Délmagyarország, 1972. december (62. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-01 / 283. szám

FENTEK, 1972, DECEMBER 1. Parlamenti képviselő­csoportok vezetőinek értekezlete Csütörtökön az Országház­ban értekezletet tartottak az országgyűlés tisztségviselői, a parlament állandó bizottsá­gainak elnökei és a megyei képviselőcsoportok vezetői. A tanácskozáson Apró Antal, az országgyűlés elnöke tájé­koztatta a képviselőket az országgyűlés legközelebbi ülésszakának előkészületei­ről, ismertette az állandó bi­zottságok és a képviselőcso­portok soron következő fel­adatait. Ezt követően Faluvégi La­jos pénzügyminiszter, a Ma­gyar Népköztársaság 1973. évi költségvetéséről adott tá­jékoztatót. Utána Párdi Im­re, az Országos Tervhivatal elnöke a népgazdasági terve­zésről szóló törvényjavasla­tot ismertette. Helsinki Számos kérdésben egyetértés • Helsinki (MTI) Figyelemre méltó haladás mutatkozik az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia előkészítésével foglalkozó nagyköveti ta­nácskozáson Helsinkiben. A csütörtöki általános vita azt mutatta, hogy a résztvevők számos kérdésben egyetérte­nek, s bár az értelmezés te­kintetében még nyilvánvaló­an várható vita, máris sok olyan közös téma merült fel, amelyet a konferencia napi­rendjére kívánnak tűzni. A csütörtöki ülésen ismét hat felszólalás hangzott el: Norvégia, Belgium, Svédor­szág, Nagy-Britannia, Jugo­szlávia, és Dánia nagyköve­téé. Kivétel nélkül vala­mennyi felszólaló hangsú­lyozta, hogy Európában ked­vező légkör alakult ki egy ilyen konferencia összehívá­sára. Egyetértés látszik ki­alakulni a napirend főbb vonásaiban: meg kell majd vitatni az együttműködés és a biztonság fő feladatait, il­letve azok gyakorlati alkal­mazását. Figyelmet keltett a csütör­töki ülésen Tscherning dán nagykövet felszólalása, aki a NATO-tagállamok közül el­sőnek s eddig egyedül java­solta: a biztonsági konferen­ciát júniusban rendezzék meg Helsinkiben. Szovjet békekezdeményezések sikere az ENSZ-ben • New York (MTI) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének legfontosabb fóruma, a közgyűlés ünnepé­lyes határozatot fogadott­ el és ebben a tagállamok nevé­ben elítéli az erőszak alkal­mazásának valamennyi for­máját a nemzetközi kapcso­latokban. A határozat állást foglal a nukleáris fegyverek alkalmazásának eltiltása mellett és kijelenti: megen­gedhetetlen minden erősza­kos területszerzés, vagyis az államok elidegeníthetetlen joga, hogy megvédjék terüle­tüket. Ugyanezen a napon egy másik rendkívüli horderejű döntés is megszületett: a közgyűlés jóváhagyta a le­szerelési világkonferencia összehívására irányuló szov­jet javaslatot Mivel a má­sik, az erőszakot elítélő ha­tározat is szovjet kezdemé­nyezésre született, elmond­hatjuk, hogy ez újabb jelen­tős napja volt a szovjet bé­kekezdeményezések immár sorozatos sikerének. Az erőszak elítélését mind­össze négy ENSZ-tagállam ellenezte: Portugália, a Dél­afrikai Köztársaság, Albánia és Kína. Malik szovjet főde­legátus rámutatott: Peking a gyarmatosítás legjellegzete­sebb képviselőivel került egy táborba a szavazás során és ebből nyilván az afrikai or­szágok is levonják a követ­keztetéseket. SflLT-munkabizottság • Bécs (MTI) Genfben kezd élénkülni a hadászati fegyverrendszerek korlátozásáról tárgyaló szov­jet és amerikai küldöttség munkája. Ezen a héten meg­alakult és elkezdte munkáját az első munkabizottság. Fel­adata az, hogy folyama­tosan javaslatokat dolgozza­nak ki a szakkérdésekben. A Neue Zürcher Zeitung értesülése szerint sor kerül­het további — politikai, ka­tonai, illetve tudományos — munkabizottságok megalakí­tásáról. A csapatkivonások felfüggesztése • Washington (MTI) Nixon elnök lefújta az eredetileg november 30-ra időzített bejelentését a Dél- Vietnamban levő amerikai szárazföldi erők létszámának további alakulására vonatko­zólag. Helyette az elnök saj­tótitkára Ronald Ziegler je­lentette be, hogy az ez idő szerinti 27 000 fős létszámot a „jelenlegi szinten” tartják „függően a pári­­ti tárgyalá­sok kimenetelétől”. Az amerikai elnök csütör­tökön váratlanul újabb meg­beszélést tartott Nguyen Phu Duc-kal, Thieu saigoni elnök személyes megbízottjával és különleges külpolitikai ta­nácsadójával. Az elnöki szóvivő szerint a vietnami katonai helyzetről és a párizsi bizalmas meg­beszélések alakulásáról volt szó. S Saigon (Reuter, AP) Saigonban Thieu elnök csütörtökön rendkívüli titkos ülésre hívta össze az ország nemzetbiztonsági tanácsát. Csütörtök esti összesített hadijelentések szerint ame­rikai hadászati és harcá­szati repülőgépek az elmúlt 24 órában mind a négy in­dokínai országot bombázták. Változások Szeged utcaneveiben Megszűnnek az azonos elnevezések Minél nagyobb egy város, annál több gondot okoz ut­cáinak, tereinek jó elneve­zése. És ha a város ráadásul dinamikusan növekszik is, a feladat — ha lehet — még nehezebb. Szegeden sem könnyű munka megfelelő ut­caneveket találni, illetve egységes elvek alapján ren­dezni az utcaneveket A vá­rosi tanács végrehajtó bizott­sága tegnapi ülésén foglalko­zott ezzel a kérdéssel. A bi­zottság határozatában állást foglalt néhány elvi kérdés­ben is, és számos gyakorlati intézkedést fogadott el A felmérések szerint Sze­geden — figyelembe véve a környező telepeket és Mi­­hálytelek utcáit is — negy­venöt azonos hangzású utca­név van. Közülük tíz olyan, hogy nem kell megváltoztat­ni, mert részint megszűnnek — például a Csillag tér, amely már jórész beépült —, részint pedig olyan utcák, melyekre egyetlen házból sem nyílik kijárat (például a Kovács István utca). Har­mincöt utca nevét azonban megváltoztatta a végrehajtó bizottság. A névváltoztatásra benyújott javaslatokat eleve megfontoltan állították össze, figyelembe véve az adott környezet sajátosságait, ki­alakult szokásait, hagyomá­nyait és a névadóval meg­levő, korábban kialakult kap­csolatait. Mihályteleken fi­gyelembe vették a Hazafias Népfront területi bizottságá­nak javaslatait is. A tegnap hozott határoza­tok értelmében megváltozik a Nagykörút egyik szakaszá­nak elnevezése, a Nagykörút őrzi ugyanis azon országok fővárosá­nak a nevét, melyek árvíz sújtotta Szeged újjá­építéséhez. Ezért a körút Szűcs utca és Csongrádi su­gárút közötti szakaszának nevét Berlini körútra változ­tatta a végrehajtó bizottság Ezenkívül még 35 utca és tér nevét változtatták meg. Mihályteleken az Alföldi köz új neve Ajtony köz lett. Ugyancsak Mihályteleken az Árpád köz Álmos köz, a Dó­zsa György utca Erdei Fe­renc utca, a Gólya köz Gádor köz, a Hajnal köz Hűvös köz, a Harmat köz Szarvas köz, a Homok köz Tenkes köz, a Honvéd utca Harcos utca, az Iskola utca Gárdonyi Géza utca, a József Attila köz Brigád köz, a Katona utca pedig Ponty utca lett Az újszegedi Kállay fasor új ne­ve: Derkovics fasor. A mi­­hályteleki Kálmány Lajos köz Könyves Kálmán köz lett, a petőfitelepi Kinizsi utca Kapitány utca, a ságvá­­ritelepi Kis sor pedig Liget sor. A mihályteleki Kisvasút utca új neve Új élet utca, a Kossuth közé Muskó köz, a Lenin utcáé Fehérpart utca, a Maros közé Mátra köz, a Pacsirta közé Koppány köz, a Partizán közé pedig Eke köz. Az újszegedi Pozsonyi utca Fürdő utca lesz, a mi­hályteleki Rákóczi Ferenc utca Mikes Kelemen utca, a Rigó köz Külüs köz, a Rózsa köz Rosta köz. A hattyaste­­lepi Szent Imre tér új neve Rendező tér, a Szent Imre utcáé pedig Váltó utca. Mi­hályteleken a Szivárvány köz új neve Zsoldos köz, a Szö­vetkezeti utcáé Tinódi utca, a Táncsics közé pedig Orvos köz. A baktai Új élet utca a Bognár utca nevet kapta, a mihályteleki Vajda köz a legtöbb segítséget adták az Kubikos köz, a Vaspálya utca pedig a Vasvári Pál nevet kapta. Az oncsatelepi Vasút utca Pihenő utca lett, a III. kerületi Vértanúk tere ismét Vám tér. A végrehajtó bizottság határozata értelmé­ben az új utcanévtáblákat 1973. június 30-ig kell el­készíteni és az utcákon el­helyezni. A végrehajtó bizottság el­fogadta a város utcaneveinek adására és megőrzésére vo­natkozó javaslatokat is. Esze­rint arra kell törekedni, hogy a régi szegedi utcaneveket fokozatosan visszaállítsuk. Védelemben kell részesíteni azokat a neveket, melyek a város hagyományait őrzik a munkásmozgalommal kap­csolatosak, a felszabadulás tényét vagy hazánk más nagy sorsfordulóját örökítik meg, vagy pedig a magyar nép és a világ kiemelkedő személyiségeinek a nevét őr­zik. Ezeket az utcaneveket csak rendkívül indokolt eset­ben lehet megváltoztatni. A bizottság döntése alapján a város utcaneveinek rendezé­sét 1979. május 1-ig kell fo­kozatosan elvégezni, beleért­ve Tar­jánt és Odesszát is. Tarjánnal kapcsolatban azonban már megszületett egy döntés a végrehajtó bi­zottság tegnapi ülésén. Esze­rint a harmadik körút tar­­jáni szakaszát — a Csillag tér és a József Attila sugárút között _ a főváros centená­riumának alkalmából Buda­pestről nevezzük majd el, méltó módon megemlékezve a főváros ünnepéről nem csupán a névadással, hanem emléktábla felállításával is. n TK­ III. kü­ldött­gyűlése Csütörtökön a Magyar Tu­dományos Akadémia díszter­mében megkezdte háromna­pos tanácskozását a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat VI. küldöttgyűlése. Az elmúlt négy esztendő mér­legét, a további feladatokat felmérő konferencián a me­gyei, városi, kerületi szerve­zetek 450 küldötte és szá­mos külföldi társintézmény — köztük a szovjet, a len­gyel, a csehszlovák, az NDK- beli, a bolgár, az olasz is­meretterjesztő társulatok —■ képviselői vesznek részt. Az ülést dr. Törő Imre akadémikus, a TIT elnökhe­lyettese nyitotta meg. Kö­szöntötte az ülés résztvevőit, a megjelent vendégeket, köz­tük Nagy Miklóst, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osz­tályának vezetőjét. Dr. Vonsik Gyula, a TIT főtitkára fűzött szóbeli ki­egészítést a VI. küldött­gyűlés beszámolójához. Ez­után vita kezdődött. Ungár Imre emlékére Baranyay László szerdai zongoraestje előtt rövid em­lékezés hangzott el a na­pokban elhunyt kiváló zon­goraművészről és pedagógus­ról, Ungár Imréről. A kon­zervatórium közönsége egy­perces néma felállással adó­zott emlékének. Baranyay László, aki éveken át Ungár növendéke volt, kérte, hogy hangversenye Ungár Imre­­emlékestként szerepeljen. Baranyay szólóestje — amelyet a Liszt Ferenc Ze­neművészeti Főiskola KISZ- szervezete rendezett — több mozzanatban még a kiváló fiatal művész alapos ismerő­it is újabb szépségekkel ajándékozta meg. Mozart A-dúr szonátáját klasszikus érettség és gondos körvona­­lazottság jellemezte. A kö­zönséget elragadta gyönyörű zongorahangja, amely a per­gő részek mögött is érez­tette a nemes mozarti dal­lamíveket. Beethoven Wald­­stein­ szonátá­jában Baranyay kiváló technikája, hibátlan tempóérzéke és drámai ereje bontakozott ki. A szünet után két Emh?ns-kompozí­­ció hangzott el, stílusos, bennsőséges interpretáció­ban, majd Liszt Funérail­­les-e és Prokofjev III. szo­nátája zárta az estet. A két utóbbi mű megszólaltatásá­ban az előadó telt, magvas, sokszínű játéka érvényesült, amelyet a közönség hosszú, lelkes tapssal honorált. Baranyay László Szegeden elhangzott műsorával a kö­zeli napokban hangverseny­­körútra utazik a Szovjet­unióba. Dr. Nagy István A gyermek­­gyógyászat áj­eredményei A kórház gyermekosztá­lyának orvosai, kutatói tar­tottak tudományos ülést teg­nap, csütörtökön este a kórház kultúrtermében. Az ülésen, amelyen dr. Murá­nyi László kandidátus, aka­démiai tudományos főmun­katárs elnökölt, a gyermek­­gyógyászat témakörében négy előadás hangzott el, is­mertetve a gyermekosztá­lyon folyó gyógyító és ku­tató munka legújabb ered­ményeit Az előadások többsége új­szülöttkori, illetve csecsemő­­kori rendellenességek gyó­gyításában, veszélyeztetett újszülöttek megfigyelésében, kezelésében elért eredmé­nyekről számolt be, közöt­tük olyan eljárásokról, ame­lyeket a szegedi osztályon alkalmaztak először. Az ed­digi sikerek teremtették meg például annak feltéte­leit, hogy itt fogják össze az agyi mozgásszervi megbete­gedéseket. A kutatások ered­ményeként ugyanis lehető­vé vált a diagnózis korai megállapítása. Az ízüle­tek veleszületett defor­mitásának eseteit bemu­tató film vetítésével, az ezzel kapcsolatos tudomá­nyos irodalom ismertetésé­vel fejeződött be a gyermek­­gyógyászok tudományos ülé­se, ahol a referátumok szer­zői: dr. Nárai Sándor, dr. Deák György, dr. Kovács Judit, dr. Győr­i Mária, dr. Weszelovszky Iván, dr. Mar­­tonyi Erzsébet, dr. Scultéty Sándor, dr. Bognár Benedek, dr. Altorjai István és dr. Korpásy István voltak. t aa Nyílt fórumok tanácstagi beszámolók Tanácsülés Tápén A tanács és a választók kapcsolatáról, a tanácstagok munkájáról tárgyalt többek között tegnap délelőtti ülé­sén Tápé nagyközség taná­csa. A kapcsolatnak van­nak számokkal kifejezhető vonatkozásai is. E szerint 40 tanácstagi beszámolón a ta­nácstagok szava a falu min­den családjához eljutott, és az egész falu érvei, javasla­tai — közérdekű bejelenté­sei — jutottak el ugyanezen a csatornán a község vezető testületébe. Ennyire nyílt és őszinte hang még soha nem uralkodott a tanácstagi be­számolókon — állapította meg a tanácsülés. Nemcsak a megoldandó feladatokat so­rakoztatták elő a választók, de legtöbbször együtt keres­ték a megoldáshoz vezető utat is, és nagyon sokszor ajánlották föl saját közre­működésüket. Az óvoda épí­tése évekig elhúzódott vol­na, ha társadalmi munkával a meglevő összegeket ki nem egészítették volna. A nyílt fórumok őszinte hangja azzal magyarázható — hallottuk a tegnapi ta­nácsülésen —, hogy maguk a tanácstagok, a Hazafias Népfront vezetői és a párt­szervezetek is ilyen nyíltan, és őszintén tárják föl fa­lu gondjait, nem kendőzve a munka során tapasztalt hiányosságokat sem. A 134 közérdekű bejelen­tés zöme mindennapos gon­dokkal foglalkozott. Leg­­­többször járdák építése, az iskola bővítése, és az utcai villanyhálózat korszerűsítése került szóba. A tanácsülés rangsorolta a megoldandó feladatokat, összevetve a megoldásukhoz szükséges anyagiakkal, és úgy határo­zott, hogy első helyre az új óvoda teljes fölépítését te­szi, utána — még 1973-ban — a Móricz Zsi­gmond és a Beszterce utca kiépítése kö­vetkezik. Természetesen min­den javaslatot mérlegelnek, és fontosságuk, meg az anya­gi lehetőségek sorrendjében sürgetik megvalósításukat. Azokat a gondokat, amelyek helyi erőből nem oldhatók meg — ilyen az állami la­kásépítkezések ügye, a böl­csőde, az ABC-áruház és a szolgáltatóház építése is —, az illetékes felsőbb szervek, vállalatok, vagy szövetkeze­tek támogatásával szeretnék enyhíteni. A Kereskedelmi Kamara tagvállaltainak megbeszélése Az utóbbi időben rendsze­resen tanácskoznak a Ma­gyar Kereskedelmi­ Kamara dél-magyarországi tagválla­latainak vezetői. A dél-ma­gyarországi összekötőbizott­ság az időszakos tanácskozá­sokat nemcsak Szegeden, ha­nem a szomszédos megyék székhelyein is rendezi. Szer­dán Kecskeméten gyűltek össze a szakemberek idősza­ki tanácskozásukra. A dél­magyarországi összekötő­bizottság tevékenységéről Hantos József társelnök szá­molt be, majd Sáfár Ernő, a kamara műszaki tanácsad­ó­­ja tartott előadást. A meg­beszélés vitájában többen felszólaltak, és megtárgyal­ták a határmenti árucsere időszerű kérdéseit

Next