Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-22 / 274. szám

Munka és elismerés érleget készít a szegedi népfront mozgalom. Az eddigi eredményeket ismerve mondhatjuk, kedvező helyzetben. Amint tavasszal az MSZMP XII. kongresszusa megállapította: társadalmunk poli­tikai egysége nagy történelmi vívmányunk. Ez az első számú, legfontosabb tényezője az eredményes belső építőmunkának éppen úgy, mint hazánk kedvező nemzetközi megítélésének. Mindjárt hozzátehetjük, hogy ez a népfront érdeme is. Sok százezer népfront­aktivista hozzájárult ahhoz, hogy a legsikeresebb öt­éves tervünket zárjuk. A párt elismeréssel adózik a Hazafias Népfrontnak, mert a többi társadalmi és tö­megszervezethez hasonlóan, alkotó módon segítette elő hazánk szocialista fejlődését, a népi hatalom politikai, gazdasági és kulturális alapjainak erősítését, a szo­cialista demokrácia kibontakoztatását. Most a meghívó tanácskozásra invitál. A szegedi népfrontaktivisták pontosan felmérik, miképp terem­tettek jobb lehetőséget a maguk területén az ország­építő munkában. A VI. népfrontkongresszus óta sokat változtak az életkörülményeink. Érzik ezt az újsze­gediek, akik többek között a városiasabb viszonyok­nak örülhetnek, a sok kilométer hosszú útnak, járdá­nak. Hasonlóan vélekednek a petőfitelepiek, a szőre­­giek, vagy a ságváritelepiek is. Persze más az öröm a Belvárosban és más Algyőn. Egy biztos:­a népfront az elmúlt négy év alatt is sikeresen teremtette meg a társadalmi összefogást. Óvodák, bölcsődék, játszóterek, parkok épültek úgy, hogy a népfrontaktivisták hívó szavára ásót lapátot fogtak a tápéiak, felsővárosiak, dorozsmaiak... Tízezrek használták fel szabad idejüket, hogy még szebbé formálják városunkat Természetesen, az ered­mények pontos felmérése és a további teendők meg­határozása a mai városi küldöttértekezlet­ feladata. Ezen a tanácskozáson a közös munkát az odaadó fáradozást mérlegelik, amit mindennap megszoktunk, ami természetessé vált, a közélet fejlődésének is ré­sze lett Különösen elégedettségre ad okot, hogy a népfrontmozgalom kiegyensúlyozott­, nyugodt belpoli­tikai légkörben erősítette a nemzeti egységet, a mun­kás-paraszt szövetséget.. A népfront tovább növelte befolyását a munkások, parasztok és értelmiségiek között. V­alószínű, hogy a mai küldöttértekezleten a vi­tában felszólalók megkérdezik, mit kapott Sze­ged, illetve az esztergályos, a kubikos, a té­­eszparaszt, az akadémikus, az orvos az író. s tanár miképp támogatta a mozgalmat Nem lehet szétválasz­tani a kérdést, annál az egyszerű oknál fogva sem, mert közös az örömünk, a boldogságunk, mert együtt határozzuk meg a feladatainkat, céljainkat és így te­szünk egyre többet azért hogy gazdagabb legyen éle­tünk. A küldöttértekezlet alkalmat ad arra is, hogy kö­szöntsük a fáradhatatlan és lelkes népfrontaktivistá­­kat Köszöntsük azokat a munkásokat, parasztokat értelmiségieket, akik a szocialista nemzeti egység megszilárdításáért a szocialista demokrácia kitelje­sedéséért fáradoznak. Jó munkát a szegedi népfront­­küldötteknek! M Magyar- NDK gazdasági tárgyalások Az Országházban pénte­ken a tárgyalások eredmé­nyeit összegző jegyző­könyv aláírásával befejez­te munkáját a magyar- NDK gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési bizottság 19. ülés­szaka. Az okmányt Marjai József miniszterelnök-he­lyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke és Wolf­gang Haud­fuss, az NDK minisztertanácsának elnök­­helyettese, a bizottság társ­elnöke írta alá. A tárgyaló felek meg­elégedéssel állapították meg, hogy a két ország párt- és kormányküldöttsége 1977. évi megállapodásainak meg­valósításával további je­lentős előrehaladást ér­tek el a gazdasági és mű­szaki-tudományos kapcso­latok szélesítésében. Az ülésszakon áttekintették a tervegyeztetés eredményeit, amelynek alapján a követ­kező ötéves időszakban a kétoldalú árucsere-forga­lom a jelenlegi ötéves terv­időszakhoz viszonyítva 20 százalékkal növekedik. To­vább emelkedik — eléri a forgalom mintegy 30 százalékát — a szakosítás és kooperáció keretében gyártott termékek aránya. A bizottság meghatároz­ta a mezőgazdasági együtt­működés fontos területeit, így a következő ötéves tervidőszakban megkülön­böztetett figyelmet fordí­tanak például a kukorica és a lucerna termesz­tésre, nemesítésre a mező­­gazdasági gépek alkatrész­­ellátására. Wolfgang Rauchfuss pén­teken megbeszéléseket foly­tatott Faluvégi Lajossal, a kormány elnökhelyettesé­vel, az Országos Tervhi­vatal elnökével is. Az NDK küldöttsége pén­teken elutazott Budapest­ről. Új üzletház Üllésen Nemrég alakult az Üllés és Vidéke Takarékszövetke­zet. A korábbi kisebb szö­vetkezetek egyesülése ered­ményt hozott. Nyolc köz­ségben­ 140 millió­­ forint ér­tékű betétet gyűjtöttek, 15 százalékkal többet tíz hó­nap alatt, mint tavaly egész évben. A közösség a megyei állomány 17 százalékának „begyűjtését" vállalta magá­ra, legtöbbet a 14 szövetke­zet közül. Üllésen, Forrás­­kúton, Bordányban, Öttö­­mösön, Rúzsán és Puszta­­mérgesen ötezer ember irat­kozott a takarékszövetkezet­be. Van tagjuk a szomszé­dos megyében is. Zsanán és Balotaszálláson nyitottak iro­dát. A szokásos teendők mel­lett — betétgyűjtés, hitel­adás — még elintézik az ál­lampolgárok biztosítással kapcsolatos ügyeit, utakat szerveznek. A szegedi és az üllési ÁFÉSZ megbízásából munkabért fizetnek. Ugyan­akkor a kistermelők ügyei­vel és ebédjegy-árusítással is foglalkoznak. Hetente 15 ezer ebédre jogosító jegyet adnak el a vendéglők meg­bízásából. Az üllési takarékszövetke­zet tegnaptól új üzletházban fogadja a falubelieket. A Fogarasi utcában levő épü­letet az­ üllési forráskúti nagyközségi tanács és a ta­karékszövetkezet megbízásá­ból a kisteleki Magyar— Szovjet Bartaság Tsz dol­gozói építették. Az alsó szin­ten az irodát, a fölsőn pe­dig orvosi szolgálatig lakást alakítottak ki. Az épület több mint egymillió forint­ba került. Csatordai Dezsőék az első vendégek az üllési takarék­­szövetkezet új üzletházában Mezőgazdasági integráció Az országgyűlés mezőgaz­dasági bizottsága pénteken ülést tartott. A Parlament­ben lezajlott tanácskozás na­pirendjén a mezőgazdasági integráció szerepelt, figye­lemmel a teendőkre. Az ülésen felszólalt Dobi Ferenc és Papp Gy. László­­né Csongrád megyei kép­viselő is. 70. évfolyam 274. szám 1980 november 22., szombat Ara: 1,20 forint Kádár János fogadta Hans Jürgen Wischnewskit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogad­ta Hans Jürgen Wischnewskit, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökhe­lyettesét. A nemzetközi helyzet legfonto­sabb kérdéseiről, valamint a két párt kapcsolatainak alakulásáról folytatott ba­ráti légkörű véleménycsere során kifeje­zésre jutott a Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Német Szociáldemokrata Párt, a Magyar Népköztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság közös érdekeltsége az enyhülési folyamat eredményeinek meg­őrzésében és továbbfejlesztésében, vala­mint elkötelezettségük az ezt szolgáló konkrét lépések előmozdítására. A talál­kozón jelen volt Berecz János, az MSZMP KB tagja, a külügyi osztály vezetője és Hans Eberhard Dingels, az SPD külügyi osztályának vezetője. (MTI) Új üzemek és korszerűsítések vállalati beruh­ázásokk­at Az ipar- és az építésügyi ágazat minisztériumi válla­latai az idén több új üzem­rész átadásával és gyártás­technológiai rekonstrukció befejezésével gazdagodtak, mint tavaly, jóllehet az or­szág vállalatai beruházási költségeinek 1980. évi elő­irányzatát nem lépik túl. Anyagi eszközeiket kon­centráltabban használták fel a folyamatban levő beru­házások befejezésére, és természetesen erre ösztö­nöztek a határidők is, bár az esetek egy részében vi­tatható, hogy indokolt volt-e az a célzatosság, amelyen mereven az ötéves tervidő­szak végére ütemezték a fej­lesztés zárását is. Ebben az évben megközelítően 200 je­lentős — ennél fogva bank­hitellel és adott esetben köz­ponti támogatással is fi­nanszírozott — vállalati be­ruházást fejeztek be, és he­lyeznek üzembe az év vé­géig még. Többségét határ­időre adták át, ám, akár­csak tavaly, az idén is elő­fordul, hogy a termelést megkezdik ugyan, de a tel­jes befejezés jövőre ma­rad. A gépiparban például az átadásra tervezett 61-ből 50 jelentős vállalati beruházás­nak teljesen, a többinek pe­dig a jövő év elején tesz­nek pontot a végére. Ked­vező, hogy a korábbinál ke­vesebbet költöttek építésre, s amit így megtakarítottak, a gépesítésre fordították, mint például az iparág egyik leg­nagyobb vállalati beruházá­sánál,­ a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár futó­műgyártásának bővítésénél. Az exportfejlesztési bank­hitellel együtt csaknem 6 milliárd forintos befekte­téssel úgy gazdálkodtak, hogy ennek 85 százaléka öl­tött testet korszerű gépso­rokban, berendezésekben. Ebben a tervidőszakban több mint kétszeresére növelték a termelést, ebből a ke­resett termékből, így a Rá­­ba-futóművek idei soroza­ta már a 110 ezret is meg­haladja. Az Egyesült Izzó a vákuumtechnikai gépgyár­tás és a fényforrásgyártás fejlesztésével javítja világ­piaci versenyképességét. Most kezdték meg a ter­melési próbákat az izzó­lámpák wolframhuzalát gyártó új üzemben, amely a korszerű tömegtermelés­sel legalább 10 százalékkal csökkenti az önköltséget. Né­hány fejlesztés befejezése azonban jövőre marad. A Szerszámgépipari Művek a vállalati beruházásainak je­­lentős részét még az év el­ső felében lezárta, s a töb­bi között egy évvel a határ­idő előtt adták át az eszter­gomi marógépgyár új sze­relőcsarnokát, amelyben leg­nagyobb gépóriásaikat ké­szítik, így a gyár az idén 50 százalékkal bővítette ter­melését. A vegyipari NIM-vállala­­tok is jó néhány beruházást zárnak, amelyek nagyobb ré­sze növeli a minden piacon értékesíthető, és a tőkés im­portot kiváltó termékek ter­melését. Az ajkai timföld­gyár és alumíniumkohóban kicserélték vagy bővítették azokat a termelési egysé­geket, amelyek nek­i tar­tottak lépést a nagyobb ütemre képes berendezé­sekkel. A tetemes dollárkiadást megtakarító hazai új nyers­anyagbázisok sorát bővítet­te a Tiszamenti Vegyiművek. Az év első felében meg­kezdte a munkát új üze­mében, amely a mosósze­reknek eddig dollárért vá­sárolt alapanyagát, a nát­­riumtripolifoszfátot készíti. Az új gyáregység évi 30 ezer tonnás termelésével bőségesen fedezi a hazai szükségletet, s még tőkés exportra is lehetőség nyí­lik. A könnyűipari tárca 36 befejeződő vállalati beru­házásából december végén avatják a Páva Ruhagyár modern vidéki üzemét Ta­másiban. A legtöbb vállalati beru­házást, összesen 66 fejlesz­tést zárnak az építő- és épí­tőanyagipari ÉVM-szerveze­­tek. Befektetéseik haszná­nak summázata egyebek kö­zött évente 136 millió tégla, 380 ezer köbméter osztá­lyozott kavics, 600 ezer mé­ter feszített betongerenda, 3 millió négyzetméter falbur­koló csempe és 600 ezer négyzetméter mázas padló­burkoló lap. (MTI)

Next