Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-21 / 44. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Biztató alap a következő ötéves tervhez Az 1970-es év a harmadik ötéves terv utolsó esztendeje. A költségvetési javaslatok előterjesztése jó alkalom volt a tanácsnak, hogy visszapillantson arra a fejlődésre, melyet Szeged a kommunális, a szociális, az egészségügyi és művelődésügyi ellátásban az utóbbi években megtett, s az elért eredményekre tekintettel vizsgálja az idei feladatokat. A tanács költségvetése az 1966-os 217,8 millió forintról 1970-re 303,6 millió forintra emelkedett. S ez igen szép, 39,4 százalékos növekedésnek felel meg. Ez tette lehetővé többek között, hogy javult a kommunális ellátás, 1970-ben például 58,2 millió forint fordítható ár- és belvíz-védekezésre, utcatakarításra, közvilágításra és az utak felújítására. A harmadik ötéves tervben az urbanizáció sok, eddig is megoldatlan problémát még fokozottabban hozott felszínre. Ezek megoldására a költségvetés mellett jelentős pénzügyi forrásként állt rendelkezésre a központi beruházási keret, a községfejlesztési alap és a szövetkezetfejlesztési alap a tervidőszak első éveiben, valamint 1968. január 1-től a tanácsi fejlesztési alap. Ezek együttesen tették lehetővé a város kommunális ellátottságának megtartását, s némi javítását. A feladatok között a legfontosabb a lakásépítés. Ebben az ötéves tervben összesen 5270 lakás felépülésével számol a tanács. Saját pénzügyi forrásból 2470 — ebből 1470 bérlakás és 1 ezer szövetkezeti lakás —, más pénzeszközökből, vállalati alapból és magánerőből várhatóan 2800 lakás épül. A közművek fejlesztésére is jelentős összegeket fordí 60. évfolyam, 44. szám 1970. FEBRUÁR 21. SZOMBAT Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR " Te rl >1 r Tnnrtc 1/sUK r. c* lÁi i is n T ni aw t m1 C val ! Kádár János több párt- és állami vezető — Nyers Rezső, Fehér Lajos, Németh Károly, valamint dr. Fekete Károly, az V. kerületi pártbizottság első titkára és Csehik Ferencné, a kerületi tanács elnöke — társaságában látogatást tett a Duna Intercontinentál Szállóban. A vendégeket Szurdi István belkereskedelmi miniszter, Finta József és Kovácsi László tervezőmérnök, valamint Réder György, a szálloda igazgatója fogadta. (MTI) Szeged idei költségvetése^ft*■* látogatása és fejlesztési alapja Ülést tartott a városi tanács A városi tanács tegnapra, péntekre összehívott ülése előtt két fontos közérdekű kérdés szerepelt: a tanács 1970-es költségvetése és fejlesztési alapja, valamint a Dél- Alföldi Gázgyártó- és Szolgáltató Vállalat tájékoztatója. A tanácsülésen részt vett dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára és a város több országgyűlési képviselője is. A napirenden szereplő kérdések megtárgyalása előtt dr. Biczó György, az m. j. városi tanács vb elnöke bejelentette, hogy a legutóbbi tanácsülésen végrehajtó bizottsági taggá választott Sz. Simon Istvánnak, a Délmagyarország főszerkesztő-helyettesének megválasztását az Elnöki Tanács jóváhagyta. A végrehajtó bizottság új tagja ezután letette a hivatali esküt. A tanács költségvetésének és fejlesztési alapjának vitájához Nagy Miklós, a vb pénzügyi és dr. Kalmár Ferenc, a vb tervosztályának vezetője mondott bevezetőt. A vitában Nitsinger Gyula, Farkas István, Molnár Imre, Bézi Ferenc és Balló Béla tanácstag különböző hiányosságokat tett szóvá. Dr. Varga Dezső hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a város költségvetésének középpontjában a lakásépítés áll, mely az 1971-ben próbaüzemet kezdő házgyárral tovább fog fejlődni, bár a lakáskérdést csupán központi alapokból ezután sem lehet megoldani a családi- és főként társasház-építkezés fejlesztése nélkül. Mint mondotta, a költségvetés előkészítéséért elismerés jár a benne résztvevő valamennyi társadalmi és tanácsi testületnek. Halász Árpád, a vb elnökhelyettese arról beszélt, hogy a tavaly beígért ezer lakás felépítése sikerült: 1969-ben összesen 1380 lakás épült, közülük 1085 állami, amiből 920-ba be is költöztek a lakók. A lakásépítésre fordított összeg a korábbi évi 100 milliós nagyságrendről 400 millióssá nőtt, s ez a dinamikus fejlődés igen biztató a következő ötéves tervre. A harmadik ötéves tervben azonban még így is az előírtnál 1,2 százalékkal kevesebb lakást sikerült csak felépíteni. A gázművek tájékoztató jelentését Galambosi István főmérnök terjesztette elő. A vita előtt elhangzó tizenegy kérdés jobbára azt feszegette, hogy a földgáz használatára való áttérés a tervezett 1970-es határidőre miért nem valósul meg, mi az oka a gázszerelések, a városi és a propán-bután gázellátás hiányosságainak. A vitában Farkas István, Nitsinger Gyula tanácstagokon kívül Klonkay László szólalt fel, aki összefoglalta a népi ellenőrzési bizottság közelmúltban e témában végzett vizsgálatainak tapasztalatait. (Az összefoglaló részletes ismertetésére lapunkban még visszatérünk.) Dr. Biczó György a napirend zárszavában leszögezte, hogy bár a gázművek dolgozói sokat tettek az utóbbi időben a város javára, a tanácsot aggodalom tölti el amiatt, hogy nem tettek maradéktalanul eleget a várakozásnak. Javaslatára a tanácsülés megbízásából levelet küldenek a Nehézipari Minisztériumnak, melyben ismertetik a nehézségeket, és segítséget, támogatást kérnek azok megoldásához. Továbbiakban a tanácsülés Szabó Sándort, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetőjét a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság javaslatára megválasztotta a Csongrád megyei és Szeged városi Népi Ellenőrzési Bizottság megüresedett társadalmi elnökhelyettesi tisztére. Szabó Sándor ezután letette a hivatali esküt. Az elnöklő dr. Biczó György ezt követően bejelentette a tanácsülésnek, hogy — mint ismeretes — a kormány határozatban fogadta el Szeged általános rendezési tervét, valamint tájékoztatta a tanács tagjait a kialakult belvíz- és árvízhelyzetről, a védekezés állásáról. Végezetül Engi József, Bézi Ferenc, Nitsinger Gyula és Molnár Imre interpellációi hangzottak el egyes városfejlesztési kérdésekről tottak. Üzembe helyezték a napi 20 ezer köbméter kapacitású 3-as számú vízművet, befejezték Tarján alapközműveinek kiépítését, most készül a 2-es számú vízmű a rókus—móravárosi főcsatorna. A már eddig elért eredmények — ha minden jogos igényt nem is elégítenek ki — a jövő szempontjából feltétlenül biztatóak. A város fejlődése meggyorsult, minden remény megvan arra, hogy egyre több régi probléma írható majd a tartósan megoldott kérdések listájára. Ennek elősegítésére tűzte célul a tanács az ipari, főképp az építőipari termelés növekedési ütemének gyorsítását, a gazdálkodás színvonalának, hatékonyságának javítását, a lakosság szociális, kulturális és kommunális ellátásának további javítását 1970-ben. A bevételek többségét a vállalatok adják A város költségvetési bevételeinek mintegy 57 százaléka a tanács felügyelete alá tartozó vállalatok és szövetkezetek különféle befizetéseiből származik. Sőt, ha figyelembe vesszük az itt működő, de a minisztériumokhoz tartozó kereskedelmi vállalatok befizetéseit is, a költségvetés bevételi oldalának több mint 70 százalékát ezek a gazdálkodó szervek biztosítják. A költségvetési bevétel alakulása tehát nagymértékben függ gazdaságos működésüktől. A tanácsi vállalatok közül a termelő és a szolgáltató vállalatok munkájának értéke várhatóan 7—9 százalékkal, ezen belül az építőiparé 20— 25 százalékkal növekszik az idén. A termelés növekedésének üteménél azzal a közelmúlt években szerzett tapasztalattal számolnak, hogy a kisebb gazdálkodó szervek rugalmasabban és gyorsabban képesek alkalmazkodni a piaci igényekhez. A város költségvetése az 1969. évi eredeti előirányzathoz viszonyítva 8,7 százalékkal több kiadást irányoz elő, vagyis a költségvetés kiadási rovata az 1969-es 279,2 millió forintról 303,6 millió forintra emelkedik. Az úgynevezett gazdasági ágazatban például 140 ezer forintot a piac- és vásárterek fenntartása visz el. Az idegenforgalmi hivatalnak a tavalyi 514 ezerrel szemben csak 164 ezer forint támogatást adnak, mert munkáját egyre inkább a teljes önellátásra törekvés jellemzi. Városrendezési tervek készítésére 912 ezer forintot, az úgynevezett belsőségi vizek elvezetésére 1,8 millió forintot fordítanak, bár lehetséges, hogy tekintettel a jelenlegi helyzetre, ennél sokkal többre lesz szükség és rendkívüli intézkedéseket kell tenni a belvízkárok elhárítására. Az egészségügyi és szociális ellátást javítja az a szeptemberre elkészülő kórházfejlesztés, mely 90 új ágyat jelent, több szakorvos és orvosi körzet munkába állítása és Tarjánban egy 80 személyes bölcsőde felépítése őszre. A Szegedi Nemzeti Színház számára 7,8 millió forintot biztosítanak, a szabadtéri játékok állami támogatása az idén csaknem eléri a 3 millió forintot. Lakásépítésre 489 millió A fejlesztési alap bevételének és felhasználásának előirányzatát tavaly két évre, 1969-re és 1970-re együttesen határozta meg a városi tanács. A terv 1969-ben azonban csak részben valósult meg, egyes bevételek csak részben jöttek be, mert közben megváltoztak a pénzügyi rendelkezések, az idegen beruházóktól kapott bevételi források azonban jelentősen emelkedtek. A tavalyi bevételi terv 556,9 millió forint volt, ezzel szemben 651,8 millió forinttal gazdálkodott a tanács. Az idén a fejlesztési terv megvalósításához 671,6 millió forint áll a tanács rendelkezésére. A fejlesztési alap 1970. évi felhasználásának tervezésénél elsőként vették figyelembe az 1969-ről elmaradt, illetve az idei évre áthúzódó feladatok elvégzését. A rendelkezésre álló pénzből 583,2 millió forintot kommunális célokra használnak fel, mégpedig 70,8 milliót vízvezeték- és csatornaépítésre, 409 millió forintot lakásépítésre. Ez az utóbbi összeg — a terv szerint — 1280 lakás felépítését jelenti. Nem érdektelen elmondani azt sem, hogy ebből 411 állami, 382 szövetkezeti, 173 GTP-öröklakás, 274 olajiparnak épülő és 40 más építtető számára készülő lakás lesz. Az egészségügyi és szociális rendeltetésű beruházások közül legjelentősebb az ideg- és elmegyógyászati pavilon felépítésének költsége, 4,1 millió forint. A járási rendelőintézet építéséhez 2 millió forinttal járulnak hozzá, 2,3 millióval pedig a szociális otthonok férőhelyeit bővítik. A kulturális célra fordítható összeg 10 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. Ide tartozik a fedett uszoda folyamatban levő építése, valamint a színház rekonstrukciója is, amelyhez a már említett költségvetési 7 millió forint mellé még fejlesztési alapból is 415 ezer forintot biztosítanak. Négy tanácsi vállalat fejlesztésére a szokásosnál nagyobb összeget kívánnak az idén fordítani. A Szegedi Építőipari Vállalat, a Városgazdálkodási Vállalat és az Ingatlankezelő Vállalat fejlesztésére azért, hogy végre megfelelő műszaki készültséggel tudják ellátni a város építésében rájuk háruló feladatokat, a Fonalfeldolgozó Vállalat pedig a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása érdekében kap nagyobb pénzösszeget, melyből a Vadász utcában telephelyet alakíthatnak ki. Péter János sajtóértekezlete A hivatalos látogatáson Bulgáriában tartózkodó Péter János külügyminiszter pénteken délután nagysikerű sajtófogadást tartott, amelyen a központi bolgár lapok, a bolgár rádió és televízió, a BTA képviselői, valamint a Szófiában akkreditált külföldi hírügynökségi és laptudósítók vettek részt. A sajtóértekezleten Péter János egyebek között rámutatott: azzal a megbízatással érkezett Szófiába, hogy a tárgyalások során tanulmányozzák a magyar—bolgár kétoldalú kapcsolatok további fejlesztésének lehetőségét, valamint, hogy fokozzák a két ország nemzetközi politikai együttműködését. A tárgyalások mindkét vonatkozásban sikeresek voltak, mint ahogy sikeres volt a Todor Zsivkovval és a Georgi Traikovval folytatott megbeszélés is. ..Nagyon elégedett vagyok a látogatással” — mondotta Péter János. A magyar külügyminiszternek az újságírók számos kérdést tettek fel. Ezek nagy többsége az európai biztonságra és az európai biztonsági értekezletre, annak kilátásaira és nehézségeire vonatkozott. A különböző kérdésekre válaszolva Péter János hangsúlyozta: ..A Varsói Szerződés tagállamai jó, alkalmas időpontban határozták el a budapesti felhívás kibocsátását. Más nemzetközi viszonyok mellett nem talált volna ilyen kedvező visszhangra. A nemzetközi viszonyok sok tényezője hat ma abba az irányba, hogy összeülhessen az európai biztonsági konferencia... Kezdetben — folytatta a magyar külügyminiszter — sokfelé volt idegenkedés és kétkedés a javaslattal szemben. A különböző kétoldalú tárgyalások során ez nagymértékben enyhült, az értekezleten való részvételnek ma már kimondott ellenzője nincs is.” Hol mutatkozik a legtöbb nehézség és mi az Egyesült Államok hozzáállása az év(Folytatás a 2. oldalon.) Hangszergyár: Kifizették a részesedést Tegnap délután a Szegedi Hangszergyárban — Szegeden és Csongrád megyében elsőként — kifizették a tavalyi munka és annak eredménye alapján a nyereségrészesedést. A dolgozóknak személyenként 16 napi keresetnek megfelelő részesedést nyújtottak át. A tavalyi jutalmakat, a prémiumokat, a béremelést és a nyereségrészesedést együttesen számolva az üzem egy-egy dolgozója közel 24 napi fizetésnek megfelelő összeghez jutott. Somogyi Károlyné felvétele NAGYOBB VÁLASZTÉK. A Szegedi Szűcsipari Ktsz-ben a termelőrészlegek mellett számottevően fejlődött a lakossági szolgáltató tevékenység is. Megfelelő anyagot, nagyobb választékot biztosítottak, s ugyanakkor új szőrmevarró gépeket, szabászati berendezéseket állítottak munkába. Ez a felvétel az 1-es számú szövetkezeti részlegben készült: Konkoly Lászlóné a félig kész bundát méregeti