Délmagyarország, 1969. december (59. évfolyam, 279-302. szám)
1969-12-03 / 280. szám
Napirenden: Szeged Hogyan halad tovább a város egészségügyi politikája, hogyan határozza meg ennek irányát, hatását a város közelebbi és távolabbi fejlesztési terve? E kérdések, valamint Szeged egészségügyi ellátottsága, egészségpolitikai irányelvének meghatározása szerepelt tegnap a városi tanács végrehajtó bizottságának ülésén. E témakörben az előterjesztés tulajdonképpen a soros tanácsülés anyaga, amelyet megvitatásra most előkészített a vb. Ezután a végrehajtó bizottság elfogadta az ideiglenes bizottság előterjesztésében a városi tanács jövő évi munkatervét, majd jóváhagyta az idegenforgalmi hivatal szervezeti és működési szabályzatát, egyben e szerv elnevezését Szeged városi Idegenforgalmi Hivatalra változtatta. A határozati javaslat ezt a döntést meg is indokolja: a korábbi szabályzat ugyanis az idegenforgalmi hivatal működési területét nemcsak Szegedre, Csongrád megyére is kiterjesztette, holott megyei kirendeltséggel, vagy megbízottakkal nem rendelkezik. Elfogadta a vb Városi Szemle címmel egy leendő folyóirat létrehozását Az első szám 1970. április 4-én jelenik meg. Az elképzelések szerint a folyóiratban helyet lehet adni a társadalomtudományok mindazon ágazatainak, amelyek kapcsolatban vannak a várospolitika kérdéseivel. egészségügye A népművelés társadalmi segítése Javult a népművelők anyagi és erkölcsi megbecsülése, mégis sok a népművelés gondja a megyében. Ezeket —, ahogy a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén is hangsúlyozták a hozzászólók — azáltal lehetne csökkenteni, ha növekedne az a társadalmi áldozatvállalás, amelynek szép példája volt a Makó újvárosi klubkönyvtár építése, a zsombói művelődési otthon létrehozása. Nagyon sok népművelési probléma megoldásában segítene az, ha koncentráltabb lenne az az állami, szövetkezeti, a társadalmi és tömegszervezetek által nyújtott támogatás, ami sokszor bizony elcsorog a művelődési élet kisebb csatornáin. így is javult a népművelési munka: a megyei csapatok sikeresen szerepeltek a rádió és tévé vetélkedőkön, a filmelőadások látogatottságában Csongrád megye második helyen áll az országban, tovább bővültek a vásárhelyi festőiskola, a szegedi képzőművészek nemzetközi kapcsolatai. A végrehajtó bizottság megtárgyalta a december közepén összehívandó megyei tanácsülés napirendjét. Határozatot hoztak arról is, hogy a tanács publicisztikai nívódíjat alapít, amellyel minden évben a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtó újságírót jutalmazzák. A 8 ezer forintos díjat először az idei sajtónapon, december 5-én adják át. Vietnamiak Szegeden A MUOSZ Nemzetközi Újságíró Oktatási Központ vietnami televíziós tanfolyamának hallgatói — a tanfolyam befejeztével — ezekben a napokban országjáró útra indultak. Első állomásuk Szeged volt. Tegnap délelőtt a textilművekbe látogatott a 19 VDK-beli fiatal. Móczán Lajos, a gyár igazgatója tájékoztatta őket a nagyüzem fejlődéséről, termeléséről, majd sorra járták a hatalmas csarnokokat, s nagy érdeklődést tanúsítottak minden mozzanat iránt. Ezután a sajtóházba látogattak el a vietnami vendégek, ahol a Délmagyarország szerkesztősége fogadta őket. Délután a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatóságát keresték fel, itt dr. Tari János, a Játékok igazgatója és Gács György, az Idegenforgalmi Hivatal vezetője adott tájékoztatást a szabadtéri játékokról, illetve a város idegenforgalmáról. Ezt követően búcsút vettek Szegedtől a tanfolyam hallgatói, Debrecenbe utaztak. az ösztönzés új formáin A Minisztertanács november 25-i határozata alapján 1969. január 1-től módosult vállalatainknál a részesedési alap elosztási rendszere. A határozatot követően megjelenő végrehajtási utasítás és irányelv rövid időn belül az üzemi párt- és szakszervezeti szervek és a vállalatok vezetői rendelkezésére áll. A változást igénylő tényezők: A központilag megállapított kategorizálást a dolgozók, elsősorban a munkások — sokszor a nem kellő felvilágosítás miatt — társadalmi rangsorolásnak tekintették. Az volt a látszat, sokan úgy magyarázták, mintha társadalmunkban egyesek első, mások harmadrendű állampolgárok lennének. Pedig az elosztás rendszerében felállított kategóriáknak egyáltalán nem volt célja a dolgozók társadalmi rangsorolása. Ezért a tapasztalatok bizonyos változtatások szükségességére figyelmeztettek. A vállalati döntésnél ugyanis a kategorizálás, a csoportmaximumoknak központilag történő szabályozása szűk kereteket biztosított. Ennek következtében kevésbé, és csak egyes kategóriákon belül tudott érvényre jutni a dolgozók munkájának vállalati megítélése. A vállalati eredmények érdekében kifejtett tevékenységet reálisan csak helyben, a vállalatoknál tudják jól értékelni. Ebből következett, hogy a nyereségrészesedés elosztása nem tudta eléggé betölteni a fegyelmezett munkára, a szorgalmas tevékenységre, a vállalat iránti hűségre való ösztönzést. Az is igaz, hogy a kategorizálás adta lehetőségekkel sem mindig és mindenhol éltek megfelelően. Több vállalatnál az egyes kategóriákon belül csaknem egyenlősdi volt az elosztás. A munka szerinti differenciált elosztás szocialista elve nem jutott érvényre. A párt ezért javasolta, hogy a kormány és a szakszervezet megfelelő előkészítés után változtasson az elosztás eddigi rendszerén. A részesedési alap új elosztásának legfontosabb jellemzőit — a teljességre való törekvés nélkül — a következőkben lehetne összegezni: A vállalati döntési jogkör további növelése érdekében csak egyetlen mutatót határoznak meg központilag: a részesedési alap összegének abszolút mértékét, amelynek felső határa a kifizetett éves bér 25 százaléka lehet. Ahol ennél kevesebbre van lehetőség, ott más fonásból nem pórolhatnak. Többre is ösztönöz azonban az abszolút mérték, mert a fel nem használható többletnyereségrészt a következő évre át lehet vinni. Olyan évre, amikor a vállalat tevékenysége valamilyen kedvezőtlen hatás miatt nem lesz elég hatékony és kevesebb nyereséget tud realizálni. A kategóriák megszüntetésével megnőtt a vállalatok önállósága a részesedési alap elosztása terén is. Most még sok a találgatás, lehet tapasztalni téves nézeteket is. A kategóriák eltörlését sokan úgy értékelik, hogy a jövőben megszűnik az elosztás differenciáltsága, hogy az elosztás új rendje majd az egyenlősdi felé hat. Erről a jövőben sem lehet szó! Inkább az a cél hogy a szocialista elosztási elvek még jobban, még következetesebben jussanak érvényre. A nyereségrészesedés valóban tükrözze az adott dolgozó tevékenységének hasznosságát. Ha helyesen élnek a vállalatok és a társadalmi szervek a döntési jogukkal, akkor az elosztott nyereségrészesedésiben még nagyobb lesz a differenciáltság. Ez is a cél. Megszűnik vállalatainknál a kategóriákba való sorolás eredménytelen és főleg haszontalan vitája, helyette most a munka érdemi elbírálására kell nagy figyelmet fordítani. Figyelembe kell venni természetesen a bérarányokat, a munka fizikai nehézségét, a végzett munka összetettségét, a vállalatnál eltöltött időt, a dolgozónak a termelésben betöltött helyét és szerepét. Még nagyobb szerepet kap a vezető érdekeltsége az új elvek szerint, mint eddig, a nagyobb nyereség elérése érdekében. Számára nyereségprémiumot lehet fizetni, mely a vállalatnál realizált tiszta jövedelem nagyságának függvénye. Vagyis a vállalat vezetői csak úgy juthatnak nagyobb prémiumhoz, ha a vezetésükre bízott üzem tevékenysége társadalmunk szempontjából hasznos. Fordítva is érvényes a tétel. Veszteséges működés esetén a vezető alapbérét a felügyeleti szerv maximálisan 25 százalékkal csökkentheti. Sőt megvonható tőle a nyereségprémium is abban az esetben — vagy legalábbis csökkenthető —, ha a vállalat tevékenysége nem megfelelő. Pártszervezeteink feladatairól: a kormány határozata szerint 1970. március 31-ig a részesedési alap vállalaton belüli felosztási rendjét kollektív szerződésben kell rögzíteni, ezért a jelenleg érvényes kollektív szerződést módosítani kell. Az erre vonatkozó irányelveket rövid időn belül a vállalatvezetők, a pártszervezetek és az üzemi szakszervezetek megkapják. A döntési jogkörnek további bővülése a pártszervezetek elé nagy feladatot állít. A kollektív szerződés kidolgozása idején helyes, ha pártszervezeteink a dolgozók számára fórumot biztosítanak, ahol elmondhatják véleményeiket, javaslataikat. Érdemes ezt a többletmunkát vállalni még akkor is, ha egyes javaslatok esetleg nem lesznek megalapozottak és így nem is teljesíthetők. Üzemi pártszervezeteink és üzemi pártbizottságaink az előkészítő munka során ismerjék meg a szakszervezet és a vállalatvezetés elgondolásait. Rendszeresen számoltassák be azokat, akiket a módosítás kidolgozásával megbíztak. Módszerében helyesnek látszik, ha közös vezetőségi ülésen még a döntés előtt megtárgyalják a kollektív szerződés tervezetét. Így a pártvezetőség javaslatokat, esetleg kritikai megjegyzéseket tehet a tervezetváltozással kapcsolatban. A szakszervezeti bizottság és a vállalatvezetés számára is biztonságot ad pártszervezeteink támogatása. Sokkal kisebb a tévedés lehetősége, ha az előkészítő munka során érvényre jut a párt ellenőrző, irányító tevékenysége. Nagyobb biztonsággal állhatnak a dolgozók elé majd a kollektív szerződés módosításával, ha maguk mögött érzik az üzem kommunistáinak támogatását. Az elmondottakból is látszik, hogy a nyereségelosztás új rendje nagy feladatokat állít a pártszervezetek és a vállalatvezetés elé. Felelősek azért, hogy a kifizetésre kerülő részesedés valóban fejezze ki minden dolgozónak a vállalat és azon keresztül a társadalom érdekében kifejtett hasznos tevékenységét. Dr. Varga Dezső badult népe országos jelentőségű megmozdulást indít el vasárnap — 1944. december 3-án —, amikor a nagygyűlésen tömegeivel szentesíti a kommunista párt által kidolgozott és a többi párt által némely részletében módosított és közösen elfogadott programot. Szeged népe most felsorakozik a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front zászlaja alá és élcsapata lesz az ország újjáépítésének.” A zászlóbontó lelkes hangulatú nagygyűlésre a zsúfolásig megtelt városi színházban került sor, amelyen a pártok és a szakszervezetek képviselői ismertették célkitűzéseiket. Ekkor hozták létre különben a 12 tagú MNFF Szegedi Bizottságát is. A kommunista párt képvisletében Révai József mondott beszédet, melyben hangsúlyozta: a kommunisták büszkék arra, hogy fáradozásuk nem volt hiábavaló. Ha kissé későn is, de sikerült megteremteni a széles nemzeti összefogást. A párt nem tekinti múló, ideiglenes jellegűnek a koalíciót, nem taktikai meggondolásból kezdeményezte a széles nemzeti összefogást. Ugyanakkor Révai József rámutatott arra is, hogy milyen nehéz helyzetben volt ekkor az ország: „Súlyos, nagyon súlyos a helyzet. Felelőtlen demagógok, népcsalók lennénk, ha ebben a helyzetben könnyelmű ígéretekkel akarnánk csábítani a nemzetet. Nem ígérünk mindenféle földi jókat..., de ígérjük azt, hogy életünket is feltesszük a demokratikus, független népi Magyarország felépítésének munkájára. Nehéz, nagyon nehéz a helyzet, de mi, kommunisták mégis hirdetjük és hisszük, hogy lesz magyar újjászületés!” Ez utóbbi gondolat hatotta át a többi szónok mondanivalóját is. Erdei Ferenc a Nemzeti Parasztpárt nevében tett hitet a népfront programja mellett. Fontos feladat várt a Függetlenségi Frontra a demokratikus államiság megteremtése vonatkozásában is. Az új magyar állam megszervezésében döntő szerepet töltöttek be az MNFF helyi szervei, a nemzeti bizottságok. Irányításukkal választották meg a nemzetgyűlési küldötteket, s vált ezáltal lehetővé az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívása, illetve az Ideiglenes Kormány megválasztása. A koalíciós összetételű kormány megkezdhette az MNFF programjának valóraváltását. Természetes, hogy a konkrét feladatok megoldásában már felszínre kerültek a Függetlenségi Fronton belüli ellentétek. Érezhető, hogy egy ilyen széles bázison nyugvó szervezet nem lehetett minden kérdésben egységes. Nem is ez a jellemzője a népfrontnak. A benne tömörült pártok között jelentős különbségek voltak a változások mélységét illetően. A kisgazda- és a polgári demokrata párt például nem kívánta a forradalmi átalakulást, s ezért akadályozni igyekeztek azt. Mindezek ellenére azonban az MNFF betöltötte azt a szerepet, amelyért életre hívták. A kommunista párt szövetségi politikájának helyességét ezekben az években elsősorban az eredmények igazolták. A népfrontpolitika legnagyobb sikere az ország újjáépítésének meggyorsításában realizálódott. Ez a szövetségi politika tette lehetővé — ahogyan Révai József, mondotta — a szenvedések idejének lerövidítését, a népi demokratikus átalakulás előrehaladását, végső soron a néphatalom megvalósulását. A népfrontpolitika tartalma a helyzet és a feladatok változásával szintén változásokon ment át. 1946. tavaszán az antikapitalista feladatok előtérbe kerülése még jobban polarizálta a népfronton belüli erőket, ami többek között szükségessé tette a Baloldali Blokk megszervezését. A két munkáspárt egyesülése, a munkáshatalom létrejötte szükségszerűen kihatott a munkás, osztály és a párt szövetségi politikájának alakulására, a népfront további helyzetére. Az azonban már a forradalom évei alatt bebizonyosodott, hogy a népfrontban rejlő lehetőségeket hasznosítani lehet, sőt fel is kell használni a szocializmus érdekében és javára. A Magyar Dolgozók Pártja politikai irányvonalában bekövetkezett torzulások és hibák természetszerűleg negatívan mutatkoztak meg a szövetségi politikában is. Mindenekelőtt ezért nem beszélhetünk a népfrontpolitika érvényesüléséről ezekben az években. Az ellenforradalom leverése után pozitív irányú változások következtek be pártunk egész politikájában, így a szövetségi politikában is. A szocializmus építésének meggyorsítása érdekében az MSZMP igyekszik összefogni mindazokat az erőket, amelyek közvetlenül, vagy közvetve érdekeltek ebben a nagy küzdelemben. Ennek a nemzeti összefogásnak az egyik legmegfelelőbb szervezeti kerete és testülete a Hazafias Népfront. Segítségével kiszélesedik a párt politikájának hatásköre. A Magyar Szocialista Munkáspárt szövetségi politikája a változott viszonyok szocialista körülmények között folytatása az MKP forradalom győzelemre viteléért folytatott népfrontpolitikájának. A Hazafias Népfront fejlettebb körülmények között, magasabb célokért tömöríti társadalmunk legszélesebb tömegeit, s ebben a vonatkozásban örököse és folytatója az 1944- ben megvalósult népfrontmozgalomnak. RÁCZ JANOS Szövet pártmunkásküldöttség Budapesten Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására kedden Budapestre érkezett az SZKP Központi Bizottságának pártmunkás-küldöttsége, E. Z. Razumov-nak, az SZKP KB pártszervezési osztálya helyettes vezetőjének vezetésével. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Tóth Mátyás, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője fogadta. Jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete Jogi konferencia Kedden a Magyar Tudományos Akadémián megkezdődött az MTA, a Magyar Jogász Szövetség és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának négynapos mezőgazdasági termelőszövetkezeti jogi konferenciája. A tanácskozáson, amelyen megjelent dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. 300 termelőszövetkezeti jogtanácsos, tudományos kutató, egyetemi oktató, bíró és tanácsi dolgozó vesz részt. Képviseltetik magukat Bulgária, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, az NDK, Románia, a Szovjetunió jogászai is.