Délmagyarország, 1969. október (59. évfolyam, 227-253. szám)

1969-10-10 / 235. szám

Befejeződött az ENSZ- közgyűlésen a politikai vita • New York (MTI) Befejeződött az általános politikai vita az ENSZ-köz­­gyűlés 24. ülésszakán. A vi­tában a 126 tagállamból 117 ország küldötte fejtette ki nézeteit a legfontosabb nem­zetközi kérdésekről. A ma­gyar küldöttség nevében Puja Frigyes, a külügymi­niszter első helyettese, az ülésszakon résztvevő kül­döttség vezetője mondott be­szédet. Az általános politikai vita ez évben sem hozott jelentős fejleményeket. A legfon­to­­sabb kezdeményezésnek azo­kat a­ tervezeteket tartják, amelyeket Gromiko szovjet külügyminiszter terjesztett elő a nemzetközi biztonság megszilárdításáról, illetve a szocialista országok nevében a vegyi és bakteriológiai fegyverek eltiltásáról. Ezeket a javaslatokat a közgyűlés napirendjére tűzték. A vita során a legtöbb felszólaló igen részletesen foglalkozott a közel-keleti válsággal. A vita időszaká­val párhuzamosan New Yorkban tárgyalások folytak a négy nagyhatalom, illetve az érdekelt országok külügy­miniszterei, valamint Jarring ENSZ-főmegbízott között, s bár történt bizonyos előre­haladás, megoldás a hosszan elnyúló válságban még min­dig nem született. Jarring nagykövet nem folytatja to­vább tárgyalásait, hanem visszatér állomáshelyére, a moszkvai svéd nagykövetség élére, azonban továbbra is készen áll a közvetítő fel­adatokra. Az ENSZ-tagálla­­mok jó része az eredmény­telenséget Izrael változatla­nul merev magatartásának tulajdonítja. Nagy súllyal került szóba az általános politikai vitá­ban a vietnami háború kér­dése is. A Szovjetunión és a szocialista országokon kívül számos afrikai ás ázsiai or­szág delegátusa mutatott rá a közgyűlésen, hogy a meg­oldás elmaradásáért egyedül az Egyesült Államokat ter­heli a felelősség. Szinte kivétel nélkül min­den felszólalás sürgette a haladéktalan leszerelési in­tézkedéseket. Sok szó esett arról, hogy az ENSZ bizonyos értelem­ben válságban van. Az ENSZ-diplomaták jó része n­em ért egyet ezzel a fel­fogással, s bár — a vita ta­nulságai alapján is — elis­merik, hogy a világszervezet még korántsem tudja betöl­teni feladatát, rámutatnak arra, hogy változatlanul fontos szerepet tölt be nem­csak a nemzetközi válságok kiszélesedésénél? megakadá­lyozásában, hanem a fejlett és a fejlődő országok közötti kapcsolatok kiépítésében és elmélyítésében is. A közgyűlés 24. ülésszaka most a napirendi pontok megvitatásával folytatja munkáját. A teljes ülésekkel párhuzamosan tárgyalnak a közgyűlés bizottságai is. Harcok a Jordán folyó völgyében a Kairó (MENA) Az El Fatah katonai szer­vezte Kairóban bejelentette, hogy az eltelt két nap alatt kommandóegységei kétszer is megütköztek az izraeli ka­tonasággal a Jordán folyó völgyében. Az egyik ütközet Um Szidra térségében zaj­lott le. Nem egész másfél órás harc után az arab el­lenállók rakétákkal és más tűzfgyverekkel megsemmisí­tettek egy izraeli megfigye­lőállást. A másik összeüt­közés szerdán este történt Al Szueimánál. Szalah Gohar egyiptomi külügyi államtitkár megbe­szélést folytatott Bruno Heim kairói apostoli nunciussal. Az Al Gumhurija rámutat arra, hogy fontos kapcsolat jött létre a Vatikán és Kairó között a közel-keleti válság, különösen Jeruzsálem kérdé­sét illetően. Husszein Jordániai király ellen­örző körutat tett az arab katonai egységeknél Utazási Intézkedések • Prága (MTI) Frantisek Kouril, a szövet­ségi kormány sajtótitkára és Jan Majer ezredes, a bel­ügyminisztérium államtitká­ra csütörtökön sajtóértekez­leten tájékoztatta az újság­írókat a csehszlovák állam­polgárok kiutazásával és ka­pitalista országokban való tartózkodásával, valamint a külföldiek Csehszlovákiába történő beutazásával kapcso­latos rendkívüli intézkedé­sekről. Ezeket az intézkedéseket — mint hangsúlyozták — az állam jelenlegi szükségletei, főképpen devizalehetőségei, valamint a turistaforgalom­ban tapasztalható negatív je­lenségek megszüntetésének érdekei diktálták. A jövőben utazási engedé­lyek kiadásánál — mind ma­gánjellegű, mind pedig hiva­talos utak alkalmával — el­sősorban gazdasági szem­pontokat vesznek figyelembe. Új bérezés a román illet&gazdasá­gbcsn # Bukarest (MTI) A román minisztertanács két határozatot hozott, ame­lyek értelmében ez év no­vember 1-től jóváhagyja az új kísérleti bérezési rend­szer általánosítását és a bé­rek emelését az állami me­zőgazdasági vállalatoknál, a mezőgazdasági gépállomá­soknál és más állami mező­­gazdasági egységeknél, vala­mint a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben dolgo­zó szakemberek számára. A határozatok értelmében átlag 9 százalékkal emelik az állami mezőgazdasági egységek dolgozóinak bérét. Átlag 20,6 százalékos bér­emelést engedélyeznek a ha­tározatok a termelőszövetke­zetek szakemberei számára, hogy ily módon fizetésük összhangba kerüljön a többi mezőgazdasági állami válla­latoknál dolgozók bérével. PÉNTEK, 1969. OKTÓBER 10. Szovjet—tanzániai­­ tárgyalások # Moszkva (TASZSZ) A Kremlben csütörtökön folytatódtak a szovjet—tan­zániai tárgyalások. Szovjet részről Nyikolaj Podgornij, a Legfelső Tanács Elnökségé­nek elnöke, Kirill Mazurov, a minisztertanács első elnök­­helyettese, Andrej Gromiko külügyminiszter és mások, tanzániai részről pedig Nye­­rere köztársasági elnök és a vele érkezett miniszterek vettek részt a tárgyalásokon. Nixon nem teljesíti békeígéreteit Egyhelyben topogás Párizsban • Párizs (MTI) Továbbra is egyhelyben to­­pogás jellemzi a Vietnam­mal foglalkozó párizsi négyes értekezletet. A csütörtökön megtartott tanácskozáson Henry Cabot-Lodge amerikai küldött megpróbálta tagad­ni, hogy a Nixon-kormány­­zat a háború folytatására tö­rekszik. Másrészt azt akar­ta bebizonyítani, hogy 60 000 katona kivonása a több mint félmilliós amerikai expedí­­ciós hadseregből „jelentős lépés”. Hasonló hangnemben szólalt fel Pham Dang Lam nagykövet, a saigoni rezsim képviselője is, aki a fentiek­hez még hozzáfűzte a „titkos találkozókra” vonatkozó ré­gi javaslatát is. Nguyen Thi Binh asszony, külügyminiszter, a dél-viet­nami ideiglenes forradalmi kormány küldöttségének ve­zetője tényekkel cáfolta meg Nixon elnöknek azt az állí­tását, amely szerint az ame­rikai kormány „lemondott a katonai megoldásról Viet­namban”. Ha Van Lau nagykövet, a VDK képviselője rámutatott, hogy Nixon kormánya nem teljesíti az amerikai nép­nek tett békeígéreteit. To­vábbra is folytatja a John­­son-kormány politikáját, nemcsak fokozza agressziós háborúját Vietnamban, ha­nem legújabban még arra is törekszik, hogy kiterjessze azt Laoszra. • Saigon (AFP, Reuter) Az amerikai B–52-es ne­hézbombázók csütörtökön öt bevetésben támadták a kam­bodzsai határ mentén a sza­badságharcosok feltételezett állásait. A szabadságharcosok át­fogó akciót indítottak az el­ső amerikai légihadosztály Saigontól északra fekvő tá­maszpontja ellen, ezenkívül tíz katonai célpont ellen in­dítottak támadást. A­ Varsói Szerződés fegyveres erőinek hadgyakorlata Moszkva (TASZSZ) Moszkvában csütörtökön este hivatalosan bejelentet­ték: a Varsói Szerződéshez tartozó országok egyesített fegyveres erőiknek kiképzé­si tervével összhangban a Lengyel Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság és a­ Német Dem­ok­­­ratikus Köztársaság terüle­tén, valamint a Szovjetunió nyugati térségeiben megkez­dődtek a lengyel és a cseh­szlovák néphadsereg, az NDK nemzeti néphadserege és a Szovjetunió fegyveres erői csapatainak törzsveze­tési gyakorlatai. A scsokinói példa • Moszkva (TASZSZ) Az SZKP Központi Bizottsága határozatot fogadott el, amelyben indítványozza a pártbi­zottságoknak és a gaz­dasági szerveknek, hogy a dolgozók figyelmét hívják fel az ország egyik legfontosabb gaz­­dasági problémájára, a termelékenység és a ter­melés gyors növeléséhez vezető utak kutatására. A határozatot ismer­tetve a hírmagyarázat a scsokinói vegyikombi­nát pártbizottságának tapasztalataira utal. E Moszkva környéki üzemben 1967 óta érde­kes gazdasági kísérlet folyik. Akkor határoz­ták el, hogy több éven át változatlanul hagy­ják az összmunkabér­alapot. A scsokinói kombinát esetéb­­en a munkások és mérnökök számának csökkentésé­ből származó megtaka­rítással maga az üzem rendelkezhet. A megta­karított összeg jelenté­keny részét az ottma­radt dolgozók között osztották el. A kísérlet beváltotta a hozzáfűzött reménye­ket. Két év alatt a munka termelékenysége 87 százalékkal nőtt, a termelés pedig 80 szá­zalékkal emelkedett. Eközben a kombinát dolgozóinak száma 870 fővel csökkent. A ter­melés intenzitásának növekedése folytán fel­szabadult dolgozók meg­felelő elhelyezkedésé­ről az igazgatóság, a pártszervezet és más társadalmi szervezetek képviselőiből alakult bi­zottság gondoskodott. Eddig különböző ipar­ágakban mintegy har­minc gyár és üzem kö­vette a scsokinói kom­binát példáját. A Függetlenségi törekvések Latin-Amerikában Latin-Amerikából érkező hí­rek arról tanúskodnak, hogy a kubai forradalom győzelmé­nek ösztönző hatása folyamatos, s bár robbanásszerű fordulatok nem következtek be, az USA-val szembe­ni önálló függetlenségre való törek­vés fokozódik. Az ilyen irányú je­lenségek eredményei azért jelentő­sek, mert a gerillaharcok elleni vé­res terrorakciók, a diktatórikus rendszerek ellenére bontakozott ki az amerikai kontinens dolgozóinak változást követelő mozgalma. A fegyvereket abszolutizáló, vala­mint a fegyverek mellett a harc fegyvertelen formáit is tekintetbe vevő irányzatok között továbbra is megoszlik a vélemény, erősödik azonban az az álláspont, hogy a harc minden formáját alkalmazni kell az adott feltételektől függően. Vagyis a fegyveres felkeléssel csak akkor éljenek, ha erre megértek a körülmények, és ne zárják ki a de­mokratikus küzdelem lehetőségeit sem. Ezzel kapcsolatban említésre érdemes Juan Perón, a száműzetés­ben élő volt argentin elnök levele, amelyet Raimundo Ongaro argentin szakszervezeti vezetőhöz intézett a közelmúltban. A levélben Perón ar­ra hívja fel a figyelmet, hogy az Ar­gentínában végbemenő események mutatják: közel van a „forradalmi háború”. A volt elnök szerint „a ge­rillaháborút minden eszközzel el kell vinni a városi központokba, hogy gyengítsék a hatalom birtokosait és megfelelő kedvező döntést kénysze­rítsenek ki, ha lehet erőszak nélkül, de szükség esetén erőszakkal is.” Más irányzatú a harc Chilében, ahol a jövő évben lesznek a vá­lasztások. A chilei baloldali körök­ben kedvezően fogadták azt a hírt, hogy a Chilei Kommunista Párt Pab­lo Nerudát, a világhírű költőt válasz­totta elnökjelöltjéül. Neruda jelölése a baloldali egység kialakulásának fontos tényezője lehet. Salvador Al­­lende szenátor, a szocialista párt je­löltje Neruda jelöléséről kijelentette: „újabb lépés a forradalmi és haladó erők szövetségének irányába”. A chi­lei egységes népi akciómozgalom vá­lasztási programjában szerepel a bal­oldali pártokat és minden haladó népi szervezetet tömörítő népfront létrehozása. A mozgalom fő céljai között szerepel az, hogy Chilében a kapitalista rendszer helyett szocia­lista rendszert hozzanak létre. Bolíviában, ahol Óvandó tábornok vezetésével nemrégiben a hadsereg vette át a hatalmat, a kormány két fontos intézkedést jelentett be. Egy­részt eltörölték a kőolajkitermelés­sel kapcsolatos törvényt, másrészt el­határozták a szakszervezeti jogok helyreállítását. A kőolajtörvény el­törlése az első lépés az összes olaj­kincsek államosítására. Bolíviában az olaj koncessziókat a Gul Oit amerikai társaság birtokolja. A kormányban számos jól ismert baloldali értelmiségi van, és a rend­szer első nyilatkozatai azt jelzik, hogy Bolíviát oyan irányban akar­ják vezetni, mint Perut Alvarado tá­bornok. Peruban is államosították az amerikai olajmonopóliumokat és határozott földreformot ígértek. Medici tábornok — aki, mint kö­zöltük, november 15-én foglalja el a brazíliai elnöki széket — kilátásba helyezte, hogy párbeszédet folytat a különböző társadalmi rétegekkel, s megígérte, a „teljes demokráciához, az egyetemek, a sajtó, az egyház és a szakszervezetek szabadságához­” való visszatérést. Elutasította a „régi rendet, amely az oligarchiák szolgá­latába állította a különféle intézmé­nyeket” és „haladó” reformokat ígért. Medici nyilatkozata természetesen csak „megnyugtató” célú, a tartha­tatlan helyzet kényszerítette az új elnököt bizonyos engedményekre. Ugyanis el akarja kerülni az olyan tüntetéseket, amelyek például Mexi­kóban zajlanak le, ahol a roham­­rendőrséget vetik be a diákok ellen Hasonló megmozdulások sűrűsödnek Latin-Amerika más országaiban is. Venezuelában pedig folytatódik a partizánok és a kormánycsapatok harca. Átfogó képet ad a jelenlegi álla­potokról a latin-amerikai szakszer­vezeti egységkongresszus tanácsának a napokban Caracasban befejeződött ülésszaka. A küldöttek megvitatták a latin-amerikai helyzetet és meg­állapították: Latin-Amerikát ugyan­úgy kizsákmányolja az Egyesült Ál­lamok, mint a gyarmati korszakban Spanyolország és Portugália. Az ame­rikai imperializmus bűne, hogy a latin-amerikai országok népei nyo­morban élnek és nem élvezhetik a természeti kincseik gyümölcseit. Az amerikai imperializmus véres dikta­túrákat juttat hatalomra, szervezetei útján behatol a gazdasági életbe, po­litikai nyomást gyakorol az egyes or­szágokra. A szakszervezeti egységkongres­­­szus tanácsa felhívta az ame­rikai kontinens dolgozóit, hogy vallási és politikai nézeteiktől füg­getlenül minden eszközzel szélesít­sék a harcot érdekeik védelmében, a munkabér emeléséért, az alapvető gazdasági ágak államosításáért, a munkanélküliség és a külföldi társa­ságok ellen, az igazi födreformért, a nagybirtokrendszer felszámolásáért, nemzeti szuverenitásukért. A hatá­rozat felhívja Latin-Amerika népeit, hogy erősítsék a szolidaritást a bé­ke és a haladás érdekében, a kubai forradalom védelmében. Markovits Tibor

Next