Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)
1969-10-10 / 235. szám
Befejeződött az ENSZ- közgyűlésen a politikai vita • New York (MTI) Befejeződött az általános politikai vita az ENSZ-közgyűlés 24. ülésszakán. A vitában a 126 tagállamból 117 ország küldötte fejtette ki nézeteit a legfontosabb nemzetközi kérdésekről. A magyar küldöttség nevében Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, az ülésszakon résztvevő küldöttség vezetője mondott beszédet. Az általános politikai vita ez évben sem hozott jelentős fejleményeket. A legfontosabb kezdeményezésnek azokat a tervezeteket tartják, amelyeket Gromiko szovjet külügyminiszter terjesztett elő a nemzetközi biztonság megszilárdításáról, illetve a szocialista országok nevében a vegyi és bakteriológiai fegyverek eltiltásáról. Ezeket a javaslatokat a közgyűlés napirendjére tűzték. A vita során a legtöbb felszólaló igen részletesen foglalkozott a közel-keleti válsággal. A vita időszakával párhuzamosan New Yorkban tárgyalások folytak a négy nagyhatalom, illetve az érdekelt országok külügyminiszterei, valamint Jarring ENSZ-főmegbízott között, s bár történt bizonyos előrehaladás, megoldás a hosszan elnyúló válságban még mindig nem született. Jarring nagykövet nem folytatja tovább tárgyalásait, hanem visszatér állomáshelyére, a moszkvai svéd nagykövetség élére, azonban továbbra is készen áll a közvetítő feladatokra. Az ENSZ-tagállamok jó része az eredménytelenséget Izrael változatlanul merev magatartásának tulajdonítja. Nagy súllyal került szóba az általános politikai vitában a vietnami háború kérdése is. A Szovjetunión és a szocialista országokon kívül számos afrikai ás ázsiai ország delegátusa mutatott rá a közgyűlésen, hogy a megoldás elmaradásáért egyedül az Egyesült Államokat terheli a felelősség. Szinte kivétel nélkül minden felszólalás sürgette a haladéktalan leszerelési intézkedéseket. Sok szó esett arról, hogy az ENSZ bizonyos értelemben válságban van. Az ENSZ-diplomaták jó része nem ért egyet ezzel a felfogással, s bár — a vita tanulságai alapján is — elismerik, hogy a világszervezet még korántsem tudja betölteni feladatát, rámutatnak arra, hogy változatlanul fontos szerepet tölt be nemcsak a nemzetközi válságok kiszélesedésénél? megakadályozásában, hanem a fejlett és a fejlődő országok közötti kapcsolatok kiépítésében és elmélyítésében is. A közgyűlés 24. ülésszaka most a napirendi pontok megvitatásával folytatja munkáját. A teljes ülésekkel párhuzamosan tárgyalnak a közgyűlés bizottságai is. Harcok a Jordán folyó völgyében a Kairó (MENA) Az El Fatah katonai szervezte Kairóban bejelentette, hogy az eltelt két nap alatt kommandóegységei kétszer is megütköztek az izraeli katonasággal a Jordán folyó völgyében. Az egyik ütközet Um Szidra térségében zajlott le. Nem egész másfél órás harc után az arab ellenállók rakétákkal és más tűzfgyverekkel megsemmisítettek egy izraeli megfigyelőállást. A másik összeütközés szerdán este történt Al Szueimánál. Szalah Gohar egyiptomi külügyi államtitkár megbeszélést folytatott Bruno Heim kairói apostoli nunciussal. Az Al Gumhurija rámutat arra, hogy fontos kapcsolat jött létre a Vatikán és Kairó között a közel-keleti válság, különösen Jeruzsálem kérdését illetően. Husszein Jordániai király ellenörző körutat tett az arab katonai egységeknél Utazási Intézkedések • Prága (MTI) Frantisek Kouril, a szövetségi kormány sajtótitkára és Jan Majer ezredes, a belügyminisztérium államtitkára csütörtökön sajtóértekezleten tájékoztatta az újságírókat a csehszlovák állampolgárok kiutazásával és kapitalista országokban való tartózkodásával, valamint a külföldiek Csehszlovákiába történő beutazásával kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről. Ezeket az intézkedéseket — mint hangsúlyozták — az állam jelenlegi szükségletei, főképpen devizalehetőségei, valamint a turistaforgalomban tapasztalható negatív jelenségek megszüntetésének érdekei diktálták. A jövőben utazási engedélyek kiadásánál — mind magánjellegű, mind pedig hivatalos utak alkalmával — elsősorban gazdasági szempontokat vesznek figyelembe. Új bérezés a román illet&gazdaságbcsn # Bukarest (MTI) A román minisztertanács két határozatot hozott, amelyek értelmében ez év november 1-től jóváhagyja az új kísérleti bérezési rendszer általánosítását és a bérek emelését az állami mezőgazdasági vállalatoknál, a mezőgazdasági gépállomásoknál és más állami mezőgazdasági egységeknél, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozó szakemberek számára. A határozatok értelmében átlag 9 százalékkal emelik az állami mezőgazdasági egységek dolgozóinak bérét. Átlag 20,6 százalékos béremelést engedélyeznek a határozatok a termelőszövetkezetek szakemberei számára, hogy ily módon fizetésük összhangba kerüljön a többi mezőgazdasági állami vállalatoknál dolgozók bérével. PÉNTEK, 1969. OKTÓBER 10. Szovjet—tanzániai tárgyalások # Moszkva (TASZSZ) A Kremlben csütörtökön folytatódtak a szovjet—tanzániai tárgyalások. Szovjet részről Nyikolaj Podgornij, a Legfelső Tanács Elnökségének elnöke, Kirill Mazurov, a minisztertanács első elnökhelyettese, Andrej Gromiko külügyminiszter és mások, tanzániai részről pedig Nyerere köztársasági elnök és a vele érkezett miniszterek vettek részt a tárgyalásokon. Nixon nem teljesíti békeígéreteit Egyhelyben topogás Párizsban • Párizs (MTI) Továbbra is egyhelyben topogás jellemzi a Vietnammal foglalkozó párizsi négyes értekezletet. A csütörtökön megtartott tanácskozáson Henry Cabot-Lodge amerikai küldött megpróbálta tagadni, hogy a Nixon-kormányzat a háború folytatására törekszik. Másrészt azt akarta bebizonyítani, hogy 60 000 katona kivonása a több mint félmilliós amerikai expedíciós hadseregből „jelentős lépés”. Hasonló hangnemben szólalt fel Pham Dang Lam nagykövet, a saigoni rezsim képviselője is, aki a fentiekhez még hozzáfűzte a „titkos találkozókra” vonatkozó régi javaslatát is. Nguyen Thi Binh asszony, külügyminiszter, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány küldöttségének vezetője tényekkel cáfolta meg Nixon elnöknek azt az állítását, amely szerint az amerikai kormány „lemondott a katonai megoldásról Vietnamban”. Ha Van Lau nagykövet, a VDK képviselője rámutatott, hogy Nixon kormánya nem teljesíti az amerikai népnek tett békeígéreteit. Továbbra is folytatja a Johnson-kormány politikáját, nemcsak fokozza agressziós háborúját Vietnamban, hanem legújabban még arra is törekszik, hogy kiterjessze azt Laoszra. • Saigon (AFP, Reuter) Az amerikai B–52-es nehézbombázók csütörtökön öt bevetésben támadták a kambodzsai határ mentén a szabadságharcosok feltételezett állásait. A szabadságharcosok átfogó akciót indítottak az első amerikai légihadosztály Saigontól északra fekvő támaszpontja ellen, ezenkívül tíz katonai célpont ellen indítottak támadást. A Varsói Szerződés fegyveres erőinek hadgyakorlata Moszkva (TASZSZ) Moszkvában csütörtökön este hivatalosan bejelentették: a Varsói Szerződéshez tartozó országok egyesített fegyveres erőiknek kiképzési tervével összhangban a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság területén, valamint a Szovjetunió nyugati térségeiben megkezdődtek a lengyel és a csehszlovák néphadsereg, az NDK nemzeti néphadserege és a Szovjetunió fegyveres erői csapatainak törzsvezetési gyakorlatai. A scsokinói példa • Moszkva (TASZSZ) Az SZKP Központi Bizottsága határozatot fogadott el, amelyben indítványozza a pártbizottságoknak és a gazdasági szerveknek, hogy a dolgozók figyelmét hívják fel az ország egyik legfontosabb gazdasági problémájára, a termelékenység és a termelés gyors növeléséhez vezető utak kutatására. A határozatot ismertetve a hírmagyarázat a scsokinói vegyikombinát pártbizottságának tapasztalataira utal. E Moszkva környéki üzemben 1967 óta érdekes gazdasági kísérlet folyik. Akkor határozták el, hogy több éven át változatlanul hagyják az összmunkabéralapot. A scsokinói kombinát esetében a munkások és mérnökök számának csökkentéséből származó megtakarítással maga az üzem rendelkezhet. A megtakarított összeg jelentékeny részét az ottmaradt dolgozók között osztották el. A kísérlet beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Két év alatt a munka termelékenysége 87 százalékkal nőtt, a termelés pedig 80 százalékkal emelkedett. Eközben a kombinát dolgozóinak száma 870 fővel csökkent. A termelés intenzitásának növekedése folytán felszabadult dolgozók megfelelő elhelyezkedéséről az igazgatóság, a pártszervezet és más társadalmi szervezetek képviselőiből alakult bizottság gondoskodott. Eddig különböző iparágakban mintegy harminc gyár és üzem követte a scsokinói kombinát példáját. A Függetlenségi törekvések Latin-Amerikában Latin-Amerikából érkező hírek arról tanúskodnak, hogy a kubai forradalom győzelmének ösztönző hatása folyamatos, s bár robbanásszerű fordulatok nem következtek be, az USA-val szembeni önálló függetlenségre való törekvés fokozódik. Az ilyen irányú jelenségek eredményei azért jelentősek, mert a gerillaharcok elleni véres terrorakciók, a diktatórikus rendszerek ellenére bontakozott ki az amerikai kontinens dolgozóinak változást követelő mozgalma. A fegyvereket abszolutizáló, valamint a fegyverek mellett a harc fegyvertelen formáit is tekintetbe vevő irányzatok között továbbra is megoszlik a vélemény, erősödik azonban az az álláspont, hogy a harc minden formáját alkalmazni kell az adott feltételektől függően. Vagyis a fegyveres felkeléssel csak akkor éljenek, ha erre megértek a körülmények, és ne zárják ki a demokratikus küzdelem lehetőségeit sem. Ezzel kapcsolatban említésre érdemes Juan Perón, a száműzetésben élő volt argentin elnök levele, amelyet Raimundo Ongaro argentin szakszervezeti vezetőhöz intézett a közelmúltban. A levélben Perón arra hívja fel a figyelmet, hogy az Argentínában végbemenő események mutatják: közel van a „forradalmi háború”. A volt elnök szerint „a gerillaháborút minden eszközzel el kell vinni a városi központokba, hogy gyengítsék a hatalom birtokosait és megfelelő kedvező döntést kényszerítsenek ki, ha lehet erőszak nélkül, de szükség esetén erőszakkal is.” Más irányzatú a harc Chilében, ahol a jövő évben lesznek a választások. A chilei baloldali körökben kedvezően fogadták azt a hírt, hogy a Chilei Kommunista Párt Pablo Nerudát, a világhírű költőt választotta elnökjelöltjéül. Neruda jelölése a baloldali egység kialakulásának fontos tényezője lehet. Salvador Allende szenátor, a szocialista párt jelöltje Neruda jelöléséről kijelentette: „újabb lépés a forradalmi és haladó erők szövetségének irányába”. A chilei egységes népi akciómozgalom választási programjában szerepel a baloldali pártokat és minden haladó népi szervezetet tömörítő népfront létrehozása. A mozgalom fő céljai között szerepel az, hogy Chilében a kapitalista rendszer helyett szocialista rendszert hozzanak létre. Bolíviában, ahol Óvandó tábornok vezetésével nemrégiben a hadsereg vette át a hatalmat, a kormány két fontos intézkedést jelentett be. Egyrészt eltörölték a kőolajkitermeléssel kapcsolatos törvényt, másrészt elhatározták a szakszervezeti jogok helyreállítását. A kőolajtörvény eltörlése az első lépés az összes olajkincsek államosítására. Bolíviában az olaj koncessziókat a Gul Oit amerikai társaság birtokolja. A kormányban számos jól ismert baloldali értelmiségi van, és a rendszer első nyilatkozatai azt jelzik, hogy Bolíviát oyan irányban akarják vezetni, mint Perut Alvarado tábornok. Peruban is államosították az amerikai olajmonopóliumokat és határozott földreformot ígértek. Medici tábornok — aki, mint közöltük, november 15-én foglalja el a brazíliai elnöki széket — kilátásba helyezte, hogy párbeszédet folytat a különböző társadalmi rétegekkel, s megígérte, a „teljes demokráciához, az egyetemek, a sajtó, az egyház és a szakszervezetek szabadságához” való visszatérést. Elutasította a „régi rendet, amely az oligarchiák szolgálatába állította a különféle intézményeket” és „haladó” reformokat ígért. Medici nyilatkozata természetesen csak „megnyugtató” célú, a tarthatatlan helyzet kényszerítette az új elnököt bizonyos engedményekre. Ugyanis el akarja kerülni az olyan tüntetéseket, amelyek például Mexikóban zajlanak le, ahol a rohamrendőrséget vetik be a diákok ellen Hasonló megmozdulások sűrűsödnek Latin-Amerika más országaiban is. Venezuelában pedig folytatódik a partizánok és a kormánycsapatok harca. Átfogó képet ad a jelenlegi állapotokról a latin-amerikai szakszervezeti egységkongresszus tanácsának a napokban Caracasban befejeződött ülésszaka. A küldöttek megvitatták a latin-amerikai helyzetet és megállapították: Latin-Amerikát ugyanúgy kizsákmányolja az Egyesült Államok, mint a gyarmati korszakban Spanyolország és Portugália. Az amerikai imperializmus bűne, hogy a latin-amerikai országok népei nyomorban élnek és nem élvezhetik a természeti kincseik gyümölcseit. Az amerikai imperializmus véres diktatúrákat juttat hatalomra, szervezetei útján behatol a gazdasági életbe, politikai nyomást gyakorol az egyes országokra. A szakszervezeti egységkongresszus tanácsa felhívta az amerikai kontinens dolgozóit, hogy vallási és politikai nézeteiktől függetlenül minden eszközzel szélesítsék a harcot érdekeik védelmében, a munkabér emeléséért, az alapvető gazdasági ágak államosításáért, a munkanélküliség és a külföldi társaságok ellen, az igazi födreformért, a nagybirtokrendszer felszámolásáért, nemzeti szuverenitásukért. A határozat felhívja Latin-Amerika népeit, hogy erősítsék a szolidaritást a béke és a haladás érdekében, a kubai forradalom védelmében. Markovits Tibor