Délmagyarország, 1980. november (70. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-02 / 258. szám

10 Kosárlabda NB I SZEOL AK— Szt. Építők 64-63 (35-31) Férfimérkőzés, Újszegedi Sportcsarnok, 400 néző. Ve­zette: Szittya, dr. Garam­­völgyi. SZEOL AK: Kecskés (2), Vincze (6), Novák (14), DOBI (23), Kovács (2). Csere: JA­KAB (11), Molnár (2), Les­tár (4). Edző: Guoth Iván. Székesfehérvári Építők: Csornai (6), Nagy (9), Kiss J. (12), KISS K. (23), Mol­­csik (6). Csere: Fekete (7), Kisteleki P. (—). Edző: He­gedűs István és Nagy Gá­bor. ( Az eredmény alakulása: 5. p.: 6-11, 12 p.: 18-20, 17. p.: 26-26, 26. p.: 47-41, 32. p.: 53-53, 38. p.: 62-61. Könnyű mérkőzést ígért a papírforma — a fehérváriak még egyszer sem győztek —, de mint már annyiszor, most is bebizonyosodott: nem ér­demes előre inni a medve bőrére. A vendégek kezdtek harcosabban, nagyobb aka­rással, s vezetést szereztek. A félidő végére talált magá­ra a SZEOL, s fordítani tu­dott. A folytatásban válto­zatlanul „gyengélkedtek” a csapatok, rendkívül rossz do­­lóformáról tettek tanúbi­­ányságot A mindvégig szo­­os összecsapás nagy izgal­­mak közepette ért véget, a befejezés előtt 4 másodperc­cel egypontos (64-63) szege­di vezetésnél — labdafeldo­bás után — Novákék szerez­ték meg a labdát, ami győ­zelmüket jelentette. Labdarúgó NB II, Középcsoport DÉLÉP SC—Sz. Dózsa 3-1 (1-0) DÉLÉP-pálya, 2000 néző. Vezette: Nagy B DÉLÉP SC: Leskó — Czompó, Terhes S., Czibere, Holler — Mészár, Csurka, Miklós E. — Miklós J., Tö­rök, Wanner (Parti a 78. percben). Edző: Mészáros Imre. Sz. Dózsa: Győrfi — Ződi, Pócsik, Ménesi, Olasz (Ka­­kuszi a 70. percben) — La­dányi, Pipicz, Antal — Ná­dasát, Puskás, Gerecz (He­gedűs az 56. percben). Edző: Ráday László. 12. perc: Holler húzott el a bal oldalon, középre lőtt labdáját Török lekezelte és a balösszekötő helyéről nagy erővel a jobb felső sarokba lőtt, 1-0. 63. perc: Pócsik szabály­talanul szerelte Wennert a 16-os vonalánál, a jobbös­­­szekötő helyén. Miklós J. állt a labda mögé és erőtel­jes lövést zúdított a kapu jobb oldalába. 2-0. 75. perc: Puskás tört ka­pura, elhúzta a labdát a ki­futó Leskó mellett, és a ka­pu közepén, a léc alá helye­zett. 2-1. 77. perc: Pócsik szabály­talanul szerelte a 16-oson belül Wernert. 11-es! A büntetőből Csurka a jobb alsó sarokba helyezte a lab­dát. 3-1. Rövid erőfelmérés után lendületbe jött a DÉLÉP SC. A középpályások igyekeztek hamar szabadulni a labdá­tól, s mikor rájöttek, hogy középen nehéz feltörni a Dózsa védelmét, sűrűn fog­lalkoztatták a széleket. A ve­zető gól is egy szélről kez­deményezett támadás követ­kezménye volt. A lila-fehé­rek játéka csak a félidő de­rekán vált élénkebbé, ami­kor Pipicz vezérletével né­hány veszélyes akciót vezet­tek. Szünet után élénkebb lett a küzdelem, ám ebben az időszakban is jóval több ve­szélyt jelentettek a hazaiak támadásai. A vendégek sok hibával játszottak, és már az is ritkaság számba ment, ha három ízben egymás után eljutott a „címzetthez” a labda. Végeredményben a mérkőzés összképe alapján a DÉLÉP SC ilyen különbségű győzelme megérdemelt. Jó: Terhes S., Mészár, Tö­rök, Wenner, illetve: Pócsik, Pipicz. T. L Sportműsor Kosárlabda NB II. Férfiak. Sz. Postás- Kazincbarcikai SE, Rókusi Tor­nacsarnok, II. Röplabda NB IL Nők. DÉLÉP SC­BACSÉP SE, Szőregi út, 12. Fér­fiak. DÉLÉP SC-MAFC, Szőregi út 14.30. OB IL Férfiak. SZVSE-MÉM, MÁV Nagyállomás, 10.30. Teke NB I. Nők. DÉLÉP SC—BKV Előre, DÉLÉP-pálya, 10.30. Vívás III. o. csapatbajnokság, kard, Bebrits L. Szakközépiskola, 9. I. osztályú kardverseny, Bebrits L. Szakközépiskola, 10. Labdarúgás NB II. Középcsoport: SZEOL AK-Váci Izzó, Tisza-parti sta­dion, 13, Horváth. Megyei I. osztály: Mindszent- C­songrád, Mindszent, 13, Veress. Tápé—Apátfalva, Tápé, 13, Abra­­nov. Makói SVSE-SZVSE, Ma­kó, 13, Bogyó. Sándorfalva—H. Porcelán, Sándorfalva, 13, Chmi­­tofski. Kiskundorozsma—KSZV­SE, Kiskundorozsma, 13, Kormá­nyos A. Kistelek—Mártély, Kis­telek, 13, Keresztúri. Szentesi Vízmű—Kinizsi Húsos, Szentes, 13, Bartha. Az első csapatok mérkőzése előtt az ifjúságiak játszanak. Megyei II. osztály: Balástya-Fábiánsebestyén, Balástya, 13, Szekeres. Csanádpalota—Móraha­­lom, Csanádpalota, 13, Szász. Pitvaros—Sz. Postás, Pitvaros, 13, Bajnóczi. Csanytelek—N­agy­­**­ágocs, Csanytelek, 13, Téli. Ma­­rslele-Földeák, Maroslele, 13, zócsi L. Székkutas—Szegvár, r­­kkutas, 13, Vízhányó. Tisza-Új KSK-Mihály­telek, Tiszasziget, 13, Száraz. Sz. Tanárképző-Tö­mörkény, volt SZAK-pálya, R.30, Vezér. Az első csapatok mérkő­zése előtt az ifjúságiak játsza­nak. Országos ifjúsági bajnokság. ’‘ÉLEP SC—Lehel SC, Szőregi út, 1­, Kovács K. A serdülők szin­tén 11-kor játszanak. Jv.: Né­m­­eth. Területi ifjúsági bajnokság. Sz.: Dózsa II.—SZEOL AK II., Hunyadi tér. 10.30, Góré. A ser­eg­­­lők mérkőzése 9 órakor kez­dődik. Megyei III. osztály: Szatymaz -öttöm­ös, Szatymaz, 13, Pölös. Csengele—Forráskút, Csengele, 13, Füzesi. Domaszék—Bordány, Do­­maszék. 13, Masa. Pusztamérges- Pusztaszer. Pusztamérges, 13, Nagy S. Zákányszék—Dóc, Zá­kányszék, 13, Grünwald. Üllés­­, Röszke. Üllés, 13, Bánóczki.­­ Rúzsa—Ásotthalom, Rúzsa, 13,­­ Herczegh. Algyő-Baks, Algyő,­­ 17, Sinkó. IKV-Szőreg, Szabad­ság tér, 9, Bús. Az első csapatok mérkőzése előtt az ifjúságiak játszanak. Kis-medikus Kupa, SZOTE-pálya, L HÉTFŐ Labdarúgás Radnóti-hétfők. Kispályás mér**­kőzések a gimnázium udvarán, őszi Kupa IX. fordulója: Harlem —SZAK, 16.30, Kormányos G.* Köböl. DÉLÉP—Old Boys, 17.30, Köböl, Kormányos G. Nyomda— SZÉF, 18.30, Szekeres, Seres. FC ACCY—Erik­a, 19.30, Szekeres, Szász. USC—Elektromos, 20.30, Góré, Csóti. Vízilabda MNK Nyolcada­ön­tőkhöz érkez­tél­, szombati eredmények: Medicor OSC—Tatabányai Bányász 6-4 (2-1, 1-1, lul, 2- 1). SZEOL AK—Volán 8-8 (2-1, 2-1, 1-2, 3-4). V. Dózsa —Bp. Spartacus 6-5 (1-0, 1-1, 3- 2, 1-2). Szentesi Vízmű— Ceglédi VSE 12-4 (3-1, 1-1, 4- 2, 4-0­) Bp. Honvéd—Eger SE 8-4 (2-1, 0-0, 3-2, 3-1). Labdarúgó NB I Vasas—Volán 1-1 (1-0) Czabán Samu tér, 6000 né­ző, v.: Palotai. Góllövő: Kom­­játi, illetve Seres. Esemény­telen percek után a későb­biekben elég változatos és lendületes, de közepes szín­vonalú mérkőzést vívott a két csapat Debrecen—Kaposvár 2-0 (1-0) Kaposvár, 7000 néző, v.: Kőrös. Góllövő: Bartha (2). Videoton—Diósgyőr 1-0 (1-0) Diósgyőr, 6000 néző, v.: Kuti. Góllövő: Burcsa. Az első félidőben a Videoton jó taktikája révén kiegyensú­lyozott volt a küzdelem. Szünet után a diósgyőriek végig támadták a mérkőzést, de csatáraik csődöt mond­tak. MTK-VM—Pécsi MSC 1-0 (0-0) Hungária körút, 800 néző, v.: Jaczina. Góllövő: Fülöp. Ferencváros—Nyíregyháza 1:0 (1-0) Nyíregyháza, 25 000 néző, v.: Pádár. Góllövő: Nyilasi. Tatabánya—Békéscsaba 1:0 (0-0) Tatabánya, 2500 néző, v.: Huták. Góllövő: Hermann. Csepel—Rába ETO 1-1 (1-0) Győr, 800 néző, v.: Soós. Góllövő: Vincze, illetve Mile (11-esből). V. Dózsa—Dunaújváros 5-2 (3-0) Megyeri út, 3000 néző, v.: Szávó. Góllövő: Kardos, Gi­ron (öngól), Törőcsik, Kiss, Fekete, illetve Segesvári, Su­gár. A csúcsformától még mindig messze levő újpesti­ek félgőzzel is simán fektet­ték kétvállra a csapatjáték­ban nagyon alulmaradó se­reghajtó együttest. az nb i Állása: „Közcsodálatnak örvende­nek a birkózók az olimpia óta, s ez — mit tagadjam — nagyon felemelő, jó érzés. Persze nem mindenki örül sikerünknek, vannak, akik­nek nem tetszik amit elér­tünk. Ellenségeim — ilye­nek is akadnak — azt han­goztatják, előbb-utóbb leál­dozok én is. Kár, hogy erre várnak, inkább dolgoznának, ők bírálgatnak módszerei­mért, én ellenben viszoly­­gok a mások által végzettek értékelgetésétől. Ha nincs közöm hozzá, ha nem vet­tem részt megalkotásában, nem vagyok hajlandó böl­­cselkedni róla! Munkám eredményéről, milyenségéről bármikor elmélkedhetünk, de legyek ott én is! Ne higgye senki, hogy tökéletes, hibátlan ember­nek, edzőnek képzelem ma­gam. Távol vagyok ettől, annál is inkább, mert nem lehet azzá válni. Minél job­ban elmélyedünk valami­ben, annál kevesebbet tu­dunk másról... Célunkhoz sok út vezet, előre nem tudhatjuk, melyik a legrö­videbb. A tiszta vizet a po­hárba elméletét vallom. Ha hibázok, elismerem. Elfoga­dom tévedésem, s pálcát török magam felett. Csak akkor mehet előre az ügy szekere, ha mindenki őszin­tén, teljes egészében adja önmagát. Azt akarom, hogy a birkózószövetségben szűn­jön meg az egymás alá- és fölérendeltség, ne bólogató fejek nőjenek a törzsön, ha­nem a szív, a lelkiismeretes­ség, a tenni vágyás foglalja el a fő helyet. Annak pedig, aki így gondolkodik, legyen mindig nyitva az ajtó!” „Valaha ügyvéd szerettem volna lenni, az edzősködés­­ről, a kapitányságról álmod­ni sem akartam. Hogy mi­ért? Rengeteg visszásságot tapasztaltam a szőnyeg kö­rül. 1973. április 10-én sú­lyos, majdnem végzetes au­tóbalesetet szenvedtem. Hi­báztam, magas volt a tan­díj, majdnem az életemmel fizettem. Megannyi szenve­dés és önvád közepette tisz­tultak le a tanulságok. Vis­­­szatérésemkor 25 éves múl­tam, azt hittem, kellek a sportágnak. Iszonyatos érzés volt, amikor lehullt a lepel, rájöttem: a nem tiszta szán­dékú emberek nem örülnek nekem. Valami megmagya­rázhatatlan belső inger ke­rített hatalmába, hajtott a bizonyítási vágy. Egy hónap múlva, egy súlycsoporttal feljebb, a 90 kilogrammosok között Európa-bajnok let­tem! Miután versenyzőként le­köszöntem a szőnyegről, Duda István államtitkár, az OTSH elnöke győzött meg, hol a helyem. Nem tudtam ellentmondani, mert egy olyan tiszta, becsületes, a sportért élő-haló ember kért, aki oda akarja emel­ni a magyar sportot, ahol a jó szándékú emberek mun­kájából ítélve a helye van: a piacesztálra! Mindig elő­re néztem, most is azt te­szem. Nem jó visszatekint­­getni, mert elvonom figyel­mem a jövőt formáló jelen­ről. Pályafutásom során sen­kivel, semmivel nem alkud­tam meg, de nem is fogok! Hogy jó, vagy rossz amit csinálok, az idő majd iga­zolja. A csapat hisz ben­nem, abban amit végzünk, nem csaphatom be a fiú, hát ők igaz barátok, velük el lehet érni, amit akarok. Hitük, bizalmuk energiát kölcsönöz, erőt ad. Lehet hogy holnap csalódottan azt mondom: nem érte meg. Most azonban nem gondolok ilyesmire.” „Falakba ütköztem szövet­ségi kapitányi tisztségem kezdetekor. Nem ijedtem meg tőlük, mert úgy gon­doltam, az akadályok nem azért vannak, hogy kerül­gessük, hanem, hogy minél gyorsabban legyőzzük azo­kat, »átmásszunk­« rajtuk. Szívügyemnek tekintem, amit vállaltam, nem mun­kaként fogom föl Pedig olykor naponta húsz órát is foglalkozom a birkózással. Reggelente kislányom zo­kogva mondja: »Apuci me­gint itthagysz, mikor jössz haza?« Gyerekként sokat álmo­doztam. Fel akartam jutni egy olyan csúcsra — ha­zudnék, ha azt mondanám birkózóként —, amelyről le­tekinthetek a világra. A leg­jobb, a világ bajnoka akar­tam lenni! Nem olimpiai vagy világbajnoki dicsőség­re gondoltam, ez már jóval később tudatosodott ben­nem. Sokszor megkérdezték, mit éreztem, amikor olim­piai bajnokként — most már tényleg a világ bajno­kaként, mert az olimpiai dicsőségnél nincs nagyobb — nézhettem a világra? Úgy voltam ezzel, mint a hegy­mászó, aki sok csúcson volt már, de legnagyobbra, a Mount Everestre egyedül, most csak ő jutott fel őszinte legyek? Azokban a pillanatokban föl sem fog­tam, mi is történt. Fáradt, nagyon fáradt ember vol­tam. Amint megszólalt a Himnusz, minden más lett. Éreztem, tudtam, a nemzet hírnevéhez hozzájárulhat­tam én is,­ a tiszteletadás nemcsak annak az ember­nek szól, aki egy a sok kö­zül, hanem egy nemzet előtt állnak vigyázzban milliók.” „Mit kaptam a sporttól? Életszemléleti többletet. Megjelölt céljaimat nem­csak terveztem, általa elér­tem. És ettől egész az em­ber élete. Mondják, igényes, túlzottan is igényes vagyok. Igen, az vagyok magammal és közvetlen környezetem­mel szemben is. Nem elég belerúgni abba a bizonyos labdába, tudtam, hogy ho­gyan és hová akarom jut­tatni. Közösség formálásánál tisztázni kell az erővonala­kat, képes-e az elvén meg­valósítani a képzeletben magalkotottat. Kérdezik, elégedett va­gyok-e a moszkvai két aranyéremmel? Nem, a ket­tőt kevésnek találom, mert ötöt vártam ! Győzelmet ígértem a fiúknak a mun­káért! Növényi és Kocsis győztesen jött haza, Rácz törött ujjal birkózva ezüst­érmet szerzett, a második helyezett Tóth Istvántól el­vették az aranyérmet! Ki meri eldönteni, hogy nem ő érdemelte volna? Kovács Istvánnak kétszer is kifica­modott a válla, de végigcsi­nálta, harmadik lett. Siker­telenség? Egyik esetben sem lehet szó ilyesmiről. Inkább azt mondanám, a világ so­kal­ta meg dicsőségünket!” „Mindig letörök magam­ból egy kis darabot, amikor újabb célt jelölök. Egyszer abba kell hagynom, nem akarom mások elől elrabol­ni a lehetőséget. Azért sem, mert nem hiszek abban, hogy az ember többször is megújhódhat. Ez így nem igaz, ilyen nincs. Csak ön­ismétlés van. Mindenki ké­pes újat adni, de h­ogy med­dig és hányszor — őszinte­ség kérdése elismerni.” Gyűr­ki Eraf „Mindig letörök magamból egy darabot. ff Személye, egyénisége elválaszthatatlanul összefo­nódik a világon klasszisbirkózásként számon tartott küzdőmodorral. Emberi nagysága, tudása előtt fejet hajtottak ellenfelei, tőlük kapta a Mister Tus, a dr. Vi­lágbajnok neveket dr. Hegedűs Csaba. Versenyzőként utánozhatatlanul nagy volt, szövet­ségi kapitányként úgyszintén. A századik magyar olim­piai aranyérem tulajdonosának műve — a San Diegó-i négy világbajnoki és a moszkvai két olimpiai arany­érem — önmagáért beszél. Nála nincs középszerűség, kíméletlenül, rettenetesen fölpörgeti magát, ha a kö­zösség érdekéről van szó. Ugyanakkor meleg szívű, elő­zékeny és udvarias, mélyről izzó, szuggesztív ember. Nemrég vele tölthettem egy estét, amikor is kötet­lenül beszélgettünk a hétköznapok dolgairól, örömök­ről, csalódásokról. Természetessége, közvetlensége nél­külözött minden mesterkéltséget, önmaga volt mint mindig. Újat mondani róla nehéz, nincs is szándékom­ban. Csupán azt próbálom visszaadni, milyen ő, ho­gyan gondolkodik arról, amit csinál. 1. Ferencváros 13 8 3 2 30-13 19 2. Visas 13 7 4 2 27-15 18 3. Videoton 13 8 2 3 24-1« 18 4. Bp. Honvéd 12 7 2 3 25-15 16 5. Nyíregyháza 13 6 4 3 12- 7 16 6. V. Dózsa 13 5 5 3 26-21 15 7. Békéscsaba 13 6 2 5 17-17 14 8. Tatabánya 13 4 5 4 15-12 13 9. Volán 13 4 5 4 19-22 13 10. Pécsi MSC 13 4 4 5 15-19 12 11. Csepel 13 4 3 6 17-15 11 12. Rába ETO 13 3 5 5 14-16 11 13. Debrecen 13 5 1 7 14-18 11 14. ZTE 13 4 3 6 20-27 11 15. DVTK 13 3 4 6 11-18 10 16. MTK VM 1­3 2 5 6 13-20 9 17. Kaposvár 13 3 3 7 14 24 9 18. Dunaújváros 12 2 2 8 17-33 6 Fotó: Sipos István i Lakástextübo­ tban (Nagy Jenő utca 6.) november 3-tól 14-ig egyes szőnyegek 30%-os árengedménnyel kaphatók Vasárnap, 1980. november 2.

Next