Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-26 / 72. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Napirenden: A zöldségtermelés fejlesztése A zöldségtermesztésben lezárult egy korszak — hallottuk a tegnap Szegeden kezdődött országos zöldségtermesztési tanácskozás egyik előadójától, dr. Tompa Béla osztályvezetőtől. Ha előadásának más részeit is visszaidézzük és hozzáfűzzük dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettesnek vagy Török Lászlónak, a megyei tanács vb elnökének házigazdaként az egész tanácskozást megnyitó gondolataihoz, felsorakoztatott tényeihez, akkor egyet kell értenünk azzal a megállapítással is, hogy az élelmiszergazdaság árutermelő ágazatai közül a legnagyobb ütemű fejlődést a kertészet produkálta, minden hiányossága ellenére ez a mezőgazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazata. Megyénk zöldségtermesztő területei révén előkelő helyet foglal el az országban. Harmincezer katasztrális hold szántóföldi zöldségtermő területünk mellett 440 ezer négyzetméterre növekedett a hajtatóházak, 120 ezer négyzetméterre pedig a palántanevelő és primőrtermelő fóliás alagutak és házak alapterülete az elmúlt évben. Szegeden megtermelt cikkeit is beleszámítva, 20 ezer vagon árut adott ez a terület. A vitaindító előadás szerint a hazai fogyasztás növekedése és többrétűsége a megnövekedett exportlehetőségek — nyers és tartósított, illetve feldolgozott termékek iránti érdeklődés az új termeléstechnikai lehetőségek együttesen a zöldségtermesztés továbbfejlesztése mellett szólnak. A megoldatlan kérdések a továbblépés gátjaivá váltak, az alapok megjavításával kell tehát kezdenünk. Arra kell törekednünk, hogy a zöldségtermő területek növelése helyett változatlan nagyságú területen több és jobb árut termeljünk. Számolnunk kell a munkaerő további csökkenésével, szorgalmaznunk kell tehát a komplex gépesítést, de előtérbe kerül a gazdasági és szervezési feltételek megváltoztatása is. Kulcskérdéssé vált a szállítás korszerűsítése, vele együtt természetesen az áruk korszerű kezelése — szintén gépesítési probléma is — és a raktárkapacitás bővítése. A hiányok megszüntetése tetemes összegek befektetését jelenti, de a leggyorsabban visszatérülő befektetések között könyvelhetjük el ezeket a forintokat, hiszen a megtermelt áruk veszteségeit csökkenti, illetőleg növeli értékét. A mezőgazdaság legiparszerűbb növénytermesztési ágában, a kertészeti termesztőberendezések hasznosításában nehezen jutunk előre. Ha a számokat nézzük, elégedettek lehetünk, hiszen az utóbbi négy évben például több termálvíz-hasznosításra támaszkodó növényház épült, mint a korábbi 15 évben, lehetőségeink azonban sokkal többre biztatnak. Olyan komplex hasznosítású hajtató- és palántanevelő üzemek építését kívánjuk segíteni, amelyek a legkorábbi zöldségáruk mellett a nagy tömegű, korai szabadföldi termelés palántanevelését szolgálják és az utóhasznosításra is gondolhatunk — mondotta előadásában dr. Tompa Béla. A hozzászólók közül — valamennyit felsorolni nincs lehetőségünk — ki kell emelnünk Bódi Jánosnak, a Szegedi és Szegedi Járási Tszek Területi Szövetsége titkárának azt a felvetését, hogy a geotermikus energiával gazdagon ellátott vidékünk természeti kincsét csak kismértékben tudjuk hasznosítani, gazdaságaink önerőből a szükséges beruházásokat fedezni nem tudják. Szabó László, a szentesi Árpád Tsz elnöke a melegházi típustervekből adódó kellemetlenségekről beszélt, a gyakorlati ember szavával a magas építésű, gépi művelésre is alkalmas üvegházak térhódítása mellett szavazott. A hazai gyártás meghonosítására azonban nagyobb hiteltámogatásra lenne szükség. Virágos Kiss István (Szentes, Termál Tsz) szintén a hitelproblémákat említette legfőbb gátként, de elhintette egy, a törekvéseket összehangoló, az érdekeket külön-külön és együttesen is képviselő összefogás magvát is, sőt a szakemberszükséglet sürgető követelményéből kiindulva megyei szakoktatási rendszer kiépítését is javasolta. Dr. Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára felszólalásában a belső erőforrások és a kooperációban rejlő erők összefogott felhasználására hívta fel a figyelmet. S a reformból adódó környezetváltozásra: arra, hogy az egész termelési koncepcióban a termelő vállalatok lettek a főszereplők, kutatóknak, intézeteknek, főhatóságoknak választási lehetőséget kell kínálniok, a döntés azonban a közvetlenül érdekelt gazdaságok hatáskörébe került. Részt vett a tanácskozás munkájában dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság titkára és dr. Paczuk István, a megyei tanács elnökhelyettese is. Ma, csütörtökön Szentesre utaznak a résztvevők, előadást hallgatnak a műanyagnak a korai zöldségtermesztésben játszott szerepéről és bemutató foglalkozás keretében megtekintik az Árpád Tsz zöldséghajtató telepét. Somogyi Karomve felvétele Részlet a zöldségtermelési kiállításról, a megyei tanácsházán Péter János potsdami látogatása Péter János külügyminiszter NDK-beli látogatása során szerdán megtekintette a potsdami Cecilienhof kastélyt, a történelmi jelentőségű potsdami megállapodás aláírásának színhelyét Délután Berlinben városnézés szerepelt a programon. Este dr. Nagy Lajos, berlini magyar nagykövet a magyar külügyminiszter tiszteletére fogadást adott. 60. évfolyam. Ti. szfm 1970. MÁRCIUS 2«., CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Magyar-bolgár megbeszélés Szerdán délelőtt a Parlament épületében megkezdődött a magyar—bolgár gazdasági és műszai tudományos együttműködési bizottság IX. ülésszaka. A két delegációt Apró Antal és Ivan Misajlov miniszterelnök-helyettesek vezetik. A megnyitó ülésen részt vesz Vaszil Bogdanov, Bulgária budapesti nagykövete is. Megnyitóbeszédében Apró Antal utalt a két ország párt- és kormányvezetőinek múlt évi tanácskozásaira, az aláírt új 20 éves barátsági és együttműködési szerződésre, amelynek egyik célja, hogy továbbfejlődjenek a két ország gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolata. Az együttműködés elmélyítése szempontjából a mostani ülésszak is igen fontos, mert egybeesik a KGST-országok 1971—75-ös tervegyeztető tárgyalásaival. Emlékezés Leninre Tudományos ülésszak Szegeden Az MSZMP Csongrád megyei bizottságának oktatási igazgatósága, valamint a József Attila Tudományegyetem, az Orvostudományi Egyetem és a Tanárképző Főiskola marxizmus—leninizmus tanszékei Lenin születésének 100. és hazánk felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából kétnapos tudományos ülésszakot rendeztek az oktatási igazgatóság újszegedi székházában. A tegnap délelőtt kezdődött ülésszak ünnepélyes megnyitásán részt vett Rózsa István, a Csongrád megyei pártbizottság titkára és dr. Tóth Károly, az orvostudományi egyetem rektora is. Az ülésszak első napját a Lenin-centenáriumnak szentelték. A dr. Székely Sándor tanszékvezető egyetemi docens elnökletével ülésező tudományos tanácskozáson elhangzott tíz előadás részletesen méltatta és elemezte Lenin világtörténelmi jelentőségű munkásságát, mindenütt összekötve a tárgyalt problémákat napjaink politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális helyzetével. A főreferátumot dr. Kalocsai Dezső, a filozófiai tudományok kandidátusa, tanszékvezető egyetemi tanár Lenin, a forradalmár címmel tartotta, kiemelve mindazt az újat, amit Lenin adott a forradalom marxista elméletéhez és gyakorlatához. A főreferátum után kilenc előadás hangzott el. Dr. Papp János egyetemi adjunktus Lenin harca a forradalmi elmélet tisztaságáért címmel, dr. Szögi István, a filozófiai tudományok kandidátusa, az oktatási igazgatóság tanszékvezetője Lenin a szocialista gazdaságról és annak hatásáról a világforradalom menetére címmel, dr. Nagy Lajos, a közgazdasági tudományok kandidátusa, tanszékvezető egyetemi tanár Lenin harca Trockij és Buhharin gazdasági nézetei ellen címmel, dr. Végh Gyula egyetemi adjunktus A lenini tükröződési elmélet címmel, dr. Katona Péter, a filozófiai tudományok* kandidátusa, egyetemi docens A dialektikus logika lenini koncepciója címmel, Szili Antalné, az oktatási igazgatóság tanára Lenin a szocialista nevelésről címmel, Kallós Gábor főiskolai adjunktus Lenin az erkölcsről címmel, dr. Tóth Miklós, a Csongrád megyei pártbizottság munkatársa Lenin és a művészet címmel, dr. Kelemen János egyetemi tanársegéd Lenin és a „forradalom szociológiája" címmel tartott korreferátumot. Ma, az ülésszak második napján, hazánk felszabadulására emlékeznek. Az ülésszak elnöke dr. Törköly Ferenc, az oktatási igazgatóság helyettes vezetője és a főreferátumot dr. Rácz János, a történettudományok kandidátusa, tanszékvezető egyetemi docens tartja Felszabadulás és népi demokratikus forradalom Magyarországon címmel. Ezt követően dr. Dégi István, a Csongrád megyei pártbizottság archívumának vezetője Az MKP megszervezése Csongrád megyében 1944 és 1946 között címmel. Szilágyi Júlia, az oktatási igazgatóság vezetője Az MKP propagandamunkájának kialakulása és fejlődése Csongrád megyében 1945—1946-ban címmel, Kanyó Ferenc, az oktatási igazgatóság tanszékvezetője Népfrontpolitikai és pártharcok Csongrád megyében 1944—45-ben címmel, dr. Fehér István tanszékvezető főiskolai docens Szeged demográfiai jellegzetességei 1945—1967 között címmel, dr. Szabó István egyetemi adjunktus A földreform Csongrád megyei jellegzetességei címmel tart előadást. A termelés és az új teremtése nem minden a 25 esztendőből. Milliókat áldozott népünk a múlt kincseinek megmentésére és megőrzésére is. Hosszú és igen költséges munka például a háborúban súlyos károkat szenvedett budai vár újjáépítése is. Lassan újra feltárják az egész komplexumot. A középkori királyi palota maradványainak feltárásával egyidőben helyreállították az újkori palotát. Egyik képünkön a Lánchíd látható az újjáépülő vécé látképével, másikon a déli palotaudvar, a középkori palotai déli homlokzatának helyreállított maradványával. Háttérben a Mária Terézia korabeli palota déli szárnyából látszik egy csücsök, a Budapesti Helytörténeti Múzeum épülete.