Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-12 / 85. szám

PÉNTEK, 1974. ÁPRILIS 12, Losonczi Pál fogadta az USA nagykövetét O Budapest (MTI) Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke fogadta Ri­chard F. Pedersent, az Ame­rikai Egyesült Államok nagy­követét. A nagykövet átadta a holdkőzet egy darabját és a magyar zászló kicsinyített mását, amelyet a világ álla­mainak zászlai között az Apollo–17 űrhajó vitt ma­gával a Holdra. A fogadáson és a beszélgetésen a nagykö­vet kíséretében volt Frank Zarb, a Fehér Ház költség­­vetési és igazgatási hivatalá­nak helyettes vezetője, aki egy amerikai üzletemberek­ből álló delegáció élén tar­tózkodik Magyarországon. Szovjet—szíriai tárgyalások O Moszkva (MTI) A Kremlben csütörtökön megkezdődtek a tárgyalások Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke, valamint Hafez As­­­szad, a Szíriai Baath-párt főtitkára, a Szíriai Arab Köz­társaság elnöke között. Asszad elnök csütörtökön érkezett hivatalos látogatás­ra a Szovjetunióba. Gromiko beszéde az ENSZ-ben • New York (TASZSZ) Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter beszédet mondott az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakán. Beszédében megerősítette, hogy a Szovjetunió a jövő­ben is együttműködik majd az ázsiai, afrikai, latin-ame­rikai államokkal, lehetősé­geihez mérten segítséget nyújt számukra a legkülön­félébb irányokban: a hosszú lejáratú hitelek nyújtásától a korszerű műszaki ismere­tek elsajátításáig, a nemze­ti káderek kiképzésétől, a népgazdasági tervezésben szerzett tapasztalatok át­adásáig. Gromiko többek között ki­fejtette: Országunk szembe­szegül az olyan kísérletek­kel, amelyek célja: elválasz­tani a nemzeti felszabadító mozgalmat természetes szö­vetségesétől, a szocialista ál­lamok közösségétől. Mi soha nem fogjuk elfogadni sem elméletben, sem gyakorlat­ban azt a hazug koncepciót, amely a világot „gazdag” és „szegény” országokra osztja, azonosítja a szocialista or­szágokat és azokat a bizo­nyos államokat, amelyek sok, igen sok kincset ragad­nak el a gyarmati iga alatt sínylődött országoktól.­­ Az enyhülés irányában tett fordulat a nemzetközi politikai légkör megjavulása az, ami kedvező közeget te­­­­­­remt a normalizálás és a kölcsönös gazdasági kapcso­latok számára. A nemzetkö­zi kapcsolatoknak a békés egymás mellett élés széles körben elismert elvein ala­puló átszervezése lényegé­ben még csak megkezdődött, de már érzékelhető gyümöl­csöket terem. Nyomatékosan kiemelve a szuverenitás elvét, kijelen­tette: „Ez az elv feltételezi minden állam szuverén jo­gának feltétlen tiszteletben tartását, hogy szabadon, is­métlem, szabadon rendel­kezzék természeti kincsei­vel.” Mint mondotta, a Szovjetunió támogatja a fejlődő országoknak azt a követelését, hogy az államo­sításra és a külföldi tőke tevékenységének ellenőrzésé­re való jog ne maradjon papiroson. Az energiaválságra rátér­ve Gromiko hangsúlyozta, hogy annak Nyugaton nem természeti, hanem társadal­mi-politikai okai vannak, s ennek legjobb bizonyítéka az a tény, hogy a szocialis­ta világ gyakorlatilag nem került szembe vele. A Szovjetunió kijelenti, hogy kész részt venni az energiaválság leküzdését szolgáló eszközök mind két­oldalú, mind sokoldalú megvitatásában olyan ala­pon, hogy biztosítani kell minden állam érdekeit. Golda Meir lemondott • Jeruzsálem (AFP, AP) Golda Meir izraeli minisz­terelnök csütörtökön benyúj­totta lemondását Kacir ál­lamfőnek. Az izraeli törvé­nyek szerint ez a lépés auto­matikusan az egész kormány lemondását is jelenti. Az elnöktől távozóban Meir asszony nem nyilatkozott az újságíróknak. Kacir annyit mondott, hogy a kormány ügyvivő kabinetként a he­lyén marad, ő pedig nyom­ban megkezdi tárgyalásait a pártok vezetőivel, az új kormány megalakításáról. A délelőtti rendkívüli ka­binetülésen újból megvitat­ták az októberi háború hi­báiért való felelősséget tag­laló bizottság jelentését. Abba Eban külügyminisz­ter a kabinetülés után sajtó­­nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a kormány lemondása és ügyvivő kabinetté átala­kulása semmiképpen sem be­folyásolja az eddigi külpo­litika folytatását. Csütörtökön délelőtt is­mét megszólaltak az ágyúk a Golan-magaslatokon, az iz­raeli—szíriai frontvonal két oldalán. A tüzérségi párbaj helyi idő szerint 9.00 óra tájban kezdődött, és a szí­riai lövegek az izraeli után­pótlási bázisokat is lövik. Tel Aviv-i jelentés szerint egy izraeli katona megsebesült a tűzharcban. Együttműködés az oltóanyag­kutatásban Az Országos Közegészség­­ügyi Intézet, valamint a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának Poliomyelitis és Vírusos Enkephalitis Ku­tató Intézete közötti együtt­működés már 15 éves múlt­ra tekint vissza. A két inté­zet közösen kutatja a gyer­mekbénulás, egyes rovarok által terjesztett agyvelőgyul­­ladás-vírusok, valamint a veszettség elleni oltóanyagok tökéletesítésének módozatait. A szovjet intézettől az Or­szágos Közegészségügyi In­tézet 1959-ben százezer adag, gyermekbénulás elleni oltó­anyagot kapott, s azzal még ugyanabban az évben két­millió gyermeket oltottak be. Attól kezdve hazánkban — az évente megismételt oltá­sok eredményeként — gya­korlatilag megszűnt a koráb­ban sok áldozatot követelő járványos betegség. Európában jelenleg a ve­szettség a legnagyobb mér­tékben a rókák között pusz­tít, az ember környezetében élő állatok körében általá­ban visszaszorult. Hazánk­ban az 1949. óta beoltottak közül senki sem betegedett meg. Ennek ellenére fontos feladat a veszettség elleni ha­tékonyabb oltóanyag kidol­gozása, hiszen a vírusos fer­tőzés vadállatokról is átter­jedhet emberre. A szovjet in­tézetben ezért szövetkultúrán új oltóanyagot kísérleteztek ki, aminek lényegében keve­sebb a mellékhatása, mint a Pasteure óta csaknem válto­zatlan vakcinának. Az Országos Közegészség­­ügyi Intézet munkatársai azon fáradoznak, hogy tudo­mányosan is megalapozzák a veszettség elleni oltás legop­timálisabb módját. Szeged hangulatáért Hozzászólás a Délmagyarország cikkéhez A vita, az érdeklődés rendkívül felélénkült a vá­­rosesztétika, a városfejlesz­tés kérdéseiről írott olva­sói levelek körül. A téma egyik sarkalatos pontja a Móra park, az árvízvédel­mi védőfal újjáépítése. Az ATIVIZIG igazgatója fő­ként erről ad tájékoztatást levelében: örülök, hogy a városlakó­kat érdekli a város sorsa, jö­vője, fejlődése. Annak is örü­lök, ha ezt az érdeklődést szenvedélyesen nyilvánítják ki, bizonyítva ezzel, hogy szeretik városunkat. Magam is szenvedélyesen szólok hoz­zá, én is szeretem a várost. A Szeged város árvízvé­delmi biztonságát jelentő partfal építésével, és ezzel kapcsolatban a Móra park fáival kívánok foglalkozni. Elöljáróban azt a vélemé­nyemet írom le, hogy Sze­ged hangulatához nemcsak a fák, a terek, a parkok, a szalámigyár, a városháza vagy a dóm tartozik, ha­nem, és elsősorban az itt élő emberek. Minden az embe­rek érdekében történik, le­gyen az fásítás, útépítés, gyártelepítés vagy bármi más. Ezért minden újat, min­den tervet abból a szempont­ból kell vizsgálni, hogy mennyiben szolgálja az em­bereket, jelen esetben Sze­ged lakosságát. A város leve­gőjét javító és esztétikai él­ményt adó fák, parkok vé­delme, fejlesztése fontos fel­adat,­­de az elsődleges az ember, az emberi igények ki­szolgálása. Rátérve most már a várost és környékét védő partfalra, tisztázni kell először is, hogy a partfal építése soha nem volt szavazás kérdése! Vé­leményeket, javaslatokat — a makett bemutatása idején — kértünk a sajtó útján és vártunk is: legyen-e a mell­védfalon kiugró bástya, vagy nem; milyen legyen a lejáró lépcsők kialakítása stb. Saj­nos, egyetlenegy javaslat nem érkezett. Sokan emlékszünk még az 1970. évi árvízre, tudjuk, hogy mi forgott akkor koc­kán. Azt hiszem, hogy erről éppen Szegeden — emlékez­zünk 1879-re is — nem is kell többet mondani. Az 1970. évi árvíz utáni talajmechani­kai feltárások azt bizonyítot­ták, hogy a jelenlegi part­falnak csúszás elleni állé­konysága nincs, az a labili­tás határán van, a helyzetet csak teljes átépítéssel lehet megoldani. Anélkül, hogy ki­térnénk a talajmechanikai, szivárgáshidraulikai, folyó­meder-változási és stabilitási kérdésekre, megpróbálom az egyszerűsített lényeget leír­ni. A csúszások a partfal teljes hosszában, egy kör­csúszólap mentén jelentkez­tek, amelynek a felső ki­metszése a Móra park kö­zepe táján, alsó kimetszése pedig a Tisza medrében van. A csúszásokat három módon lehet megszüntetni: a me­derben való megtámasztás­sal, a csúszást előidéző ter­helő tömeg csökkentésével, és a csúszó tömegnek be­ton résfallal a már nem moz­gó altalajhoz való „hozzá­­szögelésével”. A terv mind a három mód­szer elemeit tartalmazza. A legegyszerűbb a mederben való megtámasztás. Ezt ad­dig a mértékig írja elő a terv, ameddig a megtámasz­tó kőmennyiség nem szűkí­ti le az itt amúgy is szűk Tisza-medret annyira, hogy alámosással fenyegetné a hídpillért, vagy elmosással a bal parti strandot. A partfal teljes hosszában résfalat építeni: félmilliárdos nagyságrendű költség. Ilyen áron megmaradhatna a Mó­ra park teljes egészében, nem változna a Tisza-part jelenlegi képe. Az elfogadott és faáldozattal járó építés költségei 176 milliót tesz­nek ki. A résfalazást telje­sen elhagyni nem lehet, mert akkor a jelenlegi mellvédfa­lat mintegy 50 méterrel kel­lene hátrahozni, hogy a vis­­­szabontással a kellő mérté­kű terheléscsökkentés meg­valósuljon. Maradt tehát a tervező ál­tal öt változatban kidolgo­zott optimum: szakaszosan épülő résfal, és 9 méterrel hátrább jövő mellvédfal, előt­te lépcsőzéssel kialakított, csökkentett súlyú part. Az öt variáns közül városesztétikai szempontok alapján válasz­tott a vízügyi igazgatósággal együtt a városi tanács. Még valamit tisztázni kell: a 121 darab fát akkor is ki kellett volna vágni, ha az alsó rakparton nem lenne út! A kettő között nincs össze­függés. Az alsó rakparton azért lesz út, mert most is van. Erre szükség is van, másképp nem lehetne meg­közelíteni a Tiszát. De ha helyette park lenne, akkor is ki kellett volna a fákat ven­ni 9 méteres sávban, ennyit jön hátrább a mellvédfal. A kivágandó fák 1973 au­gusztusa óta mindenki előtt ismertek voltak, azok meg is voltak jelölve. A fákat mindenki sajnálja, ez termé­szetes. Az egész partfal épí­tését végző vízügyi igazgató­ság a sajnálkozáson kívül egyebet is tesz ebben az ügyben: vállalta egyrészt a Móra park megmaradt ré­szében a dísznövényzet dú­sítását, és a hullámtéri park­erdő kialakítását, nem ke­vesebb mint 1000 új fa tele­pítésével együtt. Ha már itt tartunk, van egy javaslatom is. Egyetér­tek a március 24-i vitacikk írójával abban, hogy fogjunk össze a fák érdekében, de ne úgy, hogy létrehozzuk a „fakivágások ellenzőinek” tá­borát, hanem úgy, hogy tele­pítsünk fákat, szervezetten. A vízügyi igazgatóság nevében vállalom az akció lebonyolí­tását. A városi tanácstól a telepítési helyek kijelölését kérem, Szeged lakosságától pedig a jelentkezést erre a szép társadalmi munkára. Minden új megépítése kel­lemetlenségekkel jár: utak lezárásával, járdák felbon­tásával, munkagépek zajá­val. Ezek kiküszöbölhetetlen dolgok, ezeken át kell esni, de egyet lehet tenni: befejezni a munkákat, amilyen gyorsan csak lehet. Ehhez viszont minden szerv összefogása és megértése is szükséges. Ez is legyen Szeged város hangu­lata. Mi, magyarok, nagyon tudunk dolgozni, ha baj van. Az 1970. évi árvízvédekezés­kor sok példát lehetett erre látni. Próbáljunk most is úgy dolgozni, úgy összedol­gozni, mint elemi csapások idején szoktunk. Simády Béla, az ATIVIZIG igazgatója Költészet napja Irodalmi est Makón és Szegeden A költészet napi esemény­­sorozat megyei megnyitó ünnepségét tegnap, csütörtö­kön este rendezték meg Ma­kón. Az est költővendégei, Kormos István és Lator László irodalmi munkásságát Kiss Ferenc irodalomtörté­nész méltatta, a műsorban József Attila-, Ady-, Rad­nóti-, Illyés-verseket tolmá­csoltak : Martin Márta, Ko­vács János és Szabó István szegedi művészek. Délelőtt József Attila-emlékkiállítás nyílt a makói városi tanács épületében. A magyar líra ünnepén Szegeden kilenc költő estjét rendezték meg ugyancsak tegnap, a Tisza Szálló kon­certtermében, amely ezúttal zsúfolásig megtelt. Baka István, Kiss Anna, Kiss Be­nedek, Petri Ferenc, Sárándi József, Szepesi Attila, Vtas­­sy József és Veress Miklós volt a szegedi versszeretők vendége, a Szegedi Nemze­ti Színház művészei, Cser­pák Árpád, Konter László, Körtvélyessy Zsolt, Melis Gábor, Simon Éva, Déri Má­ria tolmácsolták verseiket és a távollevő Kovács István műveit. Akik a nagy sikerű ünne­pi est szereplői voltak — költők és előadók — bár nem tartoznak egyazon kor­osztályhoz, valamennyien fiatalok. A versek teremtet­te hangulatban mégsem a nemzedékek dolgáról-témá­­járól formálódott a gondo­lat, hanem az igaz, élő köl­tői szó és a meghallók ta­lálkozásának mindenkori csodájáról. A tegnap esti kö­zönség ismerte, olvasta, hal­lotta már a Szegedről in­­dult-elszármazott, vissza, vissza­térő, vagy itt élő al­kotók sok versét. A sajá­tos hangulatú ünnepi alka­lom pedig — hihetjük, hogy e folyamatos kapcsolat se­gítségével is — felfokozta a gondolatmegértés, formafel­fedezés örömét. Az ünnepségen Ilia Mi­hály, a Tiszatáj főszerkesz­tője mondott értő szavakat a jelenlevő költők művészeté­ről, a magyar líra hagyo­mányairól és a napjaink­ban születő versek értéké­­ről-feladatáról. A műsorban — amelyet Pálfy Katalin, a Szegedi Nemzeti Színház tagja állított össze — zon­gorán közreműködött Szabó Orsolya. Továbbtanuláshoz ■ ■ _ «1 ■/­­ösztöndíj Bács-Kiskun megyében a tsz-ek is mind több segít­séget nyújtanak a fizikai dolgozók gyermekeinek to­vábbtanulásához. Már a kö­zépiskolában anyagi támoga­tásban részesítik a fiatalo­kat. Újabban Kiskunhalason a kiskunsági termelőszövet­kezetek területi szövetsége alapított ösztöndíjat, amely­ből azokat a gyermekeket se­gítik, akik az általános is­kola elvégzése után a kis­kunhalasi mezőgazdasági szakközépiskolában tanulnak tovább. (MTI) Érettségi rend a dolgozók középiskoláiban A Művelődésügyi Miniszté­rium — közlönyében — nyil­vánosságra hozta a tanév vé­gi IV. osztályos vizsgák, va­lamint az érettségi vizsgák rendjét a dolgozók középis­koláiban. A dolgozók gimnáziumá­ban a negyedikesek tanév vé­gi vizsgáit május 25-ig kell befejezni, s azok a felsőfokú oktatási intézményekben to­vábbtanulni kívánó dolgozók, akiknek matematikából, il­letve fizikából felvételi vizs­gát kell tenniük, e két tan­tárgyból közös érettségi-fel­vételi írásbeli vizsgán vesz­nek részt május 28-án és 29-én. Az írásbeli érettségi vizsgák időpontjai: június 3-án, hétfőn magyar nyelv és irodalom, június 4-én, kedden matematika, június 5- én, szerdán fizika, június 6- án, csütörtökön­ kémia, jú­nius 7-én, pénteken biológia. A vizsgák valamennyi napon 14 órakor kezdődnek, a ta­nulóknak 180 perc áll ren­delkezésére tételük kifejté­séhez. Az írásbeli tételeket egyébként az új gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései szerint állítják össze. A szóbeli érettségi vizsgákat június 12. és 29. között kell megtartani. A dolgozók szakközépisko­láinak és ipari technikumai­nak idén végző hallgatói, akik felsőfokú oktatási in­tézményben kívánnak to­vábbtanulni — s matemati­kából, illetve fizikából fel­vételi vizsgát kell tenniük — ugyancsak május 28-án és 29-én vesznek részt e tár­gyakból közös érettségi-fel­vételi írásbelin. A dolgozók szakközépiskoláiban az írás­beli érettségi vizsgák június 3-án kezdődnek, s a vizsga­­szabályzatban előírt tantár­gyi sorrendben zajlanak le. A dolgozók ipari techniku­maiban az egyes tantárgyak írásbeli és szóbeli képesítő­­vizsgákról a korábbi rendel­kezések a mérvadók, azzal a kiegészítéssel, hogy az írás­beli vizsga első napja június 3, a szóbeli vizsga időpontja pedig június 12—30.

Next