Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)

1979-05-16 / 112. szám

8 Kaptafa Lázadozó gyerekkoromban jó Apám gyakran fenyegetett azzal, hogy ha nem tanulok rendesen, oda­adnak suszterinasnak. Nem tudom, miért éppen ezzel a tisztes iparral fenyegettek, jobban féltem volna, ha például kéményseprésre fogtak vol­na; a suszterség — vagy amint ma­napság mondjuk, a cipészség — egye­nesen tetszett nekem. Szerettem a műhelyek bőr- és csirizszagát, sok­szor beültem a nagy bajszú Proko­­pec bácsiékhoz, elnézegettem, milyen ügyesen üti be az ár nyomán kelet­kezett lyukba a faszöget, milyen szé­pen vágja körbe a felszögezett tal­pat, és hogyan reszeli le a szögek szétterült fejét A napokban összeakadtam egy rosszul tanuló, hanyag, tízéves fiú­val­ eszembe jutott Apám fenyege­tőzése, s megkérdeztem. — Nem mondták, hogy suszternak adnak, ha nem tanulsz rendesen? Értetlenül nézett rám, gyanakod­hatott hogy ugratni szeretném. To­vább kérdeztem. — Remélem, tudod mi a suszter­ség? Csak a fejével intett, hogy nem tudja, de aztán lenézett a cipőjére. — Cipész?­­­­ mondta bizonytala­nul. — Azt tudom, hogy a cipészre mondják. Ma már megmondhatom, hogy apámék fenyegetőzése semmit sem ért, nem tanultam jobban, s ennek még ma is kárát vallom. Régi emlékeim felfakadása nyo­mán, nemcsak az előbb említett fiú véleményére voltam kíváncsi, beül­tem rövid beszélgetésre egy cipész­­műhelybe, s útközben eszembe ju­tott, hogy Tolsztoj is mennyire sze­rette a bőr- és csirizszagú műhelye­ket. A mester egymaga dolgozik, fele­sége segédkezik neki, kicsike a mű­hely, érzem benne a régi illatokat. — Én még suszterinas voltam va­lamikor. Kismesternél, egyedül. Hogy manapság nem fenyegetik ezzel a szakmával a gyerekeket? Hol va­gyunk már attól! A régimódi susz­­terségnek befellegzett. Javítunk, ez az egész. Emlékszem, engemet a mes­terem annak idején új lábbelik ké­szítésére is megtanított. Mert akkor nem foltozásból élt a cipész. Sohase felejtem, az első pár cipőt a mester anyagából magamnak kellett megcsi­nálnom. Gondolnivaló, mennyire iparkodtam, hogy minden rendben legyen rajta. Megvolt akkor nekünk a vevőkörünk. Jöttek hivatalnokok, kereskedők, a mester szépen mérté­ket vett a lábukról, nemcsak az egyikről, hanem mind a kettőről, mert a két láb nem egyforma. Az volt az igazi szépség a szakmában, hogy a kaptafát a vevő lábához kel­lett igazítani. Bőrdarabokat szögezni rá, ahol kellett, megfaragni, formára reszelni, mert igazi, lábra való ci­pőt csak így lehet csinálni. — Máma persze másképpen men­nek a dolgok — folytatta. — Méretes cipőt jóformán csak a beteg lábak­ra kell csinálni, gipszmintával, ah­hoz igazítjuk a kaptafát. A jó kap­tafa a lelke mindennek. Régebben ügyes mesterek majdnem egészen kézzel csinálták. Akárki akármit mondott is, becsülete volt ennek az iparnak. Megjegyzem, mi az egyik mesteremnél főként csizmát csinál­tunk. Az volt az igazi szép munka! Finom serróból, és amikor elkészült a szára, azt az inasnak csonttal kel­lett kifényesítenie. — Ha fia lenne, odaadná suszter­nak? — Fiam? — nevet nagyot. — Van nekem, kérem, fiam, de az ta­nár. — De ha mégis lenne másik, vagy mondjuk, unoka...? — Annak adnám, amihez kedve lenne. Ez a legjobb megoldás. Ha azt mondaná, öregapám, én suszter leszek, azt felelném, áldásom rád. — Maga se kívánkozott el a kap­tafától? — Tudom, a közmondásra tetszik gondolni. Mondogatják, hogy a susz­ter maradjon meg a kaptafánál. Hát én megmaradtam. És nem bántam meg. ÍXmos Ges IS Különleges: timföld Szolgálati találmánynak jegyezték be az Almásfüzitői Timföldgyár egyik speciális termékét, az úgynevezett felületnemesítő timföldet. A rendkívül finom szemcséjű anyag alkalmas a fa, a ke­rámia, az alumínium, a réz és sok más anyag felületi kezelésére, csiszolására. Az új felületnemesítő szerrel az almásfüzitői gyár tovább bővítette a különleges tim­földek választékát. ISKOLAI HANGVERSENY A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola X. szá­mú gyakorló általános isko­lája május 17-én csütörtö­kön este 6 órakor rendezi meg hagyományos évzáró hangversenyét a Tisza-szálló koncerttermében. Megnyitót mond dr. Moholi Károly, a főiskola főigazgatója. A prog­ramban dobogóra lép az is­kola Kodály, Mozart és Bartók gyermekkórusa, va­lamint az Ifjú Zenebarátok Kamarakórusa. Az énekka­rokat Sinkó Györgyné, dr. Baranyi Albertné és Erdős János vezényli. A műsorban többek között magyar és grúz népdalok, Beethoven-, Bach-, Uszt-, Bartók-, Ko­dály-, Bárdos- és Balázs Árpád-művek­ hangzanak el. Elutasítás A lány ezekkel a sza­vakkal fordul a fiatal­emberhez, aki kitartóan követi őt az utcán: — Uram, remélem, hogy nem fog egészen a Levendula utcáig utá­nam jönni. Nyolcas szám, negyedik emelet, az ajtó jobbra, vigyázat, lépcsői szabálytalan kanyarodás Súlyos baleset történt az Április 4. útja és a Nagykör­út kereszteződésében. Molnár János 29 éves mesterszállási — ideiglenesen sándorfalvi — lakos egy mikrobuszt vezetve érkezett a Bécsi körút ke­reszteződéséhez, s ott balra akart kanyarodni. Megállt, jelzett, s a visszapillantó tá­­borból azt figyelte, mögötte nem közlekedik-e villamos. Nem látott akadályt, s meg­kezdte a kanyarodást Csak azt nem vette észre, hogy vele szemben egy motoros érkezik oda, aki neki is üt­között az elé kanyarodó tár­sas gépkocsinak. A vétlen motoros, Kacsándi Mihály 25 éves, Székely sor 1. szám alatti lakos súlyosan meg­sérült A durva szabálysér­tés miatti balesetokozásért a rendőrség előállítással in­dított büntetőeljárást Molnár János ellen. Vasút-korszerűsítés Megkezdték a Dél-Alföld egyik legfontosabb vasúti pá­lyája, a szeged—békéscsabai vonal korszerűsítését Az új, biztonsági berendezések felszerelése után óránként 100 ki­lométeres sebességgel is veszélytelenül roboghatnak majd a vonatok. A két végállomás között mintegy ötven, egyenként körülbelül egymillió forint értékű fénysorompót szerelnek fel. A közbenső állomásokat korszerű távközlő- és térközbiztosító berendezésekkel látják el. Az automatizá­lást az idén a vasútvonal szeged—hódmezővásárhelyi sza­kaszán végzik el.­ SORKÖTELESEK VERSENYE SÁNDORFALVÁN Sándorf­alván tartották a sorkötelesek megyei, járási versenyét A felsorakozott tíz csapatot Vajda József alezredes, az MHSZ Szeged városi­­ és járási titkára kö­szöntötte, majd a Himnusz elhangzása után Király Jó­zsef, a nagyközségi pártbi­zottság titkára megnyitotta a versenyt A csapatok aka­dályversenyben, párbajlövé­szetben és járőrversenyben mérték össze erejüket Az összesített verseny alapján megyei bajnok Derekegyház csapata, 2. Hódmezővásár­hely, 3. Zákányszék csapata. Sándorfalva nagyközség kü­­löndíját a megyei győztes Derekegyház, a járási győz­tes Zákányszék és Sándor­falva csapatai kapták. A megyét az országos bajnok­ságon Lentiben június 15— 17. között Derekegyház csa­pata képviseli. SÜTŐIPARI TERMÉKBÍRÁLAT A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium első­ízben tartott kedden termék­­bírálatot sütőipari készítmé­nyek körében. A miniszté­rium felhívására­­ 25 vállalat és szövetkezet 47 üzeméből 113 termékkel neveztek be. A Százados úti kenyérgyár­ban szakmai és fogyasztói zsűri értékelte készítményei­ket, s egyebek között egy- és kétkilós fehér kenyereket, péksüteményeket, kalácso­kat ÜT AZ ÚJ VÍZMŰHÖZ Az Algyőhöz közeli Irma­­majornál­ két kilométernyi utat építettek a Kelet-ma­gyarországi Vízügyi Építő Vállalat dolgozói. Az utat egyelőre csak az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat gépei használják. De ha si­kerrel járnak a próbafúrá­sok a környéken megépül az Északi Vízmű, amely Szeged­nek biztosítja majd az ivó­vizet 23—28 ° Várható időjárás ma estig: Kevés nappali gomolyfelhő­­képződés, száraz, napos idő Éjszaka gyenge légmozgás, napközben mérsékelt, változó irányú szél. Várható legma­gasabb nappali hőmérséklet m­ja: 23—28 fok között A MŰSZAKI HÓNAP ESEMÉNYEI Ma, szerdán délután 2 órakor a Technika Házában a Gépipari Tudományos Egyesület szervezte tanács­kozáson dr. Laczkó Mihály ismerteti a Magyar Kábel­művek rekonstrukciós prog­ramjának aktuális kérdéseit, utána Ritecz József tart előadást a papír-telefonkábel gyártástechnológiai problé­máiról. — A Textilipari Mű­szaki és Tudományos Egye­sület a Szegedi Ruhagyár klubszobájában rendez ös­­­szejövetelt, amelyen Kiss Jenő „Előkészítő tevékenység fejlesztése Markamatie eljá­rással” című referátuma hangzik el. — A Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság fűrészüzemében a Fa­ipari Tudományos Egyesület meghívottainak Egri Zoltán beszél a fa komplex fűrész­­ipari hasznosításáról. PIHENŐPARK A Mecsek hegycsúcsaival szemközt — a dél-baranyai dombvidéken — új kirán­dulóközpont épül Pécs szá­mára. Az erdővel borított dombok között fekvő festői szépségű Malom-völgyben alakítják ki a város déli pi­henőparkját. A Malom-völ­gyi kirándulóközpont első­sorban Pécs kialakulóban levő új déli városnegyede, Lvov-kertváros lakóinak lesz a pihenőhelye. Egyúttal enyhíti a mecseki parkerdő már-már elviselhetetlen túl­terheltségét A MÉM eddig 9 millió forinttal járult hoz­zá az új pécsi kirándulóköz­pont létrehozásához. Fájó­­ ívvel tudatjuk, hogy HUTTERER ANDOR hosszan tar­tó betegség után, 197S. május 12-én ,1 éves korában elhunyt. Temetése május 11-én, csütörtö­kön 2 órakor lesz a zsidótemető cinterméből. Hűtlen r Dezsőné és családja. Gogol utca 2*. Hálás köszönetet mondunk mindazon rokonoknak, szomszé­doknak, ismerősöknek, és mun­katársaknak, akik szeretett, drága Jó édesanyánk, ÖZV. POLGÁR KÁROLYNÉ temetésén megjelentek, részvétükkel és vi­rágaikkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Köszönetet mondunk továbbá a III. sz. belgyógyászat, 2. sz. kórterem orvosának és ápolóinak áldozatos munkáju­kért, amivel súlyos szenvedését enyhíteni igyekeztek. A gyászo­ló család. Tudatjuk, hogy ÖZV. OSZTÁL GYÖROVNÉ Zili­an Erzsébet, életének «1. évében rövid szen­vedés után elhunyt. Temetése május 17-én 1« órakor lesz a pitvarosi temetőben. A gyászoló család. Szomorú szívvel tudatjuk, hogy a forrón szeretett édesanya, nagymama, dédmama, SPES­ Gyász­közlemények JELI JANOSNÉ Dér Erzsébet, életének 83. évében, május 14-én elhunyt. Kívánságára elhamvasz­­tat Juk. Búcsúztatása hamvasztás után lesz. A gyászoló Eperjesi család. Szeged, József Attila sugárút 34. Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagyapa, dédapa, LAKATOS JÓZSEF, 197§. május 15-én hos­­­szú, súlyos betegség után el­hunyt. Temetése május 17-én 11 órakor lesz a kiskundorozsmai temető ravatalozójából. A gyá­szoló család, 2746 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy ÖZV. JANI MIHALYNÉ Zombori Julianna, életének 92. évében csendesen elhunyt. Te­metése május 16-án 13 órakor lesz a Dugonics temető ravata­lozójából. Gyászoló eltartós, 3353 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a felejthetetlen feleség, édesanya, HŰLLER FERENGNÉ Lobozár Jolán, életének SSL évé­ben, hosszú szenvedés után el­hunyt. Kívánságára elhamvasz­­tatjuk. Búcsúztatása hamvasz­tás után lesz. A gyászoló csa­lád, Bi­hari u. 13. 3355 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a felejthetetlen feleség, édesanya, testvér, HERCZEG JÁNOSNÉ Széll Magdolna (volt Szatymaz utcai lakos), életének 49. évében hirtelen elhunyt. Te­metése május 17-én 14 órakor lesz a Belvárosi temető rava­talozójából. A gyászoló család. 3356 Tudatom, hogy URBÁN DE­ZSŐ hamvasztás utáni búcsúz­tatása május 19-én 11 órakor lesz a Belvárosi temetőben. Gyászoló felesége, ősz u. 9. 3321 Köszönetet mondunk mind­azoknak a rokonoknak, ismerő­söknek, szomszédoknak, a Vá­rosgazdálkodási Vállalat munka­társaknak, a KSZV Újszegedi Szövőgyár munkásőr szakaszá­nak, a munkatársaknak, akik szeretett édesanyánkat, ÖZV. PALOTA S JÓZSEF.NÉ-t utolsó útjára elkísérték, részvétükkel és virág a­kkal rá­d­i1munkat enyhí­teni igyekeztek. A gyászoló csa­lád, Kikindai u. L 2352 Szerda, 1979. május 16 Az ember és a víz küzdelme itj állandó kiállítás a Várban Éppen tíz esztendeje, hogy a közönség elől bezárta ka­puit a Móra Ferenc Múzeum várépülete. Egy évtized után a napokban új, állandó ki­állítással ismét megnyitotta ajtaját a szegedi vár. A be­mutató ríméül Juhász Gyula egy sorát választották: „Tű­zön, vizen keresztül él Sze­ged.’* A tárlat központi gondola­ta a Tisza és az itt élő em­berek évszázados küzdelme. Nem véletlenül indítják a bemutatót Petőfi Sándor verssoraival: ,JSzegény Tisza, miért­ is bántjátok? / Annyi rosszat kiabáltok róla, /Só föld legjámborabb folyója.” A kiállítás első része egy 1787-ból való térképpel kez­dődik, mely az Alföldön ka­nyargó Tiszát és hatalmas öntésterületét mutatja be. Ezután a folyamszabályozás óriási munkálatainak doku­mentumai sorakoznak, fotók, térképek, a mérnökök mű­szerei, a kubikosok eszközei, felszerelései. A következő rész az 1879-es nagy árvíz eseményeit villantja fel fényképek, újságcikkek, kor­dokumentumok segítségével, és kiállították a centenárium kiadványait is. Külön tárlók­ban láthatók az árvíz idején a mentési munkálatokban részt vevő katonák és tűzol­tók egyenruhái, felszerelései. Kossuth Lajosnak 1879. már­cius 22-én Bakay Nándorhoz írt levelének néhány sorával indítják az újjáépítést rep­rezentáló részt: „Hanem ami Szegednek újból alkotását il­leti: bármit, s mennyit­­ te­gyen is a királyi hatalom ál­tal támogatott nemzet Sze­ged javára, ez csak segítség lehet az alkotásnak, de nem maga az alkotás. Ennek a nagy munkájában az orosz­lánrész minden­esetre Szeged népének csüggedetlen erejére vár.” Itt találhatók Lechner Lajosnak, az újjáépítési munkálatok vezetőjének ter­vei korabeli hirdetések, do­kumentumok társaságában. Külön tablók állítanak emlé­ket az 1970-es fenyegető ár­víz elleni küzdelemnek. A fotók döbbenetes hatására a látogatókban újólag felele­venednek a kilenc évvel ez­előtti nehéz napok. Maket­tek, rajzok vezetik be az ér­deklődőket az árvízvédelmi munkálatok sajátos világába. A szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Magyar Víz­ügyi Múzeum együttműködé­sével megvalósult új, állandó kiállítás egy évig tekinthető meg. VÉRADÁS A BELVÁROSBAN Véradó napot rendez hol­nap, csütörtökön, délelőtt 10- től délután 4 óráig a Vö­röskereszt Belváros I., II-es számú alapszervezete a Bar­tók Béla Művelődési Köz­pontban. Idáig mintegy szá­zan jelentkeztek véradásra a Belváros lakói közül, de a szervez­ők — a betegek ne­vében — szívesen látnak minden segítőkész embert a véradó napon. Árvízi dokumentumok a Vár boltívei alatt A folyamszabályozás korabeli ábrázolásai és eszközei A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napilapja Pószerkesztő: r. NAGY ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes­ SZ. SIMON ISTVÁN Kiadja a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat . Felel«s kiadó: KOV­ÁCS LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóvállalat: Szeged, Tanácsköztársaság útja 10. Sajtóház: 0740­­ Telefon: 12-62? A lapot nyomja: Szegedi Nyomda Szeged, Bajcsy-Zsilinszky utca 28. «• *72» Nyomdaigazgató: DOBÓ JÓZSEF Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra in forint, negyedévre M forint, egy évre ISO forint UMtess 25 052 ISSN: 933-92S 8 I

Next