Délmagyarország, 1974. július (64. évfolyam, 152-177. szám)
1974-07-19 / 167. szám
PÉNTEK, ma. JtTUJJS 19. SZEGEDI ÜNNEPI HETEK 1974 A 28. Szegedi Ipari Vásár ünnepélyes megnyitása a Marx téren, délelőtt 11 órakor. XI. Pedagógiai Nyári Egyetem előadásai az MTA Szegedi Biológiai Központjának előadótermében, délelőtt 9-től Kátai Mihály tűzzománcműveiből kiállítás a képcsarnok bemutatótermében, augusztus 2-ig. Régi művek, új szerzemények-kiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban, július 30-ig. Bódy Irén textiltervező kékfestő kiállítása a Bartók Béla Művelődési Központban, július 30-ig. Mészáros Dezső szobrászművész szabadtéri szoborkiállítása a Móra-parkban, augusztus 20-ig. Melocco Miklós szobrászművész kiállítása a Közművelődési Palota kupolájában, augusztus 20-ig. Tűzzománcok A népművészetnek, tárgyi és szellemi hagyományainknak, ma virágzó kultúránknak legmélyebb gyökereinél, legősibb rétegeiben kutat kísérletező kedvvel Kátai Mihály. Reprezentatív kamaratárlatát, melyet az utóbbi években készített tűzzománcképeiből válogattak, tegnap, csütörtökön délután nyitotta meg Szelesi Zoltán művészettörténész a Képcsarnok Kárász utcai bemutatótermében. Sumér és kelta emlékek támadnak föl, ősi mítoszok sárkányalakjai, oroszlánjai, ördögei jelennek meg, kopjafa, aranykapu, virág- és állatmotívumok sűrítményei őrzik a hajdani jelképekben rejlő világegészet. Kun lovasok, alföldi pásztorok, madonnák, istenek, sellők, életfák népesítik be ezt az ősi forrásból táplálkozó modern művészi birodalmat. A kiállítás legszebb és legizgalmasabb darabjai a szintézis jegyében születtek. A tartalmi és formai összegzés szándéka szülte őket. A népművészet által megőrzött ősi motívumok új életre kelnek, új gondolatokkal gazdagodnak. A mézeskalács-figurákból a hajdani formákat ma is őrző műalkotás lesz, melyeken egyszerre találkozhatunk a fémmegmunkálás, a szobrászat, a festészet, a zománcművészet, a bőrművesség mesterségjelvényeivel, karakteres jegyeivel. A formáknak, műfajoknak ez a heterogenitása, egymásba átváltása a teljességre törekvés szándékára utal. Éppúgy, ahogy az egykori sámánok, varázslók, táltosok maguk teremtette mítoszvilága is egy teljesség volt, az egész élet tükörképe. Kátai alkotásainak figurái, motívumkincse, őse jelei nem kitalálások. Egytől egyig ezredéves, eredeti motívumok, melyek végigkísérték változó-alakuló-formálódó jelentéssel és külső jegyekkel a történelem évszázadait. A képírók és ezermesterek örököse, folytatója. Egyszerre fafaragó és alkimista, fémműves és festő, a kemencék és a tűz tudósa, a múlt értékeinek fáradhatatlan kutatója — igazi művész. Nem idegen tőle a mítoszteremtő hajlam, mely a magyar lírában Juhász Ferenc költészetének egyik legfőbb jellemzője. A Képcsarnoknak valóban ünnepi kiállítás ez a tűzzománcbemutató. A tárlat legszebb darabjai között láthatjuk a Vándorkomédiások című népi ihletésű falikép-tervet, melyet a Szegedi Kamaraszínház pályázatára készített, a Madaras tékát, a szibériai ihletésű Kunbabákat, a mézeskalács formára emlékeztető Kun lovast, a Pásztor madonnát, a Sellőt, valamint a majolikaeljárással kombinált, kisméretű festői képecskéket. A felületes szemlélő számára Kátai alkotásainak dekorativitása, a mély tüzű színek, a finoman ívelő rajzosság és a zománc csillogó felülete jelenthet megragadó élményt. Azoknak viszont, akik el tudnak búvárkodni és gondolkodni egy-egy alkotás motívumrendszerének eredetén, jelentésén, asszociációs birodalmán, kimeríthetetlen forrás ez a tárlat. Ha ráhangolódunk Kátai kutató szenvedélyének, gondolatainak hullámhosszára, egy sok szépséget és izgalmat kínáló művészi világba juthatunk. Tandi Lajos Nagyobb területen több kiállító Sajtótájékoztató az ipari vásárról A szegedi Marx téren, a vásárváros területén a pavilonok építői, a kiállító vállalatok dolgozói tegnap az utolsó simításokat végezték, hogy a mai, péntek déli időpontra minden a legnagyobb rendben legyen, s az ünnepélyes megnyitó után tíz napon keresztül a nagyközönség és a szakembereknek a rendelkezésére álljon a 28. szegedi ipari vásár. A nyitás előtti napon, tegnap, csütörtökön délelőtt a szegedi városi tanács épületében dr. Csikós Ferenc, a tanács végrehajtó bizottságának titkára tájékoztatta a hazai és a külföldi újságírókat a vásár megrendezéséről és feladatairól. Részt vett a tájékoztatón Papái József, az MSZMP Csongrád megyei és Berta István, az MSZMP Szeged városi bizottságának osztályvezetője is. Ott voltak a tanácsok kereskedelmi osztályainak képviselői, a kiállító vállalatok vezetői és a szabadkai vásár igazgatóságának megbízottai is. A Szegedi Ipari Vásár céljáról dr. Csikós Ferenc elmondta, hogy az a negyedik ötéves terv ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi célkitűzéseinek megvalósítását szolgálja, s fórumot teremt ezen ágazatok fejlődését bemutató vállalatoknak, szövetkezeteknek. — Célja a szegedi vásárnak — mondotta többek között —, hogy segítse elő az ipar, a kereskedelem és a fogyasztók nyári találkozóját. Tartalmi mondanivalójában, külső megjelenési formájában méltóképpen reprezentálja Szeged, Csongrád megye és az egész Dél- Alföld gazdasági fejlődését. Szemléltesse, milyen fejlődést ért el az ipar a közszükségleti cikkek gyártásában, a választék bővítésében. Teremtsen fórumot a határmenti árucsere-kapcsolat bővítésére, s Magyarország és Jugoszlávia közötti, elsősorban a határmenti kereskedelmi, gyáripari kooperáció és gazdasági együttműködés fejlesztésére. Segítse elő a mind sokoldalúbb együttműködést és gazdasági kapcsolatot Szeged és jugoszláviai testvérvárosa, Szabadka között. Legyen fóruma az információszerzésnek az ipar és a kereskedelem közvélemény-kutatása révén. Felvázolta ezután dr. Csikós Ferenc a Szegedi Ipari Vásár múltját, jelenét és jövőjét. A kétévenként megrendezésre kerülő Szegedi Ipari Vásár első elődjének tekintik az 1876-ban megrendezett kézműipari termékbemutatót, amelyről írásos dokumentumok tudósítanak. Tehát két év múlva centenáriumi vásárra készülnek, s az idei kiállítás már annak az előkészületeit is szolgálja. A városi tanács vezetősége jelentős összegeket fordított a Marx téri vásárváros fejlesztésére: két új pavilont építettek fel az elmúlt hetekben, az egyik 2500 négyzetméter alapterületű, s a „centenáriumi pavilon” nevet kapta, a másik 414 négyzetméter alapterületű. Mind a két kiállítási csarnokot a BNV városligeti területéről vásárolták, a nagyobbik az olaszoké volt, a kisebb a tanzániai kiállítókat szolgálta korábban. Elmondták a tájékoztatón, hogy a két állandó pavilon egész esztendő során hasznos célokat szolgál, hiszen a nagyobbikat szeptember elsejétől piaci árusok vehetik majd birtokukba. Az idei Vásárra a kiállítási terület jócskán megnövekedett: közel 18 ezer négyzetméter áll a bemutatók rendelkezésére. A részt vevő vállalatok és szövetkezetek száma is rekordnak számít, hiszen 217 hazai és 47 jugoszláv cég mutatja be termékeit. A jugoszláv kiállítók nem csupán a Vajdaságból érkeznek, hanem távolabbi vidékekről: Zágrábból, Szarajevóból, Ljubljanából, Belgrádból és más ismert városokból, s a jugoszláv kereskedelmi cégek „égisze” alatt egy olasz vállalat is jelen lesz, s mezőgazdasági kisgépeket mutat be, amelyeket elsősorban a háztáji kertekben lehet kitűnően használni. A kiállító iparágak közül a gép- és mezőgépipar vezet 39 vállalattal, de igen sokan bemutatkoznak az élelmiszeriparból, a textiliparból, a tartós fogyasztási cikkeket gyártó iparból, sok újdonsággal vonul fel a tömegcikkipar, a vegyi- és műanyagipar, a fa- és bútoripar, a kézmű-, házi- és műbőr-szőrmeipar is. A kiállítók közül százan neveztek be a vásári díjakra 287 termékkel és 67 bemutatóterülettel. A zsűri már elbírálta a sorrendet, s ma délután adják át a Csongrád megyei és a szegedi városi tanács, valamint a vásár igazgatóságának nagydíját, illetve a vásári díjakat. A tegnapi sajtótájékoztatón a Kiváló Áruk Fórumának titkára is beszámolt arról, hogy immár harmadszor rendezik meg Szegeden a dél-magyarországi pályázatot, s a kitüntető jelvényeket a vállalatok képviselői ugyancsak a mai díjkiosztó ünnepségen vehetik át. Részt vesz az idei Szegedi Ipari Vásáron a Fogyasztók Tanácsa is, és néhány vállalat felkérésére közvéleménykutatást rendez meghatározott termékekre. Ács S. Sándor felvétele A vásárhelyi HÖDGEP szakemberei még átfestik az egyik masinát, hogy külsőre is szépen mutasson a vásáron Két nagyvállalat szerződése Már második éve szocialista együttműködési szerződés alapján szállítja a divat- és munkaköpenyekhez szükséges szövetet a Kőbányai Textilművek. Most, e szerződés mintájára, a munkaruhaszövet szállítására a Lenfonó és Szövőipari Vállalattal kötött együttműködési megállapodást a Szegedi Ruhagyár. A három évre szóló szocialista szerződés alapján évente 3 millió négyzetméter szövetet szállít a Lenfonó és Szövőipari Vállalat. A szövetet és az ebből készült munkaruhákat a ma megnyíló Szegedi Ipari Vásáron bemutatják a nagyközönségnek is. A szerződés a Szegedi Ipari Vásár első üzletkötése volt, és ünnepélyes keretek között írták alá tegnap délután a szegedi Hungária Szálló rózsaszín termében rendezett szakmai nap keretében, termékbemutatón, az alapanyagot szállító és megrendelő vállalatok képviselőinek jelenlétében. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat részéről dr. Beck Tamás vezérigazgató, a Szegedi Ruhagyár részéről pedig Szabó Sándor igazgató írták alá a szerződést. 5 Szacsvay László három szezonja Három éve, a főiskola után került Szacsvay László a Nemzeti Színházhoz. Azóta játszott többek között a Tragédiában, a Csák végnapjaiban, a Maratban, a Szecsuáni jólélekben, a Neveletlenekben, Mercur volt a Moliére Amphytrionjában. A Tovsztogonov rendezte Re,vizorban ő kapta Hlesztakov szerepét. Régebben a polgármestert tartották a darab főszereplőjének. Hlesztakovot pedig úgy játszották, mintha nagystílű szélhámos lenne, okos vagány, aki könnyedén az ujja köré csavarja, falhoz állítja az egész bandát, a kisváros valamennyi beijedt notabilitását. Holott, Hlesztakov kisember. Gyanútlan kis alak, aki a korrupt városiak közé pottyan, és teljesen véletlenül bonyolódik a dolgokba. Olyan szerencsétlen, hogy a körülötte keveredett szövevényből egyedül ki sem tudná szabadítani magát. Ilyennek írta meg Gogol is, ezért nem fért bele Tovsztonogov koncepciójába az első szereposztás, és így kaptam én egészen váratlanul a szerepet. Szerencsém volt, egyébként nemcsak most, hiszen a három év alatt elég sok feladatom adódott. A színész egyszer nagy szerepre kell, máskor epizódistának. A szakmát tehát megtanulni, kitanulni nem lehet, itt nem jó iparosra van szükség, hanem olyan emberre, akinek mindig az a legfontosabb, amit éppen csinál. A színház társasjáték, többen játsszák, mindig minden a többiektől, másoktól is függ. Szacsvffy László a sokat foglalkoztatott fiatal művészek közé tartozik. Film, televízió, szinkron, nyaranta a szentendrei teátrum. Mióta ismerik föl a járókelők az utcán? — Úgy két éve. Van ennek kicsit kellemetlen oldala is, de időnként kedves, humoros esetek adódnak. Az egyikhez előbb tudni kell, hogy tizenegy hónapos fiam, ha csendben van, akkor éppen eszik, így aztán reggelenként veszem a szatyrot, és megyek a boltba vásárolni. Zárójelben: egyedül itt használom ki, hogy ismernek, kell a friss áru. Az történt egyszer, hogy meglepetésemre a Filmvilág címlapjára kerültem. Megyek haza a bevásárlásból, a lakás ajtajára valaki felragasztotta a címlapot, mellé egy darab papírt, amelyen a következő mondatot olhattam: „Hát a szatyor maradt?” Persze az igazi öröm egészen más természetű a mi pályánkon. Például: kimegy az ember a függöny elé, és felerősödik a taps. Vagy: egy poén után kétszázan egyszerre kezdenek el nevetni a nézőtéren. Jó érzés. t — Összehasonlította már a szentendrei színházat és a szegedit? — Nem nagyon lehet, hiszen ott öt nyarat töltöttem egymás után, Szegeden most vagyok először. Kedves, kamara jellegű, meghitt a tér szentendrei játékszín, a szegedi hatalmas színpad kicsit idegen, meg kell tanulni, hogyan lehet alkalmazkodni hozzá. Szinte új darabot játszunk, a jeleneteket átrendezik, még új szövegrészeket is kell tanulnom. És én nehezen tanulok, rengeteg energiámat emészt fel a memorizálás, hamar is felejtek. A többi között ezért sem nagyon szeretek filmezni, hiszen ott is meg kell tanulni a szöveget, rámegy az erő, és soha többet nincs szükségem rá. Egyébként is, én legalább így hiszem, egyedül a színház nyújt lehetőséget igazi művészetre. A szombati bemutatón, a Czillei és a Hunyadiakban V. Lászlóként lép színpadra. Sulyok Erzsébet V. László — trikóban Nemzetközi bridzsverseny Várakozáson felül sok nevezés érkezett a Szegedi Ünnepi Hetek programjában először augusztus 3-án és 4- én megrendezésre kerülő Szegedi Nemzetközi Páros Bridzsversenyre. Eddig mintegy 60 páros jelezte részvételét. Az indulók között megtalálhatjuk a teljes magyar élgárdát, az Európabajnok párost, a külföldiek közül lengyeleket, osztrákokat, románokat. A versenyeket a József Attila Tudományegyetem KISZ-klubjában bonyolítják le. A hivatalos díjakon kívül eddig a versenyen legjobban szereplő párosoknak különdíjat ajánlott fel a Szeged városi sporthivatal, a szegedi Ifjúsági Ház és a JATE KISZ klubja. A szegedi versenyzők is készülnek erre a nemzetközi erőpróbára. Tizenkét-tizenöt páros indul Szegedről. Néhányan nemrégiben Keszthelyen vettek részt egy jelentős versenyen, a napokban pedig egy páros romániai versenyre utazik. 1 a volán io. sz. VÁLLALAT . feliratú bélyegző 1974. július 17-én elveszett, Szeged 10. további felhasználásra érvénytelen!