Délmagyarország, 1969. november (59. évfolyam, 254-278. szám)
1969-11-21 / 270. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ülést tartott a Minisztertanács • jövő évi népgazdasági terv — fi részesedési alap felosztásának módosítása — fi vizek szennyezettsége ellen — fíz idegenforgalom fejlesztése A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács tegnap, csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Fehér Lajosnak, a kormány elnökhelyettesének tájékoztatóját a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttségével Budapesten folytatott gazdasági tárgyalásokról és az aláírt megállapodásokról. Ezek magukban foglalják a jövő évre szóló árucsere-forgalmi egyezményt és a Magyarország által nyújtandó további segítséget. A kormány kifejezte azt a meggyőződését, hogy e megállapodások végrehajtása is hozzájárul a vietnami nép igazságos harcának győzelmes befejezéséhez. A Minisztertanács meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vette Apró Antalnak, a kormány elnökhelyettesének tájékoztatóját a magyar—lengyel gazdasági együttműködési állandó bizottság Budapesten november 3. és 5. között tartott 9. ülésszakáról. A bizottság a két ország állami szerveinek és gazdasági egységeinek együttműködését, a gyártásszakosítás és a kooperáció helyzetét eredményesnek ítélte. A kormány ezután megvitatta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének előterjesztését a népgazdaság 1970. évre tervezett fejlődéséről és határozatot hozott a jövő évi népgazdasági tervről. A Központi Statisztikai Hivatal elnökének előterjesztése alapján tudomásul vette a Gazdaságkutató Intézet jelentését a népgazdaság 1969. évi várható fejlődéséről; a Magyar Nemzeti Bank elnökének javaslatára határozatot hozott a hitelpolitikai irányelvek kiegészítéséről, illetve módosításáról és az 1970. évi beruházási hitelkontingensről, majd elfogadta a munkaügyi miniszter jelentését az ipar és az építőipar 1969. 1—3. negyedévi munkaügyi helyzetéről. A pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter előterjesztette az 1970. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetét. A kormány megvitatta és elfogadta a törvényjavaslatot, majd úgy határozott, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. A kormány tudomásul vette az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének a Magyar Tudományos Akadémia elnökével egyetértésben tett előterjesztését az 1971—1985-ig terjedő időszakra szóló országos távlati tudományos kutatási terv elkészítésének módszertanáról. A Szakszervezetek Országos Tanácsa javaslatára a munkaügyi miniszter előterjesztést készített a részesedési alap kategóriák szerinti felosztásának megszüntetésére, melyet a kormány elfogadott. Határozatot hozott arra, hogy a részesedési alap felosztását, felhasználásának módját vállalati hatáskörbe kell utalni. Ugyanakkor továbbra is alkalmazni kell a differenciált anyagi ösztönzést, mely biztosítja a dolgozók közvetlen érdekeltségét a vállalati nyereség növelésében. Ezért a részesedési alap felosztásánál továbbra is figyelembe kell venni a végzett munka hatékonyságát, fontosságát, a munkaviszonyban eltöltött időt, valamint az átlagosnál nagyobb fizikai igénybevételt. A részesedési alapból — a kollektív szerződésben történő szabályok szerint — minden dolgozó kaphat évközi jutalmat, nyereségprémiumot és évvégi részesedést. Az év végi részesedés felosztásának alapját minden dolgozónál az éves kereset képezi. A magasabb vezetőállású dolgozók nyereségprémiumát, jutalmát és évvégi részesedését a felügyeleti szerv határozza meg, figyelembe véve a vállalat gazdasági eredményeit, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását. A határozat intézkedik a magasabb vezetőállásúak eddigi prémiumátalányának differenciált alapbéresítésére, fenntartva a veszteséges gazdálkodással járó anyagi következményeket. Az intézkedés visszamenőleg, 1969. január 1-től érvényes, ami azt jelenti, hogy az évvégi részesedés felosztására már 1970-ben a módosítás szerint kerül sor. A kormány felhívta a munkaügyi minisztert, hogy a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben 1969. december 31-ig szabályozza a részesedési alap felosztásának új rendszerét A pénzügyminiszter előterjesztésére a Minisztertanács rendeletet hozott a lakosságra vonatkozó adóigazgatási eljárás általános szabályairól. Az adóigazgatási eljárás során továbbra is az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvényben megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni. A kormány rendelete az adóztatás sajátos problémáival kapcsolatos kérdésekben intézkedik. Egyszerűsíti az eljárást, többek között abban az értelemben, hogy 1970. január 1-től az adó megállapítását és az adóigazgatási feladatokat a lakossággal legközvetlenebb kapcsolatban álló községi, városi, kerületi tanácsok végrehajtó bizottságainak szakigazgatási (illetőleg a vám- és pénzügyőrség) szervei látják el. A Minisztertanács az Országos Vízügyi Hivatal elnökének előterjesztésére megtárgyalta a határvizekkel kapcsolatban a szomszédos országokkal kialakult együttműködés kérdéseit, továbbá a magyar vízügyi szerveknek a kölcsönös gazdasági segítség tanácsa és az Európai Gazdasági Bizottság munkájában kifejtett tevékenységét, jóváhagyta a magyar—román vízügyi együttműködés szabályozó, 1969. novemberében, a két állam kormányának meghatalmazottai által aláírt egyezményt és a Tisza vízgyűjtőjén elhelyezkedő öt ország (Csehszlovákia, Jugoszlávia, Magyarország, Románia, Szovjetunió) többoldalú együttműködését a Tisza-völgy távlati vízgazdálkodás-fejlesztési terveinek egyeztetésére. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke ezután a vizek szennyezettsége elleni védekezés hatékonyságának növelésére tett előterjesztést. Javaslatára a kormány határozatot hozott a szennyvízbírság alkalmazásának módozatairól és a káros szennyezés mértékének új határértékeiről. Az előírt új módszerrel a tényleges szennyezés az eddiginél pontosabban megállapítható és a bírság összege arányos az üzem által okozott népgazdasági kárral. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a csökkent munkaképességű dolgozók védelmére hozott intézkedések végrehajtásáról. A beszámoló szerint az eddigi rendelkezések jobb feltételeket és megfelelő védelmet biztosítanak a csökkent munkaképességű dolgozóknak, azonban az üzemekben és a vállalatoknál további erőfeszítésekre van szükség a megfelelő munkahelyek (munkakörök) kialakítása és az átképzés körültekintő megoldása érdekében. A Minisztertanács a beszámolót elfogadta és utasította az érdekelt ágazati minisztereket, egyben felkérte a Szakszervezetek Országos Tanácsát, hogy a jövőben fordítsanak nagyobb gondot a csökkent munkaképességű dolgozók védelmével és foglalkoztatásával kapcsolatos feladatok megoldására. A belkereskedelmi miniszter az idegenforgalom fejlesztési koncepcióira tett javaslatot. Az előterjesztés szerint Magyarországnak az idegenforgalomból származó devizabevételei a meglevő adottságok jobb kihasználásával további összehangolt arányos fejlesztésével 1975-re megkétszerezhetők. E törekvések egyben a magyar lakosság üdülési, pihenési és kirándulási igényeinek jobb kielégítését is szolgálják. A fejlesztési célok között szerepel a kereslethez igazodó, középszintű, komfortos szállodák építése elsősorban a fővárosban, a Balatonon és a Nyugat-Dunántúl vidékén, továbbá a gyógyfürdők és a hozzájuk tartozó szállodák fokozatos kiépítése Budapesten, Hévízen és Harkányban. További feladat a nyaralóház-telepek kapacitásának gyorsabb ütemű növelése és a fizetővendéglátás bővítése, valamint a vendéglátáshoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások, a kereskedelem, a szórakoztatás, a kulturális és sportlehetőségek stb. arányos fejlesztése. Az előterjesztés a negyedik ötéves tervben megvalósítandó feladatok között feltünteti a korszerű, idegenforgalmi célokra alkalmas, megfelelő autóbuszpark létrehozását, a modern étkező- és hálókocsik, valamint a különvonatok számának növelését és az üzemanyagtöltő és szervizállomás hálózat bővítését is. A kormány az előterjesztést elfogadta. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. 59. évfolyam, 270. szám 1969. NOVEMBER 21. PÉNTEK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR A magyar delegáció zárólátogatása Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és kísérete csütörtökön Isfahánban városnéző körúton vett részt, majd iráni különgéppel visszarepült Teheránba. Az iráni fővárosban a magyar delegáció látogatást tett a művelődés- és művészetügyi minisztériumban. Este az iráni sah magánjellegű vacsorán látta vendégül az államfőt és kíséretét. A vacsorán jelen voltak a sah családtagjai is. Losonczi Pál és kísérete pénteken, a kora délelőtti órákban indul vissza Budapestre. Losonczi Pál megtekintette az Iran National nevű gépkocsiüzemet. Képünkön: Losonczi Pál a „Pelikán” személygépkocsi volánjánál Sikeres holdséta Összekapcsolási manőver — Ha indul vissza az Apollo—12 A texasi Houstonban van az amerikai űrkutatás „agya”. Képünkön: a tavasszal útnak induló Apollo—13 legénysége figyeli a jelenlegi holdexpedíciót Több mint másfél órával az eredetileg tervezett időpont előtt kezdte meg második holdsétáját az Apollo–12 holdkompjának két utasa, Charles Conrad és Alan Bean. A korábbi kezdésre a földi központ adott engedélyt, mivel az űrhajósok frissnek érezték magukat. Magyar idő szerint reggel öt óra tájban először Conrad, majd Bean hagyta el az űrkabin belsejét. A két űrhajós előbb a holdkomp oldalára szerelt tartályból kivette a szükséges szerszámokat: ásót, fogót, kanalat, drótvágót és a kőzetminták begyűjtésére szolgáló zsákokat. Leszerelték a használhatatlanná vált tv-kamerát is, amelyet kivizsgálásra visszahoznak a földre. Földi utasításra ezt követően a tudományos berendezéseket ellenőrizték, mert a Hold esetleges atmoszféráját mérő műszer nem működött. Fényképfelvételt készítettek a napszél-vizsgáló berendezésről, majd hozzáfogtak a geológiai felderítéshez, amelynek során különböző (Folytatás a 2. oldalon) (AP — RADIOTELEFOTO—MTI— RS) Az olajbányászok munkakörülményei A Csongrád megyei és a szegedi megyei jogú városi népi ellenőrzési bizottság, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsával közösen megvizsgálta a Szeged környéki kőolaj- és földgáziparban foglalkoztatott dolgozók munkavédelmi, szociális és egészségvédelmi helyzetét. A tapasztalatokat a megyei népi ellenőrzési bizottság csütörtökön Szegeden megtartott ülésén értékelték. Megállapították, hogy 1971-ben e térségben hazai olajtermelésünk mintegy 50, földgáztermelésünk pedig mintegy 40 százalékát hozzák felszínre. A népgazdaság szempontjából nagyon fontos munkahelyeken ezért fokozott erőfeszítéseket kell tenni a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítására. Megnyugtatónak ítélték ugyan, hogy már építik a korszerű új szociális, egészségügyi és kulturális létesítményeket. Jövőre adnak át például 3000 személyes konyhát és központi éttermet az olajbányászoknak. Jelenleg azonban a munkakörülmények tekintetében még sok a javítanivaló. A népi ellenőrök a visszásságokra utaló több tucatnyi észrevételt tettek. A vizsgálat alapján szóvá tették, hogy a karbantartó műhelyek túlzsúfoltak. Akad olyan 70 fő foglalkoztatására alkalmas épület, amelyben jelenleg 250-en dolgoznak. A kőolajkitermelők villanyszerelő műhelyében áramütés veszélyére hívták fel a figyelmet. A kőolajfúrók izotóplaboratóriumában a sugárzásveszélyt kell megszüntetni! A megengedettnél nagyobb zajszint mellett dolgoznak az esztergályosok, a kútfúrók és más munkahelyek dolgozói. Javaslatot tettek a munkásszállások önigazgatásának megszervezésére. Szorgalmazták a rendszeres kulturális program megszervezését és új főfoglalkozású orvosok, ápolónők munkába állítását tartják szükségesnek. A vizsgálat tapasztalatai alapján felkérik a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetét, a bányaiparban jelenleg érvényben levő munkavédelmi szabályzat módosítására.