot hasított ki a költségvetési összegből hat újszegedi utca járdájának megépítésére. A szegedi oldalon öt utca, illetve tér járdájának felújítására kerül sor még ebben az évben. A II. kerületi tanács területén az eddigi években a járdák felújítása volt a legfontosabb feladat, most az utaké. Nem kisebb terv megvalósítása kezdődött meg, mint az északi körútból kialakítandó úgynevezett harmadik körúté. Ezzel függ össze az északi körút egy részének ideiglenes átépítése, és a Gladics utca felújítása, amely hozzájárul a gedói részek közlekedésének megjavításához. Készen vannak már azok a tervek is, amelynek alapján két éven át — nagyrészt 1970-ben — a Kereszt utca — Etelka utca építésével részben kialakítják a harmadik körút egyik szakaszát is. A Csillag tértől a Felső Tisza-partig, a tarjáni körút folytatásaként, mintegy egy kilométeres szakaszon hét méter szélesen a majdani körút egyik oldala épül meg. Megszépült az Eszperantó utca is az elmúlt hónapokban. Jelentős megtakarítás után a 135 méteres útszakasz felújítása háromnegyed millió forintba kerül. Előbbre lennének a Hétvezér utca építésével is, ha a DEGÁZ nem késleltette volna a munkát. Ezt a fontos útvonalat fél kilométer hosszan építik most át: hét méter széles, korszerű út épül két és fél millió forintos beruházással. Valószínűleg megtakarítással zárul az építkezés, hiszen a lakosság és a diákság jelentős munkát végzett a kockakő burkolat bontásakor. Negyvenezer forint értékű társadalmi munkával gazdagították önmagukat. A III. kerületi tanácsnál is átfogó programot dolgoztak ki az idei út- és járdaépítésre. Az utak és a járdák felújítására hárommillió forint hitelt kaptak. Legalábbis ennyivel indultak az év elején. A programból elkészült a több kilométer hosszú Alsónyomás sor járdájának aszfaltozása, 471 ezer forint költséggel. A móravárosiaknak régi kívánságuk volt a Répás utca gyalogjárdáinak aszfaltburkolása. Ez az utca is meglehetősen hosszú és nagyforgalmú, átszeli a városrészt a viszonylag új telepítésű Lendvai utcáig. Erre a munkára 486 ezer forintot költött a kerületi tanács. Meglehetősen elavult volt a Bem tábornok utca laktanya felőli oldalának gyalogjárdája. Erre és a Fűrész utca mindkét oldalának aszfaltozására 10 ezer forint híján 400 ezer forintot költöttek. Az Alsóvároson átmenő autóbuszút meglehetősen kanyarog, a Bem tábornok utcától tart Ságváritelepig, miközben érinti a Szécsi utcát, a Szabadság teret és a Csonka utcát stb. Az erős forgalomtól az úttest sok helyen megrongálódott. E vonal kátyúzása 230 ezer forintba került az idén. A program jelentős részét képezi a forgalmas Rákóczi utca rendezésének költsége, amely 3 millió forint. Az ott megkezdett munkára az idén 1 millió forintot fordítanak, s jövőre folytatják a kocsiút építését a Hámán Kató utcától a Petőfi Sándor sugarútig. A macskaköveket modern aszfaltút váltja fel. Hátra van Hattyastelepen a Szent Imre és a Pancsovai utca gyalogjárdáinak aszfaltozása. Mihályteleken a Felszabadulás utcán eddig még nem volt gyalogjárda. Ezt községfejlesztési alapból építik még az idén 650 ezer forint költséggel. A 10-es AKÖV és a III. kerületi tanács összefogásával épül modern kocsiút a Vásárhelyi Pál utcában, s a kábelgyár vállalta a Huszár utca kocsiútjának átépítési költségeit. A Pulcz utca útépítési költségéhez — a Teréz utcától a Vásárhelyi Pál utcáig — 100 ezer forintot adott a szegedi gázmű. A korszerű útviszonyok megteremtéséhez ezen a részen vállalati fejlesztési alapból járul hozzá a konzervgyár is. Mindent összevetve: hét és fél millió forintot fordítanak az idén a III. kerületben közutakra, gyalogjárdák korszerűsítésére. TÁVVEZETÉK 59. évfolyam, 180. szám 1969. AUGUSZTUS 6., SZERDA Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala közli: Magyarország tagja len a genfi leszerelési bizottságnak Kormánynyilatkozat tagságunkkal kapcsolatban A Magyar Népköztársaságot a genfi leszerelési bizottság két társelnöke, a Szovjetunió és az Egyesült Államok — a bizottsággal egyetértésben — meghívta, hogy a bizottság munkájában tagként vegyen részt. A Magyar Népköztársaság kormánya a meghívást elfogadta. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a bizottságba a Magyar Népköztársaság képviselőjéül dr. Kőműves Imre rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet kinevezte. A küldöttség tagjait a külügyminiszter jelöli ki. A fentiekkel kapcsolatban a Magyar Népköztársaság kormánya megállapítja, hogy a genfi leszerelési bizottság megalakulásától fogva rendkívül nagy felelősséget hordoz. Napirendjén az emberiség jövőjét közvetlenül érintő kérdések szerepelnek. A bizottságot az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének egyetértésével, a két nukleáris nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok hozta létre 1961-ben. A Szovjetunió javaslatai alapján az ENSZ közgyűlése az általános és teljes leszerelésre, a fegyverkezési hajsza megfékezésére és a háborús veszély elhárítására irányuló kezdeményezések sorát utalta a bizottság elé. A leszerelési bizottság zártkörű tárgyalásaival és a nyilvánosság számára tett megnyilatkozásaival egyrészt megoldásra érleli a fegyverkezés korlátozásával és a leszereléssel kapcsolatos igen bonyolult kérdéseket, másrészt segít éleszteni a nemzetközi közvélemény éberségét a fegyverkezési hajsza veszélyeivel szemben. Mindezek mellett elősegíti, hogy a két nukleáris nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodásra jusson a leszerelést előmozdító intézkedések megtételében. A Magyar Népköztársaság most annak következtében kapcsolódik be a leszerelési bizottság munkájába, hogy a két társelnök — a bizottság tagjaival és az ENSZ- tagállamok széles közvéleményével egyetértésben, tekintettel a független államok számának az elmúlt évek során bekövetkezett nagyarányú megnövekedésére, megállapodott a bizottság jelentős kibővítésében, az államcsoportok és földrajzi tájegységek arányos képviseletében. A Magyar Népköztársaság kormánya, a nemzetközi béke és biztonság erősítésére irányuló törekvéseinek megfelelően, készségesen részt vesz minden olyan kezdeményezésben, amely a nemzetközi feszültségek csökkentését, a háborús veszély elhárítását, az általános és teljes leszerelés előmozdítását szolgálja. Az elsők között írta alá és ratifikálta a moszkvai részleges atomcsend-egyezményt, az atomsorompó-szerződést és más, a leszerelést elősegítő megállapodásokat, sőt kezdeményezéseivel maga is hozzájárult ezek kidolgozásához. A leszerelési bizottság eddigi tevékenysége iránti megbecsülése kifejezésével egyidőben a Magyar Népköztársaság kormánya várakozással tekint a bizottság további munkája elé, melynek során a Magyar Népköztársaság a többi tagállammal szorosan együttműködve kíván hozzájárulni az emberiség békéjének és biztonságának erősítéséhez. Egészségügyi mérleg . Az Egészségügyi Minisztériumban arról tájékoztattak, hogy júliusban országosan kedvezően alakult az egészségügyi mérleg. Az eddig beérkezett adatok szerint a nyári szezon legjellegzetesebb fertőző betegségei, mind a tavalyinál, mind a tízéves átlagnál jóval ritkábban fordultak elő. A hastífusz és a paratífusz csak egészen szórványosan jelentkezett. A szakemberek ennek egyik okát abban látják, hogy a kezdetben hűvös, csapadékos nyár száraz melegre változott át. Ez pedig korántsem kedvez annyira a baktériumok elszaporodásának, mint a nedves meleg. „Megcsapolták” a tavat A két hete tartó kánikulában megapadt a Bódva vízhozama, másodpercenként másfél köbméter alá esett a szállított vízmennyiség. Ez pedig kevés a Sajó völgyében települt ipari üzemek és a csaknem harminc, nagyobbrészt bányásztelepülés ellátására. A hiány pótlására „megcsapolták” a rakacai tavat, amelyben a tavaszi esőzések során több mint ötmil > köbméter vizet gyűjtött össze. A 320 hold kiterjedésű mesterséges tó zsilipjeit szükség szerint nyitják meg, s a vizet a Bódván át engedik le.