Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-16 / 13. szám
é/Mc TILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! jjrá , % Vn«< ’t.'iTyV • DEIMAGYARORSIA9 ausb«aRii Szakszervezeti kongresszus Ellenőrizni kell az árakat • A bérek differenciálása Rendelet a másodállásoknál Pénteken, te. fiDOSZ-székházban ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Első napirendi pontként Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára tartott beszámolót a negyedik ötéves terv és az 1971. évi népgazdasági terv végrehajtásával kapcsolatos szakszervezeti feladatokról. A SZOT titkára az életszínvonal emelésének több jelentős kérdését elemezte. A többi között elmondotta, hogy az árszínvonal növekedése az elmúlt években az évi 1—2 százalékos határon belül maradt. Mégsem kerülheti el a szakszervezetek figyelmét, hogy a munkások, a bérből és fizetésből élő családok az árak alakulásával foglalkoznak a legtöbbet. E kérdés megítélésénél a szakszervezeteknek kiindulópontja; a fogyasztói árak kívánatos rendszerének az életszínvonal növelését, a célszerűbb fogyasztási szerkezet kialakítását kell szolgálnia. A tényleges értékhez igazodó árakat — bármennyire is indokolt, ez közgazdaságilag — nem lehet máról holnapra megteremteni. E munka rendkívül nagy körültekintést igényel és éppen ezért hosszú folyamat. A dolgozók érzékenyebben reagálnak az árak alakulására, mint ahogy azt az árváltozások valójában indokolnák. Ezért fokozottan ügyelni kell arra, hogy az árak társadalmi céljainkkal, életszínvonal-politikánkkal összhangban alakuljanak. Tovább kell szigorítani az árak központi, állami és társadalmi ellenőrzését. A szakszervezetek helyeslik, hogy a kormány piacellenőrző szervezetet kíván kiépíteni. A szakszervezetek messzemenően egyetértenek a párt Központi Bizottságának azzal az álláspontjával, hogy gazdasági visszaélések, harácsolás, árdrágítás, csalás esetén gazdasági szankciókat alkalmazzanak, illetve büntető eljárást indítsanak. Egyetértenek azzal is, hogy a fogyasztók védelmében a haszon mértékét, kulcsát állami normatívákkal hatékonyabban szabályozzák és az árképzést is hatóságilag rendszeresen ellenőrizzék. Az árellenőrzésben a szakszervezeti szervek több területen már figyelmet érdemlő munkát végeztek, őszintén meg kell azonban mondani, hogy a vállalati ártanácsadó, árellenőrző bizottságok működésében még megoldásra váró problémák vannak. Ezzel kapcsolatban a szakszervezeteknek korábbi állásfoglalásaikat felülvizsgálva, meg kell találniuk azt a hatásos és célszerű formát, amely lehetővé teszi a szakszervezetek érdemi részvételét a társadalmi árellenőrzésben. A bérezési helyzetről szólva a SZOT titkára utalt arra, hogy az utóbbi időben jogosan sokszor esett szó arról, hogy a bérek jobban tükrözzék a felelősség, a szakképzettség és a munkakörülmények szerinti különbségeket. A keresetek differenciálása politikai és erkölcsi szempontból azt is jelenti, hogy a jobb, a hatékonyabb munka a dolgozók, a munkások nagy tömege számára nagyobb anyagi elismerést biztosítson. A pártkongresszuson is felmerült, s a szakszervezetekben is gyakori téma a munka nélkül szerzett jövedelmek kérdése. E problémával az illetékes szervek foglalkoznak és intézkedések is várhatók. Addig is azonban szükséges felhívni a figyelmet bizonyos másodállásokkal és mellékfoglalkozásokkal kapcsolatos visszaélésekre. A másodállás és a mellékfoglalkozás nem törvénytelen dolog, sőt sok esetben hasznos. A vállalatok gazdaságosabban végeztethetnek el speciális felkészültségű szakértőkkel másodállásban olyan feladatokat, amelyekhez főfoglalkozású dolgozó teljes munkaidejét nem tudná kihasználni. A hiba a törvényes rendelkezések végrehajtásánál tapasztalható. A továbbiakban a munkakörülmények javítására hívta fel a figyelmet. Végül a szocialista munkaverseny-mozgalom jelentőségéről szólt. A második napirendi pontként Somoskői Gábor SZOT- titkár előterjesztette az elnökség javaslatát a szakszervezetek XXII. kongresszusának napirendjére és előkészítésének módjára. A tanácsülés az előterjesztést elfogadva határozatot hozott, arról, hogy a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusát 1971. május 4. és 8-a között, tartsák. A napirend a következő: 1. A SZOT beszámolója a XXI. kongresszus óta végzett munkáról, előadó Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. 2. A számvizsgáló bizottság jelentése, előadó Somogyi Miklós, a számvizsgáló bizottság elnöke. 3. A magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása, előadó Gál László, a SZOT titkára. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság megválasztása. A XXII. kongresszus és ez egész előkészítő munka alapgondolata, fő célja a szakszervezetek szocialista jellegének, munkájuk hatékonyságának erősítése, hogy mind jobban megfeleljenek a társadalom és a szakszervezeti tagság növekvő igényeinek. Harmadik napirendi pontként Földvári Aladár, a SZOT elnöke számolt be a SZOT legutóbbi ülése óta végzett elnökségi munkáról, vagyis a szakszervezeti vezető szervek újjáválasztásának eddigi tapasztalatairól a nemzetközi kapcsolatok továbbfejlesztéséről, a SZOT elnökségének fontosabb határozatairól és intézkedéseiről. Losoncai Pöl téesz-zárszámadó közgyűlésen A Mohács határában gazdálkodó, öt és fél ezer holdas Új Barázda Tsz pénteken tartotta zárszámadó közgyűlését. A Bartók Béla művelődési házban rendezett ünnepi közgyűlésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, továbbá Egri Gyula, a Baranya megyei pártbizottság első titkára, Palkó Sándor, a Baranya megyei tanács vb elnöke és Ognyenovics Milán, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára is. A vezetőség beszámolóját az 1970. évi gazdálkodásról Józsa István, a termelőszövetkezet elnöke terjesztette a tagság elé. A jól működő közös gazdaság — az előző évekhez hasonlóan — most is eredményes évet zárt. A dolgozó tagok átlagos évi részesedése 18 600 forint volt az elmúlt esztendőben. A közgyűlésen felszólalt Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Gratulált a mohácsi szövetkezeti gazdáknak nagyszerű eredményeikhez, s jókívánságait fejezte ki az új esztendőre. Ezután új ötéves tervünkről, s a mezőgazdaság előtt álló feladatokról beszélt. 81. évfolyam, II. «ám 1971. JANUÁR 18, SZOMBAT Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLER Jóváhagyta a megyei pártbizottság a negyedik ötéves terv helyi gazdaságpolitikai célkitűzéseit A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága tegnap Szegeden ülést tartott. Győri Imre elvtárs, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte az új esztendő alkalmából a pártbizottság tagjait, majd a megyei pártbizottság jóváhagyta idei első ülésének napirendjét. Az első napirendi pont keretében a pártbizottság ülése elé került Csongrád megye negyedik ötéves tervének gazdaságpolitikai célkitűzéseiről szóló előterjesztés, valamint javaslat a megyei pártbizottság 1971. évi feladatokkal foglalkozó gazdaságpolitikai állásfoglalásáról. Az írásos előterjesztésekhez dr Komócsin Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság titkára adott szóbeli kiegészítést, amelyben tájékoztatta a pártbizottságot a tervezés metodikájáról, a minisztériumokkal, főhatóságokkal való tárgyalások eredményeiről. Az ezt követő vitában a következő elvtársak szólaltak fel: Sipos Mihály, a DÉLÉP igazgatója, id. Krajkó András nyugdíjas, Csupenszki István, a Csongrád megyei Tejipari Vállalat igazgatója, dr. Julesz Miklós akadémikus, a Szegedi I. sz. Belklinika igazgatója, dr. Bánfalvi József, a szegedi Radnóti gimnázium igazgatója, Kurucz Márton, a szentesi járási pártbizottság első titkára, Vajda György, a DÉMÁSZ igazgatója, dr. Koncz János, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Juratovits Aladár, az NKFV szegedi üzemigazgatója. Lábadi Sándor, a szentesi városi pártbizottság titkára, dr. Horváth Valéria, a Mórahalmi Áfész főkönyvelője. Széll Imréné, a Szegedi Konzervgyár Államidíjas brigádvezetője, dr. Rácz János, a JATE tanszékvezető docense és Győri Imre, a megyei pártbizottság első titkára. Az elhangzott észrevételeket figyelembe véve a pártbizottság ezután jóváhagyta Csongrád megye negyedik ötéves tervének gazdaságpolitikai célkitűzéseit, amely irányelvül szolgál a tervezésben a tanácsi és vállalati vezetőknek. Úgy határozott, hogy a későbbiek folyamán a megyei tervkoncepciót kiadvány formájában megjelentetik. Úgyszintén egyhangúlag jóváhagyta a megyei pártbizottság az 1971. évi feladatokkal foglalkozó gazdaságpolitikai állásfoglalást, amit a Csongrád megyei Hírlap és a Délmagyarország vasárnapi, holnapi számaiban megjelentetnek. Ezután Rózsa István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára szóbeli kiegészítést fűzött a megyei pártszervek 1970 második félévében végzett munkájáról szóló írásos előterjesztéséhez, valamint a megyei pártbizottság és végrehajtó bizottság 1971. első félévi munkatervének ugyancsak írásos előterjesztéséhez. Mind a jelentést, mind a munkatervjavaslatot a megyei pártbizottság egyhangúlag jóváhagyta. Végül Győri Imre elvtárs tájékoztatta a megyei pártbizottságot Csongrád megye kommunistái által választott küldötteknek a X. pártkongresszuson végzett munkájáról. A pártbizottság a tájékoztatót tudomásul vette. Folytatják a budapest— szegedi főút rekonstrukciójét Az idén: 3,8 milliárd forint útkorszerűsítésekre A közutak jelenlegi álla- Az egyik legnagyobb fel pota és a növekvő gépjár- adatot a Szolnok felé vezető műforgalom egyaránt az út- 4-es út átépítése jelenti, hálózat fejlesztésére, rekonst- azért is, mert ez része a rukciójára, s gondosabb fenn- Csehszlovákiából Romániába tartására kötelezi az útügyi vezető E 15-ös nemzetközi szerveket. A KPM közúti fő- __________________________ osztályának tájékoztatása szerint az idén összesen 3 milliárd 850 millió forintot fordítanak a nagyforgalmú utak korszerűsítésére, s új utak építésére. Az összegből egyebek között 10 első- és másodrendű főútvonalat hoznak rendbe, illetve kezdik meg átépítésüket. A negyedik ötéves tervben létesítendő új autóutak, autópályák előkészületei is megkezdődnek. A többi között a nyáron Balatonaliga és Siófok között átadják a forgalomnak a két nyomvonalú autóutat. Törökbálint és Székesfehérvár között, 43 kilométeres szakaszon, épül az M 7-es második pályája, amelyet 1973-ra fejeznek be útnak. Folytatódik az idén a Budapest—Szeged közötti főút, valamint a 8-as út Székesfehérvár utáni 84 kilométeres szakaszának rekonstrukciója. Felavatták az asszuáni gátat Anvar Szadat, egyiptomi elnök és Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke péntek reggel ünnepélyesen felavatta az asszuáni gátat. Az ünnepségen megjelentek az egyiptomi alelnökök, miniszterek és más vezetők, a Podgornij kíséretében levő szovjet hivatalos személyiségek, Szudán, Líbia és Szomália küldöttségei, a diplomáciai testület tagjai, az egyiptomi társadalom képviselői, valamint a szovjet szakemberek. Anvar Szadat és Nyikolaj Podgornij ünnepélyes külsőségek között leleplezte a Nasszer nevét viselő asszuáni gát építésének tiszteletére elhelyezett, emléktáblát. Et követően a szovjet és az egyiptomi államfő ismertetőt hallgatott meg az asszuáni gát jelentőségéről. A nagyszabású mérnöki létesítmény lehetővé teszi az egyiptomiak átlag-életszínvonalának emelését és jelentősen meggyorsítja az Egyesült Arab Köztársaság gazdasági fejlődését. Asszuán villanyáramot ad, vém az (Folytatót a 2. oldalon.) Tóth Béla felvétele TELELŐBEN. Kitavaszodásra várva pihennek a tápéi téli kikötőben a hajók, az uszályok, a vízibuszok, a kompok, a csónak- és a fürdőházak. Az áttelelés idején kijavítják, rendbe hozzák a vízi járműveket, és tavasszal „megfiatalodva” futhatnak majd ki a Tiszára.