Délmagyarország, 1974. május (64. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-03 / 101. szám

mas ftmxTstmi estesOi^etseí Május 1 ünneplése Felvonulás Budapesten • Hatvanezren a Széchenyi téri nagygyűlésen A felszabadulás óta im­már harmincadszor ünne­pelte szabadon az ország május elsejét, a munkásosz­tály és a munka nemzetkö­zi, nagy ünnepét. A prole­tár nemzetköziség, a Szov­jetunióhoz és a szocialista országokhoz fűződő testvéri barátság, az imperializmus ellen, a szabadságukért küz­dő népekkel való szolidari­tás, a X. pártkongresszus határozatai végrehajtásának, valamint a XI. kongresszus­ra és felszabadulásunk 30. évfordulójára való készülő­dés jegyében ünnepeltek a dolgozók milliói országszerte. Budapesten ünnepi díszbe öltözve fogadta a Felvonu­lási tér a főváros dolgozóit. A díszemelvényen ott vol­tak a párt és a kormány ve­zetői- Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának el­nöke, Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, a Központi Bizottság titkárai, a társadalmi és tö­megszervezetek több veze­tője, a munkásmozgalom sok régi harcosa és sok, a ter­melésben élen járó, kitün­tetett dolgozó. Az eső elle­n­ére a fővárosi dolgozók százezrei vonultak fel az ün­nepen. Országszerte sokfelé esett id­enben május elsején. A borongós idő azonban nem vált­ kárára az ünnep han­gulatának, minden városban, községben felvonulással, ma­jálissal köszöntötték a dol­gozók milliói a munka ün­nepét. Az eső jószerével in­kább örömet szerzett, hi­szen ahogyan Németh Ká­roly, az­ MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára mondotta: „Ennél az esőnél értékesebb májusi ajándékot el sem lehet kép­zelni. Ami az éjjel és dél­előtt leesett, nagyon kellett a­ földeknek. Milliárdokat je­lenthet.” Valóban, a sok hetes szá­razság után igazi megváltás volt az eső a szomjazó föl­deknek. Szegeden az ünnep­re virradó éjjel esett, le­mosta a port a városról, a fákról. S bár reggel még nem sütött a nap, zölded vi­rítottak a lombok, s a gyep, a borús idő ellenére igazi májusi módra. Már kora reggel zenekarok járták a várost, zenével ébresztve az ünnepre a szegedieket. Va­lamivel nyolc óra után min­denfelé ünneplőbe öltözött emberek siettek már a gyü­lekezőhelyekre. Egyre élén­­kebb lett a város, mind több zászló, színes léggömb és transzparens virított a soka­sodó, gyülekező emberek fe­je fölött. Fél 10 után né­hány perccel már megér­keztek az első csoportok a Széchenyi térre, s ott is ha­marosan májusfák szalag­jait, zászlókat lengetett a szél; léggömbök színes csokrait, s jelszavak soka­ságát látta a szem, amerre csak nézett. „Éljen a prole­tár internacionalizmus, a kommunista és munkáspár­tok összefogása!” „Békét Vi­etnamnak!” „Munkások, pa­rasztok, értelmiségiek — jó munkával köszöntsük pár­tunk XI. kongresszusát és hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját!” Íme, csak ne­Köszöntöm Önöket, Szeged dolgozóit, a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepe, május elseje alkalmából — kezdte beszédét dr. Várko­nyi Péter. — Szocializmust építő hazánkban immár kö­zel három évtizede a nép szabadságának, a dolgozók hatalmának jelképe, hogy nemzeti ünnepünk is május elseje. E napon mindenek­előtt arra emlékezünk, hogy a szervezett munkásosztály nemzetközi összefogása, in­ternacionalista harca tette számunkra és még sok nép számára lehetővé a munka szabad ünneplését. Ma vi­lágszerte, s így a mi szere­tett hazánkban is ez az ün­nep a dolgozó emberek ös­­­szefogásának nagy, erőt adó demonstrációja. Dr­­­ Várkonyi Péter ezután hány a jelszavak közül, melyeknek százai éltették május elsejét, követeltek igazságos rendezést Közel- Keleten, s szabadságot a fasiszta terrortól szenvedő chilei népnek. Üdvözlő szó s indulók hangja fogadta az érkezőket a Széchenyi téren, Szeged üzemeinek, vállalatainak, in­tézményeinek és szövetkeze­teinek dolgozóit. „Köszönt­jük a Kiváló Vállalat cím­mel kitüntetett DÉLÉP, a KSZV, a városgazdálkodási és a fémipari vállalat dol­gozóit. Éljen a szocializmust építő magyar nép!” Egy­más után érkeztek a kitün­tetett vállalatok, szövetkeze­tek dolgozói. Felsorolni sem lehet valamennyit. Már 10 óra előtt megtelt a tér, több mint 60 ezer ember várta az ünnepi díszbe öltözött téren a politikai nagygyűlés kez­detét, melyet az MSZMP Szeged városi bizottsága, Szeged megyei város taná­csa és a Szakszervezetek­ Megyei Tanácsa rendezett. Az emelvényen az elnökség tagjai között ott voltak a megye és a város vezetői: dr. beszélt a május elsejék 1890- től napjainkig tartó, sok­szor véres történetéről. Szó­lott arról, hogy a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lom, majd a Szovjetunió­nak a fasizmus felett ara­tott dicső győzelme lehetővé tette a szocialista világ­­rendszer létrejöttét, s a ma­gyar dolgozó nép számára is megnyitotta a szocialista fej­lődés útját. Ezután így foly­tatta: — Milyen tanulságokkal gazdagít bennünket a má­jus elseje története ma, 1974-ben? Mindenekelőtt azt tanulhattuk meg, hogy nem lehet szabad az a nép, amely korunkban nem tömörül szi­lárdan a marxista—leninista pártja vezette szervezett (Folytatás a 3. oldalonj Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, dr. Perjési László, Csongrád megye tanácsának elnöke, Sípos Géza, az MSZMP Sze­ged városi bizottságának el­ső titkára és dr. Biczó György, Szeged megyei vá­ros tanácsának elnöke, a me­gyei és a városi pártbizott­ság tagjai, a munkásmoz­galom több régi szegedi har­cosa, a társadalmi és tömeg­szervezetek vezetői, gazda­sági és szakszervezeti veze­tők, több szocialista brigád vezetője, párttitkárok, mun­kások és értelmiségiek, s a hazánkban állomásozó szov­jet csapatok képviselői is. Miután a munkásőr-zenekar eljátszotta a Himnuszt, a nagygyűlést Juhász József, az SZMT vezető titkára nyi­totta meg. Az elnökség, a megyei és városi pártbizott­ság, valamint az SZMT ne­vében köszöntötte a részt­vevőket. Ezután a nagygyű­lés szónoka, dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási­ Hi­vatalának elnöke­­ lépett a mikrofonhoz. Dr. Várkonyi Péter beszéde A felvonulók tízezrei a Széchenyi téri nagygyűlésen. #4. évfolyam KM. szám 1974. május X, péntek Áras 80 fillér Kádár János nyilatkozata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, a budapesti dolgozók május 1-i felvonulásán nyilatkozatot adott: — A magyar munkásosztály legöntudatosabb emberei 1889-től kezdve — dacolva a kapitalisták terrorjával és erőszakszervezeteivel — minden évben megemlékeztek a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepéről, május 1-ről. A felszabadulás óta a felszabadult és a szocializmus építésé­nek útjára lépett egész magyar nép ünnepe lett május elseje. Ezt a napot munkaszünettel, méltó körülmények között; ünnepeljük meg, s a régi tradíciónak megfelelően, s ezen a napon is kifejezzük­ harci céljainkat, törekvéseinket, így volt ez eddig, így van ma, és így­ lesz ezután is. — Ezen a napon előre is szoktunk pillantani, milyenek a kilátásaink. A magyar munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, egész népünk jó érzéssel ünnepelhet, bizako­dással nézhet előre. Lelkiismerete tiszta: dolgozunk, ered­ményeink vannak. Minden lehetőségünk megvan ahhoz, ami a jó munkához, harcunkhoz szükséges. Van jó politikánk, a párt betölti vezető szerepét, a munkásosztály törekvései érvényre jutnak társadalmunkban, s népünk összeforrott a szocialista célok valóra váltásának szándékával. • Jók a feltételeink , hazai munkánk nemzetközi hát­terét illetően is. Nagy és erős szövetségeseink vannak: a Szovjetunió, a Varsói Szerződés országai, az összes szo­cialista ország, a­ haladásért, a szocializmusért és a bé­kéért küzdő emberek az­ egész világon. A nemzetközi mun­kásosztály, a népek harcából is becsülettel kivesszük a részünket.­­­­­­­ Most olyan év van előttünk, amelyben pártunk kongresszusra készül, népünk­­ pedig a felszabadulás 30. évfordulójára. Élve az alkalommal, ezúttal is szeretném Központi Bizottságunk üdvözletét és köszönetét kifejezni a szélesen kibontakozó, nagyarányú szocialista munkaver­seny kezdeményezőinek és résztvevőinek, akik elhatározták, hogy tettekkel, jó munkával készülnek a­­ jövő év nagy eseményeire. — Most jó, kiadós eső van május 1-én. De — mint ezt minden szem- és fü­ltanú is­­ tapasztalhatja — ez a részt­vevők hangulatán semmit sem rontott, az ünneplők­ lel­kesek, s valószínűleg azért is, mert arra­­ gondolnak, amit már néhány hete mi is mondoga­ttunk a Központi Bizott­ságban, a magunk körében, hogy minden feltételünk meg­van ahhoz, hogy nyugodtan nézzünk előre, csak még egy kis eső kellene. Most az eső is megjött.­­ Szeretném megragadni az alkalmat, hogy a munkás­ság szolidaritásának nagy nemzetközi ünnepét, a május el­sejét ünneplő magyar munkásosztálynak, egész dolgozó népünknek legjobb kívánságaim fejezzem ki, s tolmácsol­jam a Központi Bizottság üdvözletét. — Egészséget, erőt, sok sikert kívánok. Kádár János és Losonczi Pál május­i budapesti ünnepségén. Kádár János és Gáspár Sándor találkozása külföldi szakszervezeti vezetőkkel Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsának fő­titkára találkozott azokkal a külföldi szakszervezeti ve­zetőkkel, akik öt földrészről érkezve, részt vettek a bu­dapesti dolgozók május 1-i ünnepségén. Kádár János személyükön, keresztül tolmácsolta az ál­taluk képviselt országok szakszervezeti mozgalmá­nak, dolgozóinak a magyar munkásosztály, a magyar nép üdvözletét, s kifejezte szolidaritásunkat a népek szabadságáért, a társadalmi haladásért, a szocializmusért, a békéért vívott harcukkal

Next