Délmagyarország, 1974. április (64. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-12 / 85. szám
PÉNTEK, 1974. ÁPRILIS 12, Losonczi Pál fogadta az USA nagykövetét O Budapest (MTI) Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke fogadta Richard F. Pedersent, az Amerikai Egyesült Államok nagykövetét. A nagykövet átadta a holdkőzet egy darabját és a magyar zászló kicsinyített mását, amelyet a világ államainak zászlai között az Apollo–17 űrhajó vitt magával a Holdra. A fogadáson és a beszélgetésen a nagykövet kíséretében volt Frank Zarb, a Fehér Ház költségvetési és igazgatási hivatalának helyettes vezetője, aki egy amerikai üzletemberekből álló delegáció élén tartózkodik Magyarországon. Szovjet—szíriai tárgyalások O Moszkva (MTI) A Kremlben csütörtökön megkezdődtek a tárgyalások Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, valamint Hafez Asszad, a Szíriai Baath-párt főtitkára, a Szíriai Arab Köztársaság elnöke között. Asszad elnök csütörtökön érkezett hivatalos látogatásra a Szovjetunióba. Gromiko beszéde az ENSZ-ben • New York (TASZSZ) Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter beszédet mondott az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakán. Beszédében megerősítette, hogy a Szovjetunió a jövőben is együttműködik majd az ázsiai, afrikai, latin-amerikai államokkal, lehetőségeihez mérten segítséget nyújt számukra a legkülönfélébb irányokban: a hosszú lejáratú hitelek nyújtásától a korszerű műszaki ismeretek elsajátításáig, a nemzeti káderek kiképzésétől, a népgazdasági tervezésben szerzett tapasztalatok átadásáig. Gromiko többek között kifejtette: Országunk szembeszegül az olyan kísérletekkel, amelyek célja: elválasztani a nemzeti felszabadító mozgalmat természetes szövetségesétől, a szocialista államok közösségétől. Mi soha nem fogjuk elfogadni sem elméletben, sem gyakorlatban azt a hazug koncepciót, amely a világot „gazdag” és „szegény” országokra osztja, azonosítja a szocialista országokat és azokat a bizonyos államokat, amelyek sok, igen sok kincset ragadnak el a gyarmati iga alatt sínylődött országoktól. Az enyhülés irányában tett fordulat a nemzetközi politikai légkör megjavulása az, ami kedvező közeget teremt a normalizálás és a kölcsönös gazdasági kapcsolatok számára. A nemzetközi kapcsolatoknak a békés egymás mellett élés széles körben elismert elvein alapuló átszervezése lényegében még csak megkezdődött, de már érzékelhető gyümölcsöket terem. Nyomatékosan kiemelve a szuverenitás elvét, kijelentette: „Ez az elv feltételezi minden állam szuverén jogának feltétlen tiszteletben tartását, hogy szabadon, ismétlem, szabadon rendelkezzék természeti kincseivel.” Mint mondotta, a Szovjetunió támogatja a fejlődő országoknak azt a követelését, hogy az államosításra és a külföldi tőke tevékenységének ellenőrzésére való jog ne maradjon papiroson. Az energiaválságra rátérve Gromiko hangsúlyozta, hogy annak Nyugaton nem természeti, hanem társadalmi-politikai okai vannak, s ennek legjobb bizonyítéka az a tény, hogy a szocialista világ gyakorlatilag nem került szembe vele. A Szovjetunió kijelenti, hogy kész részt venni az energiaválság leküzdését szolgáló eszközök mind kétoldalú, mind sokoldalú megvitatásában olyan alapon, hogy biztosítani kell minden állam érdekeit. Golda Meir lemondott • Jeruzsálem (AFP, AP) Golda Meir izraeli miniszterelnök csütörtökön benyújtotta lemondását Kacir államfőnek. Az izraeli törvények szerint ez a lépés automatikusan az egész kormány lemondását is jelenti. Az elnöktől távozóban Meir asszony nem nyilatkozott az újságíróknak. Kacir annyit mondott, hogy a kormány ügyvivő kabinetként a helyén marad, ő pedig nyomban megkezdi tárgyalásait a pártok vezetőivel, az új kormány megalakításáról. A délelőtti rendkívüli kabinetülésen újból megvitatták az októberi háború hibáiért való felelősséget taglaló bizottság jelentését. Abba Eban külügyminiszter a kabinetülés után sajtónyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a kormány lemondása és ügyvivő kabinetté átalakulása semmiképpen sem befolyásolja az eddigi külpolitika folytatását. Csütörtökön délelőtt ismét megszólaltak az ágyúk a Golan-magaslatokon, az izraeli—szíriai frontvonal két oldalán. A tüzérségi párbaj helyi idő szerint 9.00 óra tájban kezdődött, és a szíriai lövegek az izraeli utánpótlási bázisokat is lövik. Tel Aviv-i jelentés szerint egy izraeli katona megsebesült a tűzharcban. Együttműködés az oltóanyagkutatásban Az Országos Közegészségügyi Intézet, valamint a Szovjetunió Orvostudományi Akadémiájának Poliomyelitis és Vírusos Enkephalitis Kutató Intézete közötti együttműködés már 15 éves múltra tekint vissza. A két intézet közösen kutatja a gyermekbénulás, egyes rovarok által terjesztett agyvelőgyulladás-vírusok, valamint a veszettség elleni oltóanyagok tökéletesítésének módozatait. A szovjet intézettől az Országos Közegészségügyi Intézet 1959-ben százezer adag, gyermekbénulás elleni oltóanyagot kapott, s azzal még ugyanabban az évben kétmillió gyermeket oltottak be. Attól kezdve hazánkban — az évente megismételt oltások eredményeként — gyakorlatilag megszűnt a korábban sok áldozatot követelő járványos betegség. Európában jelenleg a veszettség a legnagyobb mértékben a rókák között pusztít, az ember környezetében élő állatok körében általában visszaszorult. Hazánkban az 1949. óta beoltottak közül senki sem betegedett meg. Ennek ellenére fontos feladat a veszettség elleni hatékonyabb oltóanyag kidolgozása, hiszen a vírusos fertőzés vadállatokról is átterjedhet emberre. A szovjet intézetben ezért szövetkultúrán új oltóanyagot kísérleteztek ki, aminek lényegében kevesebb a mellékhatása, mint a Pasteure óta csaknem változatlan vakcinának. Az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársai azon fáradoznak, hogy tudományosan is megalapozzák a veszettség elleni oltás legoptimálisabb módját. Szeged hangulatáért Hozzászólás a Délmagyarország cikkéhez A vita, az érdeklődés rendkívül felélénkült a városesztétika, a városfejlesztés kérdéseiről írott olvasói levelek körül. A téma egyik sarkalatos pontja a Móra park, az árvízvédelmi védőfal újjáépítése. Az ATIVIZIG igazgatója főként erről ad tájékoztatást levelében: örülök, hogy a városlakókat érdekli a város sorsa, jövője, fejlődése. Annak is örülök, ha ezt az érdeklődést szenvedélyesen nyilvánítják ki, bizonyítva ezzel, hogy szeretik városunkat. Magam is szenvedélyesen szólok hozzá, én is szeretem a várost. A Szeged város árvízvédelmi biztonságát jelentő partfal építésével, és ezzel kapcsolatban a Móra park fáival kívánok foglalkozni. Elöljáróban azt a véleményemet írom le, hogy Szeged hangulatához nemcsak a fák, a terek, a parkok, a szalámigyár, a városháza vagy a dóm tartozik, hanem, és elsősorban az itt élő emberek. Minden az emberek érdekében történik, legyen az fásítás, útépítés, gyártelepítés vagy bármi más. Ezért minden újat, minden tervet abból a szempontból kell vizsgálni, hogy mennyiben szolgálja az embereket, jelen esetben Szeged lakosságát. A város levegőjét javító és esztétikai élményt adó fák, parkok védelme, fejlesztése fontos feladat,de az elsődleges az ember, az emberi igények kiszolgálása. Rátérve most már a várost és környékét védő partfalra, tisztázni kell először is, hogy a partfal építése soha nem volt szavazás kérdése! Véleményeket, javaslatokat — a makett bemutatása idején — kértünk a sajtó útján és vártunk is: legyen-e a mellvédfalon kiugró bástya, vagy nem; milyen legyen a lejáró lépcsők kialakítása stb. Sajnos, egyetlenegy javaslat nem érkezett. Sokan emlékszünk még az 1970. évi árvízre, tudjuk, hogy mi forgott akkor kockán. Azt hiszem, hogy erről éppen Szegeden — emlékezzünk 1879-re is — nem is kell többet mondani. Az 1970. évi árvíz utáni talajmechanikai feltárások azt bizonyították, hogy a jelenlegi partfalnak csúszás elleni állékonysága nincs, az a labilitás határán van, a helyzetet csak teljes átépítéssel lehet megoldani. Anélkül, hogy kitérnénk a talajmechanikai, szivárgáshidraulikai, folyómeder-változási és stabilitási kérdésekre, megpróbálom az egyszerűsített lényeget leírni. A csúszások a partfal teljes hosszában, egy körcsúszólap mentén jelentkeztek, amelynek a felső kimetszése a Móra park közepe táján, alsó kimetszése pedig a Tisza medrében van. A csúszásokat három módon lehet megszüntetni: a mederben való megtámasztással, a csúszást előidéző terhelő tömeg csökkentésével, és a csúszó tömegnek beton résfallal a már nem mozgó altalajhoz való „hozzászögelésével”. A terv mind a három módszer elemeit tartalmazza. A legegyszerűbb a mederben való megtámasztás. Ezt addig a mértékig írja elő a terv, ameddig a megtámasztó kőmennyiség nem szűkíti le az itt amúgy is szűk Tisza-medret annyira, hogy alámosással fenyegetné a hídpillért, vagy elmosással a bal parti strandot. A partfal teljes hosszában résfalat építeni: félmilliárdos nagyságrendű költség. Ilyen áron megmaradhatna a Móra park teljes egészében, nem változna a Tisza-part jelenlegi képe. Az elfogadott és faáldozattal járó építés költségei 176 milliót tesznek ki. A résfalazást teljesen elhagyni nem lehet, mert akkor a jelenlegi mellvédfalat mintegy 50 méterrel kellene hátrahozni, hogy a visszabontással a kellő mértékű terheléscsökkentés megvalósuljon. Maradt tehát a tervező által öt változatban kidolgozott optimum: szakaszosan épülő résfal, és 9 méterrel hátrább jövő mellvédfal, előtte lépcsőzéssel kialakított, csökkentett súlyú part. Az öt variáns közül városesztétikai szempontok alapján választott a vízügyi igazgatósággal együtt a városi tanács. Még valamit tisztázni kell: a 121 darab fát akkor is ki kellett volna vágni, ha az alsó rakparton nem lenne út! A kettő között nincs összefüggés. Az alsó rakparton azért lesz út, mert most is van. Erre szükség is van, másképp nem lehetne megközelíteni a Tiszát. De ha helyette park lenne, akkor is ki kellett volna a fákat venni 9 méteres sávban, ennyit jön hátrább a mellvédfal. A kivágandó fák 1973 augusztusa óta mindenki előtt ismertek voltak, azok meg is voltak jelölve. A fákat mindenki sajnálja, ez természetes. Az egész partfal építését végző vízügyi igazgatóság a sajnálkozáson kívül egyebet is tesz ebben az ügyben: vállalta egyrészt a Móra park megmaradt részében a dísznövényzet dúsítását, és a hullámtéri parkerdő kialakítását, nem kevesebb mint 1000 új fa telepítésével együtt. Ha már itt tartunk, van egy javaslatom is. Egyetértek a március 24-i vitacikk írójával abban, hogy fogjunk össze a fák érdekében, de ne úgy, hogy létrehozzuk a „fakivágások ellenzőinek” táborát, hanem úgy, hogy telepítsünk fákat, szervezetten. A vízügyi igazgatóság nevében vállalom az akció lebonyolítását. A városi tanácstól a telepítési helyek kijelölését kérem, Szeged lakosságától pedig a jelentkezést erre a szép társadalmi munkára. Minden új megépítése kellemetlenségekkel jár: utak lezárásával, járdák felbontásával, munkagépek zajával. Ezek kiküszöbölhetetlen dolgok, ezeken át kell esni, de egyet lehet tenni: befejezni a munkákat, amilyen gyorsan csak lehet. Ehhez viszont minden szerv összefogása és megértése is szükséges. Ez is legyen Szeged város hangulata. Mi, magyarok, nagyon tudunk dolgozni, ha baj van. Az 1970. évi árvízvédekezéskor sok példát lehetett erre látni. Próbáljunk most is úgy dolgozni, úgy összedolgozni, mint elemi csapások idején szoktunk. Simády Béla, az ATIVIZIG igazgatója Költészet napja Irodalmi est Makón és Szegeden A költészet napi eseménysorozat megyei megnyitó ünnepségét tegnap, csütörtökön este rendezték meg Makón. Az est költővendégei, Kormos István és Lator László irodalmi munkásságát Kiss Ferenc irodalomtörténész méltatta, a műsorban József Attila-, Ady-, Radnóti-, Illyés-verseket tolmácsoltak : Martin Márta, Kovács János és Szabó István szegedi művészek. Délelőtt József Attila-emlékkiállítás nyílt a makói városi tanács épületében. A magyar líra ünnepén Szegeden kilenc költő estjét rendezték meg ugyancsak tegnap, a Tisza Szálló koncerttermében, amely ezúttal zsúfolásig megtelt. Baka István, Kiss Anna, Kiss Benedek, Petri Ferenc, Sárándi József, Szepesi Attila, Vtassy József és Veress Miklós volt a szegedi versszeretők vendége, a Szegedi Nemzeti Színház művészei, Cserpák Árpád, Konter László, Körtvélyessy Zsolt, Melis Gábor, Simon Éva, Déri Mária tolmácsolták verseiket és a távollevő Kovács István műveit. Akik a nagy sikerű ünnepi est szereplői voltak — költők és előadók — bár nem tartoznak egyazon korosztályhoz, valamennyien fiatalok. A versek teremtette hangulatban mégsem a nemzedékek dolgáról-témájáról formálódott a gondolat, hanem az igaz, élő költői szó és a meghallók találkozásának mindenkori csodájáról. A tegnap esti közönség ismerte, olvasta, hallotta már a Szegedről indult-elszármazott, vissza, visszatérő, vagy itt élő alkotók sok versét. A sajátos hangulatú ünnepi alkalom pedig — hihetjük, hogy e folyamatos kapcsolat segítségével is — felfokozta a gondolatmegértés, formafelfedezés örömét. Az ünnepségen Ilia Mihály, a Tiszatáj főszerkesztője mondott értő szavakat a jelenlevő költők művészetéről, a magyar líra hagyományairól és a napjainkban születő versek értékéről-feladatáról. A műsorban — amelyet Pálfy Katalin, a Szegedi Nemzeti Színház tagja állított össze — zongorán közreműködött Szabó Orsolya. Továbbtanuláshoz ■ ■ _ «1 ■/ösztöndíj Bács-Kiskun megyében a tsz-ek is mind több segítséget nyújtanak a fizikai dolgozók gyermekeinek továbbtanulásához. Már a középiskolában anyagi támogatásban részesítik a fiatalokat. Újabban Kiskunhalason a kiskunsági termelőszövetkezetek területi szövetsége alapított ösztöndíjat, amelyből azokat a gyermekeket segítik, akik az általános iskola elvégzése után a kiskunhalasi mezőgazdasági szakközépiskolában tanulnak tovább. (MTI) Érettségi rend a dolgozók középiskoláiban A Művelődésügyi Minisztérium — közlönyében — nyilvánosságra hozta a tanév végi IV. osztályos vizsgák, valamint az érettségi vizsgák rendjét a dolgozók középiskoláiban. A dolgozók gimnáziumában a negyedikesek tanév végi vizsgáit május 25-ig kell befejezni, s azok a felsőfokú oktatási intézményekben továbbtanulni kívánó dolgozók, akiknek matematikából, illetve fizikából felvételi vizsgát kell tenniük, e két tantárgyból közös érettségi-felvételi írásbeli vizsgán vesznek részt május 28-án és 29-én. Az írásbeli érettségi vizsgák időpontjai: június 3-án, hétfőn magyar nyelv és irodalom, június 4-én, kedden matematika, június 5- én, szerdán fizika, június 6- án, csütörtökön kémia, június 7-én, pénteken biológia. A vizsgák valamennyi napon 14 órakor kezdődnek, a tanulóknak 180 perc áll rendelkezésére tételük kifejtéséhez. Az írásbeli tételeket egyébként az új gimnáziumi érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései szerint állítják össze. A szóbeli érettségi vizsgákat június 12. és 29. között kell megtartani. A dolgozók szakközépiskoláinak és ipari technikumainak idén végző hallgatói, akik felsőfokú oktatási intézményben kívánnak továbbtanulni — s matematikából, illetve fizikából felvételi vizsgát kell tenniük — ugyancsak május 28-án és 29-én vesznek részt e tárgyakból közös érettségi-felvételi írásbelin. A dolgozók szakközépiskoláiban az írásbeli érettségi vizsgák június 3-án kezdődnek, s a vizsgaszabályzatban előírt tantárgyi sorrendben zajlanak le. A dolgozók ipari technikumaiban az egyes tantárgyak írásbeli és szóbeli képesítővizsgákról a korábbi rendelkezések a mérvadók, azzal a kiegészítéssel, hogy az írásbeli vizsga első napja június 3, a szóbeli vizsga időpontja pedig június 12—30.