Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-25 / 47. szám

<Jji­ $60 * " r­rrr Un nem VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Befejeződtek a magyar—csehszlovák­­ kormányfői tárgyalások Közös közleményt adtak ki Szerda délután az Ország­házban a Minisztertanács ta­nácstermében befejeződtek a magyar—csehszlovák tárgya­lások. Az eszmecserén ma­gyar részről részt vett Fock Jenő, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke, Pó­ja Frigyes, a külügyminisz­ter első helyettese, Vince Jó­zsef, hazáník prágai nagy­követe, Várkonyi Péter, a kormány Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke, Drecin Jó­zsef, az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese és Per­­czel László, a Külügymi­nisztérium főosztályvezetője. Csehszlovák részről részt vett a tárgyaláson dr. Lu­­bomir Strougal miniszterel­nök, Karel Kurka, a kül­ügyminiszter első helyette­se, Frantisek Dvorsky, Cseh­szlovákia budapesti nagykö­vete, Karol Ujházy, az Or­szágos Tervhivatal elnökhe­lyettese, Vratislav Vlk, a miniszterelnökség külügyi főosztályának vezetője és dr. Jan Kolar, a miniszter­­elnöki kabinet munkatársa. A tárgyalások befejezté­vel közös közleményt adtak ki, amely összegezi: magyar­­országi tartózkodása során dr. Lubomir Strougal kor­­mányelnököt fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke. A látogatás alatt a két kormányelnök megbeszélése­ket folytatott. A tárgyalá­sokon a kormányelnökök tá­jékoztatták egymást országa­ik belső helyzetéről, érté­kelték a két ország kapcso­latainak jelenlegi helyzetét és vázolták azok további el­mélyítésének lehetőségeit. A felek egybehangzóan ki­fejezték, hogy érdekeltek az ipari és a mezőgazdasági kooperáció, a szakosítás, va­lamint a műszaki-tudomá­nyos együttműködés további fejlesztésében. Hangsúlyoz­ták a turistaforgalom bőví­tésének jelentőségét a két ország népének kölcsönös megismerésében és barátsá­gának elmélyítésében. A Magyar Népköztársa­ság és a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság kor­mánya különleges fontossá­got tulajdonít a Szovjetunió­val és a többi testvéri szo­cialista országgal való ba­rátság elmélyítésének és az együ­­ttm­ű­k­öd­és szakadatlan fejlesztésének. Készek aktí­van közreműködni a Varsói Szerződés további erősíté­se, a szocialista gazdasági integráció megvalósítása, a KGST munkájának fejlesz­tése, a szocialista országok közötti gazdasági kapcsola­tok hatékonyságának állan­dó növelése érdekében. A nemzetközi helyzetről folytatott véleménycserében a kormányelnökök nagy fi­gyelmet szenteltek az euró­pai béke és biztonság kérdé­seinek. Egyetértően megálla­pították, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi országainak, a béke hívei­nek állhatatos törekvései eredményeként az európai biztonsági értekezlet össze­hívásának gondolata szilár­dan teret nyert kontinen­sünk népeinek tudatában és egyes nyugati hatalmak kor­mányainak obstrukciós tevé­kenysége ellenére mind na­gyobb támogatásra talál. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság kormánya a Varsói Szerződés országai külügy­minisztereinek legutóbbi bu­karesti találkozó szellemé­ben kész szélesíteni a kon­taktusokat, a többi európai ország kormányaival, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a kedvező európai politikai at­moszféra kialakításához, va­lamint a biztonsági értekez­let gyakorlati előkészítésé­hez. A kormányelnökök mél­tatták a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársa­ság, valamint a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság ál­tal aláírt egyezményeket, mint olyan jelentős lépé­seket, amelyek hozzájárul­nak az európai feszültség enyhítéséhez, az európai or­szágok békés együttműködé­sének fejlődéséhez. Sajnála­tosnak tartják, hogy a Né­(Folytatás a 2. oldalon.) Losonczi Pál harckocsizó alakulatot keresett fel Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke — Czinege Lajos vezérezredes, honvé­delmi miniszter társaságá­ban — szerdán ellátogatott néphadseregünk egyik harc­kocsizó alakulatához. A vendégeket érkezéskor a ta­polcai helyőrségi klub épü­lete előtt ünnepélyesen, ka­tonai tiszteletadással fogad­ták. Az ünnepélyes fogadtatást követően Kálazi József ve­zérőrnagy adott tájékoztatást az alakulat életéről, munká­járól, feladatairól. Az El­nöki Tanács elnöke és a társaságában levő személyi­ségek ezután megtekintették a harckocsizók egyik kikép­zési bázisát. A látogatásnak érdekes eseménye volt, ami­kor bemutatták a katona­fiatalok előkészítését a harc­kocsival történő víz alatti átkelésre. Ennek során azt gyakorolták, hogyan kell el­­járniok akkor, ha valami­lyen hiba következtében a harckocsit elárasztja a víz és önmaguk, majd pedig a jármű kimentése szükséges. Mindezt egy harckocsima­kett segítségével szemléltet­ték és — amint azt a gya­korlatot irányító parancsnok jelentette — a feladatot ki­válóan hajtották végre. A vendégek megtekintet­ték az elhelyezési körlete­ket, majd Losonczi Pál a látogatás tapasztalatairól egyebek között elmondta: Megállapíthattuk a láto­gatás alkalmával, hogy az itteni alakulat legénysége — a parancsnokok irányításá­val — kiválóan sajátította el azokat a műszaki-techni­kai ismereteket, amelyeket a sorkatonai szolgálat ideje alatt meg kell­­ szerezniük ahhoz, hogy feladataikat megfelelően elláthassák. A tapasztalatok azt bizonyít­ják, hogy katonáink becsü­lettel teljesítik a rájuk bí­zott feladatokat. Magyar-dán kulturális egyezmény Szerdán délelőtt Koppen­hágában aláírták a Magyar Népköztársaság kormánya és a Dán Királyság kormánya közötti első államközi kultu­rális egyezményt. Magyar részről a megál­lapodást Péter János kül­ügyminiszter, dán részről pedig Poul Härtling kül­ügyminiszter írta alá: ké­pünk ezt a pillanatot ábrá­zolja. A 19 cikkelyből álló meg­állapodás értelmében a fe­lek elősegítik a közvetlen együttműködést a kultúra, az oktatás és a tudományok területén. Az öt évre szóló magyar —dán kulturális megállapo­dás aláírása után Péter Já­nos külügyminiszter meg­kezdte hivatalos tárgyalásait Poul Hartlinggal. Az eszmecserét követően Péter János udvariassági lá­togatást tett IX. Frigyes dán királynál, majd délután a magyar külügyminiszter a dán külpolitikai társaságban tartott előadást. Este a dán kormány hivatalos vacsorát adott a magyar külügymi­niszter tiszteletére. #L évfolyam, 47. szám 1871. FEBRUÁR 25. CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR A népi összefogás­­ egyében Választási előkészületek Kibővített ülést tartott a népfront megyei bizottsága Mint ismertes, a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsa az alkotmány és a választási törvény rendelkezéseinek megfelelően április 25-re ki­tűzte az országgyűlési kép­viselők és a tanácstagok ál­talános választását. A lebo­nyolításban döntő szerep hárul a Hazafias Népfront­ra, hiszen a választásokra a mozgalom platformján, an­nak szervezésében kerül sor. A nagy társadalmi-politi­kai eseménnyel kapcsolatos időszerű kérdések megbeszé­­lése-megvitatása szerepelt a HNF megyei bizottságának tegnapi, Szegeden tartott ülésének napirendjén is. Az elnökségben foglalt helyet Győri Imre, a Központi Bi­zottság tagja, a megyei párt­­bizottság első titkára és Horváth László, a HNF OT Titkárságának munkatársa. Szabó Gáborné megyei népfrontalelnök megnyitója után Nagy István, a nép­frontbizottság mb. megyei elnöke ismertette a mozga­lom feladatait a HNF ÖT február 18-i ülésének állás­­foglalásával és a választá­sokkal kapcsolatban, majd ezt követően a megyei bi­zottság mb. titkára, Molnár Sándor terjesztette elő a tes­tület választási munkater­vét. A két referátumot a bi­zottsági ülés résztvevői egy­hangúlag elfogadták — az­zal, hogy a választási mun­katerv egyik megfogalmazá­sát árnyaltabb kifejezéssel helyettesítették. A testületi értekezlet szü­netében rendkívüli ülést tar­tott a megyei népfrontel­nökség. Itt — többek kö­zött— elhatározta, hogy ja­vasolja a megyei népfrontbi­zottságnak, erősítse meg tisztségében Nagy István megyei elnököt, aki funkció­ját eleddig — közmegelége­­­­désre ugyan, de — megbí­zottként látta el. A javasla­tot a jelenlevők egyhangú­lag elfogadták. * — Tiszta lelkiismerettel állhatunk a választópolgárok elé — mondotta többek kö­zött a megyei népfrontelnök. — Hiszen olyan politika to­vábbfolytatásához kérjük az igent, amelyet az élet, a realitás igazolt. Ez a szocia­lizmus építésének politikája. Megyénk is a dinamikus fej­lődés útját járja. A fejlődés sodrában mozgalmunk is megtalálta a maga helyét. Tevékenységünkre nem a látványosság, hanem a sok­oldalú, ún. „aprómunka" volt jellemző... Itt kell utalnom arra is, milyen je­lentős eredményeket értünk el a kommunális célkitűzé­sek megvalósításában, töb­bek között a társadalmi munka szervezésével. Me­gyénk lakói több mint negy­venmillió forint értékű mun­kával járultak hozzá éle­tünk szebbé tételéhez. Ez a társadalmi munka is fölér, ha arányait tekintjük, egy kisebb népszavazással. A választások lebonyolítá­sával kapcsolatban megtisz­telő feladat vár mozgal­munkra. Célunk, hogy min­denhová, az élet minden te­rületére eljussunk, és moz­gósítsuk e politika melletti állásfoglalásra a társadalom minden rétegét, annak min­den felnőtt tagját. Ezt csak úgy érhetjük el, ha moz­galmunk minden aktivistája szívügyének tekinti ezt a munkát. S nekem meggyőző­désem, hogy annak tekinti. A sokoldalú vitában töb­ben felszólaltak. Mindan­­­nyian önmaguk és az álta­luk képviselt társadalmi szervezet, réteg — nők, if­júság, szakszervezet, tsz-ek, egyházak, egyetemek, a párt helyi szervei — nevében tá­­mogatásukról biztosították a Hazafias Népfrontot, egyben felajánlották segítségüket a választások sikeres, zavarta­lan lebonyolítása érdekében. Horváth László a válasz­tási törvény módosításáról szólt, azt fejtegetve, e kor­rekció hogyan függ össze a szocialista demokratizmus erősödésével, az annak szé­lesítésére, társadalmi mére­tűvé való tételére törekvés­sel. Utalt rá: a jelölő­gyű­lések szerepének megnöve­kedése nem jelenti a nép­front funkciójának csökke­nését. Ellenkezőleg. Felelős­sége a választópolgárok fe­­llelősségével együtt, azzal arányosan növekszik. Felszólalt a tanácskozáson Győri Imre is. — A válasz­tásokra valóban kiegyensú­lyozott, jó légkörben kerül majd sor — mondotta. — Az emberek nyugodtak, nincs politikai feszültség. Ezt az atmoszférát a párt X. kongresszusa teremtette meg, hatása napjainkban is ér­zékelhető. Majd a továbbiakban hangsúlyozta: — Ám ezt a pozitív összképet árnyaltan kell megítélnünk és érté­kelnünk. Sem elhanyagol­nunk, sem eltitkolnunk nem szabad problémáinkat, gond­jainkat. Ezzel kapcsolatban utalt a szakszervezetek választási kampányára, az áfészek, a termelőszövetkezetek köz­gyűléseire, ahol a hibákról, a társadalmi feszültségeket okozó jelenségekről, mo­mentumokról is sok szó esett.­­ Vitatkozunk arról, ho­gyan értékeljük azokat a megnyilatkozásokat, ame­lyek bizonyos tényleges ár- és bérfeszültségekhez kap­csolódtak. Véleményünk sze­rint e problémák szóvá té­telében is a teljesedő de­mokratizmus jelét kell lát­nunk. És nem kell félni a keményebb felvetésektől, még akkor se, ha esetleg a jogos problémákra nem tu­dunk azonnali gyógyírt aján­­lani-találni. A választási munka, an­nak lebonyolítása jó alka­lom lehet arra, hogy pár­beszédet folytassunk a dol­gozó tömegekkel. — De ne csak mi beszéljünk — hang­súlyozta a megyei pártbi­zottság első titkára —, ha­nem hallgassuk meg az em­bereket is. Ismerjük el a fel­vetődő reális igényeket és igyekezzünk mindenre reá­­­lis választ adni. A Központi Bizottság tag­­ja utalt a népfrontra várt munka sokoldalúságára, je­lentőségére és felelősségtel­­jességére is. — Nem rutin­­feladatról van szó — mon­­dotta. — Azt kérjük az em­berektől, hogy helyes poli­tikánkra mondjanak igent. A megyei pártbizottság el­ső titkára kitért a szocialista demokratizmus néhány, a vá­lasztásokkal összefüggő idő­szerű kérdésére is. — A fel­tételek megértek a demok­ratizmus további erősítésére, szélesítésére — mondotta. — Meggyőződésünk, hogy e jog­gal a választások során is, és a szocialista építés során is a lakosság élni és nem visszaélni fog. Hiszen — folytatta — sok jel utal ar­ra, hogy az emberek való­ban értelmét látják a közös­ségért végzett közéleti tevé­kenységnek, szívesen dolgoz­nak. Ugyanakkor azonban azt is látnunk kell, hogy egyesek tartanak a „többes jelölés" lehetőségétől, ma­gyarán mondva: tartanak attól, hogy — ha nem rá­juk szavaznak — „bukott emberré” válnak a közvéle­mény előtt. Véleményünk szerint­ az erkölcsi megbe­csülést már az is kifejezi, amikor valakit közéleti funk­ció viselésére javasolnak. Másrészről: azokkal, akik esetleg nem kapják meg azt a mennyiségű szavazatot, amennyi tanácstaggá, képvi­selővé tenné őket, a válasz­tások után is foglalkozni kell. Például úgy: módot ta­lálni arra, hogy bekapcso­lódjanak a közéletbe, mun­kát, feladatot kaphassanak. Ez is része a demokratiz­musnak. Végül a megyei pártbizott­ság első titkára ígéretet tett arra, hogy megyénk kommu­nistái, a párt alapszerveze­tei és választott szervei, azok tisztségviselői mindent meg­tesznek a választások sike­réért, maximálisan igyekez­nek majd segíteni a né­p­­front felelősségteljes mu­káját. * A kibővített megyei nép­frontbizottsági ülés Szabó Gáborné zárszavával ért vé­get. Papp Zoltán is (Enyedi Zoltán felvétele) Képünkön: Az­ ülés elnöksége (balról jobbra): Nagy István, Szabó Gáborné, Molnár Sándor, Győri Imre, Horváth László

Next