Délmagyarország, 1973. október (63. évfolyam, 230-255. szám)
1973-10-30 / 254. szám
a Mikor kapható lakbérkedvezmény? N. J. olvasónk korábbi lakását városrendezési okokból lebontották, s helyette másik lakást kapott. Az új lakás modernebb, mint a régi, kis nyugdíjából a magasabb lakbért és az egyéb, vele járó kiadásokat nehezen tudja fizetni. Kérdezi: mint nyugdíjas az új lakbérből kaphat-e valamilyen kedvezményt, mivel nem triolából cserélt lakást. Olvasónk által felvetett kérdést a 23/1972. (XII. 20.) ÉVM. számú rendelet szabályozza. A rendelet módot és lehetőséget ad arra, hogy bizonyos esetekben az új lakás béréből a nyugdíjas bérlő engedményt kapjon. A rendelet szerint az engedmény megadása csak lehetőség, amit az arra esetleg jogosult bérlőnek kifejezetten kérnie kell a bérbeadótól. A rendelkezés szerint az a bérlő kérhet a lakbérből engedményt, akinek a korábbi lakására fennállott lakásbérleti jogviszonya valamely hatósági határozat alapján szűnt meg (kisajátítás, épületlebontás, a lakás közületi elhelyezés céljára történő igénybevétele stb.), s amennyiben helyette állami lakást kapott. A jogosultság csak akkor illeti meg, ha a lakásbérleti jogviszonya ezen újabb lakásra már 1971. július hó 1. napja után — az új lakásügyi rendelkezések életbe lépését követően — keletkezett. A rendelkezés szerint engedmény a lakbérből az említetteken túl akkor adható, ha a bérlő nyugdíjas, illetve rendszeres ellátásban részesülő csökkent munkaképességű, vagy keresőképtelen, és ez az állapota már ezen újabb lakásbérleti jogviszony keletkezésekor is megvolt, továbbá, ha korábbi lakása szükséglakás, komfort nélküli, vagy félkomfortos volt, és annak lakbére a jelenleginél alacsonyabb volt Az engedmény legfeljebb a két lakbér közötti különbözet erejéig terjedhet, nem jár azonban akkor, ha a bérlő korábbi lakása helyett, saját kérelmére kapott magasabb komfortfokozatú lakást, vagy olyan kereső személy lakik vele együtt, aki a bérlő halála esetén a lakásbérleti jogviszony folytatására jogosult lenne. Olvasónk, ha a fenti feltételekkel rendelkezik, terjessze elő kérelmét a bérbeadónak. Dr. V. M. BAZASSAO , I. kerület Szeged: Balázs József és Hegedűs Ibolya Margit, Megyeri látván és Oláh Eszter Erzsébet, Meloelatn Hasan és Bodoni Zsuzsanna Mária, Csákvári Sándor és Tóta Mária, Ambrus László és Buliás Rózsa, Takács János és Szilágyi Ilona, Óvári Albert és Gyulai Zsuzsanna, Csányi István és Németh Zsuzsanna Mária, Fekete Zoltán és Csete Klára, Maklár László és Kósa Julianna Mária, Tóth Ferenc és Szárkiszov Zsuzsanna. Süveg János Mihály és Boldizsár Margit, Becsky Balázs Attila és Csiky Eszter Mária, Novák Jenő és Gyuris Anna Mária házasságot kötöttek. I. kerület Szeged: Hajnal István és Lengyel Erika. Udvarát Sándor és Bodor Mária Rozália. Varga »Jójáés István és Bálint Mária Julianna. Tóth József és Kiss Mária Magdolna, Faragó József és Nagy Márta Magdolna. Papp József és Sebők Julianna. Erdélyi Ferenc és Takács Magdolna, Fazekas Ferenc és Dezső Mária Julianna házasságot kötöttek. Algyő: Bodó Ferenc Antal és Vidács Rozália, Kőmíves Ferenc és Bakos Ilona, Vidács László és Orbán Erzsébet, Mihala Tibor és Varga Klára házasságot kötöttek. m. kerület Szeged: Nacsa János és Drenkovics Piroska, Lázár László György és Susán Rozália házasságot kötöttek. Kiskundorozsma: Halasi Gyula és Csongrádi Etelka Jolán, Lévai Ferenc József és Molnár Gizella Házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: sümegi Istvánnak és Pál Anikó Máriának László, Czabal Ferencnek és Kocsis Margitnak Edina, Kardos Jánosnak és Szító Mártának Katalin Ágnes, Ligeti József és Schneider Etelkának Zoltán, Kormányos István és Fekete Franciskának Tibor, Krekuska István és Szél Máriának Tímea Tünde, Idul József és Isztorka Erzsébetnek József Antal, Czékus István János és Gyuris Anna Magdolnának Csaba, Tokár Ferenc és Szabó Mária Erikának Ferenc, Papp Tamás és Zahorán Valéria Ilonának Krisztina, Buha András László és Barna Rozália Piroskának Mónika, Jakócs Károly és Proksza Gyöngyinek Gergely Péter, Nagy Sándor és Berta Hona Rozáliának Attila István, Horváth János és Molnár Margitnak Edina, Anita, Apró Lajos és Bárányi Margit Lídiának Zoltán Lajos, Nyári Zoltán Antal és Farkas Piroskának Zoltán, Scherer Ferenc és Varga Zsuzsanna Erzsébetnek Katalin, Kiss Gyula László és Borbála Mária Magdolnának Gyula, dr. Szeszék Ferenc és Takács Eleonórának Balázs, Lévity Szvetozár és Adamov Evicának Gardens. Marton János Pál és Abraham Éva Máriának Gábor, Csuka Márton György és Borahányi Erzsébetnek Beáta, Rádóczy László és Bálint Zsuzsannának Mónika Ibolya, dr. Korpásy István Béla és Kubinyi Anna Máriának Adrienn Eszter, Szűcs Lajos és Ball Erika Gizellának Krisztián, Szűcs Lajos és Ball Erika Gizellának Roland, Harangozó József és Kovács Évának Éva, Kopasz Ferenc és Simon Julianna Máriának Mónika Mária, Szamosi Ferenc Gáspár és Blnkli Jolánnak Katalin, Makra György és Vágó Etelkának Katalin Emese, Simon László és Dinnyés Ilonának László, Zsolt, Király István és Bozóki Editnek Mónika Viktória, Miklós Mátyás és Pusztai Magdolnának Tibor, Fekete László és Dér Ágnesnek Ágnes, Babuskov Dugás ea Újvári Anna Ibolyának Csalás események Péter, Kovács László és Tóth Márta Veronikának József, Szaniszló-Varga József és Széll Ágnesnek Attila, Tóth Sándor és Cságrány Rozália Margitnak Gábor László, Gyurik Imre és Gera Juliannának Erika Ilona, Tóth László és Györkei Viktória Évának Attila László nevű gyermeke született. III. kerület Szeged: Török Antal és Szűcs Aranka Etelkának Edina, Révész Sándor és Albert Máriának Szilvia, Csiszár János és Csonka Katalinnak Attila, Katona István és Bata Etelka Erzsébetnek Klára. Csordás Ferenc és Hegedűs Irénnek Ferenc, Gálfi Lajos és Bökönyi Zsuzsannának Zsuzsanna, Harangozó István és Kun Katalin Teréziának Anita, Sebők József és Priváczki-Juhász Juditnak Tamás, Huszta Ferenc és Farkas Erzsébetnek Roland Tamás, Fráter György és Kelsch Ágnesnek Ágnes Katalin, Vas István és Farka Mária Magdolnának Zsolt, Aradi Mihály és Paraei Teréziának Zsolti Fodor Dezső és Kara Ibolya Máriának Ibolya, Szabó Gyula és Szabó Mária Évának Attila, Tóth Mihály és Balogh Gizellának Árpád nevű gyermeke született. Szegedi Schöszler Miklósné Boros Rozália, Seifmann Józsefné Guttmann Gizella, Szabó Ferencné Lux Mária, Veszelinov Jánosné Aczkov Vukoszava, Biczók János, Ragyma Jánosné Szilágyi Mária, Szaniszló Jánosné Török Erzsébet, Fekete Rozália, Árki Anna, dr. Krizsa Ferenc, Mészáros Lajos, Kovács Imre, Heingl Ferencné Standhalt Viktória, Császi Ferenc, Asztalos Antalné Németh Julianna, Palotás András, Kalló Györgyné Szekeres Erzsébet meghalt. II. kerület Szeged: Király Pálné Gazdag Rozália, Bárkányi István meghalt. Algyd: Karsai Ferenc, Pataki Istvánné Szép Mária meghalt. II. kerület Szeged: Pálinkó Péter Pál, Nyári Ferenc, Kálmán Jánosné Zombori Mária, Tari János, Tóth Mihály Lajos, Vecsernyés Imréné Klri Erzsébet, Sándor Jánosné Tokodi Vilma, Nacsa György, Nagygéczi Andrásné Ábrahám Rozália meghalt. Kiskundorozsma: Nagypál Józsefné Berkó Viktória, Rácz Ferenc Szilveszter meghalt. HALÁLOZÁS I. kerület I KEDD, 1973. OKTÓBER 30. Lánc-lánc—hűtőlánc Megkérdeztem egyszer egy dán farmert, aki évente százezer darab rántani való csirkét szállít, hogy milyen sűrűn szoktak csirkét vágni saját fogyasztásra. Szinte megdöbbenve nézett rám: ugyan, kérem, az én feleségemnek ilyesmire nincs ideje, betelefonálok a szövetkezetbe. Azzal kinyitott egy hűtőszekrényt, ami akkora volt, hogy akár besétálhattam volna az ajtaján. Ott sorakoztak tucatszám a csirkék, a húsok, és minden, ami a háztartásban kell. Később aztán a részleteket is megtudtam. A tanyákon lakó farmereknek háztáji gazdaságuk nincs. A saját fogyasztási szövetkezetük látja el őket minden szükségessel, mégpedig úgy, hogy a tanyák között kígyózó országúton időnként végigmegy egy kocsi, amely mindenhová leadja a megrendelt tételeket. Ahhoz, hogy „be lehessen telefonálni” a következők szükségesek: szakosított nagy hűtőházak, ahol a feldolgozó üzemből kikerült árut tárolják. Kisebb hűtőházak, ahol már „keverik” az árut. Hűtőautók e szállításhoz és mélyhűtő szekrények a háztartásokban. Ezt az egészet nevezik hűtőláncnak. Arra törekszik minden civilizált nép, hogy ezt a láncot kiépítse. Hogy állunk vele mi pillanatnyilag? Hangsúlyozom, hogy pillanatnyilag, mert hazánkban a fejlődés rendkívül erőteljes, a helyzet szinte hónapról hónapra javult A hűtőlánc legerősebb szeme nálunk a legelső láncszem. Egységes vállalati kezelésben van tíz hatalmas hűtőházunk, nagyobbrészt újak, modernek. Tavaly például kettő készült el. A mélyhűtésre váró áruk nagyüzemi előállítása erőteljes. Természetesen van sok kisebb hűtőház is, közvetlenül a feldolgozó üzemek, a kereskedelem, sőt állami gazdaságok, termelőszövetkezetek kezén. Sajnos, azonban a hűtőházak fejlődését a lánc többi szemei nem követték azonos ütemben. A gond már a második lépcsőben kezdődik, a szállításnál. Országutakon látni magyar rendszámmal hűtőkamionokat, ezek azonban többnyire az exportcikkeket szállítják. Mert a hazai fogyasztásra szánt árukat szállító hűtőautópark kicsi. Sajnos előfordul, hogy még húsárut is ponyvás teherautón szállítanak, gondolván, hogy majd csak kibírja azt a kevés időt. A már csomagolt tejről jobb nem is beszélni. Az üzletek közötti szállítást úgynevezett termoszgépkocsik végzik. A név is kifejezi, hogy ez egy hatalmas doboz, kitűnő hőszigeteléssel, de hűtőberendezése nincs. Ha megrakják a dobozt hűtött áruval, az elméletileg hidegen marad addig, amíg az üzletbe ér. Csakhogy közben legalább húsz üzletnél megáll. Minden helyen kinyitják az ajtót, és az út végén a kocsiban levő, meg a külső levegő hőmérséklete alig különbözik. Ez a megoldás tehát nem tökéletes. Harmadik láncszem maga az üzlet, ahol a hűtött árut a vevőknek felkínálják. Itt a fejlődés valóban óriási. 1956- ban a boltokban még csak mintegy ezer darab hűtőszekrény volt — nem számolva persze azokat, amelyeket darabos jéggel kellett megrakni Ma már 50 ezer darab úgynevezett hűtőpult működik a boltokban, a tíz köbméteres hűtőkamrától a 600 literes hűtőszekrényig. Az üzletek felében a helyzet kielégítőnek mondható; egy alapos vizsgálat is csak 3 százaléknyi olyan boltot talált, ahol semmiféle hűtőgép nem volt. A helyzet mégsem megnyugtató. A KÖJÁL igen szigorúan előírja, hogy például a húst és a tejet nem szabad ugyanabban a hűtőszekrényben tartani. Igen ám, de nincs mindenütt kettő. Az újabb hűtőszekrények beszerzésére a kereskedelemnek kevés a pénze. Ha pedig lenne, gyakran nincs hely az üzletben, ahová beállítják. Vagy — különösen vidéken — kimarad az áramszolgáltatás, s akkor bemelegszik a hűtőszekrény. Sokféle problémát kell még megoldanunk. 12! Az utolsó láncszem a háztartási hűtőszekrény. Könnyű szép számokkal dobálózni, mert ma már hazánkban 100 konyha közül 46-ban ott áll valamiféle hűtőszerkezet. Évente negyedmillió újat vásárolnak. Ismerkedjünk meg azonban néhány alapfogalommal. Nemzetközi megállapodás alapján ma már csillagokkal jelölik a hűtőszekrényeket. Egy csillagos, amelynek mélyhűtő részében mínusz hat fok a hőmérséklet, két csillagos, ahol 12 fok, és három csillagos, amely mínusz 18 fok alá hűt. Ez az igazi. A három csillagos rekeszben a mirelit áru hónapokig eltartható, sőt, ha a háziasszony júniusban berakja a kertben szedett málnát, akkor azt karácsonykor is feltálalhatja a családnak. A szakemberek panaszkodnak, hogy a vevők általában a kisebb frizsidereket veszik meg, mert arra gondolnak, hogy azt az egy zacskó tejet, csomag vajat, 20 deka parizert, vagy fél kilogramm húst el tudják helyezni a 40 literes szekrényben is. Igen ám, de a hűtőgép új igényeket támaszt. A családfő például rájön, milyen kellemes dolog az, hogy vacsora után, odahaza kinyit egy ajtót és kiszedi a finomra hűtött üveg söröket. És alig telik el egy kis idő, bebizonyosodik, hogy a hűtőszekrény kicsi. Azután arra is panaszkodnak a szakemberek, hogy minálunk a háziasszonyok nem takarékoskodnak az idejükkel. Minden aprócseprő holmiért, mindennap leszaladnak a boltba. Ahelyett, hogy egész hétre bevásárolnának, és ezt a hűtőszekrényben tárolnák. Ez kétségtelenül igaz. És erről megint eszembe jut a dán paraszt. Ugyanis. A két és fél, háromezer forintos hűtőszekrényeken csillagot általában hiába keresnénk. Ezek legföljebb arra alkalmasak, hogy egyik napról a másikra tárolják az ételt. Régebben lehetett kapni három csillagos hűtőszekrényt, kevesebb mint ötezer forintért. Igaz, ennek a mélyhűtőrésze csak 12 és fél literes, de az is jó volna, ha lenne. Ám ennek gyártását beszüntették. Van tehát javítani valónk a hűtőlánc minden szemén. Örülünk az elért eredményeknek, és bízunk a további haladásban. f. a Pásztor Ferenc: Véletlenül katona 35. — Nem mondtam, hogy bölcsebb vagyok, mint más, de én nem tűrném, hogy a menyasszonyom, aki majd hamarosan a harcostársam lesz, az higgyen a vallásnak. Jobban tennéd, ha megírnád neki, hogy ilyeneket ne írjon neked, meg hogy ne jöjjön ide azzal a kereszttel. De ha erre nem hajlandó, akkor a saját érdekedben szakítsd meg vele a kapcsolatot, mert másképpen nem lehetsz a DISZ-nek tagja. — Miért kellene nekem Ibit dobni? Jó nő, klassz, minden. Szeret is, küldje csomagot, tiszteli anyámat. Már akkor is ismertem, amikor apám Yvryben dolgozta, mert Ibi apja is volt emigrációban, Brüsszelben. Ha akkor tudta rendes lenni az ő apja, akkor miért nem jó most nekem lánya. Még azt sem tudom, milyen okosság, hogy ha Ibi hisz Istenben, akkor én rosszabb vagyok, mint te? — Ne vitatkozzunk ezen. Beosztásomnál fogva több eszem van, mint neked, ezt én jobban tudom és kész. Ajánlom, hogy szüntesd meg a kapitalista sajtót, hagyj fel az Ibiddel, és akkor nem is jelentem az ügyet! — Ide figyelj, te okos! Ha Ibi jár templomba, még nem szólok neki bele. De ha én adok neked írást, hogy nincs isten, akkor engem hagysz fenébe? Akkor nekem nem kell dobni Ibit. Nem tudta, hogy nevessen, vagy bosszankodjon. Könnyű lehetne a választás, ha egy naiv, tudatlan emberrel vitatkozna. De maga is tudta, hogy Zsanót azért már megkenték mindenféle hájjal. Ismerte. Tudta róla, hogy egyféleképpen gondolkodik azokkal, akik az őrs jobbik felét képviselik, csak egy kicsit nehézkes. — Te, Zsanó — mondta Muraközi —, te azt hiszed, hogy papírral elintézhetünk minden problémát? Ez nem papírügy! Nem érted miről van szó? Nekünk az a feladatunk, hogy megváltoztassuk az emberek gondolkodásmódját, életszemléletét. Lehet, hogy még nem vagyunk tökéletes emberek, biztosan nagyon sokat kell még tanulnunk, de akarjuk, siettessük a dolgokat. Utóvégre, te olyan családból származol, ahol a forradalmár szemlélet már gyermekkorodban beléd szívódott... — Énbelém? — nézett rá komolyan Zsanó. Néha nevetni kellett ezen a komolykodáson. — Én csak azt tudtam gyermekkoromban, hogy jobban kell félnem, mint a többi gyereknek. Meg azt tudtam, hogy fogaim elfáradtak, mindig verték egymást a félelemtől. Mikor ház előtt elment német járőr, akkor mondtam esti imádságot automata mód. Ez volt forradalmár szemlélet? Lehet. — Zsanó, te viccet csinálsz az egészből, nem értelek — méltatlankodott Muraköz. — Én nem voltam Párizsban, nem voltam, mert még gyerek voltam. De a felszabadulás után, mióta az eszemet tudom, mindig azt tettem, amit a párt kért, utasított, vagy parancsolt nekem. Én most is azt teszem. Zsanó félrebillentette a fejét, de most valóban komolyan. Derékszíját meghúzogatta, ami nála annyit jelentett: tessék várni, most gondolkodom a dolgon. — Te, Mura, mit gondolsz! Én talán angyalok szónoklására jöttem ide? Ha nem gondolom komolyan kommunista program, azt hiszed nem csinálok valami buli? Sok lett volna mondani öreg Tóthnak, intézzen el? Nem sok! Inkább azt mondta: „Te, Zsanó, neked menni kell katonaságba. Az én fiam ne húzódja el attól, mi másnak is kötelesség. Úgyse csináltál még semmi, amiből országnak haszna legyen. Most legalább leszel vigyázó a határra. Mert van ám miért őrizni határt. Filmes azután is lehetsz.” Ezt tudom is, Mura! Azt hiszed, hogy nem olvasom újságot, azt hiszed, nekem megy el minden fülem mellett? Nem alszom közben, míg emberek beszélnek. Csak te hiszed, mert vagy nagyon buzgó, vagy olyan örökké mozgalmas ... — Azt hiszed, hogy magam miatt van? — pattant fel Muraközi, és vörös képpel hadonászott. — Nem magamért teszem. Én is szívesen aludnék, amíg írogatok, meg statisztikát készítek. Én is szívesen eljátszogatnék a lányokkal, amíg azután talpalok, hogy összehozzak egy kis kulturális életet. Talán magam miatt veszekszem, meg rimánkodom, hogy engedjék el a lányokat táncolni? Magam miatt teszem, hogy a kimenő alatt előadást tartok a falusiaknak? Nem! Hanem azért, hogy segítsenek nekünk a határ őrzésében. Csak ezt ti nem tudjátok, vagy nem értitek. Vagy azt gondolod, hogy otthon, a gyárban magam miatt dolgoztam reggeltől estig? Nem volt több a fizetésem, nem adtak ezért semmi külön pénzt, mert agitálni jártam, mert társadalmi munkában építettük a vasutat. Emléklapot, azt adtak, jelvényt is kaptunk. És ha tudni akarod, én erre a jelvényre, meg emléklapra valóban büszke vagyok. Elég sok bajt, meg szegénységet, meg nyomort hozott a háború. Ideje, hogy egyszer már mi is gazdag ország legyünk. Hát ezért dolgozom. Csak nektek nehéz a felfogásotok, lusták és közönyösek vagytok, ezért nem értitek meg, hogy lehet egy kicsivel többet is tenni a hazáért. Zsanó közben a vállai közé húzta a fejét, mint egy megszeppent gyerek. Pislogott, nem akart elhamarkodott véleményt mondani. — No, beszélj csak, nem félek a kemény szavaktól — biztatta Muraközi, egy kissé mártír arccal, mintha most szenvedne. (Folytatjuk,