Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-23 / 275. szám
70. évfolyam 275. szám 1987. november 23., vasárnap Ara: 1,60 forint A népfrontmozgalom szerepe jelentős szocialista társadalmunk fejlődésében A Hazafias Népfront szegedi küldöttgyűlése Tegnap, szombaton délután megtartotta küldöttgyűlését a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága. Az elnökségben helyet foglalt Szögi Béla, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetője, dr. Székely Sándor, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára, Papp Gyula, Szeged város tanácsának elnöke, Molnár Sándor, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának titkára és Novákné Halász Anna, a városi KISZ- bizottság első titkára is. Dr. Berencsi György, a népfront városi bizottságának elnöke megnyitójában méltatta az emberi segítőkészséget az alkotókedvet amely a Hazafias Népfront munkájának is alapja Ezután Kulcsárné Kiss Piroska, a városi népfrontbizottság titkára beszámolt a bizottságnak a Hazafias Népfront VI. kongresszusa óta végzett munkájáról. Az összkép miatt nem kell szégyenkezniük: sokat fejlődött, eredményesebb lett a társadalmi szervezet tevékenysége. A párt politikájának közvetítését és végrehajtását segítő programjaik közelebb kerültek az egyes társadalmi csoportokhoz, a lakosság tömegeihez. A lakosság növekvő áldozatvállalása tettrekészsége, a lakóhelyet gazdagító társadalmi munkája is azt bizonyítja: a népfrontmozgalom alkotóan veszi ki részét szocialista társadalmunk építéséből. Összefogva az erőket A népfront a párt szövetségi politikájának szolgálatában áll. Tömegpolitikai tevékenységét az MSZMP XI. kongresszusán meghatározott feladatok megismertetésére, értelmezésére és megvalósítására való mozgósítás vezérelte. A népfront városi bizottságának legfőbb támasza ebben a munkásság volt A szoros együttműködés eredményeként mélyült a munkások politikai műveltsége, fokozódott a szocializmus iránti elkötelezettsége, közéleti érdeklődése. A szocialista brigádmozgalom révén a szegedi fizikai dolgozók tízezrei kapcsolódtak be a városfejlesztést szolgáló társadalmi munkába. A népfront testületi ülésein rendszeresen napirendre tűzték élet- és munkakörülményeiket, s javaslatot is tettek például utazási körülményeik javítására, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének következetes érvényesítésére, a nők munkáját megkönnyítő szolgáltatások fejlesztésére. A beszámoló megállapította: a népfront helyi szerveiben dolgozó munkások részvétele, helytállása példamutató. A szövetkezeti parasztság körében is megerősödött a népfront befolyása, különösen a politikai nevelőmunkát tekintette a bizottság fontos feladatának. Annál is inkább, mert a tapasztalat szerint még ma is föllelhető soraikban a magántulajdonosi szemlélet és a túlzott anyagiasság is. A népfront igényli az értelmiségiek fokozottabb közreműködését a mozgalomban. Az elmúlt négy év alatt, is arra törekedtek, hogy a város tudományos, kulturális életének képviselői, írók, művészek, képzőművészek szellemi erejét jobban kamatoztassák. A közgazdászok, agrárszakemberek és műszakiak, orvosok vegyészek, jogászok és pedagógusok egyaránt segítik a népfront szerteágazó tevékenységét. A mozgalom nem nélkülözi a kis létszámú kisiparosok és kiskereskedők közreműködését sem. A rétegpolitikai munka egyik fontos feladata a fiatalok közéletre való felkészítése, szocialista hazafiságra és nemzetköziségre nevelésük. A szegedi fiatalok döntő többsége becsületesen tanul és dolgozik, bekapcsolódik a városért végzett társadalmi munkába, részt vesz a belvízvédelemben, építőtáborokban. Szegeden 35 ezer nyugdíjas él. Magas számuk is arra kötelezi a népfront városi bizottságát, hogy nagy figyelmet szenteljen szociális gondjaik megoldására. Hasonlóan „szívügye” a mozgalomnak a nők egyenjogúságának megvalósulása. Közéleti tevékenységre sarkallja őket, de hogy segíteni is tudjon ebben, fölmérték a lakóterületen élő nők ideológiai és politikai képzettségét, szakmai végzettségüket, kutatták a gyermeküket egyedül nevelő nők, többgyermekes anyák életkörülményei javításának lehetőségeit, formáit. Szegeden igen kevés délszláv, román és szlovák emberél. A népfront azonban figyelemmel kíséri életüket sőt a megalakított nemzetiségi klubok révén hozzájárul kapcsolatteremtésükhöz, kultúrájuk megőrzéséhez. A népfront és az egyházak együttműködése is sokat fejlődött, különösen a béke- és barátsági munkában. bad, javító szándékú véleménynyilvánítás légkörét. Nincs a várospolitikában ugyanis egyetlen terület sem, amelyben nélkülözni lehetne a lakosság hozzászólásait. A tanácsi és pártszervekkel közösen szervezett lakossági fórumokon, a tanácskozási központokban a négy év alatt 10—15 ezren vettek részt a vitákon, s mintegy 20 százalékuk el is mondta véleményét egy-egy várospolitikai témával kapcsolatban. A beszámoló külön nyomatékkal hangsúlyozza: a demokratizmus egyik fokmérője hogy a fölvetett javaslatok, közérdekű bejelentések hogyan realizálódnak a gyakorlatban. Való igaz, hogy a döntést hozó testületek egyre inkább figyelembe veszik az elhangzott véleményeket. De sajnos az is tény, hogy sok esetben a felvetett javaslatok a bürokrácia útvesztőiben „elkallódnak”, vagy igen lassan jutnak el a megvalósulásig. Ennek ellenére nem mond le továbbra sem a népfront a közérdekű észrevételekről. Szeged , fejlődése azon is múlik, hogy milyen az itt élők szemlélete, erkölcsi magatartása. Ennek formálásában működnek közre a tanácstagok, a lakó- és utcabizottságok, valamint a népfront aktivistái is. Az idén júniusban lezajlott tanácstagi és képviselő-választások előkészítésében, megrendezésében a népfront több ezer aktivistája vett részt. A szocialista demokrácia fejlődését bizonyítja a városi bizottság jogpropaganda tevékenysége is. Városfejlesztés és gazdaságpolitika A demokratizmus továbbfejlesztéséért A népfrontmozgalom jelentős szerepet vállalt a szocialista demokratizmus továbbfejlesztésében. Arra törekszik, hogy állandóan jelen legyen a közéletben, s a lakóhelyen erősítse a szat A városi tanács igényli a népfront városi bizottságának közreműködését a városfejlesztési tervek és koncepciók kialakításában. A népfront azonban kétkezi segítséggel is szolgál. Jó szervező munkájának is köszönhető, hogy az elmúlt négy évben bebizonyította a A küldöttgyűlés elnöksége (Folytatás a 2. oldalon)A küldöttgyűlés résztvevőinek egy csoportja Végéhez közeledik a betakarítási munka November eddig eltelt időszakában csak alig egy hét volt alkalmas arra, hogy zavartalanul dolgozzanak a gépek az őszi munkákon, a betakarításon, a szántáson-vetésen. Így a kedvezőtlen időjárás miatti korábbi háromhetes késés nem mérséklődött. A termelők továbbra is nagy erőfeszítéseket tesznek a még kint levő termények betakarítására, állapította meg a mezőgazdasági tárcaközi koordinációs bizottság szombati ülésén, a MÉM-ben Két kivétellel valamennyi növényt betakarították. A cukorrépatermés 15 százalékát kell még a szó szoros értelmében „kiásni” a földből. A kukorica 72 százalékát törték le. Tokaj kivételével lényegében befejeződött a szőlő szüretelése. Még ezen a héten is 14—15 ezer tonna zöldséget vettek át a termelőktől. A készlet jó részét tárolják, megindult az export is. Az alma szüretelése véget ért, a külföldön értékesítendő áru döntő többségét már útnak indították. Az őszi talajmunkák alaposan próbára tették a traktorosokat A búzavetés tervezett előirányzatát eddig teljes egészében még nem sikerült teljesíteni. Az állatfelvásárlás zavartalan. Jó ütemben veszik át a feldolgozó üzemek a sertéseket és a szarvasmarhákat. Az idén az előirányzottnál 8—10 százalékkal több baromfit értékesítenek a termelők. Meggyorsultak a szerződéskötések. A jövőre értékesítésre kerülő áru 90—95 százalékára sikerült a kereskedelemnek és a feldolgozóknak szerződéses termelő partnert találniuk. A bizottság felhívta a figyelmet arra: ugyan az őszi munkák alkatrészellátása általában kielégítő, a téli nagyjavításokhoz szükséges készletek azonban még nem állnak rendelkezésre. (MTI) Kenderfeldolgozás Vajháton A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat szegedi kenderfonógyárának vajháti üzemében ma már jobb körülmények között dolgozzák föl a kenderkórót, mint korábban. Évente 8500 tonna kórót áztatnak, s abból 2500 tonna rostot nyernek. A rostnak is csak 46 százaléka az igazi kenderszál, a többi alacsonyabb értékű kóc. Az idei kendertermésre nem panaszkodnak és a minőségét is megfelelőnek tartják. Áztatás után sátorozzák a kévéket — ezt a munkafolyamatot még ugyanúgy kell elvégezni, mint évszázadokkal ezelőtt Ács S. Sándor felvételei Az előkészített — áztatott és szárított — kenderkóró kártolása után szép hosszú szálakat nyernek, amely alkalmas további feldolgozásra