Délmagyarország, 1973. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)
1973-09-28 / 227. szám
PÉNTEK, 1913. SZEPTEMBER 28. Pedagógiai bizottság ülése Ülést tartott tegnap, csütörtökön délelőtt a Hazafias Népfront járási bizottsága mellett működő pedagógiai bizottság. Kriván Zoltán előterjesztése alapján 1973—74. évi munkatervét vitatta meg. Szolgáltatások, együttműködéssel Csütörtökön, Debrecenben tartotta ülését az Országos Szövetkezeti Tanács. Az ülésen részt vett Szabó István, a TOT, dr. Molnár Frigyes, a SZÖVOSZ és Rév Lajos, a OKISZ elnöke. Az ülés napirendjén a szövetkezeti ágazatok együttműködése szerepelt. A tanácskozás során kiemelték, hogy a külön-külön is jelentős gazdasági-társadalmi tényezőnek számító szövetkezeti ágazatok az egységes szövetkezetpolitikai elvekre alapozott együttműködéssel jelentősen tovább növelhetik az erőforrásaikat. A felszólalók máris sok jó együttműködési megoldásról számoltak be. Ezek főképpen a szolgáltatások fejlődésében, az áruválaszték bővítésében eredményesek. Pedagógusok kitüntetése Tegnap, csütörtökön délután bensőséges ünnepséget tartottak Szegeden, a megyei tanács székházában. A művelődésügyi miniszter által adományozott kitüntetéseket Hantos Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese adta át a nyugállományba vonuló pedagógusoknak. Az eseményen jelen volt a megyei pártbizottság képviseletében dr. Bagdi Sándor, valamint Ökrös János, a Pedagógus Szakszervezet megyei titkára is. Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést kapták: Bakonyi László tanár (Szeged, Madách u. általános iskola), dr. Bordás Jánosné igazgatóhelyettes (Vásárhely, Kisegítő iskola), Fodor Albertné igazgatóhelyettes (Újszentiván, általános iskola), Halmágyi Iván igazgató (Makó, Széchenyi J. általános iskola), dr. Lakos János igazgató (Szentes, Kossuth téri általános iskola) és Surányi Lajos szakfelügyelő (Fábiánsebestyén, általános iskola). Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott: Szombathelyi Jánosné hivatalsegéd (Csanytelek, általános iskola). Miniszteri dicséretben részesültek: Páger Lajos tanár (Szeged, Dózsa György általános iskola) és Tömösi Emil tanár (Makó, József Attila gimnázium). Nők a fogyasztási szövetkezetekben A fogyasztási szövetkezetalokat többször is elmarasztekben dolgozó nők élet- és fajták —, és orvoslást kérnek az úgynevezett iskolatejproblémákra is. Számos többségben föltehetően a kereskedelem passzivitása nehezíti ennek a hasznos kezdeményezésnek a kibontakozását. Sok szó esett a továbbtanulásról, szakmai továbbképzésről. Nagyon sokszor a családi körülmények is nehezítik, hogy a kereskedelemben dolgozó nők képességeiknek megfelelő képesítést szerezzenek, munkakörülményeiről tárgyalt most tartott ülésén a MÉSZÖV nőbizottsága Szegeden. A két előadó, Papp Györgyné és Komlódi Jánosné alapos felmérések eredményeit összegezve arról számolt be, hogy lényeges változás, egyértelmű javulás tanúi vagyunk, de jópár szövetkezetben van még bőven javítanivaló. Egyik tényszerű megállapításuk például: azokban a funkciókban, ahol döntési jog is van, igen elenyésző számban találunk nőket, olyan munkakörben viszont, ahol a besorolási bér alacsony, ma már csak nőket lehet találni. A nőhatározat megjelenése óta— állapították meg az előadók — csökkent a különbség nők és férfiak fizetése között. Az aránytalanságok felszámolását először az egyedülálló gyermekes nők, sokgyermekes családanyák és az alacsony fizetésű dolgozók esetében kezdeményezték. A kollektív szerződés értelmében Kisteleken például a nyereségrészesedés fizetésekor a gyermekgondozási segély igénybevevőit ugyanúgy tekintik, mintha dolgoznának. Néhány szövetkezetben a gyermekek számától függően jutalomszabadságot kapnak az anyák, a terhes nőket pedig könnyebben végezhető munkára osztják be. A kisgyermekes anyák munkaidő végén akkor is hazamehetnek, ha éppen áru érkezik a boltba. Két évvel ezelőtt mindezek a könnyítések szinte ismeretlenek voltak a fogyasztási szövetkezetekben. Kezdenek odafigyelni az idős hozzátartozót ellátó egyedülálló nők gondjaira is, őket igyekeznek a gyermekes anyákkal egyenrangúnak tekinteni. IVvendetes hogy az óvodát, tvUrsőíjei elhelyezésre nincsen panasz. Szóba került a kereskedelem dolgozói és a vásárlók kapcsolata, a sokszor udvariatlan kiszolgálás —itt a fia. H. D. Húsüzemek exportja A Komplex Külkereskedelmi Vállalat a már korábban megkötött szerződések értelmében még az idén, és a jövő év elején különböző teljesítményű húsüzemeket, vágóhidakat, marha- és sertésfeldolgozó-vonalakat szállít a világ számos országába, a tervezési munkákat a szakemberek ezekben a napokban fejezik be. A tervek szerint 1975-ben már termelni fog a Komplex két hatalmas húskombinátja a Vietnami Demokratikus Köztársaságban. Az ország húsellátásának javítása érdekében ezeket a húsfeldolgozókat nagy teljesítményűre tervezték. Egyegy ilyen kombinát kapacitása napi ezer sertés, száz szarvasmarha, és mintegy 12—16 ezer baromfi feldolgozása. A vágóhidat kiegészítő hűtőház 1500—2000 tonna hús tárolására lesz alkalmas. A Komplex az év utolsó heteiben már leszállítja az első gépeket, gépsorokat az NDK-ba is. Karl-Marx- Stadt-ban, valamint az Odera menti Frankfurtban folyamatosan korszerűsítik a vágóhidakat, a kiegészítő üzemeket. Ehhez a nagyszabású rekonstrukcióhoz szállít a magyar ipar szarvasmarha- és sertésfeldolgozóvonalakat és bélfeldolgozó üzemet. E nagy berendezéseket exportáló külkereskedelmi vállalatunk komplex húsfeldolgozó üzemeket tervezett több fejlődő ország megrendelésére is, így elsősorban Irak és Irán számára. Mindkét országba 1974-ben szállítják le a vágóhíd, a húsüzem, a hűtőhöz és az állati hulladékot feldolgozó fehérjeüzem gépeit. Kettős jubileumra készül a Tanárképző Főiskola Az idén, 1973-ban százéves a Szegedi Tanárképző Főiskola, s ebben az évben ünnepeljük az általános iskolai tanárképzés negyedszázados évfordulóját is. 1873. október 28-án a budai tanítóképző keretében indult meg a polgári iskolai tanárok képzése. Ugyanebben az esztendőben nyílt meg a polgári iskolai tanárképző intézet is. Ez a kétszáz éve létesült intézmény a Szegedi Tanárképző Főiskola jogelődje. A dátumok különös találkozása: egyszerre emlékezhetünk a tanárképző főiskola centenáriumára és ünnepelhetjük a szocialista tanárképzés 25. évfordulóját. Ennek a két jubileumnak jegyében találkoznak Szegeden hazánk tanárképző intézményei október 5-én és 6-án. A kétnapos ünnepségsorozaton részt vesz a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola, az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola és a Pécsi Tanárképző Főiskola. A házigazda Szegedi Tanárképző Főiskola ezen az ünnepségen veszi fel a nagy szegedi költő, Juhász Gyula nevét. Az ünnepségsorozat keretében két kiállítás nyílik a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában. Október 5-én délután három órakor a földszinti teremben iskolatörténeti kiállítást nyit meg dr. Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkára. Az iskolatörténeti kiállítás — mint a bemutató rendezője és házigazdája. Bereczki Sándor tanszékvezető főiskolai docens elmondotta : eredeti dokumentumok, archív fotók, grafikonok, táblázatok, irattári anyagok, jegyzőkönyvek segítségével bemutatja a száz éve indult polgári tanárképzés hetvenöt évét, és a szocialista tanárképzés 25 évének dokumentumait is felsorakoztatja. Az ország mind a négy tanárképző intézménye képviselteti magát az iskolatörténeti kiállításon, képet nyújtva szűkebb környezetük sajátosságairól is, így válik teljessé, országos méretűvé és jelentőségűvé a kiállítás. A kiállítás hűen tükrözi majd a felsőoktatási pedagógiai hagyományt, azt az utat, melyet a magyar tanárképzés az elmúlt száz esztendő alatt végigjárt. Kiemeli azt a különbséget, mely alapvetően kettéválasztja a felszabadulás előtti és az azóta eltelt időszak tanárképzési helyzetét. Ugyanakkor megmutatja a mai viszonyokat, s felvillantja a közeljövő néhány fontos feladatát. Ugyancsak október 5-én délután nyílik meg a Képtár két szintjén az a képzőművészeti kiállítás, melyet Szabó G. László, a városi pártbizottság osztályvezetője nyit meg. A tárlaton bemutatják alkotásaikat a tanárképző főiskolák rajz-művészettörténeti tanszékein oktató művésztanárok, s azok a volt hallgatók, akik a tanárképző főiskolákon végeztek, s ma már a hazai képzőművészet jelentős egyéniségei, így ez a bemutató is országos megvilágítást kap. A kétnapos jubileumi ünnepségsorozat vendége lesz dr. Polinszky Károly, a művelődésügyi miniszter helyettese, aki október ötödikén este a főiskola dísztermében kormány- és miniszteri kitüntetéseket nyújt át. Ő lesz a szónoka október 6-án, a Szegedi Nemzeti Színházban megrendezésre kerülő díszünnepélynek is. Ezen az ünnepségen veszi fel a szegedi tanárképző intézmény Juhász Gyula nevét. Aznap délután a főiskolán ünnepi tanácsülésre kerül sor. A Szegedi Tanárképző Főiskola két reprezentatív kiadvánnyal tiszteleg a kettős jubileum előtt. Szép kivitelben látott napvilágot az az Almanach, mely a főiskola centenáriumi évkönyve. A hagyományos évkönyvtémákon túl közli Bereczki Sándor értékes tanulmányát A Tanárképző Főiskola 100 éves története címmel. A másik kiadvány egy most induló sorozat első darabja. A Szegedi Tanárképző Főiskola tudományos diákköreinek kiadványai című gyűjtemény az utóbbi néhány év legsikerültebb diákköri dolgozatait adja közre. A tíz tudományos dolgozatot tartalmazó kiadvány ezentúl minden évben megjelenik. Húsz ország történészeinek tanácskozása A világ minden tájáról érkezett neves történészek és magyar kollégáik részvételével kezdődött csütörtökön, tegnap nemzetközi tanácskozás Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia várbeli kongresszusi termében. A történészkonferencia témája: Kelet-Közép-Európa második világháborús historiográfiája. A mintegy 200 résztvevőt — köztük a második világháború története nemzetközi bizottságának elnökét, Henri Michel professzort, továbbá P. Zsilin akadémikust, J. Marjanovic professzort, a nemzetközi bizottság alelnökeit és M. G. Rochat professzor főtitkárt, valamint 19 külföldi ország küldötteit — Vass Henrik, a második világháború története magyar nemzeti bizottságának elnöke köszöntötte. Ezután a konferencia megkezdte munkáját. (MTI) Tűzoltó utca 25 Új filmek Színes magyar film. Irta és rendezte: Szabó István. Operatőr: Sára Sándor. Zene: Tamássy Zilenkó. Főszereplők: Lucyna Winnicka, Békés Rita, Bálint András, Müller Péter, Szemes Mari, Kovács Károly, Erwin Geschonneck. Sohasem jártam még a tájékán sem a Tűzoltó utcának. A ferencvárosi bérház lakóinak évtizedeken átívelő élete mely ma már történelem — sem lehetett személyes élményem. A környezettől térben, a történelem emberpróbáló pillanataitól időben estem távol. Alkalom tehát a film, hogy olyan világról küldjön számomra üzeneteket, melyek távoliak, ismeretlenek vagy csak képzeletemben újrakonstruáltak. Álmodni mindannyian szoktunk. Hol hosszú éjszakai órákon át gyötrődve-kínlódva, hol ébren röppen el a képzelet. S ilyenkor felbukkannak a legrejtettebb mosolyok, a legtitkosabb szerelmek, az álmok különös optikáján újrarendeződik az egyszervelt való világ. Szabó István nem először hívja segítségül filmjeiben az álmokat. A Ferencvárosban sorra dőlnek össze a régi bérházak. Éjszaka is dolgoznak a bontódaruk, kotrógépek, omlanak a falak, Robaj, porfelleg, s rekkenő fülledt nyári éjszaka. Álmodik a Tűzoltó utca 35. Álmodnak a lakók. Álmaikban ezen az éjszakán megelevenedik a múlt. De nem időrendben, nem a történelem szigorú és pontos törvényei szerint — s mégis igazul. Az álmok logikája szerint. Ez a lebontásra váró ferencvárosi ház a tegnap egy darabja. Át meg átszövi a múlt szövevényes pókhálója, minden lépcsőfokhoz fűződik valami történet, minden kis szögletnek saját sorsa van. Ezen az éjszakán a történelem sűrűsödik az álmokba, ennek a húsnak, ezeknek az embereknek sorsa, a háború zajához hasonló dübörgések közepette. Az álmok felszínre dobják az emlékeket, s az eltelt évek fénytörő lencséin át új megvilágítást kapnak: megkérdőjelezik vagy éppen igazolják a történelmi szituációkban született döntéseket, újra lejátszódnak a drámák, szerelmek, halálok. Szabó István lírai szürrealizmusa nagyszerű lehetőséget teremtett az operatőr Sára Sándornak, ám a részletek elaprózása, a túlburjánzó, zsúfolt szituációk néhol elterelik a figyelmet a felszín alatt meghúzódó mélyebb tartalomról,a film igazi mondanivalójáról. Pedig az ötlet nagyszerű: álmokba költöztetni a valóságot, más logikával vizsgálni a történelmet és önmagunkat, Szabó azt vallatja-kutatja, hogyan viselhetjük és vállalhatjuk ma tegnapi magunkat. A film szereplői között jó néhány új arcot fedezhetünk fel. Az emlékezetes alakítások közül is kiemelkedik Békés Rita és Lucyna Winnicka játéka. T. fc. Színházi morzsák A Vízkereszt bemutatójával régi hiányt „pótolt” a színház a szegedi Shakespeare-repertoárban. Legutoljára 1917. május 12-én mutatta be Almássy Endre társulata Az előadás előtt akkor dr. Lugosi Döme színháztörténész tartott méltató bevezető előadást, majd a vígjáték — mely az akkori idény folyamán csupán három előadást ért meg — főbb szerepeit Gömöry Vilma, Lendvai Lola, Hantos Irma, László Tivadar, Matány Antal, Szeghő Endre, Harsányi Miklós, Szilágyi Aladár, Solymossy Sándor és Ihász Lajos alakították. * A szabin nők elrablása azon darabok közé tartozik, mely Szegeden talán a legtöbb előadást érte meg. Úgyszólván valamennyi igazgató színre hozta a mindenkori legnépszerűbb művészével Rettegi Fridolin szerepében. Krecsányi igazgató 1900 márciusában Polgár Sándor, Bartal Gyula, Karmendy János ás Távalyi Margit; Janovics Jenő 1902 decemberében Borbély Sándor, fényért Mór, Leövey Leó és Hettyey Aranka; 1909 márciusában már a minden idők legkiválóbb Rettegi alakítója, Nyáray Antal főszereplésével, majd 181o-ben Makópé és 1914-ben Ahnásay Endre ugyancsak Nyáray Antal főszereplésével mutatta be a darabot. A többi szerepeket ekkor Baróthy Antal, Mezey Péter, Várady Aranka és Miklóssy Margit játszotta. 1933-ban Görög Sándor társulata Deréky János, Herczegh Vilmos, Marinkovics Sebő és Rásó Ida, míg végül a felszabadulás előtt utoljára Bánky Róbert társulata 1939-ben B. Szabó Gyula, Alszeghy Lajos, Somogyvári Rudolf és Gáspár Amália főszereplésével hozta színre a kitűnő bohózatot Szegeden. * Ez alkalommal hadd emlékezzünk meg A szabin nők megzenésítőjéről, Horváth Jenőről, aki a mostani bemutató előtt alig egy hónappal halt meg. A szíve vitte el, mely minden egyes dalában benne volt. Az ő dalait éneklik — ha nem is az eredeti szöveggel. Dalaiban, slágereiben (nem beat és pop) a mai kor hangulatát szólaltatta meg, s mint ahogy egyik lapunk nekrológja megemlékezik róla, „dallamai úsztak a levegőben, egyszerre átformálódott a hangulat, megtelt szépséggel, emberszeretettel, lírával és mindenek felett muzsikával,Horváth Jenő melódiáival együtt marad meg a közönség emlékezetében, Jenő István Lengyel mezőgazdasági küldöttség Szegeden Antoni Pasko, a lengyel mezőgazdasági szövetkezetek országos szövetsége elnökének vezetésével mezőgazdasági szakemberekből álló delegáció tartózkodik hazánkban. A küldöttség kétnapos látogatásra a szövetkezetek területi szövetségének vendégeként Szegedre érkezett. A termelőszövetkezetek életét tanulmányozzák, különösen a szakszövetkezetek eredményei és problémái iránt érdeklődnek