Délmagyarország, 1977. október (67. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-19 / 246. szám

AZ MSZMP SZEGED VÁRO­SI BIZOTTSÁG­Á­NAK LAPJA Napirenden • pályaválasztás ■ [UNK]Illést tartott a megyei tanács vb Tegnap Szegeden dr. Perjési László tanácselnök vezetésé­vel ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Az előterjesztések között a tes­tület döntött a talajjavításra és belvízrendezésre (a köz­nyelvben nem használatos szóval: meliorációs beruhá­zás) fel nem használt 3 mil­lió forint sorsáról. Korábban nyolc mezőgazdasági üzem 46 millió forint támogatást kapott. Mert a pénzt nem használták fel maradéktala­nul, ezért a végrehajtó bizott­ság a Csongrád megyei Me­zőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége egyetér­tésével a beruházási támoga­tást visszavonta és öt másik téesznek idei felhasználásra átadta. Sajnos, nem első eset, hogy a téeszek nem tudnak élni az állami támogatással. Pedig, ha a segítséget oko­san használják fel, termelési lehetőségeiket megsokszoroz­hatnák. Megvitatta és elfogadta a testület a kisiparosok helyze­téről és a szolgáltató tevé­kenységükről készült beszá­molót. Az utóbbi években számos állami intézkedés született, hogy kedvezőbb kö­rülmények között végeznék a kisiparosok a szolgáltatáso­kat. Az intézkedések hatása nem maradt el: nőtt a kis­iparosok létszáma, javult a perem- és külterületek ellá­tása, és a lakosság megelé­gedésére törvényes keretek között dolgoznak a legtöb­ben. Munkájukra a jövőben is szükség lesz, ezért tevé­kenységükhöz fokozott támo­gatást kapnak. A végrehajtó bizottság szükségesnek látja a szolgál­tatást végző kisiparosok szá­mának további növelését, el­sősorban a munkaviszony melletti ipargyakorlók és a nyugdíjasok bevonásával. A testület határozatai azt cé­lozzák, hogy mindenekelőtt az ellátatlan területeken, a községekben, peremkerüle­tekben adjanak ki a taná­csok iparengedélyt, mert csak így szűkülhet a hiány­zó szolgáltatások köre. A kis­iparosok munkájához elen­gedhetetlen feltétel az is, hogy megfelelő­ munkaesz­közt, anyagot és a felszere­lést lehessen kapni. A testü­let az ellátás folyamatos ja­vítására is felhívta a figyel­met. A végrehajtó bizottság szükségesnek látja a jobb szakmai utánpótlás megte­remtését, a kontárok vissza­szorítását. A testület értékelte a pá­lyaválasztási intézet működé­sét. Az intézmény 1972-ben alakult, és elsőrendű felada­ta a pályára irányítás, az is­kolai és üzemi pályaválasz­tás, valamint a szaktanács­­adás. Pszichológusok, peda­gógusok, orvosok segítik, hogy a fiatalok megtalálják képességeiknek legmegfele­lőbb foglalkozást. Végül is az intézet szakemberei az egyé­ni képességek és a társadal­mi igények között teremte­nek kapcsolatot. Természete­sen a pályaválasztási intézet egyedül képtelen a megye fiataljainak pályára irányítá­sát meghatározni. Ennek el­sődleges színtere az iskola, a család és a munkahely. To­vábbra is nagy felelősség terheli a szülőket és a peda­gógusokat, hogy a fiatalok helyes, képességeiknek meg­felelő foglalkozásválasztással beilleszkedjenek a társada­lomba. A megye minden általános és középfokú iskolájában dolgozik kinevezett pályavá­lasztási felelős, az intézet ezeket módszertani tanácsok­kal, propagandaanyagokkal segíti. Az iskolák igénye sze­rint a fiataloknak és szülők­nek egyaránt pályaválasztási szülői értekezleteket tarta­nak. Kiemelten foglalkoznak a fizikai dolgozók gyerekei­nek segítésével, hogy érdek­lődésüknek megfelelő mun­kakört találjanak. A tudat­­formálás az intézet egyik fő feladata. Különösen szükség van erre a szülők körében, hiszen nagyon sok szakmát helytelenül­ ítélnek meg. Ez­zel is magyarázható, hogy bi­zonyos foglalkozástól, mun­­kakörtől a fiatalok idegen­kednek. Az intézet szakem­berei próbálják meggyőzni a szülőket, hogy a technikai fejlődés a nehéz fizikai munkák és rossz munkakö­rülmények egész sorát szá­molta fel. Az intézet különböző mód­szerekkel szorgalmazza az iskolák, üzemek kapcsolatfel­vételét, az először munkába lépők fogadásának megszer­vezését, a pályakezdő fiata­lok beilleszkedésének segíté­sét. Az üzemi pályaválasztási megbízottakon keresztül ori­entálják a tanulókat és a szü­lőket egyaránt. A megbízot­tal rendelkező vállalatoknál rendszeres nyilvántartást ve­zetnek a kezdő fiatalokról. A munkahelyek gyakran anyagi eszközeikkel is hoz­zájárulnak a tanulók általá­nos pályaválasztási ismere­teinek bővítéséhez , s így a hiányszakmákat népszerű­sítik. Pszichológiai szaktanács­­adást kérhet a tanuló, a szü­lő és a pedagógus egyaránt. Minden olyan esetben indo­kolt ez, amikor a tanulónak egészségügyi problémája van, nem alakult ki az érdeklődé­se, pályaválasztási döntésében bizonytalan. A vizsgálat so­rán különböző teszteket és műszereket használnak fel, hogy meggyőződjenek arról, milyen pályára alkalmas legjobban a tanuló. (De jo­gos igény, hogy a közvetlen tanácsadások számát növel­jék.) A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága, értékelve az intézet munkáját, szükséges­nek tartja, hogy az intéz­mény nagyobb figyelmet for­dítson az iskolák, üzemek, az ifjúsági szervezetekkel való kapcsolatának erősítésére, az egyéni tanácsadás fokozásá­ra, az iskolai elmaradások mélyreható vizsgálatára, a hiányszakmák népszerűsíté­sére. KGST-értekezlet Gyöngyösön kedden meg- A megbeszélés napirend­kezdődött a KGST gépipari jén szerepel a szerszámgép­állandó bizottsága szer­­gyártás helyzetének elem­e“«* sr““* rr*­tanácskozáson részt vesznek zisainak kidolgozása hosz­a KGST-országok és Jugo­­szabb távra.­szlávia szakértői. (MTI) A világ legmagasabb völgyzáró gátja A tadzsikisztáni Vahs fo­lyón, Nureknél épül Közép- Ázsia legnagyobb vízi erő­műve. A tervezett kilenc aggregát közül nemrégiben adták át a negyediket. A tadzsik Vahs szó „za­bolátlant” jelent. Hatalmas energia hordozója ez a Pamir hófödte csúcsai között kígyó­zó folyam. A folyó minden egykilométeres szakaszában, 14,5 ezer kilowatt energia van „bezárva”, háromszor annyi, mint a Szovjetunió legnagyobb vízgyűjtőjének, a Jenyiszej­nek azonos hosszú­ságú szakaszaiban. Annak idején nagyon sok vitát vál­tott ki a szakemberek köré­ben az erőmű műszaki terve. Első alkalommal terveztek az Eiffel toronynál is maga­sabb, 300 méter magas völgyzáró gátat. A nureki vízi erőmű első aggregátja 1972 óta dolgozik üzemi terheléssel. A mostani, negyedik aggregát üzem­be­helyezésével az erőmű kapa­citása egymillió-kettőszázezer kilowattra nőtt, és ezzel már most Közép-Ázsia legna­gyobb „Villamosáram-gyá­­rává” vált. A továbbiakban a többi öt, 300 ezres telje­sítményű aggregát megépí­tése után a vahsi energeti­kai óriás a világ legnagyobb erőműveinek egyikévé válik­. Miért kellett egy ilyen hatalmas építkezést ilyen magasságba vinni? A nureki erőmű elsősorban a Tádzsi­kisztán déli részén épülő új ipari komplexumhoz tartozó alumínium, valamint vegyi kombinát és más iparválla­latok áramellátására épült. A másik ok az öntözéses gazdálkodás fontossága. A nureki vízi erőmű épít­kezésének teljes befejezését 1980-ra tervezik. Ezzel azon­­­ban még nem fejeződik be a Vahs folyó vízlépcsőinek építése. Már most folynak Nurektől nem messze a folyó felső szakaszán egy újabb, még ennél is nagyobb tel­jesítményű erőmű a Rogun­­nal. Losonczi Pál haza­érkezett Afganisztánból Losonczi Pál, a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden hazaérkezett Afganisztánból, ahol Mo­hammed Daudnak, az Afgán Köztársaság elnökének meg­hívására hivatalos látogatást tett. Az Elnöki Tanács elnöké­nek kíséretében visszaérke­zett Bíró József külkereske­delmi miniszter, Roska Ist­ván külügyminiszter-helyet­tes, Osztrovszki György, az Országos Atomenergia Bi­zottság elnöke. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Tra­utmann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Cse­­terki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára, Nánási László, Úszta Gyula, az Elnöki Ta­nács tagjai, Puja Frigyes külügyminiszter, Korom Mi­hály igazságügy-miniszter, Schulthersz Emil egészség­­ügyi miniszter, Várkonyi Pé­ter államtitkár, a Miniszter­­tanács Tájékoztatási Hivata­lának elnöke. A látogatásról kiadott köz­leményt a 2. oldalon ismer­tetjük. 67. évfolyam 246. szám 1977. október 19., szerda Ara: 80 fillér Franciaország miniszterelnöke . . . Magyarországra látogat Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökének meg­hívására Raymond Barre, a Francia Köztársaság minisz­terelnöke a közeljövőben hi­vatalos látogatást tesz Ma­gyarországon. (MTI) Jól halad a betakarítás Szedik a burgonyát, szőlőt, káposztát Egyre kevesebb szedetlen burgonyatábla található már az Egységes Zöldség- és Burgonyatermelő Társulás gazdaságaiban. Az idén ös­­­szesen 1220 hektáron ter­melték ezt a növényt a tár­sulás gazdaságai. A szedés ütemesen haladt, csak néhány helyen hátráltatta a munkát a gépek alkatrészhiánya. Az átszervezések folytán a bur­gonyatermelési gépsorok al­katrészeit csak a nyíregyhá­­­zi és a zalaegerszegi AG­­ROKER forgalmazza. . A felszedett burgonya egy részét a szerződési kötele­zettségeknek megfelelően a társulás gazdaságái a Csong­rád megyei ZÖLDÉRT-hez szállították. Sok burgonyát tárolnak azonban hagyo­mányos módszerrel, priz­mákban a forráskúti Hala­dás Termelőszövetkezetnél. Az itteni szakemberek tö­rekednek arra is, hogy a tá­rolási munkákat megkön­­­­­nyítsék, ezért próbaként ol­csó megoldással, újszerű tárolószínt alakítottak ki. Egy kevésbé hasznosított szín oldalát fóliával és szal­mabálával körülbástyázták, a folyamatos légcserét hasz­nálaton kívüli szénaszárító ventillátor biztosítja. Az így elkészített tároló 50 va­gon burgonya raktározására alkalmas. A forráskúti Haladás Ter­melőszövetkezetben új pap­rikatermesztési technológiá­­­­val is kísérleteztek. A költ­séges palántanevelést el­hagyva a paprikamagokat végleges helyükre vetették el. A tízhektáros kísérlet ér­tékelését most végzik a szak­emberek. Az első és má­sodik szedés alkalmával 200 mázsa paprikát tudtak le­szedni hektáronként, összes­ségében pedig 230 mázsás átlagtermést értek el. Ha nincs a szeptember végi fagy, ennél is jobb az ered­mény. Az ásotthalmi Felszaba­dulás Termelőszövetkezet­ben az elmúlt vasárnap kommunista műszakot szer­veztek a termelőszövetkezet tagjai a paprikaszedésre. Így az utóbbi napok fagy­pont alatti hőmérséklete ki­sebb kárt okozott. A ter­melőszövetkezetben másod­vetésben kelkáposztát és kék karalábét is termeltek. A szedés folyamatos és a káposztaféléket a Csongrád megyei ZÖLDÉRT értékesí­tő raktárának ütemezése szerint szállítják Szeged­re.­­­­ A Dél-alföldi Pincegaz­daság feldolgozó pincésze­teihez folyamatosan szál­lítják a környező gazdasá­gok a szőlőt. A felmérések alapján a szőlő 75 százalé­kát már leszüretelték és beszállították a felvásárló te­lepekre. Az ásotthalmi Fel­­szabadulás Termelőszövet­kezet tegnap befejezte a Kövidinka és a Rizling szü­retelését. Molnár József felvétele Olcsó és új tárolószínt létesítettek Forráskúton, a Haladás Termelőszö­vetkezetben Olaj Ferencszállásról Gyű­jtőállomások, vezetékrendszer a kismezőn A szegedi szénhidrogén­medence nagy algyői olaj- és gázmezője közelében, at­tól független kismezőket is felfedeztek. Közülük a leg­jelentősebb a ferencszállá­­si, amelynek nemrég kezd­ték meg a kitermelését. Az ott dolgozók máris kiemel­kedő termelési sikert értek el a kongresszusi verseny­ben. Gyors ütemben felépí­tettek három gyűjtőállo­mást, az utakat, valamint a felszínre hozott olajat és földgázt az algyői központ­ba továbbító távvezetéke­ket. A Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat sze­gedi üzemének dolgozói szorosan együttműködtek a kutató és feltáró üzem fú­róbrigádjaival, amelyek mintegy húsz kutat mélyí­tettek eddig a területen. Már a kutak fúrása közben jó­részt megépítették a tank­állomásra csatlakozó cső­vezetéket, így a kút befe­jezésétől számított két hé­ten belül — tehát szinte rekordidő alatt — hozzá­foghattak a termeléshez, így sikerült elérniök, hogy a kismező az év eddigi sza­kaszában több mint 15 000 tonna olajat adott esedé­kes idei tervén felül a nép­gazdaságnak. A számítások szerint a következő évek­ben mintegy 100 000 tonna olajjal és több mint 300 mil­lió köbméter földgázzal egé­szítik ki Ferencszálláson a szegedi medence évi ter­melését. D. B.

Next