Délmagyarország, 1980. december (70. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-20 / 298. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Jó népfrontmunkát­­ i politikai tömegmozga­­** lom közelgő, VII. kongresszusára készülődés jegyében ma, szombaton tanácskozik Szegeden a Hazafias Népfront Csong­­­rád megyei küldöttérte­kezlete azzal a céllal, hogy megvonja az eddig vég­zett munka mérlegét, meg­határozza a soron követ­kező feladatokat, valamint újjáválassza a mozgalom megyei vezető testületeit, azok tisztségviselőit és a küldötteket, akik a VII. kongresszuson képviselii majd megyénk népfront­mozgalmát. A mostani eseményt megelőzően a Hazafias Népfront Országos Taná­csa állásfoglalásának meg­felelően megyénkben ok­tóber 15-e és december 5-e között került sor a városkörzeti, a tanyai, a községi, továbbá a városi népfrontbizottságok újjá­­választására. összesen 145 választási gyűlést, illetve öt városi küldöttértekezle­tet tartottak. Ezek a vá­lasztási rendezvények je­lentős politikai események voltak a városok és a községek életében. Jól jel­zi az érdeklődés mérvét, hogy a résztvevők száma meghaladta a 18 ezer főt. A Hazafias Népfront te­vékenységéről, továbbá a települések helyzetéről és fejlesztéséről szóló beszá­molók általában élénk vé­leménynyilvánításra ösz­tönözték a jelenlevőket, akik között a korábbinál magasabb számban voltak munkások nők és fiatalok is. A résztvevőknek 11 szá­zaléka szólalt fel, mon­dott véleményt a helyi népfrontmunka eredmé­nyeiről és gondjairól. A városkörzetekben és a községekben tartott vá­lasztási gyűléseken, vala­mint a városi küldöttér­­tekezleteken a felszólalók többsége közérdekű kér­désekkel, a települések gondjaival, a megoldásra váró problémákkal és a fejlesztési feladatokkal, le­hetőségekkel foglalkozott. Sok szó esett a kommuná­lis ellátás és a különböző szolgáltatások színvonalá­nak javításáról, a perem­­kerületek és a kisebb községek alapellátásának fejlesztéséről, és a tanyán élő emberek problémáiról. Közös jellemzőként szinte minden felszólalásból ki­csendült a lakóhely szere­­t­ete, a város és község fejlesztéséért érzett fele­lősség és tenni akarás. M­utatja a lakosság köz­ügyek iránti felelős­ségérzetét, hogy csak na­­gyon kevés irreális, anya­gi eszközök hiányában nem megvalósítható célo­kat megfogalmazó igény hangzott el. Az is örven­detes, hogy sok hasznos javaslatot mondtak el, és igen jelentős társadalm­i­­munka-feljánlásokat tet­tek a gyűlések résztvevői, közülük is különösen a munkáskollektívák, szo­cialista brigádok. A választás eredménye­ként továbbfejlődött — és az elmúlt ciklusban vég­bement változásokhoz en­nek megfelelően ma már teljesebben igazodik a megyénk népfrontbizottsá­gainak társadalmi összeté­tele. Növekedett a testüle­tekben mindenekelőtt a fizikai dolgozók aránya. De a korábbinál nagyobb mérvű képviseletet kaptak a fiatalok, az értelmiség egyes, eddig nem eléggé aktivizált csoportjai, to­vábbá a kisiparosok és a kiskereskedők is. Olyan tettrekész nép­frontbizottságok alakultak, amelyek területi elhelyez­kedésüket és társadalmi bázisukat tekintve jobban megfelelnek a mai lakóte­rül­eti, valamint tömegpo­litikai munka követelmé­nyeinek. Megemlítendő, hogy a településszerkezeti változásokat követve ti­zenhéttel növekedett a városkörzeti népfrontbi­zottságok száma. Megállapítható: a vá­lasztási­ rendezvények fon­tos közéleti eseményen voltak, amelyek jó fóru­mot teremtettek a legfon­tosabb országos és helyi politikai kérdések ismerte­tésére, megtárgyalására és a népfrontmunka bemuta­tására. Erősítették a párt tömegkapcsolatát, a politi­kába vetett hitet és bi­zalmat, növelték a nép­front tekintélyét és befo­lyását, jó alapot teremtet­tek a mozgalom további munkájához. A választási gyűlések politikai eredménye abban i­s megmutatkozott, hogy hozzájárultak az MSZMP XII. kongresszusa határo­zatainak további tudatosí­tásához, egységes értelme­zéséhez a tömegek köré­ben, egyben kifejezésre juttatták a politikával va­ló egyetértést, továbbá a VI. ötéves terv­ majdan megvalósítandó feladatai­val kapcsolatos cselekvő­­készséget Az élet minden terüle­­­tén nőnek a követel­mények. Vonatkozik ter­mészetesen­ ez a megálla­pítás a népfrontmozga­lomra is. A mai küldött­értekezlet résztvevői azzal a jóleső érzéssel tanács­kozhatnak, hogy az el­múlt időszakban igen di­namikusan fejlődött Csongrád megye, és az al­kotásokban benne foglal­tatik a népfront aktívái áldozatos munkájának eredménye is. Álljon itt ennek illusztrálására csu­pán egyetlen adat: öt esz­tendő adatait összesítve elmondható, hogy me­gyénk lakosai a most le­záruló tervidőszakban egymilliárd 200 millió fo­rint értékű társadalmi munkát végeztek. (Egy la­kosra 2622 forint értékű munkateljesítés jutott.) S ugyanakkor az is tény hogy a számokon­ túlme­nően az eredményesség megítélésénél figyelembe kell vennünk a közös munka erkölcsi, politikai hatását is. A mai tanácskozás meg­határozza majd a felada­tokat is. Az élet azt igény­li mindannyiunktól: fokoz­zuk munkánk hatékony­sé­­gát, növeljük áldozatkész­ségünket a közös ügy si­­kere érdekében. Dolgoz­zunk a fejlett szocialista építés céljainak sikeréért nemzeti egységben, honfi­társi egyetértésben. ehhez kívánunk a mai 6 küldöttértekezlet részt­vevőinek, megyénk egész népfrontmozgalmának sző­kébb pátriánk lakossága nevében: jó népfrontmun­kát Új villamosított vasútvonal Pénteken átadták a Ceg­léd—Kiskunfélegyháza— Kiskunhalas 104 kilométeres villamosított vasútvonalat. A korszerűsített szakaszt Ceg­léden Szűcs Zoltán, a MÁV vezérigazgatója avatta. Az ünnepségen ott volt Pallai Árpád, közlekedési és posta­ügyi miniszter.­ A MÁV ötödik ötéves terv­­programjában eredetileg nem szerepelt e vonal villamosí­tása. Az ésszerűbb energia­­gazdálkodás azonban indo­koltá tette a terven felüli be­ruházást. A Dízelről a villa­mosvontatásra átállással évente 10 000 tonna gázolaj takarítható meg. A felsővezetékek kiépíté­se két évvel ezelőtt kezdő­dött. A 356 millió forintos beruházáshoz az állam 200 millióval járult hozzá, a KGST-bank pedig 1,3 millió transzferábilis rubel hitelt nyújtott. Ezen a vonalon bo­nyolítják le ugyanis a Szov­jetunió és Jugoszlávia közöt­ti tranzitforgalmat. Ezentúl Budapest érintése nélkül közlekedhetnek a két szom­szédos ország között a teher­­vonatok. Az első, villamos­­mozdony vontatta tehersze­­relvény Ceglédről Kelebiá­­ra indult. (MTI) Rendelet a társadalombiztosításról Az Elnöki Tanács Ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanács pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvényerejű rende­lettel módosította a társada­lombiztosításról szóló tör­vény egyes rendelkezéseit. Eszerint az öregségi nyugdíj­ra a 60. életévét betöltő fér­fi és az 55. életévét betöl­tő nő akkor jogosult, ha 20 évi szolgálati időt szerzett. A végrehajtási jogszabály szerint azonban, aki a nyug­díjkort 1980. december 31-ig betölti, akkor is megszerzi az öregségi nyugdíjra való jogosultságot, ha addig az időpontig 20 évnél kevesebb, de legalább 10 évi szolgálati időt szerez, így a jelenleg dolgozó idősebb korosztályok az új rendelkezés következ­tében nem kerülnek hátrá­nyos helyzetbe. Felhatalmazta az Elnöki Tanács a Minisztertanácsot, hogy a baleseti táppénz mér­tékét a napi átlagkereset teljes összegében állapítsa meg. Az új rendelkezés men­tesíti a dolgozókat attól, hogy a táppénz és a munka­bér közötti különbözetet kü­lön eljárás keretében kelljen érvényesíteni. A törvényere­jű rendelet a végrehajtási jogszabállyal együtt 1981 január 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács bírókat választott meg és mentett fel, továbbá egyéb folyamat­ban levő ügyeket tárgyalt. (MTI) Vízrendezés Sándorfalván A sándorfalvi Magyar—Lengyel Barátság Termtelőszövetke­­zet földjeinek vízrendezését a tervnek megfelelően tovább folytatják. A munkálatok második üteme 1981-ben fejező­dik be. A belvízelvezető rendszerhez csatornákat építenek, átemelő szivattyúkat telepítenek. Képünkön: a Csongrádi úton, a 39-es kilométerkő közelében megindították az át­emelő berendezést 70. évfolyam 298. szám 1980. december 20., szombat Ára: 1,20 forint Illést tartott a megyei pártbizottság Pénteken ülést tartott a csongrád me­gyei pártbizottság dr. Komócsin Mihály­nak, az MSZMP Központi Bizottsága tag­jának, a megyei pártbizottság első titká­rának elnökletével. A testület Újszegeden, az oktatási igazgatóság előadótermében rendezett ülésén megtárgyalta és jóváhagy­­­ta a gazdasági építőmunka 1980. évi ta­pasztalatairól, az 1980. évi gazdaságpoliti­kai feladatokról szóló jelentést. A beszá­molóhoz Papdi József, a megyei pártbi­zottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Ezután vita következett. A testület tagjai közül szót kért, s kifejtette véleményét: dr. Ágoston József, az SZMT vezető tit­kára. Bleier Katalin, a Kontakta szentesi gyáregységének munkása. Krajkó András nyugdíjas, dr. Szarvas Ferenc címzetes egyetemi tanár a szegedi kórház osztály­­vezető főorvosa, Tokaji István, a Derek­­egyházi Állami Gazdaság igazgatója, a meghívottak közül pedig: Horváth Gyula, a PM Bevételi Főigazgatóság Területi Igazgatóságának vezetője, Ábrahám Vince, a megyei TESZÖV titkára, Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. So­mogyi Ferenc, a szegedi vá­rosi pártbizott­ság első titkára, Dóczi Gábor, a szentesi városi pártbizottság titkára és Horváth János, a KISZÖV megyei elnöke. A pártbizottság az­­ előterjesztés és a vitában elhangzottak alapján határozatot hozott. Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága — számot adva 1979. december 22-i állás­­foglalásának megvalósításáról — a Köz­ponti Bizottság 1980. december 2-i hatá­rozata alapján megvitatta a gazdasági épí­­tőmunka ez évi feladatairól szóló jelentést, valamint az 1981. évi feladatokra­ vonatko­zó javaslatokat. A pártbizottság­ az­ előter­­­jesztést, a vitában elhangzottakkal kiegé­szítve, egyhangúlag elfogadta. Megállapí­totta: a gazdálkodás főbb folyamatai a bonyolultabb körülmények ellenére alap­vetően megfeleltek a központi és helyi cél­kitűzéseknek.­ Megyénkben a gazdasági építőmunka összességében eredményes volt, a súlyponti törekvésekben pozitív tendenciák érvényesültek. A gazdaság 1980. évi eredményei ked­vező alapot­ szolgáltatnak a Központi Bi­zottság 1980. december 2-i határozata, va­lamint a VI. ötéves népgazdasági tervkon­cepció alapján kijelölt 1981. évi célkitűzé­sek megvalósításához. A megyei pártbizott­ság köszönetét fejezi ki pártunk tagságá­nak a XII. kongresszus és hazánk felsza­badulásának 35. évfordulója alkalmából meghirdetett munka­versenyben aktívan részt vevő kollektíváknak, megyénk lakos­ságának, a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósításában tanúsított aktív közre­működéséért. A pártbizottság az 1981-es gazdasági év fő követelményének tekinti, a hatékonysá­gi tartalékok következetes feltárásával to­vább erősíteni az utóbbi két évben megin­dult pozitív folyamatokat, már a VX öt­éves terv első évében érvényre juttatni a terv újszerű követelményeit, a XII. kong­resszus és a megyei pártértekezlet által elfogadott tennivalókat. A pártbizottság feladatul adja a párt­­szervezeteknek és felkéri a tömegszerveze­tek tagjait, az állami szervek, valamint a vállalatok, intézmények vezetőit, a szocialis­ta brigádokat, megyénk valamennyi fizikai és szellemi dolgozóját, hogy szervezett és ha­tékony munkával járuljanak hozzá a VI. ötéves terv első évére meghatározott cél­kitűzések teljesítéséhez. A pártbizottság állásfoglalását lapunk vasárnapi számában részletesen ismertet­jük ■v*'!;'. . ' ,1'.' . . yr A testület ezután megtárgyalta és elfo­gadta­­ a megyei pártbizottság 1981. évi munkatervét. Tanácskozott a KNEB Napirenden­ a közétkeztetés összefoglaló jelentést, ame­lyet Pálmai Lajosné, a KNEB tagja, a vizsgálat vezetője terjesztett elő. Az átfogó felmérés során mintegy két és fél ezer népi ellenőr, szakszervezeti, nép­front- és KISZ-aktivista 16 megyében vizsgálta a gyer­­­mek-, diák-, a munkahelyi ét­keztetést és a vendéglátó vál­lalatok nyújtotta tömegétkez­tetés helyzetét. A tapasztala­tok összegezése során figye­lembe vették a vizsgálattal egyidejűleg tartott, mintegy 200 ankét, megbeszélés csak­­nem 10 ezer résztvevőjének véleményét- Megállapították, hogy javult a helyzet, megfe­lelően a társadalom- és szo­­ciálpolitikai alapelveknek. Rávilágítottak az ellátás el­lentmondásaira is, például ar­ra, hogy az étkeztetés fejlesz­tését szolgáló pénzösszeg fel­­használása nem volt kellően megalapozott, a különböző vállalatok nem hangolták ös­­­sze fejlesztési terveiket Az összefoglaló jelentés vitáját követően a KNEB úgy hatá­rozott, hogy — figyelembe véve a gyermekélelmezés to­vábbfejlesztéséről a közel­múltban hozott kormányha­tározatot — tapasztalatait és javaslatait a Minisztertanács elé terjeszti. (MTI) Pénteken ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság, s megtárgyalta a la­kosság tömegétkeztetésének országos vizsgálatáról készült

Next