Délmagyarország, 1971. február (61. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-25 / 47. szám
<Jji $60 * " rrrr Un nem VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Befejeződtek a magyar—csehszlovák kormányfői tárgyalások Közös közleményt adtak ki Szerda délután az Országházban a Minisztertanács tanácstermében befejeződtek a magyar—csehszlovák tárgyalások. Az eszmecserén magyar részről részt vett Fock Jenő, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, Pója Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, Vince József, hazáník prágai nagykövete, Várkonyi Péter, a kormány Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Drecin József, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese és Perczel László, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Csehszlovák részről részt vett a tárgyaláson dr. Lubomir Strougal miniszterelnök, Karel Kurka, a külügyminiszter első helyettese, Frantisek Dvorsky, Csehszlovákia budapesti nagykövete, Karol Ujházy, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Vratislav Vlk, a miniszterelnökség külügyi főosztályának vezetője és dr. Jan Kolar, a miniszterelnöki kabinet munkatársa. A tárgyalások befejeztével közös közleményt adtak ki, amely összegezi: magyarországi tartózkodása során dr. Lubomir Strougal kormányelnököt fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. A látogatás alatt a két kormányelnök megbeszéléseket folytatott. A tárgyalásokon a kormányelnökök tájékoztatták egymást országaik belső helyzetéről, értékelték a két ország kapcsolatainak jelenlegi helyzetét és vázolták azok további elmélyítésének lehetőségeit. A felek egybehangzóan kifejezték, hogy érdekeltek az ipari és a mezőgazdasági kooperáció, a szakosítás, valamint a műszaki-tudományos együttműködés további fejlesztésében. Hangsúlyozták a turistaforgalom bővítésének jelentőségét a két ország népének kölcsönös megismerésében és barátságának elmélyítésében. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya különleges fontosságot tulajdonít a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal való barátság elmélyítésének és az együttműködés szakadatlan fejlesztésének. Készek aktívan közreműködni a Varsói Szerződés további erősítése, a szocialista gazdasági integráció megvalósítása, a KGST munkájának fejlesztése, a szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatok hatékonyságának állandó növelése érdekében. A nemzetközi helyzetről folytatott véleménycserében a kormányelnökök nagy figyelmet szenteltek az európai béke és biztonság kérdéseinek. Egyetértően megállapították, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi országainak, a béke híveinek állhatatos törekvései eredményeként az európai biztonsági értekezlet összehívásának gondolata szilárdan teret nyert kontinensünk népeinek tudatában és egyes nyugati hatalmak kormányainak obstrukciós tevékenysége ellenére mind nagyobb támogatásra talál. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya a Varsói Szerződés országai külügyminisztereinek legutóbbi bukaresti találkozó szellemében kész szélesíteni a kontaktusokat, a többi európai ország kormányaival, azzal a céllal, hogy hozzájáruljon a kedvező európai politikai atmoszféra kialakításához, valamint a biztonsági értekezlet gyakorlati előkészítéséhez. A kormányelnökök méltatták a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság által aláírt egyezményeket, mint olyan jelentős lépéseket, amelyek hozzájárulnak az európai feszültség enyhítéséhez, az európai országok békés együttműködésének fejlődéséhez. Sajnálatosnak tartják, hogy a Né(Folytatás a 2. oldalon.) Losonczi Pál harckocsizó alakulatot keresett fel Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke — Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter társaságában — szerdán ellátogatott néphadseregünk egyik harckocsizó alakulatához. A vendégeket érkezéskor a tapolcai helyőrségi klub épülete előtt ünnepélyesen, katonai tiszteletadással fogadták. Az ünnepélyes fogadtatást követően Kálazi József vezérőrnagy adott tájékoztatást az alakulat életéről, munkájáról, feladatairól. Az Elnöki Tanács elnöke és a társaságában levő személyiségek ezután megtekintették a harckocsizók egyik kiképzési bázisát. A látogatásnak érdekes eseménye volt, amikor bemutatták a katonafiatalok előkészítését a harckocsival történő víz alatti átkelésre. Ennek során azt gyakorolták, hogyan kell eljárniok akkor, ha valamilyen hiba következtében a harckocsit elárasztja a víz és önmaguk, majd pedig a jármű kimentése szükséges. Mindezt egy harckocsimakett segítségével szemléltették és — amint azt a gyakorlatot irányító parancsnok jelentette — a feladatot kiválóan hajtották végre. A vendégek megtekintették az elhelyezési körleteket, majd Losonczi Pál a látogatás tapasztalatairól egyebek között elmondta: Megállapíthattuk a látogatás alkalmával, hogy az itteni alakulat legénysége — a parancsnokok irányításával — kiválóan sajátította el azokat a műszaki-technikai ismereteket, amelyeket a sorkatonai szolgálat ideje alatt meg kell szerezniük ahhoz, hogy feladataikat megfelelően elláthassák. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy katonáink becsülettel teljesítik a rájuk bízott feladatokat. Magyar-dán kulturális egyezmény Szerdán délelőtt Koppenhágában aláírták a Magyar Népköztársaság kormánya és a Dán Királyság kormánya közötti első államközi kulturális egyezményt. Magyar részről a megállapodást Péter János külügyminiszter, dán részről pedig Poul Härtling külügyminiszter írta alá: képünk ezt a pillanatot ábrázolja. A 19 cikkelyből álló megállapodás értelmében a felek elősegítik a közvetlen együttműködést a kultúra, az oktatás és a tudományok területén. Az öt évre szóló magyar —dán kulturális megállapodás aláírása után Péter János külügyminiszter megkezdte hivatalos tárgyalásait Poul Hartlinggal. Az eszmecserét követően Péter János udvariassági látogatást tett IX. Frigyes dán királynál, majd délután a magyar külügyminiszter a dán külpolitikai társaságban tartott előadást. Este a dán kormány hivatalos vacsorát adott a magyar külügyminiszter tiszteletére. #L évfolyam, 47. szám 1871. FEBRUÁR 25. CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ÁRA: 80 FILLÉR A népi összefogás egyében Választási előkészületek Kibővített ülést tartott a népfront megyei bizottsága Mint ismertes, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alkotmány és a választási törvény rendelkezéseinek megfelelően április 25-re kitűzte az országgyűlési képviselők és a tanácstagok általános választását. A lebonyolításban döntő szerep hárul a Hazafias Népfrontra, hiszen a választásokra a mozgalom platformján, annak szervezésében kerül sor. A nagy társadalmi-politikai eseménnyel kapcsolatos időszerű kérdések megbeszélése-megvitatása szerepelt a HNF megyei bizottságának tegnapi, Szegeden tartott ülésének napirendjén is. Az elnökségben foglalt helyet Győri Imre, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára és Horváth László, a HNF OT Titkárságának munkatársa. Szabó Gáborné megyei népfrontalelnök megnyitója után Nagy István, a népfrontbizottság mb. megyei elnöke ismertette a mozgalom feladatait a HNF ÖT február 18-i ülésének állásfoglalásával és a választásokkal kapcsolatban, majd ezt követően a megyei bizottság mb. titkára, Molnár Sándor terjesztette elő a testület választási munkatervét. A két referátumot a bizottsági ülés résztvevői egyhangúlag elfogadták — azzal, hogy a választási munkaterv egyik megfogalmazását árnyaltabb kifejezéssel helyettesítették. A testületi értekezlet szünetében rendkívüli ülést tartott a megyei népfrontelnökség. Itt — többek között— elhatározta, hogy javasolja a megyei népfrontbizottságnak, erősítse meg tisztségében Nagy István megyei elnököt, aki funkcióját eleddig — közmegelégedésre ugyan, de — megbízottként látta el. A javaslatot a jelenlevők egyhangúlag elfogadták. * — Tiszta lelkiismerettel állhatunk a választópolgárok elé — mondotta többek között a megyei népfrontelnök. — Hiszen olyan politika továbbfolytatásához kérjük az igent, amelyet az élet, a realitás igazolt. Ez a szocializmus építésének politikája. Megyénk is a dinamikus fejlődés útját járja. A fejlődés sodrában mozgalmunk is megtalálta a maga helyét. Tevékenységünkre nem a látványosság, hanem a sokoldalú, ún. „aprómunka" volt jellemző... Itt kell utalnom arra is, milyen jelentős eredményeket értünk el a kommunális célkitűzések megvalósításában, többek között a társadalmi munka szervezésével. Megyénk lakói több mint negyvenmillió forint értékű munkával járultak hozzá életünk szebbé tételéhez. Ez a társadalmi munka is fölér, ha arányait tekintjük, egy kisebb népszavazással. A választások lebonyolításával kapcsolatban megtisztelő feladat vár mozgalmunkra. Célunk, hogy mindenhová, az élet minden területére eljussunk, és mozgósítsuk e politika melletti állásfoglalásra a társadalom minden rétegét, annak minden felnőtt tagját. Ezt csak úgy érhetjük el, ha mozgalmunk minden aktivistája szívügyének tekinti ezt a munkát. S nekem meggyőződésem, hogy annak tekinti. A sokoldalú vitában többen felszólaltak. Mindannyian önmaguk és az általuk képviselt társadalmi szervezet, réteg — nők, ifjúság, szakszervezet, tsz-ek, egyházak, egyetemek, a párt helyi szervei — nevében támogatásukról biztosították a Hazafias Népfrontot, egyben felajánlották segítségüket a választások sikeres, zavartalan lebonyolítása érdekében. Horváth László a választási törvény módosításáról szólt, azt fejtegetve, e korrekció hogyan függ össze a szocialista demokratizmus erősödésével, az annak szélesítésére, társadalmi méretűvé való tételére törekvéssel. Utalt rá: a jelölőgyűlések szerepének megnövekedése nem jelenti a népfront funkciójának csökkenését. Ellenkezőleg. Felelőssége a választópolgárok fellelősségével együtt, azzal arányosan növekszik. Felszólalt a tanácskozáson Győri Imre is. — A választásokra valóban kiegyensúlyozott, jó légkörben kerül majd sor — mondotta. — Az emberek nyugodtak, nincs politikai feszültség. Ezt az atmoszférát a párt X. kongresszusa teremtette meg, hatása napjainkban is érzékelhető. Majd a továbbiakban hangsúlyozta: — Ám ezt a pozitív összképet árnyaltan kell megítélnünk és értékelnünk. Sem elhanyagolnunk, sem eltitkolnunk nem szabad problémáinkat, gondjainkat. Ezzel kapcsolatban utalt a szakszervezetek választási kampányára, az áfészek, a termelőszövetkezetek közgyűléseire, ahol a hibákról, a társadalmi feszültségeket okozó jelenségekről, momentumokról is sok szó esett. Vitatkozunk arról, hogyan értékeljük azokat a megnyilatkozásokat, amelyek bizonyos tényleges ár- és bérfeszültségekhez kapcsolódtak. Véleményünk szerint e problémák szóvá tételében is a teljesedő demokratizmus jelét kell látnunk. És nem kell félni a keményebb felvetésektől, még akkor se, ha esetleg a jogos problémákra nem tudunk azonnali gyógyírt ajánlani-találni. A választási munka, annak lebonyolítása jó alkalom lehet arra, hogy párbeszédet folytassunk a dolgozó tömegekkel. — De ne csak mi beszéljünk — hangsúlyozta a megyei pártbizottság első titkára —, hanem hallgassuk meg az embereket is. Ismerjük el a felvetődő reális igényeket és igyekezzünk mindenre reális választ adni. A Központi Bizottság tagja utalt a népfrontra várt munka sokoldalúságára, jelentőségére és felelősségteljességére is. — Nem rutinfeladatról van szó — mondotta. — Azt kérjük az emberektől, hogy helyes politikánkra mondjanak igent. A megyei pártbizottság első titkára kitért a szocialista demokratizmus néhány, a választásokkal összefüggő időszerű kérdésére is. — A feltételek megértek a demokratizmus további erősítésére, szélesítésére — mondotta. — Meggyőződésünk, hogy e joggal a választások során is, és a szocialista építés során is a lakosság élni és nem visszaélni fog. Hiszen — folytatta — sok jel utal arra, hogy az emberek valóban értelmét látják a közösségért végzett közéleti tevékenységnek, szívesen dolgoznak. Ugyanakkor azonban azt is látnunk kell, hogy egyesek tartanak a „többes jelölés" lehetőségétől, magyarán mondva: tartanak attól, hogy — ha nem rájuk szavaznak — „bukott emberré” válnak a közvélemény előtt. Véleményünk szerint az erkölcsi megbecsülést már az is kifejezi, amikor valakit közéleti funkció viselésére javasolnak. Másrészről: azokkal, akik esetleg nem kapják meg azt a mennyiségű szavazatot, amennyi tanácstaggá, képviselővé tenné őket, a választások után is foglalkozni kell. Például úgy: módot találni arra, hogy bekapcsolódjanak a közéletbe, munkát, feladatot kaphassanak. Ez is része a demokratizmusnak. Végül a megyei pártbizottság első titkára ígéretet tett arra, hogy megyénk kommunistái, a párt alapszervezetei és választott szervei, azok tisztségviselői mindent megtesznek a választások sikeréért, maximálisan igyekeznek majd segíteni a népfront felelősségteljes mukáját. * A kibővített megyei népfrontbizottsági ülés Szabó Gáborné zárszavával ért véget. Papp Zoltán is (Enyedi Zoltán felvétele) Képünkön: Az ülés elnöksége (balról jobbra): Nagy István, Szabó Gáborné, Molnár Sándor, Győri Imre, Horváth László