Délmagyarország, 1979. december (69. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-22 / 299. szám

Szombat, 1979. december 22 Ma este Operettbemutató a Zenés színházban Kálmán Imre A Bajadér ríTm­ háromfelvonásos ope­rettjét mutatja be a Szege­di Nemzeti Színház Zenés színháza ma, szombaton este 7 órakor. A darabot Darida Miklós, a színház fiatal ren­dezője állította színpadra. A díszleteket Varga Mátyás, a jelmezeket Vágvölgyi Ilona tervezte. A premieren Vá­­rady Zoltán vezényli a ze­nekart, a későbbiekben fel­váltva dirigálnak Nagy Im­­rével. Két főszerepet is kettős szereposztásban játsszák. Radjami herceg Csizmadia László és Jankovics József, Odette Török Vera és Har­­math Andrea. A többi sze­repekben Király Leventét, Karádi Juditot, Szolnoki Ti­bort, Katona Andrást, Her­­czeg Zsoltot, Agárdi Lászlót, Simon Kázmért, Déry Má­riát, Marosi Károlyt láthat­ja a közönség. SZÖVOSZ-megbeszélés A házfelügyelők munkájáról A mintegy kétezer lakás­szövetkezeti házfelügyelő fontos feladatokat lát el a szövetkezeti lakások, házak vagyonvédelmében, a hibák elhárításában, a szavatossá­gi igények érvényesítésében, a lakóépületek tisztaságának és a felvonók működésének biztosításában. Gondos tevé­kenységük csaknem félmillió ember társas együttélésének nyugodt feltételeit teremt­heti meg. E fontos munka­kör betöltésének tapaszta­latairól tárgyaltak pénteken a SZÖVOSZ-ban. Megállapították: a ház­fel­­figyelők szakértelmének fej­­lesztése, munkakörük pontos meghatározása, szociális helyzetük, valamint társa­dalmi megbecsülésük to­vábbfejlesztése és lakásszö­vetkezeti mozgalom lénye­­ges tennivalói közé tartozik. A házfelügyelői munkakör a szövetkezeti önkormányzat erősödésével, különösen a nagy szövetkezetekben to­vább fejlődik. Egyre több lakásfenntartó szövetkezet alakítja ki a házkezelési el­látó gondnokságot, ám en­nek keretében a változó kö­rülmények között is megma­rad a házfelügyelői munka jelentősége. A SZÖVOSZ a tanácskozáson is hangot ka­pott gondok megoldására in­tézkedéseket kezdeményez a szövetkezetekben, egyes meghatározott kérdések ren­dezése ügyében pedig az ér­dekelt minisztériumokhoz és a szakszervezetekhez fordul. (MTI) Nívójutalmak A tavaly megvalósult ki­emelkedő jelentőségű kép­ző-, ipar- és fotóművészeti alkotásokért — figyelembe véve a művészeti szövetsé­gek és intézmények javasla­tait is — a Kulturális Mi­nisztérium az alábbi művé­szeket részesítette nívój­uta­lomban : Barcsay Jenő fes­tőművész, Bokor Kornélia iparművész, Csekovszky Árpád iparművész, Fabók Gyula festőművész, Fehér Tamás fotóművész, Flamm György belsőépítész. Gádor István iparművész, Hajnal Gabriella iparművész, Mak­­risz Agamemnon szobrász­­művész, Máté András gra­fikusművész, Mihály Gábor szobrászművész, Percz Bul­csú iparművész, Perczel Er­zsébet iparművész, Pécsi László iparművész, Piros Tibor grafikusművész, Rá­­tonyi József szobrászművész, Pub­ik Ernő belsőépítész, Segesdi György szobrászmű­vész, Szekeres István grafi­kusművész, Varga Imre szobrászművész, Veres La­­jos iparművész, Vigh Tam­ás szobrászművész. (MTI) Zenészek versenye A zeneművészeti szakkö­zépiskolák országos fafúvós versenye pénteken kezdődött Győrött. Fiatal muzsikusok ily módon tisztelegnek a 19 századi neves kürtművész és karmester, a győri születésű Richter János emlékének. Az ő nevéhez fűződik a hazai Filharmóniai Társulat meg­­alakítása. A háromnapos versenyen hét zeneművészeti szakkö­zépiskola mintegy 30 növen­déke méri össze tudását A mobil-art mestere f A különféle tárlatok mai dömpingáradatában sok ér­dekes hazai és külföldi kiál­lítás híre csak megkésve vagy éppen el sem jut hoz­zánk. Ezt főképpen akkor sajnálhatjuk, ha olyan rit­kaságszámba menő helyi szár­­m­azású művész nemzetközi eredményei maradnak előt­tünk homályban, mint pél­dául Szegedy Dobó Illés len­gyelországi sikerei, aki ta­valy és az idén is a Kohin­­ban megrendezett­­ Alumí­nium Biennálé” kitüntetett mestere lett A mobil-art fo­galmáról és ennek szegedi kötődésű művészéről — a többi külföldi lap és kata­lógus mellett — a Pest me­gyei Hírlapban ezt olvastuk: -Korunk építőművészete olyan mesterséges terek so­kaságát hozta létre, amelyek nem igényelnek szobrot, hi­­szen maga az épület a szob­rászati produktum, de helyet­te valami mást rendel a te­rek szívének; mobilt, amely helyváltoztatással, hanggal, színek sugárzásával kelt nyugtató feszültséget. Szege­dy Dobó Illés is festőből lett a mobilok megálmodója, aki először Bécsben mutatkozott be 1935-ben. Azóta negyven­négy önálló és csoportkiál­lításon találkozott közönsé­gével Budapesten, Krakkó­ban, Poznanban, Varsóban, Párizsban, •Nápolyban Úgy véljük, felesleges bi­zonygatnunk, hogy a már év­tizedek óta Budapesten élő, városunkból elkerült, neves­sé lett Szegedy Dobó Illést nekünk is számon kell tar­tanunk. Csakúgy, mint ahogy ezt a „művészeti­ patriálást” Moholy-Nagy Lászlótól Kass Jánosig, a Szegedről egykor elindult művészeknek kijáró megbecsülésével tesszük. A hatvanöt éves mester egy itteni móravárosi házban lát­ta meg a napvilágot. Szülei a helyi parasztfoglalatosság szerint paprikatermelők vol­tak. Fiatalon megnyilatkozott fajzkészségét előbb Nyilasy Sándor mellett fejlesztette, majd az ő tanácsára Buda­pesten reklámgrafikát tanult Ezt követően külföldön foly­tatta művészeti stúdiumait. Pályájának itthoni kiteljese­dése a felszabadulás után kezdődött el. 1945-ben Sze­gedy Dobó Illés szervezőtit­kára lett az akkor alakult Budai Művészek Egyesülésé­nek, melynek tagjai közé olyan jeles festék-szobrászok is tartoztak, mint Medgyessy Ferenc, Szőnyi István, Márffy Ödön, Kmetty János, Somo­gyi József. Régebben Budán rajztanár­ként is működő Szegedy Do­bó Illés nevét, az 1962-es, első krakkói bemutatkozása után következő számos nem­zetközi tárlaton való ered­ményes szereplése tette kül­földön ismertté. 1971-ben a hannoveri művészeti rendez­vény második díját nyerte el. A következő évben, a Poz­nanban létrehozott „Mobü­­art ’72” bemutatóján, Nico­las Schöffer, Victor Vasarely és más híres, magyar szár­mazású, illetve külföldi mű­vészek között, modern hatá­sú plasztikáival hazánkat Szegedy Dobó Illés képvisel­te. Barátságba került a har­mincas években Franciaor­szágba emigrált, világszerte ismert nevű konstruktőrrel, N. Schöfferrel, akinek alko­tásaiból, a most Párizsban élő nagy művész szülőváro­sában, Kalocsán rendezett kiállítást. A külföldön szereplő, s főleg Lengyelországban mél­tányolt munkásságú Szegedy Dobó Illés rövid és hézagos bemutatását, a mesternek mostanában hozzánk írt le­veléből vett következő so­rokkal zárjuk: „...Hosszú tanulmányaim folyamán a népi, reális piktúrán keresz­tül jutottam el a kinetikus művészethez, melyben ma Európa-szerte elismerik mun­kásságomat ... Bízom abban, hogy a sok külföldi meghí­vás mellett mód lesz arra, hogy alkotásaimat szeretett szülővárosomban, Szegeden is megismerhessék.” Szelesi Zoltán Tudományos ülés Szegeden Negyedszázad a gyógyítás szolgálatában Huszonöt évvel ezelőtt, 1954-ben alapították meg a szegedi kórház szülészeti-nő­gyógyászati osztályát, mely­nek kezdetektől vezetője dr. Bódis Lajos címzetes egye­temi tanár. A kettős évfor­dulóra emlékezve tegnap, pénteken tudományos ülést rendeztek Szegeden, az Ifjú­sági Házban. Dr. Sas Mihály egyetemi tanár, a Magyar Nőorvos Társaság elnöke, a SZOTF Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának igazgatója kö­szöntötte a résztvevőket, köztük dr. Koncz Jánost, a megyei pártbizottság titká­rát, Török Józsefet, a váro­si pártbizottság első titkárát, Szabó G. Lászlót, a megyei tanács elnökhelyettesét, dr. Bányainé Birkás Máriát, a városi tanács elnökhelyette­sét. Elsőként dr. Rózsa Jó­­zsef megyei főorvos és dr. Várkonyi László, a városi tanács vb egészségügyi osz­tályának vezetője méltatta a kórház szülészeti-nőgyógyá­szati osztályának negyedszá­zados tevékenységét és dr. Bódis Lajos munkásságát. Üdvözölte a jubiláló intéz­ményt dr. Zsolnay Béla egyetemi tanár, az Országos Szülészeti és Nőgyógyászati Intézet igazgatója; szólt a résztvevőkhöz a szabadkai testvérintézmény képvisele­tében dr. Milovan Kapor, a szabadkai kórház főorvosa, a tanítványok nevében pedig dr. Veszelovszky Iván, a szentesi kórház szülészeti­­nőgyógyászati osztályának főorvosa köszöntötte az osz­tályt és vezetőjét. A jubileumi tudományos ülésszak első előadását dr. Bódis Lajos tartotta az osz­tály gyógyító munkájának negyedszázadáról. Az ünne­pélyes eseményen köszöntöt­tek két idős szülész-nőgyó­gyász orvost, dr. Fal­a Bélát és dr. Kenyeres Ferencet, akiket a Magyar Nőorvos Társaság örökös tiszteletbeli taggá fogadott. A tegnapi tudományos ülésen 14 előadás hangzott el a koraszülés témaköréből. Somogyi Károlyn­é felvétele A résztvevők egy csoportja Segítség vakoknak és gyengénlátóknak Együttműködési megálla­podást kötött a városi ta­nács vb egészségügyi osztá­lya, valamint a Vakok és Gyengénlátók Országos­­ Szö­vetsége megyei szervezete és szegedi csoportja. Az egyez­ség célja az, hogy tovább javuljanak a társadalmi tá­mogatásra szoruló, Szegeden élő vakok és gyengénlátók életkörülményei. A korábbi munkakapcso­latot újabb feladatokkal bő­víti a megállapodás. Az egészségügyi osztály foko­zottabban támogatja a szö­vetséget a tagszervezésben, ennek érdekében vállalta hogy a felnőttvédelmi szó. eláll* gondoskodásról tartan­dó e­ladásokban szólnak a szövetség érdekvédelmi sze­repéről, céljáról, a tagjainak nyújtott segítségről. Ha a szociális gondozás során olyan gyengén látókra bukkannak akik még nem tagjai a szö­vetségnek, megteremtik a szükséges kapcsolatot a helyi szervezettel. A tagok ügyes­­bajos dolgait pedig soron kí­vül elintézi az egészségügyi osztály. A szövetség vállalja, hogy előadásokat szervez a fel­nőttvédelem, valamint az anya- és gyermekvédelem területén dolgozó szakembe­­reknek a vakok ellátásához szükséges ismeretekről, a rehabilitáció kérdéseiről, az érdekvédelemről, jelzi­ az egészségügyi osztálynak, ha valamelyik tagja szociális gondokkal küzd és mindent megtesz a 18 éven aluli, va­lamint az idős, egyedül élő vakok és gyengénlátók fel­derítésére. Közös feladatuk, hogy köl­csönösen patronálják egy­más szociális intézményeit, •Kulturális műsort adnak, ün­nepségeket szerveznek, igénybe veszik a szocialista brigádok segítségét Az 1982-ig érvényes meg­állapodés végrehajtását éven­te értékeli az egészségügyi osztály és a Vakok­ és Gyen­génlátók Országos Szövetsé­gének megyei szervezete. Emlékezés Goldmann Györgyre Koszorúzási ünnepséget rendeztek Goldmann György szobrászművész, a kommu­nista mozgalom mártírja születésének 75. évfordulója alkalmából pénteken, a Me­ző Imre úti temető munkás­mozgalmi panteonjában. Az 1941-ben, koncentrációs tá­borban meghalt antifasiszta művész emléktábláját az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának képviseletében Korcsog András és­­ Be­reczky Loránd, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége nevében Fark­as Aladár és Ruttkai Ferenc koszorúzta meg. Elhelyezték a kegyelet virágait a Vecsé­­si Vízépítő Vállalat Gold­­mann szocialista brigádjá­nak tagjai is. 5 Népi szőttesekről Hentz Lajos Mezőberényi szőttesek című munkáját ad­ta közre Békéscsabán a me­gyei művelődési központ. Békés megyében ez az első teljes monográfia egyetlen település népi szövésművelt­­ségéről. A 1B. században megtele­pedett mezőberényiek a kö­zelmúltig foglalkoztak ken­der- és gyapjúszövéssel, s jelentős népi szövéskultúra alakult ki. A három nemze­tiség — a német, a szlovák és a magyar — megőrizte népművészeti hagyományait, de a szőttesek díszítése a kölcsönhatás érvényesülését is mutatja. A herényi szőttes majd kétszáz éven át kere­sett volt a dél-alföldi vásá­rokon. Napjainkra a népi szövés a rongyszőnyegké­­szítésre korlátozódott, ám a nagyközség jelentős textil­ipara — szövőgyára, sző­nyegszövője és szövetkezete — a gazdag múltra alapozó­dott. Mezőberényben ma több mint ezren dolgoznak a textilüzemekben. üzletek nyitvatartása Karácsony előtt és az ün­nepek alatt a lakosság jobb ellátása érdekében megvál­tozik az üzletek nyitvatartá­sa. December 22-én, szomba­ton, a Delta Kereskedelmi Vállalat Kárász utcai aján­dékboltja, illatszerboltja, já­tékboltja, rádió-villamossá­gi boltja, a Lenin körúti Sport-játékbolt és a Bajcsy- Zsilinszky utcai üveg-porce­­lán-műanyagbolt a szokásos időpontban nyit, és este 19 órakor zár. A többi üzlet és piac a pénteki nyitvatartás szerint árusít. A vendéglők a szombatra érvényes időben fogadják a vendégeket. December 23-án, vasárnap valamennyi élelmiszerüzlet 7-től 13 óráig tart nyitva. A Marx téri piaccsarnok és a piacok a szokásos időben nyitnak, és délután 1 órakor zárnak. A dohány-, az édes­ség- és a virágüzletekre, va­lamint a vendéglőkre a szom­bati nyitvatartás érvényes. A többi üzlet zárva tart. December 24-én, hétfőn valamennyi élelmiszerüzlet 7-től 13 óráig fogadja a vá­sárlókat. A piacok és a Marx téri piaccsarnok dél­után 1 óráig tart nyitva. Az édesség-, dohány- és virág­üzletek, valamint a vendég­lők délután 3 órakor zárnak Kivétel a Tisza és a Hungá­ria étterem, amely este 10 óráig, továbbá az Utasellátó Vállalat Szeged állomásán levő étterme, amely este 1 óráig várja a ve*»i­égeket. A többi üzlet zárva tart December 25-én len­t virágüzletekre a ■ [UNK] ’r­apí n vendéfflő’-r- red'7 n szom­bati pytt'-o'-mtá« 'r ' 'vés Minden mis üzlet és a piac zárva tart. December 25-én, szerdán a dohány-, az édesség- a vi­rágüzletek s a vendéglők a vasárnapi rend szerint nyit­­nak és zárnak. A többi üzz­let és piac zárva tart.

Next