Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-23 / 119. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK' Megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár Pénteken délelőtt 9 órakor ünnepélyesen megnyílt az 1970 évi Budapesti Nemzetközi Vásár. A megnyitón részt vett Fod­é Jenő, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Ti­­már Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettesei, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, a kormány több tagja, valamint a politikai, gazdasági és társadalmi élet számos vezető képviselője.­­ A vásárt dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter nyitotta meg. Megnyitó beszéde után a vendégek körsétát tettek a vásárvárosban. A körséta után Tímár Mátyás, a Minisztertanács el­nökhelyettese foglalta össze tapasztalatait az MTI munka­társának adott nyilatkozatában. — Idei vásárunk — mon­dotta többek között — jól szolgálja célját, mert a tava­lyinál is nagyobb a kiállítók száma, több árut mutatnak be, ösztönzőbben kibontakozott a verseny. A 34 ország e jelentős gazdasági fóruma jó lehetőségeket kínál kereske­­delm­­i és kooperációs tárgyalásokra. A Budapesti Nemzetközi Vásár is kifejezi, hogy éppen az új lehetőségeket felhasználva, jelentős eredményeket ért el népgazdaságunk — mondotta dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese. Képünkön, a megnyitót követően a vásár megtekinté­sére indulnak a vendégek Szovjet-HSZK párbeszéd Május 12-től 22-ig eszme­csere folyt Moszkvában a Szovjetunió küldöttsége és az NSZK küldöttsége között, Gromiko szovjet külügymi­niszter, illetve Egon Bahr nyugatnémet államtitkár ve­zetésével. Az eszmecsere té­máját azok a kérdések alkot­ták, amelyek a feleknek azon szándékával kapcsolatban merültek fel, hogy egyez­ményt kössenek a Szovjet­unió és a Német Szövetségi Köztársaság között az erő­szak alkalmazásáról való le­mondásról. A két ország között az em­lített kérdésekről folytatódik az eszmecsere — mondta a sajtó számára kiadott közle­mény. Péntek délután Gromiko és Bahr a szovjet külügymi­nisztériumban egyórás esz­mecserét tartott. Bahr állam­titkár szombaton hazautazik, s a jövő héten jelentést tesz Willy Brandt kancellárnak a moszkvai megbeszélések eredményéről. Egon Bahr a pénteki esz­mecsere után — moszkvai nyugatnémet újságírók sze­rint — rendkívül derűlátó hangnemben nyilatkozott a szovjet—nyugatnémet párbe­szédről. Az államtitkár utalt arra, hogy a megbeszélések következő szakaszában, amelynek időpontjáról nem beszélt, eszmecsere helyett már tárgyalások folyhatnak a kétoldalú megállapodásról, ugyanis erre — mint közölte — minden előkészület meg­történt. A 10. bécsi ülés A bécsi amerikai nagykö­vetség épületében pénteken délelőtt megtartották a stra­tégiai fegyverkezés korláto­zásáról folytatott szovjet­­amerikai tárgyalások tizedik ülését. A hivatalos ülés időtarta­ma egy óra húsz perc volt. Ezt nem hivatalos kötetlen beszélgetés követte. A ta­lálkozót az amerikai szóvivő újfent „szakszerűnek” minő­sítette. A legközelebbi ülést jövő kedden 15 órára tűzték ki. 60. évfolyam, 119. szám 1970. MÁJUS 23., SZOMBAT Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR A Maros árhulláma a Tiszához érn­ ­ók a tiszai töltések • A makói helyzet — Információs iroda Tegnap még az est beállta előtt megnyugtatóbb hírek­ről tájékoztatta a lapok munkatársait dr. Vágás Ist­ván, az Alsótiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság osztályve­zető mérnöke a Maroson ki­alakult helyzettel kapcsolat­ban. Egyrészt a makói víz­mérce intenzív, 43 centimé­teres apadást jelzett, vagyis Makó körzetében a vízállás magassági biztonsága jó. A kiürített város alatt az or­szágos hírűvé vált buzgárt sikerült megnyugtatóan meg­fogni, mindösze egyetlen ki­sebb medencében nem nyu­godott meg a víz, de ez már nem ad okot aggodalomra. A Maros tetőző árhulláma Szegedhez ért a Tiszával összefolyó torkollathoz. En­nek tulajdonítható, hogy a város előtt a Tisza vízállása a 890 centiméter felé halad, s a számítások szerint más­fél-két napig változatlanul ilyen magas árhullámra kell számítanunk. Most már bizonyosabb, hogy a Tiszán a még fentről levonuló, még szamosi ere­detű árhullám nem találko­zik össze Szegednél a Maros tetőzésével. A tiszai töltések Szeged fölött és alatt is meg­nyugtatóan jók, biztonságo­­sak. Az árvíz elleni védekezés­ben újabb kiürítési készült­séget nem rendeltek el, az érintett községekben Tiszán­túlon továbbra is fennáll elővigyázatosságból a ké­szenléti állapot. Kübekházán, Újszentivánon és Tiszaszige­­ten megfelelő számban ott állnak a készenléti gépjár­művek. A Csongrád megyei tanács létrehozta az információs irodákat Hódmezővásárhe­lyen és Szentesen. A Makó­ról Hódmezővásárhelyre át­települtek száma 14 ezer 173. Szentesre 1639 lakost telepí­tetek át. A maroslelei lakos­ságot is Hódmezővásárhelyen helyezték el, az Óföldeákia­­kat Földeákon. A tápéi réti lakosokat Tápén, az algyő­­rákóczitelepi lakosokat Al­­győ fogadta. Hódmezővásár­helyen az információs irodát a városi tanács épületében, az I. emelet 6-os szobában rendezték be. Telefonszám: 350. A szentesi információs iroda is a tanácsházán ka­pott helyet, az I. emelet 28- as számú szobában. Telefon: 55 és 740. Az óföldeákiak­ iránt Földeákon lehet érdek­lődni. A tápéi réti lakosok­ról Tápén adnak felvilágosí­tást, az algyő-rákóczitelepiek iránt pedig Algyőn lehet ér­deklődni, ugyancsak a ta­nácsházán. A szegedi információs köz­pont telefonszámai: 13—410, 13—d1Q, 14—009. Az emberek legyőzték a makói nagy buzgárt. Képünk­ elfojtásáért folyó munkáról készült Egy gyár, egy ház Szegedi textilesbrigád kezdeményezése Tegnap Barna József, a szegedi textilművek szakszer­vezeti­­ bizottságának terme­lési felelőse adta tudtunkra a gyár Joliot Curie brigád­jának felhívását. Az áldo­zatkész kollektíva a segít­ségnek azt a formáját talál­ta meg, amely legjobban iga­zodik a rendkívüli körülmé­nyekhez. A röpgyűlésen a Joliot Curie brigád elhatározta, hogy felhívással fordul az ország valamennyi munka- és szocialista brigádjához. Cél: egy gyár építsen az ár­víz sújtotta területeken egy vagy több házat a bajba­jutottak megsegítésére. En­nek érdekében a textiles­brigád tagjai elvállalták, hogy kétnapi keresetüknek megfelelő összeget adnak fe­jenként a segélyalapba, vala­mint fizetett szabadságukból három napot a kitűzött te­rületen dolgoznak, segítkez­­nek a ház felépítésében. A brigád tervei szerint egy - egy gyár szocialista, mun­­káskollektíváinak adomá­nyaiból adnák össze a ház, házak építésének költségét. Ezután az illetékes tanácsok jelölése alapján eldöntenék, hogy hol, kinek a házát , épí­tik újjá. A textilművekben az első röpgyűlést több követte. Az üzem brigádjai csatlakoztak a felhíváshoz, s a felajánlá­sokból származó összegekből előreláthatólag nem is egy ház felépítésére telik majd. * A Vöröskereszt városi bi­zottságának helyiségében gyűjtik össze a lakosság és a vállalatok természetbeni adományait, melyeket az ár­vízkárosultak megsegítésére szántak. A lakosságtól gyűl­nek a csomagok ruhaneműk­­,­kel­ s takarókkal. A Szegedi­­ Férfi és Női Divatszabó Vál­lalat 28 ezer forint értékű felsőruházatot, a Délmagyar­­országi Cipő Nagykereske­delmi Vállalat több mint 32 ezer forint árú, 220 pár ci­pőt adott. A Szegedi Állami Erdőrendezőség 26 darab ta­karót juttatott el a Vörös­­keresztnek, 5 ezer forint ér­tékben és 6 ezer forintot be­fizettek a nyíregyházi csekk­számlára. Gyermekruhákat, kötött bébiholmikat adott a Szegedi Háziipari Szövetke­zet. A Fonalfeldolgozó Vál­lalat takarókat, lepedőket, kötött holmikat ajánlott föl , 30 ezer forint értékben. Az Állami Biztosító Csongrád megyei Igazgató­sága az időközben történt in­tézkedések miatt a csütörtö­ki lapban megjelent tájékoz­tatását módosítani kénysze­rült. A károsultak 2000 Ft-os gyorssegélyét Csongrád me­gyében az Állami Biztosító azon fiókjai fizetik ki, aho­vá a károsultak ideiglenesen vannak elszállásolva. Kérik a károsultakat, hogy a gyors kifizetés bizto­sítása céljából jelentkezze­nek az érintett fiókoknál, vigyék magukkal — amen­­­nyiben rendelkezésükre áll­ó biztosítási irataikat, va­lamint személyazonossági igazolványukat, amelyeknek bemutatása után a fiókok a gyorssegélyt azonnal kifize­tik. Az érvényes biztosítással rendelkező károsultak részé­re a fenti 2000 Ft gyorssegé­lyen kívül a biztosításuk alapján még járó — a lakó­épület, melléképületek és az árvíz következtében elhul­lott állatok (ingóságok kivé­telével) — kártérítése a rend­kívüli állapot után fog meg­történni. Árvízkárosultak kárainak rendezése Szádfalazzák a Maros-töltést Enyedi Zoltán felvételei

Next