Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-14 / 11. szám
TÉLI MUNKA AZ ÉPÍTŐKNÉL A tél az építőipar számára mindig nehézséget jelentett, az időjárás viszontagságaitól függően egyszer kisebbet, máskor nagyobbat. Napjainkban, noha az időjárás továbbra is nagy úr, annyit azért javult a helyzet, hogy az építő vállalatok igyekeznek időben és kellőképpen felkészülni a fagyos évszak fogadására, s többé-kevésbé folyamatos munkát tudnak biztosítani. A Délmagyarországi Építő Vállalatnál már jó előre elkészítették a téliesítési tervet. Heim János műszaki igazgatóhelyettestől és Mucsi Lajos termelési osztályvezetőtől arról érdeklődtünk, hogyan, milyen körülmények között végzik mostanában a munkát a DÉLÉP dolgozói. Immár második esztendeje külön munkatervet állapítanak meg télire, ezt a kollektív szerződés is rögzíti. A január 1. és február 28. közötti időszakban reggel 8-tól 4-ig dolgoznak az emberek. Ezenkívül minden szombatjuk szabad. A vállalat naponta mintegy ezer dolgozót szállít a környékbeli községekből az építkezésekre, akik különösen szívesen veszik, hogy később kezdődik a munkanap, de ezen túlmenően is több körülmény indokolja a fentieket Elsősorban a már zárható épületekben foglalkoztatják az embereket, de több helyen pótolják fóliával is az ajtókat, ablakokat, hogy fűthető legyen a helyiség Szabadban is végeznek ácsmunkát, vasszerelést, panelszerelést. Igyekeznek a munkákat úgy elosztani, hogy mindenkit foglalkoztassanak, ez ideig sikerrel is járt ilyen törekvésük. Bizonyos alvállalkozói munkákat is elvállaltak, hogy minden szakmában biztosítsák a foglalkoztatást. Fűtés, 29 olajfűtés és léghevítő teszi meleggé a klímát a különböző építkezéseken, ezek meleg levegőt fújnak a helyiségekbe. Száz propánbután gázkályha is üzemel. Legjobb természetesen a mér végleges fűtésű épületek „éghajlata”, ahol a radiátorok melegítenek. A téli gondoskodáshoz hozzátartozik, hogy megfelelő meleg öltözettel is ellátják a dolgozókat, akik meleg teát is kapnak. A házgyárnál 400-an munkálkodnak, az alvállalkozók — a Villanyszerelőipari, a Csőszerelőipari és a Gépszerelőipari Vállalat — embereivel együtt. A szociális épületben a válaszfalazás, a kereszthajókban a gépi vakolás van soron. Magában a csarnokban a szakipari, szerelőipari munkálatokat végzik. A kazánházban is befejezéshez közelednek a munkák. A DÉLÉP terve az volt, hogy télire már innen biztosítják a meleget, de ez a fűtőberendezések, kazántartozékok késése miatt nem vált valóra. Tarjánban a hármas üzem kazánházából mintegy 470 lakást fűtenek, bőven van tehát fedett munkahely. Az idetartozó, nagyobbrészt zárt épületekben a szerelőipari munkák folynak, helyenként a válaszfalazás és egyéb belső munkálatok vannak soron. A 322-es számú épületnél tegnap megkezdődött a panelszerelés. A 414-es jelű lakóépület cölöpalapozásához is hozzákezdtek, ezt most télen is tudják csinálni. Egyébként ennél az épületnél már a saját házgyári elemeket fogják felhasználni. Tarjánban összesen 800 építőmunkás dolgozik, az említetteken kívül a bölcsődében, illetve a víztoronynál, ahol az utolsó simításokat végzik. Igyekeznek kihasználni a téli munkalehetőségeket, a biológiai intézetnél, a Bécsi körúti társasházépítkezésnél, de Hódmezővásárhelyen és Makón is. S természetesen a vállalat központi telepén, ahol a vasszerelő, lakatos és asztalos üzemekben, illetve síneken mozgatható bódék oltalma alatt dolgoznak. Az házgyár téli programjáról még annyit, hogy februárban a vállalat ütemterve szerint a kazánház próbaüzemelésére és a gépek mechanikai próbájára is sor kerül már. Építkezés Tarjánban Schröder Moszkvában Szerdán Moszkvába érkezett Gerhard Schröder, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke, a Kereszténydemokrata Unió elnökhelyettese. Schröder az Interparlamentáris Unió szovjet csoportjának vendégeként egy hetet tölt a Szovjetunióban, úgy tervezi, hogy Leningrádba is ellátogat Magyar—egyiptomi megállapodás Puja Frigyes, a külügyminiszter első helyettese és Hamza Elis, egyiptomi gazdasági és külkereskedelmi miniszterhelyettes szerdán Kairóban aláírta a két ország közötti 1971—75-re szóló hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodást. A magyar jószolgálati küldöttség szerdán befejezte háromnapos kairói látogatását és közel-keleti körútjának következő állomására, Bejrútba utazott. (MTI) Podgornij Kairóban Tegnap hivatalos látogatásra Kairóba érkezett Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke és kísérete. Anvar Szadat, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke és az ország más vezetői fogadták Podgornijt és kíséretét a kairói repülőtéren. A repülőtéren mondott beszédében Podgornij a Szovjetunió népei forró üdvözletét tolmácsolta a baráti egyiptomi népnek. Ezután Podgornij Szadat elnök és más egyiptomi vezetők kíséretében felkereste Nasszer sírját, koszorút helyezett el, majd felkereste az elhunyt Nasszer elnök családját. Podgornij részt vesz az asszuápi hidrotechnikai komplexum építésének befejezése alkalmából rendezendő ünnepségeken. Három kilométer a Hőlden A Lunohod—1 szovjet automata holdjármű magyar idő szerint szerdán hajnali 3 óra 30 percig tartó újabb hatórás útja során 553 métert tett meg. Ezzel a holdfelszín általa ",,bejárt” szakaszának hossza 2930 méterre nőtt. A január 13—15-ig terjedő időszakban tudományos méréseket végeznek a holdjármű segítségével. * 61. évfolyam, 11. szám 1911. JANUÁR 14. CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Fock Jenő fogadta Miloslav Hruskovic-ot Fock Jenő, a kormány elnöke hivatalában fogadta Miloslav Hruskovic-ot, a magyar—csehszlovák gazdasági és műszaki tudományos együttműködési vegyes bizottság csehszlovák tagozatának elnökét. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkárát, aki kormányküldöttség élén az együttműködési vegyes bizottság VIII. ülésszaka alkalmából tartózkodik hazánkban. A baráti eszmecserén részt vett dr. Ajtai Miklós, a kormány elnökhelyettese, az együttműködési vegyes bizottság magyar tagozatának elnöke, Vince József, hazánk prágai és Frantisek Dvorsky, Csehszlovákia budapesti nagykövete is* Három tárca prognózisa az 1970.évi részesedésről A vállalatoknál megkezdődött a múlt évi eredmények összegezése, készülnek a mérlegbeszámolók, amelyek számot adnak a munka eredményeiről, a jövedelmekről, s nem utolsósorban az is eldől, hogy mennyi év végi részesedést oszthatnak a dolgozóknak. Előreláthatólag március végén, április elején kezdődik meg a részesedés szétosztása, ezekről ma még csak előzetes és becsült adatok állnak rendelkezésre. Az előrejelzések alapján három ipari minisztériumban tájékoztattak a várható év végi részesedésről. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium : Az élelmiszeripari trösztök és vállalatok árbevétele előzetes adatok szerint mintegy 6 milliárd forinttal haladta túl az 1969. évit. Elsősorban a hús-, a tej-, a baromfi-, valamint a gabonafeldolgozóipar értékesített jóval több árut, mint az előző évben. Mindössze három szakma — a konzerv-, a cukor- és a likőripar — árbevétele maradt el az előző évitől. Maga a nyereség azonban összességében az előző évihez hasonló, vagy annál valamivel alacsonyabb. Öt vállalatnál számítanak nyereségnövekedésre, másutt kisebb-nagyobb mértékben csökkent a nyereség, aminek elsősorban a rossz időjárás, a természeti csapásokkal járó nyersanyag- és alapanyagellátási problémák az okai. Az árkiegészítések csökkentésének, a vámok növekedésének hatását sem tudták még ellensúlyozni a vállalatok az önköltség csökkentésével, illetve a gazdaságosság javításával. A minisztérium véleménye szerint egyik fontos feladat, hogy ezeken a területeken 1971- ben jobb eredményeket érjenek el. Az év végi nyereségrészesedés az élelmiszeriparban várhatóan átlagosan néhány nappal kevesebb lesz, mint az előző évben. Ezt a csökkentést az egyéni jövedelmeknél részben pótolta a tavaly végrehajtott, az előző évinél nagyobb mértékű bérfejlesztés. Könnyűipari Minisztérium : Előzetes számítások szerint az 1969. évi visszaesés után 1970-ben csaknem 20 százalékkal nőtt a tárcához tartozó vállalatok átlagos nyeresége, s ezzel az 1968. évi jó eredményeket is túlhaladták. A siker fő forrása, hogy a termelést 5 százalékkal növelték, mégpedig oly módon, hogy időközben a munkáslétszám egy százalékkal csökkent, vagyis a termelékenység igen lényegesen javult. Év végi részesedésként átlagosan 18—19 napi bérnek megfelelő összeget fizetnek ki, az átlagot azonban túlhaladja a rövidáru-, a nyomda-, a kötszövő- és a ruha-,ipar. Elmarad viszont az átlagtól a pamut-, a len-, kenderipar, mert itt főként munkaerőhiány miatt — a termelés az előző évihez képest csökkent. 1970-ben egyébként Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium , a könnyűipari tárca egyetlen vállalata sem volt veszteséges, 4—5 vállalatnál azonban az átlagot jóval meghaladó bérfejlesztés csaknem teljes egészében felemésztette a részesedési alapot. Így legfeljebb a tartalékalap felhasználásával fizethetnek év végi részesedést. A termelést — a tervnek megfelelően — 7 százalékkal növelték 1970-ben az ágazat vállalatai. Az építőipari árszínvonal is a számított keretek között, átlagosan 2—3 százalékkal emelkedett, s ezen belül a szabad árformába tartozó munkák árszintje 4—5 százalékkal nőtt. A nyereség azonban nincs arányban a bevételek emelkedésével, mert az anyagés fuvarköltségek növekedése „elvitte” a haszon egy részét, s így valamelyest csökkent, ez építőipari munka rentabilitása. Az ágazatban képződő nyereség végeredményben túlhaladta az előző évit, a tervezett előirányzattól azonban elmaradt. A vállalatok a lehetőségekkel bátran élve a nyereségrészesedés terhére már évközben növelték a dolgozók keresetét. A bérekközbeni javítása miatt egy 10 százalékkal kevés lesz Ugyan a felosztható év végi részesedés, a múlt évi összes személyi jövedelem növekedése azonban túlhaladja a négy százalékot (MTI)