Délmagyarország, 1970. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-17 / 218. szám
A X. pártkongresszus tiszteletére • Szép eredményeket ért el a szocialista munkaverseny A Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa tegnap, szerdán ülést tartott, s a szervezett munkásoknak e fórumán is arról beszéltek, hogy milyen eredményeket ért el környezetünkben a szocialista munkaverseny, amelynek során a párt X. kongreszsusát is köszöntik a dolgozók és eredményeikkel szeretnének hozzájárulni ahhoz, hogy 1 százalékkal magasabb legyen 1970-ben a nemzeti jövedelmünk, hogy fedezni tudjuk az árvizek által okozott jelentős anyagi kár felszámolását. A tanács tagjai elé írásos beszámolót terjesztettek, amelyben részletesen elemzik a szakszervezetek 1970- es esztendei gazdaságpolitikai tennivalóit és a pártkongresszus tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny eredményeit. Kitűnik az összegezésből, hogy a legtöbb vállalatnál a pártbizottságok és a pártalapszervezetek hatékony segítséget nyújtottak a verseny feltételeinek megteremtéséhez, s támogatást adtak az üzemi szakszervezeti szerveknek és az ifjúsági szervezetnek. A vállalatoknál pontosan meghatározták, hogy a versenymozgalom miben adhat segítséget. A kenderfeldolgozó ipar gyáraiban például arra kérték a szocialista brigádokat és a versenyben részt vevő minden dolgozót, hogy növelje az egy főre eső termelés mennyiségét, határidőre teljesítse termelési feladatát, használják ki jobban a termelőberendezéseket, csökkentse a termelés költségeit, s javítson az élet és munkakörülményein. A kenderfeldolgozó ipar gyáraiban ezeket az elvárásokat a dolgozók tudomására hozták, s annak ismeretében tehették meg vállalásaikat az üzemi kollektívák. A munkaverseny már az esztendő elején eredményeket adott. Az ipari termelés az év első három hónapjában meghaladta az egy évvel korábbit, s különösen a nehéz- és élelmiszeriparban volt dinamikus a fejlődés, amelyet a 13— 16 százalékos termelésemelkedés jelez. A szocialista brigádok nemcsak a termelésben jeleskedtek, hanem a kulturális élet, a tanulás, az önképzés területén is. Üzemi és területi, majd országos versenyen mérték össze szakmai és politikai tudásukat. A textilmunkások országos versenyén a vásárhelyi kötöttárugyár két szocialista brigádja végzett az első helyen. A szép eredményeket érlelő szocialista munkaversenyt megzavarta a Tisza és a Maros magas vízállása, amikor árvízveszély fenyegette a szegedi és a környékbeli tájat. Az iparvállalatok munkásai példásan kivették részüket az árvíz elleni védekezésből, de emiatt jelentős elmaradás történt a termelésben, a nyersanyagok szállításában, a kooperációs szerződések teljesítésében is. Az elmaradás és a veszteségek felszámolása érdekében a vállalatok hatékony intézkedéseket tettek: nagy mennyiségű túlmunkát rendeltek el, és ahol arra lehetőség nyílott, átszervezték a termelés menetét. A munkáskollektívák kezdeményezéseit hosszan lehetne felsorolni: a konzervgyári Vosztok-brigád versenyfelhívásának nyomán a legtöbb szegedi és Csongrád megyei vállalat bekapcsolódott abba a mozgalomba, hogy növeljék a nemzeti jövedelmet. Az ifjúsági brigádok külön is elismerést érdemelnek számos kezdeményezésükért, s azért, hogy vasárnaponként is műszakot teljesítettek és a keresetüket felajánlották az árvízkárosultaknak. E nemes versenyben az eredmény sem marad el. Az első fél évben több vállalat már behozta elmaradását. A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat fonodái 179 ezer, a szövödék pedig 3,4 millió forint értékű termelési elmaradást pótoltak eddig. A Szegedi Ruhagyárban növelte a bevételeket, hogy a dolgozók több első osztályú ruhát varrtak, mint a megelőző esztendőben. A konzervgyári asszonyok határidőre befejezték a zöldborsó elrakását és rendben eleget tettek 22 millió forintos exportmegrendelésüknek. A kábelgyáriak terven felül gyártották le az árvíz miatt összedőlt és megrongálódott épületek újjáépítéséhez szükséges kábeleket. A szakszervezetek legfelsőbb megyei fóruma elé került jelentés nem összegezhetett és mondhatott el minden olyan eredményt, amely a kongresszusi verseny nyomán születik. A verseny sokkal több és szebb eredményeket teremt a dolgos hétköznapok során, minthogy azt fel lehetne sorolni egy összegezésben. Ettől függetlenül érdemes volt az SZMT ülése elé terjeszteni a versenymozgalom tapasztalatait és arra kérni a szakszervezeti tisztségviselőket, hogy támogassák és karolják fel még jobban a dolgozók kezdeményezését, cselekvő tenniakarását a szocialista versenymozgalomban. G. I. Az adatok megadják a rangot Cseterki Lajos látogatása az olajmezőn Szegedi tartózkodásának második napján, tegnap Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára a szegedi olajbányászokat látogatta meg. Délelőtt 9 óra után a Nagyalföldi Kutató és Feltáró Üzem szegedi telepén Bese Vilmos, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgatója fogadta, majd az olajipar képviselői tájékoztatták a kutatás és termelés jelenlegi helyzetéről, gondjairól. A tájékoztatóra és az olajmezőre Cseterki Lajost elkísérte Sípos Géza, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára és dr. Biczó György, a Szeged városi tanács vb elnöke is. A délalföldi olajkutatás történetéről, jelenlegi munkájáról és várható eredményeiről Somfai Attila területi főgeológus számolt be. Cseterki Lajos nagy figyelemmel hallgatta a tájékoztatót és érdeklődött a Szeged környékén, Algyőn alkalmazott technika, technológia felől, s arról is, hogy milyen színvonalú a kutatómunka. Somfai Attila, valamint Hingl József, a szegedi üzem vezetője elmondotta, hogy a geológiai tevékenység eléri a világszínvonalat, az itt használt szovjet és román fúróberendezések jól megfelelnek a természeti követelményeknek. Az olajtermelésről dr. Bán Ákos, az OKGT vezérigazgató-helyettese számolt be, szemléletesen érzékeltette a szegedi szénhidrogén-medence rangját; elmondta, hogy az olajtermelés gazdaságos, az itteni olaj jó minőségű, feldolgozása 20 százalékkal olcsóbb, mint az importált nyersolaj finomítása. Dr. Bán Ákos a nehézségekről is számot adott, arról, hogy a jelenleg érvényben levő gazdasági szabályozók nem eléggé ösztönzik az olajipar munkájának intenzívebbé tételét. Az olajipar termelési adóját még 1967-ben állapították meg, de azóta Algyőn megkezdődött a több milliárdos beruházás, tehát ehhez a helyzethez kellene igazítani a követelményeket. Az OKGT vezérigazgató-helyettese a következő évek feladatairól is szólt: az 1969-ben bevezetett vízvisszasajtolási eljárást kiterjesztik, s lesz olyan esztendő, amikor hárommillió köbméter vizet sajtolnak a földbe. Munkába állítják az Algyőt Budapesttel összekötő földgáz-távvezetéket és a gázüzemet, ahol 1971-től évenként 30 ezertonna propán-bután gázt is termelnek. A tájékoztató után a vendégek felkeresték az épülő gázüzemet, a főgyűjtőállomást, a központi ipartelepet, s megtekintettek egy fúrótornyot is. Cseterki Lajos az olajmezőn tett látogatásával befejezte szegedi programját. M. : Somogyi Károlyné felvétele Az épülő gázüzemben Juratovics Aladár, az NKFV szegedi üzemének vezetője mutatta be Cseterki Lajosnak az új berendezéseket. 60. évfolyam, 218. szám 1970. SZEPTEMBER 17., CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Magyar-csehszlovák tárgyalások Jan Marko, csehszlovák külügyminiszter és felesége, valamint a magyar—csehszlovák tárgyalásokon részvevő csehszlovák küldöttség tagjai — Péter János külügyminiszter társaságában — szerdán délelőtt budapest nevezetességeivel ismerkedtek. Ezt követően felkeresték a mezőgazdasági kiállítást. Szerdán délután a külügyminisztériumban folytatódtak a magyar—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások. Az MTI tudósítója úgy értesült, hogy a tárgyalások második napján a két külügyminiszter főként a nemzetközi helyzet elemzésével, a Magyar Népköztársaság, valamint a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak alakulásával foglalkozott: a világhelyzet általános áttekintése során megelégedéssel állapították meg, hogy a javulás, az enyhülés bizonyos jelei észlelhetők a világon. Ehhez a folyamathoz hozzájárul a Csehszlovákiában sikeresen előrehaladó konszolidáció. A két külügyminiszter nagy figyelmet szentelt az európai országok közötti együttműködés kibővítésének, az európai biztonsági konferencia előkészítésének is. Péter János külügyminiszter és felesége szerdán este a külügyminisztérium Disz téri vendégházában vacsorát adott Jan Marko csehszlovák külügyminiszter és felesége tiszteletére Jan Marko csehszlovák külügyminiszter vezette csehszlovák delegáció (balról) és a Péter János vezette magyar küldöttség a tárgyalóasztal mellett. Hazaérkezett Moszkvából a magyar kormányküldöttség Szerda délután külön repülőgépen hazaérkezett Moszkvából a magyar kormányküldöttség, amely a szovjet kormány képviselőivel megállapodást írt alá az 1971—73. évi népgazdasági tervek egyeztetéséről, valamint a karton, azbeszt, a foszfortartalmú nyersanyagok és műtrágyák gyártásának fejlesztésével kapcsolatos, továbbá a tíz évre szóló dlelfin-kémiai együttműködésről. A delegációt Párai Imre, az Országos Tervhivatal elnöke vezette. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Lázár György munkaügyi miniszter, Baczoni Jenő, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, dr. Gál Tivadar, a kormány titkárságának vezetője Marjai József külügyminiszter-helyettes, Várkonyi Péter, a kormány tájékoztatási hivatalának elnöke. Jelen volt A. M. Szórókra, a Szovjetunió budapesti nagykövetségi tanácsosa is.' Ülést tartott a szegedi járási pártbizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt szegedi járási bizottsága tegnap, szerdán délelőtt ülést tartott Szegeden a járási tanács székházában. Dr. Kovács József, a pártbizottság első titkára elnökölt és a testület a következő napirendet tárgyalta: a járási pártértekezlet beszámolójának ismertetése és vitája; tájékoztató az augusztusi pártalapszervezeti taggyűlések tapasztalatairól. Az első napirend előadója Gruber János, a pártbizottság titkára, a második napirend előadója Vörös Lajos osztályvezető volt. A járási pártbizottság mind a beszámolót, mind a tájékoztatót elfogadta. Első díjat nyert a dorozsmai fűszerpaprika Az idei nemzetközi nagy seregszemlén, a 67. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron jól szerepeltek megint megyénkből és szűkebb pátriánkból, Szeged környékéről felküldött áruk, termények. Elég csak utalnunk a szentesi táj nagy-nagy sikerére, és az elhódított díjak sokaságára. Mindemellett szomorúsággal tapasztalhattuk, hogy a gyümölcstermesztésben nem termett babér. Hiába a szatymazi termőtáj, az ország-világ előtti jó hírű közös gazdaságok és a messze földre eljutó homok kincse, az őszibarack, ezen a kiállításon még a harmadik helyre sem futotta. Annál inkább örülünk hogy az évek óta jól gazdálkodó kiskundorozsmai József Attila Tsz első díjat hódított el, méghozzá fűszer-, paprikájával. A közös gazdaságban jelentős területen díszült a piros arany, és minden ősszel nagy bevételt, holdanként igen magas nyereséget érnek el ezzel. A növénytermesztő gazdaságok közül a kiállított termékekért a nagyreményű tápéi Tiszatáj is feliratkozott a díjazottak közé, ugyanis lucernaszénájával a második díjat nyerte el. Kitett magáért a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet is és második díjat kapott vöröshagyma és dughagyma „bemutatójáért”. A megtisztelő elismerés, az öröm mellett, tanulságul szolgálhat az idei seregszemle, s nem utolsósorban a díjazás.