Délmagyarország, 1979. május (69. évfolyam, 101-125. szám)
1979-05-16 / 112. szám
8 Kaptafa Lázadozó gyerekkoromban jó Apám gyakran fenyegetett azzal, hogy ha nem tanulok rendesen, odaadnak suszterinasnak. Nem tudom, miért éppen ezzel a tisztes iparral fenyegettek, jobban féltem volna, ha például kéményseprésre fogtak volna; a suszterség — vagy amint manapság mondjuk, a cipészség — egyenesen tetszett nekem. Szerettem a műhelyek bőr- és csirizszagát, sokszor beültem a nagy bajszú Prokopec bácsiékhoz, elnézegettem, milyen ügyesen üti be az ár nyomán keletkezett lyukba a faszöget, milyen szépen vágja körbe a felszögezett talpat, és hogyan reszeli le a szögek szétterült fejét A napokban összeakadtam egy rosszul tanuló, hanyag, tízéves fiúval eszembe jutott Apám fenyegetőzése, s megkérdeztem. — Nem mondták, hogy suszternak adnak, ha nem tanulsz rendesen? Értetlenül nézett rám, gyanakodhatott hogy ugratni szeretném. Tovább kérdeztem. — Remélem, tudod mi a suszterség? Csak a fejével intett, hogy nem tudja, de aztán lenézett a cipőjére. — Cipész? mondta bizonytalanul. — Azt tudom, hogy a cipészre mondják. Ma már megmondhatom, hogy apámék fenyegetőzése semmit sem ért, nem tanultam jobban, s ennek még ma is kárát vallom. Régi emlékeim felfakadása nyomán, nemcsak az előbb említett fiú véleményére voltam kíváncsi, beültem rövid beszélgetésre egy cipészműhelybe, s útközben eszembe jutott, hogy Tolsztoj is mennyire szerette a bőr- és csirizszagú műhelyeket. A mester egymaga dolgozik, felesége segédkezik neki, kicsike a műhely, érzem benne a régi illatokat. — Én még suszterinas voltam valamikor. Kismesternél, egyedül. Hogy manapság nem fenyegetik ezzel a szakmával a gyerekeket? Hol vagyunk már attól! A régimódi suszterségnek befellegzett. Javítunk, ez az egész. Emlékszem, engemet a mesterem annak idején új lábbelik készítésére is megtanított. Mert akkor nem foltozásból élt a cipész. Sohase felejtem, az első pár cipőt a mester anyagából magamnak kellett megcsinálnom. Gondolnivaló, mennyire iparkodtam, hogy minden rendben legyen rajta. Megvolt akkor nekünk a vevőkörünk. Jöttek hivatalnokok, kereskedők, a mester szépen mértéket vett a lábukról, nemcsak az egyikről, hanem mind a kettőről, mert a két láb nem egyforma. Az volt az igazi szépség a szakmában, hogy a kaptafát a vevő lábához kellett igazítani. Bőrdarabokat szögezni rá, ahol kellett, megfaragni, formára reszelni, mert igazi, lábra való cipőt csak így lehet csinálni. — Máma persze másképpen mennek a dolgok — folytatta. — Méretes cipőt jóformán csak a beteg lábakra kell csinálni, gipszmintával, ahhoz igazítjuk a kaptafát. A jó kaptafa a lelke mindennek. Régebben ügyes mesterek majdnem egészen kézzel csinálták. Akárki akármit mondott is, becsülete volt ennek az iparnak. Megjegyzem, mi az egyik mesteremnél főként csizmát csináltunk. Az volt az igazi szép munka! Finom serróból, és amikor elkészült a szára, azt az inasnak csonttal kellett kifényesítenie. — Ha fia lenne, odaadná suszternak? — Fiam? — nevet nagyot. — Van nekem, kérem, fiam, de az tanár. — De ha mégis lenne másik, vagy mondjuk, unoka...? — Annak adnám, amihez kedve lenne. Ez a legjobb megoldás. Ha azt mondaná, öregapám, én suszter leszek, azt felelném, áldásom rád. — Maga se kívánkozott el a kaptafától? — Tudom, a közmondásra tetszik gondolni. Mondogatják, hogy a suszter maradjon meg a kaptafánál. Hát én megmaradtam. És nem bántam meg. ÍXmos Ges IS Különleges: timföld Szolgálati találmánynak jegyezték be az Almásfüzitői Timföldgyár egyik speciális termékét, az úgynevezett felületnemesítő timföldet. A rendkívül finom szemcséjű anyag alkalmas a fa, a kerámia, az alumínium, a réz és sok más anyag felületi kezelésére, csiszolására. Az új felületnemesítő szerrel az almásfüzitői gyár tovább bővítette a különleges timföldek választékát. ISKOLAI HANGVERSENY A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola X. számú gyakorló általános iskolája május 17-én csütörtökön este 6 órakor rendezi meg hagyományos évzáró hangversenyét a Tisza-szálló koncerttermében. Megnyitót mond dr. Moholi Károly, a főiskola főigazgatója. A programban dobogóra lép az iskola Kodály, Mozart és Bartók gyermekkórusa, valamint az Ifjú Zenebarátok Kamarakórusa. Az énekkarokat Sinkó Györgyné, dr. Baranyi Albertné és Erdős János vezényli. A műsorban többek között magyar és grúz népdalok, Beethoven-, Bach-, Uszt-, Bartók-, Kodály-, Bárdos- és Balázs Árpád-művek hangzanak el. Elutasítás A lány ezekkel a szavakkal fordul a fiatalemberhez, aki kitartóan követi őt az utcán: — Uram, remélem, hogy nem fog egészen a Levendula utcáig utánam jönni. Nyolcas szám, negyedik emelet, az ajtó jobbra, vigyázat, lépcsői szabálytalan kanyarodás Súlyos baleset történt az Április 4. útja és a Nagykörút kereszteződésében. Molnár János 29 éves mesterszállási — ideiglenesen sándorfalvi — lakos egy mikrobuszt vezetve érkezett a Bécsi körút kereszteződéséhez, s ott balra akart kanyarodni. Megállt, jelzett, s a visszapillantó táborból azt figyelte, mögötte nem közlekedik-e villamos. Nem látott akadályt, s megkezdte a kanyarodást Csak azt nem vette észre, hogy vele szemben egy motoros érkezik oda, aki neki is ütközött az elé kanyarodó társas gépkocsinak. A vétlen motoros, Kacsándi Mihály 25 éves, Székely sor 1. szám alatti lakos súlyosan megsérült A durva szabálysértés miatti balesetokozásért a rendőrség előállítással indított büntetőeljárást Molnár János ellen. Vasút-korszerűsítés Megkezdték a Dél-Alföld egyik legfontosabb vasúti pályája, a szeged—békéscsabai vonal korszerűsítését Az új, biztonsági berendezések felszerelése után óránként 100 kilométeres sebességgel is veszélytelenül roboghatnak majd a vonatok. A két végállomás között mintegy ötven, egyenként körülbelül egymillió forint értékű fénysorompót szerelnek fel. A közbenső állomásokat korszerű távközlő- és térközbiztosító berendezésekkel látják el. Az automatizálást az idén a vasútvonal szeged—hódmezővásárhelyi szakaszán végzik el. SORKÖTELESEK VERSENYE SÁNDORFALVÁN Sándorfalván tartották a sorkötelesek megyei, járási versenyét A felsorakozott tíz csapatot Vajda József alezredes, az MHSZ Szeged városi és járási titkára köszöntötte, majd a Himnusz elhangzása után Király József, a nagyközségi pártbizottság titkára megnyitotta a versenyt A csapatok akadályversenyben, párbajlövészetben és járőrversenyben mérték össze erejüket Az összesített verseny alapján megyei bajnok Derekegyház csapata, 2. Hódmezővásárhely, 3. Zákányszék csapata. Sándorfalva nagyközség különdíját a megyei győztes Derekegyház, a járási győztes Zákányszék és Sándorfalva csapatai kapták. A megyét az országos bajnokságon Lentiben június 15— 17. között Derekegyház csapata képviseli. SÜTŐIPARI TERMÉKBÍRÁLAT A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium elsőízben tartott kedden termékbírálatot sütőipari készítmények körében. A minisztérium felhívására 25 vállalat és szövetkezet 47 üzeméből 113 termékkel neveztek be. A Százados úti kenyérgyárban szakmai és fogyasztói zsűri értékelte készítményeiket, s egyebek között egy- és kétkilós fehér kenyereket, péksüteményeket, kalácsokat ÜT AZ ÚJ VÍZMŰHÖZ Az Algyőhöz közeli Irmamajornál két kilométernyi utat építettek a Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat dolgozói. Az utat egyelőre csak az Országos Vízkutató és Fúró Vállalat gépei használják. De ha sikerrel járnak a próbafúrások a környéken megépül az Északi Vízmű, amely Szegednek biztosítja majd az ivóvizet 23—28 ° Várható időjárás ma estig: Kevés nappali gomolyfelhőképződés, száraz, napos idő Éjszaka gyenge légmozgás, napközben mérsékelt, változó irányú szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet mja: 23—28 fok között A MŰSZAKI HÓNAP ESEMÉNYEI Ma, szerdán délután 2 órakor a Technika Házában a Gépipari Tudományos Egyesület szervezte tanácskozáson dr. Laczkó Mihály ismerteti a Magyar Kábelművek rekonstrukciós programjának aktuális kérdéseit, utána Ritecz József tart előadást a papír-telefonkábel gyártástechnológiai problémáiról. — A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület a Szegedi Ruhagyár klubszobájában rendez összejövetelt, amelyen Kiss Jenő „Előkészítő tevékenység fejlesztése Markamatie eljárással” című referátuma hangzik el. — A Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság fűrészüzemében a Faipari Tudományos Egyesület meghívottainak Egri Zoltán beszél a fa komplex fűrészipari hasznosításáról. PIHENŐPARK A Mecsek hegycsúcsaival szemközt — a dél-baranyai dombvidéken — új kirándulóközpont épül Pécs számára. Az erdővel borított dombok között fekvő festői szépségű Malom-völgyben alakítják ki a város déli pihenőparkját. A Malom-völgyi kirándulóközpont elsősorban Pécs kialakulóban levő új déli városnegyede, Lvov-kertváros lakóinak lesz a pihenőhelye. Egyúttal enyhíti a mecseki parkerdő már-már elviselhetetlen túlterheltségét A MÉM eddig 9 millió forinttal járult hozzá az új pécsi kirándulóközpont létrehozásához. Fájó ívvel tudatjuk, hogy HUTTERER ANDOR hosszan tartó betegség után, 197S. május 12-én ,1 éves korában elhunyt. Temetése május 11-én, csütörtökön 2 órakor lesz a zsidótemető cinterméből. Hűtlen r Dezsőné és családja. Gogol utca 2*. Hálás köszönetet mondunk mindazon rokonoknak, szomszédoknak, ismerősöknek, és munkatársaknak, akik szeretett, drága Jó édesanyánk, ÖZV. POLGÁR KÁROLYNÉ temetésén megjelentek, részvétükkel és virágaikkal fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek. Köszönetet mondunk továbbá a III. sz. belgyógyászat, 2. sz. kórterem orvosának és ápolóinak áldozatos munkájukért, amivel súlyos szenvedését enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. Tudatjuk, hogy ÖZV. OSZTÁL GYÖROVNÉ Zilian Erzsébet, életének «1. évében rövid szenvedés után elhunyt. Temetése május 17-én 1« órakor lesz a pitvarosi temetőben. A gyászoló család. Szomorú szívvel tudatjuk, hogy a forrón szeretett édesanya, nagymama, dédmama, SPES Gyászközlemények JELI JANOSNÉ Dér Erzsébet, életének 83. évében, május 14-én elhunyt. Kívánságára elhamvasztat Juk. Búcsúztatása hamvasztás után lesz. A gyászoló Eperjesi család. Szeged, József Attila sugárút 34. Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy a szeretett férj, édesapa, nagyapa, dédapa, LAKATOS JÓZSEF, 197§. május 15-én hosszú, súlyos betegség után elhunyt. Temetése május 17-én 11 órakor lesz a kiskundorozsmai temető ravatalozójából. A gyászoló család, 2746 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy ÖZV. JANI MIHALYNÉ Zombori Julianna, életének 92. évében csendesen elhunyt. Temetése május 16-án 13 órakor lesz a Dugonics temető ravatalozójából. Gyászoló eltartós, 3353 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a felejthetetlen feleség, édesanya, HŰLLER FERENGNÉ Lobozár Jolán, életének SSL évében, hosszú szenvedés után elhunyt. Kívánságára elhamvasztatjuk. Búcsúztatása hamvasztás után lesz. A gyászoló család, Bihari u. 13. 3355 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a felejthetetlen feleség, édesanya, testvér, HERCZEG JÁNOSNÉ Széll Magdolna (volt Szatymaz utcai lakos), életének 49. évében hirtelen elhunyt. Temetése május 17-én 14 órakor lesz a Belvárosi temető ravatalozójából. A gyászoló család. 3356 Tudatom, hogy URBÁN DEZSŐ hamvasztás utáni búcsúztatása május 19-én 11 órakor lesz a Belvárosi temetőben. Gyászoló felesége, ősz u. 9. 3321 Köszönetet mondunk mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, szomszédoknak, a Városgazdálkodási Vállalat munkatársaknak, a KSZV Újszegedi Szövőgyár munkásőr szakaszának, a munkatársaknak, akik szeretett édesanyánkat, ÖZV. PALOTA S JÓZSEF.NÉ-t utolsó útjára elkísérték, részvétükkel és virág akkal rádi1munkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család, Kikindai u. L 2352 Szerda, 1979. május 16 Az ember és a víz küzdelme itj állandó kiállítás a Várban Éppen tíz esztendeje, hogy a közönség elől bezárta kapuit a Móra Ferenc Múzeum várépülete. Egy évtized után a napokban új, állandó kiállítással ismét megnyitotta ajtaját a szegedi vár. A bemutató ríméül Juhász Gyula egy sorát választották: „Tűzön, vizen keresztül él Szeged.’* A tárlat központi gondolata a Tisza és az itt élő emberek évszázados küzdelme. Nem véletlenül indítják a bemutatót Petőfi Sándor verssoraival: ,JSzegény Tisza, miért is bántjátok? / Annyi rosszat kiabáltok róla, /Só föld legjámborabb folyója.” A kiállítás első része egy 1787-ból való térképpel kezdődik, mely az Alföldön kanyargó Tiszát és hatalmas öntésterületét mutatja be. Ezután a folyamszabályozás óriási munkálatainak dokumentumai sorakoznak, fotók, térképek, a mérnökök műszerei, a kubikosok eszközei, felszerelései. A következő rész az 1879-es nagy árvíz eseményeit villantja fel fényképek, újságcikkek, kordokumentumok segítségével, és kiállították a centenárium kiadványait is. Külön tárlókban láthatók az árvíz idején a mentési munkálatokban részt vevő katonák és tűzoltók egyenruhái, felszerelései. Kossuth Lajosnak 1879. március 22-én Bakay Nándorhoz írt levelének néhány sorával indítják az újjáépítést reprezentáló részt: „Hanem ami Szegednek újból alkotását illeti: bármit, s mennyit tegyen is a királyi hatalom által támogatott nemzet Szeged javára, ez csak segítség lehet az alkotásnak, de nem maga az alkotás. Ennek a nagy munkájában az oroszlánrész mindenesetre Szeged népének csüggedetlen erejére vár.” Itt találhatók Lechner Lajosnak, az újjáépítési munkálatok vezetőjének tervei korabeli hirdetések, dokumentumok társaságában. Külön tablók állítanak emléket az 1970-es fenyegető árvíz elleni küzdelemnek. A fotók döbbenetes hatására a látogatókban újólag felelevenednek a kilenc évvel ezelőtti nehéz napok. Makettek, rajzok vezetik be az érdeklődőket az árvízvédelmi munkálatok sajátos világába. A szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Magyar Vízügyi Múzeum együttműködésével megvalósult új, állandó kiállítás egy évig tekinthető meg. VÉRADÁS A BELVÁROSBAN Véradó napot rendez holnap, csütörtökön, délelőtt 10- től délután 4 óráig a Vöröskereszt Belváros I., II-es számú alapszervezete a Bartók Béla Művelődési Központban. Idáig mintegy százan jelentkeztek véradásra a Belváros lakói közül, de a szervezők — a betegek nevében — szívesen látnak minden segítőkész embert a véradó napon. Árvízi dokumentumok a Vár boltívei alatt A folyamszabályozás korabeli ábrázolásai és eszközei A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napilapja Pószerkesztő: r. NAGY ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes SZ. SIMON ISTVÁN Kiadja a Csongrád megyei Lapkiadó Vállalat . Felel«s kiadó: KOVÁCS LÁSZLÓ Szerkesztőség és kiadóvállalat: Szeged, Tanácsköztársaság útja 10. Sajtóház: 0740 Telefon: 12-62? A lapot nyomja: Szegedi Nyomda Szeged, Bajcsy-Zsilinszky utca 28. «• *72» Nyomdaigazgató: DOBÓ JÓZSEF Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díj egy hónapra in forint, negyedévre M forint, egy évre ISO forint UMtess 25 052 ISSN: 933-92S 8 I