Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-23 / 275. szám

70. évfolyam 275. szám 198­7. november 23., vasárnap Ara: 1,60 forint A népfrontmozgalom szerepe jelentős szocialista társadalmunk fejlődésében A Hazafias Népfront szegedi küldöttgyűlése Tegnap, szombaton dél­után megtartotta küldött­­gyűlését a Hazafias Nép­front Szeged városi bizottsá­ga. Az elnökségben helyet foglalt Szögi Béla, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezető­je, dr. Székely Sándor, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának titkára, Papp Gyula, Szeged város taná­csának elnöke, Molnár Sán­dor, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságá­nak titkára és Novákné Ha­lász Anna, a városi KISZ- bizottság első titkára is. Dr. Berencsi György, a népfront városi bizottságá­nak elnöke megnyitójában méltatta az emberi segítő­készséget az alkotókedvet amely a Hazafias Népfront munkájának is alapja Ez­után Kulcsárné Kiss Piros­ka, a városi népfrontbizott­ság titkára beszámolt a bi­zottságnak a Hazafias Nép­front VI. kongresszusa óta végzett munkájáról. Az összkép miatt nem kell szégyenkezniük: sokat fejlő­dött, eredményesebb lett a társadalmi szervezet tevé­kenysége. A párt politikájá­­­nak közvetítését és végre­hajtását segítő programjaik közelebb kerültek az egyes társadalmi csoportokhoz, a lakosság tömegeihez. A la­kosság növekvő áldozatvál­lalása tettrekészsége, a la­kóhelyet gazdagító társadal­mi munkája is azt bizonyít­ja: a népfrontmozgalom al­­kotóan veszi ki részét szocia­lista társadalmunk építésé­ből. Összefogva az erőket A népfront a párt szövet­ségi politikájának szolgála­tában áll. Tömegpolitikai te­vékenységét az MSZMP XI. kongresszusán meghatározott feladatok megismertetésére, értelmezésére és megvalósí­tására való mozgósítás ve­zérelte. A népfront városi bi­zottságának legfőbb támasza ebben a munkásság volt A szoros együttműködés ered­ményeként mélyült a mun­kások politikai­­ műveltsége, fokozódott a szocializmus iránti elkötelezettsége, köz­életi érdeklődése. A szocialista brigádmozga­lom révén a szegedi fizikai dolgozók tízezrei kapcsolód­tak be a városfejlesztést szolgáló társadalmi munká­ba. A népfront testületi ülé­sein rendszeresen napirend­re tűzték élet- és munka­körülményeiket, s javaslatot is tettek például utazási kö­rülményeik javítására, az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének következetes ér­vényesítésére, a nők mun­káját megkönnyítő szolgálta­tások fejlesztésére. A beszá­moló megállapította: a nép­front helyi szerveiben dol­gozó munkások részvétele, helytállása példamutató. A szövetkezeti parasztság körében is megerősödött a népfront befolyása, különö­sen a politikai nevelőmun­kát tekintette a bizottság fontos feladatának. Annál is inkább, mert a tapasztalat szerint még ma is föllelhető soraikban a magántulajdono­si szemlélet és a túlzott anyagiasság is. A népfront igényli az ér­telmiségiek fokozottabb köz­reműködését a mozgalomban. Az elmúlt négy év alatt, is arra törekedtek, hogy a vá­ros tudományos, kulturális életének képviselői, írók, művészek, képzőművészek szellemi erejét jobban kama­toztassák. A közgazdászok, agrárszakemberek és műsza­kiak, orvosok vegyészek, jo­gászok és pedagógusok egy­aránt segítik a népfront szerteágazó tevékenységét. A mozgalom nem nélkü­lözi a kis létszámú kisiparo­sok és kiskereskedők közre­működését sem. A rétegpolitikai munka egyik fontos feladata a fia­talok közéletre való felké­szítése, szocialista hazafiság­­ra és nemzetköziségre neve­lésük. A szegedi fiatalok döntő többsége becsületesen tanul és dolgozik, bekapcso­lódik a városért végzett társadalmi munkába, részt vesz a belvízvédelemben, építőtáborokban. Szegeden 35 ezer nyugdí­jas él. Magas számuk is arra kötelezi a népfront vá­rosi bizottságát, hogy nagy figyelmet szenteljen szociá­lis gondjaik megoldására. Hasonlóan „szívügye” a mozgalomnak a nők egyen­jogúságának megvalósulása. Közéleti tevékenységre sar­kallja őket, de hogy segíte­ni is tudjon ebben, fölmér­ték a lakóterületen élő nők ideológiai és politikai kép­zettségét, szakmai végzettsé­güket, kutatták a gyerme­küket egyedül nevelő nők, többgyermekes anyák élet­­körülményei javításának le­hetőségeit, formáit. Szegeden igen kevés dél­szláv, román és szlovák em­ber­él. A népfront azonban figyelemmel kíséri életüket sőt a megalakított nemzeti­ségi klubok révén hozzájá­rul kapcsolatteremtésükhöz, kultúrájuk megőrzéséhez. A népfront és az egyhá­zak együttműködése is so­kat fejlődött, különösen a béke- és barátsági munká­ban. bad, javító szándékú véle­ménynyilvánítás légkörét. Nincs a várospolitikában ugyanis egyetlen terület sem, amelyben nélkülözni lehetne a lakosság hozzá­szólásait. A tanácsi és párt­szervekkel közösen szerve­zett lakossági fórumokon, a tanácskozási központokban a négy év alatt 10—15 ezren vettek részt a vitákon, s mintegy 20 százalékuk el is mondta véleményét egy-egy várospolitikai témával kap­csolatban. A beszámoló külön nyo­matékkal hangsúlyozza: a demokratizmus egyik fok­mérője hogy a fölvetett ja­vaslatok, közérdekű bejelen­tések hogyan realizálódnak a gyakorlatban. Való igaz, hogy a döntést hozó testüle­tek egyre inkább figyelem­be veszik az elhangzott vé­leményeket. De sajnos az is tény, hogy sok esetben a felvetett javaslatok a bü­rokrácia útvesztőiben „el­kallódnak”, vagy igen las­san jutnak el a megvalósu­lásig. Ennek ellenére nem mond le továbbra sem a népfront a közérdekű észre­vételekről. Szeged , fejlődése azon is múlik, hogy milyen az itt élők szemlélete, erkölcsi magatartása. Ennek formá­lásában működnek közre a tanácstagok, a lakó- és utca­bizottságok, valamint a nép­front aktivistái is. Az idén júniusban lezajlott tanácsta­gi és képviselő-választások előkészítésében, megrende­zésében a népfront több ezer aktivistája vett részt. A szocialista demokrácia fejlődését bizonyítja a vá­rosi bizottság jogpropagan­da tevékenysége is. Városfejlesztés és gazdaság­politika A demokratizmus tovább­­fejlesztéséért A népfrontmozgalom je­lentős szerepet vállalt a szocialista demokratizmus továbbfejlesztésében. Arra törekszik, hogy állandóan jelen legyen a közéletben, s a lakóhelyen erősítse a szat A városi tanács igényli a népfront városi bizottságá­nak közreműködését a vá­rosfejlesztési tervek és kon­cepciók kialakításában. A népfront azonban kétkezi segítséggel is szolgál. Jó szervező munkájának is kö­szönhető, hogy az elmúlt négy évben bebizonyította a A küldöttgyűlés elnöksége (Folytatás a 2. oldalon­)A küldöttgyűlés résztvevőinek egy csoportja Végéhez közeledik a betakarítási munka November eddig eltelt idő­szakában csak alig egy hét volt alkalmas arra, hogy za­vartalanul dolgozzanak a gé­pek az őszi munkákon, a be­takarításon, a szántáson-veté­­sen. Így a kedvezőtlen időjá­rás miatti korábbi háromhe­tes késés nem mérséklődött. A termelők továbbra is nagy erőfeszítéseket tesznek a még kint levő termények be­takarítására­­, állapította meg a mezőgazdasági tárca­közi koordinációs bizottság szombati ülésén, a MÉM-ben Két kivétellel valamennyi növényt betakarították. A cukorrépatermés 15 száza­lékát kell még a szó szoros értelmében „kiásni” a föld­ből. A kukorica 72 százalé­kát törték le. Tokaj kivételé­vel lényegében befejeződött a szőlő szüretelése. Még ezen a héten is 14—15 ezer tonna zöldséget vettek át a terme­lőktől. A készlet jó részét tá­rolják, megindult az export is. Az alma szüretelése véget ért, a külföldön értékesíten­dő áru döntő többségét már útnak indították. Az őszi talajmunkák ala­posan próbára tették a trak­torosokat A búzavetés terve­zett előirányzatát eddig tel­jes egészében még nem sike­rült teljesíteni. Az állatfelvásárlás zavar­talan. Jó ütemben veszik át a feldolgozó üzemek a serté­seket és a szarvasmarhákat. Az idén az előirányzottnál 8—10 százalékkal több ba­romfit értékesítenek a terme­lők. Meggyorsultak a szerződés­kötések. A jövőre értékesí­tésre kerülő áru 90—95 szá­zalékára sikerült a kereske­delemnek és a feldolgozók­nak szerződéses termelő partnert találniuk. A bizottság felhívta a fi­gyelmet arra: ugyan az őszi munkák alkatrészellátása ál­talában kielégítő, a téli nagyjavításokhoz szükséges készletek azonban még nem állnak rendelkezésre. (MTI) Kenderfeldolgozás Vaj­háton A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat szegedi kender­fonógyárának vajháti üzemében ma már jobb körülmé­nyek között dolgozzák föl a kenderkórót, mint korábban. Évente 8500 tonna kórót áztatnak, s abból 2500 tonna rostot nyernek. A rostnak is csak 46 százaléka az igazi kenderszál, a többi alacsonyabb értékű kóc. Az idei ken­dertermésre nem panaszkodnak és a minőségét is megfe­lelőnek tartják. Áztatás után sátorozzák a kévéket — ezt a munkafolya­matot még ugyanúgy kell elvégezni, mint évszázadokkal ezelőtt Ács S. Sándor felvételei Az előkészített — áztatott és szárított — kenderkóró kár­tolása után szép hosszú szálakat nyernek, amely alkalmas további feldolgozásra

Next