Délmagyarország, 1971. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-16 / 13. szám

é/Mc TILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! jjr­á , % Vn­«<­ ’t.'iTyV • DEIMAGYARORSIA9 a­usb«aRii Szakszervezeti kongresszus Ellenőrizni kell az árakat • A bérek differenciálása Rendelet a másodállásoknál Pénteken, te. fiDOSZ-szék­­házban ülést tartott a Szak­szervezetek Országos Taná­csa. Első napirendi pontként Nemeslaki Tivadar, a SZOT­ titkára tartott beszámolót a negyedik ötéves terv és az 1971. évi népgazdasági terv végrehajtásával kapcsolatos szakszervezeti feladatokról. A SZOT titkára az élet­­színvonal emelésének több jelentős kérdését elemezte. A többi között elmondotta, hogy az árszínvonal növeke­dése az elmúlt években az évi 1—2 százalékos határon belül maradt. Mégsem ke­rülheti el a szakszervezetek figyelmét, hogy a munkások, a bérből és fizetésből élő családok az árak alakulásá­val foglalkoznak a legtöbbet. E kérdés megítélésénél a szakszervezeteknek kiinduló­pontja; a fogyasztói árak kívánatos rendszerének az életszínvonal növelését, a célszerűbb fogyasztási szer­kezet kialakítását kell szol­gálnia. A tényleges értékhez igazodó árakat — bármen­­nyire is indokolt, ez közgaz­daságilag — nem lehet má­ról­ holnapra megteremteni. E munka rendkívül nagy kö­rültekintést igényel és ép­pen ezért hosszú folyamat.­­ A dolgozók érzékenyeb­ben reagálnak az árak ala­kulására, mint ahogy azt­ az árváltozások valójában indo­kolnák. Ezért fokozottan ügyelni kell arra, hogy az árak társadalmi céljainkkal, életszínvonal-politikánkkal összhangban alakuljanak. Tovább kell szigorítani az árak központi, állami és tár­sadalmi ellenőrzését. A szakszervezetek helyeslik, hogy a kormány piacellenőr­­ző szervezetet kíván kiépí­teni. A szakszervezetek messzemenően egyetértenek a párt Központi Bizottságá­nak azzal az álláspontjával, hogy gazdasági visszaélések, harácsolás, árdrágítás, csalás esetén gazdasági szankciókat alkalmazzanak, illetve bün­tető eljárást indítsanak. Egyetértenek azzal is, hogy a fogyasztók védelmében a haszon mértékét, kulcsát ál­lami normatívákkal haté­konyabban szabályozzák és az árképzést is hatóságilag rendszeresen ellenőrizzék. Az árellenőrzésben a szak­­szervezeti szervek több te­rületen már figyelmet ér­demlő munkát végeztek, őszintén meg kell azonban mondani, hogy a vállalati ártanácsadó, árellenőrző bi­zottságok működésében még megoldásra váró problémák vannak. Ezzel kapcsolatban a szakszervezeteknek ko­rábbi állásfoglalásaikat fe­lülvizsgálva, meg kell talál­­niuk azt a hatásos és célsze­rű formát, amely lehetővé teszi a szakszervezetek érde­mi részvételét a társadalmi árellenőrzésben. A bérezési helyzetről szól­va a SZOT titkára utalt ar­ra, hogy az utóbbi időben jogosan sokszor esett szó arról, hogy a bérek jobban tükrözzék a felelősség, a szakképzettség és a munka­­körülmények szerinti kü­lönbségeket. A keresetek differenciálása politikai és erkölcsi szempontból azt is jelenti, hogy a jobb, a haté­konyabb munka a dolgozók, a munkások nagy tömege számára nagyobb anyagi el­ismerést biztosítson. A párt­­kongresszuson is felmerült, s a szakszervezetekben is gya­kori téma a munka nélkül szerzett jövedelmek kérdése. E problémával az illetékes szervek foglalkoznak és in­tézkedések is várhatók. Ad­dig is azonban szükséges felhívni a figyelmet bizonyos másodállásokkal és mellék­­foglalkozásokkal kapcsolatos visszaélésekre. A másodállás és a mellékfoglalkozás nem törvénytelen dolog, sőt sok esetben hasznos. A vállala­tok gazdaságosabban végez­­­tethetnek el speciális felké­szültségű szakértőkkel má­sodállásban olyan feladato­­kat, amelyekhez főfoglalko­zású dolgozó teljes munka­idejét nem tudná kihasznál­ni. A hiba a törvényes ren­delkezések végrehajtásánál tapasztalható. A továbbiakban a munka­­körülmények javítására hív­ta fel a figyelmet. Végül a szocialista mun­­kaverseny-mozgalom jelentő­ségéről szólt. A második napirendi pont­ként Somoskői Gábor SZOT- titkár előterjesztette az el­nökség javaslatát a szakszer­vezetek XXII. kongresszu­sának napirendjére és elő­készítésének módjára. A ta­nácsülés az előterjesztést el­fogadva határozatot hozott, arról, hogy a magyar szak­szervezetek XXII. kongres­­­szusát 1971. május 4. és 8-a között, tartsák. A napirend a következő: 1. A SZOT beszámolója a XXI. kongresszus óta vég­zett munkáról, előadó Gás­pár Sándor, a SZOT főtitká­ra. 2. A számvizsgáló bizott­ság jelentése, előadó Somo­gyi Miklós, a számvizsgáló bizottság elnöke. 3. A magyar szakszerveze­tek alapszabályának módo­sítása, előadó Gál László, a SZOT titkára. 4. A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a szám­­vizsgáló bizottság megvá­lasztása. A XXII. kongresszus és ez egész előkészítő munka alap­­gondolata, fő célja a szak­­szervezetek szocialista jelle­gének, munkájuk hatékony­ságának erősítése, hogy mind jobban megfeleljenek a tár­sadalom és a szakszervezeti tagság növekvő igényeinek. Harmadik napirendi pont­ként­ Földvári Aladár, a SZOT elnöke számolt be a SZOT legutóbbi ülése óta végzett elnökségi munkáról, vagyis a szakszervezeti ve­zető szervek újjáválasztásá­­nak eddigi tapasztalatairól a nemzetközi kapcsolatok továbbfejlesztéséről, a SZOT elnökségének fontosabb ha­tározatairól és intézkedései­ről. Losoncai Pöl téesz-zárszámadó közgyűlésen A Mohács határában gaz­dálkodó, öt és fél ezer hol­das Új Barázda Tsz pénte­ken tartotta zárszámadó köz­gyűlését. A Bartók Béla mű­velődési házban rendezett ünnepi közgyűlésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke, továbbá Egri Gyula, a Baranya megyei pártbizott­ság első titkára, Palkó Sán­dor, a Baranya megyei ta­nács vb elnöke és Ognyeno­­vics Milán, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára is. A vezetőség beszámolóját az 1970. évi gazdálkodásról Józsa István, a termelőszö­vetkezet elnöke terjesztette a tagság elé. A jól működő közös gazdaság — az előző évekhez hasonlóan — most is eredményes évet zárt. A dolgozó tagok átlagos évi ré­szesedése 18 600 forint volt az elmúlt esztendőben. A közgyűlésen felszólalt Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke. Gratulált a mo­hácsi szövetkezeti gazdáknak nagyszerű eredményeikhez, s jókívánságait fejezte ki az új esztendőre. Ezután új öt­éves tervünkről, s a mező­gazdaság előtt álló felada­tokról beszélt. 81. évfolyam, II. «ám 1971. JANUÁR 18, SZOMBAT Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLER Jóváhagyta a megyei pártbizottság a negyedik ötéves terv helyi gazdaságpolitikai célkitűzéseit A Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottsága tegnap Sze­geden ülést tartott. Győri Imre elvtárs, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára köszöntötte az új esz­tendő alkalmából a pártbizottság tagjait, majd a megyei pártbizottság jóváhagyta idei első ülésének napirendjét. Az első napirendi pont keretében a pártbizottság ülése elé került Csongrád megye negyedik ötéves tervének gazdaság­politikai célkitűzéseiről szóló előterjesztés, valamint javaslat­ a megyei pártbizottság 1971. évi feladatokkal foglalkozó gazda­ságpolitikai állásfoglalásáról. Az írásos előterjesztésekhez dr Komócsin Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság titkára adott szóbeli kiegészítést, amelyben tájé­koztatta a pártbizottságot a tervezés meto­dikájáról, a minisztériumokkal, főhatósá­gokkal való tárgyalások eredményeiről. Az ezt követő vitában a következő elv­társak szólaltak fel: Sipos Mihály, a DÉL­ÉP igazgatója, id. Krajkó András nyug­díjas, Csupenszki István, a Csongrád me­gyei Tejipari Vállalat igazgatója, dr. Ju­­lesz Miklós akadémikus, a Szegedi I. sz. Belklinika igazgatója, dr. Bánfalvi József, a szegedi Radnóti gimnázium igazgatója, Kurucz Márton, a szentesi járási pártbi­zottság első titkára, Vajda György, a DÉ­­MÁSZ igazgatója, dr. Koncz János, a me­gyei pártbizottság osztályvezetője. Jurato­­vits Aladár, az NKFV szegedi üzemigaz­­gatója. Lábadi Sándor, a szentesi városi pártbizottság titkára, dr. Horváth Valéria, a Mórahalmi Áfész főkönyvelője. Széll Imréné, a Szegedi Konzervgyár Állami­díjas brigádvezetője, dr. Rácz János, a JA­TE tanszékvezető docense és Győri Imre, a megyei pártbizottság első titkára. Az elhangzott észrevételeket figyelembe véve a pártbizottság ezután jóváhagyta Csongrád megye negyedik ötéves tervének gazdaságpolitikai célkitűzéseit, amely irányelvül szolgál a tervezésben a taná­csi és vállalati vezetőknek. Úgy határo­zott, hogy a későbbiek folyamán a me­gyei tervkoncepciót kiadvány formájában megjelentetik. Úgyszintén egyhangúlag jóvá­hagyta a megyei pártbizottság az 1971.­ évi feladatokkal foglalkozó gazdaságpoli­tikai állásfoglalást, amit a Csongrád me­gyei Hírlap és a Délmagyarország vasár­napi, holnapi számaiban megjelentetnek. Ezután Rózsa István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára szóbeli kiegészítést fűzött a megyei pártszervek 1970 második félévében végzett munkájáról szóló írásos előterjesztéséhez, valamint a megyei párt­­bizottság és­­ végrehajtó bizottság 1971. el­ső félévi munkatervének ugyancsak írá­sos előterjesztéséhez. Mind a jelentést, mind a munkatervjavaslatot a megyei pártbizottság egyhangúlag jóváhagyta. Végül Győri Imre elvtárs tájékoztatta a megyei pártbizottságot Csongrád megye kommunistái által választott küldötteknek a X. pártkongresszuson végzett munká­járól. A pártbizottság a tájékoztatót tudo­másul vette. Folytatják a budapest— szegedi főút rekonstrukciójét Az idén: 3,8 milliárd forint útkorszerűsítésekre A közutak jelenlegi álla- Az egyik legnagyobb fel pota és a növekvő gépjár- adatot a Szolnok felé vezető műforgalom egyaránt az út- 4-es út átépítése jelenti, hálózat fejlesztésére, rekonst- azért is, mert ez része a rukciójára, s gondosabb fenn- Csehszlovákiából Romániába tartására kötelezi az útügyi vezető E 15-ös nemzetközi szerveket. A KPM közúti fő- __________________________ osztályának tájékoztatása szerint az idén összesen 3 milliárd 850 millió forintot fordítanak a nagyforgalmú utak korszerűsítésére, s új utak építésére. Az összegből egyebek között 10 első- és másodrendű főútvonalat hoz­nak rendbe, illetve kezdik meg átépítésüket. A negye­dik ötéves tervben létesíten­dő új autóutak, autópályák előkészületei is megkezdőd­nek. A többi között a nyáron Balatonaliga és Siófok kö­zött átadják a forgalomnak a két n­yomvonalú autóutat. Törökbálint és Székesfehér­vár között, 43 kilométeres szakaszon, épül az M 7-es második pályája, amelyet 1973-ra fejeznek be­ útnak. Folytatódik az idén a Budapest—Szeged közötti fő­út, valamint a 8-as út Szé­kesfehérvár utáni 84 kilo­méteres szakaszának rekonst­rukciója. Felavatták az asszuáni gátat Anvar Szadat, egyiptomi elnök és Nyikolaj Podgor­­nij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke péntek reggel ünnepélyesen felavat­ta az asszuáni gátat. Az ünnepségen megjelen­tek az egyiptomi alelnökök, miniszterek és más vezetők, a Podgornij kíséretében levő szovjet hivatalos személyisé­gek, Szudán, Líbia és Szo­mália küldöttségei, a diplo­máciai testület tagjai, az egyiptomi társadalom képvi­selői, valamint a szovjet szakemberek. Anvar Szadat és Nyikolaj Podgornij ünnepélyes külső­ségek között leleplezte a Nasszer nevét viselő asszuá­ni gát építésének tiszteletére elhelyezett, emléktáblát. E­­t követően a szovjet és az egyiptomi államfő ismer­tetőt hallgatott meg az as­­­szuáni gát jelentőségéről. A nagyszabású mérnöki léte­sítmény lehetővé teszi az egyiptomiak átlag-életszín­­vonalának emelését és jelen­tősen meggyorsítja az Egye­sült Arab Köztársaság gaz­dasági fejlődését. Asszuán villanyáramot ad, vém az (Folytatót a 2. oldalon.) Tóth Béla felvétele TELELŐBEN. Kitavaszodásra várva pihennek a tápéi té­li kikötőben a hajók, az uszályok, a vízibuszok, a kom­pok, a csónak- és a fürdőházak. Az áttelelés idején kija­vítják, rendbe hozzák a vízi járműveket, és tavasszal „megfiatalodva” futhatnak majd ki a Tiszára.

Next