Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-28 / 123. szám
A Szovjetunió segítsége a magyar árvízkárosultaknak • Építőanyagot és élelmiszert küldenek Fock Jenő, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke fogadta F. J. Tyitovot, a Szovjetunió magyarországi nagykövetét, aki átadta A. Kosziginnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Fock Jenőhöz küldött levelét, amely így szól: ,,A Magyar Népköztársaságot ért elemi csapással, az ország népgazdaságát és az északkelet-magyarországi lakosságot ért jelentős csapással kapcsolatban a Szovjetunió kormánya és a magam nevében őszinte együttérzésemről biztosítom a Magyar Népköztársaság kormányát és az egész baráti magyar népet Értesítem Önt, hogy a szovjet kormány határozatot hozott, melynek értelmében terilés nélküli segélyként építőanyagokat, élelmiszert és egyéb elsődleges szükségleti cikkeket bocsát az önök rendelkezésére. Egyidejűleg a szovjet Vöröskereszt és a Vörös Félhold társaságok szövetségének végrehajtó bizottsága élelmiszert és egyéb cikkeket küld Magyarországra. Eredményes küzdelmet kívánok a testvéri magyar népnek az elemi csapással vívott harcukban, kívánom az árvíz által okozott károk mielőbbi felszámolását. • — A TISZAI VÍZSZINT ELÉRTE AZ 1932-ES MAXIMUMOT Jól halad a védekezés — Továbbra is sok erőt követel a Maros A vízszint-emelkedéshez mérten a Tisza szegedi szakaszán, a jobb és a bal parton a szükségnek megfelelő ütemben halad a védekezési munka, figyelembe véve, hogy a Szolnoknál tartó, de még ott sem tetőző árhullám, az előrejelzések szerint június elején ér Szegedhez. A szolnoki vízállás tegnap 890 centiméter volt, négy centiméterrel kisebb az eddig mért maximumnál. Az áradás még ott is intenzív, vagyis a víz magassága jóval fölötte lesz az 1932-es maximumnak. Szegednél tegnap nem volt jelentős mértékű a Tisza emelkedése. Reggel 6 órakor 922 centimétert mértek és csak délben jelezte a vízmérce az 1932-es maximumot, a 923 centimétert. A vízszint lassú emelkedése annak tulajdonítható, hogy a Marosnak figyelemre méltó az apadása. A makói vízmérce tegnap 520 centimétert mutatott. A Maros romániai szakaszán újabb kisebb árhullám van levonulóban, s várhatóan ez az árhullám elsején ér Makó alá. A korábbi híradástól eltérően ez az árhullám 510—520 centiméter között tetőzik, amely körülbelül két napig tartja magát, „megáll”, de azt követően is lassú lesz az apadás. Tovább árad a Körös is, noha átmenetileg ott kedvezőbb a helyzet, mert a szarvasi jelentés szerint a tegnapi vízállás 792 centiméter volt, s ez a magasság lényegesen alatta van az eddig mért 849 centiméteres maximumnak. Ezeket a hidrológiai értékeket alapul véve rendezkednek be az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatósághoz tartozó Tiszai-szakaszon Csongrádtól a jugoszláv—magyar határig, különös tekintettel az algyői szénhidrogén-medence és Szeged védelmére. Az óráról órára érkező jelentések arról szólnak, hogy a Tisza védvonalai épek, erősek, aktív beavatkozásra nem került sor, jelentősebb szivárgást nem észleltek. Az újszegedi fővédvonal műszaki állapota is jó, szemben azokkal a hírekkel, amelyek az újszegediek körében aggodalmat váltottak ki. A Tisza—Maros torkolatánál horgonyzó, kövel és homokkal megrakott uszályok láttán kerekítettek egyesek valótlan híresztelést. Ezek a megrakott vízi járművek arra szolgálnak, hogy a Tisza Szegednél, levő szakaszán szükség esetén bárhol időben felhasználhatók legyenek. A Tisza bal parti fővédvonalán belül jelentkező fakadó vizek láttán sem kell aggodalmaskodni, mert ezek kisebb árhullámnál is jelenvalók. Terjedésüket homokzsákos terheléssel akadályozzák meg. Ma, csütörtök reggel jelentős létszámú honvédségi erők állnak készenlétben Szegednél a Tisza mindkét védvonala mentén. Kisebb egységeket figyelő-, járőrszolgálatra állítanak be, nagyobb erőket viszont más, aktív munkára fognak. Jelenleg a marosi védőgátakon, valamint a Szeged fölötti és alatti szakaszokon több mint 12 ezren dolgoznak az árvízvédelemben. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság teljes apparátusa mellett az országból 8 vízügyi igazgatóság megerősített árvízvédelmi készenléti osztagai is aktív védekezők ezeken a szakaszokon, a szükséges gépi, technikai felszerelésükkel. A Maroson, az úgynevezett 7-es védvonal mentén, honvédségi erők is nagyobb létszámban dolgoznak még mindig. A nagy buzgárcsoporttól lefelé, egy kilométernyire a jobb parton, mintegy 50 méteres szelvényben ék alakú átázás következett be, vagyis kisebb buzgárt fogtak el az árvízvédelmi osztagok. A kritikus szakaszon pátrialemezzel és homokzsákos leterheléssel akadályozták meg a talaj további elvizesedését, illetve fojtották el a buzgár jelentkezését. Most már nyilvánvalóvá vált, s a talajminta vizsgálata is bizonyítja, hogy Ferencszállásnál mi okozta a töltésláb megrcffikadását. A talaj heterogén összetételű, szikes. 6zódás, amely a nagy nyomás hatására a víztől „kipúposodott”, „felhólyagosodott”, vagyis a vízügyiek nyelvén szólva: a talaj nyirószilárdsága gyenge volt. Ezen a részen ritka szerkezetű talaj a víz hatására síkossá vált,é s e tulajdonsága miatt nem bírta el a ránehezedő nyomást. A gyors beavatkozással ezt a kritikus pontot a szükséges mértékben megterhelték homokzsákokkal, a víz felőli részén fólialepedőket húztak a búvárok, a védett oldalon pedig homokzsákokból képeztek ki valóságos bordafalat, amelynek közeit kővel rakták tele. Ez a védekezési módszer mindeddig kitűnően bevált, s azóta ez a szakasz bírja a ránehezedő terhelést. A védekezéshez újabb és újabb homokbányákat nyitnak mind a Tiszántúlon, mind a Tiszán innen és a Maros menti területeken. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság az eddig már munkára fogott 33 nagy teljesítményű kotrógéphez még újabb nyolc gépet kért az Országos Vízügyi Hivataltól. Ilyen nagy teljesítményű kotrók és földgyaluk dolgoznak a Maros mentén. A pihenőben levő tápéi pontonhíd elemeit katonák bocsátják vízre, hogy szükség szerint — kővel, homokzsákkal megrakva — felhasználhassák a Tisza jobb vagy bal oldali védőtöltésénél. Tegnap délután 28 darab pontonstéget raktak vízre 60. évfolyam, 123. szám 1970. MÁJUS 28., CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLER Dégen Imre Makón A tegnapi jó idő nagymértékben elősegítette a védelmi munkálatokat. Május 27-én, szerdán délelőtt megtekintette a munkálatokat Dégen Imre árvízvédelmi kormánybiztos is. (Felső képünk bal oldalán). Tanácskozott a szakemberekkel, akik közölték, hogy megfelelő erők és eszközök állnak rendelkezésre. A Szeged előtti védekezésben az 1150 méter hosszan húzódó kőfalat végig megerősítették már bordás módszerrel rakott homokzsákokkal. E mögött, a támfaltól a város felé mintegy 5 méter szélességben építik meg a szorítógátat, amely az átszivárgó vízből képződő ellennyomó medencét tartja. A szorítógát építéséhez tegnap már hozzákezdtek a hajóállomás alatti szakaszon Zavartalan munka az üzemekben A szegedi vállalatok, hivatalok munkásai, tisztviselői napról napra bizonyítanak: ha kell, kétszer-háromszor annyit adnak a közért, mint a nyugodtabb időszakokban. Telefonon beszéltem Sponner Jenővel, a szegedi Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat szakszervezeti titkárával és Franyó Józseffel, a központi gyár igazgatójával: tőlük tudom, hogy a vállalat munkahelyeiről körülbelül 750-en hiányoznak. A munkacsarnokok, a gépek mégsem csendesedtek el , akik a gyárban vannak, elvégzik a hiányzók munkáját is. Sőt a szegedi kenderfonógyárban szinte „csoda” történt: a legutóbbi szombat éjszakai műszakban a hiányzások ellenére jobban és többet termeltek, mint hosszú hónapokat tekintve bármikor 1970-ben! Miért? A kapott válaszokból kiderült ez is: az emberek fegyelmezettebbek, felelősséget éreznek a gyár iránt. A múlt hét végén az újszegedi központi gyárból a műszakok után azonnal 60 embert mozgósítottak a homokbányákhoz, zsákot tölteni. Minden ellenvetés nélkül 60 helyett 7R-an jelentkeztek, s a műszak után reggelig segítkeztek a védekezésben. A cérnázóban, s a többi üzemrészben hiányzanak az anyagmozgatók, a segédmunkások. De a termelés nem állhat meg, s ezért Csiszár Géza főművezető és a többi művezető társa vállára emeli a terheket, elvégzi az anyagszállító munkás feladatait is ... S a többiek, Nyári Ferenc lakatos, Papp Ferenc segédmunkás, Joó Gyula újítási előadó, Csapó Mihály segédmunkás, Zsombolyai János segédművezető, ha kell gondolkodás nélkül áll a hiányzók helyére. A szegedi kábelművekből 100 embert szólított el a rendkívüli kötelesség. De ez az üzem sem hagyhatja állni gépeit, hiszen munkájára most kétszeresen szükség van. Kakuszi Géza igazgató mondta el, hogy a Maroshoz terven felül eddig 180 kilométer világítási kábelt gyártottak, s most újabb száz kilméterekre van szükség a Tiszánál... A kábelgyár valamennyi munkása, tisztviselője csak a feladatot nézi, minden más ezután következik. A Szegedi Sütőipari Vállalat dolgozói is megfeszített munkát végeznek, hogy pótolják a kitelepített Maros menti helységek leállított sütőüzemeinek munkáját, s ellássák a Hódmezővásárhelyre, Szentesre költöztetett lakosságot. A múlt héten volt olyan nap, hogy a szokásos kenyérmennyiség kétszerese fogyott el Hódmezővásárhelyen. A Szegedi Adatforgalmi és Húsipari Vállalatnál szintén mindent megtesznek, hogy a megszokott, vagy annál nagyobb mennyiségű hús, hentesáru eljusson az üzletekbe. Az évi rendszeres karbantartás után 26-án, kedden újból dolgozni kezdett a szegedi vágóhíd. Míg itt szünetelt a munka, Hódmezővásárhelyen ezer sertést vágtak le terven felül A nehéz időszakokban — gondolva a megnövekedett fogyasztásra —, a szalámigyár hentesüzeméből csaknem 200 mázsa húst és hentesárut adtak terven felül a lakosságnak. A vállalatnak azonban nemcsak ellátásról, feldolgozásról kell gondoskodnia. A veszélyeztetett területről 3857 hízót, 570 marhát és 243 süldő malacot hoztak be a napokban. Amint Lobkovitz Sándor igazgatóhelyettestől megtudtuk, a területeken éj,rl-nappal ügyeletet tartanak, hogy amennyiben szükséges, soron kívül adjanak ki húskészítményeket. M. L