Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)

1973-09-22 / 222. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Befejezőődött a VIli. Magyar Békekongresszus Megválasztotta az Országos Béketanács tagjait és a moszkvai béke-világkongresszus magyar küldötteit Pénteken plenáris üléssel folytatta munkáját az Országház kongresszusi termében tanácskozó VIII. Magyar Békekongresszus. Az elnökségben helyet foglalt Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Pallai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Bencsik István, a Hazafias Népfront és Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára. Fórizs Mihályné dr., a budapesti KISZ-bizottság tagja, a kongresszus soros elnöke nyitotta meg az ülést, majd bejelentette, hogy nagyszámú távirat érkezett a kongresszushoz. Ezt követően folytatódott a vita. Ennek során tizenkilenc felszólaló — megyei és budapesti küldött — fejtette ki álláspontját a békemozgalom időszerű feladataival kapcsolatban. A felszólalók után a kongresszus hat munkabizottságának vezetői kaptak szót, összegezték a szekcióüléseken elhangzottakat. A válsággócokkal foglalkozó bizottság üléséről Terényi István szekcióvezető elmondotta: hangot kapott az a vélemény, hogy a nemzetközi kérdésekben és különösen egyes kérdésekben — például a közel-keleti problémák, a kínai nagyhatalmi törekvések — nem kielégítő, nem elég elemző és közérthető a tömegfelvilágosító munka. Dr. Matolcsy Károly újságíró a „Nemzeti függetlenség és békemozgalom” témakörrel foglalkozó szekció vezetője elmondotta: a bizottságban elhangzott vita során nagy hangsúlyt kapott a magyar közvélemény fokozott tájékoztatásának igénye a fejlődő országok helyzetéről, problémáiról. A szekcióvezetők beszámolójával véget ért a plenáris vita. Ezután Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára foglalta össze a kétnapos kongresszus eredményeit, tapasztalatait. Ezután került sor az Országos Béketanács megválasztására. A 221 tagú testület tagjaira vonatkozó javaslatot dr. Barna Lajos, a jelölőbizottság elnöke terjesztette elő. A kongresszus a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Hasonlóképpen egyhangúlag jóváhagyta a kongresszus — ugyancsak dr. Barna Lajos javaslata alapján — a békeerők moszkvai világkongresszusán részt vevő magyar küldöttség tagjaira vonatkozó javaslatot is. A 35 tagú küldöttség vezetője Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. Csongrád megyéből Szabó Erzsébetet, a Szegedi Ruhagyár ifjúmunkásnőjét is küldöttnek választották. Ezután szünet következett. A szünetben megtartotta első ülését az újjáválasztott Országos Béketanács, s megválasztotta elnökségének tagjait és tisztségviselőit. A választás eredményét a plenáris ülésen dr. Barna Lajos ismeretette. Az Országos Béketanács elnöke dr. Sík Endre, elnökhelyettes: Pethő Tibor, a Magyar Nemzet főszerkesztője, főtitkár: Sebestyén Nándorné. Megyénk küldöttei közül dr. Antalffy György tanszékvezető egyetemi tanárt, dr. Kedvesy György egyetemi tanárt, Lucsán Mihályné nyugdíjas szegedi munkást, Lévai Sándornét, a Hódmezővásárhelyi Mérleggyár esztergályosját, és Muzsik Miklós agrármérnököt, a szentesi Puskin Tsz főállattenyésztőjét választották az Országos Béketanács tagjai közé. Pethő Tibor mondott ezután zárszót, s ezzel a VIII. Magyar Békekongresszus befejeződött. Tanácskozás Az építésügyi igazgatás helyzete Dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével pénteken a Parlamentben értekezletet tartottak a megyei, illetve a megyei városi tanácsok elnökei. A tanácskozáson Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter adott tájékoztatót az építésügyi igazgatás helyzetéről, s beszámolt a lakás-, üdülő- és telektulajdonról szóló jogszabályok végrehajtásának tapasztalatairól. (MTI) ‘*>V Alacsony a Tisza Tóth Bele felvétele Rendkívül alacsony a Tisza vízállása is. Szegednél mínusz 100 centiméter körüli a folyó szintje. Valamikor, még a múlt században, a nullpontot úgy határozták meg, hogy annál alacsonyabb vízállásra nem számítottak. Ennél most körülbelül egy méterrel kisebb a folyó. Képünkön: A kövekkel kirakott parti mederszakaszt már nem éri a víz 63. évfolyam, 222. szám 1973. szeptember 22., szombat Árai 80 fillér Hibátlanul dolgozni a DH-mozgalom előkészítése a KSZV gyáraiban Fokról fokra, de mind észrevehetőbben terjed Magyarországon is a „Dolgozz hibátlanul !” mozgalom. S a konzervgyári és a nyomdai kezdeményezések után újabb szegedi térhódításáról is hírt adhatunk: október elsejétől a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat gyáraiban is megkezdik lépcsőzetes bevezetését. A DH-mozgalom, más szóval a hibamentes munkarendszer — szervezési módszert, vezetési koncepciót jelent, amelyhez azonban hazánkban erősítőként, segítőként mozgalmi elemek is társulnak: a munkaverseny, a szocialista brigádok bekapcsolódásával. Lényege, alapelve, hogy leggazdaságosabb az a munka, amit „egyszer, de kifogástalanul” végeznek el. Mindez természetesen nem egy hirtelen elhatározás kérdése: a DH bevezetésének feltételeit sok műszaki, szervezési és nevelési intézkedés együtthatása teremtheti meg. Vagyis a hibamentes, eredménygazdag munkához átfogó szervező tevékenységre van szükség. A KSZV gazdasági vezetői tudatában vannak, hogy egy ilyen nagyvállalatnál még fontosabb a jó „alapozás”, a körültekintő gondosság. De úgy látszik, egyrészt előbbre léptek már annyira az üzemszervezésben, hogy ilyen „nagy fába” vágják a fejszéjüket, s másfelől nyilván az eddigi szervezési eredmények megszilárdítását, továbbfejlesztését, kivirágzását várják a hibamentes munkarendszertől. Jogosan, mert a külföldi és hazai tapasztalatok is ezt ígérik. S annál jogosabban, mert az elhatározás óta hathatós intézkedések sora született meg. Ez is pontosan, az ütemezés szerint, amit a „határidő-hálóterv a DH- mozgalom bevezetéséhez” című dokumentumban pontról pontra előírtak. Először a minőség-ellenőrző osztály készítette el összeállítását arról. ..mi a hibás?” — megfelelő szemléltetőanyaggal. Ennek alapján készültek szemléltetőtáblák a hibák megszüntetésének módjáról; e szerint határozzák meg, mit kell tenni a hibamentességért az egyes munkaterületek dolgozóinak. Természetes, hogy az előkészületek során főszerepet kapott és kap továbbra is az emberek meggyőzése, a minőségjavítás gazdaságos voltának propagálása. A szakszervezet és a KISZ tisztségviselőire, aktivistáira nagy feladatok hárulnak ebben. Többek közt olyan félreértéseket is el kell oszlatniok, mint ami már fölmerült, hogy „a DH is csak egy új formája a munkaversenynek”, holott sokkal több annál. Sokrétű, a gyártás minden szakaszára kiterjedő, ugyanakkor az egyéni felelősséget nagyban megnövelő munkarendszerről van itt szó. A vállalat munkaügyi osztálya a napokban értékelte az előkészületeket. Máris számos olyan intézkedés történt, amire a bevezetés nélkül nem került volna sor. A gyárakban a gazdasági és társadalmi szervek együttműködve, intenzív munkával igyekeznek megteremteni a szükséges feltételeket. Példaként véve egy gyárat, a kenderfonót: a felkészülés munkálatait az igazgató irányítja, míg a részfeladatok végzését a főmérnök koordinálja és ellenőrzi. Napról napra, folyamatosan készítik elő a bevezetést,bármiféle kapkodást, kampányszerűséget elkerülendő. Már lajstromozták a keresztcsévélő gyártmányok hibáit, a hibaforrásokat, kidolgozták a kiküszöbölés módjait. Behatóan vizsgálják a fonalminőséget. A szakszervezeti bizottság tanácskozást rendezett az aktivistáknak. Pótvállalások megtételéről beszélgetnek a szocialista brigádokkal, amelyeknek bevonása rendkívül fontos tényező — a hibafeltárástól a feltárt fogyatékosságok megszüntetéséig. Az elképzelés szerint külön jelzéssel látják el a DH-mozgalomban résztvevők gépeit. Hasonló módon készülődnek az újszegedi szövőgyárban, a jutában, és természetesen a KSZV nem szegedi gyáraiban is. Mindenütt gondot fordítanak majd a minőség anyagi ösztönzésére. Természetesen a lépcsőzetesség jellemzi a bevezetést: október 1-től a fonókeresztcsévélő munkakörben lesz a DH premierje a kenderfonóban, a jutaárugyárban, a pécsi és a nagylaki üzemekben, januárban pedig már kiterjesztik a szövő munkakörökre is. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ez a folyamat nemcsak a KSZV-nél, de a megye textiliparában is jelentős előrelépés kezdetét jelzi. S ha a folytatásban, a megvalósításban is ez a kezdeményező bátorság lesz a jellemző, akkor a több mint 8 ezer embernek kenyeret adó nagyvállalat további, szép eredményeket érhet el a DH útján. S. M. Különvonat a Szovjetunióból Az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda szervezésében pénteken érkezett hazánkba különvonattal háromszázötven, a könnyűiparban dolgozó szovjet fiatal. A vendégek megtekintik fővárosunkat, ellátogatnak több megyeszékhelyre, baráti találkozókon, szórakoztató programokon vesznek részt. Kedden és szerdán : Békekölcsön-sorsolás Az Országos Takarékpénztár szeptember 25-én és 26- án Budapesten rendezi az I., az V. és a VI. Békekölcsön 1973. második félévi sorsolását. Kedden az I. Békekölcsönből 112 100 kötvényt húznak ki, 29 177 600 forint összegben. Az V. és VI. Békekölcsön sorsolását szerdán tartják. Az V. Békekölcsön 532 950 kötvényére 67 287 800 forintot, a VI. Békekölcsön 807 200 kötvényére pedig 101 587 000 forintot sorsolnak ki. A kétnapos húzáson összesen 1 452 250 kötvényt húznak ki, 198 053 200 forint értékben. A kisorsolt kötvények kifizetése október 9-én kezdődik. (MTI)